A gerincút építése kapcsán a Corvin út – Kossuth Lajos utca kereszteződésében a közúti jelző építése több ütemű sávlezárással jár. Március 10-11-én számítsanak korlátozásra az arra közlekedők.

A Weiss Manfréd úton Csepel irányába haladva csatornaépítés miatt ugyanezen a hétvégén egy sávra szűkül a forgalom.

Kérjük, fokozott figyelemmel haladjanak a jelzett útszakaszokon!

Szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – csepel.hu

A tartalomból:

- A Tamariska-dombon végre elkezdődhetnek azok a munkák, amik azt valódi természetvédelmi területté teszik. A tervek szerint bekerítik, és folyamatosan őrzik majd a területet, sőt kamerákat is felszerelnek. A civil szervezetek, szakértők segítsége mellett a csepeli lakosok aktív közreműködésre is nagy szükség van. A közeljövő történéseiről olvashatnak cikkünkben.

- „Végre jó úton halad Csepel” – Németh Szilárd polgármesterrel készítettünk interjút a kerület idei költségvetéséről, a további tervekről, a választási ígéretekről.- Bemutatjuk azt a két csepeli fiatalembert, akik a Masat-1-et létrehozó alkotócsapat tagjai.

- Kell-e Csepelen bölcsődei gondozási díjat fizetni? A választ cikkünkből megtudhatják.

Megkapja az állami garanciát a hiteleihez a fővárosi tömegközlekedési társaság, "sokak várakozása ellenére a BKV valószínűleg megmenekül" – jelentette ki Tarlós István csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az állam a BKV 40 milliárd forintnyi hitelére vállal garanciát. A főpolgármester hozzátette, a BKV-t hitelező nyolc bank vezetőjével egyeztetett az elmúlt napokban, „nagyon konstruktív és segítő hozzáállást mutattak”, feltételük az állam által nyújtott garancia volt a megállapodáshoz. Kérdésre válaszolva azt mondta, hároméves hosszabbításról tárgyalnak a pénzintézetekkel, a részletekről még folynak az egyeztetések. A főváros a hitelek tőkéjét is rendezni akarja ezalatt, „nemcsak újabb hiteleket veszünk fel, amelyekből a régiek kamatát rendezzük, mint a korábbi gyakorlat szerint”.

Tarlós István köszönetet mondott a Századvégnek a BKV hosszú távú finanszírozását elemző anyaguk összeállításáért, amely a főváros eddigi javaslatait számszerűsítette, elemezte, foglalta egységbe. (A főpolgármester hangsúlyozta, az anyag javaslatai között szereplő közműdíjról téves sajtóinformációk jelentek meg. „Rossz az az értelmezés, hogy akinek a telke alatt közművezeték húzódik, azt megadóztatják. Arról van szó, hogy az úgynevezett stadtwerke-modell alapján a főváros nyereséges cégeitől források kerülnek át a veszteségesen működő BKV-hoz.) Tarlós István kitért arra, hogy a Századvég által összeállított javaslatcsomagról jövő kedden tárgyal Varga Mihállyal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral. A főpolgármester úgy fogalmazott, „a dolgok a legjobb úton haladnak, a legkomolyabb probléma az állami garancia kérdése volt, erről tegnap a kormány pozitív döntést hozott.” A város meg fogja kapni a garanciát, így – a bankokkal megegyezve – kezelni lehet a BKV elképesztően magas adósságállományát. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a közlekedési társaság hitelei azért járnak le „dominószerűen”, mert 2003-2009 között „szocialista-szabaddemokrata elvtársaink azokat dominószerűen, mérlegelés nélkül vették fel, és ezeket most nekünk kell visszafizetni”. A városvezető úgy vélte, a tegnapi kormánydöntés alapján „azt is megkockáztatom, mégse olyan rossz a Tarlós-kormány közötti kapcsolat.” A főpolgármester szerint az elmúlt húsz évben még sosem volt annyira előrehaladott állapotban a BKV hosszú távú finanszírozásának a rendezése, mint most. Az ellenzéki nyilatkozatokkal kapcsolatban Tarlós megjegyezte, „be kellene fejezni, hogy olyan emberek beszélnek csacsiságokat, akik ezt a helyzetet hátrahagyták”. Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta, hogy a BKV miatt a fővárosnak valóban „le kellett söpörnie a padlást”, ellenkező esetben a közlekedési társaság működőképességét tették volna kockára, amelynek katasztrofális nemzetgazdasági hatásai lehettek volna. „Idén valóban sok mindenre nem jut pénz, de emiatt olyanok hisztériáznak, akik miatt ilyen lett a költségvetés” – tette hozzá.

Szintén újságírói kérdésre válaszolva a főpolgármester közölte: a Századvég-anyag leadásával elhárult az utolsó akadálya is annak, hogy felszabadítsák a BKV-nak járó, korábban befagyasztott, 32 milliárd forintos normatívát. Tarlós István hozzátette, az anyag számtalan alternatívája közül ki kell választani azokat a forrásteremtési lehetőségeket, amelyek összeegyeztethetők a minimálisan szükséges forrásigényekkel. „Meg kell nézni, mi a minimális, minőségben Budapestet kiszolgáló tömegközlekedés, ahhoz mennyi forrás szükséges – ezen adatok birtokában vagyunk –, és ehhez kell hozzárendelni a kormány által elfogadható és támogatható forrásteremtési lehetőségeket a fővárosnak. Tarlós példaként említette Varsót, amelynek majdnem kétszerannyi pénzből gazdálkodik, mint a magyar főváros, ezért az ottani tömegközlekedést a városi bevételekből fent lehet tartani, az állam ezért nem ad erre támogatást. Prágában pedig, amelynek lélekszáma 26 százalékkal kevesebb, mint Budapesté, a helyi tömegközlekedési cég működési költsége éppen 26 százalékkal nagyobb, mint a budapestié.

A vízművekről szólva a főpolgármester azt mondta, „az egy oldalnyi tömény hülyeségnek” beillő sajtóhírekkel ellentétben személyesen másfél órán át egyeztetett tegnapelőtt este Orbán Viktor miniszterelnökkel a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy a vízművek külföldi befektetőivel kötött szerződést a főváros még nem mondta fel, a mai napig folynak az egyeztetések, amelyek szerdán fognak lezárulni. Akkor dől el végleg, a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének döntése alapján – ha felek a visszavásárlás árában nem tudnak megegyezni –, hogy felmondják-e a megállapodást szerződésszegésre hivatkozva. „Nehéz ügyről van szó, nem szeretnénk külpolitikai feszültséget, de azt sem, hogy a város rosszul járjon” – jegyezte meg. Kérdésre válaszolva azt mondta, ha meg tudnak egyezni a visszavásárlás főváros által javasolt összegéről, azt „a nyereséges vízművek ki tudja termelni”. Tarlós István az ügyben perektől nem tart, „a szerződéseket nem én kötöttem, tartson perektől az, aki azokat aláírta”.

budapest.hu

fotó: BKV

Az MSZOSZ Csepeli Területi és Nyugdíjas Alapszervezete március 8-án tartotta nőnapi rendezvényét a Csepeli Munkásotthonban. Papp Imre titkár a szakszervezet nevében köszöntötte Ábel Attila alpolgármestert, Matkovics Frigyesné MSZOSZ elnökhelyettest, Csáky László MSZOSZ vezetőségi tagot, Varga Sándorné gazdasági vezetőt és a nemzetközi nőnap alkalmából megjelent vendégeket.

Ez a nap a hölgyeknek, a hölgyekről és a hölgyekért szólt, akiknek eme rendezvényen a nőnapi köszöntések után a Karizma Táncegyüttes teremtett vidám hangulatot. A művészeti tánccsoport verssel és tánccal tűzdelt műsora a humor jegyében telt el a röpke egy óra alatt. A magyar és cigánytáncokat Csontos Ibolya vezette és koreografálta a közönség örömteljes megelégedésére.

A nyugdíjas szervezet nőnapi rendezvényén a csepeli önkormányzat virággal és tortával kedveskedett a jelenlévő hölgyeknek, édesanyáknak, nagymamáknak és dédnagymamáknak, melyet Ábel Attila alpolgármester a kerületi polgármesteri hivatal munkatársaival együtt osztott szét. A táncos műsor alatt Papp Imre egy szál szegfűt adott át a résztvevő asszonyoknak, akik jókedvükben közösen énekeltek és táncoltak az ünnepi eseményen.

Antal Zsuzsa

fotó: Bede Orsolya

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának tisztségviselői és munkatársai március 8-án a Nemzetközi Nőnap alkalmából a Szent Imre téren köszöntötték az arra járó hölgyeket.

A nők iránti tisztelet és megbecsülés napján Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint az önkormányzat munkatársai tangóharmonika muzsika mellett egy szál tulipánnal kívántak boldog nőnapot a munkából hazatérő hölgyeknek, asszonyoknak, diáklányoknak, édesanyáknak és leánygyermekeiknek.

Antal Zsuzsa

fotó: Bede Orsolya

„Közeleg a végkifejlet” – ezekkel a szavakkal zárta a mai tárgyalást Németh Nándor tanácsvezető bíró a Fővárosi Törvényszéken folyó perben, amelyben K. Tamást és Deme Gábort két ember megölésével, illetve bűnsegédlettel vádolják. Információink szerint nem kizárt, hogy április végén már perbeszédeket tartanak, s májusban megszületik az ítélet.

Jócskán megtelt a terem a mai tárgyaláson, mivel joghallgatók és ügyészjelöltek lepték el a helyiséget. Okulásképpen érkeztek a tárgyalásra, mert kiemelt ügyről van szó, és bőven tanulhatnak abból, ami a per során folyik. Deme Gábor egy kis idő után jelezte a bírónak, hogy a háta mögül különféle megjegyzéseket tesznek rá, amelyek sértik a fülét. Nem derült ki, hogy ki és miféle sértéssel illette, de a bíró rendre intette a hallgatóságot azzal, hogy mindenkit kiküld a teremből, ha nem lesz csönd.

A tárgyalás érdemi részéhez tartozik, hogy tanúként hallgatták meg K. Gábor rendőrtisztet, aki az ügy felelős előadója volt, de alig emlékezett a három évvel ezelőtt történt nyomozás részleteire. A gyilkos fegyverről nem sikerült megállapítani, hogy kinek a tulajdonában volt korábban, s hogyan került K. Tamáshoz. A fegyver nem szerepel a nyilvántartásban, de azt tudni lehet róla, hogy 1983-ban gyártották. Ennél is izgalmasabb a lőszerek eredete. A nyomozók 40 lőszert találtak a helyszínen, amelyek nem voltak nyilvántartva, s szintén nem lehet tudni, hogy honnan származtak. Stiller Magdolna, K. Tamás védője közölte, hogy a kérdéses lőszerek használatát tiltja a törvény, mert roncsoló, robbanó hatást váltanak ki, ha valakit eltalálnak vele.

Lehettek-e felsőbb politikai szálak?

K. Tamás továbbra sem tett vallomást arról, hogyan került a pisztoly hozzá, illetve azt ismételte, hogy a „csuklyás elkövetővel” való dulakodás közben „véletlenül” keveredett a kezébe a fegyver. Egyben megkérdezte a tanútól, mi lett azzal az indítványával, hogy az ügyét tegyék át a Központi Nyomozó Főügyészségre. Ezt azért kérte a nyomozás elején, mert szerinte olyan emberek is érintettek az ügyben, akiket a rendőrség nem idézhetett be kihallgatásra. Konkrét neveket nem említett, de utalást tett az akkori csepeli polgármesterre, alpolgármesterre, országgyűlési képviselőre, valamint magas rangú minisztériumi dolgozókra. K. Gábor tanú erre azt felelte, hogy nem értette pontosan, kikre vagy mire célzott akkor K. Tamás, indítványát pedig végül elutasították.

A bíró ezután felolvasta a gyilkosság perceit rögzítő hanganyag eredetiségének vizsgálatáról szóló szakértői véleményt. Ebből kiderült, hogy sem a diktafont, sem a hanganyagot nem manipulálták meg, mert semmiféle erre utaló nyomot nem találtak. A manipulálásra nem is lett volna lehetőség, mert a diktafont a gyilkosság után az éjjeli órákban fedezték fel az egyik áldozatnál, reggel pedig már CD-n a nyomozók rendelkezésére állt a hanganyag. Túl rövid telt el ahhoz, hogy bárki gyakorlatilag tökéletes hamisítást végezhetett volna el pár óra alatt. A nyomozók részéről indok sem volt erre, éppen ellenkezőleg, a hamisítatlan hanganyag szolgált a legfőbb bizonyítéknak.

Deme újabb vallomásra készül

Ezzel kapcsolatban Deme Gábor hosszas okfejtésbe kezdett, hogy szerinte bizony meg lehetett hamisítani a hanganyagot. Utalt rá, hogy korábban informatikát is oktatott, s létezhetnek olyan trükkök, amelyek a tökéletes hamisítást lehetővé teszik. Tudósítóként ekkor felmerült bennem, Deme vajon alkalmazott-e hasonló trükköket, amikor az iskola igazgatójaként a szervereket felügyelte, s más tanúk elmondása szerint lehallgatta a kollégáit? Vajon része-e saját trükközéseinek az, hogy a gyilkosság után minden jel szerint ő tüntette el a bizonyító erejű szervert, valamint az áldozat táskáját, amely eddig nem került elő?

Ruttner György, Deme Gábor ügyvédje jelezte, hogy védence a következő tárgyaláson újabb vallomást kíván tenni az ügyben, de ennek részleteiről nem számolt be.

A tárgyalás már véget ért, amikor Stiller Magdolna ügyvéd a Vörös Csepel című könyv további négy példányát kérte el, hogy azokat eljuttassa a jelen büntetőeljárásban résztvevő jogászokhoz, mert kíváncsiak a könyv tartalmára. Az ügyvédnő januárban tett szert a könyvre, s az abban leírtak mélyen megdöbbentették.

A Fővárosi Törvényszéken április 3-án folytatják a tárgyalást.

Csarnai Attila

2010-ben a kormányváltáskor több ember élt állami juttatásból, mint munkából, ezért célul kell kitűzni, hogy legalább 5 és félmillió ember munkából, vállalkozásból éljen - hangsúlyozta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című fórumán csütörtökön.Ugyanitt  rámutatott, a sikeres gazdaságpolitikához sikeres társadalompolitikát is hozzá kell kapcsolni.

Orbán Viktor aláhúzta: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött megállapodást a kormány továbbra is érvényesnek tekinti, a megindított reformokat végig fogja vinni, és ahol eddig nem indultak meg a szükséges változások, azokat el fogja indítani. A miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy március végéig a kormány és a kamara közösen beazonosítsák, hogy a megállapodás egyes pontjaiban meddig jutottak el, esetleg a reformfolyamat közben hol módosult az irány. Április végéig a kormány ennek a bizottságnak a jelentésében szereplő összes ajánlást teljesíteni fogja – közölte a miniszterelnök.

A miniszterelnök beszédében kitért arra is, hogy a politikai átalakítás radikális szakaszán már túlvagyunk. Azokat a tabukat, amiket le akartunk dönteni, azokat ledöntöttük. Azokat az átalakításokat, amiket meg akartunk indítani, azokat elkezdtük, ami sürgős volt, hogy gyorsan véghez vigyük, azt végig is vittük – fűzte hozzá. Orbán Viktor hozzátette: az előttünk álló időszak karaktere sokkal inkább a konszolidáció lesz. A nagy átalakítások után lakhatóbbá, élhetőbbé, békéssé, nyugodttá és kiegyensúlyozottá kell tenni azt a közeget, melyben dolgozunk, ideértve az egész magyar gazdasági rendszert is – jegyezte meg.

Előadásában a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy kormányváltáskor 3,8 millió ember dolgozott Magyarországon, ebből 1,2 millió a nulla adófizetési sávba esett. Tehát 2010-ben az országot 2,6 millió adófizető tartotta el. Ez lehetetlen, ez képtelenség, önmagában is abszurditás, hosszabb távon pedig tragédia – jegyezte meg. 2010-ben a kormányváltáskor több ember élt állami juttatásból, mint munkából. Ezért a kormány azt a célt tűzte ki, hogy legalább 5,5 millió ember éljen munkából, vállalkozásból – szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette: ha ezt nem sikerül elérni, akkor a magyar gazdaságnak nincs jövője.

Üzleti sikerekre van szükség

Aláhúzta: annak az elérése, hogy 5,5 millióan dolgozzanak, nem pusztán gazdasági kihívás. A „nem dolgozó világra” korábban egy politikai berendezkedés épült fel. Az a világ, amely eltűrte azt a gazdasági rendszert, leértékelte a munkát, lebeszélte az embereket arról, hogy értékteremtő munkát végezzenek. Helyette viszont felerősítette az összes olyan reflexet, ami arról szólt, hogy ügyesen szerezzünk pénzt az államtól, és minél ügyesebben távozzunk a munkaerőpiacról, állami járadékkal a zsebben. 2002 és 2010 között erre a gondolkodásmódra, erre a társadalmi szerkezetre épült fel egy szavazatszerző gépezet, amely állandóan állami juttatásokkal próbálta – politikai értelemben – újratermelni saját magát – fogalmazott Orbán Viktor. Ez megöli az országot, a gazdaságot – fűzte hozzá. A kormányfő szerint ennek a gondolkodásmódnak logikus következménye volt, hogy az egész ország eladósodott. Ha nem lehet munkából előre jutni, akkor kialakul egy munkaellenes közfelfogás és egy, a szabályokat kijátszó társadalmi hozzáállás. Ezért jutott Magyarország a csőd szélére – szögezte le a politikus.

A jelenlegi, mérsékelt optimizmusra okot adó foglalkoztatási adatok mögött van egy jelentős szerkezeti átalakítás – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mint mondta, úgy dolgoznak többen, hogy közben az állami alkalmazottak száma csökkent. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte, „semmilyen gazdaságpolitika nem sikeres, ha nem fejeződik ki üzleti sikerben”. Magyarországnak, üzleti gazdasági forrásokra, pénzben mérhető üzleti sikerekre van szüksége – szögezte le. A kormányfő úgy fogalmazott, új magyar társadalomszerkezetre van szükség. Emlékeztetett arra, hogy hazánk 2010-ben egy „szegény és süllyedő ország volt, az átlagjövedelem havonta 750 euró volt”. 

A sikeres gazdaságpolitikához sikeres társadalompolitikát is hozzá kell kapcsolni – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: ennek érdekében meg kell erősíteni a középosztályt. Az 5 és félmillió munkavállaló önmagában és automatikusan magával hozná ezt – mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erős középosztály megléte a magyar üzleti világ érdeke is. Ha ugyanis nincs stabil középosztály, nincs politikai stabilitás sem – fogalmazott Orbán Viktor. Ha nincsenek emberek, akiknek veszíteni valójuk van, akkor a radikális, dühből kialakuló vagy meginduló társadalompolitikai átalakulások és mozgások megerősödnek – szögezte le.

Úgy fogalmazott, Magyarország akkor lesz sikeres, ha a politikai versenyfutásokban, választási kampányokban nagyobb energia, több hangsúly helyeződik az adórendszer kérdésére, mint az állami újraelosztásra. Ezért szükség van egy olyan adórendszerre, amit a középosztály a sajátjának érez – hangsúlyozta. Mint mondta, ezért vállalnak akár konfliktusokat is az arányos adórendszer és a családi támogatás ügyében. Az adórendszert és a középosztályt össze kell növesztenünk, világossá kell tenni azt a bölcsességet, miszerint: tartsd meg a rendet, és a rend megtart téged – jelentette ki a kormányfő.

Tartós politikai stabilitás kell

Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2010-ben a megörökölt gazdasági helyzet mellett az euróválsággal is meg kellett küzdeni, „ami akkor is megviselt volna bennünket, ha erősek lettünk volna”. 2010 májusában hazánk közelebb volt az államcsődhöz, mint Görögország – mutatott rá Orbán Viktor. Hozzátette: a kormány 2010 nyarán úgy döntött, hogy Magyarország politikai stabilitását minden áron meg kell őrizni. Egy demokratikus közegben a kétharmadnyi erőnek újra és újra meg kell termelnie a politikai stabilitást – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában csak azok az országok képesek sikeres gazdaságpolitikára, ahol tartós politikai stabilitás van.

A politikai elitet be kellett vonni a közteherviselésbe – jelentette ki a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az önkormányzati választások után kisebbek lettek a képviselő-testületek, a következő parlamentben pedig sokkal kevesebb képviselő lesz majd, mint a mostaniban. Világossá tettük, hogy most egy olyan gazdasági reformpolitika következik, ahol a politikai elit az első fájdalmas lépéseket saját magával szemben teszi meg – hangsúlyozta. A második fontos lépésnek a politikai stabilitás megteremtésében a nagytőke teherviselésbe való bevonását nevezte.

Le kell állítani a pénzügyi szivattyúkat

Az alkotmány két területen hoz nagy változást; egyrészt, megakadályozza, hogy Magyarország hosszabb távon eladósodott ország maradjon – hangsúlyozta a miniszterelnök, magyarázatképp hozzátéve: az egyik „legfontosabb pénzügyi szivattyút” le fogják állítani, ugyanis az alaptörvény arra kötelezi a politikai elitet, hogy az eladósodottságot meghatározott szintre csökkentse. „Az ország eladósításából nem lehet politikát csinálni a jövően, mert az ezirányú kormánydöntések azonnal hatályukat is vesztik” – mutatott rá.

A kormányfő felhívta arra is figyelmet, hogy az elmúlt húsz évben több gazdaságátalakítási kísérlet azon bukott meg, hogy nem tudták összhangba hozni a döntéshozók az alkotmány vonatkozó előírásaival. Ennek kapcsán kiemelte: az átmeneti magyar alkotmány karakterénél fogva az állami redisztribúciót védő alkotmány volt, amely szavai szerint nem egy vállalkozásbarát alkotmány volt, hanem a korábban kialakult status quo-t védte.

Orbán Viktor úgy vélekedett: indokolt volt, hogy a magyar alkotmányt egy olyan szellemiségű dokumentum váltsa fel, amely kifejezetten vállalkozásbarát, a felelősségre helyezi a hangsúlyt, és cselekvési teret ad az üzleti világnak, a törvényhozásnak, és a mindenkori politikai vezetésnek.

Különbséget kell tenni gyarmatosítók és szövetségesek közt

A külfölddel vívott politikai és gazdasági viták kapcsán a miniszterelnök kifejtette: a kormány eddig is ellenállt, és ezután is ellen fog állni a radikális nyelvezetű és konfrontatív nyomással szemben. Hozzátette: ezt a harcot józan ésszel kell vívni; valamikor fel kell vállalni az összeütközést, máskor megegyezést kell kötni, és olyan is van, amikor cselhez kell folyamodni.

A külföldi tőke hazánkban betöltött szerepéről szólva a kormányfő megjegyezte: a kormány világos különbséget akar tenni „gyarmatosítók és szövetségesek közt”. Hozzáfűzte: akinek csak a piacunk és a rajtunk megkereshető profit kell, az az első csoportba tartozik, míg szövetségeseink azok, akiknek kell tudásunk, kreativitásunk, felkészültségünk és energiánk is, azaz, akik munkát teremtenek.

Szavai szerint az ipari beruházások létesítőivel ezért könnyebben teremtünk szövetségesi kapcsolatot. „Ezt a megkülönböztetést mindig érvényesíteni fogjuk a politikánkban” – szögezte le Orbán Viktor. Magyarországot termelési központtá kívánjuk tenni – fogalmazott hozzátéve: azokat a befektetéseket akarjuk itt tartani, amelyek a versenyszektorban működnek, értéket teremtenek, és ehhez a magyar munkaerőt és szellemi képességet használják.

Ezzel a mentalitással egy „vidéki kócerájt” sem lehetne irányítani

A hazánknak a kohéziós alapból juttatott támogatások egy részének a felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslat kapcsán a kormányfő feltette a kérdést: hogyan szeretne az EU kilábalni a gazdasági válságból, ha még mindig azt a vezetői mentalitást képviseli, hogy a rosszakat támogatja, a jókat meg bünteti. Ezzel összefüggésben kiemelte: Magyarország költségvetési hiánya 2012-ben és 2013-ban is az unió 7-8. legalacsonyabb államháztartási deficitje lesz, és ez évben is képes lesz hazánk az államadósságot csökkenteni, akkor miért büntetik? Ez nem egyszerűen politikai támadás; ez egy rossz irányítási felfogás – hangsúlyozta, hozzátéve: ezzel a rossz, bürokratikus gondolkodással nemhogy egy gazdasági közösséget, de egy „vidéki kócerájt” sem lehetne irányítani.

Ugyanakkor a miniszterelnök aláhúzta: mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák azt, hogy Magyarországtól akár egyetlen forintot is levegyenek.

A tárgyalások elhúzódásáért az IMF-et terheli a felelősség

A magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy megállapodjunk az IMF-fel – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzáfűzte: két hónapja ott ülök a tárgyalóasztalnál, csak nem jönnek", ez a baj. Ennek kapcsán leszögezte: a tárgyalások elhúzódásáért a felelősség nem a mi oldalunkon van, hozzátéve, hogy Magyarország kinyilvánította tárgyalási szándékát, előkészítette a főtárgyaló pozícióját, és a jegybankkal kapcsolatos kérdéseket is rendezte.

A megállapodás tartalmát illetően Orbán Viktor kijelentette: nem tudunk elfogadni semmi olyat, ami gazdaságpolitikai céljainkkal ellentétes. Szavai szerint a kabinet semmilyen körülmények közt sem kívánja feladni a középosztály erősítését és a munka világát érintő politikáját.

(fidesz.hu)

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának polgármestere versenytárgyaláson meghirdeti a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogát.

Pályázati kiírás

Pályázati lap

Helyiségek listája

Prem Shivram Radhakishun 1962-ben látta meg a napvilágot Surinamban, egészen pontosan Paramaribóban. Surinam amúgy Holland Guyana néven futott néhány évszázadig, lévén előbb az angolok, majd a hollandok gyarmatosították. Nem untatnám hosszabban az olvasót Surinam történelmével, legyen annyi elég, hogy a hollandok 1863-ban tiltották be a rabszolgaságot, de még tíz évig nem szabadultak fel a rabszolgák, hanem dolgoztak az ültetvényeken, és szabad volt őket megkínozni.

Így ment ez egészen 1873-ig. Akkor aztán a felszabadult rabszolgák beköltöztek Paramaribóba, s ekképpen cselekedtek a szökött rabszolgák is, akik az esőerdőben éltek addig, és angolul maroonsnak, hollandul bosnegersnek, azaz bozótnégernek hívták őket.

Akkortájt, amikor a bosnegersek bementek Paramaribóba, mifelénk törvénykezés zajlott. Megszületett például az 1873. évi I. törvénycikk a Németországgal kötött postaszerződésről; továbbá az 1873. évi IV. törvénycikk „a Belgiummal közönséges büntettesek kölcsönös kiadatása iránt kelt államszerződésről”, valamint az ennek alapján az „1857. évi márczius 18-án kelt első pótegyezmény kiegészitéseül 1872. évi deczember 13-án kelt második pótegyezmény tárgyában”; azután még egy nagyon fontos, ez itt: „1873. évi IX. törvénycikk A bélyeg és illetékek, valamint a dijak iránt fennálló szabályok hatályának meghosszabbitásáról”; és a kedvencem, az „1873. évi XXXVII. törvénycikk A magyar korona országaira eső hadjutaléknak a határőrvidék hátralévő részének, jelesen az 1., 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10. és 11. számu határőrségi ezredek területének polgárositása folytán való megállapitásáról”.

Aztán 1870-ben megalakult a Közmunkatanács itt mifelénk, és elindult a székesfőváros fejlesztése; elindult az Andrássy úti tengely kialakítása, elkezdődött a Millenniumi Földalatti Vasút tervezése, pár év múlva törvény született az Országház felépítéséről. Az építéshez feltételül szabták, hogy kizárólag magyarországi anyagokat lehet felhasználni – még jó, hogy nem volt akkoriban Európai Unió, mert kötelezettségszegési eljárást indított volna ellenünk, amiért nem hagyjuk, hogy Bosnegersek jöjjenek építeni jóféle guyanai alapanyagokból. Bizony, ezt a mi parlamentünket nem rabszolgák építették, hanem székely kubikosok meg ácsok, a fene a fasiszta lelkünket minekünk… Ezt meg csak azért mondom, mert fent emlegetett Prem Shivram Radhakishun azt ordítozta a minap a holland közszolgálati rádió (!) adásában, hogy fasiszták vagyunk. Mármint mi, magyarok. Egészen pontosan így szóltak a mondatok a holland közszolgálati rádióban: „Magyarország úton van afelé, hogy Orbán Viktor kezében fasiszta állammá váljon.” Továbbá: „Amit én igazán szeretek bennetek, magyarokban, az az, hogy nagy a pofátok, fasiszta törvényeket hoztok, de kinyújtjátok a kezeteket a mi adópénzünkért.”

Na, ide figyelj, te Prem Shivram Radhakishun! Elöljáróban annyit, hogy nem fasisztázunk, nácizunk le nemzeteket csak úgy, általánosságban, mert az maga a színtiszta nácizmus meg kommunizmus. És szomorúan kell megállapítanom, hogy te is csak egy műveletlen, ostoba, saját frusztrációit másokon megbosszuló bunkó vagy. Fogalmad sincs erről az országról, erről a népről, fogalmad sincs neked semmiről, viszont remekül fel tudod mondani a kötelező „tananyagot”, amit a szádba rágott a többi megélhetési médiahazug. Szülőföldednek nehéz sors jutott, elismerem, s talán ennek is tudható be, hogy mi lett belőled, micsoda rothadt lelkű, nyomorult kis gazember. Szülőföldeden a katonai diktátor telefonon oszlatta fel a polgári kormányzatot, te meg bennünket nácizol és fasisztázol? Hát teljesen hülye vagy te, Prem Shivram Radhakishun? Amúgy pedig, csak a te kedvedért, elmondom: az én hazám soha nem tartott fenn gyarmatbirodalmat, nem kereskedett és nem dolgoztatott rabszolgákkal, és nem lett ebből a mocskos üzletből kőgazdag ország. És nem az én hazám békefenntartói nézték végig gyáván és aljasul Srebrenicában, hogy miként mészárolják le a szerbek a bosnyákokat. Azok a holland békefenntartók voltak, tudod, ugye, cimbora? Úgyhogy a leghelyesebb, ha töredelmesen bocsánatot kérsz mitőlünk meg a bosnyákoktól, aztán kussolsz és elhúzol Surinamba az „adópénzeiddel” együtt. A hollandiai magyar nagykövetet pedig e helyről is kérdezem: ezt tényleg szó nélkül hagyjuk?

Bayer Zsolt

A Csepeli Röplabda Club NB I-es csapata az első osztály rájátszásának 5.-8. helyéért vívja meg következő mérkőzéseit. Az eredeti kiírás szerint a Dunaferr SE otthonában lett volna az első összecsapás március 16-án, ám  a Dunaújvárosiak kérésére március 8-án megcserélték a pályaválasztói jogot, így az első összecsapásra Csepelen kerül sor március 16-án 18:30-tól.

Sajnos ez a változás már a nyomdában találta a Csepeli Hírmondó következő számát, így abban még az eredeti kiírás szerinti helyszín, Dunaújváros szerepel. Ezen sajnos már fizikai képtelenség volt változtatni, így szíves elnézést kérünk az olvasóktól.

Légrádi Gábor