Megkapja az állami garanciát a hiteleihez a fővárosi tömegközlekedési társaság, "sokak várakozása ellenére a BKV valószínűleg megmenekül" – jelentette ki Tarlós István csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az állam a BKV 40 milliárd forintnyi hitelére vállal garanciát. A főpolgármester hozzátette, a BKV-t hitelező nyolc bank vezetőjével egyeztetett az elmúlt napokban, „nagyon konstruktív és segítő hozzáállást mutattak”, feltételük az állam által nyújtott garancia volt a megállapodáshoz. Kérdésre válaszolva azt mondta, hároméves hosszabbításról tárgyalnak a pénzintézetekkel, a részletekről még folynak az egyeztetések. A főváros a hitelek tőkéjét is rendezni akarja ezalatt, „nemcsak újabb hiteleket veszünk fel, amelyekből a régiek kamatát rendezzük, mint a korábbi gyakorlat szerint”.

Tarlós István köszönetet mondott a Századvégnek a BKV hosszú távú finanszírozását elemző anyaguk összeállításáért, amely a főváros eddigi javaslatait számszerűsítette, elemezte, foglalta egységbe. (A főpolgármester hangsúlyozta, az anyag javaslatai között szereplő közműdíjról téves sajtóinformációk jelentek meg. „Rossz az az értelmezés, hogy akinek a telke alatt közművezeték húzódik, azt megadóztatják. Arról van szó, hogy az úgynevezett stadtwerke-modell alapján a főváros nyereséges cégeitől források kerülnek át a veszteségesen működő BKV-hoz.) Tarlós István kitért arra, hogy a Századvég által összeállított javaslatcsomagról jövő kedden tárgyal Varga Mihállyal, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral. A főpolgármester úgy fogalmazott, „a dolgok a legjobb úton haladnak, a legkomolyabb probléma az állami garancia kérdése volt, erről tegnap a kormány pozitív döntést hozott.” A város meg fogja kapni a garanciát, így – a bankokkal megegyezve – kezelni lehet a BKV elképesztően magas adósságállományát. A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a közlekedési társaság hitelei azért járnak le „dominószerűen”, mert 2003-2009 között „szocialista-szabaddemokrata elvtársaink azokat dominószerűen, mérlegelés nélkül vették fel, és ezeket most nekünk kell visszafizetni”. A városvezető úgy vélte, a tegnapi kormánydöntés alapján „azt is megkockáztatom, mégse olyan rossz a Tarlós-kormány közötti kapcsolat.” A főpolgármester szerint az elmúlt húsz évben még sosem volt annyira előrehaladott állapotban a BKV hosszú távú finanszírozásának a rendezése, mint most. Az ellenzéki nyilatkozatokkal kapcsolatban Tarlós megjegyezte, „be kellene fejezni, hogy olyan emberek beszélnek csacsiságokat, akik ezt a helyzetet hátrahagyták”. Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta, hogy a BKV miatt a fővárosnak valóban „le kellett söpörnie a padlást”, ellenkező esetben a közlekedési társaság működőképességét tették volna kockára, amelynek katasztrofális nemzetgazdasági hatásai lehettek volna. „Idén valóban sok mindenre nem jut pénz, de emiatt olyanok hisztériáznak, akik miatt ilyen lett a költségvetés” – tette hozzá.

Szintén újságírói kérdésre válaszolva a főpolgármester közölte: a Századvég-anyag leadásával elhárult az utolsó akadálya is annak, hogy felszabadítsák a BKV-nak járó, korábban befagyasztott, 32 milliárd forintos normatívát. Tarlós István hozzátette, az anyag számtalan alternatívája közül ki kell választani azokat a forrásteremtési lehetőségeket, amelyek összeegyeztethetők a minimálisan szükséges forrásigényekkel. „Meg kell nézni, mi a minimális, minőségben Budapestet kiszolgáló tömegközlekedés, ahhoz mennyi forrás szükséges – ezen adatok birtokában vagyunk –, és ehhez kell hozzárendelni a kormány által elfogadható és támogatható forrásteremtési lehetőségeket a fővárosnak. Tarlós példaként említette Varsót, amelynek majdnem kétszerannyi pénzből gazdálkodik, mint a magyar főváros, ezért az ottani tömegközlekedést a városi bevételekből fent lehet tartani, az állam ezért nem ad erre támogatást. Prágában pedig, amelynek lélekszáma 26 százalékkal kevesebb, mint Budapesté, a helyi tömegközlekedési cég működési költsége éppen 26 százalékkal nagyobb, mint a budapestié.

A vízművekről szólva a főpolgármester azt mondta, „az egy oldalnyi tömény hülyeségnek” beillő sajtóhírekkel ellentétben személyesen másfél órán át egyeztetett tegnapelőtt este Orbán Viktor miniszterelnökkel a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy a vízművek külföldi befektetőivel kötött szerződést a főváros még nem mondta fel, a mai napig folynak az egyeztetések, amelyek szerdán fognak lezárulni. Akkor dől el végleg, a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésének döntése alapján – ha felek a visszavásárlás árában nem tudnak megegyezni –, hogy felmondják-e a megállapodást szerződésszegésre hivatkozva. „Nehéz ügyről van szó, nem szeretnénk külpolitikai feszültséget, de azt sem, hogy a város rosszul járjon” – jegyezte meg. Kérdésre válaszolva azt mondta, ha meg tudnak egyezni a visszavásárlás főváros által javasolt összegéről, azt „a nyereséges vízművek ki tudja termelni”. Tarlós István az ügyben perektől nem tart, „a szerződéseket nem én kötöttem, tartson perektől az, aki azokat aláírta”.

budapest.hu

fotó: BKV