Folytatódik az iskolafelújítási program, tovább szépül a Kis-Duna-part, panelprogram indul. Komoly erőfeszítéseket tesz az önkormányzat Háros fejlesztésére és az illegális szemétlerakás megakadályozására. De sokan most attól tartanak, hogy a fővárosi után a kormánypénzek is elapadnak. Mire számít?

Az itt felsoroltak mindegyike csepeli önkormányzati pénzből, saját beruházásban készül. Azok közé tartozunk, akik megtakarítanak és fejlesztenek. Különösen büszke vagyok az óvodai, iskolai felújításokra, a jelenlegi Kis-Duna-parti fejlesztésekre, a most induló csepeli panelprogramra és a már zajló ablakcsere programra, mert ezek külső források nélkül, önkormányzati pénzből készülnek. De valóban nem szabad elengedni a külső forrásokat. A Táncsics Mihály út felújítása kormányzati pénzből készül, mert a főváros nálunk nem újítja fel a saját útjait. Köszönjük a lehetőséget a kormánynak. A rezsitámogatást is a kormánytól kaptuk, ráadásul Budapesten mi kiemelkedően részesültünk belőle. Rezsitámogatást azok kaptak, akik kértek. Mi nem kívánunk politikai okból kimaradni semmiből, ezért szerintem nem is fogunk.

Lehet-e változás a fővárossal fennálló, nem túl baráti viszonyban?

Karácsony Gergely miniszterelnök akart lenni, ezért a fővárosi politikát a konfliktusokra építették. Ez hosszú távon neki sem hasznos. Ha komolyan gondolja, hogy ő Budapest főpolgármester, észre kellene vegye, hogy a csepeli, külvárosi lakosok is ugyanannyit érnek, mint a belvárosiak. A fővárostól a csepeli gerincút leállított előkészületeinek folytatását várom. Ez pénzben nem jelentős, és enélkül Dél-Pesten nem várható javulás a közlekedésben. Hasonlóan nagy előrelépés lenne a P+R parkoló program újraindítása. Az agglomerációs gépkocsik kiszorítása önmagában nem növeli a parkolóhelyek számát. Tarlós István nem azzal foglalkozott, hogy ki milyen pártnak a tagja, ki kit támogat. Ő nem csak mondta, de aszerint is dolgozott, hogy ő minden budapesti főpolgármestere. A XIII. kerületet ugyanúgy támogatta, ahogy Csepelt. Ezt a hozzáállást javaslom a fővárosi vezetésnek. Budapestnek vannak fejlesztési forrásai, nem is kevés, hiszen vannak fővárosi fejlesztések. Ezek elosztása problémás, hogy nem jut mindenhova belőle.

A képviselőtestületben még a Kis-Duna-part fejlesztését és a Csepeli Munkásotthon felújítását is levetették egyszer a napirendről. Mire számít most, hogy a Fidesz frakció hat fős lett, az MSZP-DK-Momentum szintén hat fős, és Önt is nagyjából ennyi képviselő támogatja? Ez papíron kevés.

Bármi is történik, Csepel érdekeiből nem tudok engedni. Nem engedjük magas épületekkel beépíteni a csepeli Kis-Duna-partot, nem adjuk át a Csepeli Munkásotthont magánalapítványba. Ebből adódtak a konfliktusaink, és kétségtelen, hogy ezek után kialakult ellenünk egy „nagykoalíció”. De ez a múlt, amin már túl vagyunk. Úgy számolok, mindenki rájön, hogy a csepeliek képviselete nélkül nincs esély a győzelemre. Az jár el helyesen, aki számára Csepel az elsődleges és az itt élő emberek.

Mire büszke az elmúlt négy évből, és milyen tervei vannak a következő másfél évre?

Említettük az óvodai és iskolafelújítási programunkat, a 2012 óta tartó útépítéseket. A Napközis Tábor megépítésével bizonyítottuk, hogy nem lakóparkokat és magasházakat akarunk a Kis-Duna-parton, hanem a csepelieknek fejlesztünk. Ezt folytatjuk az Ifjúsági Tábor és a Kis-Duna-liget (a Kis-Duna öböl melletti erdő) fejlesztésével. A jégparkunk Budapest egyik legjobbja. Sok olyan kezdeményezésünk van, ahol a társasházak tudtak, tudnak pályázni. A most induló panelprogramot is így kezdjük, és szeretnénk bővíteni. Befejezzük a külső okokból megakadt csillagtelepi városrehabilitációt, elkezdjük a Csepeli Munkásotthon felújítását. Háros fejlesztésére is szívügyünk. Az utak ott vegyestulajdonban vannak, az illegális szemetelés súlyos gond. Ahol lehetett, világítást, vízvezetéket építettünk ki, kamerákat telepítünk, drónozunk. A belterületbe vonást a főváros saját leállított fejlesztéséhez, a gerincúthoz köti, amit szeretnénk újraindíttatni. Sokat dolgoztunk azért, hogy a Barba Negra Csepelre költözzön, és végre nálunk is lehessen kulturáltan szórakozni. Csepel már nem a főváros alvóvárosa, hanem élhető része. Látnivalóink, természeti kincseink, budapesti szinten is legjobbak közé sorolt fejlesztéseink egyre gyakrabban szerepelnek a programajánlókban. De a fizikai megújulás mellett fontos értéknek tartom a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek támogatását, a csepeli nyugdíjasokról való gondoskodást, a kisebb-nagyobb közösségek építését. Csepel kulturális életének fellendítését.

Mindezek mellett tovább folytatjuk az útépítéseket, közösségi tereket újítunk meg, a Csepeli Zöld Sziget Program keretében rengeteg új fát ültetünk és természetesen olyan, kisebb-nagyobb fejlesztéseket is megvalósítunk, amelyek az itt élők mindennapjait könnyítik meg, vagy éppen teszik élhetővé. Számomra ez Csepel jövője, közös értékeink védelme és fejlesztése.