Az itthoni jövedelmi viszonyokat tekintve Magyarországon nem minden család engedheti meg magának azt, hogy az édesanya otthon maradjon egy vagy több gyermekével. A bölcsőde tehát igen fontos szerepet tölt be a kisgyerekesek életében.

Nemrég arról röppentek fel hírek, hogy a bölcsődékben bevezetik a személyi térítési díjat a gondozásért. Hogy a szülői kételyeket eloszlassuk, utána jártunk az országgyűlés által az elmúlt év végén elfogadott törvényjavaslatnak, aminek része volt a gyermekvédelmi törvények módosítása is. A szabályozás lehetővé teszi, hogy 2012. január 1-jétől - a bölcsőde fenntartójának döntésétől függően - a szokásos étkezésért fizetendő díjon felül az intézményi gondozásért is külön személyi térítési díjat állapíthassanak meg. Ennek összege - maximum - az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet. A törvény értelmében ugyanakkor, ha a fenntartó a térítési díj mellett dönt is, akkor sem kell fizetniük a szociálisan rászorulóknak, a három vagy több gyermeket, illetve a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő családoknak. A bölcsődefenntartók április 1-jéig dönthetnek a gondozási díj felülvizsgálatáról.

„A XXI. kerületi önkormányzat 2012. február 23-án beterjesztett költségvetése nem tartalmaz olyan irányú javaslatot, amely a szülőkre róná ki a bölcsődékben kérhető gondozási díj terhét, hanem azt átvállalva segíti a csepeli családok mindennapi megélhetését” – tájékoztatta lapunkat Kanyik Csaba, a Szociális és Egészségügyi Ágazat vezetője.

Kerületünkben négy bölcsőde működik az önkormányzat fenntartásában, ebből három a Csepeli Szociális Szolgálat keretében, egy pedig a Nagy Imre ÁMK felügyelete alatt. „Kihasználtságuk a jelenlegi jogszabályok miatt nem100 százalékos: ez jelentősen befolyásolja a hatékony működésüket. Ugyanakkor 162-en regisztráltan várnak arra, hogy bekerüljenek az intézménybe. Ez természetesen nem a hosszú várólistáknak tudható be, hanem annak, hogy a szülők igényeiket már jó előre bejelentik. Így a 162 jelentkezőből olyan apróság is akad, aki csak 2013 februárjától jár majd közösségbe. A bölcsődei kihasználtságban igyekszünk olyan változásokat elérni, ami a szülők számára átláthatóbb, rugalmasabb rendszerre épül, s így a gyermekek és családok érdekeit a lehető legjobban szolgálhatja” – mondja Kanyik Csaba.

A csepeli bölcsődékbe összesen 446 gyermek járhat, ennél több nem vehető fel. Közülük - a jelenlegi szabályok szerint – a bejelentett helyi lakcímmel rendelkezőket fogadják, míg az agglomerációból nincs felvétel. „A fent említett jogszabályi problémák miatt a kettősség jellemzi az ellátást, mert miközben vannak üres férőhelyek, addig sokan várnak is a bölcsődei helyekre” – teszi hozzá az ágazatvezető.

Magyarországon a gyermekvédelmi törvény értelmében 20 hetes kortól biztosított a bölcsődei elhelyezés, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kismamák másfél évestől vagy többnyire a munkába való visszatérésükkor, illetve a gyermekgondozási díj lejárta után, kétéves korúktól viszik a befogadó intézményekbe a kicsiket. „Az állam minden gyerek után meghatározott összeggel támogatja a fenntartót. Ennek összege 2012-ben napi közel 2000 forint: ehhez az önkormányzat a normatíva kétszeresével járul hozzá. Ma már a szülők közül többen eltöprengenek azon, hogy a napi étkezésért fizetendő térítési díjat megengedhetik-e maguknak, ami havonta akár tízezer forintra is rúghat.  A Rákóczi téri kertvárosi bölcsődében napi 467 forintba kerül a négyszeri étkezés” – számolt be újságunknak Turzó Marianna, a Csepeli Bölcsődék szakmai vezetője. A továbbiakban a Csepeli Hírmondó kérdésére válaszolva elmondta: a dél-pesti régiókban élő családok nehezen tudnák kigazdálkodni még azt a díjat is, amit a bölcsődékben a gondozásért kérnének. A szomszédos kerületekből mindössze egy helyen, Pesterzsébeten tervezik a személyi térítési díj bevezetését.

Antal Zsuzsa - Csepeli Hírmondó

Budapest - XXI. ker. Helyi Választási Bizottsága megállapítja, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Varga Angéla Mónika megüresedett képviselői helyjére Karsai Mátyás lép.

E határozat ellen 2012. március 21-én 16,00 óráig lehet – a választási törvények megsértésére hivatkozva – fellebbezést benyújtani.A fellebbezésnek tartalmaznia kell a törvénysértés bizonyítékainak megjelölését és a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és ha lakcímétől (székhelyétől) eltér, értesítési címét, valamint választása szerint telefax-számát vagy e-mail címét, illetve kézbesítési megbízottjának telefax-számát vagy e-mail címét. A fellebbezést a Fővárosi Választási Bizottsághoz címezve, a Helyi Választási Bizottsághoz (Cím: 1211 Budapest, Szent Imre tér 10., fax: 276-4768, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.) kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Varga Angéla Mónika a Csepeli Cigány Önkormányzat (2012. jan. 24. után: Csepeli Roma Önkormányzat) képviselője 2012. január 26-án kelt nyilatkozatával napján lemondott mandátumáról.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. 170. § (5) bekezdése rendelkezése szerint, ha a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. A 2010-os kisebbségi választáskor CIGÁNY jelöltként, a sorban következő legtöbb, de egyforma számú (26) szavazatot szerző jelöltek közül, a törvény 21/A. § (2)  bekezdése analógiája alkalmazásával szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani  a jelöltek közül ki szerezhet mandátumot a HVB döntésével.

A kisebbségi önkormányzati választás eredményét tartalmazó hivatalos jegyzőkönyv adataiból megállapítható, hogy a cigány kisebbségi jelöltek közül a következő legtöbb, 26 szavazatot kapott Karsai Mátyás és Fehér József egyaránt, ezért a Helyi Választási Bizottság 2012. március 19. napján tartott ülésén sorsolással döntötte el, hogy melyik jelölt részére kell átadni a megbízólevelet. A Helyi Választási Bizottság Karsai Mátyás nevét sorsolta ki, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

Budapest, 2012. március 19.

Bartok Péter

a Helyi Választási Bizottság

elnöke

Március 17-18-án a dortmundi Körnig Halle adott otthont a fedett pályás Nemzetközi Gyermek és Serdülő Versenynek. Hazánkból a Budapest Válogatott kapott meghívást, amelyben a Csepeli Diák Atlétikai Club csapata 6 fővel képviseltette magát, nem is akárhogyan!

Deák Balázs vezetőedző (Csepeli DAC) beszámolója szerint a gyermek és serdülő csapat toronymagasan nyerte a nemzetközi pontversenyt. A főváros legjobbjai közül –serdülő korosztályban- Petik Csanád magasugrásban 117 cm-rel a VII., 4x100 méteres váltóban 60.39 mp-cel a II., míg 800 méteres futásban 2 perc 42.67-el az I. helyet szerezte meg. Petik Sára 800 méteres futásban 2 perc 48.47 mp-es időt ért el, míg magasugrásban 125 cm-t teljesített. Thirjung Viktória 80 méter gáton13.58 mp-es idővel a III., távolugrásban 498 cm-el az V., 800 méteres futásban pedig 2 perc 50.18 mp.-es időt sikerült elérnie. Zeman Mercédesz súlylökésben jeleskedett 767 cm-el. Amellyel a IV. lett, magasugrásban 125 cm-el próbálkozott, de sajnos megsérült.

Az ifjúságiak mezőnyében két aranyérem került a csepeli lányok nyakába: Répási Petra 200 méteren 25.34 mp-es idővel nem talált legyőzőre, míg távolugrásban Szabó Beatrix 545 cm-es ugrásával küzdötte fel magát a dobogó legfelső fokára. A kitűnő teljesítmény összesen három első, egy második, két harmadik helyezést eredményezett, valamint négy további helyezéssel tértek haza Dortmundból a fiatal atléták.

Légrádi Gábor

A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Iskolában szeptembertől induló sportosztállyal kapcsolatosan tartanak előzetes tájékoztató szülői értekezletet március 26-án 17 órai kezdettel, ahová minden érdeklődő - szülőket, diákokat - várnak. A találkozó keretében megismerkedhetnek az intézménnyel, személyesen találkozhatnak az iskola vezetőivel, a testnevelő tanárokkal és a szakedzőkkel is.

A 2012/13. tanévben a leendő 5. évfolyamosok számára – felmenő rendszerben – indul sportiskolai képzés, a sportiskolai osztályba olyan – jelenlegi – 4. osztályos diákok jelentkezését várják, akik komolyan szándékoznak sportolni és tanulni. Elsősorban a kézilabda, öttusa, labdarúgás iránt elhívatott és azokban jártas fiúk és lányok jelentkezését várják, de szívesen látják a most sportágat választókat is. Az osztályba nem csak csepeliek és környékbeliek jelentkezhetnek, hanem például szigetszentmiklósi diákok is.

A délelőtti öt iskolai testnevelés óra keretében sportág specifikus képzés történik, amely kellő alapot nyújt a délutáni egyesületi edzésekhez. Az edzéseket a szakedzők az iskolánkban tartják.

Az osztálylétszám maximum 25 fő, a tanulókat a jelentkezés sorrendjében veszik fel, a szülőket a felvételről írásban tájékoztatják. A fent említett időponton kívül is lehet érdeklődni, akár személyesen, akár a 061/278-0942-es telefonszámon. A Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Iskola pontos címe: 1212 Budapest, Széchenyi u. 93.

Légrádi Gábor

A csepeli eperföldön elkövetett sorozatgyilkosságnak újabb áldozatai lehetségesek, de erről egyelőre nem kívántak bővebben beszámolni a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. A tavaly megtalált négy elásott áldozaton kívül egy ötödik embert is biztosan megöltek, de a holttestének csak a nyomaira bukkantak az eperföldön.

Deme Tamás, az NNI életellenes osztályának vezetője sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta azt az értesülésünket, hogy az ötödik áldozat holttestét megcsonkították, darabjait szétszórták és részben elégették. A főnyomozó ugyanakkor elismerte, hogy a diósdi férfiként számon tartott áldozat nyomait szintén az eperföldön lelték meg.

Új elem a nyomozásban, hogy a szerb származású B. Dragant és öt társát már nemcsak sorozatgyilkossággal, hanem különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel is gyanúsítják. A szerb férfiről kiderült, hogy tíz éve élt Magyarországon, s az utóbbi öt esztendőt töltötte Budapesten, nagyrészt Csepel északi részén, az eperföldön. A hajléktalanok által lakott területen ismerkedett meg a gyanúsítottakkal, illetve a sértettekkel, akik egy sajátos szubkultúrában éltek együtt ezen a kihalt vidéken. Közös életformát alakítottak ki, jól ismerték egymást. Megélhetésüket részben alkalmi munkákból, részben kisebb bűncselekményekből fedezték. Az itt élők személyes vagyona csekély volt, de mégis konfliktusforrássá vált közöttük. Az emberöléseket azért tervelték ki, hogy megszerezzék az áldozatok néhány ezer, legfeljebb pár tízezer forint készpénzét. A gyanú szerint B. Dragan 2008 és 2011 között öt ember megölésében vett részt. A példanélküli gyilkosságokra tavaly augusztusban derült fény, amikor az egyik hajléktalan sértett kiásta magát a földből, s feljelentést tett a rendőrségen. Az ő esetében emberölési kísérlet miatt gyanúsították meg B. Dragant. A szerb férfit egy kecskeméti férfi kirablásával is összefüggésbe hozták, aki feljelentést tett. Az eset 2010 októberében történt Csepelen.

A nyomozás során felmerült, hogy egy ércsi férfit is megöltek, de róla kiderült: életben van. Egy házkutatáson azonban fegyvereket és lőszert találtak nála, ezért ellene is nyomoznak.

Deme Tamás közölte, hogy a gyilkosságok elkövetésének gyanújával jelenleg hat embert tartanak előzetes letartóztatásban. A gyanúsítottak egy része beismerő vallomást tett. A szakértői vizsgálatok is megerősítették, hogy a gyilkosságokat brutálisan követték el. A nyomozás tovább folyik, mert feltételezések szerint további áldozatok is lehetségesek. Nem kizárt, hogy egy hatodik és egy hetedik holttestre is rábukkannak Csepelen, az eperföldön.

Csarnai Attila

A jól sikerült március 15-ei programot követően szusszanásnyi idejük sem volt a Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Iskola diákjainak és tanárainak, hiszen március 16-tól folyamatosan érkeztek az Európai Bizottság által kiírt Comenius program keretében hazánkba látogató külföldi vendégek.

Az érkezést követően március 19-én, a csepeli tanintézményben hivatalosan is köszöntötték a lengyel, litván, olasz, német, angol, finn és spanyol küldöttségeket, és színvonalas műsor keretében kívántak kellemes „itt tartózkodást” az egy hétig hazánk vendégszeretetét élvező tanárokból és diákokból álló delegációknak.

A Comenius program célja az oktatás európai dimenziójának erősítése a résztvevő országokban működő iskolák együttműködése által. A projektek lehetőséget adnak a nemzetközi együttműködésekben dolgozó diákoknak és tanároknak a közös munkára egy vagy több, közös érdeklődésükre számot tartó témában. Az iskolai együttműködések segítenek a tanároknak és diákoknak, hogy megszerezzék és fejlesszék tudásukat nemcsak a választott téma tekintetében, de ugyanúgy a csapatmunka, szociális kapcsolatok, projekttevékenységek tervezése és megvalósítása, valamint az információs és kommunikációs eszközök használata terén is.

A csepeli tanintézmény immáron két éve vesz részt a Comenius programban a projekt hivatalos hazai szervének, a Tempus közalapítványnak segítségével. A Széchenyi iskola angol szakos tanára Kovács Attiláné a program fő koordinátora, tekintve, hogy a Comenius hivatalos nyelve angol. A XXI. kerületi iskola részvételével zajló projekt központi eleme a víz és a hozzá kapcsolódó témák, például a hajózás, környezetvédelem, a víz vizsgálata, így a szakmai és kulturális programok szorosan kötődnek ehhez a témákhoz. A projekt további fontos része az idegen nyelv ismerete és használata, ami a Széchenyi-ben évek óta zajló két idegen nyelv oktatásával alapvetően biztosított.

A csepeli küldöttség három alkalommal látogatott el külföldre: 2010-ben Spanyolországban, 2011-ben pedig Litvániában és Finnországban vendégeskedtek, ahol megismerhették az ottani partneriskolákban zajló munkát, az ott tanuló diákok és emberek hétköznapjaiba is betekintést nyertek. Csakúgy, mint most itt Csepelen, ott is családoknál szállásolták el a tanulókat, akik mindenhonnan élményekkel, illetve tapasztalatokkal telve tértek haza.

Március 18-a és 25-e között a csepeli intézmény a program házigazdája, akik számos színes, és tartalmas elfoglaltsággal kedveskednek az ide látogató diákoknak, tanároknak, iskolaigazgatóknak. Az egy hetes látogatásba igyekeztek olyan elemeket tenni, ami –lehetőség szerint- szervesen kapcsolódik a projektben meghatározott feladatokhoz, s ami bemutatja Budapestet, a főváros látnivalóit, magyaros, - s benne csepeli- vendéglátással körítve.

A sokrétű program megszervezése nem kis feladatot jelentett a szervezők számára, főleg úgy, hogy a normál hétköznapoknak megfelelően az intézményben folyamatos tanítás zajlik. A programban éppúgy helyet kap egy budai várlátogatás, mint az úgynevezett „workshopok”, amiben többféle játékos és kézműves feladatmegoldások szerepelnek a nemzetközi csapatok részvételével. Az így elkészített munkákból a hét folyamán kiállítás is nyílik majd, amelynek darabjait a vendégek magukkal vihetik majd hazájukba. A további menetrendben szerepel egy buszos kirándulás, Parlamenti látogatás, Visegrádon várjátékokat és lovagi tornát csodálhatnak meg, majd Szentendrére is ellátogatnak. A Csodák Palotájában a vízről szóló angol nyelvű előadáson vesznek részt, majd egy interaktív „vizes-kísérletezésnek” is szemtanúi lehetnek, amit a gellérthegyi víztározóban tett séta tehet felejthetetlenné. Budapest éjszakai fényeit hajóról nézhetik meg a vendégek, és egy rögtönzött divatbemutató részeseivé is válhatnak, melyet a különböző nemzetek ruháiból mutatnak majd be az iskola diákjai. Az utolsó napon sem pihenés, sokkal inkább aktív program vár majd a diákokra, míg a tanárok koordinátori megbeszélést tartanak: lesz tánc-tanítás, sport- és egyéb játékos vetélkedőkön mérhetik össze erejüket, majd egy bogrács-gulyás ebédet követően a Tropicariumban zárul az egy hetes látogatás, ahol közösen nézik meg az eltelt időszakban készített kisfilmeket, tartanak bemutatókat, és egy táncmulatsággal vesznek búcsút egymástól.

A Comenius program záróakkordja májusban lesz Németországban, ahol szintén nem unatkoznak majd a résztvevők: többek között Strasbourgba is átruccannak majd, ahol az Európa-nap programjában vesznek részt egy uniós fogadás keretében.

Cserépné Varga Veronika a Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Iskola igazgatónője elmondta: nagyon bízik abban, hogy a partnerországok képviselői jól érzik majd magukat az egy hét alatt, és Magyarországgal, illetve Csepellel kapcsolatban életre szóló élményekkel térnek majd vissza hazájukba.

Légrádi Gábor

Fotók: Bede Orsolya

TISZTELT ÜGYFELEINK!

Ezúton tájékoztatjuk Önöketet, hogy a Hivatal Szent Imre tér 10. szám alatti épületében és a Petz Ferenc utca 1-3. szám alatt található Ügyfélszolgálati- és Okmányirodán az ügyfélfogadás 2012. március 22. napján 11 órától szünetel, a Hivatal zárva tart.

Felhívjuk kedves időpontot foglalt ügyfeleink figyelmét, hogy 2012. március 23-án ügyeiket 15.30 óráig soron kívül intézhetik az Okmányirodán.

KÉRJÜK SZÍVES MEGÉRTÉSÜKET!

dr. Szeles Gábor

jegyző

A gazdasági válság és a főváros súlyos pénzügyi helyzete miatt egyre nagyobb hangsúly esik a kerületek takarékos működtetésére és a helyi adók hatékony kihasználására. A csepeli önkormányzat decemberben úgy módosította a vállalkozói építményadót, hogy az a helyi kisvállalkozásoknak adócsökkentést jelent. A képviselőtestület a fővárosi kerületek közül szinte utolsóként vezette be a telekadót, ami a lakosságot ugyanakkor nem érinti. A helyi adókról Borbély Lénárd alpolgármesterrel beszélgettünk.

- Miért volt szükség tavaly év végén a helyi adózásban bevezetett változásokra?

- Az önkormányzatoknak önfenntartóbbá kell tenniük magukat, mivel a gazdasági válság és a korábban mértéktelenül felvett hitelek miatt az állam és a főváros is kevesebb működési támogatást tud biztosítani. Csepel gazdálkodásában az elmúlt másfél évben olyan fajsúlyos változásokat vezettünk be, melyeknek köszönhetően az önkormányzati szolgáltatások szinten tartása vagy javítása mellett milliárdokat tudunk megtakarítani. Emellett azonban a helyi adózásban is meg kell találnunk az arany középutat. Olyan adókra van szükség, melyek nem nyomják el a vállalkozásokat, de hozzájárulnak a kerület költségvetéséhez is. A hatékonyság növelésébe beletartozik egyes adók mérséklése, és más adók, mint például a telekadó bevezetése is. Így Budapesten az utolsók között vezettük be a telekadót, miközben az építményadót módosítottuk és igyekeztünk igazságosabbá tenni.

- Mit értenek az igazságosabbá tételen? Van összehasonlítási alap, hogy ez milyen összeget jelent?

- Köztudott, hogy a kisvállalkozások nehezebb körülmények között és magasabb fajlagos költségekkel működnek, mint a nagyobbak – nem is beszélve a multinacionális óriáscégekről. A csepeli önkormányzat korábban azonban ennek ellenére a helyi kisvállalkozásokra és a multinacionális nagyvállalatokra ugyanolyan mértékű adóterhet rótt ki. Ez szerintünk igazságtalan. Amikor az előző vezetés 2007-ben brutálisan, 50 százalékkal megemelte az építményadót, mi azt az álláspontot képviseltük, hogy az adóknak kiszámíthatónak és igazságosnak kellene lenniük.

Ezért történt, hogy tavaly év végén ezt az adót úgy módosítottuk, hogy a jellemzően 100 m2-nél kisebb építménnyel rendelkező legkisebb vállalkozásoknál csökkentettük az összegét. A közepes vállalatoknak csak az inflációval változott az összege, ami reálértékben nem jelent növekedést. Az 500 m2 fölötti építménnyel rendelkező nagyvállalatok és multinacionális vállalatok esetében 100 forinttal, azaz az infláció mértékének kétszeresével emeltük az építményadót.

Az építményadó maximális értékét az ide vonatkozó törvényi szabályozás 1650 forint/m2-ben határozza meg. A gyakorlatban természetesen a fejlettebb városokban magasabb a kivetett adó mértéke, amely nálunk a legmagasabb esetben, a nagy cégekre jellemző 500 m2 felett 1250 forint/m2. Látható tehát, hogy mi viszonylag enyhébb adóterheket határoztunk meg.

- A telekadó milyen változásokat jelent a csepelieknek?

- Az ide vonatkozó törvényi szabályozás szerint a telekadó legfeljebb 301 forint/m2 lehet. Ehhez képest mi – Budapesten az utolsók között – úgy vezettük be ezt a helyi adót, hogy azok a telektulajdonosok, akiknek a beépítetlen telekrészük nagyobb, mint 1000 m2, 100 forint/m2 telekadót fizessenek. Alacsonyabb beépítetlen teleknél nincs telekadó. Ezzel oldottuk meg, hogy ez az adónem a lakosságot ne érintse.

Bár az adó szó hallatán sokan azonnal a szívükhöz kapnak, azt azért ki kell hangsúlyozni, hogy ilyen pénzből működnek az iskolák, óvodák, a rendőrség, a közterület-felügyelet, a szociális ellátórendszer, de még a tömegközlekedés is. A jól meghatározott adók és szolgáltatások tehát kifejezetten segítik a vállalkozások működését és fejlődését, és természetesen az önkormányzat működtetését, szolgáltatásainak fenntartását is.

Az építményadót és a telekadót szabályozó rendeleteket a csepel.hu oldalon az „Önkormányzat” menüpontban, a „Rendeletek” között találják meg olvasóink.

Zelei László

Én tudom, hogy nem halt meg.

Azért nem halt meg, mert nem halhatott meg. Az oroszlánok egyszerűen nem halandók.

Meg aztán nagyon jó volt vele lenni.

Ha vele volt az ember, olyan végtelenül egyszerű, természetes, magától értetődő és gömbölyű volt minden. Vannak ilyen emberek. Vannak ilyen oroszlánok.
Kaszkadőr volt.

Lássuk be, ez már önmagában egy halhatatlan foglalkozás.

Aki azzal keresi a kenyerét, hogy mások helyett elvégzi a veszélyes dolgokat, az annyira közel van a halálhoz, hogy a végén egészen összebarátkozik vele.

Aki meg összebarátkozott halál úrral, Halál Őfelségével, az nagy valószínűséggel nem hal meg soha.

Hát, ezért gondolom, hogy Ő él.

Mert nélküle ugyan milyen lesz a nyári Balaton?

Hogyan fognak kifutni a nyílt vízre a karcsú vitorlások, és miképpen fognak felébredni a sirályok?

Ki szedegetné össze a maradék jókedveket, fáradtságtól megtépázott mosolyokat, ki szólna mindig rá a kétkedőre, hogy azért az élet alapvetően mégis csak rendben van – és akkor is rendben van, amikor ez nagyon nem látszik rajta.

Vannak ilyesféle emberek, ilyesféle oroszlánok, akik el tudják hitetni a környezetükkel, hogy nemcsak érdemes élni, de még jó is. Sőt, annyira jó, hogy teljesen felesleges időtöltés lenne meghalni.

Ez a mi Oroszlánunk ilyesféle oroszlán volt.

Ezért mondom, hogy például a nyári Balaton soha többé nem lesz már olyan nyári Balaton.

A bográcsok fognak például hamar elkomorodni, mert eltűnik most belőlük valami íz, ami nem megismételhető, nem utánozható – mert egyvalakihez kötődik, nincs mese.

Meg aztán – de tényleg – ki fog ráripakodni a hajnali háromnegyed hétkor munkába igyekvő kocsmárosra, hogy „akkor most hogy lesz ebből pontban hétkor nyitás?”

És mondom nektek, nektek mondom, akik ismertétek, hogy az ilyesféle ráripakodások teszik valahogyan gömbölyűvé a létezést.

Mert természetesen lehet élni egészen másképpen is.

Lehet élni nagyon rendesen, ilyesféle ráripakodások nélkül is, bográcstalanul, meg legfőképpen egészségesen, csak az nem afféle oroszlános élet.

Az oroszlános élet viszont izgalmas. Mi tagadás.

Egy életen át mások helyett cipelni a veszélyt, mások helyett megcsinálni a mutatványt, mások helyett háttérben maradni és a munka dandárját elvégezni – nehéz dolog az, férfias, emberes dolog az, régi ízű, igazi dolog az, oroszlánoknak való, na.

És azért lássuk be, legalább most, ha félve is, életünk bizonyos szakaszában vagy rosszabb esetben egész életünk során oroszlánok szeretnénk lenni mindahányan.

Megülni a szilaj lovakon, vívni, verekedni, lőni s harcolni, kunsztot tudni autókkal s motorokkal: azért mégis csak fenségesebb valahogyan, mint a kettős könyvelés, nemdebár?

Dehogyisnem.

S ebből a mindannyiunk közös álmából áll össze valahogyan aztán a halhatatlanság.

Ő meg elvégezte mindannyiunk helyett a munkát, összeszedegette mindannyiunk álmát és álomba szőtt halhatatlanságát, gyerek s kamasz maradt mindannyiunk helyett, és lovagolt, vívott, verekedett, s kunsztokat tudott autóinkkal, motorjainkkal – mi meg elhittük neki, hogy mindannyiunk életét éli. Vagyis halhatatlan.

Mert oroszlán. Ő az Oroszlán.

Aztán most, amikor valakinek be kellett volna ugrania a legutolsó veszélyes szerepbe őhelyette, hát nem akadt senki sem.

Már megint nem akadt senki sem.

És most nézünk bután, ostobán, s leginkább azt nem értjük, hogy Ő ugrott be megint, mindnyájunk helyett, a legutolsó szerepbe.

Meghalt helyettünk – hogy mi maradhassunk szürkék és szegények. Szegényebbek őnélküle.

Ég áldjon, Oroszlán. Mi Oroszlánunk. Főzzél nekünk valamit az égi kondérban. Hogy ha majd megérkezünk hozzád, álmodhassuk tovább az öröklétet…

Bayer Zsolt

Lengyel-Magyar Barátság Napja a XXI. kerületben

„Tisztelettel adózva a magyar nemzetnek” - e szavakkal kezdődik az az emléktábla, melyet Csepelen avatnak fel március 22-én. A tábla pontos másolata egy tavaly felavatott varsói emlékműnek. Azt a történelmi eseményt örökítik meg, amikor 1920-ban a Magyar Királyság lőszer- és fegyverszállítmányokkal segítette a lengyel hadsereg győzelmét a Vörös Hadsereg felett. A szállítmányok a csepeli Weiss Manfréd Művekből indultak, és fontos szerepük volt a „visztulai csodaként” emlegetett csatában, amely fordulópont volt a lengyel történelemben.

A Lengyel-Magyar Barátság Napja alkalmából megrendezett ünnepségen a két államfő mellett – többek között - jelen lesz Andrzej Krzysztof Kunert, a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára, Piotr Krzystek, Szczecin polgármestere, Tadeusz Sayor, Kielce alpolgármestere, valamint Ryszard Madziar, Wolomin polgármestere is. A táblaavatás után sor kerül Jerzy Popiełuszko emlékére állítandó harangláb alapkőletételére. A kommunista politikai rendőrség által 1984-ben meggyilkolt lengyel plébánosról a közelmúltban utcát neveztek el Csepelen.

Így segítettünk a lengyeleknek

Az 1919-21-es lengyel-szovjet háború az 1918-ban függetlenségét visszaszerző Lengyelország keleti határainak kialakításáért és függetlenségének megőrzéséért folyt. Józef Pilsudski, az új lengyel állam vezetője tudatában volt annak, hogy ütőképes hadseregre lesz szüksége, és azonnal neki is látott ennek felállításához a világháború alatt különböző hatalmak hadseregeiben harcoló lengyel alakulatokból. Szovjet-Oroszország 1918 decemberében életbe léptette a “Visztula-hadműveletről” szóló hadparancsot: ebben a “burzsoá” lengyel állam munkásainak-parasztjainak “felszabadításáról” volt szó.

A magyar kormány 1920. július 8-án utasította a lőszergyártó csepeli Weiss Manfréd Műveket, hogy minden készletét tartalékolja Lengyelország számára. Két hét múlva Csepelen már csak a lengyeleknek gyártották a lőszert.

A magyar segítség fontosságát kiemeli, hogy a bolsevik propaganda és az európai baloldali pártok nyomására 1920. július 10. és augusztus 25. között Lengyelország csak a magyarországi és a magyar közvetítéssel továbbszállított francia lőszerre számíthatott.

Az újjászülető Lengyelország hadserege nagy győzelmet aratott a Vörös Hadsereg felett, és ebben a sikerben a magyar lőszerszállítmányoknak jelentős szerepük volt, ha a varsói csatát – amely “visztulai csoda” néven vonult be a történelembe – nem is döntötték el. A győztes varsói csata nyomán Lengyelország Szovjet-Oroszországgal 1921-ben megkötötte a rigai békét, melynek eredményeként területe 388 900 négyzetkilométer lett, jóval nagyobb, mint korábban remélték.

Csepel.hu