Budapestet vasárnap estétől több alkalommal is változó intenzitású és területi megoszlású futó hózáporok érték el.
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. munkagépei a csapadékzóna megérkezését megelőzően preventív, megelőző szórást végeztek a budapesti utakon, valamennyi főút jól járható - közölte a társaság hétfőn. Klug Lajos, az FKF vezérigazgatója vasárnap délután 18 órától rendelte ismét a legmagasabb, 3-as készültségi fokozatot.
Az éjszakai műszakban a társaság teljes téli célgép-állománya készenlétben állt, a munkagépek a csapadékzóna megérkezését megelőzően preventív, megelőző szórást végeztek a budapesti utakon. A társaság központi ügyelete folyamatos kapcsolatot tart a BKK fődiszpécserével. Hajnalban a közösségi közlekedés rendben elindult. Valamennyi főút jól járható.
A FKF havazás esetén első ütemben az 1200 kilométer hosszúságú fő- és közösségi közlekedési útvonalakon, hidakon, felüljárókon, az autóbuszvonalak hegyvidéki szakaszain, az autópályák bevezető szakaszain, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető gyorsforgalmi úton, a kórházakhoz, egészségügyi intézményekhez, a lakosság ellátásában fontos logisztikai bázisokhoz vezető útvonalakon végez síkosságmentesítést.
A társaság arra kéri az ingatlantulajdonosokat, hogy az ingatlanjaik előtti járdaszakaszokat síkosságmentesítsék a gyalogos balesetek elkerülése érdekében.
Tisztelt Nagykövet úr! Tisztelt Miniszter és Államtitkár urak! Tisztelt Bíboros Atya! Tisztelt Elnök urak! Kedves Emlékező Közösség!
Ma van január 27-e, a Nemzetközi Holokauszt Emléknap. 1945-ben ezen a napon lépett be néhány szovjet katona az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborba, hogy az ott raboskodó és halálba szánt, döntő többségében zsidó származású embereket megmentse.
Pilinszky János az alábbi mondatokban ragadta meg e rettenetes kor lényegét: „Auschwitz ma múzeum. Falai közt a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb.
Legotthonosabb tárgyaink, hétköznapi civilizációnk szinte valamennyi eszköze – az utolsó elhányt bádogkanálig – soha nem látott metamorfózison ment itt keresztül. Egyrészt puszta funkciójára süllyedt, oda, ahová annak előtte csak a kínzószerszámok, másrészt ugyanezek a tárgyak, beleértve az eredendően kínzásra szánt eszközöket, lettek végül is a század legsajátosabb ereklyéi. Valamennyit egyazon jelentés elvéthetetlen jegyei borítják. Ütések és kopások, miknek kibetűzésére alig tettünk valamit. Pedig ezek a század betűi; ezek a kor betűformái".
A passé realitásába egyedül az áldozatok jutottak el. Övék ma minden jelentés. A botránykeltők eleve megrekedtek valamiféle örökös conditionnel-ben.
Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.”
Tisztelt Emlékezők!
Az üldözés, a II. Világháború ugyanúgy sújtotta Csepelt is, mint az ország többi részét. Ismereteink szerint 960 zsidó származású embert hurcoltak el Csepelről, de közülük csak 60-an jöttek haza. Ma már csak néhányan élnek.
Nem véletlen azonban, hogy Csepel volt az, az egyetlen magyar település, ahol már ekkor ellent mondtak a gonosznak. A csepeliek ekkor is bizonyították, hogy elutasítják a szélsőséges nézeteket, az embertelenséget. 1944. december 4-6. között Csepel község elöljárósága, lakói és gyárának munkásai sikerrel akadályozták meg a település nyilasok általi kiürítését. Mi dr. Koncz János, akkori főjegyző szellemi és politikai örököseinek tartjuk magunkat. Elutasítunk minden szélsőséget, elutasítjuk az antiszemitizmus minden formáját, és közösségünk minden tagját megvédjük, tekintet nélkül származására, vallására, politikai vagy egyéb meggyőződésére.
Tisztelt csepeli Zsidó Honfitársaim!
Ezen alakalomból, kerületünk valamennyi polgára nevében, mint Csepel polgármestere fejet hajtok az áldozatok előtt, és bocsánatot kérek Önöktől, az Önök és családtagjaik ellen a múltban elkövetett bűnökért!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Csepel története nem idézhető föl az itt élt zsidó családok, emberek nélkül. A XIX. század végén egy zsidó nagyiparosnak, báró Weiss Manfrédnak és családjának köszönhetően lett világhírű a csepeli ipar, s vált igazi iparvárossá Csepel. A Weiss, a Mauthner, Kornfeld, Chorin és Herzog családok ipari és kereskedelmi tevékenysége alapozta meg a község hazai és nemzetközi hírét. A Csepel Művek akkor, és később szinte városnyi embernek adott munkát, hiszen több tízezer ember dolgozott itt. A magyar ipar egyik legnagyobb központja volt. Tagadhatatlan ebben az asszimilálódni kívánó zsidó beruházók szerepe, de a munkás gárda egy része is zsidó volt. Weiss Manfréd idején a csepeli termékek világhírűek voltak, és világ minden pontjába eljutottak. Köszönet és hála érte! Meg vagyok arról győződve, ha a Csepel Művek privatizációjakor Weiss Manfréd lehetőséget kaphatott volna, ismét virágozna a csepeli ipar. S nem véletlen az sem, hogy kerületünk jelmondata:
„Csepel, Árpád földje, a magyar ipar bölcsője.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kerületünkben egy kicsiny zsidó közösség él, de létszámát messze túlhaladva vesz rész a csepeli közélet pozitív alakításában. Tavaly, július 18-án, Csepel újjáépítésének 300. évfordulóján, közösen, együtt avattuk fel régi-új ereklyés országzászlónkat, amelyre – a keresztény egyházak mellett – héberül és magyarul is Isten áldását kérte a dél-pesti zsidó hitközség rabbija.
Csepel vallási tekintetben nagyon sokszínű, de mindig az 1568-as tordai országgyűlés türelmi rendeletének szellemében működtek a különböző egyházak. A Csepeli Lelkészi Kör római katolikus, református, evangélikus, görög katolikus, baptista és zsidó felekezeteket összefogva, immáron 23. éve közösen dolgozik a csepeli emberek lelki üdvösségéért és szociális biztonságáért.
Fentieket olyan közös értékeinknek tartjuk, amelyekre okkal lehetünk büszkék. Mi ezen az úton akarunk és fogunk járni a jövőben is! Ezért is döntött úgy a Képviselő-testület, hogy a dél-pesti zsidó közösség kérését elfogadva, zsinagóga építés céljából, térítésmentesen bocsájtja rendelkezésükre ezt az ingatlant.
Tisztelt Emlékező és Ünneplő Közösség!
Igen, mondhatjuk, hogy ma az emlékezésen és emlékeztetésen túl ünnepelünk is. Az én mai utam is ezt bizonyítja: a Nefelejcs utcai zsidó temető holokauszt emlékművétől, a volt Weiss Manfréd gyár előtti Teller Ede úton keresztül érkeztem meg ide, ahol a megépítendő zsinagóga alapkövének letételét ünnepeljük. Van mit ünnepelnünk, hiszen Magyarországon csaknem 80 éve volt utoljára zsinagógaépítés.
Másrészről. a jelenlegi kis zsidó közösség olyan, mint a népmesében a legkisebb fiú, ő indul útnak, megküzd a gonosszal, és győz a jó szellemében. Talán evvel az új zsinagógával nem csak a vallási megbékélést hirdetik, hanem egy új kulturális központ, egy új közösségi tér is létrejön, amely helyt adhat oktatásnak, művelődésnek, zenének, kamaraesteknek, különféle műsoroknak.
Ehhez kívánok a közösség vezetőjének, Kerényi András úrnak és minden tagjának jó egészséget, türelmet és kitartó munkát!
Elhelyezték az új zsinagóga alapkövét a csepeli önkormányzat által adományozott üres telken, a Rákóczi út 73. szám alatt január 27-én. A Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzete által szervezett esemény jelentőségét növeli, hogy a fővárosban az utóbbi 80 évben nem épült zsinagóga.
A csepeli áldozatokra emlékeztek a Nefelejcs utcai zsidó temetőben a holokauszt nemzetközi emléknapján. A kerület elöljárói koszorút és kavicsokat helyeztek el az emléktáblánál, majd mécseseket gyújtottak. Ezután a Rákóczi úti ünnepélyes esemény következett, ahol részt vett - többek között - Ilan Mór izraeli nagykövet, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Hende Csaba, honvédelmi miniszter, Fónagy János államtitkát, zsidó vallási vezetők, Szeneczey Balázs és Szentes Tamás főpolgármester-helyettesek, Németh Szilárd, Csepel polgármestere. A beszédek után – melyek mindegyike hangsúlyozta az esemény nagyszerűségét és fontosságát - került sor az ünnepélyes alapkőletételre.
Kerényi András, a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzetének világi vezetője elmondta, hogy a dél-pesti körzethez tartozik Csepel, Erzsébet, Soroksár zsidósága. Jelenleg Erzsébeten található az imaházuk, ahová más településekről - Dunaharasztitól Óbudáig - érkeznek a híveik. Korábban a zsidó hitélet központja Pestszenterzsébet volt, ahol ma is áll az 1901-től működő nagy zsinagóga, amelyet azonban vallási célra már nem tudnak használni. Erzsébeten a zsidóság 1870-ben hozta létre közösségét. Csepel fejlődése nem választható el a Weiss Manfréd gyár felvirágzásától, és más Chorin, Kornfeld zsidó családok ipartelepítő tevékenységétől. Az ipari termelés növekedésével együtt számos iparos és szakmunkás települt Csepelre. Az akkor még önálló településen több ezer zsidó élt, akik saját hitközséggel rendelkeztek és 1908-tól imaházuk is volt.
Csepelről a II. világháború alatt körülbelül 900 zsidót hurcoltak el. A háborúból összesen 80-an tértek vissza, akik közül többen is elhagyták az országot 1956-ban. A helyi vallási élet fenntartása 1968-ig tartott, akkor zárták be ugyanis a kerületben lévő, a Kossuth Lajos út (korábban Erzsébet út) 84. szám alatt található zsidó imaházat.
A dél-pesti körzet zsidó közössége 2002-ben alakult újjá. Jelenleg az erzsébeti önkormányzat által nyújtott, egy régi üzlethelyiségben kialakított imateremben tartják meg istentiszteletüket. A helyiség azonban már szűkös, mert egy-egy nagy ünnepen 100-150 hívő is érkezik Erzsébetre. Ilyen alkalmakkor külön termet bérelnek, hogy mindannyian elférjenek. Ebből született meg a gondolat, hogy új zsinagógát építsenek. Híveik között vannak holokauszt-túlélők, fiatalok, gyerekek, újszülöttek, valamint olyan idősek és középkorúak, akik az elmúlt években ismerték fel zsidóságuk fontosságát.
Kerényi András utalt rá, hogy közösségük elfogadottsága példaértékű a körzethez tartozó területeken, s valamennyi érintett önkormányzattal jó az együttműködésük. Terveik szerint a 120 személy befogadására alkalmas új zsinagóga a körzet vallási és kulturális központja lesz. Az épületben kulturális eseményeket rendeznek majd és lehetőséget teremtenek a zsidóság alaposabb megismerésére. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a vallási, vallástörténeti, etikai, nyelvoktatási programokra. A zsinagóga építését – a hitközség saját forrásából - várhatóan idén júliusban kezdik el.
Cs. A.
fotó: Burger Barna
Budapest, 2013. január 27., vasárnap (MTI) - Magyarországon soha többé nem fordulhat elő, hogy embereket származásuk, vallásuk miatt hátrány, megaláztatás érjen, a kormány az ország minden polgárát megvédi, és az antiszemitizmus minden formáját elítéli - írta Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából kiadott nyilatkozatában.
Az emléknapon a magyar kormány fejet hajt az áldozatok előtt, a fájdalmas évforduló pedig minden jóérzésű magyar embert megemlékezésre késztet - hangsúlyozta Orbán Viktor az MTI-nek megküldött dokumentumban.
A kormányfő emlékeztetett: Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb létszámú zsidó közössége, amelynek virágzó kultúrája mindig is a magyar kultúra szerves része volt, és az napjainkban is. A zsidóság 1944-45-ös tragédiája így az egész magyar nemzet tragédiája - tette hozzá.
A magyar kabinet erkölcsi és politikai kötelességének érzi - folytatta a miniszterelnök -, hogy következetesen nézzen szembe a 20. századi diktatúrákkal és az akkor elkövetett rémtettekkel. "Bevezettük a holokauszt-emléknapot minden magyar iskolában, megalapítottuk a Terror Háza Múzeumot, valamint most már lassan egy évtizede működik a Holokauszt Emlékközpont Budapesten" - sorolta, jelezve egyúttal, hogy 2014-ben lesz a magyar zsidóság megsemmisítésének 70. évfordulója, ezért a kormány létrehozta a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságot.
"Meggyőződésem, hogy Magyarország egy olyan ország, ahol soha többé nem fordulhat elő, hogy embereket származásuk, vallásuk miatt hátrány, megaláztatás érjen. Megvédjük az ország minden polgárát, és ebben nem ismerünk kompromisszumot. Nem tűrjük és elítéljük bármely kisebbség megbélyegzését, az antiszemitizmus minden megnyilvánulási formáját" - zárta nyilatkozatát Orbán Viktor.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Budapesten 2004 óta működik a Holokauszt Emlékközpont, amelynek állandó kiállítása a magyar zsidók és a romák szenvedéseit, üldöztetését és elpusztítását idézi fel. Az első nemzetközi holokauszt-emléknapi rendezvényt 2006-ban az Országház előtt tartották az Élet Menete Alapítvány szervezésében. A magyarországi holokauszt emléknap április 16-ra esik, miután 1944-ben ezen a napon kezdődött el az itthoni zsidók gettókba zsúfolása.
Fergeteges zenékkel, valódi diszkóhangulattal várta a 18 év alatti fiatalokat a Buli a Jégen! január 26-án, a Szent Imre téri jégpályán.
A zenés rendezvényről a szervező Varga Normant kérdeztük. "A fiatalok problémás helyzetét a saját bőrömön is megtapasztaltam. Értelmetlenül töltik a szabadidejüket, vannak, akik a számítógép előtt ülnek otthon és vannak olyanok is, akik bandákba tömörülve járják az éjszakát. Ők a buli hevében gyakran olyan szórakozóhelyekre keverednek, ahol megfelelő kontroll nélkül bármihez hozzájuthatnak." - mondta el a sportoló, aki a a jeges bulit lebonyolító Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület elnöke.
"Azt szeretnénk, hogy a fiatalok hasznosan töltsék az idejüket. Nem gondoljuk, hogy miattunk megjavulnak vagy nem fognak dohányozni, de a kulturált körülményekkel, a megfelelően felügyelt szórakozási lehetőséggel mutatunk nekik egy másik alternatívát." - tette hozzá Varga Norman, aki a programmal kapcsolatban elmondta: a bulizó fiatalokat korcsolyaoktató készítette fel az este egyik fő eseményére.
A résztvevők a tavalyi év megkerülhetetlen slágerére, a Gangnam Style-ra tanultak be egy koreográfiát, amit 18.30-kor élesben is előadtak a jégpályán. "Ez egy nagyszabású rendezvénysorozat első része, a jövőben különböző helyszíneken tartunk ehhez hasonló ifjúsági programokat. Megpróbálunk olyan környezetet teremteni számukra, amiben igazán jól érzik magukat." - hangsúlyozta Csepel Díszpolgára, aki kiemelte: a helyszínen közterület-felügyelők vigyáznak a fiatalokra, a rendőrség pedig az egész Szent Imre teret kiemelten figyeli.
A zene és a diszkófények varázsolták el a 12 éves Dávid Alexandrát és a 13 éves Pogány Nikolettet. A lányok már többször voltak együtt a korcsolyapályán, de a zenés csúszkálás különösen elnyerte a tetszésüket. "Nagyon tetszik a buli, jó a zene, a fény és a műfüst is." - mondja Alexandra, akit Nikolett egészít ki: "És szerencsére jó sokan vagyunk." Az Eötvös József Általános Iskola két tanulója szerint fontos, hogy a szüleik jó helyen, biztonságban tudják őket. "Jobb ez így, mi is jobban el tudjuk engedni magunkat." - teszi hozzá Alexandra.
Varga Norman a jövővel kapcsolatban derűlátóan fogalmaz: komoly előkészületek vannak folyamatban egy nagyszabású rendezvénnyel kapcsolatban és az ifjúságvédelem területén is előrelépésre számíthatunk.
A Buli a Jégen! szombat este 8-kor véget ért, de a Szent Imre téri korcsolyapálya február 17-ig várja az aktív pihenést kedvelő csepelieket.
Angel Marianna - Csepel.hu
Fotó: Bede Orsolya és a szervezők
18 igen, 8 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen a forrásmegosztási rendeletet. Eszerint a kerületi önkormányzatokat összesen 92,6 milliárd forint, a fővárosi önkormányzatot pedig 96,4 milliárd forint illeti meg a megosztandó bevételekből. A főváros az őt illető összegből 7,6 milliárd forintot a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására fordít. A megosztható bevételek körébe az új önkormányzati finanszírozási struktúra értelmében már csak az iparűzési, valamint az idegenforgalmi adó és a hozzá kapcsolódó központi támogatás sorolható.
Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes fontos eredménynek nevezte, hogy a parlament megváltoztatta az arányokat: míg korábban a főváros a közös bevételek 47 százalékát, a kerületek pedig összesen 53 százalékot kaptak, addig most a fővárost 51 százalék illeti meg, a kerületeket pedig 49 százalék. Utalt arra, hogy az Állami Számvevőszék előző évi forrásmegosztásra vonatkozó vizsgálata nyomán korrigálják az összegeket. Kilenc kerületet együttesen 26,7 millió forinttal több forrás illet meg, míg 11 kerülettől együttesen ugyanennyit vonnak el.
Bagdy Gábor a közgyűlést megelőző sajtótájékoztatóján megjegyezte: a főváros kétségkívül nehéz helyzetben van, ennek oka elsődlegesen az előző vezetéstől kapott súlyos örökség. A politikus hozzátette, hogy válsághelyzetben nehéz gazdálkodni, megvannak a gondok-bajok, ezekre a készülő büdzsében válaszolni fognak. Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője arról beszélt, hogy a költségvetést ahhoz is mérni kell, mennyi feladata van az önkormányzatnak. Felhívta a figyelmet: most kevesebb van, mint tavaly volt. Az előző kormányok "csak pakolták a feladatokat az önkormányzatok nyakába" anélkül, hogy forrást biztosítottak volna, most éppen ellenkező a helyzet - tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy a forrásmegosztásból pluszpénzhez jut a közösségi közlekedés is, hiszen az arányokat éppen az ágazat működtetése miatt változtatták meg, másfelől a kormány is partner a finanszírozás stabil lábra állításában.
forrás: Budapest.hu
A csepeli Sas Sándor a 2012-es londoni paralimpián harmadszorra öltötte magára a magyar csapat olimpiai egyenruháját, mint erőemelő. A 31 esztendős csupaszív sportember az angol fővárosban utoljára indult el erőemelőként és régi klubja kötelékében: egy ideje már csepeli színekben, dobóatlétaként készül, méghozzá nem is akármire!
Sas Sándornak a londoni játékokon sajnos nem sikerült maradandót alkotnia, ám aki azt hiszi, hogy ezzel el is ment a kedve a versenyzéstől, az bizony téved. A mindig vidám, erdélyi születésű kerekesszékes sportember már akkor nagy terveket szövögetett magában. A Csepeli Hírmondónak már a Csepeli DAC versenyzőjeként nyilatkozott, aki Deák Balázs irányítása mellett tréningezik, s készül a „nagy dobásra”. Jókai úti műhelyének irodájában beszélgettünk. .
- Diszkoszvetésben, gerelyhajításban és súlylökésben is szeretném megmutatni országnak-világnak, hogy mire vagyok képes. Vannak már kitűzött konkrét célok, április és május már komoly versenyidőszak, így ott már kapunk valamilyen képet arról, hogy hol is állunk a felkészülésben… A világbajnokság pedig a nyáron Lyonban lesz, ahol akár kvalifikálhatom is magam a 2016-os riói paralimpiára. Elsőre talán mindez nagyon merésznek tűnhet, de nem vágnék bele, ha nem gondolnám úgy, hogy sikerülni fog!
Miután Londonban véget értek a játékok, két hétre rá már elkezdtem a felkészülést: azóta minden nap végzek valamilyen edzésmunkát. Kihagytam azt a pihenési időszakot is, amit egy világverseny után sokan kihasználnak, szinte azonnal nekiláttam edzeni. Új mesteremmel, Deák Balázzsal heti 5 alkalommal készülünk, szinte minden energiámmal erre koncentrálok.
- Miért volt szükség a sportágváltásra?
- Ennek több oka is van. 31 éves vagyok, és úgy érzem, hogy amit el lehetett érni erőemelésben teljesen tiszta eszközökkel, azt én elértem. Kihoztam magamból a maximumot. A másik: át kellett gondolnom, hogy a jelenlegi, 240 kg-os, általam is kinyomott súly mire lehet elég Rióban. Minden egyes paralimpián 15-20 kg-al többet emel jónéhány versenyző, ami már-már csodaszámba megy… Úgy ítéltem meg, hogy ez nekem már nem megy, és sokkal reálisabb esélyeim lehetnek az atlétikában.
- Csepeliként végre csepeli egyesületben versenyzel.
- Ezzel is régi vágyam valósult meg, ráadásul egy ízig-vérig kerületi kötődésű edzővel dolgozhatok együtt, ami teljessé teszi, a kerülethez való szorosabb kapcsolódást. Londonból hazatérve Németh Szilárd polgármester úr egy meghitt hangulatú fogadást adott a csepeli olimpikonok részére: itt is megerősödött bennem, hogy teljes mellszélességgel ezt a kerületet kell képviselnem.
- Hogy érzed magad az új klubodban?
- Köszönöm szépen jól! Közel három hónapja készülünk, és mind szakmailag, mind emberileg tökéletesen egymásra találtunk Deák Balázs edzővel. Olyan sportszakmai információkat, és sporttal kapcsolatos fortélyokat sajátíthatok el tőle, amikről még csak nem is hallottam eddigi pályafutásom során. Az ő tapasztalata valódi érték, amiből lehet és kell is építkezni, és nekem ez nagyon sokat jelent. Amolyan igazi mester és tanítvány kapcsolat alakult ki közöttünk.
- Komoly célokat tűztél magad elé.
- Tisztában vagyok vele, hogy - mozgássérült állapotom ellenére - erős felsőtestem van, ami a dobóatlétikához jól jön, így ez kitűnő alapnak tekinthető. Amin még nagyon sokat kell dolgoznunk, az a technika, de az sem tűnik olyan ördöngősnek. A sportszerek még nagyon újak, még vannak ismeretlen dolgok a sportágban, de mint egy kisgyerek, én is fokozatosan ismerkedik meg mindennel, és lépésről-lépésre sajátítom el a lehető legtökéletesebb technikákat.
- Hogy tudod ezt összeegyeztetni a munkáddal?
- Jó ideje dolgozom a saját vállalkozásomban, és korábban mindig a munkaidő határozta meg, hogy mikor és mennyit edzhetek. Volt olyan nap, hogy nem is tudtam tréningezni. Most ez is megváltozott: mivel a kerületen maradok, ez is könnyebbé válik. Ezentúl a sportnak rendelhetek alá szinte mindent, és ahhoz igazítom a napi tennivalóimat.
- Hogyan teremtitek meg a hosszú távú felkészülés anyagi hátterét?
- Mint az talán köztudott, a paralimpiai mozgalom nem elsősorban a pénzről szól, és nem a hatalmas anyagi elismerésekről: ez tény. Jelenleg minden önköltségi módon zajlik, de ha túl leszünk az első versenyeken, és sikerülne megdobni a válogatott szintet, s a nemzeti csapatba bekerülni, akkor szeretnénk majd bevonni támogatót, támogatókat is.
- Milyenek a hazai és a nemzetközi erőviszonyok a sportágban?
- Mielőtt atletizálni kezdtem, természetesen tájékozódtam a lehetőségekről, hiszen szerettem volna reálisan látni, hogy érdemes-e sportágat váltani. Úgy látom, van keresnivalóm dobóatlétaként.
- Családos ember vagy, feleséged és egy kisfiad van, ők hogyan fogadták az újabb kihívást?
- Mindenben mellettem állnak. A párom már nyolc éve maximálisan támogatja az elképzeléseimet: ez a háttér nagyon fontos számomra. Azt láttam, hogy a környezetemben szinte mindenki helyeselte az újabb céljaimat, és ez nem kevés erőt ad ahhoz, hogy véghez is vigyem, amit elterveztem.
Deák Balázs: „mindenkinek ilyen versenyzőt kívánok!”
„Először nagyon meglepődtem, amikor Sanyi felkeresett, és átvillant az agyamon, hogy hogyan is oldjuk majd meg a közös munkát. Aztán láttam, hogy szinte mindent alárendelt a céljainak, láttam az elszántságot, akarást, és az őszinte érdeklődését az atlétika iránt. Minden edzőnek olyan mentalitású, olyan hozzáállású sportembert kívánok, mint Sanyi! Sugárzik belőle a pozitív energia, a tenni és tanulni akarás, a maximális teljesítményre való törekvés. Hozzáállása, minden ember számára példamutató lehet, nem csak a sportban, hanem az élet minden területén.”
Légrádi G.
A kecskeméti Mercedes-gyárban két sikertörténet egyesült: egy tradicionális, amelyet a Mercedes képvisel és egy új, a magyar gazdaság megújításának európai sikertörténete - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a kecskeméti Mercedes-gyár új modelljének hivatalos bemutatóján pénteken.
"Én, amikor Magyarország miniszterelnökeként erre az autóra nézek, munkásokat látok, sok-sok ezer magyar munkást, akik képesek arra, hogy ilyen autót állítsanak elő, nem külföldön, nem vendégmunkásként, hanem Magyarországon, itthon, a saját gyárukban, a saját városukban dolgozva" - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki Dieter Zetsche-vel, a Daimler AG vezérigazgatójával együtt vezette le az első CLA Mercedes személygépkocsit a futószalagról.
Orbán Viktor szerint, amikor a Daimler AG vezérigazgatója az új Mercedesre néz, a német mérnöki tudás nagyszerűségét látja az autóban, azt a hatalmas gazdasági előnyt, amely naggyá tette Németországot. A miniszterelnök hangsúlyozta: bizonyíték Magyarország számára, hogy képesek vagyunk egy ilyen autót előállítani, "ha azt tudjuk mondani, hogy Made in Hungary egy ilyen Mercedes".
Orbán Viktor hangsúlyozta: az új Mercedes egy másik bizonyíték is, hiszen az elmúlt két évben "a magyaroknak nagyon sok és nehéz munkát kellett elvégezniük annak érdekében, hogy az országot át tudjuk alakítani, és ne csak megmentsük az adósságválság miatti összeomlástól, hanem jövőt is adjunk neki".
Emlékeztetett arra, hogy ezt a munkát a magyarok elvégezték, ez egy "bizonyíték, hogy képesek vagyunk a saját gazdaságunkat rendbe hozni, hogy van kiút, hogy van növekedési lehetőség", hogy a válság körülményei között is több ezer munkahelyet lehet létrehozni.
Két sikertörténet találkozik itt most: egy régi sikertörténet, amit Mercedesnek hívnak, és egy új sikertörténet, egy új európai sikertörténet, amit úgy hívnak, hogy a magyar gazdaság megújítása - fogalmazott a miniszterelnök.
Visszaemlékezett gyerekkorára, amikor az utakon Trabantok, Wartburgok, Skodák, Moszkvicsok futottak, és a Volga számított luxusautónak. "Én is még Polski Fiaton tanultam vezetni. Ha azt mondta volna nekem valaki, hogy egyszer Magyarországon majd Mercedeseket fogunk gyártani, azt gondoltam volna, hogy nincs ki mind a négy kereke" - mondta.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, ha az autóra néz és nem a munkásokra gondol, akkor két szó jut eszébe: erő és szépség. "Pontosan ilyen Magyarországot akarunk: erős és vonzó Magyarországot" - fűzte hozzá. "Köszönöm a befektetőknek, a Magyarország iránt bizalmukat kifejező németeknek de mindenekelőtt a magyar munkásoknak azt, hogy a teljesítményükkel újra és újra bizonyítékát adják a világnak: érdemes Magyarországra jönni, érdemes együttműködni" - fejezte be köszöntőjét a miniszterelnök.
(MTI-Fidesz.hu)
Kerületi népdaléneklő versenynek adott otthont a Mátyás Király Általános Iskola január 23-án. Rendhagyó módon az Eötvös iskola nyolcadik osztályos tanulói kezdték a szereplést. Tíz iskolából mintegy száz diák mutatta be tudását. A versenyzők három percben adták elő valamely tájegység népdalát és a szabadon választott tematikájú éneket. A versenyzés célja a népi kultúra, a néphagyományok megismertetése és évről évre a népdalok népszerűsítése – mondta el a Csepel.hu kérdésére Kissné Katona Mária szervező pedagógus.
A háromtagú zsűri tagjai (Horváth Györgyné pedagógus, Balogh Ernő kisebbségügyi tanácsnok, Purzsás Mária ének-zene tanár) a szép énekhang mellett elsősorban a tiszta intonációt értékelte. A közel négy órás megmérettetés alatt a versenyzők a népdalcsokrokat énekelték szóló, kisegyüttes és énekegyüttes kategóriákban. A fővárosi versenyre a felső tagozatosok közül öten jutottak tovább.
A kerületi népdaléneklő verseny eredményei
Szóló kategória
Arany minősítés
Gacsal Barbara 4. o. Mátyás Király Általános Iskola
Olasz Alexandra 4. o. Eötvös József Általános Iskola
Kaszab Viktória 3. o. Lajtha László Általános Iskola
Énekegyüttes
Kiemelt arany minősítés
Mátyás Király Általános Iskola 4. osztály
Arany minősítés
Eötvös József Általános Iskola 4. osztály
Kisegyüttes
Arany minősítés
Mátyás Király Általános Iskola 3. osztály
Eötvös József Általános Iskola 3. osztály
Szóló kategória
Kiemelt arany minősítés
Góg Tamás 6. o. Karácsony Sándor Általános Iskola (fővárosi versenyre továbbjutott)
Mogyorósi Júlia 6. o. Eötvös József Általános Iskola
Arany minősítés
Szabó Péter 5. o. Móra Ferenc Általános Iskola
Mondok Richárd 6. o. Lajtha László Általános Iskola
Hüse Zoltán 6. o. Katona József Általános Iskola
Énekegyüttes
Arany minősítés
Mátyás Király Általános Iskola 6. osztály (fővárosi versenyre továbbjutott)
Szóló kategória
Kiemelt arany minősítés
Nagy Zsanett 7. o. Mátyás Király Általános Iskola (fővárosi versenyre továbbjutott)
Arany minősítés
Vértessy Dorottya 8. o. Kék Általános Iskola
Szabó Fanni 8. o. Gróf Széchenyi István Általános és Két Tannyelvű Iskola
Énekegyüttes
Kiemelt arany minősítés
Mátyás Király Általános Iskola 8. o. (fővárosi versenyre továbbjutott)
Arany minősítés
Katona József Általános Iskola 7-8. o.
Mátyás Király Általános Iskola 7. o.
Kisegyüttes
Arany minősítés
Lajtha László Általános Iskola 8. o. (fővárosi versenyre továbbjutott)
Antal Zsuzsa
fotó: Bede Orsolya
Ki ne hallott volna már a termékbemutatókról? Általában szórólapokon, telefonon invitálnak egy árubemutatóra, ahol ajándékokat, ingyen ebédet ígérnek, de vigyázat: sokba kerülhet ez nekünk! Egy megtévesztett asszonyra például egy porszívót sóztak rá 25 ezer forintért, ami még rendben is lett volna, de kiderült, hogy valójában 200 ezret követelnek rajta. Egyebek mellett ilyen esetekről számolt be Fülöp Zsuzsa, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője.
A porszívós hölggyel (az illető nem csepeli) az történt, hogy jóhiszeműen elment egy termékbemutatóra, ahol az üzletkötők addig bizonygatták egy porszívó kiválóságát, míg a gyanútlan fogyasztó meg nem vásárolta. A szerződés megkötésekor azonban lényeges információkat hallgattak el előle. Csak utólag közölték vele, hogy a 25 ezer forint csak előleg, s a 200 ezer forint valós árat mindenképpen behajtják rajta. Az asszonynak azt sem hozták tudomására, hogy a vásárlás után 8 napon belül élhet az „elállás jogával”, vagyis visszaadhatta volna a terméket, amelyet az eladó köteles visszavenni és a kifizetett pénzt visszatéríteni. Az eset kapcsán végül a fogyasztóvédők léptek fel a pórul járt hölgy védelmében, s a vásárló megtévesztése miatt eljárást indítottak.
Fülöp Zsuzsa elmondta, hogy a termékbemutató önmagában nem törvényellenes, de a vevőket túlságosan gyakran becsapják. Az üzletkötők elsősorban az idősebb embereket csalogatják el előadásaikra, mert ők óvatlanabbak, a tapasztalatok szerint könnyebben rászedhetők. A szervezők ajándékokat, szép nyereményeket ígérnek, amik általában a szemfényvesztés részei. A felkínált termékeket nem egy esetben bizalmi jeggyel látják el, pedig ezt nem tehetnék: például olyan címkét ragasztanak rá, hogy „magyar termék”, ami valótlan. Áradoznak a termékekről, amit azzal a hamis szlogennel egészítenek ki, hogy „csak most, csak itt, csak önnek!” A kellőképpen összezavart vásárlók egy része pedig alaposan bevásárol. Utólag jön rá, hogy a terméket jóval drágábban adták el neki, mintha egy hagyományos üzletben vette volna azt meg; a nyereményt pedig csak úgy veheti át, ha előbb 100 ezer forintért vásárol. Az ajándékok között pedig csupa olyan limlom van, amelyeket ráadásul tilos forgalmazni termékbemutatón. Ezek közé tartozik az élelmiszer, gyógyszer, táplálékkiegészítők, ékszer, dohány, italok. A vevőket nem tájékoztatják a már említett „elállási jogukról”, vagyis arról, hogy a terméket indoklás nélkül visszaadhatják az üzletkötőknek nyolc napon belül. Egy fogyasztót például úgy csaptak be, hogy 30 ezer forint kötbért kértek, amikor visszavitte az árut. Ennél is durvább jogsértés, amikor a vevőket addig nem engedték ki a teremből, amíg nem vásároltak valamit.
Fülöp Zsuzsa megemlítette, hogy tavaly mintegy 400 panasz érkezett a termékbemutatókra, s ezek jó része jogos volt. A fogyasztóvédők ellenőrzésképpen nemritkán maguk is megjelennek bemutatókon, ám amikor kiszúrják őket, a szervezők technikai okokra hivatkozva lemondják az előadásokat. Mit tehetnek a fogyasztók saját érdekükben? Legyenek óvatosak, s addig semmiféle szerződést ne írjanak alá, amíg a legapróbb betűket is el nem olvasták. De inkább ne írjanak alá semmit, hanem előtte beszéljék meg a tennivalókat családtagjaikkal. A legjobb megoldást alighanem Ausztriában találták meg, ahol – ellentétben a jelenlegi magyar gyakorlattal – olyan szigorú szabályok közé szorították a termékbemutatók működését, hogy azok valójában meg is szűntek.
Csarnai Attila
