Versre felel a dal címmel Csurka László irodalmi estjével köszöntötték Csepelen a magyar kultúra ünnepét. Kölcsey Ferenc 190 éve ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnusz alkotását. Ennek emlékére 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én a Magyar Kultúra Napját.
A XXI. kerületi önkormányzat és a Csepeli Városkép Kft. szervezésében rendezett irodalmi esten Vida István ügyvezető igazgató köszöntőjében a magyar kultúra sokszínűségére, rendkívüli értékeire hívta fel a figyelmet. A Nagy Imre ÁMK megtelt színháztermében Csurka László színművész a közönségnek a következőket mondta: „A magyar kultúra az egyik legszínesebb kultúra a világon. Remélem, ha kikeverünk egy-két színt belőle, mi is élvezhetőbbek leszünk. Magyar kultúra egyenlő magyar anyanyelv. Anyanyelvünk nélkül nincs kultúra, nincs nemzet, nincs haza”.
A Jászai Mari-díjas művész többek között Wass Albert, Juhász Gyula, Dsida Jenő, Reményik Sándor és Márai Sándor verseit szavalta el a zenés irodalmi esten. Csurka László színvonalas előadásában a költeményeket felváltva követték énekelt magyar sanzonok Mártonffy Miklós zongora kíséretében. A szépen hangzó versek és sanzonok egyaránt tanúskodtak emberségről, hazafiságról, szabadságról, szeretetről, mindarról, amit a magyar anyanyelv gazdag szókincsével az emlékezés alkalmával a kultúra közösségformáló erejével kifejezhet.
Az est végén a vendégszereplő művészeknek az önkormányzat ajándékát Morovik Attila alpolgármester adta át.
Antal Zsuzsa
fotó: Bede Orsolya
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. január 24-én (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel rendkívüli képviselő-testületi ülést tart, melynek helyszíne a polgármesteri hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.). A meghívót megtekinthetik ide kattintva.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője január 22-én 19.25 órakor az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége lesz, január 23-án pedig a Kossuth Rádió 180 percében lesz hallható, ezt követően a Ma Reggelnek nyilatkozik.
A rezsicsökkentés ellenőrzésére január elején megalakult munkacsoport vezetője, Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere január 22-ei sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt időszakban csak a titkárságához több mint 300 panasz érkezett.
A sajtótájékoztató megtekinthető ide kattintva.
„Ezek mindegyikét megválaszoljuk, ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy ezek nem pótolják a szolgáltatókkal való közvetlen lakossági kapcsolattartást. Az észrevételeket, kérdéseket nekik is el kell küldeni, s az illetékes kormányhivatal fogyasztóvédelmi hatóságához is jó, ha eljut e bejelentés. A hozzám érkezett összes bejelentést szerdán adom át a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójának” – tette hozzá a munkacsoport vezetője. Ahogy Németh Szilárdtól megtudtuk, a panaszos levelek legalább hetven százaléka a számlák értelmezhetetlenségét kifogásolja, azt, hogy kideríthetetlen, mit foglal magába az alapdíj és az egyéb, változatos nevű költség. A munkacsoport a számlázások mellett még vizsgálni fogja a kikapcsolásokat, a fogyasztókkal való kapcsolattartást, az ügynöki tevékenységet is.
Németh Szilárd bejelentette: a Fidesz azt javasolja az országgyűlésnek, hogy szülessen törvény a 10 százalékos rezsicsökkentésről. „Ebben szerepelni fog az is, hogy a szolgáltatók a saját csatornáikon keresztül, fogyasztónként mutassák ki, hogyan valósul meg rezsicsökkentés” – hangsúlyozta a képviselő, aki azt is hozzátette, a törvényről kivételes sürgősségi eljárás során kívánnak szavazni a tavaszi ülésszakon.
Csepel.hu
fotó: Kitzinger Adrienn
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője január 20-án „A lényeg” című műsor vendége volt. A felvétel megtekinthető ide kattintva.
Lezárult a Nyirő József kárpát-medencei irodalmi és műveltségi verseny első fordulója – ennek apropóján tartott sajtótájékoztatót dr. Cserhalmi Zsuzsa irodalmár és dr. Takaró Mihály irodalomtörténész január 21-én.
Ahogy az irodalomtörténész elmondta, sokan jelentkeztek a vetélkedőre, s ami külön öröm, nemcsak a határon túli, hanem az anyaországi középiskolák is igén szép számmal adták be pályamunkáikat. Az első forduló az erdélyi prózával foglalkozott: a dolgozatok témájául a történelmi regényt jelölte meg a szakértő zsűri.
„Sok értékes, tartalmas munkát olvashattunk, végül 16 csapat dolgozatát tartottunk színvonalában méltónak arra, hogy továbbjuttassuk a második fordulóba” – tett hozzá Cserhalmi Zsuzsa. A második forduló az erdélyi lírával foglalkozik: Reményik Sándor, Áprily Lajos és Tompa László, vagyis Helikoni Triász költészetének elemzése, értékelése a feladat. A harmadik fordulón pedig – ami már a csapatok szóbeli mérkőzése lesz – mindkét témakörből számot kell adniuk a tudásokról a középiskolásoknak.
Csepel.hu
fotó: Zarándi Bence
Akárcsak az egész országban, január elsejétől Csepelen is megkezdte működését a járási hivatal. A Szent Imre tér 3. szám alatt működő csepeli szervezet hivatalos megnevezése: Budapest Főváros Kormányhivatal XXI. Kerületi Hivatala. A hivatal vezetője Dudás Zoltán, aki korábban az Emberi Erőforrás Minisztériumban dolgozott főosztályvezetőként.
A 42 esztendős Dudás Zoltán nem ismeretlen Csepelen, noha jobbára azok kerültek vele személyes kapcsolatba, akik szociális téren vagy a gyermekvédelemben tevékenykedtek a kerületben és a fővárosban. A hivatalvezető nős, három gyermek édesapja. Több diplomával rendelkezik; elvégezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolát. Az egyetemen tudományos fokozatot is szerzett kánonjogból, de alapvetően szociális munkásnak tartja magát. A fővárosi önkormányzatnál és háttérintézményeiben 20 évig dolgozott szociális területen, az utóbbi két esztendőben pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának gyermekvédelmi és gyámügyi főosztályvezetője volt. „Egész életemben közszolga voltam, és az vagyok most is” – mondja. „Korábban az egyik kerületem Csepel volt a gyámügy és a gyermekvédelmi szolgálat terén. Ennek köszönhetően van helyi tapasztalatom, a fővárosi szolgálatomból következően pedig a csepeli politikusokat is ismerem.”
A járási és kerületi hivatalokat azért hozták létre az országban, hogy minden állampolgár egységes és magasabb színvonalú szolgáltatást kapjon. Az állam eddig az önkormányzatokon keresztül végezte el azokat a feladatait, amelyek rá tartoznak, mostantól azonban közvetlenül nyújtja ezeket a szolgáltatásokat. A járások a mindenkori kormány helyi hivatalai.
„Vannak olyan önkormányzatok, ahol szemmel láthatóak a fejlődés jelei az utóbbi években. Ezek közé tartozik Csepel is, amely izgalmas, sokra hivatott terület. Máris új értékek születtek a kerületben, s a közeljövő is szép reményekkel kecsegtet” – ecseteli benyomásait Dudás Zoltán.
Változások: hová forduljunk?
Vegyük sorra, miféle konkrét változások történtek a járási hivatal felállításával, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat. A csepeli járási hivatal központi épülete a Szent Imre tér 3. szám alatt található. Ide költözött a legnagyobb ügyfélforgalmat lebonyolító okmányiroda, amely az épület földszintjén működik. A korábban a polgármesteri hivatalban lévő okmányiroda valamennyi munkatársa megtartotta munkahelyét, és ugyanazt a feladatot látja el, mint eddig. „A kormányablakok kialakításával a körülményeken szeretnénk javítani, a helyszín bővítése még előttünk áll” – magyarázza Dudás Zoltán. „Az ügyfélszolgálati idő nem változott, de tervezzük, hogy jobban alkalmazkodunk az ügyfelek munka- és szabadidejéhez. Az emberek többsége ugyanis napközben dolgozik, ezért a jövőben este 8 óráig fogadnánk az ügyfeleket.”
A gyámhivatali ügyintézés Csillagtelepen, a Szabadság út 21. szám alatt található. E téren az a változás, hogy korábban a jegyzőnek és a gyámügyi hivatalnak is volt feladata az ilyen jellegű ügyek intézésében, mostanra ez a kettősség megszűnt.
A járási hivatalhoz tartozik a munkaügyi kirendeltség is, amely ezelőtt a kormányhivatal keretében működött. A kirendeltség ugyanazon a helyen van, mint eddig, vagyis a Mansfeld Péter utca 1. szám alatt.
A járási hivatal intézi a szociális ellátást érintő hatósági ügyeket. Ide tartoznak a közgyógyellátással, az ápolási díjjal, az időskorúak járadékával, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, továbbá a menedékkérők támogatásával kapcsolatos ügyek.
A családtámogatási iroda a Petz Ferenc utca 1-3. szám alatt fogadja az ügyfeleket.
Három fontosabb feladatkör is a kerületi hivatalokhoz került. A csepeli népegészségügyi szolgálatot (korábban ÁNTSZ) Pesterzsébettel vonták össze, de csepeli iroda is működik. A földhivatali ügyintézés Budán a XI., Pesten a XIV. kerületben végezhető. Az építésügyi hatóság Budán az I., Pesten az V. kerületben található.
Cs. A.
fotó: Zarándi Bence
Ez évtől változott a személyi jövedelemadó, a béren kívüli juttatások rendszere, a társadalombiztosítás, az illetékrendszer és az eljárási szabályok, ezek közül szemezget az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztató.
A személyi jövedelemadó terén a NAV kiemeli, hogy a minimálbér összege 98 000 forintra, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 114 000 forintra nőtt.
Az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmek esetén megszűnt az adóalap kiegészítés, így a teljes jövedelem után egységesen 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedett, és meleg ételvásárlásra is felhasználható.
Az iskolakezdési támogatás az idei évtől csak utalvány formában nyújtható (tehát a számlával való elszámolás lehetősége megszűnik), felhasználhatósága a kibocsátás évének utolsó napjáig meghosszabbodott.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszámla és a nyugdíj-előtakarékossági számláról történő kifizetés csak akkor adómentes, ha a magánszemély a számlát már legalább 10 éve megnyitotta. A 2013. január elseje előtt megnyitott számlák esetén még a korábbi 3 éves időkorlát alkalmazható.
A társadalombiztosítás terén a munkavállalókat terhelő nyugdíj járulékalap felső határa megszűnt.
A nem biztosított magánszemély által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6390 forintról havi 6660 forintra emelkedett.
A munkahelyvédelmi akcióterv alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezmények érvényesíthetőek a szakképzettséggel nem rendelkezők, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek, a tartósan álláskeresők, a kisgyermekesek, a kutatók és a szabad vállalkozási zónában foglalkoztatottak után.
Változtak az illetékszabályok is.
Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül mentesül a vagyonszerzési illeték alól. Az illetékmentességi szabályozás kiterjed az özvegyek öröklésére is.
Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték mértéke egységesen 18 százalék, lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9 százalék.
A visszterhes vagyonszerzés esetén a forgalmi érték után egységesen 4 százalék az illeték.
Megszűnt az úgynevezett negatív illetékalap: a cserét-pótló vétel kedvezményének alkalmazása során nincs illetékfizetési kötelezettség, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke alacsonyabb, mint az értékesített lakásé.
A 35. életévet be nem töltött fiatal az első lakástulajdon vásárlása esetén 50 százalékos illetékkedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.
Természetes személyek esetében a fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes, míg a gazdálkodó szervezetek által fizetendő illeték a korábbi 3000 forintról 10 000 forintra nő.
Az adózás rendjében is számos változás van.
A vámhatóság hatásköréből az állami adóhatóság hatáskörébe kerültek a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékdíj és az energiaadó adóztatási feladatai.
Az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje 8 napról 6 napra csökkent.
A nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett elegendő, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
Az elektronikus bevallásra kötelezettek az adóhatósági igazolásra irányuló kérelmet csak elektronikus úton nyújthatják be.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésre nem kötelezett magánszemély szja fizetésre vonatkozó automatikus fizetési könnyítésének értékhatára 100 ezer forintról 150 ezer forintra, időtartama 4 hónapról 6 hónapra nőtt.
Az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás még egyszerűbbé vált. Amennyiben az adózó az adóhatóság által elkészített és kiküldött egyszerűsített bevallás tartalmával egyetért, nem köteles azt aláírásával ellátva visszaküldeni az adóhatóság részére.
Konszolidáció következik a közigazgatásban és a jogalkotásban – mondta Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője, miniszterelnök-helyettes.
A közigazgatási reform január elsején működésbe lépő harmadik lépcsőjével érte el a helyi szintet a rendszer racionális állami működtetése, a kormánypolitika helyi szintű végrehajtása. A jogalkotásban pedig az új alaptörvény, sarkalatos törvények és szakpolitikai törvények elfogadása után már a végrehajtást szabályozó rendeletek megalkotására helyeződik a hangsúly – mondta a miniszter.
Terméketlen szembenállás
Minden kormányzati ciklusban problémákat okozott az ellenzéki polgármesterek és az alárendeltségükben lévő helyi államigazgatás, illetve a közigazgatás kormánypolitikát képviselő felsőbb szintjeinek együttműködése. Egy más pártállású polgármester nem szívesen hajtotta végre a másik politikai térfélen meghatározott feladatokat, ami érthető, hiszen elsősorban saját választóinak kell megfelelnie. Az országos és a helyi szintű demokratikus felhatalmazással, többségi támogatással rendelkező hatalom összeütközése rendre meddő vitákhoz, terméketlen szembenálláshoz vezetett – fejtette ki a miniszter.
A közigazgatási reform helyi szinten az ilyen természetű működési zavaroknak is elejét kívánja venni. Világos helyzetet teremt azzal, hogy a közigazgatás helyi szintje egyértelműen a kormány által kitűzött célok végrehajtásán dolgozik, a polgármester pedig a helyi közösséget vezeti – fűzte hozzá.
Szükség van a fiatalokra
A napokban megjelent kormányrendelet kapcsán, amely szerint a betöltetlen álláshelyeket meg kell szüntetni az államigazgatásban, a tárcavezető elmondta: egyelőre nem tudják pontosan, hány státusról van szó, ugyanis mindeddig nem létezett központi nyilvántartás, összesítés az államigazgatásban országszerte dolgozókról, ez a kataszter is most készül. Többek között ilyen lépésekben jelenik meg az állami racionalitásnak a közigazgatás helyi szintjén való érvényesítése. A reform egyúttal a nemzedékváltás lehetőségét is megteremti – mondta a miniszter. Szerinte szükség van a fiatal, korszerű szaktudással és nyelvismerettel rendelkező fiatalokra a közigazgatásban.
A járási államigazgatási szint kialakítása során az önkormányzattól átvett feladatokkal együtt az azokat eddig intéző dolgozók is átlépnek az új struktúrába, létszámuk hozzávetőleg tízezer fő – tette hozzá.
Közelebb kell vinni a polgárokhoz
Év elejétől országszerte 175 járási és a fővárosban 23 kerületi hivatal fogadja az ügyeiket intéző állampolgárokat. A rendszer kiépítése folytatódik, és az év végére mintegy 300 kormányablak működik majd, így az ország szinte minden pontján legfeljebb 30 kilométert kell majd utaznia egy állampolgárnak az ügyintézéshez. A tervek között szerepel az is, hogy a nagyobb pályaudvarok felújításakor is létesítenek kormányablakokat, továbbá úgynevezett ügysegédek, mozgó ügyintézők is közreműködnek abban, hogy megvalósuljon a reform legfontosabb célkitűzése: az ügyintés közelebb vitele a polgárokhoz – mondta a miniszter.
A reform a minisztériumi struktúra 2010-es kialakítása, karcsúsítása, 2011-ben a megyei szintű kormányhivatalok létrehozása és most a helyi, járási szint működésbe állása során mindvégig zökkenőmentesen haladt, köszönhetően annak, hogy szakmai alapon zajló, konszenzusra törekvő egyeztetés előzte meg. Menetrendje a kezdetektől világos volt, a közigazgatásban dolgozók pedig fegyelmezetten, lelkiismeretesen hajtották végre. Mindezzel a tárca mintát kívánt adni az egész állami szféra számára a sikeres szervezeti átalakításokhoz – mondta Navracsics Tibor.
A rendeletalkotásra kerülhet át a hangsúly
A jogalkotási feladatokról szólva a miniszter azt emelte ki, hogy az alaptörvény, a sarkalatos törvények a szakpolitikai törvények – például a felsőoktatásról, az adókról, a közösségi közlekedésről, szociálpolitikáról, az igazságügyi reformról, a közmunkáról vagy a földről szóló – elfogadása után most már a törvényhozásról némiképp a végrehajtás konkrét részletszabályait rögzítő rendeletalkotásra kerülhet át a hangsúly a kodifikációban. A nagy kódexek közül azonban még hátravan a polgári törvénykönyv (Ptk.) elfogadása, amelyre februárban sor kerülhet. Ez esetben jövő januárban életbe is léphet a magánjogi kódex – mondta a miniszter. Hozzátette: az elfogadástól a hatálybalépésig rendelkezésre álló 9-10 hónap elegendő idő a jogászság számára a felkészülésre, hiszen a törvény szövege régóta nyilvános.
Arra a felvetésre, hogy decemberben kormánypárti képviselők több száz pontból álló módosító csomagot nyújtottak be a törvényjavaslathoz, a miniszter annyit mondott: még lehetnek változások.
A már elfogadott, idén július 1-jén hatályba lépő új büntető törvénykönyv, és a Ptk. mellé szükségesek új eljárási törvények. Ezek magas szakmai színvonalú előkészítése nyilvánvalóan több évet vesz igénybe, de a kodifikációs bizottságok már az idén megalakulhatnak. E téren a minta a több mint egy évtizeden át működő, Vékás Lajos akadémikus vezette Ptk.-t előkészítő bizottság, amelynek kormányzati ciklusokon átívelően sikerült a pártpolitika kizárásával szakmai alapon, a terület legjobb elméleti és gyakorlati szakembereinek bevonásával végeznie munkáját.
MNO
Balog Zoltán szerint bár "ma is vannak még, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat", senkit nem lehet a nemzetből kitagadni.
Az emberi erőforrások minisztere szombaton Solymáron, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján úgy fogalmazott: bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvátenni még kevésbé, és vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem. "Ez történt, amikor két népcsoportról, a németekről és a magyarokról is kimondták, hogy kollektíven bűnösek valamiért, amiért politikusok, a politika és személyesen emberek felelősek, de egy nép, egy népcsoport sohasem" - tette hozzá az első alkalommal megtartott országos megemlékezésen. Balog Zoltán kitért arra, hogy amikor 1946-ban elindultak a marhavagonok Németországba, akkor a magyarországi németek voltak azok, akik kitűzték a magyar a zászlót, amelyre azt írták: "Isten veled, hazánk".
(MTI-fidesz.hu)
