"Amikor rendeztem a kiállítást, megkérdezték a gyerekek: hány éves az alkotó? Hitetlenkedve néztek, amikor elárultam, hogy már 80 éves is elmúlt." - mesélte megnyitó beszédében Illyés Gábor, a Kék Iskola Galéria vezetője, aki hozzátette: A jellemzés Varga László grafikusművészről mesél, akinek Játékosan című kiállítását február 15-én adták át a nagyközönségnek.

A galéria vezetője beszédében kiemelte: a mások számára már nem használható anyagok felhasználása az intézmény szívügye, hiszen a Kék Általános Iskola úgynevezett Ökoiskola, így a grafikusművész PET-palackokból, hungarocellből és hullámpapírokból készített alkotásai a galéria falai közé kívánkoztak.

A pesterzsébeti szabadfoglalkozású grafikus Gojco Mitic-et megidéző kollázsát Cseh Tamás halála ihlette, innen lépett tovább a maszkok és a színes folyadékokkal feltöltött palackok felé. A fejeket ábrázoló palackok Illyés Gábor szerint "Egyformák, de mégis mások. Minden egyes fej más-más karakter. (...) Mint amilyenek mi is vagyunk!". A pezsgő, elgondolkodtató tárlaton fiatalok és idősebbek is rácsodálkoztak a művész szürrealizmust idéző munkáira.

Varga László Kaffka-sorozatát tíz évvel ezelőtt mutatta be Csepelen, Játékosan című kiállítási anyagát március 6-ig, hétköznapokon 8-18 óráig tekinthetik meg a Kék Iskola Galériában.

Angel Marianna

fotó: Bede Orsolya

Ilona néni, Irénke néni, Julianna néni, Kati néni és Józsi bácsi: hogy mi a közös bennük? 2013. február 15-én 90. és 100. születésnapjuk alkalmából köszöntötte őket a csepeli önkormányzat: Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila és Borbély Lénárd alpolgármesterek, valamint Palcsó Tamás énekes, A Dal című műsor csepeli versenyzője látogatott el hozzájuk. Nem érkeztek üres kézzel: személyre szabott ajándékcsomagot, virágot és tortát vittek meglepetésként mindenkinek.

Egy néni kivételével – akit rokonai egy 20. kerületi idősek otthonában helyeztek el - mindannyian családjaikkal élnek. Elmondásuk szerint hogy ilyen magas kort éltek meg, abban a rokonoknak van a legnagyobb szerepe: fiatalon tartja őket a szeretet, a gondoskodás, a figyelem, amit kapnak tőlük.

A 100 éves Józsi bácsi, aki nyugdíjazása előtt cipészként dolgozott, 98 éves korában még cipőt készített az unokájának. De találkoztunk olyan nénivel is, aki még a nyugdíjba vonulása után is több évig dolgozott.

A csepeli önkormányzat a „Mérföldkő projekt” keretében az újszülötteket babacsomaggal, a fiatalokat 18. születésnapjuk alkalmából páros mozijeggyel, a 90., 95., 100. életévüket betöltő nyugdíjasokat személyre szabott ajándékcsomaggal köszönti.

Szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu

A nemzeti szolidaritás jeleként elrendelte a székely zászló kitűzését az Országgyűlés épületére Kövér László házelnök, mivel pénteken tartják a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát. Az utóbbi hetekben feszültté vált a viszony Magyarország és Románia között a székely zászló miatt, amelyet több település önkormányzat is kitűzött. A székely zászlót pénteken a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjére is kitűzték.

Péntek délelőtt kezdődött az Országházban a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülése, amelyet Kövér László házelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitott meg. "A nemzeti szolidaritás jeleként a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából Kövér László házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala  kitűzte a székely zászlót az Országház Kossuth téri homlokzatára" - írta az [origo]-nak az Országgyűlés sajótirodája.

Nem ez az első alkalom, hogy kitűzték a székely zászlót a Parlament épületére. 2010 novemberben például a Székely Nemzeti Tanács ülésének ideje alatt volt kint a  zászló, 2011-ben pedig akkor tették ki, amikor Székelyföldi Szentegyházi Gyermekfilharmónia adott hangversenyt az Országgyűlés lépcsőjén. A mostani zászlókitűzésnek azért lehet nagyobb jelentősége, mert hetek óta tart a vita a székely zászló Magyarország és Románia között.

Február elején diplomáciai feszültségeket keltett Magyarország és Románia között, hogy a magyar nagykövet egy hírtelevízióban Magyarország támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómiatörekvéseket, később pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár a romániai kisebbségi jogok megsértését sérelmezte, amiért Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. Az államtitkár nyilatkozatát a román miniszterelnök kikérte magának, és Románia belügyének nevezte a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A nyilatkozatok miatt néhány román tüntető demonstrált is a bukaresti magyar nagykövetségnél.

Semjén nem akarja erősíteni a feszültséget

Több település fideszes önkormányzat is úgy döntött az elmúlt napokban, hogy kitűzi a székely zászlót, így a zászló ott lobog például Budafok-Nagytétény, illetve Erzsébetváros önkormányzatának épületén is. Pénteken a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél mintegy 150 érdeklődő jelenlétében Völner Pál államtitkár, a Fidesz Komárom-Esztergom megyei elnöke tűzte ki a székely zászlót.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésén Kövér László arról beszélt, hogy "nehéz év áll a környező országok magyar nemzeti közösségei előtt, de egységes fellépéssel a nemzetpolitikai veszélyből nemzetpolitikai esélyt kovácsolhatunk". Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes pedig a székely zászlók nyilvános használatáról beszélt, és azt mondta: nem szándékunk "bármiféle feszültség erősítése Romániával". Ugyanakkor Semjén köszönetet mondott azoknak a magyarországi önkormányzatoknak, amelyek "erdélyi barátaink melletti szolidaritásuk jeleként" kiteszik a székely zászlót.

“Várjuk a bejelentést!” – több éves szünet után ismét kikerült a három szóból álló felhívás a csepeli Fidesz honlapjára – értesült a Csepel.info. A háttérben Takács Krisztián MSZP-s képviselő büntetőügye valamint  az előző politikai vezetés 125 millió forintot meghaladó jutalmai és prémiumai állhatnak.

Eddig két alkalommal került ki ez az üzenet a honlapra, mindkét esetben nagy súlyú bűncselekményekkel vagy visszaéléssel kapcsolatban.

Első alkalommal 2009. január 15-én, egy héttel a csepeli kettős gyilkosság után rakták fel a három szavas üzenetet a Fidesz honlapjára. Akkor azért, mert egyre többen beszéltek arról, hogy Deme Gábor sikkasztási ügyében a gyilkosság előtt az MSZP vezetése hetekig tartott körtárgyalásokat a bűncselekmény “elsimítása” érdekében. Az MSZP-s politikusok a felhívás ellenére a tárgyalásig hallgattak ezekről az egyeztetésekről, a per alatt pedig úgy viselkedtek, mintha Alzheimer-kórosak lettek volna. A látszólag egészséges politikusok hirtelen nem emlékeztek szinte semmire, maximum a vádlottak padján ülő párttársukat ismerték meg nagy nehezen. Akkor a teljes csepeli MSZP-s pártvezetés a tanúk padján ült, Deme Gáborról pedig az is kiderült, hogy egyenesen Podolák György országgyűlési képviselőtől indult a gyilkosság helyszínére. Podolák György természetesen szintén nem emlékezett semmi különösre.

Második alkalommal arról várt bejelentést a Fidesz, hogy mit tudtak és tettek Gulyás G. Gábor botrányos ügyében, amely miatt kizárták őt a Budapesti Ügyvédi Kamarából. Bár az MSZP vezetői akkor is síri csendben maradtak, később egymás után derült ki, hogy a politikus ügyvédi tevékenysége során nem csak egy szív, érszűkület és cukorbeteg rokkantnyugdíjast károsított meg, de más szegény családok életét is pokollá tette, miközben a párt vezetői – beleértve Tóth Mihály polgármestert és Avarkeszi Dezső országgyűlési képviselőt is - tudtak arról, hogy amit Gulyás művel.

Az újabb üzenet egyik kiváltója lehet, hogy Takács Krisztiánt, a csepeli MSZP képviselőjét, aki ellen sikkasztás gyanújával nyújtott be az ügyészség vádiratot, a bíróság magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2010. január 19-én jogerős ítélettel egyszer már 1 év próbára bocsátotta. Ahogy korábban a párttársai, úgy most Takács Krisztián hallgat mint a sír a magánokirat-hamisítása hátteréről – holott képviselőként köteles lenne arról legalább utólag magyarázatot adni. Az üzenet másik oka valószínűleg Szenteczky Jánosnak köszönhető, aki a közelmúltban afelől érdeklődött, hogy a fideszes kerületi vezetők mire jótékonykodták el a jutalmaikat. Mint kiderült, a fideszes kerületi vezetés nem vett fel jutalmat, csak a korábbi MSZP-s. Az viszont rengeteget, több mint 125 millió forintot. A legtöbbet pedig maga a cinikusan kérdező Szenteczky János, aki prémium és jutalom formájában 37 millió forintot keresett a fizetésén felül. Ahogy Szenteczky János elvárta a kerület vezetőinek nyilatkozatait jutalmuk elköltéséről, úgy ők is kíváncsiak lehetnek, hogy Szenteczky János és párttársai mire költötték bőséggel osztogatott plusz juttatásaikat, egyáltalán adtak-e belőle akár egy forintot is jótékony célokra. A szocialista politikusok egyelőre ismét a megszokott hallgatást választották válaszadás helyett, így aki abban reménykedik, hogy a szociális érzékenységről ódákat zengő, de a minimálbér-emelést és a rezsicsökkentést vadul támadó párt helyi képviselői adakoztak zsíros juttatásaikból szegényebb embertársaiknak is, valószínűleg csalódni fog.

Rejtélyes vádirat-átvétel

Homlokegyenest mást mondott a bíróság és Takács Krisztián másodrendű vádlott arról, hogy megkapta-e a sikkasztás vádjáról szóló hivatalos értesítést – értesült a Csepel.info. Információink szerint a bíróság arról tájékoztatta a Csepel.hu önkormányzati portált, hogy Takács Krisztiánt három alkalommal sem sikerült elérniük, és a vádiratot átvetetniük a politikussal. Takács emellett egy informátorunk szerint az első hírek után többeknek is azt mondta, hogy nem tudja milyen vádiratról van szó – míg a magánokirat-hamisításáról, ami miatt 2010 januárjában már elítélték,  mélyen hallgatott.

Az MSZP szerint ez a dokumentum igazolja, hogy Takács Krisztián átvette a vádiratot

Ehhez képest csütörtökön a csepeli MSZP egyik honlapján már olyan cikk jelent meg, melyben Takács Krisztián tagadta, hogy nem vette át és nem tudott a vádiratról. A cikk bemutatott egy tértivevényes igazolást is ami szerintük igazolja, hogy Takács átvette a vádiratot. A cikket Takács Krisztián facebook-os oldalán is megosztotta, de arról, hogy milyen magánokirat-hamisítást követett el, továbbra sem nyilatkozott.

Csepel.info

Nyolcvankét éves korában elhunyt Zsíros Tibor, az 1955-ben Európa-bajnok kosárlabda-válogatott tagja, aki játékosként három, szövetségi kapitányként pedig egy olimpián vett részt.

Zsíros Tibor 1946-tól 1960-ig a BKV Előrében, a Mávagban és a Ganz-Mávagban játszott, háromszoros magyar bajnok, négyszeres ezüstérmes, kilencszeres bronzérmes. A válogatottban 116-szor szerepelt, 1955-ben Európa-bajnoki címet, 1953-ban ezüstérmet szerzett. 1954-ban főiskolai világbajnok lett, és három olimpián lépett pályára.

Edzőként-kapitányként részt vett a nemzeti csapattal a tokiói olimpián, 1975-ben Magyar Kupát nyert a Ganz-Mávaggal, továbbá mesteredzői címet kapott.

Tevékenykedett játékvezetőként, sportvezetőként, ellenőrként, a Magyar Diáksport Szövetség kosárlabda szakágának tiszteletbeli elnökeként is. Zsíros Tibor három könyvet is írt,  a "Kosárarany, amikor Magyarország Európa legjobbja" 2008-ban, "Az aranykor után" 2010-ben, a Gyímesi Jánossal közösen írt "Az első 100 évünk" pedig a napokban jelent meg.

Zsíros Tibor 2011-ben Fair play életműdíjat kapott, tavaly pedig a Budapest díszpolgára címmel tüntették ki.

A szövetség hivatalos honlapjának beszámolója szerint a kiváló játékos, edző, sportvezető - akit 2005-ben beválasztották a magyar kosárlabda halhatatlanjai közé - február 3-án, az All Star Junior Gálát megelőző díszebéden lett rosszul Székesfehérváron.

A haláláig Csepelen élő Zsíros Tibort a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége saját halottjának tekinti.

MTI

A vita eldőlt, Magyarország az IMF nélkül is meg tud állni a lábán - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnököt a Kossuth rádió reggeli műsorában.

Összességében helytállt Magyarország az uniós költségvetési ciklusról szóló tárgyalásokon. Az elmúlt két évben olyan változásokat hajtottunk végre, amelyekkel megalapoztuk a bizalmat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A kormányfő hozzátette: csak az tud eredményeket elérni, aki ki mer állni magáért. Az önfeladó, mindenre bólogató külpolitika Európában nem célravezető - fogalmazott.

Kiemelte: az agrártámogatásokra fordítható direkt támogatások összege nő 480 milliárd forinttal a következő hét évben, ezt az összeget a gazdák kapják meg, területi alapon, tehát biztosan célba ér.

Ahhoz az öt országhoz tartozunk, ahol folyamatosan csökken az államadósság. „Ezt az öt országot különleges megbecsülés övezi Európában” – jelentette ki.

A dollárkötvény-kibocsátásról szólva kijelentette: az országról szóló pénzügyi vita eldőlt: az ország képes megállni a saját lábán IMF-megállapodás nélkül is. A kibocsátás iránti nagy érdeklődés az ország iránti bizalmat is jelzi - tette hozzá.

A kormány feladata, hogy idén a gazdasági növekedést rendbe tegye - mondta a miniszterelnök. „Azt várom a gazdasági minisztériumtól, hogy beindítson olyan programokat, amelyekkel a gazdasági növekedést segíteni lehet”.

Orbán Viktor felsorolta: megindult a munkahelyvédelmi akcióterv, megemelik a közmunkások számát, „tárgyalunk nemzetközi befektetőkkel”, és a legfontosabb, hogy meg fogják indítani a hitelezést – közölte.

Nincs kormányátalakítási terv, az államtitkárcserék a miniszterek döntései – mondta kérdésre válaszolva.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom, amely az Együtt 2014 Mozgalom egyik szervezete, kormányváltásra készül 2014-ben – hangzott el azon a lakossági fórumon, amelyet a Szolidaritás tartott a csepeli Munkásotthonban február 14-én. A fórumon mintegy húsz-huszonöt ember vett részt, köztük a korábbi MSZP-s önkormányzati vezetés valamint az SZDSZ több képviselője.

Székely Sándor, a Szolidaritás társelnöke röviden vázolta, hogyan jött létre a szervezet, és miként erősödött meg az utóbbi két esztendőben, miután a Fidesz kormánya „ámokfutásba kezdett”. Először 2010-ben vonultak az utcára, mert az előadó szavai szerint a kormány megsértette a sajtószabadságot. Később nemcsak utcai tüntetéseket szerveztek, hanem különféle kiadványokat szerkesztettek, ételt osztottak rászorulóknak.

A kormány intézkedéseivel szemben éles kritikákat fogalmaztak meg, mert nem értenek egyet egyebek között az egykulcsos adóval, a magánnyugdíj-pénztárak „bekebelezésével”, az oktatás és az egészségügy terén történt változásokkal. A Szolidaritás „a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekért jött létre”, s fel akarja rázni a magyar társadalmat, hogy leválthassa az Orbán-kormányt – mondta Székely Sándor.

Az előadó utalt rá, hogy az Együtt 2014 Mozgalom márciusban párttá alakulhat, és a nyár végére „ütőképes ellenzéki erővé válhat”. Ehhez az szükséges, hogy az ellenzéki pártok, mozgalmak összefogjanak. Óvatos bírálat hangzott el az MSZP-vel szemben, amely hagyta, hogy 2010-ben a Fidesz nagyarányú győzelmet arasson.

A jelenlévők kérdéseire válaszolva elhangzott, hogy a határokon túl élő magyarok jogait nem vonnák vissza. Az Alaptörvényről úgy vélekedtek, hogy nem alakult ki róla széles társadalmi egyetértés, s az lényegében a Fidesz-KDNP Alaptörvénye. Ezért javasolnák, hogy népszavazáson erősítsék meg azt.

Cs. A.

A mai rohanó világban felmerül a kérdés, hogy azok az oktatási cégek, amelyek szakképzéssel foglalkoznak, eleget tudnak-e tenni a kor követelményinek? S vajon, melyek a legnépszerűbb szakmák manapság? Mit tanul szívesen a fiatal, és mire jelentkezik a felnőtt? Többek között erről is szót ejtettünk Sepsi Zsigmonddal, Csepel legrégebbi oktatási központjának vezérigazgatójával, aki rövid történeti áttekintéssel kezdi a beszélgetést.

Az Adu Oktatási Központot, a Csepel Oktatási és Szolgáltató Kft-t 22 éve, 1991-ben hoztuk létre, amikor a Csepel Művek gyárai átalakultak önálló vállalatokká. Cégünk folytatta a gyárban elindult szakképzési tevékenységet.  Később köszönhetően a főiskolákkal és az egyetemekkel való egyre jobb együttműködésnek a műszaki, a közgazdasági és - igazodva az igényekhez – az informatikai képzéseket helyeztük előtérbe. Éveken át a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola és az egri Eszterházy Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatát is működtettük. Így sokan szereztek nálunk első vagy másoddiplomát.

A Csepel Művek megszűnésekor a műszaki értelmiségiek többsége vesztette el a munkahelyét és nálunk jutott újabb szakmához, ennek köszönhetően újra el tudott helyezkedni. Természetesen a szakképzést is folyamatosan fejlesztettük. Bátran állíthatom, hogy aki nálunk szerzi meg a szakmáját, annak bizonyosan lesz munkahelye is. Olyan szakmákat oktatunk, amelyekre a munkaerőpiacon igény van. A nálunk megszerzett bizonyítványt nemzetközi szinten is elfogadják. Iskolánk alapítványi fenntartású magániskola (szakközép- és szakiskola), ahol iskolarendszerben is képezünk szakmákat. Az elmúlt időszak jogszabályi változásai miatt a szakképzésben az elméleti oktatás mellett nagyobb hangsúly, több idő jut a gyakorlatra. Az OKJ-s képzés korábban 2+2 éves volt, most 3 éves lett. Az első évben már szakmai gyakorlaton vesznek részt tanulóink. Az iskolából kikerülve nagyobb munkatapasztalattal rendelkeznek az eddigieknél. Budapest mellett Dunaújvárosban és Karcagon is vannak szakközép- és szakiskoláink.

- Melyek a legkeresettebb szakmák a fiatalok, illetve a felnőttek körében?

- A felnőttek értelemszerűen azokat a képzéseket keresik, amelyeket a munkaügyi központ támogat, remélve, hogy így munkalehetőséghez jutnak.  Ilyenek például a rakodó- és emelőgép-kezelő, vagy az NC, CNC gépkezelő. A fiatalok már a szakma kiválasztásánál gondolnak az elhelyezkedési esélyeikre. A legtöbben bolti eladónak, pincérnek, fodrásznak, cukrásznak és szakácsnak tanulnak.

Az interjú a csillagtelepi tanműhelyben készült, ahol éppen a leendő szakácsok ismerkednek a szakma rejtelmeivel. Az egyik tanulót, Csekő Gábort kérdezem.

- Miért éppen szakácsnak tanulsz?

- Nem voltam jó tanuló az általános iskolában, ezért nem tudtam gimnáziumban továbbtanulni. Egy ismerősöm ajánlotta ezt a lehetőséget. Nem bántam meg, hogy jelentkeztem, mert jó a társaság és kedvemre való szakmát tanulok.  Remélem, egyszer majd egy nagy étterem séfjeként tudom kamatoztatni az itt megszerzett tudásomat.

Újra Sepsi Zsigmondhoz fordulok, aki elmondja, hogy míg egy évtizede a közgazdasági és informatikai ismeretek elsajátítása jelentkeztek többen, addig ma már a vendéglátás, a kereskedelem és a szolgáltatás került előtérbe.

Újdonság a kereskedelmi szakmák megjelenése.  2012 őszétől már az új képzési jegyzék szerint oktatunk. 2013. február 15-éig várjuk az általános iskolák nyolcadikos tanulóinak jelentkezését, hogy itt versenyképes szakmát kapjanak és érettségit szerezzenek.

- Van-e olyan szakma, amelyre itt nincs jelentkező?

- Iskolánkban megszűnt az építőipari szakmák képzése. Ennek oka az építőipar mai állapotában keresendő. A gazdasági válság egyébként minket is érintett: a korábbi kétezer fős tanulólétszám ezerhatszázra csökkent és azóta is stagnál. Felnőttképzésünk is visszaesett, mert sem a cégek, sem a munkavállalók nem tudják önerőből fizetni a képzések díjait. Ennek ellenére még 2012-ben is nyolcvan tanfolyamot tudtunk indítani.

Sepsi Zsigmond még elmondja, hogy több mint száz munkatársuk van. A diákok nemcsak Csepelről, hanem a környező kerületekből, valamint a sziget településeiről is járnak hozzájuk tanulni: a régió meghatározó szakképző intézményévé váltak. Fontosnak tartják, hogy karitatív eseményeken is részt vegyenek. Felszereltségünk már valóban XXI. századi, hiszen elektromos beléptető rendszerük mellett bevezették az elektronikus naplót is. Így a szülő otthon, a számítógépén tudja ellenőrizni gyermeke tanulmányi előremenetét.

A vezérigazgató, aki több mint húsz éve a Vöröskereszt csepeli szervezetének társadalmi elnöke, és tavalyű a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara XXI. kerületi tagcsoportjának elnökévé is megválasztották, nagyon büszke arra, hogy 2012. október 23-án a kerületei önkormányzat Csepel Örökség Díjjal ismerte el a munkájukat.

Czapp József

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Az alábbi oldalon találhatják a 2013. február 28-i képviselő-testületi ülés egyes rendelettervezeteit, melyeket társadalmi véleményezésre bocsátunk.

Várjuk észrevételeiket, javaslataikat!

A tartalomból:

- Csatornázás: ki és mennyi támogatást kaphat a házi rákötések munkálataira? Az önkormányzat szociális alapon akár teljes egészében finanszírozhatja a szennyvízcsatornára való csatlakozást. Részletek az újságban.

- Vita a jutalmakról: kinek kell visszafizetni? Vélemények.

- „Mindig tanító néni akartam lenni.” Debre Istvánné cigánypedagógussal, a Kovács Zoltán Alapítványi Óvoda alapítójával beszélgettünk, aki szerint jó szóval, megfelelő környezettel, türelemmel sok mindent meg lehet oldani.

- Hogyan osztották el a Szent Erzsébet Jótékonysági Bálon összegyűlt 1 millió forintot? Erről kérdeztük Kispál Györgyöt, a Csepel Lelkészi Kör elnökét.

Képes összeállítás a második csepeli disznótorról.

Civil élet, sport, rejtvények, kerületi programok.

Keresse lapunkat a postaládájában.