Elhelyezték az új zsinagóga alapkövét a csepeli önkormányzat által adományozott üres telken, a Rákóczi út 73. szám alatt január 27-én. A Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzete által szervezett esemény jelentőségét növeli, hogy a fővárosban az utóbbi 80 évben nem épült zsinagóga.
A csepeli áldozatokra emlékeztek a Nefelejcs utcai zsidó temetőben a holokauszt nemzetközi emléknapján. A kerület elöljárói koszorút és kavicsokat helyeztek el az emléktáblánál, majd mécseseket gyújtottak. Ezután a Rákóczi úti ünnepélyes esemény következett, ahol részt vett - többek között - Ilan Mór izraeli nagykövet, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Hende Csaba, honvédelmi miniszter, Fónagy János államtitkát, zsidó vallási vezetők, Szeneczey Balázs és Szentes Tamás főpolgármester-helyettesek, Németh Szilárd, Csepel polgármestere. A beszédek után – melyek mindegyike hangsúlyozta az esemény nagyszerűségét és fontosságát - került sor az ünnepélyes alapkőletételre.
Kerényi András, a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzetének világi vezetője elmondta, hogy a dél-pesti körzethez tartozik Csepel, Erzsébet, Soroksár zsidósága. Jelenleg Erzsébeten található az imaházuk, ahová más településekről - Dunaharasztitól Óbudáig - érkeznek a híveik. Korábban a zsidó hitélet központja Pestszenterzsébet volt, ahol ma is áll az 1901-től működő nagy zsinagóga, amelyet azonban vallási célra már nem tudnak használni. Erzsébeten a zsidóság 1870-ben hozta létre közösségét. Csepel fejlődése nem választható el a Weiss Manfréd gyár felvirágzásától, és más Chorin, Kornfeld zsidó családok ipartelepítő tevékenységétől. Az ipari termelés növekedésével együtt számos iparos és szakmunkás települt Csepelre. Az akkor még önálló településen több ezer zsidó élt, akik saját hitközséggel rendelkeztek és 1908-tól imaházuk is volt.
Csepelről a II. világháború alatt körülbelül 900 zsidót hurcoltak el. A háborúból összesen 80-an tértek vissza, akik közül többen is elhagyták az országot 1956-ban. A helyi vallási élet fenntartása 1968-ig tartott, akkor zárták be ugyanis a kerületben lévő, a Kossuth Lajos út (korábban Erzsébet út) 84. szám alatt található zsidó imaházat.
A dél-pesti körzet zsidó közössége 2002-ben alakult újjá. Jelenleg az erzsébeti önkormányzat által nyújtott, egy régi üzlethelyiségben kialakított imateremben tartják meg istentiszteletüket. A helyiség azonban már szűkös, mert egy-egy nagy ünnepen 100-150 hívő is érkezik Erzsébetre. Ilyen alkalmakkor külön termet bérelnek, hogy mindannyian elférjenek. Ebből született meg a gondolat, hogy új zsinagógát építsenek. Híveik között vannak holokauszt-túlélők, fiatalok, gyerekek, újszülöttek, valamint olyan idősek és középkorúak, akik az elmúlt években ismerték fel zsidóságuk fontosságát.
Kerényi András utalt rá, hogy közösségük elfogadottsága példaértékű a körzethez tartozó területeken, s valamennyi érintett önkormányzattal jó az együttműködésük. Terveik szerint a 120 személy befogadására alkalmas új zsinagóga a körzet vallási és kulturális központja lesz. Az épületben kulturális eseményeket rendeznek majd és lehetőséget teremtenek a zsidóság alaposabb megismerésére. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a vallási, vallástörténeti, etikai, nyelvoktatási programokra. A zsinagóga építését – a hitközség saját forrásából - várhatóan idén júliusban kezdik el.
Cs. A.
fotó: Burger Barna