Csepelen, a Teller Ede úton rendezték meg 40. alkalommal a K&aac ...
Borbély Lénárd már nem tagja a Fidesznek. A jobbolda ...
A beoltottak száma 6 375 808 fő, közülük 6 125 0 ...
A koronavírus-járvány ötödik hullámá ...
A közútkezelő tájékoztatás szerint a Jedli ...
A Csepp-Csepel Néptáncegyüttes idén is megre ...
A Csepel-sziget homokos talaja alkalmas szőlőtermesztésre. ...
Április 20-23-a között rendezték meg a VII. ZeneVar&aa ...
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egész nemzet pótolhatatlan vesztesége a magyarországi németek hatvannyolc évvel ezelőtti elhurcolása. A kormányfői üzenetet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el az MTI-hez.
A levélben Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország kétszer tapasztalta meg a diktatúra iszonyatát, ez éppen kettővel több annál, mint amennyit egy országnak valaha is el kellene viselnie. A történelem szégyenének nevezte, hogy "két diktatúra között, az előző árnyékában, az utóbbi hajnalán sem érezhették magyarok és nemzettársaik a haza által nyújtott biztonságot".
A miniszterelnök a magyarországi németek elhurcolását az egész nemzet pótolhatatlan veszteségének tartja. Felidézte, amikor hatvannyolc éve, 1946. január 19-én elindultak a marhavagonok Németországba, a magyarországi németek kitűzték a vagonokra a magyar zászlót, amelyre azt írták: "Isten veled, hazánk!".
Még akkor is, abban az utolsó pillanatban, amikor már mindannyian tudatában voltak az elkerülhetetlennek, akkor is a hazától vettek utolsóként búcsút. Mert a diktatúrában is a haza az egyetlen, ami nem árulhat el - azt csak ember teheti - írta Orbán Viktor.
Minden ember saját maga felel bűneiért. Egy bűnös rendszer képviselőinek bűneiért nem felelhetnek azok, akiknek "bűnük" annyi, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik. Mégis vannak, akik még ma is ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat. Bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvátenni még kevésbé, és vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem - hangsúlyozta.
A kormányfő szerint az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Az emlékezés a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, hatvannyolc évvel a magyarországi németek elhurcolása után, ha az új Országgyűlésben németül, saját anyanyelvén szólalhat meg a magyarországi német nemzetiség választott vagy delegált képviselője - fejtette ki.
Orbán Viktor a levelét azzal zárta, hogy Magyarország osztozik az emlékezésben, és "közösen fogjuk építeni az emlékezés kultúráját, s közösen, összefogásban építjük tovább Magyarország jövőjét".
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. A parlament határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
Szégyenteljes és embertelen volt, hogy a kollektív bűnösség jegyében 1945 után több százezer német ajkú honfitársunkat telepítették ki Magyarországról – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján, január 19-én a soroksári vasútállomáson.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy Szent István királyunk intelme az idegenek befogadásáról máig érvényes követelmény. (A teljes emlékező beszéd cikkünk második felében olvasható.) Csepelen és Soroksáron koszorút helyzetek el kerületünk elöljárói, valamint a Fidesz, a Jobbik és az Együtt-PM képviselői. Az elhurcolásokért felelős kommunista párt jogutódja, az MSZP csepeli szervezete sem Csepelen, sem Soroksáron nem koszorúzott.
Kaltenecker Gábor, a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese a csepeli polgármesteri hivatal épületénél megtartott megemlékezésen azt mondta, hogy az országban módszeresen gyűjtötték össze és deportálták Németországba a német ajkú polgárokat csak azért, mert német nemzetiségűek voltak. Másokat – nem csak német nemzetiségűeket – pedig málenkij robotra hurcoltak el a Szovjetunióba a kollektív bűnösség jegyében.
A polgármesteri hivatal Petz Ferenc utcai falán lévő emléktáblát megkoszorúzta Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek. A pártok részéről a Fidesz, a Jobbik és az Együtt-PM képviselői helyezték el koszorúikat. Szintén koszorúztak a Csepeli és a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselői, valamint magánszemélyek. A csepeli MSZP részéről sem hivatalosan, sem magánemberként nem kívántak megemlékezni az elűzött németekről és a szovjet munkatáborokba kényszerített ártatlan civilekről.
A megemlékezés ezt követően Soroksáron folytatódott, ahol a Hősök terei katolikus templomban tartottak misét.
A Hősök terétől mintegy 200 méterre található az a vasútállomás, ahonnan 1945 után több szerelvényen szállították el Németországba a soroksári svábokat.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: mindent el kell követni azért, hogy soha többé ne történhessen olyan szörnyűség, mint a magyarországi németek kitelepítése. A magyarok tudják, hogy mit jelent a kollektív bűnösség, hiszen sok helyen jutott nekik is osztályrészül ez a bélyeg. Ez is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés január 19-ét az elhurcolt, hazájuktól, vagyonuktól megfosztott magyarországi németség emléknapjává nyilvánította. Noha a magyarországi németeket nagyhatalmi döntés nyomán, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése alapján űzték el szülőföldjükről, ám később a kommunista hatalom is kihasználta a döntést. A Rákosi-korszakban hazaárulóknak, osztályidegeneknek bélyegezték a németség azon tagjait, akik itthon maradtak; internálták, kényszermunkára hurcolták őket, a német iskolákat bezárták, sokszor még a német nyelvet is fasiszta nyelvnek bélyegezték.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő Szent István királyunk intelmét idézte, hogy a hazánk tagjaiként élő idegenek befogadása helyes és hasznos cselekedet. Érdemes ma is hallgatnunk az intelemre. A képviselő emlékeztetett rá, hogy 1945-ben 55-60 ezer magyarországi németet hurcoltak el málenkij robotra a Szovjetunióba, majd 1946-ban 200-220 ezer német ajkú magyart telepítettek ki Németország amerikai megszállási övezetébe. Soroksárról 5-6 ezer embert szállítottak marhavagonokban Németországba, ahol mintegy 230 településen leltek új hazára.
Németh Szilárd bejelentette, hogy kezdeményezi egy olyan munkacsoport felállítását, amely hitelesen feltárja a csepeli és a soroksári németség kitelepítését. Egyben közölte: „fejet hajtok és bocsánatot kérek a kitelepített sváboktól”.
Weinmann Antal, a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta: a helyi németség nem értette, hogy miért veti ki magukból őket az a haza, amelyet építettek, amelyért dolgoztak, és amelyért, ha kellett, harcoltak is.
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták a vasútállomás falán azt a márványtáblát, amely a soroksári németség tragédiájára emlékeztet. Az MSZP csepeli szervezete a soroksári eseményen sem vett részt.
Csepel.hu
fotó: Tóth Beáta és Halászi Vilmos
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármesterének emlékező beszéde - változtatás nélkül
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emlékezők!
„A telepes és jövevény férfiak haszna oly nagy, hogy a királyi méltóságban méltán bírhatja a hatodik helyet. … A telepesek különböző országokból jönnek, tehát különböző nyelvet és szokásokat, különféle tudományt és fegyvereket hoznak magukkal, melyek mind a királyi udvart díszítik és teszik naggyá… Tehát, parancsolom neked, fiam, hogy jó akarattal lásd el és tisztességesen tartsd őket, hogy szívesebben nálad éljenek, mint másutt lakjanak. …” Szent István királyunk 1027-ben ilyen szavakkal intette a vendégek „befogadására és gyámolítására” trónörökös fiát, Szent Imre herceget.
Ha úgy tetszik, államalapító királyunk törvénybe foglalta a nemzetiségekkel való együttélés fontosságát, alapszabályait és azok hasznosságát.
Még figyelmeztetésül – mintegy látva a tragikus jövőt - azt is hozzáteszi, hogy „…amit én építettem, lerombolni, vagy amit összegyűjtöttem, szétszórni törekednél, királyságod kétségtelenül a legnagyobb kárt szenvedné.”
Bizony nagy árat kellett fizetnünk azért, amiért nem mindig hallgattunk államalapítónk bölcs tanácsára. Elég, ha csak 20. századi történelmünket, a két világháborút, a trianoni tragédiát, vagy éppen azt a rettenetes időszakot nézzük, amelynek ma az emléknapját tartjuk: a magyarországi németek elhurcolására és elűzetésére emlékezve.
Tisztelt Emlékezők!
A II. világháborút követően Magyarország, mint vesztes ország a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vagyis a bolsevik Moszkva ellenőrzése alatt alá került. A megszálló szovjet csapatok általi un. „emberi igénybevételt”, hazug megtévesztés és aljas cinizmus kísérte. 1944. karácsonyán ugyanis a megszállók, közvetlen a front mögötti területen végzendő munkára mozgósították a 17 és 45 év közötti magyarországi német férfiakat illetve a 18 és 30 közötti német származású nőket. Az azonban csak véletlenül derült csak ki, hogy a valóságban a magyarországi németek Szovjetunióba hurcolásáról, munkatáborokba zárásáról, a „málenkij robot”-ról van szó. A munkára kötelezetteket gyűjtőtáborokba kényszerítették, ahonnan az első szerelvények 1945. január 5-én indultak el. Az elhurcoltak túlnyomó része kéthetes munkavégzésről tudott, így nem is készült fel a zord éghajlati viszonyok, ellátási gondok elviselésére. Számukról sajnos nincsenek megbízható adatok. Nem egyértelműek a hazahozottakról készült nyilvántartások sem, arról nem is beszélve, hogy az időközben végrehajtott magyarországi kitelepítések miatt sok elhurcoltat már szovjet területről, másokat a magyar fogadó táborokból közvetlenül Németországba szállították családjaikhoz. Becslések szerint a Magyarországról elhurcolt németek száma 55-60 ezer között lehet, a málenkij robotot, a szovjet lágerek szörnyűségeit, pedig kevesebb, mint felük, csak 20-25 ezer ember élhette túl.
Tisztelt Emlékező Közösség!
A Szovjetunióba kényszermunkára való hurcolással azonban nem értek véget a hazai németség szenvedései. Az ún. kitelepítésekkel vált teljessé a magyarországi német kisebbség kollektív felelősségre vonása és elítélése. Azonban mindezt már kendőzetlenül, az akkori jogszabályok alapján, de hivatkozásában, továbbra mélységes, kommunista cinizmussal kísérve követték el. Ezeket egyértelműen igazolja az akkori Népgondozó Hivatal telepítési főosztályvezetőjének kijelentése is: "A sváb kérdés megoldásánál feltétlenül figyelembe kell venni azt, hogy nem csak kifejezett volksbundisták ártottak a magyar földteleneknek, hanem azok is, akik kifejezetten nem mutatták ezt, de titokban annál ártalmasabbak voltak"
Mindezek következményeként - bár pontos és megbízható adataink, az akkori zűrzavaros világnak és a hiányos adatszolgáltatásnak köszönhetően nincsenek – a földjükről, házukból elűzött, a kemény munkával megszerzett vagyonuktól megfosztott, kollektíven megalázott és ártatlan meghurcolt magyarországi németek számát 200 és 220 ezer közé teszik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Emlékezők!
Most nézzük szűkebb környezetünket, Soroksárt és Csepelt! Sajnos, nagyon hiányos és pontatlan a tudásunk. Csepelen úgy tudjuk nem volt kitelepítés, volt viszont koncentrációs tábor, itt szemben velünk Királymajorban. Jól nyomon követhető rajta 20. századi hányattatásunk. Egy 1929-es Csepel térképen Királymajor egy kis, kezdetleges beépítésű terület. Valószínűleg kezdetben nem erre a célra alakították ki. De a koncentrációs tábor első őrizetesei a Tanácsköztársaság kommunista bűnözői voltak. Ezt követően lakó-funkciót töltött be, a trianoni döntés következtében elszakított területekről érkezőket helyezték ide. Később miután a betelepülteket áthelyezték Csepel község belsőbb lakóövezetébe, a zsidókat internálták ide, majd innen küldték őket a haláltáborokba. A szovjet megszállás után pedig a csepeli nyilasok kerültek ide. A II. világháború után pedig a németeket gyűjtötték itt össze. Sem létszámról, sem tényleges időtartamról nem tudunk. Viszont túlélőkről sincs tudomásunk. A szovjet megszállás Csepelen is együtt járt a „málenkij robot”-ra elhurcoltak tragédiájával. Csepelről kb. 300 embert hajtottak el gyalogosan.
A soroksári kitelepítésekről viszonylag többet tudunk. Innen összesen öt szerelvény indult el Németország amerikai megszállási övezete felé. A személyi motozás szigorúan meg volt tiltva, de több szemtanú is egybehangzóan állította, hogy a „partizánok” az emberektől az értékesebbnek vélt holmikat elvették. Az első szerelvény május 2-án Augsburgba, a második május 3-án Göppingenbe, a harmadik május 8-án Aalenbe, a negyedik május 11-én Böblingenbe, az ötödik pedig május 13-án Backnangba indult. A kitelepített soroksáriak 230 településen találtak új hazára. Ezzel egy egyedülálló magyarországi német nyelvsziget, melynek nyelve, szokásai, normái csak Soroksárra voltak jellemzők és a Magyarországon eltöltött több mint 200 év alatt alakultak ki, nagyrészt megszűnt.
A kitelepített soroksáriak számának meghatározása sem egyszerű feladat, és teljes biztonsággal erről sem lehet pontos adatokat mondani. A KSH névjegyzéke alapján a kitelepítettek száma 3898 fő, a családtagjaikat követő hazatérő hadifoglyok és kényszermunkára elhurcoltakkal együtt 5600-6000 fő. Az első két transzportnál németországi levéltári források alapján ismert, hogy az Augsburgba május 9-én megérkezett szerelvényen 967-en, a Göppingenbe május 12-én éjjel fél 2-kor befutott vonaton pedig 971-en kerültek Németországba. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy egy-egy szerelvényen ezer alatti személy lett kitelepítve. A május 13-án indított szerelvényen vecsésiek is voltak, így az 1946 májusában kitelepítettek száma valószínűleg 4779, ami minden bizonnyal a vagonlistákon nyugszik.
Tisztelt Emlékezők! Tisztelt Német Nemzetiségű Honfitársaim! Tisztelt Soroksáriak, tisztelt Csepeliek!
Én azokkal értek egyet, akik azt mondják, nem szabad párhuzamot vonni a különböző népek, nemzetiségek múltbéli vagy akár jelenkori sérelmein, mert egy adott nemzetiség tragédiáját, csak a nemzetiséghez tartozók érezhetik át hitelesen. A nemzetiségen kívüliek csak szolidárisak és együtt érzőek lehetnek. A múltat azonban fel kell tárnunk, és meg kell ismernünk, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg a szenvedés.
Ezért a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alakalomból, mint Csepel polgármestere és országgyűlési képviselője fejet hajtok az ártatlan áldozatok előtt, és kezdeményezem, egy helytörténészekből álló munkacsoport létrehozását, a Csepelen és Soroksáron történtek felderítésére, dokumentálására és a közvéleménnyel, elsősorban a tanuló ifjúsággal való megismertetésére.
Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak! Isten áldja közös hazánkat, Isten óvja közösségünket!
Áder János szombaton bejelentette, hogy április 6-án lesz a parlamenti választás.
A törvényt szerint a választás napját 70-90 nappal előre kell kitűzni. Áder már korábbban beszélt arról, hogy rövid kampányt szeretne. A választás a becslések szerint körülbelül 4 milliárd forintba fog kerülni.
Az idei választás nagyon sok tekintetben eltér az eddigiektől, a választók számára azonban nem tartalmaz sok újdonságot. Az eddigi 386 képviselő helyett csak 199 lesz majd a parlamentben: 106-an egyéni választókerületből, 93-an az országos listákról juthatnak be. A választás csak egyfordulós lesz, azaz április 6-án minden eldől.
A Nemzeti Választási Iroda a szavazás előtt 48 nappal mindenkinek értesítőt küld arról, mikor lesz a választás, és kinek melyik szavazóhelyiségben kell majd szavaznia. Mivel a parlament létszámának csökkentésével a választókerületeket teljesen újrarajzolták, nem biztos, hogy mindenkinek ugyanoda kell majd mennie szavaznia, ahol ezt eddig megszokta.
Február-március: a jelöltek aláírásokat gyűjtenek
A pártoknak most első lépésben be kell jelentkezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy jelöltet és/vagy listát akarnak állítani. Január 14-én az MSZP, az Együtt-PM, a Demokratikus Koalíció és a Liberálisok eldöntötték, hogy közös országos listát állítanak, az egyéni jelölteket pedig felosztják egymás között.
Bár a rendszer sokat változott, a jelöltállításhoz most is kell a választók ajánlása. A korábbankomoly visszaélésekre alkalmat adó ajánlószelvényes rendszer azonban megszűnt, helyette a jelölteknek támogató aláírásokat kell gyűjteniük. Az ajánlóíveket a választási iroda állítja ki, csak ez lesz hiteles.
A támogató alíírások összegyűjtésére a jelölteknek két hetük lesz a választás előtti 48. nap és 34 nap között. Egy jelölt indulásához most elég lesz csak 500 ajánlást összegyűjteni. Ezzel a kis pártok is viszonylag könnyen elindulhatnak a választásokon. Az aláírásokat az aktivisták nem gyűjthetik buszon, iskolákban, közhivatalokban, a rendészeti szerveknél és a kórházakban.
Újdonság lesz, hogy a választók az ajánlóívek közül akármennyit kitölthetnek, azaz akár támogathatják a körzetükben a fideszes és az ellenzéki jelölt indulását is. Egy jelöltre viszont értelemszerűen csak egy ajánlást adhatnak, és az ajánlás nem vonható vissza. Az érvényes ajánláshoz fontos, hogy mindenki felírja az ívre a személyes adatait is.
Jelöltek bejelentése, listaállítás
A választási eljárásról szóló törvény szerint a választásokon induló pártok legkésőbb a választás előtti 34 napig be kell jelenteni a jelöltjeiket az egyéni választókerületi választási bizottságnál. Az országos listát legkésőbb a szavazás előtti 33. napon kell bejelenteni. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 9 megyében plusz Budapesten, összesen legalább 27 egyéni jelöltet tud indítani. Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.
Elindulhat a kampány
A választási kampány az ajánló aláírások gyűjtésével egy időben kezdődik meg (hivatalosan a szavazás előtti 50. naptól). A listával rendelkező pártok fejenként 470 perc, azaz közel nyolc órányi hirdetési időt kapnak. A nemzetiségi listát állító jelölő szervezeteknek is lesz 130 percük reklámra. Mivel a tévécsatornáknak ingyen kell közzétenniük a hirdetéseket, biztosra vehetjük, hogy a pártok ki is fogják használni ezt a keretet.
Kampánycsend nem lesz. A kampány hivatalosan is a szavazás napján az urnazárásig tart. Annyi megkötés van csak, hogy a választás ideje alatt nem lehet majd a tévében hirdetni, illetve választási gyűlést tartani, illetve tilos lesz kampányolni a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belüli közterületen. A törvény ugyanakkor nem tiltja az online kampányt ezen a napon.
A nemzetiségi lista
A kormány úgy próbálja megoldani a nemzetiségek parlamenti képviseletét, hogy 13 kisebbség számára lehetővé teszi azt, hogy nemzetiségi listát állítson. Erre külön lehet szavazni – de csak annak, aki előzetesen regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Erre január elsejétől lehet regisztrálni levélben vagy online - a tájékoztatókat az év elején mindenki megkapta. Bárki vallhatja magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak, így viszont regisztrációjával automatikusan kizárja magát az országos listára való szavazásból. Ebben az esetben tehát csak egyéni jelöltre és valamelyik nemzetiségi listára szavazhat.
A szavazás napja
Aki magyar állampolgár és itthon is él
Csak annyit kell tennie, hogy a választás napján elmegy és leadja szavazatát. Az Alkotmánybíróság döntése után az állampolgári szempontból is kifogásolható kötelező regisztrációt - bár áterőszakolhatta volna - végül elvetette a kormány.
Szavazni érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal lehet, emellett szükség lesz a lakcímkártyára vagy személyi azonosítóra is. Aki nem a bejelentett címe alapján akar szavazni, az a szavazás előtti péntek délután négyig benyújthatja átjelentkezési kérelmét a lakcímkártya szerinti választókerület választási irodájában.
Aki magyar állampolgár, van magyarországi lakcíme, de a szavazás napján külföldön van
Ők az adott ország magyar külképviseletén szavazhatnak.
Aki magyar (kettős) állampolgár, és nincs magyarországi lakcíme:
A határon túli magyarok csak úgy szavazhatnak, ha előbb regisztráltatják magukat a Nemzeti Választási Irodánál. Ehhez kérniük kell, hogy vegyék fel őket a választói névjegyzékbe. A kérelmet online vagy postán küldhetik el. Igazolniuk kell, hogy megszerezték a magyar állampolgárságot is. A mostani választáson az szavazhat, aki a választási regisztrációs kérelmét a szavazás előtti 15. napig eljuttatta a Nemzeti Választási Irodába. A határon túli magyarok a választásokon csak az országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.
Két papír, két iksz
Miután azonosítottuk magunkat, a szavazás napján megnézik a nevünket a választói névjegyzékben, aláírjuk a jelenléti ívet, és két szavazólapot kapunk: az egyiken egyéni jelöltre, a másikon országos listára (vagy nemzetiségi listára) szavazhatunk. Szavazni iksszel vagy kereszttel lehet, a lényeg, hogy két egymást metsző vonalat rajzoljunk oda. Második forduló már nem lesz, áprilisban minden eldől.
forrás: Index
Nem volt értéke az emberi életnek a holokauszt idején, amikor megkülönböztették, üldözték a zsidóságot és 6 millió európai, ezen belül 600 ezer magyarországi áldozata lett a népirtásnak - mondta Deutsch László főrabbi a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, pénteken a budapesti Dohány utcai zsinagógában.
A főrabbi hangsúlyozta: az anyagi károkat lehet pótolni, de az emberi veszteségeket soha, ezért "soha nem felejtjük mártírjainkat", a "maradék" - az életben maradtak - pedig Istent dicsőítik megmenekülésükért. Kitért a bibliai Jób sorsára is, ő több gyermekének elvesztése után újra tudta kezdeni az életét, és ismét lehettek gyermekei.
Mint mondta, az évforduló alkalmából örülhetnének, hogy 69 éve felszabadult a budapesti gettó, de a vészkorszak idején a többség odaveszett, "könyörtelenül meggyilkolták" őket. Ezért emlékezni és emlékeztetni kell a mártírokra, "akiket soha nem felejtünk", akiket embertelenül elhurcoltak otthonaikból és "lelketlenül, szívtelenül elpusztítottak". Ugyanígy emlékezni kell a "hős katonákra", akik lerombolták a gettó falait, és az embermentőkre is, akik életüket kockáztatták - állapította meg.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete elmondta: a fővárosi gettóban életben maradt 70 ezer zsidó ember, akiket a Vörös Hadsereg mentett meg, így a szovjet katonák jelentették a zsidóságnak a megmenekülést a náci pokoltól, s ezt a történelmi tényt nem lehet elvitatni. A magyar társadalomnak tudomásul kell vennie mindenkinek a fájdalmát, ezek közül egyet sem lehet kicsinyíteni - hívta fel a figyelmet.
A nagykövet rámutatott: a holokauszt 70. évfordulója alkalmas arra, hogy megbocsásson egyik fél a másiknak, a polgárok egymásra találjanak, "a társadalom kibéküljön önmagával", és felvegyék a küzdelmet az antiszemitizmussal. A nemzeti megbocsátást hátráltatja, ha valaki ideológiai okokból át szeretné íratni a történelmet, minden ilyen próbálkozás akadályozza a gyógyulást - jegyezte meg.
Vámos Tibor akadémikus arról beszélt, hogy az emlékezés "az élőknek szól és a jövőt alakítja". A történelemben visszatérő ciklussággal megjelennek a gyilkos indulatok, "a gonoszság ezer arca", ami a tudatlanságból és az irigységből fakad. A holokauszt idején "a bűnbakok ideológiája" állampolitikai szintre emelkedett, antiszemitizmusba és a háború elvesztésébe kergette az országot, s a deportálások 51 napja 20 ezer csendőr kíséretében ennek volt a végjátéka - emlékeztetett.
A megemlékezésen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Fónagy János államtitkár, Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, Alberto Bottari de Castello, a Vatikán magyarországi apostoli nunciusa, valamint a diplomáciai testület tagjai és több egyház képviselője is.
I. Építményadó
1.) Vonatkozó jogszabályok:
2.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület, épületrész.
3.) Építményadó fizetési kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki az év első napján az építmény tulajdonosa, illetve aki az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult.
Vagyoni értékű jogok:
4.) Az adó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
5.) Az adó mértéke:
Adóköteles a magánszemély tulajdonában lévő 16m2 – nél nagyobb alapterületű garázs illetve ha több garázs van a tulajdonában.
6.) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól:
A műemlék épületek felújításához kapcsolódó adómentességek tekintetében a helyi adókról szóló törvény 13/A. §-ban foglaltak az irányadóak.
A kerület mezőgazdasági területén lévő nem lakás céljára szolgáló – hétvégi ház jellegű – építmények után az adómérték 50%-át kell megfizetni.
7.) Adófizetési kötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradás engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az építményadó az adóhatóság részére benyújtott adóbevallás alapján kivetéssel kerül megállapításra, melyet két egyenlő részletben tárgyév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell teljesíteni – a határidők elmulasztása esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra.
Adóbevallás határidőn túl történő benyújtása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
Az építményadó fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.
8.) Az építményadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos változásokat tárgyévet követő év január 15-ig kell az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
9.) Az építményadó fizetési kötelezettség megszűnik, ha az építmény eladásra vagy lebontásra kerül, illetve a funkciója megváltozik.
Az adókötelezettség tárgyév utolsó napjával szűnik meg, illetve ha az épület bontása az év első félévében történik, a második félévre vonatkozó adókötelezettség már nem kerül megállapításra.
II. Telekadó
1.) Vonatkozó jogszabályok:
2.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.
3.) Telekadó fizetési kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki az év első napján a telek tulajdonosa, illetve az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult.
Vagyoni értékű jogok:
4.) Az adó alapja: a telek m2-ben számított területe.
5.) Az adó mértéke: 108,- Ft/m2
6.) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól:
7.) Az adókötelezettség:
A telekadó az adóhatóság részére benyújtott adóbevallás alapján kivetéssel kerül megállapításra, melyet két egyenlő részletben tárgyév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell teljesíteni – a határidők elmulasztása esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra.
Adóbevallás határidőn túl történő benyújtása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
A telekadó fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.
8.) Az telekadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos változásokat tárgyévet követő év január 15-ig kell az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
9.) Az adókötelezettség:
belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,
külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,
a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján
szűnik meg.
III. Talajterhelési díj
1. Vonatkozó jogszabályok:
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
Budapest-Csepel Önkormányzata talajterhelési díjjal kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 33/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelete. (Egységes szerkezetben a 39/2013. (XI. 28. önkormányzati rendelettel.)
Hatályos: 2014. 01. 01-től
2.) Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
Amennyiben a kibocsátó évközben kötött rá a közcsatornára, abban az esetben a díjfizetési kötelezettség csak a rákötés napjáig áll fenn. A csatlakozásról szóló igazolást az adóbevalláshoz mellékelni kell.
3.) A fizetési kötelezettség a szolgáltatott, méréssel igazoltan felhasznált illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége után keletkezik.
4.) A talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon, önadózás útján a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a tárgyévet követő március 31-ig.
5.) Díjszámítás módja:
Díjfizetési alap x egységdíj x területérzékenységi szorzó
Díjfizetési alap: a felhasznált víz mennyisége a tárgyévben (m3)
Egységdíj: 2014. 01. 01-től 1.200 Ft/m3
Területérzékenységi szorzó: 3
6.) A díjfizetési alap csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
2013. évtől május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakra locsolási célú felhasználás miatt az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10 %-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni.
7.) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz.
A.) 2013. január 1-vel kezdődő kibocsátási időszakra díjmentesség illeti meg azt a lakossági kibocsátót:
Aki egyedül él és a bevallást megelőző három hónapban szerzett összes nettó jövedelme alapján számított egy havi átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét (71.250,- Ft).
Akinek a saját és a vele közös háztartásban élő személyekkel a megelőző három hónapban közösen szerzett összes nettó jövedelméből számított egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét (57.000,- Ft).
Akinek a saját és a vele közös háztartásban élő személyekkel a megelőző három hónapban közösen szerzett összes nettó jövedelméből számított egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét (114.000,- Ft), továbbá a közcsatornára való műszaki rákötés az Fővárosi Csatornázási Művek által jóváhagyott rákötési tervvel igazoltan műszaki nehézségbe ütközik, minek következtében:
- gravitációs csatorna esetében a közterületi gerinccsatornára, illetve a házi bekötő csonkra történő rákötés, csatlakozás csak házi átemelő kiépítésével oldható meg.
- a rácsatlakozás érdekében 25 métert meghaladó hosszban lenne szükséges bekötő csatorna kiépítése. A csatornahossz számítása a telekhatáron belül, a telekhatártól számított 1m-től kezdődik, a végpontja pedig az épületbe történő becsatlakozási hely.
Díjmentességben részesülnek a jogi akadály elhárultáig mindazon kibocsátók, akik számára a közcsatornára való rákötés a közcsatorna felett futó útszakasz burkolatára vonatkozó építési, bontási vagy változtatási tilalom fennállása miatt nem lehetséges. A burkolatbontási tilalom fennállását a bontásra vonatkozó kérelem elutasítását igazoló hatósági határozattal kell bizonyítani.
A 2014. június 30. napjáig díjmentességben részesülnek mindazon kibocsátók, akik a számára a közcsatorna a COL4 fejlesztési ütem során 2013. január 1. után válik műszakilag hozzáférhetővé.
A díjmentességre vagy díjkedvezményre való jogosultság igazolásának kötelezettsége a kibocsátót terheli.
8.) A kibocsátónak a talajterhelési díjfizetési kötelezettség keletkezését, változását, illetve megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz.
A talajterhelési díj fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.
2013. évben az öregségi nyugdíj legkisebb összege: 28.500,- Ft.
IV. Gépjárműadó
A teljesítmény szerinti adóalap után a gépjármű mértéke a következő:
gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kW;
gyártási évet követő 4–7. naptári évben 300 Ft/kW;
gyártási évet követő 8–11. naptári évben 230 Ft/kW;
gyártási évet követő 12–15. naptári évben 185 Ft/kW;
gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kW.
Az adó alapja az autóbusz, a nyerges vontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).
Az adó mértéke ezekben az esetekben az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft;
az előző pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.
Fontos!
Felhívjuk a tisztelt gépjármű-tulajdonosok figyelmét, hogy a gépjármű eladása esetében a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonosnak (a továbbiakban: átruházó) legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül be kell jelentenie, mert ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, akkor a korábbi tulajdonos (eladó) marad az adó alanya!
A meghatározott bejelentési mód a következő: a tulajdonjog-változásról készült külön jogszabályban meghatározott tartalmú teljes bizonyító erejű magánokiratot (adásvételi szerződés) a keltétől számított 8 napon belül be kell nyújtani a Budapest Főváros Kormányhivatala XXI. Kerületi Hivatala Okmányirodai Osztály (Szent Imre tér 3).
Továbbra is kell bevallást benyújtani, ha a gépjármű vagy annak tulajdonosa adómentes, ilyen például, ha az adó alanya mozgáskorlátozott vagy társadalmi szervezet, alapítvány, meghatározott mentességi feltételek fennállása esetében.
A gépjárműadó-fizetési kötelezettség megállapítása az okmányirodák által vezetett járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján történik.
A gépjárműadó alanya az, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosaként, üzembentartójaként szerepel e hatósági nyilvántartásban.
Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Internetes és papíralapú aláírás-gyűjtési kampányt indított a Fidesz a gyed extra megvédésére - jelentette be Pelczné Gáll Ildikó, a kormánypárt EP-képviselője.
A politikus hangsúlyozta, kezdeményezésük nemcsak az anyákról, az apákról és a nagyszülőkről szól, hanem "egész egyszerűen a jövőnkről".
"Nálunk a család áll az első helyen" - hangoztatta Pelczné Gáll Ildikó. Kiemelte: a gyed extrát az újra összeálló "Gyurcsány-koalícióval" szemben tartják szükségesnek megvédeni, mivel szerintük az eltörölné a Fidesz-kabinetnek ezt az intézkedését.Az EP-képviselő azt kérte, minél többen csatlakozzanak a Fidesz kezdeményezéséhez, "tekintélyes számú" aláírás összegyűlése esetén ugyanis határozatban védhetnék meg a gyed extrát az Országgyűlésben. Kiemelte, ebben az esetben nem fordulhatna elő még egyszer az, ami 2009-ben, amikor a megszorításokkal a családoktól vettek el.
Pelczné Gáll Ildikó közölte, az online aláírásgyűjtő ívet az acsaladazelso.fidesz.hu címen, míg a papíríveket a Fidesz székházában és irodáiban szignálhatják a támogatók.
Híradó.hu
Kerületi hírek, információk, sport, kultúra, civil élet, programok, rejtvények. Keresse lapunkat kéthetente a postaládájában.
A harmadik rezsicsökkentéssel az áram, a gáz és a távhő ára lesz alacsonyabb ismét - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Magyarországnak az az érdeke, hogy Paks hosszú távon is legalább 40-45 százalékát biztosítsa a magyar villamosenergia-ellátásnak - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy ehhez fenn kell tartani azt a korábbi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást, amely Magyarország és a Szovjetunió között létrejött, "csak most már Magyarország és Oroszország között kell fenntartani ezt a kapcsolatot". Mint mondta, Magyarország nem kerül más helyzetbe, mint amilyenben most van, így ez a kérdés az ország függetlenségét és függőségét nem érinti.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Paks megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja, márpedig a kormány célja az, hogy a Magyarországon felhasznált energia minél nagyobb része hazai termelésű legyen, így mind a háztartásoknak, mind a gazdaságot működtető vállalatoknak olcsó áramat biztosítsanak. Azt a holnapután kérdésének nevezte, hogy ha Magyarországon több energiát tudnak előállítani, mint amennyit felhasználnak, akkor hogyan kereskedjenek a fennmaradó résszel.
"A paksi atomerőmű nélkül nincs magyar gazdaság. (...) Csak egy szegény, lerongyolódott és nem versenyképes gazdasága lehet Magyarországnak" nélküle - nyomatékosította álláspontját. Megerősítette egyúttal azt az indiai látogatása alkalmával tett célkitűzést, hogy négy-öt év múlva egész Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb az áram.
A miniszterelnök - a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiára hivatkozva - kilátásba helyezte, hogy a közúti közlekedés "elektromos alapra helyezését" is a nukleáris energiából biztosítják majd. Ennek nyomán szerinte a következő években egyre többet hallani majd arról, hogy a mostani benzinüzemelésű járművek helyett milyen kísérletek történnek a közúti közlekedés "elektromosautó-alapra" helyezésére. Utalt arra, hogy jelentősebb autógyárakkal is zajlanak erről tárgyalások.
Arra a kérdésre, számolnak-e azzal, hogy a német atomerőművi leállás átalakítja a kontinens nukleáris energetikai piacát, azt válaszolta: számolnak vele, de ez a kérdés nem része a hamarosan a parlament elé kerülő orosz-magyar megállapodásnak, amely egyébként semmilyen más üggyel, így a gázszállítással nincs összekapcsolva.
A megújuló energiák fejlesztéséről úgy vélekedett, hogy azt jól kell ütemezni, mert az ma csak óriási közpénztámogatással lehetséges, ám a technológia gyorsan fejlődik, így akkor érdemes nagyobb mennyiségben beállítani az alternatív energiát a magyar energiagazdálkodásba, ha már nem kell a büdzséből hatalmas összeggel támogatni. Kitért emellett arra, hogy a szén kérdését sem a múlthoz sorolja, a modern technológiákkal ugyanis látja annak helyét - "idekötve a bányászatot is" - a jövőben is.
Az IMF-kölcsön és az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel közötti párhuzamot firtató felvetésre a miniszterelnök úgy reagált: "szezont a fazonnal nem érdemes összekeverni". Míg ugyanis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyugdíjcsökkentést kért cserébe, és nem engedte a bankok, a multik adóztatását, addig ilyen kérdések az oroszokkal "szóba sem kerülnek".
Oroszországgal "egy beruházás finanszírozásáról fogunk megállapodni" - jelentette ki. Megjegyezte, az oroszok azért tesznek vonzó ajánlatot Budapestnek, hogy "ne veszítsenek el valamit, ahol ma jelen vannak".
Orbán Viktor az orosz-magyar kapcsolatokat úgy kommentálta, hogy azok "ma rendben vannak".
A múlton nem lehet változtatni, a jövőn viszont igen, és érdemes is - mondta, úgy jellemezve kormánya jövőképét, hogy egy erős Magyarországot akarnak, amely nem alárendeltje, hanem egyenrangú partnere más államoknak.
"És igaz, hogy a múltban megszálltak bennünket a németek is, a szovjetek is, de a jövőt illetően mi a németekkel is meg az oroszokkal is egyenrangú kapcsolatokat akarunk kiépíteni" - fejtette ki, közölve, hogy ez az elképzelés sikeres, hiszen ma Magyarország egyenrangú partnere Oroszországnak, Németországnak és a világ más államainak.
Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyökön nyugvó fejlesztéséről, és - mint mondta - amiben megegyeztek, azt az oroszok betartották.
Ismét csökken az áram, a gáz és a távhő ára
A harmadik rezsicsökkentéssel az áram, a gáz és a távhő ára lesz alacsonyabb ismét - közölte Orbán Viktor miniszterelnök, aki megerősítette azt is, várható, hogy újabb külföldi kézben lévő energiaszolgáltatókat vásárol vissza az állam.
Jelezte, hogy az újabb rezsicsökkentés mértékéről a Fidesz-KDNP évadnyitó frakcióülésén döntenek a jövő héten. "Jó kis rezsicsökkentés lesz ez is" - fogalmazott a kormányfő.
Arra a kérdésre, szerinte lesz-e olyan lakossági energiaszolgáltató, amely a rezsicsökkentés miatt kivonul Magyarországról, Orbán Viktor azt válaszolta: "a múltkor is visszavásároltunk egy nagyon jelentős energiaszolgáltatót, a Főgázt. (...) És ilyen mozgások még lesznek a jövőben is".
Álláspontja szerint ugyan igaz, hogy a magángazdaságnak sok erénye van az állami tulajdonnal szemben, de ha monopóliumokról van szó, akkor "a magánkézben lévő monopólium sokkal rosszabb, mint az állami kézben lévő", mert ha magántulajdonban vannak, kifosztják az embereket.
"Ezért ahol monopólium van, ott én nem fogadom el, hogy hosszabb távon is fennmaradjanak magánmonopóliumok, hanem arra törekszem, hogy köztulajdon jöjjön létre" - mondta a miniszterelnök, példaként említve az energia lakossághoz való eljuttatásának területét, ahol szerinte az államnak növelnie kell szerepét.
A rádióinterjúban szóba kerültek az ország gazdasági mutatói is, amelyekkel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár tökéletes országok és kormányok nincsenek, de "Magyarország ma egy győztes ország", ennek az alapjait pedig meg kell tartani, erre kell építeni a döntéseket.
Szerinte egyébként a 2013-as dunai árvíz legyőzése fordulópontot jelentett, mert az ország akkor világos bizonyítékát adta annak, hogy ha a magyarok összefognak, bármilyen bajt képesek legyőzni. Ez megteremtette "a gazdasági sikerek lelki, pszichológiai alapjait", és innentől kezdve jöttek a jó eredmények - mondta a kormányfő.
(MTI-Fidesz.hu)
A Kék Általános Iskola adott otthont annak a fotókiállításnak, amelynek megnyitója január 16-án csütörtökön este volt. Először Illyés Gábor a Galéria vezetője üdvözölte az iskola igazgatóját. Tikosné Turi Erzsébetet, Tóth Endrét a Nagy Imre ÁMK intézményvezetőjét, valamint bemutatta a kiállító S.Varga Ilonát, a megnyitó beszédet tartó Fodor Györgyi Szeréna fotográfust, Termes Rita zongoraművészt és Metykó Viktória fuvolistát.
A Zeneakadémia másodéves hallgatója rögtön bemutathatta tudását, hiszen a kiállítás megnyitó dallamaként Termes Ritával, Bach A moll fuvolaversenyét játszotta. 
A kiváló zenei produkciót követően Illyés Gábor, csak a lényeget említve, két mondatot mondott a fotóművészről. „Amikor ma megláttam Ilonát, ő már fotózott. Egy igazi fotós - Ilona ilyen -, minden pillanatban meglátja a lehetőséget.” Ezt én is, és a teltházas galéria nézői is bizonyíthatják, hiszen Ilona a fiától elkérve a fényképezőgépét, fotózta az előadó művészeket és a nézőket. S.Varga Ilona, – Alion, TáncZene címmel kiállított képeit és a fotóművészt, megnyitóbeszédében bővebben, Fodor Györgyi Szeréna fotográfus mutatta be.
„Ilona életében ez a helyszín abszolút rendhagyó, mivel ő teljesen belvárosi nő, de aki nyitott a világra, és annak minden pontjára, rezdülésére. Rendkívüli módon került Csepelre, ugyanis egy jó barátja, a nem is olyan régen itt kiállító, Szipál Martin ajánlotta Illyés Gábor figyelmébe Ilona fotóit. Szeretettel jött, és lelkesen, precízen készült az itteni bemutatkozásra.
Ízig-vérig fotós, és minden porcikájában ott a tánc és a zene. Nincs zenei hang, amire ne mozdulna meg testének valamelyik része. Ez sem véletlen. 4 éves kora óta a tánc beépült a mindennapjaiba. Táncot tanult a Balett Intézetben.
Azonban a kötött tánc nem vonzotta. Annál inkább a jazz, a kortárs és a szakrális táncok. Részt vett a Berger balett munkájában, a Dél-indiai Tánccsoporttal, s most a tánc vonalán Afrobreakz integratív tánc- és mozgásterápiával foglalkozik. Így egyértelmű, hogy a tánc, mint fotótéma is állandóan jelen van életének minden percében. Minden mozdulatot érez, előre látja a következőt, és pontosan tudja, hogyan komponálja meg a láthatót. Minden táncot megörökítő fotójából árad a mozgás és a táncosok iránti szeretete, megértése. Képei impulzívak, a néző is látja már a következő mozdulatot. „Lélektánc” sorozatának színharmóniája magával ragadja a nézőt, vonzza a kép felé. E sorozat egyik képével a Fotóakadémia Nagydíját nyerte, a kortárs tánc kategóriában. A Frenák Társulat táncosának nem csak a mozdulatait örökítette meg, hanem a táncos arcán keresztül az átélés pillanatát is.„Szerelem” című triptichonja, maga az érzések csúcsának bemutatása. Igaz, a koreográfia mindent megmutat, mégis attrakció a sorozat, mert a gyenge színpadi megvilágítás mellett is biztos technikai bravúrral varázsolja elénk a mozdulatokat. Lelkének választott hazája Tibet.Itt is láthatunk tradicionális, és rituális tibeti cham táncokról képeket, melynek zenei kíséretével léphetünk át a zenészportrék világába.
Miután Ilona hosszú évek óta koncertfotós is,így adott volt, hogy immáron több ízben mutatta már meg a zenei világ nagyjait muzsikálás közben. Zenészportréival nem csak a zenészeket akarja nekünk megmutatni, hanem közeli fotóival a lelkük is elénk kerül. Ez is a célja. A zenész, az énekes is érzelmeket közvetít, ezért Ilona ezt is gazdagon kínálja fel a nézőnek. Corvus Corax képével a kompozíciónak legmagasabb ismérvét tanulhatjuk meg tőle. A Korai öröm zenekar egyik dobosáról készült stroboszkópnál lőtt kép pedig a levegő rezgésének formájával és a színhatással diadalmaskodik. Két régebbi képét is elhozta, a már 2008-ban elhunyt Orszáczky Jackie és a 2012-ben szintén az égi tájakra költözött Balatoni Boli, a VHK dobosának emlékére. Saját maga által is igen kedvelt fotója a „Dobos” című kép, amely a dobosok „magányát” a dobok között példázza. Külön említésre méltó Robert Plant portréja, ami a teljes zenei átélés élő példája. Ilona kedvenc fotóalanya a Magyarországon gyakran fellépő angol Ian Siegal. Nagy „szerelem” az övék, különös barátság fűzi őket össze, és ez minden róla készült képén látható. Egy különös összekacsintás a zene és a zenét, a zenészt követő fotós között. Ide kívánkozik Ilona mottója: „Ezt nevezem annak, amikor láthatóvá válik a hang és hallhatóvá válik a fény.” Kérem, fogadják / fogadjátok szeretettel S. Varga Ilona képeit, lessenek / lessetek bele különös fénylátás-világába.”
A színvonalas megnyitót a zenész „duett” zárta. Termes Rita és Metykó Viktória a francia zeneszerző, Olivier Messiaen 1952-ben írt remekművét, a Fekete rigót adta elő.
A kiállítás február 07-ig tart nyitva. Megtekinthető hétköznapokon, 08 és 18 óra között.
Czapp József
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. január 20-án (hétfőn) 08.00 órai kezdettel rendkívüli képviselő-testületi ülést tart, melynek helyszíne a polgármesteri hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.).
