Egy brüsszeli kutatóintézet tanulmánya szerint például Magyarország azon országok közé tartozik, amelyeknek egyértelműen jelentős előrelépést hozott az uniós csatlakozás.

Sikernek tekinthető Magyarország EU-tagsága, mindenképpen előrébb tart az ország, mint tíz éve, de jobban is ki lehetett volna használni a tagság előnyeit - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Az államtitkár a Magyarország EU-csatlakozása óta eltelt tíz évet értékelve hangsúlyozta, feltétlenül sikernek tekinthető Magyarország uniós tagsága. Egy brüsszeli kutatóintézet tanulmánya szerint például Magyarország azon országok közé tartozik, amelyeknek egyértelműen jelentős előrelépést hozott az uniós csatlakozás: legalább 10 százalékot tett hozzá a GDP-jéhez és legalább 1,2 százalékot a GDP-növekedéséhez - magyarázta.

Véleménye szerint a hasonló helyzetből induló tagállamokkal - vagyis leginkább a visegrádi országokkal - összevetve ugyanakkor az derül ki, hogy sokkal jobban is ki lehetett volna használni a tagság nyújtotta lehetőségeket az elmúlt tíz évben. "Nem jutottunk olyan messzire, mint lehetett volna" - mondta.

Győri Enikő kifejtette: a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t vizsgálva az látszik, hogy míg 2004-ben Magyarország a második helyen állt Csehország mögött a visegrádi országok között, 2014-re Szlovákia már lehagyta, és Lengyelország is utolérte. A pénzügyi stabilitásra összpontosító maastrichti kritériumokkal összefüggésben azt mondta, hogy ezek teljesítéséhez Magyarország az első Orbán-kormány idején, 2001-ben állt a legközelebb, és a második Orbán-kormány alatt ismét megközelítette az előírt értékeket. Az államtitkár szerint mindkét adatsorból az derül ki, hogy Magyarország regionális összehasonlításban viszonylag kedvező helyzetből indult, majd rontott az eredményein, és 2010 óta próbál felzárkózni.
(Az euróövezeti csatlakozást szabályozó maastrichti kritériumok szerint az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú euróövezeti ország átlagát, a GDP-arányos államháztartási deficit nem haladhatja meg a három százalékot, míg a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, illetve 60 százalék fölötti adósságráta esetén az adósságráta folyamatos és jelentős csökkenését kell felmutatni.)

A 2000-es évek közepéig, amíg az unióban tartott a gazdasági növekedés, Magyarország "erőn felül költekezett" és eladósodott - emlékeztetett. Felidézte: mire elkezdődött a válság, "az ország teljesen lehetetlen helyzetbe került", üres volt a kassza, így Magyarország az első tagállam volt, amely pénzügyi mentőövre szorult.

Győri Enikő hangsúlyozta: Magyarország uniós tagságának tíz évéből csak az utolsó négy volt olyan, amikor "újra a megfelelő pályára került az ország". Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elmúlt tíz évben a magyarországi fejlesztések 97 százaléka uniós támogatással valósult meg. 2004 és 2012 között az ország 25 milliárd euró forrást kapott az uniótól, ez az összeg 16, a 4-es metróhoz hasonló metróvonal építésére lenne elég - magyarázta. Hozzátette: a tagság legjobb éveiben a magyar GDP 3,5 százalékának megfelelő összeg érkezett az uniótól. Mint mondta, az is hatalmas előnye a tagságnak, hogy Magyarország beleszólhat az uniós döntéshozatalba. A csatlakozást követő első években "túlzottan idomult" a magyar Európa-politika, nem volt elég karakteres - vélekedett. A 2011-es EU-elnökség azonban alkalmat adott arra - tette hozzá -, hogy Magyarország bebizonyíthassa: a közös európai ügyek előmozdításán dolgozik. Győri Enikő ezek között említette, hogy Magyarország sokat tett a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásáért, illetve a Duna- és az uniós romastratégia kidolgozásáért.

Az államtitkár szerint az elmúlt években "harcosabb lett a magyar uniós politika", a kormány, ha szükséges, kiáll a magyar ügyekért Brüsszelben. Az elmúlt négy év vitái ellenére minden problémát sikerült rendezni, mivel Magyarország kész volt a párbeszédre - vélekedett. Közölte: azóta is a magyar Európa-politika egyik sarokköve, hogy a szerződéseket mindenkinek be kell tartania, a tagállamoknak és az uniós intézményeknek egyaránt.

Ugyancsak nagy sikerként értékelte, hogy Magyarország kilenc év után kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Ez is azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika, amely a feszes pénzügyi gazdálkodáson alapul, elfogadottá vált, a költségvetési hiány fenntarthatóan 3 százalék alatt van - jelentette ki.

A következő négy évről szólva Győri Enikő kijelentette: folytatni kell az eddigi "eurorealista" politikát. Természetesen vannak még viták Brüsszellel, de ezek száma nem több, mint más tagállamoké - mondta, hozzátéve, párbeszéddel mindig meg lehet találni a megoldást, ha pedig egy ügyben az Európai Bíróság hoz döntést, azt végre kell hajtani. Kiemelte: olyan Európára van szükség, ahol a tagállamok erősek, és együttműködnek azokon a területeken, amelyeken a kooperáció a leginkább szolgálja a polgáraik érdekeit. Együttműködésüket pedig erős uniós intézményeknek kell összehangolniuk. Ez az eurorealista álláspont, és ebben nem lesz változás, ha feláll az új kormány - zárta szavait az államtitkár.

Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.

Tizenkét megyére és a fővárosra adott ki figyelmeztetést a várható felhőszakadás miatt csütörtökre a meteorológiai szolgálat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése szerint Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Tolna, Veszprém és Pest megye valamint a főváros területére adták ki a citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést. Ezeken a helyeken intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt több mint 25-30 milliméter csapadék hullhat.
Az előrejelzés szerint csütörtökön többórás napsütés is várható, de főként a nap második felében kialakulhatnak zivatarok, melyekhez a felhőszakadás mellett helyenként jégeső, illetve erős vagy viharos (50-75 kilométer/órás, kis eséllyel ennél is erősebb) széllökés társulhat.

A legalacsonyabb hőmérséklet 5-11, a legmagasabb nappali hőmérséklet 20-25 Celsius-fok között várható.

A Nagy Imre ÁMK és a Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 13. alakalommal hirdette meg a „Csepel-sziget Ifjú Tehetségei” Regionális Képző- és Iparművészeti pályázatát. A díjnyertes alkotásokból nyílt kiállítás megnyitóját és eredményhirdetését április 30-án tartották a művelődési központ aulájában.

A művészeti iskola a kezdetektől kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra, ennek a tevékenységnek egyik legfontosabb állomása ez a pályázat, melynek a művészethez és a környezethez kapcsolódó idei témája Nézőpontok – Szemszögek volt.

Körömi Gábor intézményvezető-helyettes ismertette: a pályázatra idén több mint 700 egyéni és csoportos alkotás érkezett nem csak a kerületből, hanem a Csepel-sziget más településeiről is, valamint a környező kerületekből. A csoportos alkotásokat is figyelembe véve ez legalább 900 gyerek alkotó tevékenységét jelenti olyan legfontosabb műfajokban, mint a grafika, rajz, festészet, szobrászat  vagy tűzzománc. Ezekből válogatott a zsűri Bodóczky István Munkácsy-díjas festőművész és Sinkó István képzőművész, rajztanár, művészeti író értékelésével fődíjas és különdíjas műveket.

A megnyitón Bánátiné Papp Katalin, a Nagy Imre ÁMK Közművelődés és Könyvtár intézményegység vezetője köszöntötte a megjelent vendégeket, majd a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd alpolgármester szólt a közönséghez. Gratulált a magas részvételhez és a csodaszép alkotásokhoz, melyek közül valóban nehéz volt a választása a zsűrinek.

Sinkó István értékelőjében kiemelte: „Érdekes volt látni a gyerekek elmélyültségét, ahogy a szokatlan feladat-megoldási helyzetet kezelték, milyen saját szempontokat, játékos, díszítő, vagy épp elbeszélő elemeket, motívumokat építettek bele a Nézőpont tematika megvalósításába. Jelen vannak az érdekes helyzet adta humoros, vagy – sajnos nem ritkán – drámai feldolgozások, de ugyanakkor a logikai, műszaki gondolkodás elemei is. Sok a személyesség, a gyermeki élettapasztalat adta megközelítés: saját tárgyak, lakótér, állatok, emberek rajzai, képei új szempontok alapján”.

A díjátadáson korcsoportonként és kategóriánként kaptak ajándékot a gyerekek, ahol a felkészítő pedagógusokat is köszöntötték.

A rendezvény tortázással zárult.

Az érdeklődők május végéig tekinthetik meg az alkotásokat.

Antal Zsuzsa

Fotó: Tóth Beáta

2014 májusától – a nyár közelgő beköszöntére való tekintettel – a strandolásra alkalmas időjárás esetén idén is közlekedik a csepeli strandfürdőhöz járó 171-es busz. A vonalon félóránként követik egymást a buszok.

A strand - a nyári üzemre való átállás után - május 3-ától várja a látogatókat.

A május 1-je és 4-e közötti hosszú hétvégén (csütörtöktől-vasárnapig) az ilyenkor jellemző utazási szokásokhoz igazítják a közösségi közlekedést Budapesten. Május 1-jén az ünnepnapi, 2-án és 3-án a szombati, 4-én pedig a vasárnapi menetrend lesz érvényes. A hosszú hétvégét követően május 10-én, szombaton a pihenőnappá nyilvánított május 2-ai pénteki munkanapot kell ledolgozni, ezért ezen a napon az iskolaszünetben érvényes pénteki menetrend szerint lehet utazni.

Közlekedés május 1-jén

Május 1-jén, csütörtökön, a munka ünnepén a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatai az ünnepnapokon érvényes menetrend szerint közlekednek.

A bevásárlóközpontok zárva tartása miatt a máskor azokat érintő buszok közül a 22-es helyett a 22A, a 64-es helyett a 64A, a 104-es helyett a 104A, a 123-as helyett a 123A, a 126-os helyett a 126A, míg a 162-es helyett a 262-es busz közlekedik, míg nem tér be az áruházakhoz a 38-as, a 92-es, a 135-ös, a 138-as, a 204-es és a 218-as járat. A 140B busz Törökbálint, bevásárlóközpont végállomás helyett csak a Határ utcai megállóig jár.

A május 1-jéről 2-ára, (csütörtökről-péntekre) virradó éjjel éjszakai járatok a hétvégi (péntekről- szombatra, illetve szombatról-vasárnapra virradó éjszaka érvényes) menetrend szerint járnak.

Közlekedés május 2-án és 3-án

Május 2-án és 3-án, pénteken és szombaton a BKK járatai a szombaton érvényes menetrend szerint közlekednek. A május 2-áról 3-ára (péntekről-szombatra), illetve a 3-áról 4-ére (szombatról-vasárnapra) virradó éjjel az éjszakai járatok a hétvégi menetrend szerint járnak.

Közlekedés május 4-én

Május 4-én, vasárnap a BKK járatai a vasárnap érvényes menetrend szerint közlekednek. A május 4-éről 5-ére (vasárnapról-hétfőre) virradó éjjel éjszakai járatok a péntek éjszakától vasárnap hajnalig érvényes menetrend szerint közlekednek.

Közlekedés május 10-én

Május 10-e, szombat áthelyezett munkanap, amikor a pihenőnappá nyilvánított május 2-ai, pénteki napot kell ledolgozni. Ezért ezen a napon a BKK járatai is az iskolaszünetben érvényes pénteki munkanapi menetrend szerint indulnak.

Budapesti Közlekedési Központ

„Egy életcélt követni nemes gondolat.

S mi kell hozzá? Csupán akarat,

mely minden ifjú szívében él,

küzdeni bátran egy új életért.”

Tóth Árpád versének sorai szolgálhatnak ma útravalóul az országszerte ballagóknak. A hosszú hétvége miatt egyes középiskolákban már péntek délután elballagnak a diákok. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a hétfőn kezdődő érettségi vizsgán mintegy 118 000 diák ad számot tudásáról. Az írásbeli érettségik a magyar nyelv és irodalom és a magyar, mint idegen nyelv vizsgákkal kezdődnek.

A ballagás nemcsak az oktatási intézményekben hagyomány, hanem sok óvodában és néhol már a bölcsődékben is ballagnak a kicsik. Az első emlékezetes ünnepség mégis az óvodából marad meg számunkra. Ebben az életkorban már emlékezünk a kis batyura, melyet útravalónak kaptunk, s a jellegzetes ünnepség varázsa sokáig bennünk él.

A középiskolások rendszerint szerenádot is adnak tanáraiknak, a házuk előtt ballagási dalokkal tisztelegnek a nevelő-oktató munkájuk előtt. Ilyenkor a pedagógusok kis vendéglátásra is meghívják az osztályt, ahol még egyszer közös beszélgetésekkel eleveníthetik fel a legszebb pillanataikat.

A búcsúzó ünnepségen a diákok tarisznyával énekelve vonulnak végig az oktatási intézmény valamennyi osztálytermén, és utoljára még a csengőszó is megszólal számukra. Bár a búcsúzás sosem könnyű, de a tudásvágy és a nemsokára kezdődő szünidő minden bizonnyal gyógyír lehet a régi osztálytól való elköszönésre.

Csepelen a kerület hét középiskolájából az idei tanévben közel nyolcszázan vettek búcsút iskolájuktól. A Csete Balázs Szakközépiskolában 62, a Fodor József Szakképző Iskolában 92, a Jedlik Ányos Gimnáziumban 123, a Kossuth Lajos Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskolában 113, a Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolában 158, a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskolában 103, valamint a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban 125 diák énekelte el április utolsó napján a Ballag már a vén diák… kezdetű dalt.

Az új tanintézményekbe továbblépő diákok még sok időt tölthetnek az iskolapadban a nagybetűs élet kezdete előtt.

Antal Zsuzsa

Orbán Viktor miniszterelnök négyoldalas levelet írt, amelyben hosszan érvel a német megszállás áldozatainak emlékműve mellett. A levél címzettje Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, a kormány által támogatott Magyar Művészeti Akadémia tagja.

A levél alább olvasható.

Mélyen tisztelt Dávid Katalin professzor asszony!

A magyar politikára oly jellemző homályos dramaturgia folyományaként kézbe vehettem egy írást, amely „Feljegyzés” címet és egyben műfaji meghatározást viseli. Az írást Ön jegyzi.

Abból a feltételezésből kiindulva szeretnék köszönetet mondani, hogy a feljegyzés az én számomra is készült.

Köszönöm, hogy az ügyet és az ügy gazdáját (kormány) is méltónak találta arra, hogy toll után nyúljon.

Ez manapság rendhagyó, ugyanis a szellem emberei inkább a közélet általános megvetésének tónusát és a felülállás magatartását követelik.

Az Ön nagyvonalú gesztusa reflexiók hosszú sorát váltotta ki belőlem. Úgy érzem az Ön irása az első, amely elkerüli a sajnos lassacskán elkerülhetetlen, olcsó, politikai lökdösődés kocsmapultját.

Felvethető, miért nem a kultuszügyekért felelős miniszter ragad tollat, ám a német megszállás áldozatainak emlékművéről szóló döntés – amely az Ön levelének tárgya – a kormányé volt, magam is támogattam. Ráadásl megtisztelő, hogy írhatok Önnek, s végre itt a méltó alkalom, ahol elmondhatom, amit erről a bonyolult történeti, erkölcsi, politikai szövevényről gondolok.

Ikonográfiai megjegyzésekre nem futja bátorságomból, s ezen még a kétszeri kétharmad sem segít. Merészségem mindössze arra a politikai természetű megjegyzésre korlátozódik, amely a bennünket megszálló katonai gépezet identitását illeti. Ám ez rögtön egy sarkallatos kérdés közepébe ránt bennünket, kik is voltak a megszállók: a nácik vagy a németek?

Felfogásom szerint – amely, elismerem, elsődlegesen államjogi – bizony a németek, akik akkor éppen a náci államberendezkedés rendje szerint élték az életüket.

A kettő közötti különbségtétel, s az implikációk számbavétele is inkább a német népre tartozik, s kevésbé a német nemzeti erényeket egyébként elismerő, s a mások hibái iránt általában megértő és lovagias magyar ítészekre.

Talán ez érthetővé teszi, miért nem éreztük aggályosnak a birdalmi sas megjelenítését.

Ami az emlékmű szellemiségét illeti, talán nem indokolatlan felidézni az angyal szerepeltetése melletti érveket.

Feltűnő, hogy milyen gyorsan nyert teret az angyal Magyarországgal történő azonosítása. Ezt kortünetnek látom. Egy olyan kor tünetének, amelyben a politikai-harci értelmezések vonzóbbak, mint a szellemi-lelki természetűek.

Magam például az ártatlan áldozatokat látom az angyalban, s nem valamiféle ártatlan államot. Ártatlan állam vagy ország ugyanis természeti és fogalmi képtelenségnek tűnik, ideértve sajátunkat is. Az államokra nézve ugyanis nem az ártatlan és bűnős, inkább a közjogi és nemzetközi jogi felelősség dimenziói érvényesek.

Ártatlan áldozatok százezreinek emkéket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is.

Hallottam olyan érveket is, amely az áldozatok más jelképrendszerben történő megjelenítését pártfogolták, kevesebb értelmezési vitát remélve.

A művész angyal melletti döntését értékesnek tartom, mert megadja a pusztító gonosz ábrázolásának azt a többletét, amelyet más megoldások nem tudnak nyújtani.

A keresztényellenességre gondolok. A korabeli megszálló német birodalom félresöpörte a kétezer éves európai keresztény erényeket, politikával és hatalommal szembeni kereszény elvárásokat és tanításokat, s ezért az áldozatok - legyenek óhitűek, keresztények vagy hitetlenek – egy keresztényellenes szellemi irányzatot megtestesítő diktatúra áldozatai lettek.

Ezt a komplikált történeti, szellemi struktúrát egy áldozati szoborkompozícióban megragadni igazi alkotói bravurnak érzem.

Adódik a kérdés, hiányosság vagy erény, ha egy műalkotás ilyen széles teret enged a befogadói értelmezésnek. Nem tudom, mi a filozófiai vagy művészettörténeti szempontból korrekt válasz. De azt tudom, hogy a didaktikus történeti alkotások, melyek általánosak voltak fiatalkoromban, rám inkább lehangoló benyomást tesznek.

Összefoglalva csak azt szerettem volna megírni Önnek, hogy ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történeti tartalmát tekintve pontos és makulátlan.

Bár az áldozatok előtt tisztelgő emlékműnek nem tárgya, a kibontakozott vita közepette aligha kerülhető meg, hogy a német megszállás és a magyar felelősség összefüggéseiről is írjak.

A német katonai megszállás tény. Magyarország közvetlen német irányítás alá kényszerítése is tény. Így aligha vitatható, hogyy mindazért, ami 1944. március 19-e után Magyarországon történt, Németország felelősséget visel. Pontosan úgy, ahogyan ezt a tényt német bírósági döntések rögzítik, és ahogyan ezt a mi Alaptörvényünk is megállapítja.

Mindazonáltal fel kell vetnünk a korabeli magyar politikai és állami vezetés felelősségének kérdését is. De terhelheti-e egyáltalán, s ha igen, miféle felelősség egy megszállt ország vezetőit? Véleményem szerint terhelheti. Úgy látom itt a kollaborálás vádja és felelőssége megáll.

A magyar politikai vezetők – legyen erre bármilyen indokuk és magyarázatuk – az ország megszállóival szemben nem kezdeményeztek ellenállást, nem indítottak honvédő és honmentő akciókat, nem tettek kísérletet arra, hogy megvédjék a honpolgárok szabadságát és vagyonát, sőt még egy emigráns kormány felállítására sem futotta erejükből. Ezért a kollaborálás felelősségét viselniük kell a földi és az isteni ítélőszék előtt is. Mindezt nem menti az a közismert tény sem, hogy Európában ez idő tájt a kollaborálók tábora fájdalmasan széles és színes volt.

S így végül megérkeztünk a legfogósabb kérdéshez is: mit kezdjünk mármost ezzel az egésszel, mit kezdjünk az együttélés kérdésével. S mit kezdjen különösen a mi nemzedékünk, amely később született, politikájában pedig elkötelezett keresztény értékek, a nemzeti önérzet és a helyes önismereten alapuló nemzeti büszkeség mellett.

Úgy látom, hogy amit mi, magarok megtettünk, megtettük. Bocsánatot kértünk, habár tudjuk, hogy a népírtókkal való kollaborálás bűne megbocsáthatatlan. Jóvátételt adtunk, habár, tudjuk, ami történt, jóvátehetetlen. Ugyanakkor olyan felelősséget nem vállalhatunk, amely nem illet bennünket. Ezért azt is egyenesen ki kell mondanunk, hogy a német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok, és nincsenek százezerszám elvesztett életek sem. Ezek belátása nélkül nehezen képzelhető el őszinte és bizalomra épülő együttélés a jövőben. Márpedig a mi nemzedékünk azért lett a radikális antikommunista híve, mert elege lett az őszintétlen és bizalmatlanságra épített életből.

Köszönöm, hogy mindezt megírhattam Önnek.

Budapest, 2014. április 29.

Nagyrabecsüléssel:

Orbán Viktor

Post Scriptum: Ezt a levelet elküldtem Hegedüs Zsuzsa, Keserü Katalin és Erdélyi Zsuzsa asszonyoknak is. Bár az Önnek írt levelem személyes, de nem magántermészetű. Belátása szerint mások tudomására is hozhatja.

A Napsugár Óvoda április 29-én a Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskolában tartotta meg hagyományos színházi rendezvényét.

Megnyitó beszédében Nagyné Kiszler Ottilia, a Napsugár Óvoda  „Napfény”  Óvodai Alapítvány elnöke, először a részletes műsort ismertette, majd megköszönte a szülőknek és a szimpatizánsoknak, hogy az elmúlt évben az adójuk egy százalékával támogatták az alapítványuk munkáját.

Négy korcsoport (Katica, Mackó, Mókus, Pillangó) műsorszámai , és a tombolák kisorsolása után  Nagyné Kiszler Ottiliával  arról beszéltem, hogy mik voltam ennek a rendezvénynek előzményei.

„Öt éve már, hogy megvalósítottunk egy remek ötletet.  Akkor szerettük volna az alapítványt bejegyeztetni. Az óvodán belül volt egy nyíltnapos görög táncos délután, ahol szülők és a gyerekek együtt voltak, és az itt befolyt összeg segítségével tudtunk elindulni. Azóta ez már hagyománnyá vált, és „kinőttük” az óvoda adta lehetőségeket, ezért tartjuk a színházi délutánunkat itt az iskolában. Ezért külön köszönetemet szeretném kifejezni Bartok Péter igazgató úrnak.”

- Miért tartja fontosnak ezeket a fellépéseket?

„Gyógypedagógusként dolgozom az óvodában, és a kollégáimmal együtt elkötelezett hívei vagyunk, a mozgás és értelmi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelésének. A gyermekek differenciált egyéni fejlesztésben részesülnek, mert egyformán fontosnak tartjuk a hátrányok leküzdését és a tehetséggondozást. Nálunk kiemelt szerepet tölt be a játékos mozgás és mozgásnevelés, ezért nagyon fontos a mai rendezvényünk is. Sokszor jártam bent a próbákon, és láttam a lelkesedést a gyerekek szemében. Ezt láthatták a kedves szülők és az érdeklődők is, mert a kolléganőim és a gyerekek is kitettek magukért, le a kalappal teljesítményük előtt.”

- Végezetül azt kérdezem, hogy mi lesz következő rendezvényük?

„Május 19-e és 23-a között rendezzük meg a Napsugár Napokat, a megszokott keretek között. Az utolsó napon egy közös kertészkedésre hívjuk majd a szülőket, hogy egy kicsit csinosítjuk környezetünket”

Czapp József

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint délután és este több helyen valószínű zivatar kialakulása (legkevésbé északnyugaton).

Zivatarhoz lokálisan felhőszakadás (rövid idő alatt 20-30 mm csapadék), viharos széllökés (60-80 km/h) és jégeső (jégméret kisebb mint 2 cm) társulhat. Ezért az OMSZ 15 megyére citromsárga figyelmeztető előrejelzést adott ki.
A napi előrejelzés szerint az ország legnagyobb részén a többórás napsütés mellett változó mennyiségű gomolyfelhőzetre számíthatunk, de délkeleten tartósan felhős területek is lehetnek. Szórványosan valószínű zápor, zivatar.

Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, de zivatarok környezetében a szél átmenetileg viharossá fokozódik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 20, 24 fok között alakul. Késő estére 11 és 17 fok közé csökken a hőmérséklet.

Az Egressy Béni Zeneiskola felvétel hirdet a 2014/2015-ös tanévre államilag támogatott alapfokú zenei képzésére. Érdeklődni lehet személyesen az Egressy Béni Református Művészeti Középiskolában (1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 121.) vagy telefonon: 276-5774-es, illetve a 06-70/510-4149-es számon.