Mi történt a Csepel-szigeten a jégkorszakban? Mi a függőavar? Hány rovarfajt azonosítottak a Tamariska-dombon? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk a közelmúltban megjelent Csepel természeti képe című könyvből Tenk András, Merkl Ottó és Gergely Attila szerzőktől. A csepeli önkormányzat támogatta kiadványt április 28-án mutatták be a Jedlik Ányos Gimnáziumban.

A diavetítéssel egybekötött könyvbemutatón Tenk András hangsúlyozta, hogy a korszerű és időszerű témafeldolgozást tartalmazó kötet, - mely a helyi település természeti értékeit átfogóan mutatja be - egy éven keresztül készült, tartalma több éves kutatómunka eredménye. A kerületben található növényi- és állattani fajlistákkal kiegészült mű forrásként szolgálhat a természetkedvelőknek.

Ahogy az LMP helyi önkormányzati képviselője fogalmazott: ebben a témában egyedülálló tartalmú és kivitelű könyv Csepel történetét és fejlődését, földtani felépítését, éghajlatát és vízrajzát jól olvasható térképekkel, színes növény- és állatfotókkal illusztrálva tárgyalja. Újdonság benne a település fejlődési térképe, mely az 1870-es évektől napjainkig mutatja be a beépített és beépítetlen területeket.

A könyvbemutatón Gergely Attila elmondta, hogy kutatásában azokat az élőhelyeket, növényi közösségeket tárta fel, amelyek még valamennyire az egykori természetes növények maradványának tekinthetők és fajkészlet tekintetében meghatározóak. A szerző az országos védettségű Tamariska-domb homoki növényzetére, a Szigetcsúcs és a nagy Duna környékének ártéri növényzetére és a Csepelen megfigyelt védett növények természetvédelmi értékeire hívta fel a figyelmet.

Merkl Ottó előadásában Csepel állatvilágáról és rovargyűjtési technikájáról szólt. Eredeti képeken keresztül szemléltette a rovarok, pókok, madarak, a zöld levelibéka, erdei fülesbagoly, valamint a mocsári teknős előfordulási helyeit.

A zömében csepeli szakemberek által készített szép és látványos kiadványt az iskolák és egyes közintézmények ajándékba kapják.

Antal Zsuzsa

Fotó: Halászi Vilmos