Ircsik Ágnes Újraköltött valóság címmel április 26-án mutatta be kollázsait, az Erdei Éva Galéria Kvasznay Péter termében. A kiállítást Erdei Kvasznay Éva művészetszervező képzőművész nyitotta meg, Ekert Mária hegedűn előadott Joseph Haydn csodálatos Szerenádja után. A galériatulajdonos először a művésznőt mutatta be, majd így folytatta:

„Hálás vagyok a Jó Istennek, hogy már sokadszor adja meg nekem azt a lehetőséget, hogy egy pályája elején lévő alkotó embert rásegítsek arra az útra, amelyen én már régóta haladgatok. Ezért van némi tapasztalatom, amivel segíteni tudok másokon. Egy első önálló kiállítás ünnep - Ircsik Ágnes ünnepe-, aminek én is duplán a részese lehetek. Nemcsak, hogy nálunk van ez a kiállítás, hanem ráadásul még én nyithatom meg. Szívesen teszem, mert ha körülnéznek, mindannyian láthatják, hogy ez itt egy jó szívvel vállalható szép anyag.

Ircsik Ágnes kiállításának a címében a kollázsokra utal. Vitathatlanul az itt kiállított anyag gerince, erőssége a kollázs. De látunk egy szép egységet, ami a vonalhoz kötődik, egy másik kontraszt etűdöket sorakoztat fel. Láthatunk két szép spirálképet is, ami nyilvánvalóan egy nagyobb sorozat kezdete. Ágnes szereti a sorozatokat, mert az hitelesít, meggyőz és világossá teszi a gondolatmenetünket.

Összegezve: Ircsik Ágnes alig kezdte el alkotói tevékenységét, az apai örökség lávaként tört ki belőle. Jelentős témákat dolgoz fel igényes, művészi formában. A mai első önálló bemutatkozását, több csoportos kiállítás előzte meg. 2012-ben három képpel szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria „Újrafestett valóság” című kiállításán. 2013-ban a Nagy Imre ÁMK „Insula Danubii - Insula Magna Biennáléján díjat nyert. A szép szakmai sikerek és a számos bíztatás szárnyakat adott Ágnesnek. Nem törekszik arra a fajta professzionizmusra, ahol a sikerért könyökkel vívnak. Neki az alkotás jelenti a mindennapi örömet, a siker csak ráadás. Sok szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe ezt a kiállítást, és Ircsik Ágnes művészetét.”

A kiállítás május 20-áig tart nyitva.

Czapp József

fotó: Végh Péter

A tartalomból: 

• Az önkormányzat új mentőautót vásárol a Mentőszolgálat részére, amelyet Csepelen fognak használni. A rendőrség adatai szerint a kerületben a felére csökkent a betörések és jelentősen visszaesett a gépkocsi lopások száma. A rendbe tett költségvetésnek köszönhetően csökkent az önkormányzat vagyonvesztése – az áprilisi testületi ülés összefoglalója lapunkban. 
• Nagy mennyiségű, tisztítatlan szennyvíz ömlött április 22-én egy kiadós eső után a csepeli-soroksári Kis-Dunába. Az erről szóló lakossági bejelentésre Németh Szilárd csepeli polgármester ment ki a helyszínre, ahol környezetszennyezés miatt rendőrségi feljelentést tett. Hamarosan kiderült, hogy a szennyvíz a soroksári tisztítóműből került, sőt, kerül rendszeresen a Kis-Dunába. Részletek a lapban.
• Ó, ha cinke volnék....Anyák napi összeállításunkban - többek között - csepeliek mondták el gondolataikat az édesanyjukról, s üzentek is nekik a lap hasábjain keresztül. 
• Hirtling István színművész számára 2014 fontos év: idén harminc éve vette át színészi diplomáját, március 15-én pedig Németh Szilárd polgármester Csepel díszpolgára címmel tüntette ki. A Jászai Mari-díjas Érdemes művésszel csepeli kötődéseiről, nagy királyokról és fontos szerepekről beszélgettünk.
• Álláskeresésben, családi problémákban és önéletrajzírásban is segítenek a szakemberek: mentorok dolgoznak Csepel szívében.

Sport, kerületi programok, hírek, információk, civil élet, kultúra, rejtvények. Keresse lapunkat kéthetente a postaládájában.

A Veterán Zsiguli Egyesület jóvoltából háromnapos időutazáson vehettünk részt az Orion Parkban. Az egyesület vezetése még 2012-ben határozta el, hogy egy a Merkur telepek hangulatát felidéző kiállítást, márkaklub találkozót szervez. Egy évvel ezelőtt a Csepel Művek Ipari Park területén nagy sikert aratott, az ott bemutatott „szocialista” autók, kiegészítve több korabeli nyugati autómárkával. Ennek „továbbgondolása”, volt az április 25-e és 27-e közötti rendezvény, amihez egy kis történelem is hozzá tartozik.

 

Sok fiatal talán nem is tudja, hogy a hatvanas évektől a rendszerváltásig Csepel volt a hazai autós élet központja. Ma már nagyon nehéz elképzelni, hogy türelem (évekig kellett várni egy autóra), és sok pénz, no meg szerencse kellett egy új Trabant, Zsiguli, Wartburg, Lada, vagy éppen egy Zaporozsec nyújtotta, „szabadság” eléréséhez. A Merkur központja Budapesten a Szív utcában volt és a csepeli mellett, csak Debrecenben és Győrben működtek a telephelyei. Amennyiben valakinek megjött a kiutalás, akkor a három hely valamelyikét kellett felkeresnie. Ez a családi utazás nem volt mindig izgalommentes, mert előfordult, hogy nem mindig a várt színben, vagy a minőségben, kapták meg az autókat. Ilyenkor el kellett dönteni, hogy várnak még tovább, vagy átveszik, a nem tetsző állapotú „autócsodákat”.

Az egykori szerelők elmondása szerint, az NDK-ból érkezett autókkal volt a legkevesebb műszaki probléma. A Dáciák és a Zaporozsecek okozták, műszaki szempontból a legnagyobb fejtörést. Érdekességként megemlíthető, hogy az utóbbiban a fűtés benzin kályhával volt megoldva. Az első Zsigulit 1971-ben adták át, és rá egy évre elkészült, a csepeli Merkur átadó csarnoka, így megnövekedett az autók eladása. Innentől számíthatjuk a vállalat fénykorár, ami egészen a kilencvenes évek elejéig tartott. A magánkereskedők és ez által, a nyugati autók egyre nagyobb mérvű megjelenésével, folyamatosan csökkent a kereslet a szocialista autók iránt, így a cég megszűnt.

- A kiállítás harmadik napján, közeledve a zárórához az egyik szervezőt, Forrási Róbertet arról kérdeztem, hogy mit láthatott az ide kilátogató érdeklődő?

- A programban helyet kapott egy kiállítás, a szocializmus híres és hírhedt szolgálati járműveiről, a rendőrségi járművektől a sárga angyalon keresztül, a „nagy fekete autókon” át a Malév földi járművéig. Bemutattuk azt a különleges nyitott Polski Fiatot is, melyben II. János Pál pápa is utazott, de megünnepeltük a Lada 1300-as 40. és a Skoda 1000 MB 50. „születésnapját”. A programban részt vett több más egyesület mellett a Zaporozsec Klub, a Moszkvics Klub, a Polski 125 Klub, de az MZ-, Volvo-, Saab- és Skoda-veterán barátai mellett, a klasszikus olasz autók klubja is képviseltette magát az eseményen. Nagyon sok érdekes autókat lehetett látni, hiszen ha valaki figyelte a parkolót, akkor itt állandóan valamilyen csoda megtalálható volt.

Következő kérdésem az érdeklődők létszámára irányult.

- Az érdeklődés a vártnál magasabb volt. 4000 főt vártunk, de már most az összes belépő karszalag elfogyott. Tavaly egy kicsit félve hirdettük meg, mert nem tudtuk, hogy mekkora lesz az érdeklődés, de akkor is nagy sikert aratottunk.

- Tervezik-e a nagy érdeklődés láttán, hogy jövőre ismét megrendezik ezt a kiállítást?

- Teljesen nonprofit jellegű a rendezvény, tehát semmit sem keresünk rajta. Nagyon sok munka van benne, de látva a közönség lelkesedését, szeretnénk jövőre is megszervezni. Az emberek arcára „kiülő” elégedettség miatt, úgy érzem érdemes. Sokan megköszönték a szervezést mondván, hogy nagyon jók az autók, és profi cégeket megszégyenítve oldottuk meg a parkolást és az autók elhelyezését.

- Csak Csepelben gondolkoznak a helyszínt illetően?

 - Egyelőre igen, de ha jövőre is ilyen sikerünk lesz Csepelen, akkor nagyobb városokba is szívesen elvisszük a kiállítást.

A régi, most huszonkilenc éves autó tulajdonosainak, akkor még van egy évünk, hogy féltett kincsük belépjen, az Old Timer kategóriába. Ehhez persze megfelelő műszaki állapot, küllem és vizsga kell, mert azután kapja meg az OT-s rendszámot. Jövőre akár ez az autó is kiállításra kerülhet, hiszen a klubok mellett most is voltak olyan autók, amelyeket magánszemélyek hoztak a rendezvényre.

Czapp József

Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából a Külügyminisztérium – együttműködve az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Miniszterelnökséggel – konferenciát szervez. A konferencián köszöntőt mond Martonyi János, külügyminiszter. Az eseményről a kormany.hu élőben közvetít várhatóan 9 órától, az első panelbeszélgetés végéig.

Az első panelben a visegrádi országok jelenlegi külügyminiszterei és Stefan Füle bővítési biztos cserélnek eszmét.

A holokauszt, amely példátlan iparszerűen végrehajtott terror volt, az emberiség, a magyarság és a zsidóság tragédiája volt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazgságügyi miniszer vasárnap Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál tartott holokauszt-megemlékezésen.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: "a 20. század Magyarországa a rossz helyzetekre adott rossz válaszok Magyarországa volt".

Mint mondta, a viták ma arról folynak, hogy ez azért volt-e így, mert a magyarok egyébként is rossz válaszokat adtak a felmerülő kérdésekre, vagy pedig azok már olyanok voltak, amelyekre jó válasz nem létezett. Ma a politikai közösség alapját - a múltba emlékezésen keresztül - részben ezek a viták adják - fűzte hozzá.

Navracsics Tibor szerint ugyanakkor szükséges és a jövő szempontjából fontos, hogy az egyetértés uralja a viták mögött meghúzódó véleményeket. Vitatkozhatunk egy-egy politikai helyzetről, válaszról; vitatkozhatunk arról, hogy lett volna-e másfajta lehetőség - mondta, majd leszögezte: egyvalamit nem lehet megkérdőjelezni, ennek a nemzetnek minden tagja, még a viták során is, a közjót és a nemzet boldogulását keresi.

 

 

Navracsics Tibor hangsúlyozta: egy politikai közösség nem élhet csak a múltba zárva, nem élhet csak "a 20. század tragédiáinak elemzési hálójába bonyolódva". Miközben Európa más nemzetei a 21. században élnek, nem engedhetjük meg magunknak, hogy újra és újra csak a 20. század tragédiáit értelmezzük újra - mondta.

Hangsúlyozta azt is, hogy az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetőeket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba. "Feldolgozva a 20. század tragédiáját, tanulva a 20. század tragédiájából, tovább kell lépnünk a 21. századba" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a 20. század gyermekeinek kell elkezdeniük a 21. század vitáit.

Nekünk kell megfognunk egymás kezét, nekünk kell túllépni az elmúlt egy évszázad politikai vitáin és politikai tragédiáin. Nekünk kell megkezdenünk a magyarság 21. századi jövőjének építését - zárta beszédét Navracsics Tibor.

 

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája - jelentette ki, majd hozzátette: 1944 fekete tavaszán magyarok és zsidók közé ékelődött a szégyen.

A kitaszítottak szégyene a megalázottság szégyene volt, a többség pedig tehetetlenségéért szégyellte magát. Ezek a szégyenváltozatok még mindig itt vannak közöttünk - mondta Schmidt Mária, aki szerint nem csak a gyászt, hanem a szégyeneket is fel kellene dolgozni.

Hangsúlyozta: amikor emlékezünk, akkor áldozatokra és tettesekre egyaránt emlékezni kell, ugyanakkor azokat sem felejthetjük el, akik emberek maradtak az embertelenségben.

A főigazgató közölte, a megemlékezésen idősebb Antall József (1896-1974), Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjának embermentő példáját szeretnék felmutatni.

A néhai kormánymegbízott, belügyminiszteri hivatalnok, újjáépítési miniszter 1939 szeptemberében irányította a Magyarországra menekülő lengyelek tízezreinek ellátását, jogvédelmét. A menekültek között több ezer lengyel zsidó is Magyarországon keresett menedéket.

Idősebb Antall József megkülönbözetés nélkül, különös érzékenységgel gondoskodott elhelyezésükről, segélyezésükről - mondta.

Schmidt Mária kijelentette: idősebb Antall Józsefet a mentő tevékenységre emberi tisztessége, keresztény erkölcse mellett a lengyel-magyar szolidaritás hagyományai késztették.

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke idősebb Antall József életéről és tevékenységéről beszélt. Azt mondta: fejet kell hajtani idősebb Antall József előtt, akinek életútját példaként is tanulmányozni lehet.

Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete beszédében rámutatott: a holokauszt tapasztalata arra figyelmeztet, hogy minden társadalom, kulturális, tudományos és technikai fejlettségétől függetlenül, bűnössé válhat és elveszítheti azt a képességet, hogy a jót a rossztól elhatárolja.

A holokauszt megmutatta, mi történik, ha az emberi életet nem tekintjük önmagában való értéknek - tette hozzá.

A Terror Háza Múzeum épülete előtt a holokauszt áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen, mások mellett jelen volt Schiffer András, az LMP társelnöke, Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti listájának vezetője, Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke, Pálffy István, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltje, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Hassay Zsófia (Fidesz), Terézváros polgármestere, valamint Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

(MTI)

A Csepeli Futó, Szabadidő és Életmód Egyesület (CSEFUSZ) ismét megrendezte a tiszta Duna-partért futóversenyét, idén már a 13. alkalommal. A tavaszias időben több száz futó ünnepelt az egyesülettel és avatta fel hivatalosan is a megújult Kis-Duna partot.

Április 27-én már reggel kilenc órakor birtokba vették a Pataki Zoltán vezette szervezők a Hollandi úti Gyermek Ifjúsági és Sport Centrumot, ahol minden készen állt arra, hogy egy újabb tartalmas kerületi program vegye kezdetét. A csepeli önkormányzat és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával illetve a Németh Szilárd polgármester fővédnöksége alatt létrejövő eseményen jobbnál-jobb programok vártak minden érdeklődőt: a kisebbeknek ugráló-vár, a Csepeli Öttusa és Vízi Sport Egyesület jóvoltából öttusa akadálypálya, aztán célba lövés, kézműves foglalkozás, a nagyobbaknak flabélos gép, masszázs ágy, testsúly, vércukor, testzsír százalék-mérés, szájhigiéniai tanácsadás, járásanalízis vizsgálat, gyógytorna, és gyógyászati segédeszköz bemutató is „rendelkezésére állt”. Ezen kívül pedig ki lehetett próbálni a szájjal és lábbal festést, valamint a kerekesszéket is bárkinek. Megmutatták magukat a Csepeli Kertbarátok, a Himalája sóbarlang és egyéb más, a természettel és egészséggel kapcsolatos szervezetek is.
A verseny előtt profi bemelegítést végzett a jelenlévők apraja-nagyja a színpadon közreműködő csepeli Curves női fitness klub jóvoltából, majd a verseny a legkisebbek (bölcsisek) futamával indult, akik 80 métert teljesítettek maximális lelkesedéssel és szülői kísérettel. Őket az ovisok futama követte. ám előtte Borbély Lénárd alpolgármester és Varga Norman ifjúsági referens a Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület elnöke lelkes gyereksereg kíséretében adta át hivatalosan is a megújult sétánnyal bővült tiszta és kulturált csepeli Kis-Duna partot.

 

A ceremóniát követően az ovisok is nekiveselkedtek a maguk 500 méterének, amit Borbély Lénárd startpisztollyal indított útjára. A kicsik után sorban jöttek a nagyobbak: az ifjúsági és felnőtt futam 3.7 km-ből állt, míg a legmerészebbek és vérbeli profik a 10 kilométert is teljesítették méghozzá igen komoly, chipes időmérő rendszerrel regisztrálva. A futásban - ezúttal is- a Nike futókamionjánál igényelhető (tesztelhető) futócipők segíthették az indulókat, a célban pedig minden „gyorstalpaló” kapott befutócsomagot a támogatók jóvoltából, amivel menet közben elvesztegetett energiáikat pótolhatták a futók. 
Közben a színpadon - a futamok között- zsonglőr ejtette ámulatba a közönséget, Sas Sándor csepeli paralimpikonnal pedig a sporttal kapcsolatos élményeiről tartott beszámolót és később díjat is adott át. 
A családias hangulatú rendezvény végén a támogatók jóvoltából értékes díjakkal lettek gazdagabbak a futóverseny legjobbjai illetve az egyéb játékokban résztvevők, s zárásként a tíz esztendős CSEFUSZ százszeletes ünnepi tortával kedveskedett minden résztvevőnek, igazán méltó módját választva az esemény záró momentumának.

 

Légrádi G.
Fotó: Halászi Vilmos

Életének 66. évében elhunyt Varga Ferenc a Csepel SC korábbi kiváló kapusa. A kerületszerte közismert egykori sportembert hosszan tartó betegség után érte a halál.

Takács László a Csepel, majd az MTK korábbi labdarúgója megdöbbenten fogadta a hírt: - Le vagyok sújtva sajnálom, hogy újabb kor- és sporttársam távozott az élők sorából. Feri korának nagyon tehetséges kapusa volt, szerencsétlenségére azonban olyan riválisokkal kellett megküzdenie, mint Fatér, vagy Lanczkor, így az első csapathoz nem tudott odakerülni. Bohém, de rendes srác volt!
Az egykori kapus Szent László utca elején található „vendéglátó ipari egysége” közkedvelt találkozóhelye volt a valaha Csepelen sportolóknak, (elsősorban a labdarúgóknak) és a házigazda a kiszolgálás illetve egy-két jó szó mellett mindig tartogatott néhány sporttal kapcsolatos sztorit a vendégeknek a régi, szép emlékeket idéző csepeli sporttal, sportolókkal kapcsolatban…
Varga Ferenc temetése április 30-án, 13:15-kor lesz a Csepeli temetőben.

Szentté nyilvánította XXIII. János és II. János Pál pápát Ferenc pápa vasárnap Rómában a kanonizációs formula felolvasásával. Ez az első eset, hogy egyszerre két pápát kanonizáltak.

A szentté avatási rítusra a szertartás elején került sor, 150 bíboros, 1500 püspök és a világ minden tájáról érkezett 6000 pap részvételével, két tucat államfő, illetve uralkodó, tíz kormányfő és számos miniszter, összesen 93 ország delegációjának jelenlétében. A magyar delegációt Áder János köztársasági elnök vezeti, a küldöttségben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli a kormányt. Orbán Viktor miniszterelnök magánemberként zarándokolt Rómába. 

A mise előtti órában - délelőtt 9 órától tíz óráig - az eseményre összegyűlt hívek az isteni irgalmasság rózsafüzér imájával és a Mindenszentek litániájával készültek a szertartásra. Az oltár közelében felsorakozó kórusok között van a Sixtus-kápolna kórusa, a római és a (XXIII. János szülőhelyének számító) bergamói egyházmegye, valamint a krakkói filharmonikusok kórusa.

A tömeg óriási üdvrivalgással fogadta a szertartásra a Szent Péter-bazilikából kivonuló Ferenc pápát, majd a néhai egyházfőknek, különösképpen II. János Pál pápának a kivetítőkön feltűnő képmását. A ceremónia előtt Ferenc pápa megölelte a misét koncelebráló bíborosok közt, az első sorban helyet foglaló nyugalmazott pápát, XVI. Benedeket, akinek megjelenését a téren ugyancsak nagy örömujjongással fogadta a tömeg.

A szentmise elején Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János (1958-1963) és II. János Pál (1978-2005) szentté avatását. Az egyházfő minden egyes kérelemre válaszolt, a harmadszori kérelem után pedig elmondta a szentté avatás ünnepélyes formuláját, amellyel kiterjesztette az új szentek tiszteletét az egész világegyházra.

"Hosszas gondolkodás után, többször is Isten segítségét kérve és meghallgatva sok testvérünk véleményét a püspökségben, szentté nyilvánítjuk és szentként határozzuk meg Boldog XXIII. Jánost és II. János Pált, beírjuk nevüket a szentek katalógusába, és elrendeljük, hogy az egész egyházban odaadóan tiszteljék őket a szentek sorában" - mondta a szentté avatási formulában a hivatalban lévő katolikus egyházfő, akinek bejelentését hatalmas ovációval és dübörgő tapssal fogadta az eseményre összegyűlt több százezer hívő. Sokan sírva fakadtak. Ezzel egyidejűleg Róma-szerte megkondultak a templomok harangjai.

A bejelentés után a hívek magasba emelték a magukkal vitt lobogókat és fényképeket, főleg a lengyel zászlókat és II. János Pál képeit, amelyeket addig a szervezők kérésére addig maguknál tartottak.

 

Közvetlenül a szentté avatás után a Szent Péter-bazilika előtt felállított szabadtéri oltárhoz vitték XXIII. János és II. János Pál pápa relikviatartóit. II. János Pál relikviatartója ugyanaz volt, mint a 2011-es boldoggá avatásán, és XXIII. Jánosnak ugyanilyen ereklyetartót készítettek. XXIII. János testéből egy apró darab került az ereklyetartóba, II. János Pálnak pedig néhány csepp vére.

II. János Pál pápa relikviatartóját Floribeth Mora Díaz, az a Costa Rica-i asszony adta át Ferenc pápának, akivel a lengyel pápa csodát tett: az asszony a pápához intézett imának köszönhetően gyógyult meg. XXIII. János ereklyetartóját rokonai vitték az oltárhoz.

A Szentté avatási kongregáció prefektus bíborosa hálát adott Ferenc pápának a szentté avatásért, felcsendült az örömének, és innentől folytatódott az ünnepi szentmisék rendes menete. Az Evangélium részleteit görög és latin nyelven olvasták fel.

A szentekhez intézett imákban már XXIII. Jánost és II. János Pált is megemlítik.

Híradó.hu

Az ízesen népi XXIII. János és a felejthetetlen kisugárzású II. János Pál pápa alakjáról beszélt Erdő Péter bíboros a vasárnapi kettős szentté avatás alkalmából. Nemcsak egyházi jelentőségénél fogva, hanem a résztvevők és a szervezés számait tekintve is rendkívüli esemény lesz XXIII. János és II. János Pál vasárnapi szentté avatása. Csaknem 1 millió zarándokot várnak a hét utolsó napjára Rómába a szentté avatásra. Mindkét egyházfőre az újítás volt a jellemző.

A közvetítés időpontja: 2014. április 27., vasárnap 10 óra. Kommentátor: Török Csaba teológus, az MKPK tévéreferense.

II. János Pál pápa szentté avatása a világegyház lelkéből fakadó kívánság volt, amikor a temetés után a téren is kiabálták azt, hogy santo subito, rögtön avassák szentté - mondta az InfoRádiónak Erdő Péter. Ez egy olyan hang volt, amire egyesek azt mondták, hogy vox populi vox dei. A nép szava Isten szava. Minthogyha egy különleges sugallat lett volna. 

Az esztergom-budapesti érsek kiemelte: tény, hogy II. János Pál pápának a személyisége lenyűgözte az egész világot. Sokan még a nem hívő emberek közül is nagy tisztelettel és szeretettel emlékeznek rá. Tehát az ő személyes kisugárzása meggyőzte az embereket arról, hogy nemcsak jó pápa, nemcsak nagy egyéniség volt, ahogy rögtön elismerték a halála után, hanem szent ember volt. És azt a karizmát, amit ő képviselt, azt szeretnénk, ha elevenen működne az egyházban tovább. XXIII. János pápa esetében a második vatikáni zsinat az ő bátor kezdeményezése volt, amire sokan nagyon megrendülten emlékeznek.

Ma már az a generáció, aki azt átélte, az idősebbek közé tartozik, ugyanakkor azok a változások, amelyek a lelkipásztori és a szervezeti életben végbementek az egész egyházban azóta, azt mutatják, hogy itt valóban egy nagy, ha tetszik, történelmi folyamattal állunk szemben, amelyik folyamatot mi részben a Szentléleknek is tulajdonítjuk. Tehát nem pusztán emberi elképzelések megvalósulásáról van szó. Ezért hát méltán fedezzük fel XXIII. János pápában Isten emberét, akin keresztül a Szentléleknek az ösztönzései az egyházban működtek.

II. János Pál pápának a szerethetőségét mutatja az, hogy meghódította a világ szívét. XXIII. János pápa idején a tömegtájékoztatás még valamivel szerényebb formában tudott csak beszámolni az eseményekről, de az biztos, hogy már akkor is sokan lelkesedtek érte a nem hívő emberek közül is, és úgy emlegették őt, hogy a jó pápa. Most leginkább magnófelvételekből ismerjük a beszédeit. Meghallgattam például azt a híres beszédét, amelyet a Szent Péter téren mondott el, és amelyben megígérte, hogy egyházmegyei zsinatot tart, megújítja az egyházi törvénykönyvet és egyetemes zsinatot hív össze. Ezt a hármat egyetlenegy beszédben hirdette meg. 

Az első, ami a legföltűnőbb volt benne, hogy olyan erős olasz tájszólásban beszél, ahogyan ma a médián kicsiszolódott nyelvű olaszok már alig. Tehát nagyon népies, nagyon spontán módon nyilatkozott meg. A másik, hogy miközben mindezt elmondta, nem úgy beszélt, mint egy nagy koncepció képviselője, hanem azt mondta a jelenlevőknek, hogy menjenek haza, és cirógassák meg a gyerekeiket, mert valami nagyon szép dolog kezdődött. Tehát egy nagyon emberközeli, nagyon szeretetteljes megnyilatkozás volt az egész, és nagyon személyes. XXIII. János pápát személyesen nem ismerhettem. Emlékszem, édesapám kitette a fényképét az éjjeliszekrényére. Én magam pedig aztán iskolás koromban a Jézus Szíve templom előtt, ott a kapualjban volt egy néni, aki kisasztalról árult egyházi könyveket meg kegytárgyakat, és tőle vásároltam egy szentkép formátumú pápa képet, és azt sokáig a Bibliámban tartottam XXIII. Jánosról. Engem is, egy gyerekkorban lévő embert is megérintett az, hogy ott valami nagyszerű dolog történik.

II. János Pál és XXIII. János szentté avatására készülve - interjú Erdő Péter bíborossal

Az ízesen népi XXIII. János és a felejthetetlen kisugárzású II. János Pál pápa alakját egyaránt felidézi az az interjú, amelyet Erdő Péter bíboros adott a Magyar Katolikus Püspöki Kar honlapjának.

XXIII. János pápát ezzel a két jelzővel szokták emlegetni: a jó pápa és a zsinat pápája. Számos területen indította el a megújulást...

- Pápasága kezdetén egy lélegzettel meghirdette az egyetemes zsinatot, az Egyházi Törvénykönyv reformját és a római egyházmegyei zsinatot, amely még egyáltalán nem mutatta a későbbi nagy újítások jeleit. Ő ugyanis az egyházi latinitás fontosságát nagyon hangsúlyozta. Érdekes visszanézni a korabeli filmfelvételeket: külsőségek szempontjából egy rendkívül régi vágású emberrel találkozunk, aki azonban nagyon szeretetteljes, nagyon spontán. Érdekes visszahallgatni azt a beszédét, amelyben bejelenti a zsinat összehívását. A Szent Péter téren lévő tömegnek mondott esti beszéd úgy ér véget, hogy a pápa azt mondja: és most menjetek haza és cirógassátok meg a gyerekeiteket, mert valami nagyszerű dolog kezdődik. Mindezt ráadásul nagyon ízes dialektusban, erőteljes tájszólásban mondta. XXIII. János egész alakjában volt valami nagyon népies - olyan ízesen népi vonás, amely ma már nagyon ritka, hiszen a tömegtájékoztatás nagyon egyformára csiszolta a beszédet és a kifejezési formákat.

Tartogat-e meglepetéseket ma XXIII. János pápa személyének és tevékenységének újrafelfedezése?

- Sok kiadvány jelent meg róla, sok mindent megtudtunk a háború alatti szerepéről, de legújabban is merülnek fel olyan dolgok, amelyek korábban nem voltak a köztudatban. Azt tudtuk, hogy törökországi apostoli delegátusként az üldözöttek érdekében is tevékenykedett. Nemrég jelent meg például egy olasz történész által gondozott könyv annak a Verolino érseknek a visszaemlékezéseiből és személyes irataiból, aki a nehéz időkben Angelo Rotta mellett a budapesti nunciatúrán titkárként működött. A kiadvány egyik nagy érdekessége, hogy bemutatja, ahogyan Roncalli mint törökországi apostoli delegátus és Angelo Rotta mint budapesti nuncius együttműködik abban a történetben, amelynek során Roncalli Törökországon keresztül beszerzi az angol hatóságoktól a Palesztinába szóló beutazási engedélyeket, és eljuttatja a budapesti nunciatúrára, ahol ezerszámra kiosztják olyanoknak, akik ki akarnak vándorolni a Szentföldre. Mindez a legnagyobb üldöztetések idején történt. Ilyen módon akár Magyarországgal kapcsolatban is új vonások válnak közismertté a jó János pápáról.

XXIII. János 1959. január 25-én meghirdette a Kánonjogi Kódex revízióját. Egyházjogászként hogyan értékeli az Egyházi Törvénykönyv átdolgozását? Mit jelentett ez akkor?

- A revízió kifejezés szerényen hangzik. Való igaz, hogy az a hosszú, több évtizedes munka, amely az 1983-as egyházi törvénykönyv kihirdetéséhez vezetett, az 1917-es kódexet tekintette alapnak, és jelentős mértékű szövegszerű átalakítással ugyan, de mégiscsak arra támaszkodott. Az '59-ben meghirdetett program azonban a zsinat nyomán és a zsinat következtében - a szerényen hangzó elnevezés dacára - bizonyos szempontból radikálisabbnak bizonyult, mint az 1917-es kodifikáció. A feladat ugyanis nemcsak az volt, hogy új szerkezetben kapjuk kézbe a joganyagot, hanem egy reális, a II. Vatikáni Zsinat tanításán alapuló átdolgozás is időszerűvé vált. Ezért kellett - ahogyan II. János Pál pápa a kódexet kihirdető apostoli rendelkezésében mondja is - megvárni a zsinat végét ahhoz, hogy a munkák igazán intenzíven elkezdődhessenek, és ezért mondhatta II. János Pál, hogy az Egyházi Törvénykönyv a II. Vatikáni Zsinat utolsó nagy dokumentuma.

Sokat beszélünk a II. Vatikáni Zsinat okmányairól, de nagyon kevesen értjük és éljük meg a bennük foglaltakat. Hogyan látja ezt a Bíboros úr?

- Hogy hányan éljük meg, az is fontos kérdés, de az is, hogy hányan olvassuk el egyáltalán. Nem olyan misztikus dokumentumok ezek, amelyeknek valami különleges jelentése lenne, függetlenül a szövegtől. Meg kell ismerni a szöveget, jól meg kell érteni azt, hogy mi a bennük foglaltak lelkülete, iránya, tartalma, és hogy mit kíván tőlünk. A zsinat dokumentumainak tanulmányozása ma is időszerű, megnyugtató, erőt árasztó, sőt lelkesítő is tud lenni. Ha mindazt, amit a zsinat dokumentum formájában kiadott, valóban életre váltanánk, akkor azt hiszem, hogy sokkal elevenebb és gazdagabb lehetne a közösségeink élete. A II. Vatikánumnak olyan korszakos jelentősége volt - és ahogyan az idő telik egyre inkább érezzük -, mint a Trentói Zsinatnak. Mindkét zsinat a hit fényében, ugyanakkor szellemi téren egy-egy új kor kihívásaira kívánt válaszolni. Sok munkába kerül még, amíg a II. Vatikáni Zsinat nagystílű megújulási programját teljes gazdagságában fel tudjuk használni és életre tudjuk váltani.

Bíboros úr életében meghatározó II. János Pál pápa személye, hiszen 2000. január 6-án Rómában ő szentelte püspökké, majd 2003-ban az érseki palliumot is tőle vette át. Hogyan él a Bíboros úrban II. János Pál pápa képe?

- Lenyűgöző egyéniség volt: olyan ember, aki ha belép egy térre, akkor ezt az ott lévő félmillió ember rögtön megérzi. Olyasvalaki, akinek megjelenését a szinódusi aulában az ott lévő háromszáz ember fizikailag is átélte, és aki a legnagyobb tömegekkel is tudott emberi módon, de a hit által átlényegítetten kommunikálni. Érzelmeket, meggyőződéseket tudott továbbadni, azt érezték benne az emberek, amire a lelkük mélyén mindannyian vágynak: az Istennel való kapcsolatot. Ezért tudott ő a médián keresztül is akkora hatást elérni. Ez nem íróasztalnál megtervezett dolog volt, hanem személyes életszentsége és zsenialitása. Az utolsó éveiben, nagybetegen is képes volt a legalapvetőbb és a legmélyebb dolgokról kommunikálni. Nemcsak a közvetlen környezetével, hanem a tömegekkel is. Ez egészen csodálatra méltó és felejthetetlen jelenség.

Hogyan emlékszik vissza magára a püspökszentelésre?

- Vízkereszt a liturgikus szövegek üzenete és hangsúlya szerint annak az ünnepe, hogy Krisztus örömhíre minden embernek, minden nemzetnek, minden kornak szól. A Szent Péter-bazilikában tizenkét új püspököt szentelt II. János Pál pápa, különböző nemzetiségű püspököket, többen voltunk magyarok is - Veres András püspök úr és Kósa Antal (Anton Coşa), aki most chisinaui megyéspüspök. Éreztük azt, hogy küldetésünk az egész világra szól, mint annak idején az apostoloké. Azóta is él bennem, hogy a püspöki feladatkör missziós küldetés, ahogy Jézus az apostolait küldi, hogy - elmenvén a világba - tanítsanak minden népet.

Milyen jelentőséggel bírt a pápa két magyarországi látogatása?

- A látogatások során nem volt központi szerepem. A Szentatya első útja idején Budapesten tanítottam, azokban a napokban beteg is voltam, ennek ellenére nagy örömmel és meghatódottan kísértem végig a szertartásokat. Ez a látogatás a rendszerváltozás beteljesedésének a jelképe is volt.

Felejthetetlen mozzanat volt, hogy II. János Pál pápa elment Esztergomba Mindszenty bíboros sírjához, és ott imádkozott, valamint az is, ahogyan nagy szeretettel találkozott a betegekkel vagy a protestánsokkal. A megnyílás a társadalom felé, a világi kultúra intézményei felé, vagy a szentmiséje az ifjúság számára: ezek mind felejthetetlenek.

Budapesten, az Úri utcában találkozott a püspöki kar tagjaival, és a magyar püspökökhöz intézett ottani beszéde rendkívül fontos volt. Többek között ott szólította fel a püspöki kart arra, hogy tartsanak egyházmegyei zsinatokat. Több év kellett, míg ezek létrejöttek, először 1994-ban Esztergomban, aztán Szegeden, majd országszerte. Közben ő volt az is, aki átalakította az egyházmegyék határait. A II. Vatikáni Zsinat Christus Dominus kezdetű határozata az egyházmegyei felosztásról fontos és nagyon modern irányelveket fogalmaz meg. A volt szocialista országokban a rendszerváltozás után vált lehetővé, hogy ezeknek az irányelveknek a mentén építsék újjá az egyházmegyei szerkezetet. Magyarországon így lett az Esztergomi Főegyházmegyéből Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, három egyházmegyénként egyháztartomány alakult, a latin szertartásban pedig két új egyházmegye született. Fontos volt, hogy központjuk megyeszékhelyre kerüljön, olyan városba, ahol az emberek élnek. Budapesten nem volt rezidens katolikus püspök, ezt II. János Pál pápa nyilvánvalóan korszerűtlennek érezte, és a Hungarorum Gens kezdetű bullájában, amelyben az egyházmegyei határmódosítások voltak, nagyon határozottan kitért arra, hogy lelkipásztori egységbe kell foglalni a magyar fővárost.

A második pápalátogatástól 1996-ban mindenki azt remélte, hogy Pannonhalmán nagy találkozó lesz a moszkvai pátriárkával, amelyre végül nem került sor. Jómagam a győri szentmisén vettem részt, ahol a Szentatya megint nagyszerűen rögtönzött. Együtt misézett olyan papokkal, akik a legtöbb időt töltötték börtönben a kommunizmus alatt, például Lénárd Ödön atyával. Másrészt nagy szél volt, olyannyira, hogy félni kellett, hogy mindent magával ragad. És ő erre mosolyogva azt mondta, érezni lehet, hogy a Szentlélek működik...

II. János Pál pápát úgy is szokták emlegetni, mint az ifjúság pápáját, de talán ugyanennyire a családok pápája is volt, hiszen egyik fontos enciklikája a Familiaris consortio. Azt idei évben családszinódusra készül az egyház. Mi az a legfontosabb - akár máig is ható - tanítás, amelyet maga II. János Pál pápa megfogalmaz ebben az enciklikájában?

- II. János Pál gondolkodása a családokról nagyon egyházközpontú volt: családegyházról beszélt, és azt mondta, hogy a család egy olyan közösség, amelyben az egyház él. A Familiaris Consortio szerint nemcsak a társadalomnak, hanem az egyháznak is alapvető sejtje a család. Fölméri a házasság, a szerelem, a család mint a legelemibb emberi közösség legmélyebb dimenzióit. II. János Pál pápa erőteljes filozófiai gondolkodó volt, antropológiai mélységeket tartalmaz a tanítása. Ebben az összefüggésben kell látni a családról szóló tanítását is. Abból a kérdésből kiindulva, hogy kicsoda az ember, tisztán megfogalmazza, hogy az egyház útja az ember útja, sőt az egyház útja maga az ember. Ez a súlyos kijelentés azt is jelenti, hogy a Teremtő akaratából családból kifejlődő, családra rendelt, családra hivatott lény az ember.

Egész napos műsorfolyamot sugároz ma a közmédia a Rubik-kocka negyven éves évfordulója alkalmából, a tematikus napon világhírű magyar találmányokkal, kutatókkal és tudósokkal ismerkedhetnek meg a tévénézők és a rádióhallgatók.

A Rubik 40. - A magyar kreativitás napja elnevezésű napon a Design Terminálban zajló programokról többször is beszámolnak a rádiós és televíziós műsorok, emellett stúdióbeszélgetésekből, kisfilmekből ismerkedhetnek meg a nézők és a hallgatók a magyar feltalálók, tudósok munkájával.

A tévéstúdió vendége lesz mások mellett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Endrey Marcell, aki 30 másodperc alatt képes kirakni vakon a Rubik-kockát; Domokos Gábor, a Gömböc feltalálója; Acsárdy László agykutató; Falus András immunológus és Losonczi Áron, aki 2002-ben feltalálta a forradalmi újításnak számító fényáteresztő betont. 
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) stábja a Design Terminál mellett az Egyesült Államokból is jelentkezik, hiszen Jersey Cityben, a Liberty Science Centerben megnyílt a nagyszabású Rubik-kiállítás, amely később világkörüli útra indul.
A közmédia televíziós csatornái mellett a rádióműsorok is kiemelten foglalkoznak a témával. A Kossuth Rádióban interjú készül Szombat Reggelben Endrey Marcellel. Az Oxigén című műsorban a zöld innovációról, a pécsi egyetem szélerőműves terveiről is szó lesz. A stúdióvendég Hájas Róbert Sándor lesz, aki a MÁV részére találta ki és gyártja a kézi irányító lámpát. A Szombat és Vasárnap Délutánban pedig kapcsolják a Design Terminált.
A Petőfi Rádióban egész nap rövid bejátszásokban ismerkedhetnek meg a hallgatók magyar feltalálók fontos, de esetenként kevéssé ismert találmányaival.

Magyar Nobel-díjasok

1905 - fizikai: Lénárd Fülöp / Philipp E. A. von Lenard (1862-1947), a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért;

1914 - orvosi: Bárány Róbert / Robert Bárány (1876-1936), egyensúlyszervi kutatásaiért;
1925 - kémiai: Zsigmondy Richárd / Richard A. Zsigmondy (1865-1929), a kolloidoldatok heterogén természetének magyarázatáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért;
1937 - orvosi: Szent-Györgyi Albert / Albert von Szent-Györgyi (1893-1986), a biológiai égésfolyamatok terén végzett kutatásaiért, a C vitamin felfedezéséért;

1943 - kémiai: Hevesy György / George de Hevesy (1885-1966), a radioaktív nyomjelzés felfedezéséért, alkalmazásának kidolgozásáért;
1961 - orvosi: Békésy György / Georg von Békésy (1899-1972), a belső fül ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért;
1963 - fizikai: Wigner Jenő / Eugene P. Wigner (1902-1995), az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért;
1971 - fizikai: Gábor Dénes / Dennis Gabor (1900-1979), a holográfia felfedezéséért;
1986 - kémiai: Polányi János / John C. Polanyi (1930-), az elemi kémiai folyamatok dinamikájának kutatásáért;
1986 - béke: Elie Wiesel (1928-), az erőszak, az elnyomás a fajgyűlölet elleni harcáért;
1994 - közgazdasági: Harsányi János / John C. Harsanyi (1920-2000), a játékelmélet területén kidolgozott elemzéseiért;
1994 - kémiai: Oláh György / George A. Olah (1927-), a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásáért és a karbonizálási eljárások területén elért teljesítményéért;
2002 - irodalom: Kertész Imre (1929-), a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért;
2004. - kémiai: Herskó Ferenc / Avram Hershko (1937-), a fehérjék sejten belüli lebontási mechanizmusának felismeréséért.