Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden a Ház alakuló ülésén, ezzel megalakult az új parlament. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből - aki a legidősebb képviselő, a 78 éves, fideszes Turi-Kovács Béla - és a korjegyzőkből - vagyis a legfiatalabb képviselőkből - álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről. A korelnök és a korjegyzők mandátumának vizsgálatát a névsor szerinti első öt képviselő végezte el. Az ismertetett jelentés szerint mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találták.

 

Ezután a parlament - 197 igen szavazattal - igazolta a képviselők és a szószólók mandátumát. Az új, a korábbinál kisebb létszámú Országgyűlésnek 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában pedig ezentúl 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz. A szószólók az alakuló ülést követően tesznek esküt.

Az eskütételi ceremónia után - ahogyan az alakuló ülés kezdetén és a zászlók felsorakoztatásakor is - fanfárok hangjára vonultak ki a történelmi zászlókat tartók. Az új Országgyűlés első döntése a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját 165 igen, 31 nem szavazattal, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját 163 igen, 32 nem szavazattal fogadta el. Nemmel az MSZP, valamint a Demokratikus Koalíció független országgyűlési képviselői szavaztak. Turi-Kovács Béla köszönetet mondott annak a közel százezer közreműködőnek, aki segítette a 2014-es országgyűlési képviselő-választás megszervezését és lebonyolítását. Bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat. A Fidesz 117 fős frakcióját Rogán Antal, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 29 fős frakcióját Mesterházy Attila, a Jobbik 23 fős frakcióját Vona Gábor, míg az LMP 5 fős frakcióját Schiffer András vezeti.

Ezt követően az Országgyűlés elnökének megválasztása következett titkos szavazáson, amelynek idejére ismét szünetet rendeltek el. Turi-Kovács Béla elmondta, a képviselőcsoportok közös indítványt tettek a házelnök személyére, ezért azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Kövér Lászlót (Fidesz) válassza meg az elnökének. Közölte azt is, hogy a titkos szavazás eredményének megállapításában azon frakciók képviselői is részt vesznek, amelyek soraiban nincsenek korjegyzők. Ezért felkérte a KDNP-s Móring József Attilát és az LMP-s Ikotity Istvánt, hogy vegyen részt a szavazatszámlálásban.

Kiegészítették az eskü szövegét a DK képviselői

Kiegészítették képviselői esküjüket a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai az Országgyűlés keddi alakuló ülésén. Az ellenzéki párt négy politikusa, Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba, Vadai Ágnes és Oláh Lajos úgy fogalmazott: "Fogadom, hogy mindent megteszek a köztársaság újbóli megalapításáért. Minden erőmmel azon leszek, hogy népszavazással új alkotmánya legyen a Magyar Köztársaságnak."

A képviselők szóban is elmondták a szöveget az ülésteremben és írásban is csatolták az esküokmányhoz.

Híradó.hu

Tisztelt Országgyűlés!

Egy hónappal ezelőtt – április 6-án – a magyar választók döntöttek. Döntöttek arról, hogy kikre bízzák politikai képviseletüket. Döntöttek arról, hogy milyen összetételű legyen az új Országgyűlés. És döntöttek arról, hogy kikre testálják a kormányzás felelősségét a következő négy évben.
A választásokon Önök jogot és felhatalmazást kaptak arra, hogy a nemzet, az ország ügyeit megvitassák, hogy nemzetünk sorsát befolyásoló döntéseket hozzanak, hogy személyes és közösségi életünket szabályozó törvényeket alkossanak.

A jogorvoslati eljárásokat befejezve a Nemzeti Választási Bizottság április 30-án megállapította a 2014. évi országgyűlési választás végeredményét.

Az Alkotmánybíróság pedig döntött a választási rendszert érintő beadványokról.

E két döntést követően senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendő kormány legitimitását.

Tisztelt Országgyűlés!

Az Alaptörvény 16. cikk (3) bekezdése szerint a miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Tegnapi megbeszélésünket követően felkértem Orbán Viktor miniszterelnök urat az új kormány megalakítására, aki a felkérést elfogadta. Ezért az imént idézett alaptörvényi rendelkezés alapján javaslom, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor urat válassza meg Magyarország miniszterelnökének.

Tisztelt Országgyűlés!

Történelmi értelemben Önök az első magyar népképviseleti országgyűlés munkájának folytatói. Azok jogutódai, akik 166 évvel ezelőtt elindították hazánkat a nyugatos polgárosodás útján. Önök azoknak a kiváló országgyűlési képviselőknek a hagyományait folytatják, akik a kiegyezés során sikerrel adtak történelmi lendületet a polgárosodás folyamatának.

Mint Önök is tudják, soha nem látott felvirágzás követte azt az időszakot, amelyet Deák Ferenc, a haza bölcse és kora kiváló politikusai alapoztak meg. Ebben a korszakban épült ez a nagyszerű épület is – amelyben Önök most megkezdik munkájukat –, és amit Európa egyik legszebb parlamentjeként csodál a világ.

Mielőtt munkához látnának, engedjék meg, hogy Deák Ferenc gondolatait ajánljam figyelmükbe. Azokat, amelyeket akkor mondott, amikor negyedik alkalommal választották országgyűlési képviselővé 1872 júniusában.

„Ha visszatekintünk a múltra, örömmel kecsegtetem magamat azon hittel, hogy hazánk sorsa javult. De nem elég, nem szabad csak a múltra tekinteni, tekintenünk kell főképp a jövőre. És akkor, ha nem is riadok el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek, és melyek nálunk még hiányoznak.”

Tisztelt Országgyűlés!

Az április 6-ai választás a rendszerváltást követő hetedik szabad választás volt. Hetedik, mégis az első.

Önök az első olyan képviselők, akiket a nemzet egésze választott. Akik olyan választáson jutottak mandátumhoz, amelyen határainkon túl élő honfitársaink is kifejezésre juttathatták politikai nemzetünkhöz való tartozásukat.

Önök az elsők, akik az új választási törvénynek köszönhetően nemcsak egy kisebb létszámú és reményeink szerint hatékonyabban működő törvényhozásban kezdik meg munkájukat, hanem egy olyan új összetételű országgyűlésben, amelyben nemzeti kisebbségeink szószólói is helyet kapnak.

És Önök alkotják meg az első olyan országgyűlést, amelynek tagjai Magyarország új Alaptörvényére teszik le esküjüket. Meggyőződésem, hogy április 6-án a választók világos üzenetet fogalmaztak meg az új Országgyűlés számára. Üzenetet, miszerint lezártnak tekintik a múlt terméketlen politikai vitáit.

Nem érdemes vitát folytatni arról, hogy Magyarország köztársaság-e, hiszen Alaptörvénye ezt egyértelműen kimondja. Nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról, hogy új Alaptörvényünk kiállja-e a jogállamiság próbáját, hiszen a választók egy demokratikus választáson egyértelműen állást foglaltak erről.

És nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy a modern, 21. századi szabad Magyarország vállal-e bármiféle közösséget a múlt diktatórikus államberendezkedéseivel és azok embertelen és megbocsáthatatlan bűneivel, mert a válasz egyértelmű. Nem vállal.

Sem a fasizmusnak nevezett nemzeti szocialista, sem a szocializmusnak nevezett kommunista rezsimek fájdalmas, magyar életek százezreit követelő és milliókét megnyomorító örökségét nem iktathatjuk ki történelmünkből. Nekünk, mai magyaroknak legfeljebb egyetlen dolgunk lehet ezzel. Hogy az egyetlen tisztességes utat választva – lélekben – valamennyien az áldozatok oldalára álljunk.

Nincs és nem lehet olyan ok, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy akár származása, vallása, vagy társadalmi hovatartozása miatt, vagy bármely más okból a magyar nemzet bármely tagját megbélyegezzék.

Mint ahogy olyan ok sem létezhet, ami jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy származása, vallása, társadalmi hovatartozása miatt bárki is úgy érezze, hogy törvényen felül áll, és ezért nem vonatkoznak rá a nemzet tagjainak békés együttélését biztosító szabályok és kötelezettségek.

Kívánom, hogy a magyar Országgyűlés valamennyi pártja és képviselője ennek tudatában végezze munkáját! Ezek az alapelvek biztosítják nemzetünk egységét.

Tisztelt Országgyűlés!

Ha az elmúlt 25 évre visszatekintve – Deák Ferenc intését megfogadva – rövid számvetést végzünk, és azt kérdezzük, mit akart, miben hitt a rendszerváltás Magyarországa, a lényeget valójában két szóban is megragadhatjuk.

Magyarország polgárai szabadságot és jólétet akartak.

Szabadságot, vagyis a hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonását. Szabad választásokat. Szabad vállalkozásalapítást. Szabad sajtót. Szabad kulturális életet és a határok szabad átjárhatóságát.

A szabadság nemzeteként Európa és a világ szabad országaihoz akartunk tartozni a kommunista blokk börtönszerű bezártsága helyett. A szabadság mellett pedig jólétet akartunk, és abban hittünk, hogy ha nem is azonnal, de belátható időn belül felzárkózhatunk Nyugat-Európához. És abban az értelemben is jólétet akartunk, amit a mindennapi élet és közállapotaink nyugalma képes biztosítani országunk valamennyi polgárának.

E két alapvető reményünk nem egyformán vált valóra. Mert míg szabadságvágyunk követelései lépésről lépésre mind teljesültek, a tisztes polgári lét lehetősége ma még korántsem adatik meg mindenki számára.

Ezért miközben érdemes az elmúlt közel két és fél évtized országgyűléseinek és kormányainak teljesítményét elismerve közös értékként tekinteni az emberi és polgári szabadságjogok megteremtésére, demokratikus jogállami intézményrendszerünkre, a NATO-hoz való csatlakozásunkra és az Európai Unióba való sikeres belépésünkre, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a jólét megteremtésében korántsem voltunk olyan sikeresek, mint a szabadság kérdésében.

Ezért az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatát hazánk nyugatos polgárosodásának megerősítése jelenti. Hogy újabb 25 év múlva, az akkori országgyűlés tagjai ne pironkodva álljanak a nemzet ítélőszéke előtt, magyarázkodva, hogy a jólét ügyében miért is nem tudtunk élni a szabadság adta lehetőségeinkkel.

A felelősség, az Önök felelőssége, tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak, óriási. Mert az első 25 évben még természetes lehetett, ha sok időt felemésztett a múltról szóló viták lezárása. De az az eredmény, amely április 6-án született, arra kell intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát.

A népakarat egyértelmű kinyilvánítása arra kell intse az itt ülő pártok képviselőit, hogy a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet. A magyar polgárokat e helyett sokkal inkább az a kérdés érdekli, miként tehetjük jobbá közös életünket. Miként tehetjük sikeresebbé nemzetünket? Miként nyithatjuk szélesebbre a boldogulás lehetőségét hazánk valamennyi polgára előtt?

Amikor Deák Ferenc tanácsát megfogadva tekintetünket a jövőre szegezzük, fel kell tennünk magunknak a kérdést: milyen körülmények között, milyen lehetőségek birtokában élnek majd magyarok e tájon 25, 50 vagy 100 év múlva. Mert minden, amit ma teszünk vizeinkkel, földjeinkkel, levegőnkkel és természeti erőforrásainkkal, az az utánunk jövő nemzedékek sorsát is érinti. Gyermekeinkét és majdan az ő gyermekeikét. A már megszületettekét, és a jövőben megszületőkét. A fenntartható fejlődés nem pusztán egy jól hangzó szlogen, de eleven, húsunkba vágó kérdés – olyasmi, amit nap mint nap, minden döntés meghozatala előtt érdemes bölcsen mérlegre tenni.

Tisztelt Országgyűlés!

Deák Ferenc korábban idézett gondolatai a következőképpen folytatódnak.
„Ha Isten eddig megsegített bennünket, magunk iparkodása és Isten segítsége talán tovább visz azon a pályán, melyen a haza jövőjét biztosítani és a haza minden lakójának jobblétét elérni akarjuk. Véleménykülönbségek voltak, lesznek a politikának mint általában az emberi működésnek minden terén. Nem is volna jó, ha a politikai véleményekben is különbség nem volna, mert éppen a véleménykülönbségek által őrlődhetik ki az igazság. (…) Nem sajnálom, sőt, óhajtom, hogy véleménykülönbségek igen fontos tárgyakban is legyenek. Én tisztelem és szeretem a hon polgárainak azon részét is, kik ellenfeleink. Csak azt adja Isten, hogy ellenfeleink legyenek e hazában, de polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen!”

Tisztelt Országgyűlés!

Magam is ezt kívánom Önöknek és minden honfitársamnak. Kívánom, hogy felelősségteljes munkájuk során sohase feledjék azt a négy szócskát, amelyet Himnuszunk szerzője, Kölcsey hagyott ránk…

„A haza minden előtt.”

Ma tartja alakuló ülését az április 6-i választás eredményeként létrejövő új Országgyűlés, amely a korábbinál kevesebb, 199 képviselővel kezdheti meg munkáját. A parlamenti tanácskozást az államfő nyitja meg délelőtt 10 órakor. Áder János ezt követően Orbán Viktort, a választáson ismét kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét javasolja az új kormány vezetőjének. Az Országgyűlés vezetését korelnökként a fideszes Turi-Kovács Béla veheti át. A napirend elfogadása után Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be választási tapasztalatairól.

Az alakuló ülést három tervezett szünet szakíthatja meg. Az elsőre a beszámolók elhangzása után kerülhet sor, ekkor végzik el a megválasztott képviselők mandátumigazolását. A képviselők ezután tehetik le esküjüket, majd első szavazásukon a két választási beszámolót fogadhatják el. A második szünetben az Országgyűlés elnökének személyéről tartanak titkos szavazást, a Fidesz-KDNP a tisztségre továbbra is Kövér Lászlót javasolja. Ezután következhet az országgyűlési alelnökök megválasztása. A frakciók hétfőn négyórás tárgyalás után jutottak konszenzusra a jelöltekről. Ez alapján a parlament alelnökké választhatja Gulyás Gergelyt, Lezsák Sándort, Jakab Istvánt (mindhárman Fidesz), Latorcai Jánost (KDNP), Hiller Istvánt (MSZP) és Sneider Tamást (Jobbik). Az Országgyűlés végül tíz jegyzőjét is megválasztja, majd az új házelnök mond köszöntőt, és javaslatot tesz a háznagy személyére, őt nyílt szavazáson választhatják meg.

A harmadik szünetben tartja alakuló ülését a házbizottság, ezután pedig bejelentik a kormány megbízatásának megszűnését. Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. A bejelentés után várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti felszólalása következik.
Az Országgyűlés alakuló ülésének utolsó döntése az országgyűlési bizottságok létrehozása, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása lesz. A 2010 és 2014 közötti ciklusban 20 bizottság volt, most várhatóan 15 alakul, ezek közül ötöt vezet majd ellenzéki képviselő. A Szózat elhangzása után berekesztik az alakuló ülést, és bejelentik az Országgyűlés soron következő ülésének időpontját.

A parlamenti patkóban a Fidesznek 117, az MSZP-nek 29, a Jobbiknak 23, a KDNP-nek 16, az LMP-nek 5 képviselője lesz. A választáson a baloldali összefogás részeként induló pártok közül 4-4 képviselője lesz a törvényhozásban az Együtt-PM-nek és a Demokratikus Koalíciónak, egy pedig a Magyar Liberális Pártnak; ők függetlenként politizálhatnak. Az Országgyűlés munkájában most először 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz.

Híradó

A Csepel Horgász Egyesület Elnöksége és Választmánya szomorúan tudatja hogy az egyesület Választmányának tagja, Solymosi Antal 2014. április 26-án 73. életévében, hosszan tartó betegség után elhunyt.

Solymosi Antal évtizedekig volt tagja a csepeli horgászegyesületnek. Több cikluson keresztül a vezetőségben titkári pozíciót töltött be. Munkakörében szakmai tudását, horgász tapasztalatát és lelkesedését felhasználva segítette a horgászokat.
Temetése május 14-én, szerdán 13 óra 15 perckor lesz a Csepeli temetőben.

 

Értesítés a Budapest XXI. kerület 21001211 hrsz.-ú ingatlanon nem veszélyes hulladék előkezelésére és hasznosítására vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében értesítés közmeghallgatásról

A közmeghallgatás helye: Budapest Főváros XXI. kerület Csepel Polgármesteri Hivatal Nagytanácsterem

1211 Budapest, Szent Imre tér 10.

A közmeghallgatás időpontja: 2014. május 28. (szerda) 14.00 óra

Bővebb információ az alábbi dokumentumban

2014. május 5-én heten kapták meg a magyar állampolgárságot Borbély Lénárdtól, Csepel alpolgármesterétől, aki az esküt tevőknek elmondta: 2010-ben az új kormány egyik első döntéseként szavazta meg az Országgyűlés az egyszerűsített eljárásról szóló törvényt. Az alpolgármester a hivatalos ceremónia után Magyarország Alaptörvényéből idézett – a Nemzeti Hitvallást olvasta fel - ezzel köszöntve az új magyar állampolgárokat.

Áprilisban az 1000. esküt tevőt köszöntötte Németh Szilárd, melyről itt olvashatnak.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 2011. január 1-jétől lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítását.

„Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit”.

(Nemzeti Hitvallás, részlet)

szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu

Két ügyben állt a kispesti járási bíróság elé vádlottként Szenteczky János, az MSZP csepeli elnöke április 10-én. Az ügyészség folytatólagosan elkövetett hűtlen kezeléssel vádolja az MSZP polgármester-jelöltjét, mert a Csevak korábbi vezérigazgatójaként nem kötött szerződést és nem kért bérleti díjat a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesülettől (CSISE) egy Erdősor utcai ingatlan használatáért. A vádirat másik pontja olyan szakértői véleményre vonatkozik, amelyet Szenteczky János kétszer végeztetett el, és egy külső cégnek fizetett érte.

Szenteczky János a tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét, s nem kívánt tanúvallomást tenni. A tényfeltáró vallomás elől való kitérése azért meglepő, mert korábban nem egyszer nyilatkozta, hogy végre a bíróságon fejtheti ki véleményét és tisztázhatja magát a szerinte alaptalan vádak alól.

Bérleti díj nélkül

A csepeli önkormányzat még 1991-ben kötött bérleti szerződést a CSISÉ-vel az Erdősor utca 45-47. szám alatti ingatlanok használatára. A szerződést több alkalommal meghosszabbították, de 2007-ben erre már nem került sor. Ettől az időponttól kezdve a CSISE bérleti díjat sem fizetett az ingatlanok használatáért, de előtte is csak a szokásos bérleti összeg töredékét utalta át az önkormányzatnak.  Szenteczky János felelős vezetőként tudta, hogy a bérleményért nem fizetnek, ezzel pedig a csepeli adófizetőket megkárosítják, de szemet hunyt a törvénytelenség fölött.

Az ügyészség képviselője a bíróságon közölte: Szenteczky János a vagyonkezelő vezetőjeként megszegte a kötelezettségét, hogy a rábízott vagyonnal jogszerűen gazdálkodjon. A másik vádpontban szintén hűtlen kezelés a vád.

Nincs rokoni kapcsolat

Szintén Szenteczky Jánoshoz kapcsolódik az a hír, hogy az ügyészség bűncselekmény hiányában visszautasította a Németh Szilárd polgármester ellen tett feljelentését. Az MSZP csepeli elnöke hűtlen kezeléssel próbálta gyanúba keverni a polgármestert. Feljelentésében azt feszegette, hogy Sárossy Tibor faszobrász több alkalommal kapott megbízást az önkormányzattól köztéri alkotások elkészítésére, ami szerinte annak tudható be, hogy a művész Németh Szilárd egyenes ági rokona. Az ügyészség megalapozatlannak találta a hűtlen kezelés gyanúját.

Ábel Attila alpolgármester közleményében tudatta, hogy Németh Szilárd és Sárossy Tibor között semmiféle egyenes ági rokoni kapcsolat nincsen, s erről már többször beszámoltak.

Ki írta a cikket?

Takács Krisztiánnak, a csepeli MSZP képviselőjének még március 25-én kellett a csepeli bíróság elé állnia egy általa jegyzett becsületsértő cikk kapcsán. Takács Krisztán a tárgyaláson tagadta, hogy bármi köze volna az íráshoz, noha a cikk az ő fényképe alatt és aláírásával jelent meg. A bíróság ezek után nyomozást rendelt el, hogy az MSZP honlapján, Takács Krisztián blogjában közölt cikk kitől származik, mely számítógépről került az MSZP honlapjára. Takács védekezését gyengíti, hogy a becsületsértő cikket többen megosztották a Facebookon, s aligha hihető, hogy az érintett mindezt nem vette észre.

Csepel.hu

Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét, jelenlegi miniszterelnököt kérte fel az új kormány megalakítására a köztársasági elnök hétfőn. Áder János ezt Budapesten, a Sándor-palotában jelentette be.

Orbán Viktort kérte föl a miniszterelnöki posztra Áder János köztársasági elnök. A választók a hetedik szabad választáson döntöttek, az eredmény mindenki számára ismert, a végeredmény pedig jogerős – hangsúlyozta Orbán.

 

 

A miniszterelnök azt mondta, három igennel válaszolt a feltett kérdésre. Először is: kivételes megtiszteltetésnek tartja, hogy harmadszor is megbízták a magyarok a kormányzás felelősségével. Büszke arra, hogy még négy évig szolgálhatja a hazáját. Továbbá ezután is mindent meg fog tenni, hogy kivívja a tiszteletet a magyaroknak a világban – tette hozzá.

Az Országgyűlés keddi alakuló ülése előtt személyi kérdésekről egyeztetnek a frakciót alakító pártok képviselői hétfő délután. Az áprilisi országgyűlési választáson a parlamentbe jutott pártok az eddigi egyeztetéseken már megállapodtak arról, hogy a frakcióknak hány hely jut a Ház vezetésében, és a bizottsági struktúráról is megegyezés született.

MNO

Hétfő reggel nyolc órakor a magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgákkal kezdődtek meg a tavaszi érettségik. Az idei matúrán összesen közel 118 ezer diák ad majd számot tudásáról.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1199 helyszínen 81 496 diák, emelt szinten 48 helyszínen 1848 tanuló tesz érettségit.

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.

A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 percig tart. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

Híradó.hu

Magyar mint idegen nyelvből középszinten 57 helyszínen 120-an érettségiznek, ebből csak középszinten lehet vizsgázni.
A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből áll: a diákok az "Olvasott szöveg értése", a "Nyelvhelyesség", a "Hallott szöveg értése" és az "Íráskészség" feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc.

A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.