Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata szeretettel meghívja önt 2011. november 4-én 15 órakor tartandó megemlékezésre.

Németh Szilárd Csepel polgármestere részvéttáviratot küldött a hétfőn, életének 91. évében elhunyt Menczer Gusztáv családjának, szeretteinek. A Kárpótlás Társadalmi Kollégiumának elnökeként Menczer Gusztáv rendkívül sokat tett a holokauszt idején üldözöttek egyéni kárpótlásának érdekében.

Németh Szilárd Csepel polgármestere részvéttáviratot küldött a hétfőn, 70. esztendős korában elhunyt kiváló magyar labdarúgó, Albert Flórián szeretteinek, a Magyar Labdarúgó Szövetségnek, a Ferencvárosi Torna Clubnak. Ebben kifejezte a csepeliek együttérzését, fájdalmát a felejthetetlen "Flóri" elvesztése miatt.

Kigyulladt egy csepeli lakás kedd kora este, a tűzben egy középkorú férfi meghalt. 

A XXI. kerületi Damjanich János út és Erdész utca sarkánál lévő 40 négyzetméteres lakásban ütött ki a tűz, az egyik helyiség berendezési tárgyai égtek. Az öt percen belül a helyszínre érkező tűzoltók az oltás közben egy középkorú halott férfira találtak.

Forrás: MTI

Minden évben legalább egyszer – a halottak napján – felkeressük szeretteink sírhelyét. Eljövünk akár az ország másik végéről is, hogy lerójuk a nekik kijáró tiszteletet. Elmegyünk a világ zajától távol, arra a helyre, ahol csend honol és meghitt nyugalom telepszik a csillogó márvány vagy moha lepte sírkövekre. S miközben a temető virágba borul, fényárban úszik, addig elgondolkodunk azon, hogy kik ők, akik felett megállt az idő. Ők azok, akiket valaha így szólítottunk: nagyapám, nagymamám, édesanyám, édesapám, gyermekem, testvérem, kedvesem. Értük van ez a nap, akikért a harangok már nem szólnak, de a szívünkben még megjelenik elmosódott arcuk képmása. Eszünkbe jut nagymamánk őszülő haja, ráncos homloka, vagy nagyapánk reszkető keze, amivel rágyújtott egy-egy cigarettára…

Vannak, akik előtt megvillan gyermekük elhalványult mosolya, amit eltemetett örökre a föld. És ott vannak azok, akik szüleiket, testvérüket, vagy netán szerelmüket vesztették el. Tőlük elvette az élet mindazt, amit a sírhalmok már sohasem fognak visszaadni, hiszen a sírkövek nem tudnak simogatni, megérinteni, melegséget árasztani.

És vajon a névtelen sírok felett ki fog megállni, ki fog gyertyát gyújtani, ki fog egy szál virágot lerakni, vagy legalább egy „Miatyánkot…” elmondani?

Kedves halottaink és ismeretlen eltávozottak, nyugodjatok békében!

Antal Zsuzsa

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Az ezt követő halottak napja egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.

Csepel új látványossággal bővült: október 12-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a Polgári Védelmi Múzeum. Az ünnepélyes megnyitón Loós Zoltán polgári védelmi alezredes, Borbély Lénárd alpolgármester és Kivágó Tamás dandártábornok, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója köszöntötték a megjelenteket, és adták át rendeltetésének az új múzeumot.

A megnyitót követően Loós Zoltán adott interjút a Csepeli Hírmondónak, aki a megnyitott intézményről és a nemrégiben lezajlott, kerületi védelmi gyakorlatról is beszélt.

Nagyszabású védelmi gyakorlat volt szeptember 23-án.

Egy meglehetősen bonyolult, komplex külső és belső védelmi gyakorlatot sikerült levezényelnünk a közelmúltban Csepelen. A Mol Nyrt. bázisának belső védelmi tervgyakorlatát és a kerület külső védelmi gyakorlatát kombináltuk, így jött létre ez az átfogó program, amelyhez kapcsolódott a Molon belül egy tűzoltósági parancsnoki ellenőrző gyakorlat is, így tulajdonképpen három összetevőből állt össze a tevékenység.

Hogyan értékelték a szinte egész napon át tartó munkát?

A Fővárosi Tűzoltó-parancsokság parancsnoka és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság vezetője értékelte a látottakat, és mindketten jónak minősítették a gyakorlatot, a védelmi gyakorlatot „levezető” alpolgármester, Morovik Attila pedig kiválóra értékelte a teljesítményt. Én magam is sikeresnek és eredményesnek tartom az elvégzett munkát, gyűjtöttünk tapasztalatokat, talán nem minden működött tökéletesen, de mindenképpen a hasznunkra vált a feladatok megoldása.

Milyen helyzetben van Csepel, polgári védelmi szempontból?

Többféle veszélyforrás is van a kerületben. A Duna közelsége miatt elsősorban az árvízi veszély lehet a legkézenfekvőbb, ám szerencsére a terület nagy része olyan magasan található, hogy lakott területek elöntése nem várható. Az utóbbi évek meglehetősen durva időjárási viszontagságait látva azonban nem lehetünk teljesen nyugodtak.

A másik veszélyforrás a különböző veszélyes tevékenységeket folytató üzemek jelenléte (ilyen például a Mol), de szerencsére ott olyan biztonsági intézkedéseket, technológiákat alkalmaznak, hogy valóban csak a közvetlen környezetükre okozhatnak némi veszélyt, az egész kerületet valószínűleg nem érheti komolyabb csapás. A veszélyes anyagok szállítása okozhat még további gondot (ADR szállítás), ami talán a legkevésbé kiszámítható, hiszen a közúton, vagy éppen vasúton szállított veszélyes anyag mozgatásánál egészen váratlan események fordulhatnak elő. Természetesen ott is komoly előírások kötelezik a szállítmányozókat a nagyfokú biztonság betartására, de sajnos teljesen nem lehet kizárni a balesetveszélyt.

Korhű környezet

Loós Zoltánt ezután egy kicsit könnyedebb témáról, az újonnan nyílt Polgári Védelmi Múzeumról faggattam. Az új tárlat a Tejút utca 12. szám alatt található iskola eddig hermetikusan elzárt helyiségében – ami egykori pártállami vezetők titkos bunkeréül szolgált – nyitotta meg kapuit, és ezentúl múzeumként és oktatási központként funkcionál majd.

Itt valóban kor- és valósághű környezetben lehet megnézni a kiállított relikviákat.

Alkalomadtán használható-e eredeti funkciójában a bunker?

A létesítmény működőképes, tehát elvileg az eredetileg tervezett feladatára is alkalmas, s nem is akartunk olyan átalakítást végezni rajta, ami ezt meggátolná. A bunker úgynevezett „vezetési pontnak” épült az 1960-as években, ami arra szolgált, hogy oltalmat nyújtson a tömegpusztító fegyverek hatásai ellen. Ma már a veszélyeztetés jellege alaposan megváltozott, napjainkban elsősorban természeti és ipari katasztrófákkal kell leginkább számolnunk. A mai modern világban már nem lehetne ilyen elavult berendezésekkel irányítani a kerületet, hiszen nélkülözhetetlenek a korszerű infokommunikációs eszközök, melyekkel ez az épület – a korából adódóan – nem rendelkezik. Igazából vezetési pontként való használatra ez a hely már nem alkalmas.

És a civil lakosság védelmére?

Ez kifejezetten néhány tucat ember oltalmazására szolgált, de van a kerületben számos, jóval több ember befogadására képes óvóhely, például a volt Csepel Művek területén, amely kifejezetten a lakosság védelmét tudná ellátni.

Hogyan látogatható a múzeum?

Előzetes bejelentkezést követően, csoportosan, kísérettel lehet majd idelátogatni. Egyrészt biztonsági szempontból szükséges a kíséret, másrészt pedig személyesen jobban tudjuk tájékoztatni a vendégeinket az itt látható érdekességekről, mintha csak egy táblácskáról kéne olvasniuk a kiállított tárgyak történetét.

A polgári védelem és a XXI. kerületi önkormányzat együttműködésének köszönhetően a helyiségben hamarosan útjára indulhat egy oktatási központ is, melynek segítségével a kerületben elkezdődhet az új katasztrófavédelmi törvény által előírtak helyszíni elsajátítása is.

Légrádi Gábor

1517. október 31-én Luther Márton szerzetes, a teológia doktora egy 95 vitatételt tartalmazó írást függesztett ki a wittenbergi vártemplom kapujára. A korabeli tömegkommunikáció e sajátos formáját választva nem is sejthette, hogy demonstratív megnyilatkozása Európa történelme s a nyugati kereszténység egyháztörténete szempontjából milyen döntő változásokat eredményez majd.

Szombatról vasárnapra virradóra, azaz 2011. október 30-án hajnali három órakor két órára kell visszaállítani az óramutatókat, mivel ekkor ér véget a nyári, és kezdődik a téli időszámítás.

Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

Csendes megemlékezés keretében felavatták a tragikus körülmények között elhunyt Takács József és Papp László síremlékét a Csepeli temetőben október 28-án. A két márvány síremlék elkészítésének költségeit a csepeli önkormányzat viselte.

Takács József a Csepel-sziget Általános és Szakiskola intézményvezetője, Papp László pedig az iskola tanára volt. A két nevelő 2009. január 7-én gyilkosság áldozatává vált, amely országos döbbenetet keltett. Az emberöléssel az iskola két korábbi dolgozóját vádolják, ügyükben a Fővárosi Bíróságon folyik a per.

A megemlékezésen a két elhunyt családja, valamint számos tisztelője, barátja vett részt. Jelen volt Németh Szilárd polgármester és Tóth Mihály korábbi polgármester. A csendes főhajtáson nem hangzottak el beszédek. A néma tiszteletadás során virágcsokrokat helyeztek el a sírköveken.

Özvegy Takács Józsefné és családja, valamint néhai Papp László részéről Weszelovszky Károly nevelőapa és Papp Ibolya, az áldozat húga köszönetüket fejezik ki a csepeli önkormányzatnak, és mindazoknak a barátoknak, akik a gyászukban osztoznak.

cs. a.