A birkózók Spanyol Nagydíján négy magyar lépett szőnyegre július első hétvégéjén: a londoni olimpiára készülő Hatos Gábor, Ligeti Dániel és Sastin Marianna mellett a csepeli Gulyás Zsombor erősítette a magyar csapatot.

Az ötkarikás játékokra készülő trió mellett a Csepel BC sportolója is megmutatta, mire képes, hiszen végig nagyot küzdve a dobogó harmadik fokára állhatott fel súlycsoportjában.

A többi helyosztón Ligeti Dániel ezüst-, Hatos Gábor pedig bronzérmet nyert, Sastin Marianna egy vereséggel kiesett.

A magyar versenyzők eredményei:

                                                                      Helyosztók:

66 kg: Gulyás Zsombor – Enis Osmani (francia) 7:0 (levitel+orsók), 4:0 (levitelek)
74 kg: Hatos Gábor – Pool Ambrocio (perui) 5:0 (levitel, kiléptetések), 7:0 (levitel+pörgetés+hídban tartás)

                                                                     Döntő
120 kg: Komejl Gaszemi (iráni) – Ligeti Dániel 2:0, 2:1

                                                                     Negyeddöntő
Női 63 kg: Inna Trazsukova (orosz) – Sastin Marianna pontozásos győzelem, technikai pontok: 3:4.
Szf. 66 kg: Gulyás Zsombor – Bruno Lawson (francia) 4:0
Szf. 74 kg: Hatos Gábor – Ali Sabanov (fehérorosz) 3:1
Szf. 120 kg: Ligeti Dániel – Bahtyijar Szultanbek (kazah) 10:0

                                                                         Elődöntő
66 kg: Mehdi Taghavi (iráni) – Gulyás Zsombor 6:0
74 kg: Szadeg Goudarzi (iráni) – Hatos Gábor 3:0
120 kg: Ligeti Dániel – Jesse Ruíz (mexikói) 7:0

                                                                         Selejtező
Női 63 kg: Sastin Marianna – Sylvie Ngonga (közép-afrikai) 11:0
Szf. 120 kg: Ligeti Dániel – Vivancos (venezuelai) tus, 4:0-nál

Légrádi Gábor
Forrás: Magyar Birkózó Szövetség

Varga Norman július 10-én reggel élőben adott telefoninterjút Obersovszky Péternek az MTV Ma reggel című műsorában egyenesen Luxemburgból.

A csepeli sportoló június 2-án indult Budapestről, hogy futva tegye meg a Londonig tartó 2100 kilométeres távot.

Legyen óvatos a fogyasztói csoportok ajánlataival!

Egyre több a hitelnek tűnő, könnyen elérhető pénzügyi ajánlat a lapokban. A fogyasztói csoportok hirdetései azonban sokszor félrevezetik az ügyfeleket. Ez ellen és a fogyasztók tájékoztatása érdekében indított kampányt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Erről Gondolovics Katalint, a GVH szóvivőjét kérdeztük.

Először is tisztázzuk: mi az a fogyasztói csoport?

Egy vásárlási társulás. A csatlakozók vállalják, hogy előre bizonyos részleteket fizetnek, hogy az így összegyűjtött pénzből megszerezzék egy áru (pl. lakás vagy autó) tulajdonjogát, vagy igénybe vehessenek egy adott szolgáltatást. A csoportok törvényesek ugyan, de a hirdetéseik már sokszor nem.

Mi a baj a fogyasztói csoportok hirdetéseivel?

Ilyen hirdetésekkel lehet találkozni akár ebben az újságban is, de ezekből nem derülnek ki egyértelműen a konstrukcióval kapcsolatos legfontosabb információk, veszélyek. Ez a rendszer rengeteg veszélyt és bizonytalanságot rejt az ügyfelek számára, ám ezekre nem hívják fel kellően a figyelmüket. Sőt gyakran félrevezetik az ügyfeleket!

Mik a legnagyobb veszélyek?

A hirdető cégek általában azzal hitegetnek, hogy a banki feltételeknél sokkal kedvezőbben, jövedelemigazolás nélkül, akár KHR/BAR-listásként, vagy nyugdíjasként is gyorsan, könnyen enyhíthetik pénzügyi gondjainkat. De ez a legtöbbször nem igaz. Mert az általuk nyújtott megoldás kölcsönnek tűnik, holott nem az.  A fogyasztói csoportok ugyanis nem adnak pénzt, hanem csak vásárlási jogot. Ráadásul nem kis részben a vak szerencsén múlik, hogy valaki mikor jut ehhez hozzá.

Tehát nem biztos, hogy gyors segítséget kapnak?

Egyáltalán nem biztos, mert az igényelt összeg alapesetben a futamidő végén (tehát akár 15-20 év elteltével) kerül kifizetésre. Korábbi kifizetésben csak akkor bízhat valaki, ha egy közgyűlésen ő vállalja a legmagasabb összegű „előtörlesztést”. De az is előfordulhat, hogy hónapokon át egyáltalán nem tartanak közgyűlést. Így a legtöbben hónapokon vagy éveken keresztül hiába várnak a remélt forrásra, és egyre nagyobb kiadásba hajszolják magukat.

Mit tehetnek az emberek, hogy biztosan elkerüljék a bajt?

Tájékozódjanak, mielőtt bármit aláírnak! Olvassák el a szerződéseket, és ha túl bonyolultnak tűnik, kérjék valamelyik családtagjuk, ismerősük segítségét! Hívhatják a 06-80-48-48-48-as számot is, ahol a GVH munkatársai adnak tájékoztatást, emellett pedig a www.nedoljonbe.hu címen is informálódhatnak a fogyasztók, még az előtt, hogy bedőlnének.

Mintegy 324 millió forinttal csökkenti a csepeli önkormányzat az idei költségvetési kiadásait, hogy tartani tudja az előirányzott pénzügyi egyensúlyt – egyebek mellett erről döntött a képviselő-testület keddi rendkívüli ülésén. A csökkentést főként az indokolja, hogy a helyi adókból nem folyt be annyi pénz, amennyire számítottak.

Az ülésen kiderült, hogy a helyi adókból és a gépjármű adókból származó bevételek nem érik el az előre prognosztizált mértéket. A hiányzó összeg 130 millió forint. Szintén a bevételek kieséséhez járult hozzá, hogy a nem lakás célra használt helyiségek bérleti díja nem változott ebben az esztendőben. A fővárosi önkormányzat a tervezetthez képest mintegy 200-300 millió forinttal kevesebb pénzt utalt át a kerületnek a forrásmegosztás részét képező iparűzési adóbevételekből. Mindezek következtében a testület döntése alapján csökkentik a polgármesteri hivatal, valamint az intézmények és vagyonkezelő szervezetek idei költségvetését. Ez azt jelenti, hogy a polgármesteri hivataltól 163, a Csepeli Városgazda Zrt-től 11, a Csepeli Városkép Kft-től 15, az Oktatási Szolgáltató Intézménytől 75, a Humán Szolgáltatások Igazgatóságától 60 millió forintot vonnak el.

A testület megvitatta a vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatás antennáinak telepítési korlátozásáról szóló rendelet-tervezetet. Az ügy előzménye, hogy a Tamariska-dombon nemrég bontották le azt az adótornyot, amelyre korábban számos panasz érkezett az óvodából és az ott lakóktól. A tornyot 1994-ben telepítették a Tamariskára úgy, hogy az önkormányzatra nézve előnytelen szerződést kötöttek a mobilszolgáltatóval. Korábban a Fidesz-KDNP mellett a szocialisták is ígérték, hogy elbontatják a tornyot, de nem tették meg, ezt csak a mostani, új önkormányzat valósította meg. A torony elbontását követően a szolgáltatók már négy esetben jelentettek be magántulajdonú ingatlanra tervezett antennát annak ellenére, hogy a törvény ezt elsősorban állami, másodsorban önkormányzati területre írja elő. A rendelet-tervezet értelmében elektronikus hírközlési antenna addig nem telepíthető kertvárosi lakóterületeken, nevelési-oktatási és egészségügyi funkciót ellátó ingatlanokon, amíg a részletes szabályozás el nem készül. Az előterjesztők azonban jegyzői észrevétel miatt visszavonták a rendelet-tervezetet, mert az esetlegesen megteremthette volna a jogalapot a szolgáltatók kártérítési igényére.

Jutalom az érmes olimpikonoknak

A testület elfogadta Németh Szilárd polgármester javaslatát, hogy jutalomban részesítsék azokat a csepeli lakhellyel rendelkező vagy csepeli székhelyű egyesületben versenyző sportolókat, akik a londoni olimpián érmet szereznek. Az aranyéremért 5, az ezüstért 3, a bronzért 1 millió forint jutalmat ad az önkormányzat.

Csepel idén is csatlakozik a szeptember 16-22. között megrendezendő „Európai Mobilitási hét” eseménysorozathoz, melynek célja a fenntartható és környezetbarát városi közlekedés elősegítése.

Tenk András (LMP) javaslatára a képviselők úgy döntöttek, hogy még az idén elkezdik a Tamariska-domb területén lévő állattani értékek felmérését szakértők bevonásával.

Cs. A.

fotó: Zarándi Bence

A tárgyalásokon azt tartják majd szem előtt, hogy mi teremt előnyt az ország számára, a valutaalap ezzel ellentétes javaslatait "kikerülik majd" – mondta el Orbán Viktor a Hír TV-ben.

Az IMF most jön, körülnéz, és inkább a nyár végén, mint a közepén majd lesznek tárgyalások is – mondta el Orbán Viktor kedden a Hír TV Rájátszás című műsorában. A miniszterelnök hozzátette: a tárgyalásokat a kormányzás értelme felől közelíti majd meg a magyar kabinet, vagyis azt tartják majd szem előtt, hogy mi teremt előnyt az ország számára, a valutaalap ezzel ellentétes javaslatait „kikerülik majd”.

A célról Orbán úgy fogalmazott, hogy az emberek kétharmados felhatalmazása azt üzente a kormány számára, hogy az országot úgy vezessék, hogy világossá váljon: mi, magyarok többre vagyunk képesek, mint ahogyan eddig teljesítettünk. Ezért – tette hozzá Orbán – az IMF-fel is úgy tárgyalunk, hogy a feltételeik közül azt fogadjuk el, amiről hisszük, hogy az országnak az javára válik. „Mindent ezen a szemüvegen keresztül kell nézni” – mondta. 

Arra a felvetésre, hogy a valutaalap részéről felmerült követelményként a vagyonadó és az ingatlanadó, a miniszterelnök úgy reagált: tárgyalás előtt semmi sem merülhet fel, de a nevezett adófajtákról úgy szólt, ezek nem szolgálnák Magyarország érdekét, ezért nem vezetik be őket, úgyhogy ebben a kérdésben biztosan nem engednek az IMF-nek és az Európai Uniónak. 

Kifejtette, hogy Magyarország a kormányváltás előtt rosszul volt megszervezve, „munka- vállalkozás- és családellenes” volt az adórendszere, gazdasága pedig adósságot termelt, ezért nem tudott hazánk képességének megfelelően teljesíteni. 

Magyarországnak nincs ennyi ideje
A tranzakciós illetékről elmondta, bevezetése arról szól, hogy hogyan kezelik az európai országok a válságot: Orbán szerint e tekintetben az öreg kontinens egy múzeumra hasonlít, mert régi módszerekkel próbálkozik, pedig a világ megváltozott, ezért új megoldásokra van szükség. Ebben Magyarország nem szerénykedett – mondta, megjegyezve, hogy a tranzakciós illetékről az EU-ban két éve vitatkoznak, Magyarországnak erre nincs ideje.

A jövedelmet, munkát terhelő adót csökkenteni kell a forgalmat terhelő bevételek ellenében: ez az illeték alapgondolata, ami Orbán szerint korszakosabb annál, ahogy a magyar belpolitikai viták alacsony horizontján foglalkoznak vele. Megjegyezte: az illeték a jövő egyik legfontosabb államháztartási bevétele is lehet. Közölte, hogy Franciaországban is próbálkoznak vele, az pedig a kormány álláspontja szerint „logikus, szükséges és elkerülhetetlen”, hogy a Magyar Nemzeti Banknak is fizetnie kelljen, mások szerint nem az. Magyarországot a magyarok kormányozzák, ha az Országgyűlés úgy dönt, akkor lesz tranzakciós illeték – jelentette ki a miniszterelnök.

Merénylet hazánk ellen

A hitelről pedig kifejtette: merénylet hazánk ellen, hogy nyolcvan százalék feletti államadósságot halmoztak fel 2002–2010 között, egy hazában, nemzetben gondolkodó ember számára ez megbocsáthatatlan bűn. „Ezért az intézkedéseknek államadósság-csökkentőnek kell lenni” – közölte Orbán, hozzátéve, hogy jelen pillanatban árfolyamtól függően valahol 76-78 százalék között van az államháztartási hiány. 

Nehéz kérdésnek tartja ugyanakkor, hogy a továbbiakban hogyan tudunk forrást keríteni a múltban felhalmozott adósság visszatérítésére, mert „mindent elloptak, privatizáltak, ami megvan, azt nem lehet eladni, ezért egy összegben nem lehet törleszteni”. Orbán négy lehetséges forrást nevezett meg: a belső megtakarítást, a keleti pénzpiacokhoz való fordulást, a nyugati pénzpiacokat, „mi leginkább ezt tesszük”, mondta Orbán, valamint az IMF-hez fordulást. Mi mind a négy hangszeren játszunk – mondta.

Nem szervezett összeesküvésről van szó
Orbán elmondta, hogy a bankadó, a devizahitelesek megmentése, és a középosztály megerősítése kapcsán komoly vitája volt a kormánynak, de hozzátette: „megvédtük az álláspontunkat és innovatív intézkedéseinket”. 

Ehhez kapcsolódóan mondta, hogy lehet ugyan úgy értelmezni, hogy ellene puccskísérlet zajlott, de szerinte neki nem személyes ellenségei vannak, és nem szervezett összeesküvésről van szó, hanem nagyon komoly érdekekről, amelyeket a kormány megsértett a fenti adókkal. „Ezek a sérelmek nagyrészt külföldön csapódnak le, és elszenvedőinek minden pénzt megér, hogy megváltoztassák ezt a kurzust, ezért is támogatják az ellenzéket például” – mondta. 

A Romániában kialakult helyzet kapcsán közölte, az EP-ben a „balosok, vagyis a szocialisták, a liberálisok és zöldek többségben vannak, ezért ha akarnak, eltakarhatnak botrányokat és kikiálthatnak bűnbakokat”, Orbán szerint utóbbi történt Magyarországgal. A két ország közötti párhuzamok kapcsán pedig megjegyezte, hogy hazánkban a kormány egy kétharmados felhatalmazás alapján tevékenykedik, keleti szomszédunknál viszont pusztán pártalkukkal írták felül a korábbi parlamenti erőviszonyokat.

Ezt szeretnék az emberek
A munkavédelmi akcióterv kapcsán elmondta, hogy az eddig visszaküldött félmillió nemzeti konzultációs ívből az rajzolódik ki, hogy az emberek azt szeretnék elsősorban, hogy a kormány védje meg a munkahelyüket. Komoly eredménynek tartja, hogy 120 ezerrel nőtt 2010-hez képest a foglalkoztatottak száma, hosszútávon azt tűzte ki célul Orbán, hogy ötmillió ember dolgozzon Magyarországon, mert addig a gazdaságunk nem tartozhat a legsikeresebbek közé a világon. Ennek első lépéseként mutatta be az akciótervet, melynek lényege Orbán szerint nem az osztogatás, hanem hogy nem veszik el a pénzt azoktól, akik nehéz fizikai munkát végzőket, szülés után visszatérő kismamákat, 55 felettieket, 25 év alattiakat alkalmaznak, hanem biztosítják majd máshonnan, a tranzakciós illetékből. 

Megállapodtam a nyugdíjasokkal, akármilyen válság érkezik, a nyugdíjak vásárlóerejét meg kell védeni, ez része a jövőnek is és a válságkezelésnek, ezért a nyugdíjasoknak nem szabad megijednünk, számíthatnak ránk – fogalmazott Orbán.

Kedves csepeliek!

Németh Szilárd, Csepel polgármestere videó üzenetében szeretettel meghívja Önöket a Csepel újjáépítésének 300. évfordulója alkalmából rendezendő júliusi eseményekre.

Most szombaton ő maga is fakanalat ragad a Radnóti Miklós Művelődési Háznál a „300 év népi öröksége” elnevezést viselő rendezvényen.

A világon minden második percben vízbe fullad valaki - tudatja a MEVSZ, azaz a Magyar Élet- és Vízimentő Szakszövetség egyik közleményében.

Július 1-jén Szigetszentmiklósnál egy 15 éves fiú lett a Duna áldozata, ezért (is) határoztak úgy kerületünkben, hogy meg kell próbálni megelőzni a hasonló tragédiát.

Pataki Zoltán az MEVSZ elnökségének tagja, összefogva a Csepeli Öttusa és Vízi Sportok Egyesületével, (akik nemrégiben nyertek felvételt a szakszövetségbe) első alkalommal hívta életre azt a bemutatót, melyet a katasztrófavédelem munkatársainak segítségével tartottak július 10-én a Csepeli Tanuszodában.

Az uszodában az oktatáson éppen résztvevő csoportnak tartott előadást -először szóban- Konkoly Zoltán a katasztrófavédelem munkatársa, majd kollégáival - többek közt Mándoki Lászlóval a Fővárosi Katasztrófavédelemi Igazgatóság Búvárszolgálatának Rajparancsnokával- a medencében tartottak bemutatót arról, hogy mit és hogyan kell tenni a vízben bajba került embertársainkkal.

A mentési gyakorlatokba később a gyerekek is bekapcsolódtak, és próbálták minél szakszerűbben megvalósítani a szakemberek által bemutatott mentési akciókat. Pataki Zoltán elmondta: szeretnék, ha ezeket a mentési gyakorlatokat minden úszás-oktatásban résztvevő gyereknek be tudnák mutatni a jövőben, amelyben számítanának a kerületben működő tanintézmények, egyesületek közreműködésére is. „Elsődleges cél természetesen a vízi balesetek elkerülése, aki azonban kedvet kap a mentési gyakorlatok további elsajátítására is, később akár úszómesterként is tudja majd kamatoztatni megszerzett tudását”- tette hozzá a bemutató ötletgazdája.

Légrádi Gábor

Fotó:Bede Orsolya

Megalapozott a gyanúja a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének Szenteczky János, a Csepeli Vagyonkezelő (Csevak Zrt.) korábbi vezérigazgatója ellen – értesült a Csepel.info. A politikus 2010-ben az MSZP csepeli polgármester-jelöltje volt, jelenleg a fővárosi MSZP elnökségi tagja és a csepeli pártszervezet elnöke.

Információink szerint Szenteczky János meggyanúsításról a Budapesti Rendőr-Főkapitányság XX. és XXIII. kerületi Bűnügyi Osztálya tájékoztatta az önkormányzat vagyonkezelő cégét. A Csepelen elhíresült “MSZP-s mutyivilággal”, például a korábbi rendőrkapitány lakáshoz jutásával vagy fiktív útépítésekkel kapcsolatban 2010 óta számos feljelentést tett az önkormányzat Fidesz-KDNP-s vezetése. A visszásságokról Vörös Csepel címmel még könyvet is kiadtak. A kettős gyilkosság pere óta a mostani az első olyan meggyanúsítás, amely csepeli MSZP-s politikust érint; úgy tudjuk, hogy a többi feljelentés még nyomozati szakaszban van.

A rendőrségi tájékoztatás szerint Szenteczky János az önkormányzati tulajdonú Csevak Zrt. vezérigazgatójaként annak ellenére fizettette ki a beruházási igazgató korengedményes nyugdíjazását közpénzből, hogy ezt a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete kétszer is elutasította. A tulajdonos akarata ellenére megtett lépéssel több mint négymillió forintos kárt okoztak a csepeli adófizetőknek, amivel a rendőrkapitányság szerint Szenteczky János bűncselekményt, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét követett el.

Ez csak a kezdet?

Önkormányzati forrásaink szerint a mostani meggyanúsítás “csak a kezdet”. Németh Szilárd Fidesz-KDNP-s frakcióvezetőként még 2010 tavaszán tette meg az első feljelentést a “csepeli lakásmutyi” néven elhíresült ügyben. Ezt 2010 nyarán két újabb feljelentés-kiegészítés követte, miközben sok tízmillió forint értékű károkozás valamint bizonyítékok eltüntetésének, megsemmisítésének a gyanúja is felmerült. Információink szerint azonban mindennek ellenére 2010 novemberéig nyomozati cselekmény vagy adatgyűjtés nem történt a feltételezett bűncselekmény ügyében.

2010 ősze azonban Csepelen is fordulatot hozott, és az addig ellenzéki frakcióvezetőként dolgozó Németh Szilárdból polgármester lett. A Fidesz-KDNP-s vezetés ez után sorozatban tárta fel a korrupció-gyanús ügyeket: az első évben tucatnyi feljelentést tettek, miközben csak a gyanús szerződések felmondásával és az MSZP-s “pénzcsapok” lezárásával éves szinten kétmilliárd forintot takarítanak meg. Önkormányzati forrásaink szerint a mostani meggyanúsítás egy kisebb jelentőségű ügyben történt: várják a folytatást.

Csepel.info

Elfogadta a kormány a parlagfű elleni védekezés akciótervét. A hosszú társadalmi egyeztetés után megszületett kormányhatározat összehangolja a parlagfű elleni, több tárcát is érintő munkát. Az akcióterv a sürgős, napi feladatok kezelése mellett hosszú távú megoldást nyújt az évek óta súlyosbodó problémára.

Az ismeretterjesztésre, a tájékoztatásra, szemléletformálásra, a hatósági munka bemutatására, vagyis a megelőzés fontosságára helyezi a hangsúlyt a kormányhatározatban elfogadott parlagfű elleni akcióterv. A program a közterületek teljes parlagfű mentesítését, a pollenterhelésre vonatkozó adatszolgáltatás és riasztási rendszer hatékonyabbá tételét és a környezettudatosságra nevelést tekinti az elkövetkező évek fő feladatának. 

A 2020-ig szóló időszakban a hatósági eljárás erősítése mellett a folyamatos társadalmi tudatformálásra, szakmai oktatási fórumok szervezésére helyeződik a hangsúly. A Lakossági Parlagfű Bejelentő Rendszer 2012 augusztus végére tervezett bevezetésével a lakossági bejelentések hatékonyabban kezelhetők és biztosítható a hatósági eljárás átláthatósága. Az elkövetkező évek kiemelt feladata a fő pollenadó mezőgazdasági területek mértékének csökkentése. Ezt növénytermesztési, technológiai és prevenciós ismeretek átadásával látja biztosítottnak a védekezési terv, amely a későbbiekben a közfoglalkoztatási programok folytatásával az állami, önkormányzati területek teljes mentességét szeretné elérni. A széles körű tájékoztatás, a sikeres felderítés remélhetőleg önkéntes jogkövető magatartásra ösztönzi a földtulajdonosokat és elvégzik a területük gyommentesítését a felderítés idejére.

A parlagfű elleni védekezés akcióterve minden korosztályhoz el kívánja juttatni az üzenetet: a parlagfű okozta allergiás és asztmás megbetegedések nemcsak a betegek életminőségét rontja jelentősen, de komoly nemzetgazdasági károkat is okoz. Miután a gyomnövény további térnyerése csak társadalmi összefogással akadályozható meg, széles társadalmi kört, közte a mezőgazdasági termelőket információs anyagokkal, gyakorlati oktatással kell a megelőzésre, és a meglévő parlagfű foltok önkéntes irtására sarkallni. A terv részeként a parlagfű elleni védekezés témája fokozatosan beépül az iskolai tananyagba, ismeretterjesztő kampányok segítségével megszólíthatók a fiatalokat. 

Magyarország Európa parlagfűvel leginkább fertőzött országa, a becslések szerint hazánkban már minden ötödik ember parlagfűvel összefüggésbe hozott allergiás, illetve minden nyolcadik asztmás megbetegedésben szenved, számuk évről évre növekszik.  A parlagfű okozta, egészséggel összefüggő kár nagyságát szakértők 7 milliárd forintra becsülik. A parlagfű-allergia néhány évtized alatt hazánk népbetegségévé vált. Az egyre romló helyzet tartós megoldása csak a súlyosan allergén gyomnövény drasztikus visszaszorítása, irtása lehet.

A kormányhatározat szövege itt olvasható.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Varga Norman, aki június 2-án indult Csepelről, hogy futva tegye meg a Budapest-London távot, Luxemburgba érkezett.

Július 10-én reggel 8.34 perckor élőben láthatják őt az M1 műsorán, a Ma reggel adásában.

fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu