Az M0-as autóút és a 6-os főút csomópontjában a Pest felé felhajtó, déli ág átépítését végzik. A munkálatok miatt a felhajtó ágat lezárják, ezért a 138-as autóbuszok július 19-én, csütörtökön üzemkezdettől várhatóan szeptember 28-án, pénteken üzemzárásig Csepel, Szent Imre tér H irányában módosított útvonalon közlekedve nem érintik a Lépcsős utca, a Jókai Mór utca és a Növény utca megállókat. A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a munkavégzés idején is a lehetőségekhez mérten zavartalan legyen a forgalom. A korlátozásokkal járó kellemetlenségek miatt ezúton kérjük és köszönjük a közlekedők türelmét és megértését!

Budapesti Közlekedési Központ

2012. július 23-án (hétfő) 8.00 órától várhatóan augusztus 6-ig a fenti jelzésű autóbuszok a II. Rákóczi Ferenc úton lévő Csepel H elnevezésű, Lakihegy, Cseresznyés utca, illetve Budatétény vasútállomás (Campona) irányú megállóhelyét – útépítési munkálatok miatt – 100 méterrel előrébb helyezzük.

Különféle mendemondák kaptak szárnyra az utóbbi időben a lomtalanítással kapcsolatban. A Csepeli Hírmondó ennek járt utána, és kiderült, hogy idén nem a nyári időszakban, hanem ősszel viszik el a lomokat Csepelről. Lapunkat a Budapesti Városüzemeltetési Központ szóvivője, Szűcs Panni tájékoztatta.

- A XXI. kerületben október 8-a és 18-a között (a hétvégi napok kivételével) tervezzük a lomtalanítást, a kerületet kilenc körzetre bontva. A körzetekben – a meghirdetett kikészítési napot követően – másnaponként gyűjtjük be a lomhulladékot.

- Milyen teendői lesznek a lakosságnak?

- Ezek az elmúlt években megszokottakhoz képes nem változnak. Bővebb információt a postaládákba bedobott, a lomkikészítés dátumát is tartalmazó értesítő levelünkből, illetve az ehhez mellékelt tájékoztató hírlevelünkből, valamint honlapunkról kaphatnak.

- A jövőben valóban fizetni kell majd a lomtalanításért?

- Az új hulladékgazdálkodási törvény előkészítése, az európai uniós normákhoz igazítása jelenleg is zajlik. A törvény valóban foglalkozik egy, a jelenlegitől eltérő rendszerű – külön bejelentésen alapuló – lomtalanítási forma tervezett bevezetésével. Konkrétumokat azonban csak akkor tudunk mondani, ha a törvényt az országgyűlés elfogadta. Jelenlegi információink szerint, a törvénytervezet jelenlegi formájában továbbra is megtartja az évi egyszeri, külön díj felszámítása nélküli lomtalanítást, aminek a díját a lakosság által fizetendő hulladékkezelési díj tartalmazza.

- A korábbi gyakorlat szerint nyár elején, vagy a nyári időszak beköszöntével lomtalanítottak Csepelen. Miért kerül át őszre a hulladékbegyűjtés?

- A lomtalanítási program összeállításánál minden évben több tényezőt (nemzeti ünnepek, nagy tömeget mozgató rendezvények, stb.) veszünk figyelembe, s így alakítjuk ki a menetrendet. Ezért előfordul, hogy egy-egy kerület a korábban megszokottól, eltérő időpontra kerül. Ez történt idén Csepellel.

- légrádi -

Teljesen át kell alakítani az európai uniós pénzek lehívásának rendszerét a miniszterelnök szerint, mert ha az nem működik megfelelően, nincs magyar fejlesztéspolitika. Orbán Viktor ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csütörtöki budapesti rendezvényén mondta, hozzátéve, hogy addig is, amíg feláll új rendszer, igazítani kell a jelenlegin, így például általánossá teszik a 30 százalékos előleget, és létrehoznak a büdzsében egy hozzávetőleg 50 milliárdos önerőalapot. Kijelentette azt is: Magyarország útja a stabilitásról szól.

Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, és ebben "semmilyen kompromisszumot nem fogadhatunk el" - húzta alá Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző NFÜ-tanácskozáson, amely a kormányfő héten kezdődött - a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel zajló - konzultációsorozatának harmadik állomása.

A miniszterelnök szerint ma kötélidegzet kell a jelentkezéshez az EU-s pénzekre: "én biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék". Orbán Viktor ezért köszönetet mondott azoknak, akik mindennek ellenére is pályáznak. A megörökölt pénzlehívási rendszer miatt - amelyet egy "őrült kafkai elme" gondolt ki, és érdemes is lenne őt egyszer megkeresni - "gúzsba kötve kell táncolnunk", ám ez nem ad felmentést a kabinetnek - fejtette ki, hozzátéve, hogy gyorsításokkal, reformokkal "valahogy elvánszorgunk vele" 2013-ig, de utána, 2013-14-től a kormány létrehoz egy "az emberi elme számára felfogható módon működő új rendszert".

Addig is, amíg az új szisztéma létrejön, igazítani kell a mostanin: minden felesleges bizottságot fel kell számolni, általánossá kell tenni az előlegkifizetés rendjét, így - bár ez magával hozza a visszaélések magasabb kockázati szintjét - minden pályázónak elérhetővé válhat a 30 százalékos előleg. Emellett fel kell állítani egy körülbelül 50 milliárd forintos önerőalapot, mert az állami szereplők és az önkormányzatok önerő híján sok nagy pályázattal nem tudnak elindulni, így pedig a pályázati pénzt felhasználni akaró vállalkozók nem jutnak megrendeléshez - magyarázta, megjegyezve, hogy a költségvetésben kell "összegereblyézni" ezt a körülbelül 50 milliárd forintot.

A Széchenyi-tervre rátérve a kormányfő azt mondta, ez a program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmánya, amely 2001-2002-ben a régió legversenyképesebb államává tette Magyarországot, és azt üzente, hogy a magyarok is lehetnek sikeresek. A tavaly újraindított Széchenyi-terv alapja az volt, hogy a magyar tulajdonú gazdaságot talpra kell állítani és fel kell erősíteni. A lezárt beruházások pedig "Magyarország megújulásának zászlóshajói" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az NFÜ-höz percenként érkeznek a pályázatok, és idén átlagosan naponta négymilliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek.

A magyar gazdaság állapotáról szólva Orbán Viktor arra mutatott rá, hogy míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek hírek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Az ország egy sikeres, XXI. századi gazdasági modellt épít, amelyet Brüsszel sokáig kifogásolt, de az eredmények alapján végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van - mondta, hozzátéve, hogy utóvédharcok persze mindig voltak és lesznek most is.

Végül kitért arra is, hogy a kormány "pezsgőbontás helyett" kidolgozta "az első európai" munkahelyvédelmi akciótervet, amellyel kapcsolatban - mint megismételte - nagy nyomásra számít.

A kormányfő konzultációsorozata első állomásaként hétfőn a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőivel találkozott. Kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével tárgyalt: akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. Akkor is elmondta, hogy óriási nyomásra számít a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban, de végig fogja azt vinni, továbbá javasolta, hogy a bankrendszer fele legyen magyar kézben.

(MTI)

Mi is ez a Szomszédünnep?

A szomszédünnep célja, hogy a városokban, ugyanazon a szűk területen belül, mégis egymástól elszigetelten élő emberek, akik nap mint nap egymás mellett szállnak be az autóba munkába induláskor, akiknek egy iskolába járnak a gyermekeik, akik ugyanabban a parkban futtatják a kutyáikat, akik minden nap ugyanabban a boltban vásárolnak be munka után – egyszóval a szomszédok, akik látásból már jól ismerik egymást, szót váltsanak egymással.

Az első közös együttlét során talán csak azt sikerül elérni, hogy az egy lakóközösségbe tartozó emberek ezután már köszönjenek egymásnak, vagy egymásra mosolyogjanak – de nem elképzelhetetlen, hogy kiderül, hogy a szomszédban egy matektanár lakik, aki szívesen vállal korrepetálást, netán egy vízvezeték szerelő, vagy egy idős úr, akinek jól esik, ha néha segítenek neki a bevásárlásban.

Az idei évben ősszel megrendezésre kerülő Szomszédünnep egy olyan nap az évben, mikor egy közös főzés, egy nagy asztalnál együtt elköltött vacsora, közös játékok vagy sportolás, kulturális program vagy kertészkedés, közösségi bolhapiac stb. alkalmával kicsit jobban megismerhetjük szomszédjainkat, s ha volt netán vitánk velük, ezeket is tisztázhatjuk. Hiszen kiderülhet, hogy anélkül, hogy ismernénk egymást, rengeteg mindenben gondolunk hasonlót.

A Szomszédünnep lényege, hogy a kisközösségek magukénak érezzék az ünnepet, érezzék át a saját szervezés örömét, a közösség “kovácsolásának” erejét – így a szervezésben a legnagyobb szerepe a helyi civileknek és aktivistáknak van, akik a saját kisközösségükben kezdik el szervezni az eseményt.

Bármilyen lakótér részt vehet az ünnepben, hiszen utca, park, tér minden lakóközösség közelében van.

Várjuk az ország minden pontjáról azokat a lelkes szervezőket, akik saját lakóhelyükön vállalják, hogy összehozzák a lakókat.

Reméljük, hogy együtt felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy egy kis odafigyeléssel szebbé tehetjük közös hétköznapjainkat.

Már Belgiumban jár Varga Norman ultrafutó, aki 50 nap alatt csaknem 50 maratoni távot teljesítve jut el a brit fővárosba, a londoni olimpia nyitóünnepségére. Június másodikán indult el Csepelről.

A Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület (NITE) elnöke Ausztrián, Németországon, Luxemburgon, Hollandián, Belgiumon és Franciaországon keresztül halad a londoni célig. Belgiumba kelet felől, Liege-nél érkezett, majd a hollandiai Maastricht, Hasselt és Leuven érintésével futott Brüsszelbe, ahol szerdán fogadta őt Kovács Tamás Iván nagykövet is. Ezt követően Gentig futott, majd Brugge (Bruges) érintésével Veurne után hagyja el az országot.

A 25 éves sportember - akinek útját az érdeklődők az europafutas.hu/elo-kapcsolat honlapon nyomon követhetik - az MTI-nek elmondta: nyolc nappal a célba érkezés előtt jól érzi magát, a szervezete ráállt a napi tetemes futásadagokra, és viszonylag gyorsan regenerálódik. Hozzátette: a térde azért már érzi a távot, de ez azért is van, mert javarészt betonon fut.

Elmondta: útközben szervezési problémák miatt némileg módosult az útvonal, így számításai szerint végül nem pontosan 50 maratoni távot, hanem annál valamivel kevesebbet, összesen mintegy 2000 kilométert fog megtenni. Jelezte azt is, hogy Európa-futását nem egyszerű egyéni sportteljesítménynek szánja, hanem az olimpiai eszmét, a civil önszerveződés jelentőségét, valamint a fiatalság egészséges, sportos életmódjának értékeit kívánja népszerűsíteni.

Varga Norman beszámolt arról, hogy fogadtatása útközben változó volt. Magyarországon nagyobb "felhajtással" fogadták útjának egy-egy állomása során, de külföldön is számos ott élő magyarral találkozott, és sokan együtt is futottak vele egy-egy kisebb szakaszon. Brüsszelben szintén tucatnyi ott élő magyar fogadta. Mint mondta, a nagykövet maga is szívélyesen köszöntötte, és támogatásáról biztosította kampányát.

MTI

fotó: Kitzinger Adrienn

A lány és a fiú atlétikai utánpótlás nemzeti csapat is magabiztosan nyert a szlovák – cseh – magyar válogatottak viadalán, Érsekújváron. A július 17-én rendezett tornán az U18-as válogatottat Csepelről Besenyődi Fédra gerelyhajításban, és Szabó Beatrix távolugrásban képviselte.

 Az összesített pontversenyben közel hatvan pont előnnyel diadalmaskodó magyar csapat teljesítményéhez a Csepeli DAC sportolói is nagyban hozzájárultak. Molnár Ferenc szövetségi kapitány elégedetten konstatálta, hogy a jól szereplő gárda tagjai közül hatan is egyéni csúcsot értek el.  
 

Az összesített pontverseny végeredménye: 1. Magyarország 315 pont, 2. Csehország 256 pont, 3. Szlovákia 18 pont. A magyar válogatott 21 első helyezést szerzett a viadalon, ebből 7 kettős győzelem volt.

Az Ikarus BSE Atlétika Centrumában került lebonyolításra a 39. Paulinyi Jenő és 8. Föző János nemzetközi junior emlékverseny, ahol a Csepeli DAC 8 fővel képviseltette magát. A pazar atlétika központban megtartott versenyen - Deák Balázs szakvezető értékelése szerint- az elvárásoknak megfelelően szerepelt a XXI. kerületi csapat. Közülük is kiemelkedett a 400 méteres gátfutásban diadalmaskodó Sier Zsófia, illetve Bodnár Lilla aki a gyermek korcsoportban kislabda hajításban állt a dobogó második fokára.
A Magyar Atlétikai Szövetség honlapja szerint az emlékverseny nagyszerű alkalom volt a másfél hét múlva megrendezésre kerülő utánpótlás országos bajnokságok előtt a fiatal atléták forma-ellenőrzésére.

Légrádi Gábor
Forrás: Magyar Atlétikai Szövetség, Csepeli DAC

Parkolási lehetőség minden szombaton és vasárnap 09.00-től 21.00 óráig a Csepeli Strand melletti Sport Szabadidő és Rendezvény Központ (Hollandi út 8-10.) udvarán.

Napidíj: 500 Ft.

A parkoló őrzése biztosított.

Felavatták Csepel ereklyés országzászlóját a Szent Imre téren szerdán délután abból az alkalomból, hogy hivatalosan pontosan 300 évvel ezelőtt kezdődött az elnéptelenedett falu újratelepítése. Az ünnepségen avató beszédet mondott Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, emlékező beszédet mondott Németh Szilárd, országgyűlési képviselő, polgármester. Az eseményen több száz érdeklődő kísérte figyelemmel az új országzászló felavatását, amely a II. világháború előtt eredetileg is ezen a helyen állt.

Kövér László avató beszédében arról szólt, hogy „jaj annak a nemzetnek, amely megfeledkezik múltjáról”. A nemzet újkori tragédiája 1920. június 4-én kezdődött, amikor Magyarországot szétszabdalták, és magyarok milliói kerültek idegen országok fennhatósága alá. A történelem tragédiákkal és fájdalmakkal van teli, de ezzel számot vetve kell tovább élni és újat alkotni. Miközben a csepeliek a múltról emlékeznek, a jövendő sorsukról tesznek hitvallást, és a számvetés mellett a jövő kilátásait tartják szem előtt. Csepel polgárai azzal a cselekedettel, hogy helyreállították az országzászlót, az összetartozás érzését erősítik. Az „egységes magyar nemzetet jelképező” új emlékmű felállításával a nemzet összefogását és a jövő reményét hirdetik, mert bármennyire is ki lehetett fosztani egy országot, az képes volt újra talpra állni. Tehetséges, szorgalmas és élni akaró polgárai mindig újjáteremtették az elpusztított vidékeket és közösségeket. „Rombolni könnyű, de az építkezéshez társak és idő kell” – fogalmazott Kövér László. „Az országzászló emlékezés, vállalás és meggyőződés is. A zászló mutatja, hogy Csepelen van közös álom és létezik közös remény”.

Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy éppen 300 esztendővel ezelőtt született úrbéri szerződés arról, hogy Csepelt újratelepítik. A szigetet azonban már korábban is lakták, s „a magyar történelem ezer szállal kötődik Csepelhez”. Csepel joggal nevezhető Árpád földjének, mert a különböző korokban számtalan főrangú ember élt, született, vagy más formában kötődött ehhez a pazar vidékhez. Már 973-ban fejedelmi székhelyként említik Csepelt, amely nevét a legenda szerint Árpád főlovászától kapta. A török uralom idején azonban elnéptelenedett a sziget, majd 1712. július 18-án született szerződés arról, hogy a vidéket újratelepítik. A zsidó gyáralapító Weiss-családnak köszönhetően itt fejlődött ki a magyar ipar egyik legjelentősebb központja. A csepeliek a 20. század sorsfordító eseményeiben is kivették részüket. 1920 augusztusában a csepeliek lőszerekkel segítették a szabadságukért küzdő lengyeleket, 1944 decemberében pedig a nyilasokkal szálltak szembe, amikor Koncz János főjegyző vezetésével megtagadták a kitelepítést. 1956 októberében csepeliek is hősiesen harcoltak a forradalomban és ők voltak azok, akik a legtovább kitartottak az országban. A településen különféle népek élnek békében és a vallási felekezetekre is a sokszínűség jellemző. Csepel világhírű sportolók tucatjaival dicsekedhet. A „kommunista pusztítás” 60 éve alatt ragadt rá a városrészre a rossz emlékű Vörös Csepel elnevezés, de a választók 2010 októberében a „romok eltakarítására” és az újjáépítésre szavaztak. Csepel példát akar mutatni a lokálpatriotizmusból és a nemzeti összefogásból, hogy megmutassa, képes újra fejlődésnek indulni a súlyos elmaradást szenvedett városrész.

Az ünnepségen a Csepeli Lelkész Kör katolikus, református, evangélikus és izraelita felekezetű papjai szentelték fel az országzászlót.

Ezt követően átadták a Csepel Díszpolgára kitüntetéseket a következő személyeknek: Dr. Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, Kovács István szabadfogású birkózó világbajnok, olimpiai bronzérmes, a Lacza Márta – Dékány Ágoston grafikus és festőművész házaspár, Laurencz László kézilabda mesteredző, Radics Béla rock zenész (posztumusz), Dr. Sárdy József gyermekorvos (posztumusz), Szegedi Lujza tanárnő és Vezér Endre helytörténész. A program folytatásaként a 813. számú Prohászka Ottokár Cserkészcsapat tagjai tettek fogadalmat.

A rendezvényen a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar adott ünnepi térzenét Péntek János vezényletével és Csurka László színművész szavalta el Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című művét.

Este a Királyerdei Művelődési Házban fogadták a vendégeket ünnepi koncerten.

Csarnai Attila

fotó: Burger Barna

videó: Angel Marianna, Halászi Vilmos

A mai napon üzemkezdetre két kiemelten fontos vonalunkon történt kábellopás. A 3-as villamos vonalán, illetve a H7-es (Csepeli) HÉV vonalán történt kábellopások több tízezer ember közlekedését nehezítették meg, emellett a Budapesti Közlekedési Központnak és a BKV-nak több mint 3 millió forintos kárt okoztak.

Kábellopás történt két kiemelten fontos budapesti tömegközlekedési vonalon, amely miatt az üzemkezdettől nem tudtak menetrendjük szerint közlekedni a H7-es (Csepeli) HÉV-ek és a 3-as, valamint a 62A villamosok.

A H7-es vonalon a tápkábeleket megrongálták, a tolvajokat minden bizonnyal megzavarták, ezért nem tudták elvinni a már levágott, majd feldarabolt vezetéket. A rongálás miatt hajnal óta a Boráros tér és a Csepel, Szent Imre tér között csak egy vágányon tudnak közlekedni a vonatok, a megszokottnál sokkal ritkábban. Ez jelentősen megnövelte a HÉV menetidejét, így a H7 vonalán a HÉV-szerelvények mellett pótló autóbuszok is közlekednek a kapacitás biztosítása érdekében. A vonalon a menetrend szerinti közlekedés várhatóan 13 órakor indulhat meg. A kábeltolvajok által okozott kár körülbelül 2 400 000 forint.

A 3-as villamos vonalán a Bihari úti szakaszon loptak el mintegy 60 méternyi kábelt a tolvajok. Ezért üzemkezdettől hajnali 6 óráig, két órán keresztül kellett autóbuszokkal pótolni a villamosokat egy szakaszon. A betáplálási kábel eltulajdonításával mintegy 780 ezer forintos kár keletkezett.

A Budapesti Közlekedési Központ és a BKV a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szoros együttműködésben minden lehetséges erőfeszítést megtesz a fenti bűncselekmények visszaszorítása érdekében, a kábeltolvajok aktivitása azonban sajnálatosan egyre növekszik Budapest területén.

Budapest, 2012. július 18.

Budapesti Közlekedési Központ