Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa – tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson. Ezekre nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket – mondta.

Ha választást nyerünk, középen ülhetek, ha nem, akkor Tőkés László ül középen, én pedig a szélén, valahogy mindig így van ez – kezdte beszédét a miniszterelnök a XXIII. Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadásában. Orbán Viktor a Magyarország és Közép-Európa megújul című fórumon szólalt fel, amelyen Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is előadást tartott. A moderátori szerepkört Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára látta el.

– A politika sok mindenről szól; az egyik oka, ami miatt az értelmiségi világból érkeztünk ide, az az, hogy a politika a valóságértelmezés „csiklandozó” terepe. De mégis miben vagyunk, mi történik? Izgalmas időszakot élünk, ami nem öncélú szellemi izgalom, döntő módon határozza meg Magyarország sorsát – mondta Orbán. – Ha önök bekapcsolják a rádiót, televíziót, kinyitják az újságot, vagy az interneten ügyeskednek, a leggyakrabban a válság kifejezéssel találkoznak. Halljuk, válság van az európai társadalomban, a keresztény társadalomban, ez már közhelynek tűnik. Nemrégiben tízegynéhány közgazdász a brutalitás egyértelműségével fogalmazott arról, hogy mi zajlik az európai életben: ha nem sikerül radikális döntéseket hozni, Európa saját holdkóros vesztébe tántorog. Átrendeződnek az erőviszonyok, de a fejünkben is átrendeződik a világról alkotott elképzelés. Egész történelmünket is új, korábban nem ismert nézőpontokból kezdjük tanulmányozni. Új állítások új valóságértelmezéseket adnak ki – tette hozzá.

Európa válsága szerinte hosszabb és mélyebb, mint kezdetben gondolhattuk. A válság nem világválság, mert Ázsia és Dél-Amerika virágzik, Afrika fölfelé lépked; valami a nyugati világban romlott el.

Az európai egység furkósbottá válik

A mostani válság oka, hogy Európa ma is a második világháború árnyékában él – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Ma a legfőbb felelősöknek a nemzetállamok ambíciói vannak kikiáltva. Korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik – folytatta Orbán Viktor. Hozzátette: Európa tévútra tért, azt gondolja, hogy gazdasági sikerek útján megoldhatóak a politikai problémák. Az európai – főleg a nyugati – világ elhitte, hogy fölényben van a Kelettel szemben. Nem értette meg, hogy az európai nemzetekkel szemben az uniót nem lehet sikerre vinni. A realitások helyett bizonyos dogmákhoz ragaszkodnak – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„Európa ma nemzeti reneszánszát éli” – emelte ki Orbán, hozzátéve: a tagállamok nem akarnak összeolvadni, hiszen a területi válságra nincsen egyetlen megoldás. Minden ország problémáját önállóan kell orvosolni – hívta fel a figyelmet.

Nem lehet lenézni a kétkezi munkát

– Minden gazdasági fejlődés mögött munkának kell állnia. Angela Merkel ezt úgy mondja, minden márkáért, amit elköltünk, előbb vagy utóbb meg kell dolgoznunk. Mivel sokan nem látják ezt be, hitelmámorba esnek – húzta alá Orbán Viktor, aki szerint a márkára érvényes igazság a forintra is áll. Ha valaki – folytatta – azt hiszi, az európai válság megoldható egy ügyes húzással, egy ügyes banki konstrukcióval, az félreérti a válság természetét. Orbán azt gondolja, a Nyugatnak egy erkölcsi fordulatot is végre kell hajtania, nem nézheti le Európa keleti felét. „Nem lehet lenézni a kétkezi munkát. Ha ezt Európa nem érti meg, a mainál is súlyosabb bajba kerülhet” – jelentette ki a kormányfő.

Mindazonáltal úgy látja, a válság kedvező átrendeződés lehetőségét hordja magában. Úgy is le lehet írni a mai helyzetet, hogy míg a Nyugat tétovázik, Közép-Európa egyre biztatóbb jeleket mutat a válság kezelésében. „A rossz hírek ma nem innen jönnek, hanem Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából és Franciaországból. Természetesen ezt nyugaton nem kívánják beismerni, ehelyett a sikeres közép-európai országokra különféle eszközökkel nyomást kívánnak gyakorolni” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke.

Közép- és Nyugat-Európa viszonyát boncolgatva elmondta még: a Nyugathoz ilyen értelemben azok tartoznak, akiknek gyarmataik voltak, a Közép meg az, amelynek sosem volt gyarmata. Németországé ezért furcsa helyzet, mert ők a határon helyezkednek el. „A 20. században Nyugat-Európa szemében Közép-Európa nemcsak vesztes volt, hanem bűnbak is, úgy gondolkodnak, hogy a bűnökért a közép-európai népek felelnek. Ez nem így van” – tette egyértelművé Orbán Viktor.

A döntéseket az emberek hozzák

Talán kellene vennie Európának egy nagy levegőt. A történelmi döntéseket mindig emberek és személyek hozzák, erre kéne összpontosítani – mondta el a miniszterelnök. Ezen döntésekre példának Orbán Viktor a második világháborút, a kommunista diktatúrát és 1956-ot hozta fel. Az olajválságot is emberi döntések váltották ki – fűzte hozzá. A bankrendszer által előidézett válság mögött is emberi döntések állnak, amelyek mögött bankárok, bürokraták és megnevezhető személyek húzódnak – szögezte le Orbán Viktor.

„Küzdünk ellene, mintha az ördög bocsátotta volna le ide az életünkbe, nem értjük, mi is folyik valójában” – mondta Orbán Viktor az egész Európát érintő válsággal kapcsolatban. Ennek lélektani következménye, hogy nő a harag, kiéleződik a helyzet magával az unióval szemben – emelte ki.

– Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa? – tette fel a kérdést Orbán. Ezekre nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket. „Csak indulattal reagálnak, és a középpontban Brüsszel áll” – folytatta a miniszterelnök. A válságkezelés nem áll másból, hogy az adófizetők pénzéből százmilliárdos feltőkésítésért állnak sorba. Ennek nem lesz jó vége, sőt nincsen jó közepe sem – hívta rá fel a figyelmet Orbán Viktor.

Ördögi körben a Nyugat

– Brüsszel arról beszél, az állam ne avatkozzon be a piac működésébe, miközben azt is előírják, merre kell az uborkának kunkorodni – a Nyugat ma egy ördögi körben forgolódik, lassan ki kell mondanunk, Európa válsága ma valójában Brüsszel válsága. Ha az abszurditások nem tűnnek el, esélyünk sincs, hogy a komoly kérdésekre megtaláljuk a választ – mutatott rá a kormányfő. Mivel magyarázható ez? Először is: a közép-európai országok nem követték el, amit Spanyolország, Franciaország, Olaszország a válság kirobbanása után elkövetett, vagyis hogy további adósságokba verjék magukat. – 2008 után mi is bajba kerültünk, 80 százalék fölé került az államadósság, most már az alatt van. Nyugaton 90 környékén, amiről sokan úgy tartják, önerőből innen nincs visszaút – érzékeltette.

– Szerintem a hatalom személyes természetét illetően még jobb ösztönökkel rendelkezik Közép-Európa, mint a nyugatiak, mert nem éltük át azt a jóléti társadalmat, mint a Nyugat. Az más kérdés, hogy kormányok jöttek és mentek. Hogy vágányokat kellett állítani, az Nyugaton nem volt eddig szükséges, elkényelmesedés volt. Nálunk nem alakult ki az a gondolat, hogy mindegy, hogy melyik elit irányít. De sorsdöntő jelentősége van, hogy kik kormányoznak, a felelősség kérdése nálunk még mindig nem tűnt el – mondta Orbán.

„Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk”

1990-ben sokkal könnyebb volt a helyzet, mint most. Szükségszerűnek látszó gondolat volt ugyanis az, hogy ha sikerül mindent úgy csinálni, mint a Nyugatnak, az jó. Azon versenyeztünk, hogy ki tud „nyugatosabb” gazdaságpolitikát megvalósítani. A pillanatnyi helyzet ezt a kényelmet középpontba helyező, intellektuális ösvényt eltörli – mondta el Orbán Viktor.

„Nincs sikerrecept, nekünk kell kigondolni, hogy mi a bajunk, nekünk kell beazonosítani a gondjainkat” – tette hozzá. A többiek tapasztalatát beépíthetjük, de nem gondolhatjuk úgy, hogy magától megoldódnak a bajok – hangsúlyozta. A miniszterelnök ezt nagy intellektuális szabadságnak nevezte beszédében. Kiemelte: ha alkalmasak vagyunk megérteni a folyamatokat, amiben élünk, ha kidolgozzuk a jobb életet hozó megoldásokat, akkor az az előnyünk, ami a Nyugattal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad.

Másolás helyett a saját gazdasági rendszerünket kell kiépíteni – a képet amit a Nyugatról őrzünk, érdemes átalakítanunk. „Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk, ezt azért ne felejtsük el” – húzta alá beszédében a miniszterelnök.

Nem kívánatos Európa szétesése

Ha azt hallom, hogy nekünk kívánatos Európa szétesése, azt kell mondjam: ez egy téves gondolat. Nekünk az az érdekünk, hogy egész Európa kilábaljon a bajból, elfogadva a tagállamok közötti különbségeket – fogalmazott.

Amerikára kitérve Orbán Viktor azt mondta, furcsa, fájdalmas, de nem tagadható, hogy a válság mögött rejtett amerikai konfliktusok is állnak. Kiemelte, az amerikai kérdés előhozza Oroszország kérdését is. Szerinte Európa számára olyan együttműködésre van szükség az orosz térséggel, ami jól átlátható. Példaként a történelemből merített Orbán, „ha emlékeznek még a huszadik századra, nem jártunk olyan jól az oroszokkal” – fogalmazott a miniszterelnök. Közösen kell megteremteni a biztonságot, az energia biztonságát, a katonai biztonságot. Az elkövetkező 20-25 év sikere függ ettől – szögezte le.

A leszakadás ellen kell küzdeni

Orbán Viktor szerint van két ország, amely azért küzd, hogy bekerülhessen a közép-európai sikerzónába, ez Magyarország és Románia. Jelenleg viszont még azért is küzdeni kell, hogy ne szakadjunk le Nyugat-Európától. Románia elmúlt 7-8 éve – mint mondta – kifejezetten sikeres volt, óriási fájdalmak árán ellenőrzése alá vonta saját költségvetését. – Románia most már „ránk úszott”, Szlovákia viszont el is ment mellettünk. Most kicsit mintha kockára tennék az eredményeket a románok – utalt a román belpolitikai válságra, amit a „bicskázás” szóval írt le.

– Természetesen nem akarunk beavatkozni az itteni folyamatokba, de az itteni magyaroknak érezniük kell a felelősségüket, hogy Románia sorsa hamarosan 1-2 évtizedre eldőlhet – ahogy Magyarország sorsa is eldőlt pozitív irányban 2010-ben. A miniszterelnök a vasárnapi népszavazásra utalva azt kívánta a románoknak és a magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést. Aztán, mint hozzátette, a várható parlamenti választáson szavazzanak majd úgy, hogy meg tudják védeni az elmúlt években elért eredményeket.

A Tusványos ötnapos rendezvénysorozata szombat este koncerttel – a Transylmania, a Jóvilágvan és Rúzsa Magdi fellépésével – ér véget.

forrás: MNO

Ha a sors úgy hozná, hogy Blaski József találkozhatna egykori ügyészével, Mátsik Györggyel, aki 1958-ban halálbüntetést követelt rá és Mansfeld Péterre, nem mondana neki semmit. – Nemcsak ellenünk szólt ott, hanem a saját országa, a saját népe ellen is – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a most 74 éves Blaski József, akit 1959-ben jogerősen életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek.

– Ön nemzetőrként részt vett az 1956-os forradalomban is. Mi volt pontosan a feladata?
– A XII. kerületben teljesítettem nemzetőri szolgálatot. Ide nősültem, korábban édesanyámmal a II. kerületben, a Frankel Leó utcában laktam. Nemzetőrként a feladatom az volt, hogy meggátoljam a rablásokat, fosztogatásokat.

– Emiatt később indult ön ellen büntetőeljárás? 
– Nem, mert fegyverrel nem harcoltam. A forradalom leverése után, csakúgy, mint előtte, a Ganz-MÁVAG-nál voltam darukezelő.

– Hogy került kapcsolatba Mansfeld Péterrel?
– Péter a Rózsadombon lakott, közel édesanyámhoz, akit nősülésem után is gyakran meglátogattam. Péter udvarolni kezdett az unokahúgomnak, ekkor ismertem meg jobban. Korábban is ismertem egy közeli parkból, ahova környékbeli fiatalok jártak. 1958. február elején, amikor egyszer véletlenül találkoztunk, mondta el, hogy sógorát, Virág Jánost letartóztatták, és tenni kellene valamit a kiszabadítása érdekében.

– És miben állt a terv? 
– Ekkoriban még szórólapok hirdették, hogy: „Márciusban Újra Kezdjük!” Elfogadtam Péter tervét, hogy csoportot alakítsunk a sógora kiszabadítására. Péter baráti köréből jöttek még négyen. Így álltunk össze hatan, de az akciókban csak öten vettünk részt. Fegyvereink már kezdetektől voltak, még géppisztoly is, mert Péter összeszedett és elrejtett néhány, ’56-ból megmaradt fegyvert, amit nem adtak le a felhívásra. Azt terveztük, hogy további fegyvereket gyűjtünk be oly módon, hogy munkásőröket, rendőröket, vagyonőröket tartóztatunk le. Az egyik ilyen akció során tartóztattuk le az osztrák követség előtt szolgálatot teljesítő rendőrt, akitől elvettük a fegyverét és a pisztolyát. A rendőrt egy lopott autóba ültettük, és elindultunk Budakeszi felé. A kocsiban kikérdeztem, elmondta, hogy ’56-ban nem fordult a forradalmárok ellen, azt tette, amit most is, őrizte a követséget. Megkínáltam cigarettával, rákérdeztem a családjára, és elmondta, hogy két kisgyereke van. Hittünk neki. Ezután igyekeztem megnyugtatni, hogy ne aggódjon, nekem is van egy gyermekem, semmi baja nem lesz, majd később kiraktuk egy buszmegállóban, hogy menjen haza vagy a kapitányságára. Később a perben ő mondta a legszebb védőbeszédet mellettem, az ügyvédem se tett értem annyit, mint ő.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.

A csepeli Széll Domonkosért szurkolhatunk július 28-án, a XXX. Nyári Olimpiai Játékok első napján.

Hajrá, Domonkos!

Program:
EVEZÉS: 10.30–15.10, férfiak: kormányos nélküli kettes (SIMON BÉLA, SZÉLL DOMONKOS), előfutamok

Bevezetik az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál, erről szeptemberben dönt a parlament - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Orbán Viktor közölte: Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze és saját adatbázisából indult ki. Ezt most megfordítják, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlási lehetőséget megkap.

Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogják "zargatni" választási akciókkal, az nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni. A nagy vita inkább azon van, hogy azok esetében, akik feliratkoztak, kötelezővé tegyék-e a részvételt - mondta.

Orbán Viktor közölte: a feliratkozás több hónapig tart majd, mindenki tudni fog róla, és könnyű lesz megoldani ezt a feladatot. Arra a felvetésre, hogy lesznek, akik elfelejtkeznek majd erről, a kormányfő azt mondta: azt gondolja, ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor "annyit igazán megtehet", hogy a maga részéről a szándékot jelzi.

A feliratkozás alapján jóval a választások előtt tudni fogják, hogy a magyar választópolgárok hány százaléka dönt úgy, hogy részt vesz a szavazáson - tette hozzá.

A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy erről szeptemberben, illetve az ősszel kezdődő parlamenti ülésszakon dönthet-e az Országgyűlés, azt mondta: határoznia kell erről a parlamentnek, mert úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a külhoni magyarok esetében azért van szükség a feliratkozásra, hogy egyáltalán létrejöjjön a választói névjegyzék. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy ésszerű megoldásnak tartják a levélben történő szavazás általánossá tételét a magyar államhatáron kívül.

Nemzeti egység a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban

Orbán Viktor úgy fogalmazott, nemzeti egység alakult ki a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban. Közölte: meg fogják védeni a munkahelyeket - ennek a fedezete a tranzakciós adó. Ha valamiért ez így nem lehetséges, akkor másképpen oldják meg, de a célokból nem engednek - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a csütörtökön lezárult kéthetes konzultációsorozatának megbeszélésein is mindenki a munkahelyvédelmi akciótervet tette az első helyre, ebben a kérdésben nemzeti egység van.

Az IMF/EU-tárgyalások alakulása

Arról, hogy az IMF és az Európai Központi Bank sem helyesli a tranzakciós illeték bevezetését, a kormányfő azt mondta: eddig minden újszerű lépést ellenállás fogadott, az ebből fakadó vitát viszont általában megnyeri a magyar kormány. Így volt a bankadó és a válságadók esetében is, amely azóta sok uniós országban bevett eszköz - húzta alá.

Mint mondta, az unióban évek óta beszélnek a tranzakciós adóról, csak nincs erő annak bevezetéséhez. "Nekünk van erőnk, bevezettük, persze, hogy az első reakció a negatív módon érintett világ részéről elutasító, és megpróbálnak minket feltartóztatni. Meglátjuk" - tette hozzá.

Az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: megközelítésbeli különbség van a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a magyar kormány gondolkodása között. Ez helyes, mert ők a pénzért felelősek, mi pedig több mint 10 millió magyarért - tette hozzá a kormányfő, aki ugyanakkor jelezte, abban a tekintetben, hogy mit kell tenni, a várakozásokhoz képes sokkal nagyobb egyetértés van.

Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy az IMF-fel való kapcsolat nem érzelmi kérdés, van, amikor tud segíteni az IMF, van, amikor nem. Szerinte 2010-ben nem tudott, mert sosem járult volna hozzá a multikat terhelő adók és a bankadó bevezetéséhez, valamint a nyugdíjrendszer átalakításához. A kormányfő úgy fogalmazott: az IMF általában mindent helytelenít, amit mi méltányos közteherviselésnek gondolunk, és azt mondja, ha jól megy a bankoknak, akkor jól megy az egész gazdaságnak, de ha ilyen egyszerű volna az élet, akkor nemzeti kormányokra nem is lenne szükség.

Lezárult a kéthetes konzultációsorozat

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kéthetes konzultációsorozata alatt tárgyalópartnereitől alternatív megoldásokat, érdekes szakmai felvetéseket kapott, de a kormányzás irányának megváltoztatásáról szó sem volt. Arra a felvetésre, hogy kritikákat is kapott, Orbán Viktor azt mondta: vannak kormányok, amelyek azt szeretik hallani, hogy "minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve", ő azonban, ha ezt hallja, "kiveri a víz".

Hangsúlyozta: az ország tele van gondokkal és bajokkal, így az, hogy kritika van egy megbeszélésen, azt jelzi, hogy az emberek nem veszítették el a realitásérzéküket.  

Arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kéthetes konzultáció állomásait, Orbán Viktor azt mondta: a választásokat megelőzően is találkozott azokkal, akikkel most újra konzultált, és ezeknek a találkozóknak az volt a céljuk, hogy a kormányzás félidejében megnézzék, mit végeztek két év alatt. A kormányfő közölte: átfogóan 60 százalékosnak látja a vállalások teljesítését országosan.

(MTI)

Július 27. Ma kezdődnek a XXX. Nyári Olimpiai Játékok. Szurkoljunk együtt a két csepeliért: Sastin Mariannáért és Széll Domonkosért, hogy minél szebb eredményekkel térjenek haza!

Németh Szilárd polgármester már korábban elbúcsúzott a Londonba induló fiataloktól, melyről és a sportolók esélyeiről bővebben itt olvashatnak: http://csepel.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3649:ket-csepeli-sportolo-az-olimpian&catid=77:egyeb&Itemid=126

Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

A kaposvári temető zsidó sírjait összetörték, ledöntötték, meggyalázták valakik. Vagy valaki. Szinte mindegy. Vannak a bűnnek és az elvetemültségnek fokozatai. Nyilvánvaló, hogy aki nő ellen követ el bűncselekményt, erőszakot tesz, nőt, asszonyt bántalmaz, ver, öl, az szigorúbb megítélés alá esik. Az alvilágban is. Az ilyesféle cselekedet bizonyítja az elkövető végtelen gyávaságát.
Hasonló a helyzet, ha valaki magatehetetlen, védekezésre, bármilyen érdemi ellenállásra képtelen idős emberrel szemben követ el erőszakos cselekedetet.

S mindenek legalján, a bűn „hierarchiájának” pöcegödrében vannak azok, akik gyermekeket bántalmaznak, erőszakolnak, vernek, ölnek. Kár is lenne ezt magyarázni, kifejteni.
Azt azonban nem tudom pontosan, hová valók azok, akik halottakat bántalmaznak, gyaláznak, rabolnak ki, becstelenítenek meg. Nem tudom, mert erre vonatkozóan alig-alig van kapaszkodó. De az isteni törvények segítenek.

Hiszen a halott mégiscsak sok ezer éves tabu. Nem a halál – a halál éppen a mi beteg korunkban lett tabu, mi próbálunk úgy tenni, mintha halál nem is létezne. A jelen apoteózisában, a végtelenül ostoba és sekélyes pillanat élvezetében nincs helye a halál perspektívájának és méltóságának. Így lett korunkban a halál is tabu – a halott méltóságának örök tabuja mellett.

Aki a halott méltóságának tabuját megsérti, arra kitagadtatás vár sok ezer esztendeje. Erről szól az Antigoné – ha van még manapság bármiféle értelme Szophoklészt emlegetni. De ha nincs, akkor is: a halottat el kell temetni. A halott végakaratát kötelesség teljesíteni. A halott nyugalmát tilos háborgatni. A halottat kirabolni pedig a legfertelmesebb bűnök egyike.

Innen és csakis innen érdemes szemlélni azok cselekedetét, akik összetörték, meggyalázták a kaposvári zsidó temető sírjait. A halott méltóságának és tiszteletének sok ezer éves tabuját döntötték le azok az ismeretlenek. Pontosan ugyanolyan a tettük súlya, mintha kirabolták volna azokat a sírokat. Mintha halottak napján összeszedték volna a más sírjára tett virágot, aztán eladták volna a temető kapujában. Vagy mintha holttestekkel közösültek volna, bizony.

Ilyesmit ember nem tesz. Mert az ember ezt, ezeket nem képes megcselekedni. Ez ugyanis a tabu legvégső értelme. A meg nem cselekedhető tett, az át nem hágható tiltás – az a tabu. És ebben a minőségében a tabu szoros kapcsolatban áll a korszellemmel.

„Ádám:
S miért, miért! e rossz fal gátol-é? –
Ki annyi sarcot vívtam a pogánytól,
Nem bírom-é áthágni ezt a sáncot? –
Lucifer: 
Nem ám, mert védi a kor szelleme,
Erősebb, mint te.”

Nemrég már idéztem ezt a párbeszédet a Tragédia hetedik színéből. Ádám akar bejutni Évához a zárdába e szavakkal, de Lucifer visszatartja a korszellem parancsával.

És pontosan ugyanez a korszellem óvja temetőinket. Nem tudhatjuk, eljön-e az idő, amikor ez a korszellem és ez a tabu is megdől. Korunk halálangyalai: a dereguláció és a privatizáció. Őket kíséri két lidérc: a deszakralizáció és a szekularizáció. Nem tudhatjuk, ezek négyen mikor fognak rájönni, hogy Farkasrét sokkal értékesebb ingatlanon fekszik, mintsem hogy a halottak birodalma legyen. Nem tudhatjuk. Hiszen ezek négyen jöttek rá arra is, hogy a Lipótmező sokkal értékesebb annál, mintsem az őrültek és lelki betegek birodalma legyen. Nem tudhatjuk, de sejtjük. Ám addig még a temető és a halott igenis tabu. Aki megsérti, kitagadtatik. 

Ha ostoba, nyomorult, primitív suhancok dúlták fel a kaposvári zsidó sírokat, csak annyi mentségük lehet, ami a mai korszellemből szintúgy következik. Hiszen ez a korszellem dicséretesnek, „művészi önkifejezésnek” tartja a falak és mindenek összefirkálását. E korszellem szerint nem büntethető a drogfogyasztás, e korszellem szerint az iskola nem nevelésre való. E korszellem szerelmes minden rombolásba, destrukcióba, mert azokat az individuum önkifejezésének tartja. Ez a korszellem az örök lelki kamaszkorban tartott emberiség siralmas állapota. Ha ezen korszellem kamaszai gyalázták meg a sírokat, szánalommal kell megbüntetni őket.

Ha olyanok tették, akik ideológiát képzeltek rettenetes tettük mögé, s céljuk „a” zsidók megbüntetése, meggyalázása volt, akkor nincs helye a szánalomnak sem. Akkor pusztán gyáva, beteg férgekkel állunk szemben.

Aki halottak ellen visel háborút, ellenük vét, annak nincsenek elvei, nincs meggyőződése, nincs hite és nincs becsülete. Nagy Lászlótól azt kérdezték élete utolsó interjújában: mit üzen azoknak, akik majd száz év múlva nézik őt ezen a felvételen. A költő így felelt: Ha lesz még emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket. Bocsássák meg, hogy csak ennyit tudtam tenni értük.

Nem telt el száz év Nagy László halála óta. De a kaposvári temető meggyalázóit már nem csókolná meg ez a magyar óriás. S ha feltámadna, szomorúan nézné, mennyi lett itt azóta a nem emberi arc…

Bayer Zsolt

Kedves csepeli lakosok!

Az ÉlőDuna honlapon az alábbi oldalon megtekinthetik, hol zajlanak az aktuális héten szennyvízcsatornázási munkálatok Csepelen: http://www.eloduna.hu/hu/csepel/utemterv

Július 27-én, pénteken reggel 8 órától várhatóan három hétig a Csepeli Gerincút Károli Gáspár utcai kereszteződésének kiépítését végzik, ezért ebben az időszakban a Károli Gáspár utcában a Csőgyár utcánál egy sávon, váltakozó irányban haladhat majd a forgalom, az irányítást jelzőőrök segítik. A Csőgyár utcára behajtani a Vermes Miklós utca felől lehet.

A II. Rákóczi Ferenc úton a Betű utcai (Szent István úti) csomópont, illetve a Betű utca – Posztógyár utca közötti szakasz jelenleg is folyamatban levő építése miatt július 28-án, szombaton üzemkezdettől 31-én, kedden üzemzárásig a 38-as és a 138-as autóbuszok Lakihegy, Cseresznyés utca illetve Budatétény irányában módosított útvonalon közlekednek. A buszok nem érintik a Karácsony Sándor utca H megállóhelyet, a terelt útvonalon közlekedő járatokra a 179-es autóbuszok Karácsony Sándor utca H megállójában lehet felszállni (a Csepel H megállóhelyet az útépítés miatt jelenleg sem érintik a buszok; a megálló a Posztógyár utca kereszteződése utánra van ideiglenesen áthelyezve.) A Betű utcai és a Posztógyár utcai csomópontokban jelenleg is tartó építési munkákról szóló korábbi tájékoztatásunk honlapunkon a http://www.bkk.hu/2012/07/julius-16-atol-a-ii-rakoczi-ferenc-uti-epitesi-munkak-miatt-forgalomkorlatozasokra-kell-szamitani/ címen érhető el.

A Budapesti Közlekedési Központ beruházásaként európai uniós társfinanszírozással épülő Csepeli Gerincút megvalósulásával terveink szerint egyszerűbbé és kényelmesebbé válik a Csepel-sziget közlekedése, egyúttal jelentősen csökkennek az agglomeráció településein élők környezeti terhei, és mérséklődik a lakóövezetben az átmenő forgalom.

A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a munkavégzés idején is a lehetőségekhez mérten zavartalan legyen a forgalom. A változások okozta esetleges kellemetlenségek miatt ezúton is kérjük és köszönjük az arra közlekedők türelmét és megértését!

2012. június 26.

Budapesti Közlekedési Központ

A fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen lesz járási hivatal 2013-tól, amelyek az államigazgatási feladatokat veszik át a jegyzőktől – a Kormány döntött a járások székhelyeiről és illetékességi területeikről. A járási hivatalok a kormányhivatalok kirendeltségeként az államigazgatási ügyek intézésében nyújtanak majd segítséget az állampolgároknak.

A vidéki embereknek nagy segítség lesz majd, hogy lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, amelyekért eddig a megyeszékhelyre kellett utazniuk. Az ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől-péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban vagy a településre kirendelt ügysegéd által lesz lehetőség.

Minden egyes járásban – a kormány szerdai ülésén elfogadott kormányrendeletben kijelölt – járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik majd. A jogszabály tételesen rögzíti az egyes járási hivatalok székhelyeihez tartozó településeket is. Budapesten nem járási, hanem kerületi hivatalok alakulnak minden kerületben, szintén a fővárosi kormányhivatal részeként. 

A járási hivatal kétféleképpen biztosítja majd az állampolgároknak az ügyfélszolgálatot. Azon városokban, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma indokolja, ott minden munkanapon állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget működtet. A kisebb településeken heti 1-2 alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügysegéd a települési önkormányzat által biztosított helyiségben. A kormányhivatal a belső szervezet kialakításkor – az önkormányzatoktól átkerülő ügyintézők és feladatok függvényében – dönt arról, hogy melyik településen, melyik típusú ügyfélszolgálatot működteti. 

A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg. A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését szakmai hatástanulmányok, kutatások, valamint széleskörű szakmai, társadalmi, politikai egyeztetések előzték meg, amelyek már a tavalyi év közepén megkezdődtek. A Kormány a járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól 2011. szeptember 1-jén döntött. Az eredeti kormányzati elképzeléshez képest az egyeztetések hatására módosult a szabályozás például a járások számát tekintve, az eredeti terv szerint vidéken 168 járás és fővárosban 7 körzeti hivatal lett volna. 

A most elfogadott járási székhelyek listája a jövőben módosulhat. A kormány biztosítja a településeknek arra a lehetőséget, hogy javaslatot tehessenek a más járáshoz történő átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására. A kormányhivatal feladata lesz megvizsgálni, hogy indokolt-e a település kérése (pl. valóban hatékonyabbá tenné-e a feladatellátást a más járáshoz való átsorolás, illetve a kormányhivatal mérlegeli azt is, hogy a közlekedési feltételek változása befolyásolja-e a járási székhely megközelítését). Az átcsatolásról a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a kormány hozhat döntést minden második évben, először a járási hivatalok felállítását követő második évben, 2015-ben. 

A kormány a közelmúltban döntött a járási hivatalokhoz kerülő feladatokról is. Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi- és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől a 2013-ra megalakuló járási hivatalok. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség. 

A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, helyismerethez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az egységes szabályozók mentén véghez vihető eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte. A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban. 

Az államigazgatási feladatokkal együtt a járási hivatalok átveszik a polgármesteri hivataloktól az e feladatokat jelenleg is ellátó a köztisztviselőket. Az ő jogviszonyuk így kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Nemcsak a munkatársak, hanem a feladatellátáshoz szükséges ingó- és ingatlan vagyonra is szükség lesz a járási hivatalokban, ezek a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek, a vagyonkezelő a kormányhivatal lesz. A kormányhivatalok és az önkormányzatok október végéig megállapodásban rögzítik a járási hivatalhoz kerülő köztisztviselők létszámát és az ingyenesen használatba vett ingatlan és ingó (pl. infokommunikációs) eszközöket. A kormánymegbízott az átadás-átvétel előkészítésére és lebonyolítására járási biztost nevezhet ki. Az önkormányzattól átvett és kizárólagosan általa használt ingatlanok fenntartásával kapcsolatos költségeket a járási hivatal viseli, a helyi önkormányzattal közösen használt ingatlanok fenntartásának költségeit pedig megosztják. Az év végéig a polgármesteri hivataloknak, jegyzőknek minden, a feladatátvétellel kapcsolatos ügyiratot is át kell adniuk. A most elfogadott és a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő kormányrendelet az önkormányzatokkal megkötendő megállapodás mintáját is tartalmazza.

(kormany.hu)

A kormány nyitott a béremelések ügyére, de határozott álláspontja, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután - konzultációsorozata keretében - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.

A kormányfő elmondta, a találkozón egyetértettek az érdek-képviseleti vezetőkkel abban, hogy még az idén szükség van béremelésekre, továbbá abban is, hogy gyakorlatorientált szakképzést kell kialakítani, végre kell hajtani a munkahelyvédelmi akciótervet, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, és helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket. Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe "a külföldön lappangó számlákat".

Szeptemberben jön vissza az IMF

Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja szeptemberben tér vissza Magyarországra - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő kérdésre válaszolva közölte: azt várják, hogy az IMF és az EU közös delegációja adjon át a kormánynak egy "helyzetösszesítést", abban jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben szerintük változtatni kell a gazdaságpolitikán, nevezzék meg az IMF-hitelhez szükséges előfeltételeiket, és mondják el a véleményüket a 2013-as büdzsé szerintük módosítandó pontjairól. Hozzáfűzte, hogy az IMF/EU-tárgyalások menetét Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerda délután egyezteti a delegációval.

Szeptemberben ezeket a felvetéseket a kormány érdemben meg fogja válaszolni - mondta Orbán Viktor, aki biztatónak nevezte keddi tárgyalását az IMF/EU-delegációval, és hozzátette, egyetért az IMF és Magyarország abban, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni, a gazdaság teljesítőképességét pedig növelni kell.

Számos részletkérdésben ugyanakkor véleménykülönbségek alakultak ki, illetve maradtak fenn - folytatta, példaként említve, hogy bár az IMF és a kormány is szükségesnek látja a közszféra átalakítását, a valutaalap ennek gyorsítását várja, ami a kabinet szerint viszont kockázatokkal jár. A kisebb, jobban szervezett államigazgatásban azonban nem térnek el a vélemények - magyarázta.

Orbán Viktor közölte továbbá, hogy különbségek vannak a tárgyalófelek között a pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében: az IMF a gazdasági növekedéshez a pénzügyi szektor jövedelmezőségének helyreállítását a legfontosabb feltételek között tartja számon, a kormány szerint azonban bár nyereséges bankokra természetesen szükség van, de miközben az egész gazdaság veszteségeket szenved el, indokolatlannak tűnik, hogy éppen a pénzügyi szféra maradjon ki a közteherviselésből. Ennek az összeegyeztetése fontos eleme lesz a tárgyalásoknak - jegyezte meg.

Szavait összegezve úgy fogalmazott: "biztatóbbnak tűnik a dolog, mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott". "Mi sem vagyunk könnyű eset, de úgy láttam, ők sem azok" - tette hozzá a kormányfő, ismét hangsúlyozva, hogy a kabinet minél hamarabb sikeresen le akarja zárni a tárgyalásokat, de csak olyan megállapodást áll módjában megkötni, amely jól szolgálja Magyarország érdekét.

Az EU a bankokat védi, a kormány a munkahelyeket

A kormány tanulmányozni fogja az Európai Központi Bank (EKB) fenntartásait a jegybankra is kivetett tranzakciós illetékkel kapcsolatban  - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, nyomatékosítva ugyanakkor: a pénzügyi szektornak - ideértve a nemzeti bankot is - képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat.

Az európai és a magyar válságkezelés között éppen az a különbség, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kabinet a munkahelyeket - fogalmazott. A kormány kellő időben "sikeres választ" fog adni az EKB-nak - tette hozzá a miniszterelnök sajtótájékoztatóján.

A kormánnyal együttműködő szakszervezetekkel tárgyalt a miniszterelnök

Az elmúlt két évben a munkavállalók sorsa nehezedett, a keresetek és juttatások csökkentek, a szociális ellátó rendszer zsugorodott, a munkavállalók jogai pedig korlátozottabbak lettek - így jellemezte a helyzetet Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel szerdán folytatott tárgyalás végén tartott sajtótájékoztatón.

A kormány nyitott a béremelések ügyére, de határozott álláspontja, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután - konzultációsorozata keretében - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.

A kormányfő elmondta, a találkozón egyetértettek az érdek-képviseleti vezetőkkel abban, hogy még az idén szükség van béremelésekre, továbbá abban is, hogy gyakorlatorientált szakképzést kell kialakítani, végre kell hajtani a munkahelyvédelmi akciótervet, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, és helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket. Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe "a külföldön lappangó számlákat".

Szeptemberben jön vissza az IMF

Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja szeptemberben tér vissza Magyarországra - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő kérdésre válaszolva közölte: azt várják, hogy az IMF és az EU közös delegációja adjon át a kormánynak egy "helyzetösszesítést", abban jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben szerintük változtatni kell a gazdaságpolitikán, nevezzék meg az IMF-hitelhez szükséges előfeltételeiket, és mondják el a véleményüket a 2013-as büdzsé szerintük módosítandó pontjairól. Hozzáfűzte, hogy az IMF/EU-tárgyalások menetét Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerda délután egyezteti a delegációval.

Szeptemberben ezeket a felvetéseket a kormány érdemben meg fogja válaszolni - mondta Orbán Viktor, aki biztatónak nevezte keddi tárgyalását az IMF/EU-delegációval, és hozzátette, egyetért az IMF és Magyarország abban, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni, a gazdaság teljesítőképességét pedig növelni kell.

Számos részletkérdésben ugyanakkor véleménykülönbségek alakultak ki, illetve maradtak fenn - folytatta, példaként említve, hogy bár az IMF és a kormány is szükségesnek látja a közszféra átalakítását, a valutaalap ennek gyorsítását várja, ami a kabinet szerint viszont kockázatokkal jár. A kisebb, jobban szervezett államigazgatásban azonban nem térnek el a vélemények - magyarázta.

Orbán Viktor közölte továbbá, hogy különbségek vannak a tárgyalófelek között a pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében: az IMF a gazdasági növekedéshez a pénzügyi szektor jövedelmezőségének helyreállítását a legfontosabb feltételek között tartja számon, a kormány szerint azonban bár nyereséges bankokra természetesen szükség van, de miközben az egész gazdaság veszteségeket szenved el, indokolatlannak tűnik, hogy éppen a pénzügyi szféra maradjon ki a közteherviselésből. Ennek az összeegyeztetése fontos eleme lesz a tárgyalásoknak - jegyezte meg.

Szavait összegezve úgy fogalmazott: "biztatóbbnak tűnik a dolog, mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott". "Mi sem vagyunk könnyű eset, de úgy láttam, ők sem azok" - tette hozzá a kormányfő, ismét hangsúlyozva, hogy a kabinet minél hamarabb sikeresen le akarja zárni a tárgyalásokat, de csak olyan megállapodást áll módjában megkötni, amely jól szolgálja Magyarország érdekét.

Az EU a bankokat védi, a kormány a munkahelyeket

A kormány tanulmányozni fogja az Európai Központi Bank (EKB) fenntartásait a jegybankra is kivetett tranzakciós illetékkel kapcsolatban  - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, nyomatékosítva ugyanakkor: a pénzügyi szektornak - ideértve a nemzeti bankot is - képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat.

Az európai és a magyar válságkezelés között éppen az a különbség, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kabinet a munkahelyeket - fogalmazott. A kormány kellő időben "sikeres választ" fog adni az EKB-nak - tette hozzá a miniszterelnök sajtótájékoztatóján.

A kormánnyal együttműködő szakszervezetekkel tárgyalt a miniszterelnök

Az elmúlt két évben a munkavállalók sorsa nehezedett, a keresetek és juttatások csökkentek, a szociális ellátó rendszer zsugorodott, a munkavállalók jogai pedig korlátozottabbak lettek - így jellemezte a helyzetet Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel szerdán folytatott tárgyalás végén tartott sajtótájékoztatón.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig a kormány eddigi erőfeszítései közül üdvözölte a szakképzést, a felnőttképzést érintő intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók béremelését, a foglalkoztatás kiszélesítését, továbbá a gazdaság hatékonyabbá tételét.

Kéthetes konzultációsorozat zárásaként csütörtökön vállalkozókkal találkozik Orbán Viktor - közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. A kormányfő Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnökének meghívására a VOSZ kibővített elnökségi ülésére látogat - tudatta szerdán Havasi Bertalan. A megbeszélés fő témája a kormány és a VOSZ megállapodásának félidős értékelése a vállalkozók kezdeményezéseinek, javaslatainak tükrében.

Orbán Viktor a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel múlt hétfőn kezdett konzultációsorozatának eddigi állomásain találkozott a KDNP vezetőivel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével, részt vett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző tanácskozásán, konzultált a Nemzeti Fórum vezetőivel, közös nyilatkozatot írt alá Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökével, és tárgyalt a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőivel is. Hétfőn az Országos Roma Önkormányzat, kedden a Fidelitas vezetőivel konzultált a pártelnök-miniszterelnök, szerdán pedig szakszervezeti vezetőkkel találkozott.

(MTI)