Két napos ünnepségsorozattal emlékezik a csepeli önkormányzat a település újjáépítésének 300. évfordulójára. Az országzászló-emlékmű avató beszédét szerdán Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke fogja elmondani.

Csepel történelme a honfoglaló magyarok koráig nyúlik vissza. A sziget és a település a nevét legenda szerint Árpád lovásza után kapta, és 973-ban már fejedelmi székhely volt. Korabeli jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a mohácsi vész előtt alig volt olyan jelentős magyar uralkodó, aki ne kötődött volna valamilyen formában Csepelhez. Itt született Árpád fejedelem Zolta nevű fia, ide jött gyógyulni V. István Árpád-házi király, és itt búcsúzott el Mária királyné is a mohácsi csatába induló férjétől, II. Lajostól.

Háromszáz évvel ezelőtt, 1712. július 18-án Savoyai Jenő herceg svábországi hadfiak számára adott engedélyt, hogy azon a helyen, ahol egykor Beatrix királyné lakja volt, a törökdúlásban elnéptelenedett Csepel falut újraépíthessék.

A jeles eseményre emlékeztető rendezvénysorozat kedden délelőtt tíz órakor a csepeli városkapuk avatásával és felszentelésével kezdődik, majd délután a Béke téri Jézus Szíve templom orgonaavató koncertjével folytatódik. Szerdán délután ünnepi térzene után, öt órakor kerül sor a Szent Imre téri Országzászló-emlékmű avatására, melyen emlékező beszédet mond Németh Szilárd, Csepel polgármestere, majd avató beszédet mond Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Az emlékművet a Csepeli Lelkészi Kör szenteli és áldja meg. Az avatás után kerül sor a "Csepel Díszpolgára" díj átadására, melyet a közelmúltban újjáalakult Prohászka Ottokár Cserkészcsapat fogadalomtétele követ. A rendezvénysorozatot a Csepel Táncegyüttes ünnepi műsora valamint a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar ünnepi koncertje fogja zárni.