Az alábbi linken megtekinthetik Orbán Viktor 2012. szeptember 10-i viszontválaszait a frakcióvezetők fölvetéseire: http://www.youtube.com/watch?v=vrAt0HS7sJw

Szeptember 12-én, szerdán elkezdődnek a selejtező mérkőzések a pozsonyi Utánpótlás Kick-box Világbajnokságon.

A sport egyre nagyobb népszerűségét jól tükrözi, hogy idén minden eddiginél több, 58 ország közel 2400 utánpótláskorú versenyzője érkezett a szlovák fővárosba, hogy összemérje tudását. A kick-box fellegvárainak számító európai és amerikai országok mellett, idén olyan országok is képviseltetik magukat, mint Új-Zéland, Dél-Afrika, vagy éppen Venezuela.

A Király István szövetségi kapitány vezette Magyar Utánpótlás Kick-box Válogatott gerincét idén is a csepeli Halker-KiralyTeam Kick-box Akadémia növendékei adják, így az elkövetkező napokban ismét jó pár fiatal harcosért szoríthatunk! (Az eredményekről természetesen folyamatosan beszámolunk - a szerk.)

Róth Dániel

Scrapbook kiállítás nyílt Huber Edit kézműves alkotásaiból szeptember 11-én, a Sétáló utcai Könyvtárban. Az Egressy Béni Zeneiskola jazzgitáros duójának improvizációja után Berta Éva könyvtáros ismertette a vendégekkel a scrapbook lényegét.

Magyarra talán kreatív albumkészítésként fordíthatnánk ezt az Amerikából és angolszász területről érkező hazánkban is egyre inkább terjedő hobbit. Napjainkban ez egyáltalán nem olcsó mulatság és alkotójától is rendkívül időigényes munkát igényel – vallotta a kézműves alkotó.

Saját kezű munkájának gyümölcseit, a szebbnél szebb képeslapokat, üdvözlőlapokat, fotóalbumokat, faliképeket, koszorúkat, ajándékdobozokat közelről vehették szemügyre a vendégek. Az érdeklődők személyesen is elleshették a kézművestől ötletes scrapbook technikájának fortélyait, aki a kreatívkodóknak egyenként dekoratív papír tortaszeletük elkészítésében segített.

Huber Edit tanácsa az újdonsült scrapbookolóknak: ebben a műfajban semmi nem tilos és mindent szabad kipróbálni. Az ajándéktárgyak annál értékesebbek, minél több személyes tartalmat rejtenek magukban. Díszíthetik csipkék, szalagok, strasszok. A lényeg, hogy egyedi, különleges és maradandó ajándékot készítsünk vele szeretteinknek.

A kiállítás november 30-ig tekinthető meg a könyvtárban.

Antal Zsuzsa

fotó: Bede Orsolya

A csepeli „Londonfutó”, Varga Norman a HírTV Befutó London 2012 című műsorának vendége volt. A videót megtekinthetik itt.

2011. szeptember 11-én, 14 óra 46 perckor (a támadás magyar idő szerinti kezdetekor) a tűzoltóságok szolgálatban lévő tagjai védőruhában, a szertárak kapuiba kiálló tűzoltógépjárművek előtt, a szereken bekapcsolt kéklámpákkal egy perces néma tiszteletadást teljesítettek az elhunytak emlékére. Így történt ez Csepelen, a XXI. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság épülete előtt is.

Dobson Tibor tűzoltó dandártábornok kérése alapján a tűzoltók a tizenegy évvel ezelőtt New Yorkban, terrortámadás következtében elhunyt közel 3000 áldozatra, köztük 343 hősi halált halt tűzoltóra emlékeztek.

Kitzinger Adrienn – Csepel.hu

fotó: Zarándi Bence

A Magyar Kiadó szeretettel meghívja Önt és kedves barátait Filip Tamás Kő, papír, olló című verseskötetének bemutatójára, melynek megjelenését Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata is támogatta.

Időpont: 2012. szeptember 13. csütörtök, 18 óra

Helyszín: Magyar Írószövetség, Bajza utca 18. I em.

A szerzővel Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke beszélget. Közreműködik: Szatmári Attila színművész

A Nagy Imre ÁMK tornacsarnoka ismét rangos kézilabdatornának adott otthont. Szeptember 8-án és 9-én a Csepel DSE szervezésében I. Szent István Kupa elnevezéssel utánpótlás kézilabdatornát rendeztek a kerületben.

A szombaton és vasárnap lebonyolított küzdelmek zsúfolásig megtöltötték Csepel jelenleg egyetlen szabványos kézilabda csarnokát, így a fiatal tehetségek nem csak a mérkőzéseket, hanem azok vérbeli hangulatát is szokhatták a két napos program alkalmával. A 15 éves lányok küzdelmeiben 5 csapat vett részt, s a házigazda Csepel DSE végül a 3. helyet szerezte meg az 1. ÉTV-Érdi VSE, és a 2. Hort SE. mögött. A 4. az FSZSE, az 5. helyet pedig az Alsónémedi csapata szerezte meg. A fordulatokban is gazdag mérkőzéseken jócskán potyogtak a gólok, a végén pedig minden csapatból megválasztották a legjobb játékost, a Csepelből Tóth Dorottyavehette át a kitüntető címet.

A 12 esztendős lányok mezőnyében is 5 csapat állt rajthoz, és itt majdnem meg lett a csepeli győzelem, mindössze egyetlen ponton múlt az Érdiek sikere. Második lett tehát a Csepel, 3. a Dömsöd USE, a 4. a Szigetszentmiklósi NKSE, míg az 5. a Postás SE csapata lett. Itt is díjazták a legjobbakat, a XXI. kerületiek közülKajdácsi Kinga volt az, aki kiérdemelte a legjobb játékosnak járó címet.

A C jelű csoportban a 2000. január 1-je után született fiúk kaptak besorolást, közülük is 4 csapat vágott neki a küzdelmeknek. A Csepel Diáksport Egyesület ifjoncai ebben a kategóriában jó vendéglátó módjára viselkedtek ellenfeleikkel szemben, és csupán „férfias küzdelem” árán vették el tőlük a pontokat a vendégek, így végül a 4. helyen végeztek. A csoportot a Csanádi KSE nyerte, második lett a Szigetszentmiklós, míg a 3. helyen a Postás SE végzett. A Csepel legjobbjának Megyesi Gábort választották meg.

Légrádi G.

Forrás: Csepel DSE

Fotók: Zarándi Bence

Tizenegy évvel ezelőtt a mai napon hazánk egyik legszorosabb szövetségesét, az Egyesült Államokat brutális terroristatámadás érte, amely a New York-i Világkereskedelmi Központban, a washingtoni Pentagonban és a Pennsylvania állambeli Shanksville közelében ártatlan emberek ezreinek halálához vezetett. Közlemény.

A tragédia évfordulója felidézi a szélsőségesség és intolerancia szörnyű következményeit, de a United Airlines 93-as járatának történetével az emberi hősiesség jelképévé is vált.

Magyarország osztozik azokban a törekvésekben, amelyek a szélsőséges, militáns és elnyomó eszmék visszaszorítására irányulnak. Hazánk a világ különböző pontjain kiveszi részét azokból az erőfeszítésekből, amelyek egy jobb, stabilabb világ megteremtését, a szélsőségesség kiváltó okainak visszaszorítását szolgálják. A demokratikus országok közösségének tagjaként Magyarország szövetségeseivel és más, hasonlóan gondolkodó partnerekkel elkötelezetten dolgozik azon, hogy 2001. szeptember 11-ének tragédiája soha ne ismétlődhessék meg.

(Külügyminisztérium)

Még mindig kevesen ismerik azoknak a magyaroknak a nyomorúságát, akik a második világháború után a kommunista Szovjetunió táboraiban szenvedtek. A szovjet csapatok bevonulása után 300 csepeli civil férfit is elhurcoltak „malenkij robotra” 1944 decemberének legvégén. A munkatáborba kényszerített csepelieket az Ukrajna területén található Liszicsanszk nevű faluba szállították, ahol éveken át embertelen körülmények között dolgoztatták. A haláltáborként is emlegetett fegyenctelepről nem mindenki tért haza. A túlélők közé tartozik a 88 esztendős Strein Oszkár, aki jelenleg is Csepelen él, és először számol be megpróbáltatásairól.

Hogyan történt az elhurcolásuk?

Már Csepelen voltak az oroszok, amikor december végén egy magyar rendőrtiszt közölte, hogy pár napra el kell menni dolgozni. Nem lehetett ellenkezni, kötelező volt a munka. Másnapra összeszedtek 300 férfit, de semmit nem mondtak arról, hová visznek bennünket és milyen munkát kell végeznünk. Utólag megtudtam, hogy a kommunista Kalamár József főként a németes nevű embereket gyűjtette össze. A Strein nem német név, de azt hitték rólam, hogy sváb vagyok. Menetoszlopba állítottak bennünket, és szovjet katonák kíséretében Tökölre hajtottak. Egy pincében töltöttünk el egy hetet, de egy falat ennivalót sem adtak. Utána naponta harminc kilométert gyalogoltunk, mire elértünk Kiskunhalasra, ahol marhavagonokba zsúfoltak. Körülbelül egy hétig utaztunk, de nem tudtam, hogy hová és miért. Egy vagonban legalább hatvanan voltunk, nem engedtek kiszállni. Emlékszem, ennivalóként egy fonott kosárban piszkos, büdös nyershúst dobtak be közénk naponta egyszer. A vécézést úgy intéztük el, hogy a vagon padlóján egy lyukat fúrtunk. Voltak néhányan, akik azon keresztül próbáltak megszökni menet közben, de a szerelvény végén álló géppisztolyos katonák halomra lőtték a szökevényeket.

Miként emlékezik a lágerra, mit kellett dolgozniuk?

Liszicsanszk egy bányaváros. Betereltek egy táborba, ahol több ezer férfit és nőt tartottak fogva. Nemcsak magyarok, hanem más nemzetiségűek is raboskodtak ott. A tábort magas drótkerítés vette körül, a szállásunk egy romos épület volt. Egy-egy teremben 60-70 ember aludt emeletes fapriccseken. Nevünk nem volt, számokkal jelöltek. Mindenkit körbesétáltattak az udvaron, hogy kiválogassák, milyen munkákra fogjanak be minket. A nők zömét a szénbányába küldték, az aknákban bokáig érő vízben dolgoztatták őket napi 10-12 órát. A nők szívósabbak, erősebbek voltak, mint a férfiak, de ők is sorra megbetegedtek, éhen haltak. Nem felejtem el azt az asszonyt, aki felemelte a szoknyáját, hogy megmutassa, mitől szenved: csupa kelés volt a teste, nem látszott rajta egy féltenyérnyi ép bőr sem. Úgy tudom, hamarosan meghalt. A férfiak közül még többen kiszenvedtek. Főleg az éhínségtől, mások a kimerültségtől, betegségektől vagy megfagytak. A halottakkal senki nem számolt el. Engem rakodómunkásnak osztottak be. Reggel és este kaptunk némi ennivalót: általában uborkalevest, valami kásafélét és naponta tíz deka kenyeret. Többnyire rohadt káposztából vagy krumpliból főzték a vacsorát. Egészségügyi ellátás nem létezett, eszünkbe sem jutott, hogy betegség esetén gyógyszert kérjünk, mert sem gyógyszer, sem orvos nem volt. Még szappant sem láttam a fogságom idején! Legfeljebb azt tették meg, hogy a meztelenre vetkőztetett embereket sorba állították, s ránézésre megállapították, ki a gyenge, ki az életképes. Az oroszok egyedül a fertőző járványtól féltek, ezért a haldoklókat elszállították. Az egyik fegyenctársunk, aki szintén Csepelről érkezett, a táborban szenvedett éhhalált. El akartuk temetni, de mínusz 30 fok volt, a föld csupa jég. A magas hóban lyukat vágtunk, beletettük a tetemet, s lefödtük hóval. Ez volt a temetés. Mikor visszatértem Magyarországra, az édesapja érdeklődött utána, mi lett a fiával, ugye szép temetése volt? Nem mondhattam el neki, hogy éppen csak elkapartuk a hóban…

Nem közölték a foglyokkal, mikor engedik őket szabadon?

Folyton azt hajtogatták, hogy hamarosan, de bizonyosat nem mondtak… Így múltak el hónapok és évek, s mi egyre csak reménykedtünk. Aztán beletörődtünk abba, hogy más egyebet nem tehetünk, csak várnunk és dolgoznunk kell. Azt sem tudtuk, milyen nap van, mert minden nap egyforma volt. Egy idő után honvágyam sem volt, mert jóformán semmit nem éreztem. Sem fizikai, sem lelki fájdalomra nem emlékszem… Lefogytam 45 kilóra, lötyögött rajtam a bőr. Később egy színtársulatot hoztunk létre a csepeli foglyokból, hogy némi mosolyt csaljunk a fegyencek arcára. De nem jártunk sikerrel: a foglyok bambán, üveges szemmel meredtek ránk, miközben az oroszok jókat nevettek rajtunk. Nem vádolom az orosz katonákat, mert parancsot teljesítettek. Szép számmal voltak köztük olyanok is, akik dezertáltak a frontról, ezért őket is a táborba zárták, majd agyonlőtték.  Elég jól megtanultam oroszul, olykor kimehettem a faluba. Láttam, hogy a helybéliek is milyen szörnyű szegénységben élnek.

Hogyan és mikor vették hírét a szabadulásuknak?

Teljesen váratlanul ért a hír, hogy hazaengednek. Ez 1949-ben történt, három és fél év kényszermunka után. Ugyanúgy marhavagonokba zsuppoltak, ahogyan Liszicsanszkba vittek. Debrecenben vettek át a magyar hatóságok, akiktől kétszáz forintot kaptam. Kérdeztem is, hogy miért adják a pénzt, de nem szolgáltak magyarázattal. Így értem haza Csepelre. A környezetemben sokáig rossz szemmel néztek rám, mert úgy gondolták, bizonyára megérdemeltem a büntetésemet… Közben volt olyan fogolytársam, akivel együtt raboskodtam Liszicsanszkban, de azt állította, hogy a lágerben minden nap kacsasültet adtak enni. Őt hamarosan kinevezték egy építőipari cég főosztályvezetőjévé… Nem tudom pontosan, hogy a csepeliek közül hányan térhettünk vissza élve, de a táborban legalább ötvenen elpusztultak. Mások itthon haltak meg hamarosan, mert szervezetük teljesen legyengült, s nem bírták tovább a gyötrelmeket.

Csarnai Attila

Aligha ismer a magyar történelem olyan négy évet, amiben egyszerre alkottunk volna meg egy új alkotmányt, egy új államigazgatási rendet, egy új Büntető törvénykönyvet, és egy új Polgári törvénykönyvet - jelentette ki Orbán Viktor hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Az eseményen készült képeink itt megtekinthetők, a videó pedig itt.

A feladat nem kevés, az idő szűkös, de a munkát el fogjuk végezni – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott, az őszi ülésszakban befejezik a választási rendszer átalakítását, és megalkotják a választási eljárásról szóló törvényt. „Egyszerűbb rendszert alkotunk, amely alkalmazkodik a kibővült magyar politikai közösség igényeihez. Olyan rendszert alkotunk, amely számot vet azzal a ténnyel, hogy a magyar világnemzet lett, olyan rendszert alkotunk, amely kiaknázza a világnemzetté válás előnyeit Magyarország számára” – emelte ki. Mint mondta, emellett megalkotják a Polgári törvénykönyvet is. Olyan Ptk.-t alkotunk, ami az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján áll – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra, hogy aligha ismer a magyar történelem olyan négy évet, „amiben egyszerre alkottunk volna meg egy új alkotmányt, egy új államigazgatási rendet, egy új Btk.-t, és egy új Polgári törvénykönyvet”.

Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy átalakítják a földszabályozást. Az új földtörvény elvégzi azt a munkát, amit elődeink ez elmúlt száz évben elmulasztottak elvégezni, vagy elhárítottak annak elvégzését – jelentette ki. Rámutatott, az új törvény a termelést, a munkát és az új munkahelyek létrejöttét szolgálja majd. Megvethetjük egy új, modern, gazdaközpontú, világviszonylatban is versenyképes mezőgazdaság birtokrendszerének alapjait – tette hozzá.

Új magyar államrendszer

Az őszi ülésszak során elkészítik a 2013-as büdzsét is, amely – a miniszterelnök szavai szerint - lehetővé teszi a munkahelyvédelmi akcióterv kivitelezését. Szociális adókedvezmény, munkahelyteremtés, államadósság-csökkentés, kézben tartott pénzügyek; erre épül a 2013-as költségvetés – sorolta a kormányfő.

Emellett folytatódik az új magyar államrendszer kiépítése is. Mint mondta, 2010-ben abból indultak ki, hogy a XX. század közepére „elbukott a nemzeti, liberális állam- és nemzetépítési vállalkozásunk, amely számos évtizeden át sikeresen segített bennünket”. Ezzel összefüggésben megjegyezte: az ezt követő „kísérletek nem állták ki az idők próbáját, ráadásul szégyenteljes, embertelen és barbár kísérletnek is bizonyultak”. Világossá vált, hogy faji vagy osztályalapra, fajok és osztályok harcára civilizált, szabad és emberséges államrendszert nem lehet felépíteni – szögezte le. A kommunizmus évtizedeit követő időszakról szólva úgy fogalmazott: „az eredmény egy zavaros és bizonytalan korszak, egy zavaros és bizonytalan alkotmányos rendszer lett, a maga nehezen kiszámítható jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher-és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal”.

Orbán Viktor kiemelte, gyorsított államépítési munkát végeztek a 2010-es kormányváltás óta. Új alkotmányos államrendet kellett létrehozni, fajok és osztályok küzdelme helyett meg kellett alapítanunk a nemzeti együttműködés rendszerét, amely a nemzeti érdekre, jogok és kötelességek egyensúlyára, valamint a kölcsönös felelősségvállalásra épül – jelentette ki.

Az előttünk álló őszre esik az a munka, amellyel befejezzük a rendőrség átszervezését, és az új igazságszolgáltatási rendszert eredményező reform utolsó mozdulatai erre az őszre esnek. Folytatjuk az egészségügy és az oktatás újjászervezését – sorolta. A 2013-as 14-es tanév megnyitójával a végére érünk az új magyar államszervezet teljes kiépítésének – emelte ki.

A honvédség afganisztáni küldetéséről szólva elmondta, 2014. december 31-ig a szövetségesek kivonják az országból a katonáikat. Ennek a műveletnek az egyik legfontosabb színtere és csomópontja a kabuli nemzetközi repülőtér. 2012. október elsejétől a magyar katonák biztosítják a reptér védelmét. Honvédeinknek sok sikert, katonaszerencsét, erőt, egészséget kívánunk, Isten óvja őket, mindnyájukat hazavárjuk! – húzta alá a miniszterelnök.

„Magyarország is állítsa föl a pénzügyi ombudsman intézményét”

Az elmúlt két év egyik fontos tapasztalatának következményeit is le kell vonnunk az ősz során. Bár sokat tettünk azért, hogy az embereket megvédjük az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a dokumentálható állampolgári sérelem. Ezért azt javaslom, hogy angol mintára, az emberek érdekében Magyarország is állítsa föl a pénzügyi ombudsman intézményét – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök a mezőgazdaság világszinten tapasztalható kedvezőtlen és fenyegető helyzetére is felhívta a figyelmet. Mint kifejtette, élelmiszer-árrobbanás fenyeget, amelynek nyomában társadalmi nyugtalanság, feszültség alakulhat ki a világ különböző pontjain. Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszer-árrobbanásra, ezért az ősz során a Nemzetgazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztérium külön munkacsoportja készíti majd fel a magyar gazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre – mondta a kormányfő.

Kitért rá, Európa változatlanul saját válságával küzd, s ez a válság „szemmel láthatóan nem enyhült”. A válságkezelési világversenyben Európa rosszul áll. Magyarországnak ugyanakkor meg kell védenie magát attól a válságtól, amit nem ő okozott, s amelynek elmélyítéséhez sem járult hozzá – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor hozzátéve, az őszi parlamenti évad kezdetén tehát ezt kell meghatároznia a kormánynak, milyen lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy a kontinens válsága ne húzza vissza hazánkat, és mi, magyarok elérhessük céljainkat.

„Ragaszkodunk a céljainkhoz”

Mi 2010-ben azt mondtuk: sikeressé akarjuk tenni Magyarországot. Ennek érdekében a nemzeti együttműködési rendszer keretében egy új társadalmi szerződést hoztunk tető alá Magyarország polgárai között, beleértve az államot és az azt irányító kormányt is. Erről szólt a kormányprogram – emlékeztetett a miniszterelnök, akinek szavai szerint ezt testesítette meg a választási eredmény, és az annak nyomán létrejövő kétharmados parlamenti többség. Orbán Viktor elmondása szerint a két legfontosabb megállapodás az volt, hogy kimentik a családokat és a vállalkozásokat az adósságcsapdából, és munkahelyeket teremtenek, hogy „ne maradjon törékeny Magyarország gazdasága”. Ez vitte előre a kormányt munkájában – húzta alá a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy 2010 után az európai válság újabb hulláma érte el Magyarországot. Sokan azt mondták, a válság miatt Magyarországnak fel kellene adnia eredeti céljait, vissza kellene térnie a megszorítások ilyenkor szokásos politikájához. Mi azonban úgy döntöttünk, nem adjuk fel, a válság ellenére is ragaszkodtunk és ragaszkodunk a céljainkhoz. Ragaszkodunk most, 2012 őszén is ahhoz a célhoz, hogy kitörjünk az adósságcsapdából, és ahhoz a célunkhoz is, hogy az emberek segély helyett munkából élhessenek – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Fontos sikerek

Magyarország a válság ellenére fontos sikereket ért el.  Megvédtük a nyugdíjakat, nem engedtük csökkenteni, hanem évről évre az infláció mértékével növeltük, megőriztük vásárlóerejét. Ezt fogjuk tenni a jövőben is – mondta a miniszterelnök.  Hozzátette: hozzáfogtak az államadósság csökkentéséhez; a 2010-ben örökölt helyzethez képest, amikor 80 százalék fölött állt, jelenleg körülbelül 77 százalék az adósság – mutatott rá Orbán Viktor. Szólt arról is, megszüntették a korábbi kormányok felelőtlen gazdálkodását, és hosszú évek után sikerült három százalék alá szorítaniuk a költségvetési hiányt. A tartósan és jelentősen három százalék alatt maradó, fokozatosan csökkenő mértékű államháztartási hiány és a növekvő gazdasági teljesítmény biztosítja, hogy az adósságállomány csökkenése 2013-ban is folytatódjon. Erre kell épülnie a költségvetésnek is – szögezte le a kormányfő.

Beszélt arról is, magyar emberek százezreit szabadították ki a devizahitelezés fogságából; olyan intézkedéseket hoztak, amelyek biztosítják, hogy mindenki megtalálhassa a számára kedvező otthonvédelmi formát, legyen az árfolyamgát vagy végtörlesztés. Arányos, teljesítményösztönző és családi alapú adózást vezettünk be, amivel több ezer forintot hagytunk a gyermekeket nevelő szülőknél. A családi adórendszer kiépítését folytatva a KDNP javaslatait kidolgozzuk, és legkésőbb 2014. január 1-jén be is fogjuk vezetni – mondta a miniszterelnök.

Két évvel ezelőtt azt mondtuk, meg fogjuk védeni a magyar emberek munkahelyeit, és mindenkit, akit csak lehet, vissza fogunk segíteni a munka világába, hogy Magyarországon legalább 5,5 millió ember dolgozzon. Ezért indítottuk el a Start munkaprogramot, támogattuk a munkahelyteremtő beruházásokat – idézte fel a kormányfő. Mint kifejtette, az első eredmények már szemmel láthatóak, hiszen a mostanra a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget, és megnövelték a foglalkoztatottságot.

A helyzet még törékeny, és az élet még mindig nehéz Magyarországon, ezért Európában elsőként indítunk munkahelyvédelmi akciótervet, és bárki bármit mond, azt véghez is fogjuk vinni. Erre kötöttünk megállapodást a választókkal – jelentette ki Orbán Viktor. „Választ kell adnunk arra a kérdésre, hogyha a dolgok a tervek szerint alakulnak, akkor mi szüksége van Magyarországnak egy IMF-megállapodásra” – fogalmazott a kormányfő. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy hazánknak a saját problémái miatt nem kell az IMF-fel megállapodnia. Hozzáfűzte: stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani, ahogy azt az Európai Unió is elismerte.

A válságot nem mi okoztuk, és nem mi tartjuk életben

Mint mondta: hazánknak valójában az EU problémái miatt van szüksége egy biztosítási hitelmegállapodásra. Azért kell az IMF-megállapodás, hogy meg tudjuk védeni magunkat az eurozónát nyomasztó betegségtől – szögezte le Orbán Viktor. Szavai szerint e válságot „nem mi okoztuk, és nem mi tartjuk életben”.

Míg pár éve úgy tűnhetett, hogy az unió mindenre megoldás, most úgy látszik, hogy inkább a probléma forrása – hangsúlyozta, hozzáfűzve: mi, magyarok, az eurozóna válsága miatt nem tudunk előrehaladni. Amiben előre tudtunk haladni, ott tudatosan másképp és mást csináltunk, mint azok, akik a válságot okozták – emelte ki. Összegzésében a kormányfő hangsúlyozta: számunkra előnyös lenne egy megállapodás, de csak jó megállapodást akarunk kötni.

Hazánk ma erősebb, mint 2008-ban

Ennek kapcsán felidézte, hogy volt már arra példa, hogy hazánk békésen megkötött egy rossz megállapodást, majd „a kormány békésen azt mondta az embereknek; ti fizessétek meg az árát, majd azzal a mozdulattal ki is faroltak a felelősség alól”. „Az eredményt ismerjük: nyugdíjcsökkentés, a munkanélküliség elszabadulása és a nyakig eladósodás” – jegyezte meg.

A kormányfő beszédében kifejtette: 2010-ben szakított hazánk az előző kormányok azon feltevésével, hogy Magyarország kicsi, gyenge, alávetett, és nem tud helyzetén maga segíteni. Ezzel kapcsolatban elmondta: a jelenlegi kormányzó pártszövetség úgy döntött, hogy hazánk sikeressége érdekében növelni kell Magyarország mozgásterét.

Magyarország ma erősebb, és nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint 2008-ban, ezért nem is kell egy olyan típusú megállapodást elfogadnunk – vélekedett a miniszterelnök. Ennek kapcsán kifejtette: túljegyzik az államkötvényeket, működik a pénzpiac, az ország kereke – nagy erőfeszítések árán, de - forog. Hazánknak nincs szüksége egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető IMF - európai uniós megállapodásra – szögezte le.

„Le kell győzni a kishitűséget”

„Mi egy jó megállapodást akarunk, ezért utasította vissza a Fidesz-KDNP közös frakcióülése az IMF-EU tárgyalódelegáció feltételeit” – fogalmazott a kormányfő, hozzáfűzve: a következő kormányülés fontos napirendi pontja lesz a 2008-as rossz szerződés tapasztalatainak megvitatása.

A magyar kormány egy olyan megoldási javaslatot fog kidolgozni, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja – húzta alá. Orbán Viktor ezzel összefüggésben előrebocsátotta: javaslatuk alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz, hiszen Magyarország számára az a jó megállapodás, ami minél több munkahelyet teremt.

„Hogy mi mindnyájan elérhessük közös céljainkat, ahhoz elsősorban erősnek kell lennünk” – fogalmazott. Kifejtette: hatalmas az, aki másokat legyőz, erős pedig az, aki legyőzi önmagát, hozzátéve: „nekünk saját magunkat kell legyőznünk 2012 őszén is”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Magyarországnak le kell győznie kishitűségét, a saját jelentéktelenségét sulykoló előfeltevéseket, és a ránk erőltetett tévképzeteket. A miniszterelnök beszéde zárásaként arról biztosította a hallgatóságot, hogy a magyar parlament 2012 őszén elég erős lesz ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon, és jó megállapodásokat kössön.

(fidesz.hu)