A Csepeli Horgász Egyesület a hagyományoknak megfelelően idén is megtartotta szokásos halászléfőző versenyét. Ezúttal talán a megszokottaknál is finomabb hallevek készültek a jó hangulatú rendezvényen.

A 7 csapat részvételével megtartott program már reggel 8 órakor elkezdődött, a csapatok elfoglalták bográcshelyüket a kijelölt tűzrakó helyeken, és kezdetét vette a főzés. A tanya közepén egy impozáns látványt nyújtó füstölő szerkezet is kiállításra került, amely körül serényen sürögtek-forogtak a szorgos kezek, mindenki a lehető legfinomabb halászlé elkészítésén tüsténkedett. Volt, aki a passzírozásra esküdött, más viszont a világért sem nyúlt volna a halszeletekhez, nehogy véletlenül is megbontsa a finom halhúst. A főzés természetesen a lehető legjobb hangulatban zajlott, a különböző tájegységek hallevei pedig egytől-egyig időben elkészültek. A zsűrinek cseppet sem volt könnyű dolga: a külcsín mellett  az ízek kavalkádja is okozott éppen elég fejtörést az ítészeknek.

Végül megszületett a végeredmény, amit ünnepélyes díjátadáson hirdettek ki a szervezők, a legjobbakat érmekkel és az elmaradhatatlan serlegekkel is jutalmazták.
Különösen kitett magáért a Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság I. szakaszmérnökségének csapata, akik az asztal megterítése mellett a szíves vendéglátásban és a főzésben is jeleskedtek. A versenyt követően mindenki jóízűen fogyasztotta el a bográcsok tartalmát, és köszönte meg a kitűnő szervezést a házigazdáknak.

                                       A Csepel HE halászléfőző versenyének végeredménye:

 I. ARTANS Kft.
II. Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
III. Ráckevei Duna ági Horgász Szövetség
IV. Pintér Horgász Bolt
V. CSHE választmány
VI. DCSPE
VII. CSHE nyugdíjasok

Különdíjas: Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság I. szakaszmérnökség

Légrádi G.
Fotók: Zarándi Bence

Tatabánya hatodszor adott otthont az egyéni Serdülő Országos Bajnokságnak. A szeptember 22-23-a között rendezett versenyen a Csepeli DAC sérülések és egyéb okok miatt nem teljes csapattal ugyan, de jól szerepelt.

 A Magyar Atlétikai Szövetség honlapján olvasható beszámoló szerint mindhárom korosztályban voltak olyan fiatalok, akik több versenyszámban szereztek aranyérmet - de olyanok, akik háromszoros állhattak fel a dobogó legfelső fokára, csak kevesen voltak. Közéjük tartozott a még mindig csak 13 esztendős csepeli Jezsek Brigitta, aki 80 méteren, 80 m. gáton és 300 méteres futásban lett első, és ezzel háromszoros magyar bajnok, rajta kívül csak a 14 éves Sarok Klaudia (Bercsényi DSE) szerzett 2 arany és egy ezüstérmet. Nem mellesleg Brigitta gátfutásban 11.87 mp-el országos csúcsot állított fel!
A legtöbb versenyszámban kiélezett küzdelmeket és kiváló eredményeket láthatott a közönség, akik sorában nagyon sok szülő, nagyszülő volt. A tavalyi évekhez hasonlóan akadtak idén is olyan versenyszámok, ahol kevés induló volt, és az elért eredmények egy része sem volt minden esetben „országos szintű.”
Deák Balázs vezetőedző beszámolója szerint a Csepeli DAC másik ifjú reménysége, Kavecsánszki András is jól teljesített, hiszen 800 méteren a dobogó második fokára állhatott fel, 100 méter gáton a IV., távolugrásban az V.,míg 300 méteren a VI. helyen ért célba.

Légrádi G.
Forrás: Csepeli DAC, MASZ
Fotók: MASZ

Nem tudta megvédeni világbajnoki címét a szeptember 21-e és 23-a között rendezett római maratoni világbajnokságon a Kövér Márton-Györe Attila kenu páros. A csepeli egységnek ezúttal „be kellett érnie” a második hellyel.

Az első napon az ifjúsági mezőny szállt vízre, ahol a Csepeli Kajak- Kenu Egyesület sportolója Nagy Flóra, Takács Tamarával párban a 8. helyen ért célba. Az U23-as kenusoknál Dóczé Ádám állt rajthoz csepeli színeket képviselve, és a 4. helyen végzett.
A felnőtt férfi kenu párosok mezőnye ezúttal hatalmas csatát hozott, a csepeli Kövér–Györe páros szinte az egész verseny alatt két spanyol duóval harcolt a győzelemért, az egyik rivális hajó csak az utolsó körben szakadt le, míg a magyarok végül a második helyre szorultak.
Az egykoron szintén a csepeli sikeredző, Ludasi Róbert keze alatt készülő Csay Renáta parádézott a versenyen, két világbajnoki címet szerzett, egyes sikere mellett párosban a nála 16 évvel fiatalabb Farkasdi Ramóna partnereként taktikus versenyzéssel ért fel a dobogó legfelső fokára.

Ludasi Róbert kicsit kicsit csalódottan nyilatkozott a Csepel.hu-nak: "Mivel az utóbbi időben maratoni versenyzőink elkényeztettek az eredményeikkel, némileg váratlanul ért, hogy a Kövér-Györe kettős ezúttal nem tudta megvédeni világbajnoki címét. Ennek ellenére a fiúk második helye mellett sikeresnek értékelem Dóczé Ádám és Nagy Flóra versenyzését, s külön gratulálok a most már győri színekben versenyző Csay Reninek, aki valaha 5 vb, illetve Eb elsőséget szerzett közös munkánk alatt!"

  Eredmények:

                                                                                     Ifjúságiak

K-2:
1. Bordács Blanka, Czéllai-Vörös Zsófia 1:17:36.980
………………….
8. Takács Tamara, Nagy Flóra (Csepeli KKE) 1:21:41.080

                                                                                     Felnőttek

K-1:
1. Csay Renáta (Magyarország) 2:01:20.710
2. Stefania Cicali (Olaszország) 2:01:54.800
3. Faldum Bereniké (Bulgária) 2:02:42.480
…12. Bara Alexandra (Magyarország) 2:06:26.660

K-2:
1. Csay Renáta, Farkasdi Ramóna (Magyarország) 1:54:41.950
2. Stefania Cicali, Anna Alberti (Olaszország) 1:54:51.020
3. Hagymási Réka, Kiszli Vanda (Magyarország) 1:55:34.220

                                                                                     Férfiak

C-2:
1. Oscar Granna, Ramón Ferro (Spanyolország) 1:56:06.480
2. Kövér Márton, Györe Attila (Magyarország, Csepeli KKE) 1:56:15.210
3. Manuel Antonio Campos, Jose Manuel Sanchez (Spanyolország) 1:57:10.560

K-2:
1. Ivan Alonso, Emilio Merchán (Spanyolország) 2:02:15.590
2. Walter Bouzan, Alvaro Fernandez (Spanyolország) 2:02:17.170
3. Simon Van Gysen, Mocke Jasper (Dél-afrikai Köztársaság) 2:02:30.540
…8. Salga István, Ceiner Bejnámin (Magyarország) 2:05:52:800

Légrádi Gábor
Forrás és fotók: MKKSZ

A gazdasági világválságra ez a cég nem emberek elbocsátásával, hanem egy munkahelyteremtő innovációs beruházással felel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Egis Gyógyszergyár Nyrt. új kutatás-fejlesztési épületeinek avatásán, kedden. Ugyanitt Hodász István, a cég vezérigazgatója kiemelte: a kutatók hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez, sikereikkel pedig újabb termékeket és munkahelyeket teremthetnek.

Európában ma a hírek inkább a gyárak bezárásáról, munkahelyek megszűnéséről és válságról szólnak, mi itt Budapesten, a XVI. kerületben pedig egy új üzemet adunk át – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott, „nagyszerűnek érezhetjük ezt a napot azért is, mert ez a 7 milliárdos beruházás mintegy félszáz munkahelyet biztosít magasan képzett szakemberek számára. Nem akármilyen félszáz alkalmazottról beszélünk – jegyezte meg. Mint mondta, minél képzettebb egy Magyarországon lévő gyártókapacitás alkalmazotti köre, annál valószínűbb, hogy hosszabb távon is hazánkban marad a beruházás, és hogy újabb csatlakozó beruházások jönnek létre.

Nagyszerű ez a nap azért is, mert a történelem ismétli önmagát – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az Egis jogelődje, nyolcvan évvel ezelőtt hozta létre hazánkban az első saját kutató laboratóriumát. A gazdasági világválságra ez a cég nem emberek elbocsátásával, hanem egy munkahelyteremtő innovációs beruházással felel, pontosan úgy, ahogyan ezt 1932-ben is tette – szögezte le.

"Ez a meggyőződés, elv, gondolkodásmód vezérelt minket"

Orbán Viktor szólt arról is, hogy az Egis Közép-Európa összes iparvállalata közül a negyedik legnagyobb összeget, 11,6 milliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre, ez a cég árbevételének a 90 százaléka. Magyarország kormányának nevében szeretnénk elismerésünket kifejezni ezért a nemzetközi rangsorban elfoglalt nagyszerű helyért – fűzte hozzá.

A kormányfő beszédében kiemelte, a magyar gazdaság meggyógyulásának legfontosabb eszközei a munka és az innováció. Emlékeztetett arra, hogy a kormány Magyarországon egy munkaalapú társadalmat szeretne létrehozni a jelenlegi munkahelyek megőrzésével és olyan fejlesztési beruházások elősegítésével, amelyek aztán új munka- és kutatási lehetőséget jelentenek. Ezzel összefüggésben megjegyezte, ebben a szellemben indították el – Európában elsőként – a munkahelyvédelmi akciótervet.

Ez a meggyőződés, elv, gondolkodásmód vezérelt minket, amikor 226 millió forint értékű kormányzati támogatást nyújtottunk az Egis kutatási kapacitások fejlesztését célzó beruházáshoz – jelentette ki. Mi minden olyan kezdeményezés mellé örömmel állunk oda, ami értéket és új munkahelyet teremt – fűzte hozzá.

Az Egis egy magyar vállalat, ezen nem módosít az a tény sem, hogy 51 százalékban francia tulajdonban vannak a részvényei – hangsúlyozta a kormányfő. Ugyanakkor megjegyezte: hazánk örül a Franciaországból érkező beruházásnak, és reméli, hogy hosszú távú lesz ez az együttműködés. Kiemelte azt is, hogy kiváló az együttműködés a gyár francia többségi tulajdonosa és a kormány között, valamint korrekt partnerség alakult ki az Egis gyár, annak vezetői, valamint a magyar egészségügyi kormányzat között.

Az Egis története egy folyamatos sikersorozat

Az Egis Gyógyszergyár jövőre ünnepli alapításának századik évfordulóját. Ennek a gyárnak a története egy folyamatos sikersorozat; egy olyan sikersorozat, amely magyarországi tudásra, magyarországi munkaerőre és magyarországi kapacitásra van alapozva- sorolta a miniszterelnök. Szavai szerint a gyár története bizonyíték arra is, hogy csak elszántsággal és kiválóságra törekvéssel lehetséges a világpiaci élmezőnyben is jól teljesíteni, valamint elismert céget létrehozni, fenntartani és folyamatosan fejleszteni.

Úgy fogalmazott, az Egis ma már egy ismert és világszerte meghatározó magyar cég, és „a most átadott két új beruházás eredményeként létrejött kutatás-fejlesztési kapacitások növekvő számú, új, magas hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztését teszik majd lehetővé”. A magyar innovációnak ez egy újabb központja, és hozzásegít ahhoz, hogy a magyar gyógyszeripar továbbra is a világ élvonalában maradhasson – emelte ki, hozzátéve: a cég arra törekszik, hogy a budapesti bázisról kiindulva, minél messzebbre terjeszkedjen a világban. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy miközben a vállalat a világ több mint 60 országába exportál, a gyógyszerkutatás és -gyártás összes fázisát Magyarországon végzi.

Az Egis azzal segíti Magyarországot, hogy nyereségének mintegy 90 százalékát visszaforgatja a magyarországi kutatás-fejlesztésbe, termelési és egyéb beruházásokba; ez egy újabb ok arra, hogy megemeljük a kalapunkat a gyár francia többségi tulajdonosa előtt – jelentette ki. A kormányfő úgy fogalmazott, a magyar kormány a magyar kormány stratégiai szövetségesként tekint az Egisre, véleménye szerint az ilyen és ehhez hasonló történetekben rejlik Magyarország megújulásának és eljövendő gazdasági sikerének a titka. Ha ezt a receptet követjük, Magyarország újra vissza fog kerülni a sikeres nemzetek sorába – zárta szavait Orbán Viktor. Több mint 40 ezer családnak nyújt megélhetést az ágazat

Ahhoz, hogy egy termék gyártósorra kerülhessen, nagyon alapos kutató-fejlesztő munkának kell megelőznie, különösen igaz ez a nemzetgazdaságilag nagyon fontos, magas hozzáadott értékű termékekre – jelentette ki Hodász István. Az Egis Gyógyszergyár vezérigazgatója rámutatott, a most átadott, 9000 négyzetméternyi új épületekben „135 munkatárs tehetsége, találékonysága, kreativitása alapozza meg annak a több ezer kollégának a megélhetését, akik a gyártásban vagy a termelést kiszolgáló területeken dolgoznak”. Kutatóink hozzájárulnak munkahelyeink megőrzéséhez, sikereik révén pedig újabb termékek, újabb munkahelyek jöhetnek létre – fogalmazott.

A magyar gyógyszeriparról szólva kiemelte, a kutatás-fejlesztés lehetőségeit mutatja, hogy a magyar feldolgozóipari kutatás-fejlesztési ráfordítások 48 százaléka az ágazatból jön. Termelésünk 70-80 százalékát exportáljuk, 2011-ben a magyar gyógyszeripar 116 milliárd forintnyi bevételi többlettel javította a külkereskedelmi mérleget – sorolta Hodász István, megjegyezve, az idén várhatóan még jobb lesz a szaldó, mivel már az első félévben meghaladta a 120 milliárdot a kiviteli többlet.

Szólt arról is, hogy az exportból származó nyereséget túlnyomórészt Magyarországon forgatják vissza. Mint mondta, beruházóik kizárólag magyar vállalkozók, és a laboratóriumokban megvalósuló kutatás-fejlesztési munka eredményei is a magyar gazdaságot erősítik. A 14 ezer főt foglalkoztató szektor több mint 40 ezer családnak nyújt megélhetést, ráadásul munkatársaink fele felsőfokú végzettségű – jelentette ki.

Az Egis csak itthon kutat, fejleszt és gyárt. Az elmúlt húsz évben 130 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, ennek 40 százalékát, több mint 50 milliárd forintot a gazdasági válság 2008-as kitörése óta fordítottunk erre a célra – hangsúlyozta. Mint mondta, „amikor mások megtorpantak, csökkentették beruházásaikat, az Egis magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, ezzel is segítve az országot a munkahelyek megtartásában”.

(fidesz.hu)

A Humán Szolgáltatások Igazgatósága tájékoztatja a csepeli lakosokat, hogy a Családsegítő Központ családgondozói szolgáltatását a Családtámogatási Iroda épületében, a Szent Imre tér 3. szám alatt is igénybe vehetik.

Intézményünk ügyeletet lát el az alábbi időpontokban: hétfő - csütörtök: 9.00 – 13.00; péntek: 9.00 – 12.00.

Szolgáltatásaink:

• szociális, mentálhigiénés, és életvezetési tanácsadás
• szociális, családtámogatási ellátásokról való tájékoztatás
• szociális támogatások igénylésében segítségnyújtás
• segítő beszélgetés
• a Családsegítő Központ egyéb szolgáltatásaira (adósságkezelési tanácsadás, foglalkoztatási tanácsadás, klubfoglalkozások stb.) jelentkezés fogadása, ill. tájékoztatás ezekről a szolgáltatásokról

A szeptember 24-én a tömegközlekedési változásokról tartott sajtótájékoztatón a Csepeli Városkép mukatársai videót is készítettek, melyet itt tekinthetnek meg.

A parlagfüves területek felderítése és azok számának csökkentése érdekében úgynevezett Parlagfű Bejelentő Rendszert (PBR) indított a Vidékfejlesztési Minisztérium. A rendszer célja a hatósági eljárásban közreműködő szervezetek és a lakossági információáramlás hatékonyságának növelése és pontosabbá tétele. Különlegessége, hogy a bejelentéssel közvetlenül az ellenőrzésre jogosult illetékes hatóságokhoz jutnak el, biztosítva ezzel a parlagfű gyors kiirtását.

A bejelentő rendszert a parlagfű legveszélyesebb időszakában bárki használhatja – hiszen július 1. előtt, és október 15. után inaktív állapotban lesz, mivel a parlagfű helyszíni ellenőrzését a hatályos jogszabályok szerint az illetékes hatóságok ekkor nem végzik. Október 15. után pedig véget ér az egyéves növények, így a parlagfű számára is a vegetációs időszak. Az aktív időszakban azonban bárki, aki parlagfüvet észlel, így a lakosság, társadalmi szervezetek és vállalkozások egyaránt, jelezhetik a hatóságoknak. 
A rendszer üzemszerű próbája 2012. szeptember 17-én indult el, ezen időponttól kezdve  lesz lehetősége a program használóinak a regisztrációra és bejelentések megtételére. 
A rendszer a http://www.govcenter.hu/pbr címen közvetlenül elérhető. Továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium, a NÉBIH és a FÖMI honlapján kialakítanak egy olyan linket, amely a bejelentő felületre irányítja az érdeklődőket. 
Itt egy regisztrációt követően a felhasználó otthoni interneteléréssel is megteheti bejelentését. Tesztüzemben már működik a mobiltelefonról tett bejelentések fogadása és kezelése is.

Belterületen - amennyiben a földhasználó a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget - úgy az ellenőrzés lefolytatására és a közérdekű védekezés elrendelésére a jelenleg hatályos jogszabályok alapján a jegyző jogosult.
Külterületen az ellenőrzés lefolytatására az illetékes Megyei Kormányhivatalok Körzeti Földhivatalai jogosultak, míg a közérdekű védekezés elrendelésére az illetékes Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai (továbbiakban: Megyei NTI). A növényvédelmi bírság kiszabását bel- és külterület esetében is a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság végzi. A fentieknek megfelelően a belterületi bejelentéseket a PBR az illetékes önkormányzathoz, külterületi bejelentéseket a Parlagfű Információs Rendszeren keresztül az illetékes Megyei Kormányhivatalok Körzeti Földhivatalaihoz küldi.
A panasztörvény alapján, a bejelentést annak beérkezésétől számított 30 napon belül el kell bírálni, és a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről a bejelentőt tájékoztatni szükséges. A bejelentők a regisztrációval egyidejűleg tájékoztatást kapnak arról, hogy belterületre vonatkozó bejelentés esetén e-mail-ben kaphatnak visszajelzést.

Ha a PBR működése közben problémát tapasztal, az alábbi telefonvonalon, vagy e-mail címen tud erről bejelentést tenni: Tel: 1/401-2060, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tarlós István még nem döntötte el, folytatná-e a munkát a következő ciklusban, ám a Fideszen kívül más politikai formációval kizártnak tartja az együttműködést. A főpolgármester az MTI-nek adott interjúban elmondta, a BKV adósságállományának törlesztéséhez új bevételi forrásokat kell bevonni, de a 4-es metrót befejezik.

Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új városüzemeltetési modell beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a Budapesti Városüzemeltetési Központ, amelyhez a közszolgáltató cégek tartoznak, jelentős megtakarításokat ért el, a Budapesti Közlekedési Központ pedig mintegy 50 milliárd forintnyi támogatást szerzett mostanáig.

Úgy fogalmazott, 2010-ben csak egy rosszul előkészített 4-es metró beruházás maradt a városra a 2013-ig tartó uniós finanszírozási ciklusra, így most sorozatban készítik elő a projekteket, hogy a 2014-ben nyíló alapban akár "máról holnapra" lehessen pályázni. Ezek között említette a földalatti felújítását és járműcseréjét, a gödöllői HÉV pályafelújítását, annak a 2-es metróval való összekötését, a csepeli és a ráckevei HÉV összekötését és becsatlakoztatását az Astoriáig, a villamos- és autóbuszprojekteket. Kiemelte, hogy az előkészítő munkákat hárommilliárd forinttal támogatja a kormány.

Megvalósul az 1-es és 3-as villamosprojekt, a budai fonódó villamoshálózat, és "nagy nehézségek árán" befejezik a 4-es metrót - mondta, utóbbi kapcsán megjegyezve: a műszaki problémáknál a pénzügyi, jogi vetületek súlyosabbak. A Siemens céggel tart az egyeztetés, de veszteség nélkül nem lehet "megúszni"; a cél a korábbi, Budapestre nézve hátrányos szerződésből fakadó kár- és kötbérigény megfelezése, de így is több 10 milliárd forint lesz.

A BKV gazdálkodása kapcsán azt mondta, álláspontja szerint a cég középtávú működése a kormánnyal közösen finanszírozható, ugyanakkor az adósságállomány miatt 2015 végére a közösségi közlekedés ismét kritikus helyzetbe kerülhet, ha a főváros nem jut új bevételekhez.

Kifejtette: noha a 2004 és 2010 között felhalmozott 62 milliárd forintos adósságot sikerült kilenc bankkal refinanszíroztatni, azok csak haladékot adtak. Az adósságállományból 2015-ben 51 milliárd forint jár le, amire van állami garancia, de ez nem megoldás - mondta, hozzátéve, a városrészek érdekei nem írhatják felül Budapest érdekeit, mert annak az állam is súlyos kárvallottja lehet.

Tarlós István fontosnak nevezte, hogy megoldották az Alstom-szerelvények ügyét, a legnagyobb sikernek pedig a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlását tartja. A városvezetést továbbra is foglalkoztatja a stratégiai fontosságú társaságok visszaszerzése, jelenleg a vegyes tulajdonú Fővárosi Csatornázási Művek ügyét mérlegelik.

Szólt arról is, hogy megkezdődött a Közraktárak, vagyis a CET-beruházás kivitelezési hibáinak kijavítása, az épület a város birtokába került, és "keserves" tárgyalásokon sikerült visszaszerezni 21 milliárd forintot abból a 31 milliárdból, amelyet a szerződés szerint a városnak ki kellett volna fizetnie az ehhez képest mindössze nyolcmilliárd forintos beruházásért.

A további projekteket sorolva elmondta: számos városrészben "valódi kerékpárutakat" építettek, megindult a Széll Kálmán tér felújításának tervezése, még e ciklusban megkezdődik a római-parti árvízvédelmi mű kivitelezése, folytatódik a Budapest szíve program, és megkezdik az óbudai gázgyár rehabilitációját.   

Arról is beszélt, hogy a Belügyminisztériummal és a Máltai Szeretetszolgálattal közös "társadalmi megbékélés" program eredményeként jóval kevesebb hajléktalan él közterületen, az érintettek emberibb körülmények közé kerültek, s mintegy 4-500 embert rendszeresen foglalkoztatnak a fővárosi közszolgáltató cégek. Az elmúlt télen három új szállót adtak át, s napokon belül pedig megnyitják a negyedik intézményt, a Szabolcs utcában.

A kórházak központi irányítását, az általános iskolák és szakiskolák állami kézbe adását a főpolgármester jó lépésnek tartja, a gimnáziumok esetében azonban azzal "messzemenőkig nem ért egyet". Szerinte azoknak az önkormányzatnál kell maradniuk, mert a patinás gimnáziumok öregbítik a város hírnevét. Jelezte: tart attól, hogy nemcsak a normatívát fogja "elvinni" az állam.

A kulturális szférában a mecenatúra fejlesztése mellett érvelt, mert a pénzhiány miatt nehezen működnek a színházak, a mozikra még kevesebb jut, az egyetlen megbízhatóan gazdálkodó intézmény a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és annak hálózata. Kitért arra, 14 színház közül kettőnek az élén volt változás, a József Attila Színházban ennek gazdasági oka volt, s egy év alatt talpra állt az intézmény.

Az Újszínházra utalva úgy fogalmazott: van egy "megengedő, ultraliberális réteg", amely szerint csak akkor van demokrácia, sokszínűség, ha ők irányítanak és a "rózsaszín különböző árnyalatai vannak jelen". Ebből vannak a feszültségek - folytatta -, s ha tényleg sokszínű, nem csak egyféle irányultságú színházra van igény, akkor nem baj, ha a vezetés "heterogénebb". Közölte: szeretné, ha Budapesten magyar és külföldi klasszikusokat játszanának klasszikus rendezésben, ennek bázisa lehet az Újszínház.

Tarlós István szerint nem tart ott a város, ahol mostanra tervezte: ennek egyik oka "a kommunikáció torzulása", a másik pedig, hogy többet szeretett volna kiszakítani Budapest számára a központi büdzséből. Azt mondta: a mostani munka a következő ciklusban érne be, s pislákol benne valami a jövőt illetően, a döntése azonban függ mások mellett attól, mekkora súlya lesz a fővárosnak, mennyi ambíciója lesz, továbbá hogy mit tervez a Fidesz és a miniszterelnök.

Leszögezte: semmilyen más politikai formációval nem tudja elképzelni az együttműködést. Emellett megjegyezte, hogy a személyére vonatkozó közvélemény-kutatási adatok jelenleg biztatóak, s az újraindulásra vonatkozó döntése ezen felmérésektől is függ majd.

(MTI-fidesz.hu)

Ha elmegyünk egy rockkoncertre, ha találkozunk régi ismerősökkel, és feltesszük a kérdést, ki volt Radics Béla, és 2012-ben miért kapta meg posztumusz a Csepel díszpolgára címet, sokan így emlékeznek a legendás gitárosra: ő ismertette meg velünk Jimi Hendrix, a Cream és a Led Zeppelin zenéjét; s mikor a Radnóti színpadára lépett, kezében a legendás bíbor Gibsonnal, minden szem rá szegeződött.

Lehetett az énekes akár Demjén Rózsi, lehetett a basszusgitáros Som Lajos vagy Póka Egon, az orgonista Balázs Fecó, a dobos pedig Kőszegi Imre, a középpontban egyértelműen Radics Béla állt. RB Kapitány jelenség volt, gitártudása mellett olyan karizmával rendelkezett, mint a kor nagyjai közül csak kevesen – emlékeztek vissza a magyar gitárkirály egykori rajongói.

Béla a „brit szellem” jegyében alapította meg a Taurust. Dalaik Horváth Attila szövegeinek is köszönhetően, a hazai keményrock alapműveinek számítottak.  1972. május elsején a Budai Ifjúsági Park színpadáról olyan elemi erővel áradt a rock, hogy a közel tízezer ember nem akart hinni a fülének. A következő hónapban rendezett kisstadionbeli duplakoncerten a brit Free együttest elhomályosította az előzenekar, a Som Lajos, Balázs Fecó, Brunner Győző és persze a gitárkirály alkotta négyes fogat, a Taurus. Beindult a szekér, ám a politika visszafogta a „csikókat”. A hardos ritmusokat döngető Som Lajost kipenderítették, helyére a lágyabb stílusú Zorán került. Béla az áhított lemezszerződés reményében sodródott a történésekkel. „Kiherélték a bikát” – írta az akkori „szaksajtó”, az Ifjúsági Magazin. Végül tavasszal, egy rosszul sikerült jugoszláv turné után (a menedzser meglépett a pénzzel) Brunner Győző a Metró Klubban bejelentette a zenekar feloszlását. Radics Béla álma még egy évig sem tartott.

Halálát is a meg nem értettség okozta. Sokszor falra akasztotta gitárját (kotróját, ahogyan becézte hangszerét) és azon gondolkodott, vajon hol rontotta el. Eközben egyre többször nyúlt az alkoholhoz. Pedig nem ő rontotta el, hanem a kor döntéshozói, akik – nyugodtan mondhatjuk –tartottak tőle, s nemcsak azért, mert egyetlen szavára ezrek tódultak a koncertjeire, hanem azért is, mert átlagon felüli műveltsége sem illett bele korának társadalmi képébe. Naponta 6-8 órát gyakorolt, emellett nagyon sokat olvasott. Talán ez is baj volt. Az a rendszer, amely a munkásosztály hatalmát hirdette, nem tűrte meg, pedig Radics Béla angyalföldi proligyerek volt.

Tóth Tamás, a Tűzkerék XT alapítója, vezetője és basszusgitárosa így emlékezik: „Béla zenéje a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején megkerülhetetlen volt. A Sakk-Mattra, a Tűzkerékre és a Taurusra a korszak emblematikus zenekaraiként emlékezünk. A Cream és Jimi Hendrix dalainak élő előadása mellett a Taurus magyar nyelvű, saját nótái is lenyűgöztek. Béla számait nem csak hallgatni volt élvezet, de játszani is. Zseniális, lendületes nóták, sok teret hagynak az improvizációnak: ez is bizonyítja, hogy még mindig aktuális Radics Béla zenéje.”

Czapp József

A Radnóti Miklós Művelődési Házban ősszel Radics Béla-emlékkoncert lesz. A pontos időpontról és a műsorról tájékoztatjuk olvasóinkat.

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Tisztelettel meghívjuk Önöket a Budapest XXI. kerület  Csepel Önkormányzata és az Egressy Béni Református Művészeti Szakközépiskola által a Zene Világnapja alkalmából szervezett jótékonysági gálaestre.

Időpont: 2012. október 1-je, hétfő, 18 óra

Helyszín: az Egressy Béni Református Művészeti Szakközépiskola koncertterme (1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 121).