Az utánpótláskorú öttusázók a felnőttekhez hasonlóan szinte futószalagon vesznek részt nemzetközi versenyeken, ami alól a nyári időszak sem jelentett kivételt. Zs. Tóth Anna a Csepeli Öttusa és Vízi- Sport Egyesület kiválósága ezúttal Európa-bajnokságon és világbajnokságon is rajthoz állt, s nem tért haza érem nélkül egyik helyről sem.

Az Ifi A Európa-bajnokságra Szentpéterváron került sor, ahol  vívásban, úszásban, valamint lövészettel kombinált futásban mérték össze a tudásukat a versenyzők. A kontinensviadalon (kissé formabontó módon) ezúttal hat magyar női versenyző indulhatott el a nemzeti csapatban, s Zs. Tóth Anna mindannyiuk közül a legfiatalabbként állt rajthoz. Egyéniben 52 sportoló közül (legjobb magyarként) a 9. helyet szerezte meg, csapatban pedig a dobogó negyedik helyére állhatott fel társaival. A vegyes váltók küzdelmeiben viszont a magyarok (Zs. Tóth Anna és Strobl Krisztián) az ezüstérmet szerezték meg úgy, hogy minden versenyszámban a harmadik helyezést érték el. Bár a németek csak ötödik helyen végeztek az úszásban, de vívásban elsők, a kombinált számban pedig a másodikok lettek, s így végül 144 ponttal megelőzték párosunkat., harmadikként pedig a fehérorosz váltó ért be.
Sok ideje nem volt Annának a pihenésre, hiszen a kínai Wuhanban augusztus 8. és 12. között rendezték meg ugyanezen korosztály világbajnokságát, ahol szintén nem kis feladat várt a magyar sportolókra. Az 55 fős női döntőben a csepeliek üdvöskéje a 11., Hungler Anna a 21., Ormándi Rebeka a 24., Józan Beáta pedig a 29. helyen végzett. A versenyt a litván Serapinaite Ieva nyerte, második a kínai Wei Danni, harmadik az orosz Serkina Sofia.
Csapatversenyben 12 ország versenyzőinek pontjait összegezték, s első a kínai csapat lett, megelőzve az oroszokat, a bronzérmet pedig a litvánok szerezték meg, a mieink a
a 6. helyen zárták a versenyt. A vegyes-váltó azonban már itt is érmet hozott Zs. Tóth Anna, Strobl Krisztián és a magyar küldöttség számára: a 12 csapatból álló mezőnyben vívásban a 4.,  úszásban a 3. helyet szerezték meg, így két szám után a negyedik helyen álltak a mezőnyban, ám a kombinált számban sikerült megelőzni az 1 másodperccel előttük induló fehérorosz csapatot, így a dobogó harmadik fokát jelentő, bronzérmes helyen értek célba. Az első helyet az orosz, másodikat a német csapat szerezte meg.
Ezen a két rendkívül jelentős versenyen is beigazolódott, hogy Zs. Tóth Anna és a munkáját segítő csapat a lehető legjobb úton jár, a csepeli sportoló fejlődése láthatóan töretlen.
Ebben az évben is magasan vezeti mindkét korosztály (sajátja az"Ifjúsági B", és az eggyel idősebb, "Ifjúsági A") hazai ranglistáját. Fiatal kora ellenére mindkét nagy nemzetközi versenyen a legjobb magyar női versenyzőként végzett, így minden esélye megvan arra, hogy kvalifikálja magát a 2014-es Ifjúsági Olimpiára, ami remélhetőleg sikerül is majd neki.

Légrádi G.
Forrás: pentathlon.org, pentathlon. hu, Vereszky Zsófia

Júniusban a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön.

Idén január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 400, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 219 100 forintot kerestek.

A bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 3,3 százalékkal, a költségvetés területén - a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve - 4,6 százalékkal emelkedtek.

MTI

Intézzük el gyorsan Alföldi legújabb átiratát: bődületesen silány produkció. Érthetetlen módon nem az István, a királynő, de még csak nem is a posztmodern István, egy király címet kapta, hanem régi, kellemes emlékeink meggyalázásaként az István, a királyt. Na most, tegye fel a kezét, aki megérti a konfliktushelyzetet, az István és Koppány között feszülő ellentétet, ha nem ismeri az eredetit! Ugye, ugye: így jár az a rendező, aki Vidnyánszky Attila nyomasztó tehetségének kínzó kérdésével fekszik és kel, magát áldozatnak mutatja, fájdalmával telehaknizza a magyar sajtót – a végén már a cselekményre sem jut ideje, csak önmagára és hóbortos kényszerképzeteire.

És most, ezen a ponton, eresszük el fájdalmasan Alföldi rendező kezét. Megígérjük, hogy jelen cikkünkben nem idézzük többé meg őt, sem rózsaszín ködét, hagyjuk a piszkos munkát másra, vannak itt sokkal komolyabb tanulságok.

Sok világklasszis labdarúgó hagyja abba a csúcson, nem bohóckodik tovább kisebb csapatokban. Az ABBA együttes sem hajlandó újra összeállni, mert úgy akarnak megmaradni az emberek emlékezetében, ahogyan annak idején megszerették őket. Időben lelépni a színről: a legnagyobbak kiváltsága. Pénzért, hiúságból, ostobaságból részt venni ócska darabokban, társtettesnek szegődni politikai üzengetésekhez, lelkiismereti alkut kötni önmagunkkal – nem művészhez illő magatartás.

Udvaros Dorottya és Blaskó Péter, hogy csak két jeles színművészünket nevesítsük a mostani produkcióból, látványosan lerombolja az életművét, amikor a botránydarabhoz a nevét adja. Mert mit gondoljon a néző, ha nem azt, hogy ők is börtönnek látják a hazájukat? Hogy az egyház lényege a kegyetlenség, hogy nácik korzóznak mindenfelé, hogy tahó magyarok hordanak bocskait? Udvaros és Blaskó… Ők vérbeli színművészek, és mégsem tudtak nemet mondani.

Nagy Feró és Varga Miklós. Két félisten a múltból. S bizony, az a múlt már annyira távoli, hogy talán maguk sem tudják, milyen érzés, ha ők fújják a passzátszelet. Ezúttal egyfajta önalázásba torkollik a jelenet: amikor az ember önmaga paródiájaként előtántorog egy Trabantból, és ezért gázsit is kap, akkor tényleg ideje nyugdíjba vonulni. A Beatrice zenekar, a nonkonformizmus hajdani zászlóshajója már a távoli múlt. Nagy Feró ma azoktól kapja a sarzsiját, akik ellen meghirdette igéit 1979-ben, és a „tehetségkutatás” után újabb szócikket fogalmaz magáról a celebidiotizmus szótárában.

A végére hagytam az István, a király szerzőpárosát. Talán meglepő, de voltaképpen Bródy János az egyetlen pozitív szereplő ebben a történetben. Ő ugyanis – ellentétben a kifakult sztárokkal – pontosan ott áll, ahol 1990-ben. Akkor SZDSZ-nek hívták a klubot, ma nincs nevük, de ahogyan annak idején Tini koncerten is kitűzte magára a pártlogót, ma sem tagadja meg a politikai ízlését – és komolyan mondom, ezért elismerés illeti.

Szörényi Levente azonban már más tészta.

Ha valaki képes elmagyarázni, hogy az az ember, aki a Pilisben táltos­telepek után szimatol, ugyanaz, mint aki most magyargyalázáshoz és nemzeti szimbólumaink megcsúfolásához adja a nevét, isten bizony, kap tőlem egy Illés-bakelitet. Szörényi Levente talán erőszakos és anyagias környezete nyomására, talán belső zavarodottságában, talán egyszerű jellemgyengeségből szépen, komótosan szembeköpte saját magát. Nem a politikai táborok közötti szambázás, még csak nem is önmagának ellentmondó nyilatkozatai, hanem a nagyság látványos hiánya a legfájdalmasabb újdonsült személyiségében. Az még rendben van, hogy produkciós irodájával állandóan újabb rétegeket hánt le az István, a királyról (ez logikus is, hiszen újabb keletű zeneműveiből egy füttyszónyi sem maradt meg bennünk, az ember csak kínos diszharmóniára és önismétlésekre emlékszik), ehhez joga van, végül is ő a szerző. Nagyobb baj, hogy az eredeti felálláshoz képest, amelyben mégis csak klasszisok tolongtak Sebestyén Mártától Vikidál Gyuláig, mára eljutottunk szegény Feke Pálig és a gázoló Buciig. A régi Szörényi Levente valaha csípős dallal válaszolt volna a pénzhatalomnak, a mostani talán a kérdés feltevéséig sem jut el, lehajtott fejjel a kasszához járul, és félénken százalékot kér magának.

Végezetül szeretettel gratulálunk mindazoknak, beleértve a polgári Magyarország hivatalosságait Budapesttől Szegedig, akik finanszírozták és beengedték a Dóm térre ezt a produkciót. Mint hallom, hamarosan a fővárosban és talán máshol is láthatják majd a kíváncsiak, amint a Szent Korona börtönbe zárja a magyarokat, s megtapasztalhatják, hogy István-Orbán kegyetlen állat, aki náci tisztekkel kínoztatja a másként gondolkodókat.

Azt hiszem, most pont erre van szükségünk.

Magyar Hírlap - Szentesi Zöld László

Másfél hét maradt a nyári szünetből. Különösen az első osztályba indulóknak hoz nagy változást a szeptember iskolakezdés. Bár sok gyerek várja, hogy végre ő is kisdiák legyen, ám az utolsó pillanatban mégis kicsit megijednek. A szülőkről nem is beszélve.

A szülői elbizonytalanodás, aggodalmaskodás átsugárzik a gyerekre is. Ezért is tanácsolják a szakemberek a most először iskolába lépő gyerekek szüleinek, hogy éljék meg derűvel, optimizmussal ezt az életeseményt. A tapasztalatok szerint ugyanis az iskolássá válásra a legtöbb gyerek „felfelé” lépésként, büszkén és várakozással gondol, hiszen egy iskolaérett hat-hétévesben munkál az új ismeretek, új barátok, új környezet iránti kíváncsiság. Ettől függetlenül persze az is tény, hogy az elsősök többségét alaposan kifárasztják az iskolai események, történések. A szülők gyakran nem veszik észre, hogy addig fáradhatatlannak gondolt csemetéjük a sok új élménytől, követelménytől, a megfelelni akarástól már a tanítás első heteiben elfárad. Ennek jele lehet, hogy nehezen ébred reggelente, egyre figyelmetlenebb, feszültebb, esetleg éjszaka többször felébred, este csak hosszú idő elteltével tud elaludni. A fáradtsággal ördögi körbe kerülhet, hiszen az iskolából megérkezhetnek a szülőhöz az első negatív jelzések, miszerint gyereke fegyelmezetlen, s a szülő számára az is jelzés-értékű, ha az addig nyitott, közvetlen csemetéje egyre gátlásosabbá, egyre visszahúzódóbbá válik.

Hogyan segítsünk?

S hogy miként teheti könnyebbé a szülő a gyerek számára az új helyzethez, új kihívásokhoz való alkalmazkodást? A megkérdezett szakember azt ajánlja, hogy a gyerek iskolássá válásával az ő iskolai menetrendjéhez igazítsuk a család életritmusát, legyen szó akár a hétköznapok, akár a hosszú hétvégék programjairól (séták, kirándulások, vendégségek, utazások). Ha valamiben segítségre szorul és kéri, álljunk rendelkezésére, segítsünk, de ne vezessük be az együtt tanulást. Sokkal célravezetőbb, ha hagyjuk, hogy a saját munkájával kapcsolatban kialakuljon a felelősségérzete. Mutassuk meg például, hogyan kell a táskáját bekészítenie, hogyan kell előkészülnie egy-egy feladat elvégzéséhez, de ne üljünk végig mellette, amíg a leckéjét megírja. A szakember azt tanácsolja, az együtt tanulás helyett inkább a tanulási technika elsajátításában segítsünk. A későbbi években ugyanis nagy fontossága lesz annak, hogy mi módon fog neki a diák mondjuk egy nyelvi, vagy matematikai feladat, az írásbeli lecke elvégzéshez, avagy a szóbeli lecke megértéséhez, tanulásához.

Néhány praktikus tanács:

• Vegyük figyelembe, hogy a hat-, hétévesek napi alvásszükséglete legalább 10 óra. Egy kisiskolások körében végzett felmérés szerint a keveset vagy rosszul alvó kisdiákok többsége alulteljesít, koncentrációs zavarokkal küszködik, túlmozgásos, nehezen kezelhető.
• Egészen más a gyermek teljesítménye, hangulata, ha nyugodtan, reggeli után megy iskolába.
• Ha a szülő azt szeretné, hogy sikeres legyen az iskolakezdés, ne erőltesse a gyerekre a saját elképzeléseit, elvárásait, tempóját. Sok szülő drámainak érzi, ha az első hetek nem váltják be a reményeit, nem derül ki rögtön a gyermeke zsenialitása, sőt netán gondok adódnak. Hagyjuk, hogy kialakuljon a gyerek saját tanulási ritmusa, érdeklődése, feladattudata. El kell fogadni azt is, ha valamilyen területen nem teljesít olyan jól: lehet, másban meg ügyesebb a társainál. Lényeg, hogy ne frusztrálja az iskola, szívesen menjen oda.

- m -

Jó hangulatú tömeg előtt avatták fel Szent István király, Álmos vezér és Árpád fejedelem faszobrát a magyar államalapítás ünnepén a megszépített Daru dombon augusztus 20-án. Az emlékművet Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere adta át. Az alkotásokat Sárossy Tibor fafaragó művész készítette. Az avatás után a helyszínen különféle szórakoztató programok, játékok, bemutatók várták az érdeklődőket egész nap. Este tűzijátékkal zárult az eseménydús nap.

A több száz fotó elérhető ide kattintva.

Tarlós István azt emelte ki, hogy Magyarország alighanem legszentebb ünnepe az államalapításunk napja. Minden út Szent Istvántól ered, s ezt a szellemiséget kell követnie az országnak. A történetírók többször megemlítik Csepelt, amely a királyok kedvelt pihenőhelye volt, ugyanakkor tragédiák is jellemezték. Csepel felemelkedése egyben a főváros felvirágoztatását is jelenti, hiszen a kerület Budapest egyik legfontosabb városrésze. Köszönet jár Csepelnek a hagyományápolásért, környezetének megszépítéséért. Az Ősi elődeink szoborcsoport jelképezi azt a törekvést, amely történelmi nagyjainkat jellemezte. Álmos vezér honkereső, Árpád fejedelem honfoglaló, István király honalapító volt.

A felújított és parkosított Daru domb tetején álló szoborcsoportot Kispál György plébános szentelte fel. Az ünnepi esemény része volt a hagyományos kenyérszentelés és a látványos sólyomröptetés.

A csepeliek többsége családostul, sok-sok gyerekkel tekintette meg a délelőttől késő estig tartó különféle programokat, műsorokat a helyszínen. A szabadtéri színpadon először a Magyar Népmese Színház mutatta be zenés előadását, Mirkó király történetét. Csakhamar Mátyás király híres katonáinak, a Fekete Seregnek a fegyverzetét csodálhatták meg.

A délelőtti forgatag délutánra tetemesebbre duzzadt, s a közönség válogathatott a színes programok között. Népszerű volt a galambkiállítás, az íjászat, a gyerekeknek való körhinta és az ingyenes lovagolás. A sebtében felállított pénzverdénél arra kaphattunk választ, hogyan készültek a míves érmék. A Mare Temporis nevű hagyományőrzők azt mutatták be, milyen hadifelszerelésben harcoltak a középkorban. A csoport tagjai között ügyvéd és szoftverfejlesztő is található, s szabadidejükben foglalkoznak a régi korokat felidéző harci eszközökkel. Kiderült, hogy a pajzsok fából készültek a középkorban, s az ellenség nyilai ellen leginkább a páncélruha védett. Egy jól felszerelt, erős páncélzatba öltözött katona öltözéke mai áron egy személygépkocsi árát tennék ki, tehát jobbára csak vagyonosabb lovagok tehettek szert egy teljes harci vértezetre. A páncélt azonban átütötték a csatabárdok és a fokosok. A katonák a legtöbb sérülést a védtelen végtagjukon szenvedték el.

Megtelt a színpad előtti tér, amikor magyar kutyafajtákat sorakoztattak fel. A juhászkutya ősidők óta az ember védelmezője, a pulik pedig kiváló nyájterelő jószágok. A megtermett kuvaszokat szintén nyájak őrzésére használták, de jókora termete miatt alkalmas volt a veszedelmes vadállatok elriasztására is. A magyar vizsla az egyik legjátékosabb és leghűségesebb fajta.

Délután adták a BMX kerékpárpályát a Dunához közelebb eső területen. Rögvest kerékpáros akrobaták szállták meg az emelkedőkkel és meredek lejtőkkel kialakított arénát.

A színpadon közben a Budapesti Utcaszínház mutatta be előadását Mátyás király juhászáról. Utána következett a Csepel Táncegyüttes fellépése, akik magyar népzenei koncertet adtak. Különösen a gyerekek figyelmét kötötte le Tárnok Marica bábművész előadása, amelyben magyar népmeséket játszott el. A Kuruc Hagyományőrző Egyesület kuruc toborzót tartott. Lassan sötétedett, amikor a nagyszalontai Basic Faces nevű együttes lépett a színpadra, majd a Lord együttes adott koncertet.

Este már erősen fújt a szél, de a tűzijáték nem maradt el a jelenlévők nagy örömére.

Cs. A.

Fotók: Tóth Beáta, Halászi Vilmos, Kitzinger Adrienn

Tarlós István ünnepi beszéde

Kedves Csepeli Barátaim!

A mai nap talán Magyarország legszentebb ünnepe. Ez az a nap, amikor elődeinkre, mindenekelőtt az államalapító Szent István királyra, honalapítóinkra emlékezünk. István király emlékezete a magyar nemzet legfontosabb összetartója évszázadok óta, és hitünk szerint az is marad. Tűz Tamás, költő szavai szerint: „Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint hallhatatlan győzelmi ék.” A magyarok és a Kárpát-mendencében együtt élő népek történelmük során mindig is megőrizték és hűen ápolták ennek szellemiségét, és hazát teremtve fogadtak be más népeket is. Az emlékezet megtartotta számunkra azoknak a helyeknek az üzenetét is, ahol elődeink elsőként telepedtek meg. A nemzet nagy krónikása, Anonymus, a honfoglalás történetét taglalva, több helyütt is említi Csepel-szigetet, melynek nevéhez is sok történet fűződött már Álmos és Árpád vezér korában is.

Jól ismerjük, hogy a magyar nép történelme igen változatosan alakult: sorsunkat tragédiák és felemelkedések egyaránt jellemzik. Igaz ez a főváros valamennyi területére, így Csepelre vonatkozóan is. Volt ez a vidék a nagy magyar királyok pihenője, német falu és magyar iparváros. Volt poros telepek sora, és világmárkák útra bocsátója. Alig három esztendeje azonban Budapest és a Csepeli Önkormányzat új utakon jár. Ennek közös jellemzője, hogy minden örökséget, a terhekkel együtt is vállalnunk kell és a jó hagyományok ápolását folytatva, közös akarattal élhetőbb várost kell teremtenünk. Vállaljuk a hibák és a tévedések kijavítását, de vállaljuk a jó hagyományok ápolását is.  Ebbe épp úgy beletartozik a honalapítók emléke, mint az egykori munkásváros, a magas ipari és munkakultúra hagyománya. Hosszú és bonyolult múlt áll mögöttünk, de úgy hisszük, hogy a realitások figyelembevételével, körültekintő és gondos építéssel haladhatunk előbbre. Nem hirdetjük, mint egykoron, hogy egyetlen út van, de tudjuk, hogy minden út közös. Nem hirdetjük, hogy egyetlen cél van, mint az iparvárosok mega-poliszában deklarálták oly sokszor, de minden jó célt felmérünk, és értéke szerint megbecsülünk.

Budapest mai tervei nem világvárosi ködben sejlenek, mint egykoron. A nagy tervek utópiái helyett ma a megőrzés, a működőképesség, a biztonság és megalapozott előbbre lépés útján kell járnunk. Természetesen vannak ennek látható jelei is, az új buszok, a folyamatosan megújuló járműpark, az újjáépülő terek, a közműépítések, a befejezés előtt álló négyes metró szakasza, megfelelő módon jelzik mindezt. A fejlődés lehetséges útjai nyitva állnak előttünk, ez az ipari, üzleti gazdagodásra épp úgy igaz, mint arra a tervre, hogy a sport, a kultúra területén éljünk jobban lehetőségeinkkel, használjuk ki jobban Budapest különleges természeti és földrajzi adottságait.

A fővárosi és a csepeli önkormányzat közötti kapcsolat sok területen, - mások számára is példaszerűen – ebben az irányban fejlődik. Számos területen, így például a közművek megújításában, közös együttműködéssel már eddig is jó eredményeket értünk el. Budapest vezetése ma úgy tekint Csepelre, melynek fejlődése kiemelten fontos nemcsak a főváros, hanem az egész ország számára is. A nagyobb fővárosi fejlesztéseknél is figyelembe vesszük Csepel értékeit. Bizonyos vagyok abba, hogy a sokszínű, átalakuló Csepel értékei a jövő forrásait is jelentik.

Tisztelt Ünneplő Közönség!

A mai szent történelmi napon a kötelességünk, hogy méltóképpen emlékezzünk elődeinkre, mert a hagyományok méltó ápolása minden átgondolt cselekedet alapja. Az utóbbi években itt Csepelen, ennek is szép kezdetei alakultak ki. Egyik fontos állomása a most elkészült Ősi elődeink címet viselő szoborcsoport is, Sárossy Tibor képzőművész alkotása.

A honkereső, a honfoglaló, az államalapító

1. Álmos:

Születéséről (i.sz.819.) az egyetlen információ Anonymus Gesta Hungarorumából való. A hét ősmagyar vezér közül az elsőként indult szülőföldjéről új hazát keresni, s lelt rá Pannoniára, hite szerint őse, Attila földjére. Ő maga sosem lépett Pannonia földjére, de a honfoglalást előkészítő vezérként tiszteljük. 895-ben halt meg. A hét honfoglaló vezér esküje első szakaszában fogadta meg, hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük.

Álmos tehát a HONKERESŐ

2. Árpád:

845 közül született – meghalt 907. július. Álmos fia. Az Etelközből a Kárpát- medencébe telepedett magyar törzsszövetség nagyfejedelme.

895-ben a Vereckei hágón át lépett az Alföldre, és elfoglalta a területet.

900-ban, a nyitrai hódításokkal került az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá, s ezzel Árpád vezetése alatt végéhez ért a honfoglalás.

Árpád a HONFOGLALÓ

3. Szent István: első királyunk.

Vajk néven 969-ben született Esztergomban Géza fejedelem és az erdélyi gyula lánya, Sarolt gyermekeként.

A magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt.

Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért utódaival együtt viselhette az apostoli király címet. Európa is a keresztény értékrend alapján válhatott egykor erőssé és Magyarország is – I. István jóvoltából – a keresztény értékek alapján vált hajdan nagyhatalommá. 1038-ban augusztus 15-én halt meg.

A székesfehérvári bazilikában temették el. I. László királyunk (később maga is szent) 1083. aug. 20-án VII. Gergely pápa engedélyével I. István ereklyéit ezüst ládába zárva a székesfehérvári bazilikában oltárra emelte, ami István szentté avatását jelentette. Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király.

2000. augusztus 20-án a konstantinápolyi ortodox pátriárka bejelentette, hogy a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé, így az 1054-es egyházszakadás óta Szent István király az első, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.

Ma, és aug. 20-án minden évben I. István királyunk szentté avatásának napját ünnepeljük.

Szent István királyunk tehát az ÁLLAMAPÍTÓ.

Kedves Barátaim!

Budapest hatalmas szellemi mentora, a város nagy építője, Széchenyi István az első magyar szentben, István királyban a legnagyobb élő emlékezetet látta. Ma sincs okunk kételkedni ennek igazságában. Minden út tőle ered és csak szellemiségében haladhat tovább. Szent István nem mellőzte, hanem építette, erősítette a kereszténységet, aminek alapján lett erős egykor Európa és lett hajdan nagyhatalom Magyarország.

Kívánom, hogy itt a Daru-dombon és szerte a városban, és az idelátogatóknak öröme teljék az impozáns szobrokban.

Köszönetet mondok Csepel jelenlegi Vezetőinek a hagyományápolásért, az együttműködésért, a jövőépítésért.

A 96. Sólyom Cserkészcsapat tagjai a Gödöllő melletti Teleki Pál Cserkészparkba látogattak a nyáron. A fiatalok a csapatközi nagytáborba a nagymarosi és újpesti cserkészbarátaik meghívására érkeztek, ahol gazdag programokon – csapatépítő játékok, sportnap, szám- és bioháború, kereskedős játék, főzőverseny, tudomány és kultúra napja, métázás, lelki gyakorlat, beugró-honfoglaló-activity, vizesnap, kézművesnap – vettek részt.

Egyik alkalommal a festői szépségű Domonyvölgybe portyáztak, ott a tóparti strandon leáztatták magukról az elmúlt napok porát. Esténként tábortüzet tartottak, egyszer meseerdőben jártak, utolsó éjjel pedig fogadalomtétel és -újítás történt.

A táborhelyi pontversenyben a Sólyom csapat körlete fölényesen szerezte meg az első helyet, ami az igényes tábori építményeknek, lelkiismeretesen megoldott feladatoknak és cserkészügyességeknek volt köszönhető. A szokásos körletkapu, étkezőasztal, pad, kézmosó, szemetes és tűzhelyen túl a körletben ajtócsengőt és riasztóberendezést is készítettek. A táborban útjelző táblákat, központi edényszárítót és egyebeket barkácsoltak.

A tízedik napon fáradtan és elcsigázva, de a fénykép tanulsága szerint vidám hangulatban tértek haza a csepeli cserkészek.

Antal Zsuzsa

Forrás és fotó: Szöllősy Vágó János

Orbán Viktor kormányfő szerint Szent István király tettei nélkül ma aligha beszélhetnénk önálló magyar nemzetről, hiszen első országvezetőnk nagyszerű államférfiként túllépett az ország mindennapi kormányzásához szükséges küzdelmeken, taktikákon, és az emberek összekapcsolásával egyben tartotta a magyar nemzetet.

A miniszterelnök erről hétfőn Székesfehérváron, a zsúfolásig megtelt Városház téren beszélt a Szent István emlékév alkalmából, amelynek részeként délután kihelyezett kormányülést is tartanak a Fejér megyei városban.

A kormány mai székesfehérvári ülése tiszteletadás és főhajtás. Fejet hajtunk e nagyszerű városunk történelmi érdemei előtt és tisztelettel adózunk mai lakói iránt – mondta Orbán Viktor. A kormány azzal, hogy Székesfehérváron tartja ülését, elismeri azt az életerőt, melynek a fehérváriak újra és újra jelét adják – emelte ki a miniszterelnök. Önök 807 kisebb-nagyobb fejlesztést indítottak meg a kormánnyal közösen, melyekből már 378 meg is valósult. Ez a szám pedig még gyarapodhat is a mai kormányülésen – tette hozzá.

A kormány tiszteletét fejezte ki az a lépés is, amellyel átvállalta a város adósságának 70 százalékát, 9,5 milliárd forintot. Kiváltotta ezzel a várost és polgárait a fenyegető adósrabszolgaság megpróbáltatásaiból – mondta a miniszterelnök.

Egy nagyszerű államférfit látunk

Orbán Viktor úgy fogalmazott: amikor Istvánra emlékezünk, egy nagyszerű államférfi képét látjuk. Ők azok, akik egyben tartják a magyar nemzetet, hiszen a kötelékek időről időre meglazulnak, és ha valaki nem erősíti meg a megereszkedett abroncsokat, a dongák széthullanak. Így enyésztek el tucatszám Európa hajdanvolt nemzetei, melyeknek már a nevét is elfeledtük. Hogy mi magyarok ezt a sorsot elkerültük, államférfiak hosszú sorának köszönhettük. Közöttük első helyen István király áll – húzta alá a miniszterelnök.

„Nem csak egy jó vezető képét idézzük fel, hanem egy jó férj, egy jó apa, egy jó keresztény, vagyis egy jó ember képét is” – mondta. Orbán Viktor végezetül, miután idézett Szent István Intelmeiből, azt kérte a fehérváriaktól, legyenek hűséges őrzői és képviselői ezeknek az intelmeknek, melyek nélkül ma sem állhat fenn erős haza, szerető család és boldog ember.

A kormányfő és Cser-Palkovics András polgármester a Városház téri ünnepséget megelőzően a nemzeti emlékhelyen virágot helyezett el Szent István király szarkofágjánál.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő hajnalban visszavonta a korábban hét megyére és a fővárosra a hőség miatt kiadott elsőfokú figyelmeztetését. Keddre egyelőre elsőfokú figyelmeztetéseket jeleznek előre a várható heves zivatarok és felhőszakadás miatt.

A meteorológiai szolgálat hétfő hajnalban az MTI-hez eljuttatott figyelmeztetésében azt írta: a napi középhőmérséklet a hűvösebb hajnali, reggeli óráknak köszönhetően az ország nagyobb részén nem éri el a 25 Celsius-fokot. A helyi adottságoktól függően főként a délebbi tájakon és városi környezetben azonban helyenként e küszöbérték körül alakul a középhőmérséklet.

Az előrejelzés szerint hétfőn a hőmérséklet délután 32 és 35, késő este 20 és 26 fok között alakul.

A meteorológiai szolgálat figyelmeztetésében arra is kitért, hogy hétfőn este, késő este északnyugat felől előbb a Kisalföld, Alpokalja térségébe megerősödő, helyenként viharossá (60 kilométer/óra fölé) fokozódó széllel hidegfront érkezik. A záporok mellett esetleg zivatar is kialakul, melyhez 70-80 kilométer/órát elérő szél is társulhat.

Keddre, augusztus 20-ára kilenc megyére és a főváros területére a várható heves zivatarok és a felhőszakadás miatt is citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. E szerint Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna és Pest megyében valamint Budapesten kialakulhat olyan heves zivatar, amelyet károkozó szél és jégeső kísérhet, és rövid idő alatt jelentős mennyiségű, akár 25-30 milliméternél is több csapadék hullhat.

Az MTI úgy tudja, hogy az állami rendezvények - köztük az esti budapesti tűzijáték - biztonságos lebonyolításáért is felelős operatív törzs kedden hozza meg a végleges döntést arról, hogy az időjárás alakulásának függvényében megtartják-e a tűzijátékot, vagy sem.

Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső, a magyar vízilabdázás legendás alakja. A Nemzet Sportolója pályafutása során játékosként háromszoros, szövetségi kapitányként egyszeres olimpiai bajnok volt. Az egykoron a Csepeli MTK-ban is megfordult sportember temetéséről a család és a Magyar Vízilabda Szövetség a későbbiekben intézkedik.

Negyedszázados játékos-pályafutása során a Gamma, a Csepel, az Újpest és a Ferencváros színeiben játszott, első olimpiáján 1948-ben vett részt, Londonból ezüstéremmel tért haza. Helsinkiből és Melbourne-ből azonban már aranyérmesként, miként a római bronzérem (1960) után Tokióból is. Páratlan gazdag éremkollekcióját két Eb-győzelemmel gazdagította.

Gyarmati Dezső halálára

Meghalt. A bajnokok bajnoka. A számunkra felülmúlhatatlan játékos. A vízilabdázó. Az ember. Gyarmati Dezső.
A háromszoros olimpiai bajnok és edzőként is a legnagyobb, az utolérhetetlen – még ha csak egyszer is vezette győzelemre a magyar vízilabda-válogatottat.
Volt képviselő, az MDF egyik pillére, de a tekintélyét nem a politikai pályafutása adta, ő volt a sportolók képviselője, támasza a Parlamentben is, mint ahogy a maga igazi otthonában, az uszodában is.
Nyolcvanöt éves volt. A szelleme mindig friss, a játékszeretete mindig a régi, a test és a lélek összhangja volt pusztán aszinkronban az utóbbi időben.
Nem vitte a lába, de még vitte a szíve.
Közvetlenül a világbajnokság előtt még ott láthattuk a margitszigeti vízilabda-tornán. Bosszankodott, hogy nem olyan a csapat, mégis azt hangsúlyozta, hogy – olyan lesz. Ki akart utazni a 2021-es vb-pályázati csapat tagjaként Barcelonába. Aztán mégsem élt a lehetőséggel. Tudta, hogy már nem mehet; maradnia kell.
Velünk maradt.
Ha most kellene dönteni, hogy kinek a nevét viselje a majdani úszókomplexum, ez aligha lenne kérdés.
Azt hisszük, azt valljuk, ez négy év múlva, az avatáskor sem lesz másként.

(a Magyar Úszószövetség – Magyar úszóválogatott facebook oldala)

Légrádi G.

Forrás: NSO, MÚSZ

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a gazdaság motorjai beindulóban vannak. Furcsának nevezte, hogy Brüsszel a mostani uniós ciklus végén a magyar kamarai tagságot kifogásolva függesztett fel projekteket. Úgy vélte: a brüsszeli bürokrácia az európai bankvilág érdekképviselete. Egyértelművé tette azonban, hogy a kormány megmenti a devizahiteleseket. Szerinte Brüsszel nagyon aggódik a demokráciáért, az azonban már kevésbé érdekli, ha valakinek elviszi a házát a víz. Beszélt arról is, hogy az állam beavatkozik azoknál a közműberuházásoknál, amelyek két-három éve állnak.

A következő uniós ciklusra előirányzott 8200 milliárd forint uniós forrásból 500 milliárd forint felhasználásáról még nem döntött a kormány, de a célokat már kijelölte – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Hozzátette: körülbelül 50 és 100 milliárd forint körüli az az összeg, amiről teljesen szabadon dönthet a kormányzat. Mint mondta: a legutóbbi kormányülésen is tárgyaltak a kérdésről, és várhatóan az augusztus 28-án zárják le a fejlesztési ügyeket. Lázár János leszögezte, hogy 600 milliárd forintos forrásvesztés fenyeget bennünket. Amikor egy vállalkozó, vagy egy önkormányzat nem él a lehetőséggel, az nem a kormány felelőssége. Ha egy iskolafenntartó, vagy egy kórházfenntartó nem él a lehetőséggel, az már a kormány felelőssége, és ilyenkor nagyon keménynek kell lenni. Európában az a szokás, hogy amelyik tárca forrást veszít, annak a forrásvesztés arányában csökkentik a költségvetését a következő esztendőben. Ez itt is kilátásban van – hangoztatta az államtitkár.

A forrásvesztés egy másik fajtájának nevezte azokat a csatornaberuházásokat, amelyeknél a különböző helyi érdekcsoportok nem tudnak megegyezni. Ezekben az esetekben államosítani fogják a beruházást, és minden kérdést el fognak dönteni – tette egyértelművé.

Van olyan település, ahol 2008-2009 óta gyűjtik a lakossági hozzájárulást a csatornázásra, és egyetlen kapavágás sem történt. Itt mire várjunk? A közösségi önrendelkezésnek is van határa. 2014-re a települések nagy részének rendelkeznie kellene csatorna- és ivóvízhálózattal, mely megfelel az uniós szabványoknak. Ezen kívül a hulladékkezelést említette, mint a harmadik kritikus területet. Ahol két-három éve állnak ezek a projektek, ott a kormány be fog avatkozni, egyébként el fogjuk veszíteni az uniós forrásokat. Majd ha mindent rendeztünk, akkor kell feltenni a kérdést, melyik az a vállalati, vagy önkormányzati vezető, akinek a hibájából ez a helyzet kialakult – mondta az államtitkár.

Beszélt arról is: azt szeretné, ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tagjai a jövedelmüket 2014-től teljes egészében a magyar adófizetőktől kapnák, és nem a brüsszeli érdekeket képviselnék Magyarországon, hanem a magyar érdekeket Brüsszelben. Ez nem egy tehetségtelen társaság, a fejlesztési ügynökség európai összehasonlításban inkább professzionálisnak mondható. Rendet kell vágni a fejekben, világosan el kell magyarázni, mi az ország érdeke. Tartani kell azt a fegyelmet, rendet, mely nem engedi az öncélt érvényesülni – emelte ki Lázár János, aki elismerte: mindenhol van korrupciós fertőzöttség, a kérdés az, hogy ez milyen mértékű.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy 13 program áll le különböző vizsgálatok, és brüsszeli támadások miatt. Ennek a kockázatnak a csökkentése a cél – szögezte le Lázár János, aki elfogadhatónak azt tartja, ha a 600 milliárd forintos várható forrásvesztést sikerül 100 milliárd forint alá csökkenteni.

Annak kapcsán, hogy Magyarország az előírtnál hamarabb visszafizette az IMF-hitelt, azt mondta: ha egy adós a törlesztési pont előtt fizet, akkor az az adós megbízhatóságát kell, hogy erősítse. Magyarország minden megrázkódtatás nélkül tudta előtörleszteni a hitelt, míg mások IMF-program alá kerülnek, és nem tudnak a hiteltől megszabadulni. A hitel visszafizetése a társadalmi-gazdasági mozgásterünket is bővíti – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint hazánkban a gazdasági visszaesés korszaka lezárult, a gazdaság motorjai beindulóban vannak.

Az államtitkár furcsának nevezte, hogy a hamarosan lezáruló, 2007-2014-es uniós költségvetési ciklus végén Brüsszel előjött azzal, hogy súlyosan sérülnek a portugál és a litván műszaki ellenőrök érdekei, mert Magyarország a beruházásoknál előírta a magyar mérnöki kamarai tagságot. Ez 2007-es gyakorlat, és eddig soha senkinek fel sem tűnt. A 8200 milliárd forint 97 százalékáról már döntöttünk, ezután függesztettek fel 15 programból 13-at – hívta fel a figyelmet.

Arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság szóvivője azt nyilatkozta, a magyarországi árvízkárok mértéke messze elmarad attól, hogy hazánk súlyos természeti károkra hivatkozva pénzt igényelhessen az Európai Unió szolidaritási alapjából, Lázár János úgy reagált: ebből is lemérhető, hogy az integrációnak az egyik oldalán néha nagyon nagy figyelmet érdemlünk, Brüsszelt nagyon érdekli, hogy áll a demokrácia Magyarországon, nagyon aktív ebben a kérdésben, de amikor valakinek épp a házát viszi el a víz, az már kevésbé foglalkoztatja. Attól tartok, hogy a két probléma közül az utóbbi a magyar választókat jobban érdekli – fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy a brüsszeli bürokrácia szerinte az európai bankvilág érdekképviseleti szervezete. Nem véletlenül fenyegetnek a bankok azzal, hogy Brüsszelhez fordulnak, ha a kormány segít a devizahiteleseknek. Márpedig ez a kormány segíteni fog a devizahiteleseknek – hangoztatta Lázár János.