Jó hangulatú tömeg előtt avatták fel Szent István király, Álmos vezér és Árpád fejedelem faszobrát a magyar államalapítás ünnepén a megszépített Daru dombon augusztus 20-án. Az emlékművet Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere adta át. Az alkotásokat Sárossy Tibor fafaragó művész készítette. Az avatás után a helyszínen különféle szórakoztató programok, játékok, bemutatók várták az érdeklődőket egész nap. Este tűzijátékkal zárult az eseménydús nap.
A több száz fotó elérhető ide kattintva.
Tarlós István azt emelte ki, hogy Magyarország alighanem legszentebb ünnepe az államalapításunk napja. Minden út Szent Istvántól ered, s ezt a szellemiséget kell követnie az országnak. A történetírók többször megemlítik Csepelt, amely a királyok kedvelt pihenőhelye volt, ugyanakkor tragédiák is jellemezték. Csepel felemelkedése egyben a főváros felvirágoztatását is jelenti, hiszen a kerület Budapest egyik legfontosabb városrésze. Köszönet jár Csepelnek a hagyományápolásért, környezetének megszépítéséért. Az Ősi elődeink szoborcsoport jelképezi azt a törekvést, amely történelmi nagyjainkat jellemezte. Álmos vezér honkereső, Árpád fejedelem honfoglaló, István király honalapító volt.
A felújított és parkosított Daru domb tetején álló szoborcsoportot Kispál György plébános szentelte fel. Az ünnepi esemény része volt a hagyományos kenyérszentelés és a látványos sólyomröptetés.
A csepeliek többsége családostul, sok-sok gyerekkel tekintette meg a délelőttől késő estig tartó különféle programokat, műsorokat a helyszínen. A szabadtéri színpadon először a Magyar Népmese Színház mutatta be zenés előadását, Mirkó király történetét. Csakhamar Mátyás király híres katonáinak, a Fekete Seregnek a fegyverzetét csodálhatták meg.
A délelőtti forgatag délutánra tetemesebbre duzzadt, s a közönség válogathatott a színes programok között. Népszerű volt a galambkiállítás, az íjászat, a gyerekeknek való körhinta és az ingyenes lovagolás. A sebtében felállított pénzverdénél arra kaphattunk választ, hogyan készültek a míves érmék. A Mare Temporis nevű hagyományőrzők azt mutatták be, milyen hadifelszerelésben harcoltak a középkorban. A csoport tagjai között ügyvéd és szoftverfejlesztő is található, s szabadidejükben foglalkoznak a régi korokat felidéző harci eszközökkel. Kiderült, hogy a pajzsok fából készültek a középkorban, s az ellenség nyilai ellen leginkább a páncélruha védett. Egy jól felszerelt, erős páncélzatba öltözött katona öltözéke mai áron egy személygépkocsi árát tennék ki, tehát jobbára csak vagyonosabb lovagok tehettek szert egy teljes harci vértezetre. A páncélt azonban átütötték a csatabárdok és a fokosok. A katonák a legtöbb sérülést a védtelen végtagjukon szenvedték el.
Megtelt a színpad előtti tér, amikor magyar kutyafajtákat sorakoztattak fel. A juhászkutya ősidők óta az ember védelmezője, a pulik pedig kiváló nyájterelő jószágok. A megtermett kuvaszokat szintén nyájak őrzésére használták, de jókora termete miatt alkalmas volt a veszedelmes vadállatok elriasztására is. A magyar vizsla az egyik legjátékosabb és leghűségesebb fajta.
Délután adták a BMX kerékpárpályát a Dunához közelebb eső területen. Rögvest kerékpáros akrobaták szállták meg az emelkedőkkel és meredek lejtőkkel kialakított arénát.
A színpadon közben a Budapesti Utcaszínház mutatta be előadását Mátyás király juhászáról. Utána következett a Csepel Táncegyüttes fellépése, akik magyar népzenei koncertet adtak. Különösen a gyerekek figyelmét kötötte le Tárnok Marica bábművész előadása, amelyben magyar népmeséket játszott el. A Kuruc Hagyományőrző Egyesület kuruc toborzót tartott. Lassan sötétedett, amikor a nagyszalontai Basic Faces nevű együttes lépett a színpadra, majd a Lord együttes adott koncertet.
Este már erősen fújt a szél, de a tűzijáték nem maradt el a jelenlévők nagy örömére.
Cs. A.
Fotók: Tóth Beáta, Halászi Vilmos, Kitzinger Adrienn
Tarlós István ünnepi beszéde
Kedves Csepeli Barátaim!
A mai nap talán Magyarország legszentebb ünnepe. Ez az a nap, amikor elődeinkre, mindenekelőtt az államalapító Szent István királyra, honalapítóinkra emlékezünk. István király emlékezete a magyar nemzet legfontosabb összetartója évszázadok óta, és hitünk szerint az is marad. Tűz Tamás, költő szavai szerint: „Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint hallhatatlan győzelmi ék.” A magyarok és a Kárpát-mendencében együtt élő népek történelmük során mindig is megőrizték és hűen ápolták ennek szellemiségét, és hazát teremtve fogadtak be más népeket is. Az emlékezet megtartotta számunkra azoknak a helyeknek az üzenetét is, ahol elődeink elsőként telepedtek meg. A nemzet nagy krónikása, Anonymus, a honfoglalás történetét taglalva, több helyütt is említi Csepel-szigetet, melynek nevéhez is sok történet fűződött már Álmos és Árpád vezér korában is.
Jól ismerjük, hogy a magyar nép történelme igen változatosan alakult: sorsunkat tragédiák és felemelkedések egyaránt jellemzik. Igaz ez a főváros valamennyi területére, így Csepelre vonatkozóan is. Volt ez a vidék a nagy magyar királyok pihenője, német falu és magyar iparváros. Volt poros telepek sora, és világmárkák útra bocsátója. Alig három esztendeje azonban Budapest és a Csepeli Önkormányzat új utakon jár. Ennek közös jellemzője, hogy minden örökséget, a terhekkel együtt is vállalnunk kell és a jó hagyományok ápolását folytatva, közös akarattal élhetőbb várost kell teremtenünk. Vállaljuk a hibák és a tévedések kijavítását, de vállaljuk a jó hagyományok ápolását is. Ebbe épp úgy beletartozik a honalapítók emléke, mint az egykori munkásváros, a magas ipari és munkakultúra hagyománya. Hosszú és bonyolult múlt áll mögöttünk, de úgy hisszük, hogy a realitások figyelembevételével, körültekintő és gondos építéssel haladhatunk előbbre. Nem hirdetjük, mint egykoron, hogy egyetlen út van, de tudjuk, hogy minden út közös. Nem hirdetjük, hogy egyetlen cél van, mint az iparvárosok mega-poliszában deklarálták oly sokszor, de minden jó célt felmérünk, és értéke szerint megbecsülünk.
Budapest mai tervei nem világvárosi ködben sejlenek, mint egykoron. A nagy tervek utópiái helyett ma a megőrzés, a működőképesség, a biztonság és megalapozott előbbre lépés útján kell járnunk. Természetesen vannak ennek látható jelei is, az új buszok, a folyamatosan megújuló járműpark, az újjáépülő terek, a közműépítések, a befejezés előtt álló négyes metró szakasza, megfelelő módon jelzik mindezt. A fejlődés lehetséges útjai nyitva állnak előttünk, ez az ipari, üzleti gazdagodásra épp úgy igaz, mint arra a tervre, hogy a sport, a kultúra területén éljünk jobban lehetőségeinkkel, használjuk ki jobban Budapest különleges természeti és földrajzi adottságait.
A fővárosi és a csepeli önkormányzat közötti kapcsolat sok területen, - mások számára is példaszerűen – ebben az irányban fejlődik. Számos területen, így például a közművek megújításában, közös együttműködéssel már eddig is jó eredményeket értünk el. Budapest vezetése ma úgy tekint Csepelre, melynek fejlődése kiemelten fontos nemcsak a főváros, hanem az egész ország számára is. A nagyobb fővárosi fejlesztéseknél is figyelembe vesszük Csepel értékeit. Bizonyos vagyok abba, hogy a sokszínű, átalakuló Csepel értékei a jövő forrásait is jelentik.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
A mai szent történelmi napon a kötelességünk, hogy méltóképpen emlékezzünk elődeinkre, mert a hagyományok méltó ápolása minden átgondolt cselekedet alapja. Az utóbbi években itt Csepelen, ennek is szép kezdetei alakultak ki. Egyik fontos állomása a most elkészült Ősi elődeink címet viselő szoborcsoport is, Sárossy Tibor képzőművész alkotása.
A honkereső, a honfoglaló, az államalapító
1. Álmos:
Születéséről (i.sz.819.) az egyetlen információ Anonymus Gesta Hungarorumából való. A hét ősmagyar vezér közül az elsőként indult szülőföldjéről új hazát keresni, s lelt rá Pannoniára, hite szerint őse, Attila földjére. Ő maga sosem lépett Pannonia földjére, de a honfoglalást előkészítő vezérként tiszteljük. 895-ben halt meg. A hét honfoglaló vezér esküje első szakaszában fogadta meg, hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük.
Álmos tehát a HONKERESŐ
2. Árpád:
845 közül született – meghalt 907. július. Álmos fia. Az Etelközből a Kárpát- medencébe telepedett magyar törzsszövetség nagyfejedelme.
895-ben a Vereckei hágón át lépett az Alföldre, és elfoglalta a területet.
900-ban, a nyitrai hódításokkal került az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá, s ezzel Árpád vezetése alatt végéhez ért a honfoglalás.
Árpád a HONFOGLALÓ
3. Szent István: első királyunk.
Vajk néven 969-ben született Esztergomban Géza fejedelem és az erdélyi gyula lánya, Sarolt gyermekeként.
A magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt.
Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért utódaival együtt viselhette az apostoli király címet. Európa is a keresztény értékrend alapján válhatott egykor erőssé és Magyarország is – I. István jóvoltából – a keresztény értékek alapján vált hajdan nagyhatalommá. 1038-ban augusztus 15-én halt meg.
A székesfehérvári bazilikában temették el. I. László királyunk (később maga is szent) 1083. aug. 20-án VII. Gergely pápa engedélyével I. István ereklyéit ezüst ládába zárva a székesfehérvári bazilikában oltárra emelte, ami István szentté avatását jelentette. Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király.
2000. augusztus 20-án a konstantinápolyi ortodox pátriárka bejelentette, hogy a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé, így az 1054-es egyházszakadás óta Szent István király az első, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.
Ma, és aug. 20-án minden évben I. István királyunk szentté avatásának napját ünnepeljük.
Szent István királyunk tehát az ÁLLAMAPÍTÓ.
Kedves Barátaim!
Budapest hatalmas szellemi mentora, a város nagy építője, Széchenyi István az első magyar szentben, István királyban a legnagyobb élő emlékezetet látta. Ma sincs okunk kételkedni ennek igazságában. Minden út tőle ered és csak szellemiségében haladhat tovább. Szent István nem mellőzte, hanem építette, erősítette a kereszténységet, aminek alapján lett erős egykor Európa és lett hajdan nagyhatalom Magyarország.
Kívánom, hogy itt a Daru-dombon és szerte a városban, és az idelátogatóknak öröme teljék az impozáns szobrokban.
Köszönetet mondok Csepel jelenlegi Vezetőinek a hagyományápolásért, az együttműködésért, a jövőépítésért.
