Karácsonyi készülődés a csepeli gyerekekkel december 7-én, szombaton 16 órától a Radnóti Miklós Művelődési Házban (Vénusz utca 2).

Szeretettel várunk minden kedves családot!

Hosszú idő után, 2010-ben végre sikerült levernünk azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a XX. század helyezett rá – jelentette ki Orbán Viktor az ötszázezredik külhoni magyar állampolgársági eskütételén.

Ünnepélyes keretek között, az Országház Kupola termében Belváros-Lipótváros polgármestere, Rogán Antal előtt letette az állampolgársági esküt az ötszázezredik és ötszázezeregyedik külhoni magyar kérelmező, Böjte Csaba és édesanyja, Böjte Julianna.

Felemelő érzés, hogy itt köszönthetem a magyar állampolgárok napról napra megújuló és bővülő közösségében Böjte atyát és édesanyját. Isten hozta Önöket itthon – köszöntötte Orbán Viktor az eskütevőket. A miniszterelnök emlékeztetett, a XX. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira „szóratott szét”; 1920 óta pedig honfitársaink milliói, - akik sohasem hagyták el szüleik lakóhelyét – egyik napról a másikra más országok állampolgárai lettek.

Ma már a világ szinte minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy ők is – lakóhelyüktől függetlenül – nemzetünk tagjai. Hiszen ahogy mi, ők is magyarul beszélnek, magyarul imádkoznak, és magukénak vallják a Himnuszt, melynek szerzője szintén a jelenlegi országhatárokon kívül született– fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor aláhúzta, hosszú idő után, 2010-ben végre sikerült levernünk azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a XX. század helyezett rá. Levertük a lakatot, és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta. Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek – fűzte hozzá. Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre. Ezért 2010-ben, - ahogy Dzsida Jenő írja - elindultunk, mint egykor Csoma Sándor, hogy fölkutassunk és egyesítsünk minden magyart; székelyeket, Duna és Tisza mentén élőket, a bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat, és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadjuk számukra azt a jogot, amit számos európai ország, például szomszédaink is biztosítanak más országokban élő honfitársaik számára – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök tájékoztatott, eddig 90 országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából közel félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából majd négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kezdeményezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, a legidősebb pedig 104 éves – mondta el Orbán Viktor.

A kormányfő idézte az új alaptörvénynek a magyarság egybetartozására vonatkozó részét. Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. Orbán Viktor elmondta, azért idézte ezt a szakaszt, mert amikor még csak álmodozhattak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalhatják, akkor Böjte Csaba a saját, Istentől kapott őrhelyén már meg is valósította azt.

Böjte Csaba és édesanyja személyében két olyan honfitársunkat köszönthetjük, akik megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc alapítványt. Azt a szervezetet, amely Isten legkisebbjeit, a gyermekeket karolja fel, segíti, neveli, szereti. Az ő nemzeti nevelőmunkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, hiszen mintát ad nekünk a másokért való felelősségvállalásból – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor szerint nem lehetünk elég hálásak Júlia asszonynak és Csaba testvérnek azért, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a magyar nyelvű beiskolázásban, a pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek. Mindezek alapján nem túlzás azt mondani, hogy Magyarország számára megtiszteltetés, hogy Önöket köszöntheti ötszázezredik és ötszázezeregyedik új állampolgáraként. Sok erőt, és jó egészséget kívánok Önöknek! Soli Deo Gloria – zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.

(fidesz.hu)

Tájékoztatjuk a Tisztelt Csepeli Lakosságot, hogy kerületünkben a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (ELMŰ) 2013. december 3-ától fagallyazási munkálatokat végez.

A munka elvégzéséig szíves türelmüket kérjük.

Csepel község lakóinak, a gyár munkásainak bátor kiállására emlékeztek, december 4-én szerda reggel az önkormányzat falán elhelyezett emléktáblánál. Napra pontosan 69 évvel ezelőtt a Szent Imre téren mintegy ötezren gyűltek össze, akik megakadályozták a község kiürítését. A kirendelt nyilasok, katonák és rendőrök képtelenek voltak feloszlatni, az őket és a németeket szidalmazó csepelieket, ezért a kiürítési parancsot visszavonták.

A rendezvényen először Kitzinger Adrienn sajtóreferens Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármesterét, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármestert, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármestereket, dr. Szeles Gábor jegyzőt, Kernné dr. Kulcsár Dóra aljegyzőt és Samna Gábor kabinetfőnököt köszöntötte. 

A Himnusz eléneklése után Kitzinger Adrienn így emlékezett: „Csepel község lakói 1944. december 4-6. között megtagadták a Kiürítési Kormánybiztosság felszólítását a község kiürítésére. 1944. december 4-én délelőtt a Szent Imre térre kirendelt nyilasok képtelenek voltak megakadályozni és feloszlatni a mintegy ötezer fős tömeg megmozdulását: az emberek szidalmazták a németeket, a nyilasokat, és a kiürítés ellen tüntettek. A megmozdulás sikeres volt, a csepeliek bátor fellépésével sikerült megakadályozni a nyilasok parancsának teljesítését.

Szabó Géza szombaton, december 2-án vette át a Kiürítési Kormánybiztosság levelét, melyben a kormánybiztos Csepel község elöljáróságának az alábbi utasítást küldte: „A Budafoki Kutya villától a Pesterzsébet Jutagyár melletti kápolnáig húzott egyenes vonaltól délre eső részről az ottani lakókat Dunaszerdahelyre szállíttassa el. Elszállítani csak a családtagokat kell, a családfők, a gyári dolgozók maradnak. A kiürítésnek december 4-én, hétfőn déli 12 óráig be kell fejeződnie”.

Az elöljáróság tisztségviselői Szabó Gézával az élen a határozatot embertelennek és értelmetlennek tartották. Végrehajtása érdekében semmilyen intézkedést nem tettek. Ezért december 3-án, falragaszokon a lakosságot csak arról tájékoztatták, hogy az elöljáróság a község Széchenyi utcától délre eső részének kiürítésére kapott utasítást. A rendelet híre futótűzként terjedt. Az emberek csoportokba verődve vitatták meg a tennivalókat, a kiürítést elutasították. December 4-én délelőtt sok ezer ember indult a Községháza felé. Nagy felháborodást keltett, hogy néhány család, holmiját kocsira rakva, elindult. Az otthonukhoz ragaszkodó csepeliek a kocsikat felborították, megakadályozták a kitelepítést.

1944. december 4-én délelőtt megtelt a Szent Imre tér. A kirendelt nyilasok, katonák, rendőrök a tömeg feloszlatására képtelenek voltak. Az emberek szidalmazták a németeket, a nyilasokat, és a kiürítés ellen tüntettek. Követelték a határozat visszavonását. Szabó Géza szólt a Községháza előtt összegyűlt 5000 főnyi tömeghez. Az eseményekre később így emlékezett: „Az erkélyen állva a kiürítési parancsot ismertettem, és az azt követő tiltakozást, szűnni nem akaró hangzavart erélyes kézmozdulattal kísérve lecsillapítottam. Azt a kijelentést, hogy: Ne menjen senki sehová, maradjon mindenki a helyén, a községi elöljáróság sem tesz a kiürítés érdekében semmit, és mindent elkövet, hogy a parancsot visszavonják. Most 32 év távlatából is úgy látom a kiürítési rendelettel kapcsolatosan lejátszódott drámai eseményeket, hogy a hatalom urai maguk is érezték az általuk meggondolatlanul kiadott és esztelen intézkedés lehetetlenségét és megdöbbentek az általa keltett vihar erejétől. Ugyanis 1944. december 4-én, hétfőn délelőtt 11 óra tájban Boros főszolgabírónak telefonon jelentést tettem a községháza előtt lezajlott viharos eseményekről, majd Mike József taxisofőrrel autón személyesen bementem a vármegyeházára és tájékoztattam élőszóban, részletesen is a járás főszolgabíráját. Boros főszolgabíró azonnali intézkedésére kiszállt Csepelre egy bizottság, amelynek tagjai voltak: egy fő a belügyminisztériumból, dr. Czövek István vármegyei főjegyző, Lemberkovits vezérőrnagy, a vármegye katonai parancsnoka, Boros Ferenc központi járási főszolgabíró és Farkas Ferenc csendőrtábornok, kiürítési kormánybiztos.Az a bizottság Szelényi főszolgabíró csepeli hivatalában tárgyalta az eseményeket. December 4-én 13 óra tájban megszületett a döntés: a kiürítési parancsot visszavonják. Ezt a döntést a bizottság rövid úton közölte velem, és felhatalmazott, hogy haladéktalanul én is közöljem a gyári dolgozókkal műszakváltáskor a Weiss Manfréd Gyár 1-es és 2-es kapuinál. Megszerveztem a hírharsonásokat, akik az említett helyeken papírtölcsérekkel hangosan és folyamatosan közölték a tényt az elöljáróság nevében és hivatalosan, hogy a kiürítési parancsot visszavonták.

1944. december 5., kedd.

Újra nagy a tömeg – mint tegnap – a községháza előtt. Reggeli 9 – fél 10 lehetett, amikor 2-3 fő csepeli lakos jött az irodámba, mondván: a válaszért jöttünk, mert tegnap azt a kijelentést tettem, hogy az elöljáróság a parancs visszavonása érdekében mindent megtesz. Erre kimentem a Községháza erkélyére, és közöltem, hogy már tegnap délután eldőlt a kérdés, mert kezdeményezésemre, a tegnap Csepelre kiszállt bizottság a kiürítési parancsot megvizsgálta, azt visszavonta és rövid úton meghatalmazott, hogy ezt a tényt haladéktalanul közöljem Csepel dolgozóival. Közöltem is. Menjenek nyugodtan haza, nincs kiürítés – mondtam, s eltávoztam az erkélyről. Alig értem a földszinten lévő irodámba, hallottam és alkalmazottaim is jöttek és jelentették, hogy a tömeg a téren a Szózatot énekli. Erre újra felmentem az erkélyre, ismét közöltem: nincs kiürítés, menjenek nyugodtan haza. A tömeg nem mozdult. A tiltakozástüntetéssé változott, köveket dobáltak a községházára, betörték a pénztár ablakát. Tumultuózus jelenetek következtek a nyilas pártszolgálatosok és a fegyvertelen tüntetők között. A tömeg szétoszlatására képtelen volt az e célból a helyszínre érkezett 10-15 főnyi rendőri karhatalom. A tömeg végül is a nyilas parancsnokság és a Munkásotthonnal szembeni dr. Kanócz-féle ház felé vonult (a nyilas ház felé). Innen is, onnan is lövések hangzottak. A nyilasok néhány tüntetőt letartóztattak és a pártház pincéjébe zártak. Kiszabadításukra négy ifjúmunkás vállalkozott. A foglyokat sikerült kiszabadítani, a kialakult tűzharcban Kormos László és több nyilas életét vesztette.

A nyilas uralom idején az országban lezajlott egyetlen tömegtüntetés bizonyította Csepel népének bátorságát. Az emberek felháborodásukban nemcsak a kiürítés ellen emelték fel a szavukat, kifejezésre juttatták a németek és a nyilasok iránti ellenszenvüket, békevágyukat is.”

Ezt követően Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, és Szeles Gábor jegyző helyezte el az emlékezés koszorúját, Utánuk a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselő csoportjának a tagjai, az MSZP, a társadalmi és civil szervezetek képviselői, valamint a csepeli lakosok helyeztek el koszorúkat az emléktáblánál. A megemlékezés a Szózat eléneklésével zárult.

Czapp József

Négyoldalú stratégiai megállapodás aláírására került sor november 29-én a Magyar Birkózó Szövetségben. A csepeli önkormányzat, a Magyar Birkózó Szövetség, a Csepeli Birkózó Club, és a Csepel SC Alapítvány képviselői látták el kézjegyükkel azt a megállapodást, amely a jövőben egy Birkózó Centrum illetve egy Birkózó Akadémia megteremtését teszi lehetővé.

Dr. Hegedűs Csaba, a szövetség elnöke dolgozószobájában látta vendégül Németh Szilárd polgármestert, Borbély Lénárd alpolgármestert, Tóth Endrét, a Csepeli BC elnökét, valamint Szeles Bélát és Jellinek Dánielt, a Csepel SC Alapítvány képviselőit. A megállapodás szentesítésekor Gulyás István a Csepel SC egykori kiválósága, a szabadfogású birkózó-válogatott szakág-vezetője, illetve Szekeres István a szövetség sajtófőnöke is jelen volt. A felek egyöntetűen a sportág országos szintű fejlesztésére, és ezzel együtt a csepeli birkózás támogatására vállaltak kötelezettséget.

Németh Szilárd a Csepel.hu kérdésére kijelentette: nem változott az alapítvánnyal, illetve annak tevékenységével kapcsolatos véleménye, és kíváncsian várja a mostani megállapodás eredményét. Mint mondta, eddig a Csepeli Birkózó Club az egyetlen, amelyik szövetségi szinten is komoly, a jövőre vonatkozó garanciákat vállalt, és dr. Hegedűs Csaba a szövetség elnöke személyesen is biztosította őt a sportágat érintő fejlesztések leendő megvalósításáról, és azok biztos anyagi hátteréről. A csepeli önkormányzat ezért is állt az ügy mellé, és támogatja azt.
Szeles Béla a Csepel SC Alapítvány kuratóriumának elnöke pedig arról beszélt, hogy nem zárkóznak el a kerületben működő többi sportág hasonló megkeresésétől sem. Az elnök elmondta: az alapítvány és a Csepeli BC között immár 12 éve van komolyabb kapcsolat, eddig mintegy százmillió forintos támogatást adott az alapítvány az egyesületnek.

 - Milyen formában?
- A közműellátást (áram víz, csatorna, fűtés) biztosítottuk a klubnak díjmentesen. Illetve kisebb beruházásokat is támogattunk lehetőségeinkhez mérten. Most jutottunk el egy olyan történelmi fordulópontra, amikor kiléptünk a vegetáció időszakából és azt gondoljuk, hogy egy sokkal dinamikusabban növekvő, megalapozott szakmai program általi fejlődést láthatunk majd. A Csepeli Birkózó Club és a Csepel SC Alapítvány ennek jegyében 5 éves szerződést kötött egymással.
- Mi szerepel a megállapodásban?
- Öt éven át kizárólagos használatra biztosítjuk az infrastruktúrát a klub részére, ami nagyon sok lehetőséget nyit meg a birkózók előtt: például támogatásokat, pályázati lehetőségeket. Illetve, ha megvalósul a Birkózó Centrum Csepelen, akkor az utánpótlás-nevelésben is egy magasabb szintre léphet majd az egyesület.
- Számos más egyesület is működik az alapítvány területén, ők is számíthatnak hasonló támogatásra önöktől?
- Jelenleg a Csepel Evezős Klubbal van egy olyan megállapodás-tervezet, amiről azt gondolom, hogy ez év végén, vagy a jövő év elején alá is írhatunk. A labdarúgókkal jövő évben jár le az első ötéves megállapodásunk, melynek felülvizsgálata folyamatban van. A 11 egyesületből - az öttusázók kivételével - mindenkivel van élő megállapodásunk, ami nem ilyen mélységű és fokú támogatást biztosít a klubok számára, mint a birkózóknál, vagy az evezősöknél, de a lehetőséghez mérten a legjobbat nyújtja. Azt az alapítvány továbbra is tartja, illetve támogatókon keresztül biztosítja, hogy ne, vagy pedig minimális összeget kelljen az infrastruktúra fenntartásáért fizetni a csepeli egyesületeknek.
- Amennyiben például a labdarúgók - hasonlóan a birkózókhoz- szövetségi, tehát MLSZ, esetleg kormányzati szintű támogatással állnának elő önök felé, akkor ők is számíthatnak hasonló megállapodásra?
- A válaszom annyira igen, hogy ezt megalapozva, a most aláírt egyoldalas megállapodást - amihez egy 12 oldalas szerződés is tartozik- elküldtük a csepeli labdarúgóknak természetesen rájuk specifikálva - is véleményezésre és tervbe vettük, hogy velük is hasonló mértékű megállapodásra jussunk. Az evezősökkel hasonló a helyzet.  

Tóth Endre, a Csepeli BC elnöke több okból is örömét fejezte ki az aláírt megállapodás kapcsán: - Nagyon sok munkába és időbe tellett, mire eljutottunk odáig, hogy polgármester úr és az alapítvány képviselői végre leüljenek a tárgyalóasztalhoz, amiért köszönet illeti dr. Hegedűs Csabát, a szövetség elnökét is. Remélem, hogy ez egy olyan folyamat első lépése, ami nagyban hozzájárul a csepeli és az országos birkózósport további fejlődéséhez, illetve kapukat nyithat meg a többi csepeli egyesület számára is, akik az alapítvány területén működnek.

Németh Szilárd a Magyar Birkózó Szövetség hivatalos internetes oldalának is nyilatkozott a megállapodásról, amiről a http://birkozoszov.hu/news/show/csepeli-negykezes oldalon olvashatnak.

Légrádi G.

Fotó: Tóth Beáta

Kedves csepeliek!

Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját a Segítség Köve Alapítvány ifjúsági zenekarának karácsonyi koncertjére, mely 2013. december 22-én 17.00 órakor a Rákóczi Kert Civil- és Közösségi Házban (1212 Budapest, Rákóczi tér 34.) kerül sor.

A belépés díjtalan!

A Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportja azt kezdeményezi, hogy a bankoknak kötelező legyen tájékoztatniuk devizahiteles ügyfeleiket arról, mennyit spóroltak meg az árfolyamrögzítéssel - közölte a munkacsoportot vezető országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Németh Szilárd elmondta, a pénzintézeteknek először 2014 első negyedévében kellene információt adniuk az ügyfeleknek arról, hogy mennyivel csökkentek törlesztőrészleteik.
A részletszabályokat várhatóan a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozza majd ki a bankokkal egyeztetve - tette hozzá a fideszes politikus.
Németh Szilárd közölte, azt is előírnák, hogy a bankoknak jövőre legalább egyszer minden devizahiteles ügyfelüknek levelet kell küldeniük arról, milyen lehetőségeik vannak az új árfolyamgáttal.

MTI

Legújabb könyvét és hét magyar festő szerelmeit mutatta be december 3-án Nyáry Krisztián a Sétáló utcai Könyvtárban. Az irodalomtörténész végzettségű szerző 17 órakor kezdődő előadására körülbelül 60-an érkeztek, a legtöbben dedikálásra váró könyvvel a hónuk alatt.

Nyáry Krisztián igazi kuriózummal készült a csepeli bemutatóra, hiszen egy olyan anyagot mutatott be, amelyet eddig mindössze egyetlen alkalommal, a Nemzeti Galériában hallhatott a közönség. A szerelem hét arcát mutatta be az egyik legsikeresebb magyar szerző, akinek eddig megjelent könyvei, az Így szerettek ők első és második része is fergeteges sikert aratott.

A hitvestől, az önfeláldozó szerelmesen át a menedzser típusú társig a romantikus kapcsolatok megjelenési módját ismerhették meg a jelenlévők, Ferenczy Károly, Mednyánszky László, Czóbel Béla, Zichy Mihály, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál és Munkácsy Mihály életén keresztül, a mesterek legelismertebb munkáinak megjelenítésével.

"Szeretem az emberi életeket" - válaszolta Nyáry Krisztián arra a kérdésre, hogy miért is állt a magyar alkotók szerelmi krónikásának. A könyvbemutató ugyanis egy kellemes hangulatú beszélgetéssel ért véget, amelyben az akadémikus szféra reakcióiról és egy valódi irodalmi titokról is szó esett.

A Csepeli Hírmondó december 19-én megjelenő számában interjút olvashatnak Nyáry Krisztiánnal, amelyben kiderül: írna-e életrajzot, melyik szerző leszármazottja kereste meg, illetve hogyan reagált Radnóti Fanni, mikor saját történetét látta az Így szerettek ők című könyv első részének lapjain.

Angel Marianna

fotó: Tóth Beáta

Magyarország bruttó hazai terméke 2013 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint, az előzetes GDP adatokhoz képest is nagyobb mértékben, 1,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékkal nőtt. A kormányzat gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt - közölte szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Mint írják, a részletes adatok alapján a termelési oldalon a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar és a szolgáltatások teljesítménye is emelkedni tudott az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaság hozzáadott értéke – az előző évi alacsony bázist követően – 27,6 százalékkal emelkedett, komoly mértékben 1,4 százalékponttal hozzájárulva a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítménye 7,3 százalékkal nőtt, mely 0,3 százalékpontos hozzájárulást jelent a bruttó hazai termék bővüléséhez. Az ipar bruttó hozzáadott értéke 0,4, míg ezen belül a feldolgozóiparé 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - mutatnak rá.

"A MAGYAR GAZDASÁG ÚGY MUTAT FEL JELENTŐS NÖVEKEDÉST, HOGY KÖZBEN A KÜLSŐ EGYENSÚLYÁT MEGŐRIZTE."

Kitérnek arra is, hogy a legfrissebb, szeptemberi tényadatok alapján az ipar teljesítménye éves összehasonlításban 5,5 százalékkal növekedett, melyhez számottevően hozzájárult a közelmúltban kibővült autóipari kapacitások (Audi, Opel, Mercedes) felfutása. A szolgáltatások szektor több mint egy éven át tartó visszaesést követően most 0,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest - áll a dokumentumban.

Fontos kiemelni, hogy a magyar gazdaság úgy mutat fel jelentős növekedést, hogy közben a külső egyensúlyát megőrizte, sőt a folyó fizetési mérleg többlete javulást mutat az előző évhez képest. A nettó export növekedési hozzájárulása az előző negyedévi megtorpanás után új erőre kapott. A III. negyedévben 6 százalékkal növekedett az export volumene, meghaladva az 5,8 százalékos import volumennövekedést - hangsúlyozza a nemzetgazdasági tárca.

Tájékoztatásuk szerint az Európai Unió (EU-28) bruttó hazai terméke 0,2 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest. Hazánk gazdaságát tekintve meghatározó Németországban 0,3 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék az előző negyedévhez viszonyítva. Magyarország Románia és Lettország mögött a legnagyobb gazdasági növekedést érte el az előző negyedévhez képest, messze meghaladva az Európai Unió átlagát - zárul a közlemény.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)

A Csepeli Német Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. december 11-én (szerda) 16,45 órai kezdettel közmeghallgatást tart a Királyerdei Művelődési Házban (1213 Budapest, Szent István út 230.).

Minden érdeklődő lakost szeretettel várunk közmeghallgatásunkra, ahol kérdéseiket, észrevételeiket közvetlenül és írásban is feltehetik.

Budapest, 2013. december 4.

Csepeli Német Önkormányzat

Képviselő-testülete