Érkezik az év első hőséghulláma, amely megterheli a szervezetet – erre hívta fel a figyelmet vasárnap az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A hőségriasztás szintjét várhatóan nem éri el a napi középhőmérséklet értéke, ugyanakkor az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban a nappali csúcshőmérséklet akár a 32, 35 fok is lehet.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet több évre visszamenő vizsgálatai azt mutatják, hogy az első nyári hőséghullám terheli meg a legjobban a szervezetet. Bizonyítottan nő a koraszülés kockázata is, ezért a várandósok számára különösen fontos, hogy védekezzenek a forróság ellen.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. A kockázatok csökkentéséért egyszerű óvintézkedésekkel is sokat lehet tenni.

Ajánlják egyebek mellett a többszöri zuhanyzást langyos vagy hideg vízzel, víz, tea, illetve szénsavmentes üdítő fogyasztását, de jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és érdemes leveseket is fogyasztani. Nem ajánlott viszont a kávé, az alkohol, a cukros, szénsavas üdítő.

Azt is javasolják, hogy aki teheti, a déli órákat töltse zárt helyen vagy sötétített helyiségben. Kiemelték továbbá, hogy a szabadban a csecsemők, kisgyermekek árnyékban legyenek, és sose hagyjanak gyermeket, állatokat zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

Bizonyára kevesen tudják, hogy Budapesten egy csepeli csapat lett a legkorábban bajnok. A Csep-Gól FC labdarúgói már öt mérkőzéssel a bajnokság vége előtt megnyerték a BLSZ III. 1. csoportját. A csapat ezzel jövőre a másodosztályban folytathatja szereplését.

Ennél jobban nem is sikerülhetett volna a Csep-Gól FC utánpótlás nevelő egyesület és az AFC Soroksár felnőtt csapatának fúziója. A két klub tavaly nyáron egyesült, és a felnőttek a Siketek-pályáról a Csepeli Papír pályára költöztek. Valószínűleg nem csupán a környezetváltásnak köszönhető a siker, de tény, eredményes lett, mert Csepelen – még ha nem is a legmagasabb osztályban, de – ismét bajnokcsapatot ünnepeltek. A győzelemhez vezető út elején még tavaly nyáron közösen újjáépítették a sporttelepet, rendbe rakták a pályát, a kispadokat, a lelátót, majd pedig megfiatalították és megerősítették a keretet. A csapat az első 12 mérkőzését megnyerte, majd következett egy 2-1-es vereség a Közgáz DSE labdarúgóitól. Mint később kiderült, ez volt a bajnokságban az egyetlen, és még becsúszott egy döntetlen is. A Csep-Gól FC végül már öt fordulóval a vége előtt megnyerte a csoportját a BLSZ III-ban. A fiúk a mostani idényben 122 gólt is rúgtak, a záró fordulóban 10-0-ra győztek, s vágtak vissza az egyetlen vereségért a Közgáznak. A remek szereplésének köszönhetően egyébként a csepeli együttes volt Budapest első bajnokcsapata.

„A fiúk remek munkát végeztek, minden elismerésem az övék – mondta Hajdu Imre, a Csep-Gól FC társelnöke és a csapat játékos-pályaedzője. – A sikert a fiatalok és az idősebb játékosok remek elegyében látom, de mindenekelőtt csapatként funkcionáltunk kiválóan. Ugyanakkor nagyon sok segítséget kaptam a háttérből Ambruzs Józseftől, aki az egyesület elnöke és szakmai vezetője. Amikor tavaly egyesültünk, a célunk az volt, hogy három éven belül a BLSZ I-be jussunk. Most egy év alatt léptünk egy osztályt, és nagyon bízom benne, hogy már jövő nyáron elérhetjük az álmunkat. Persze ehhez tovább kell majd erősíteni a keretet.”

A bajnokcsapat június 7-én, az utolsó forduló után kapta meg az aranyérmeket a BLSZ vezetőitől. A Csep-Gól FC a nagy napon a gyerekcsapati legjobbjait is díjazta, köztük az 1999-es korosztály gólkirályát, Borza Bencét.

Kiss B. László

A pünkösd jelentősége az, hogy Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok immáron nem rejtőzködtek tovább, hanem elkezdték terjeszteni a tanítást az emberek között.

Az Újszövetség az Apostolok cselekedetei első két részében számol be a keresztény pünkösd, vagyis a „tüzes nyelvek ünnepének” lényegét jelentő eseményekről.

Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok és Szűz Mária visszatértek Jeruzsálembe, és abban a „felső szobában” szálltak meg, ami a hagyomány szerint az utolsó vacsora, a lábmosás és más fontos események helyszíne is volt. Ezen alkalommal az apostolok maguk közé fogadták Júdás helyére tizenkettedik apostolként Mátyást.

A zsidó pünkösd, a sávuot napján ismét együtt voltak a „felső szobában” az apostolok, Szűz Mária és Jézus további 120 követője. Az összegyűltek előtt ekkor az Apostolok cselekedetei szerint csoda történt: nagy zúgást hallottak az égből, és lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek minden jelenlévőre leszálltak. Ezt követően – noha valamennyien zsidók voltak – különféle nyelveken kezdtek beszélni Krisztus tanításáról a Jeruzsálemben jelenlévő, más vidékekről – a diaszpórából – érkezett zsidóknak, mindenkinek a maga nyelvén. Ez nagy megrökönyödést keltett, és a kívülállók közül sokan azt hitték, hogy bortól részegültek meg. Az apostoloknak és a jelenlévőknek Péter apostol magyarázta el a történtek lényegét: Jóel próféciája teljesedett be, és az Úr kitöltött lelkéből minden halandóra. Ezen a napon aztán háromezer lélek csatlakozott Jézus követőihez. Vagyonukat eladták, és az Apostolok cselekedetei szerint „napról napra egy szívvel és lélekkel együtt voltak a templomban.”

Mit ír az Újszövetség?

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek a Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” Apostolok Cselekedetei, 2,1-4.

A pünkösdi történéseket sokan a keresztény egyház alapításaként is értelmezik, hiszen az eseményeket követően sokan csatlakoztak Jézus követőihez. A pünkösd jelentősége tehát abban áll, hogy Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok immáron nem rejtőzködtek tovább, hanem elkezdték terjeszteni a tanítást az emberek között. Ez lehet a jelentése a különféle nyelvek jelenlétének is: a tanítás, az evangélium a Szentlélek segítségével bárki számára átadható, megérthető. A keresztény tanítás tehát az egész emberiség számára elérhetővé válik, ezért tekintik az első keresztény pünkösdöt az egyház születésnapjának.

Mikor van pünkösd?

A pünkösd eredete – sok más ünnephez hasonlóan – a zsidó hagyományokban gyökerezik. A zsidóság a pészách alkalmával arra emlékezik, hogyan nyerték el a szabadságot, amikor Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból. A Tóra előírása szerint a Pészach második napjától a zsidók kötelesek számolni a napokat és a heteket. A hetedik hét lejártát követő napon, vagyis az 50. napon kötelesek ünnepet tartani. Ennek az ünnepnek a héber elnevezése a „hetek” jelentésű sávuot, míg görögül a magyar pünkösd szó eredetéül is szolgáló, „ötven” jelentésű pentékoszté elnevezést kapta. Ez utóbbi a pészach és a sávuot között eltelt ötven napra utal. A zsidó hagyományban a sávuot alkalmával több dologról is megemlékeznek: egyrészt ez az első új termésből készült kenyér ünnepe, másrészt pedig – noha erről a Tóra nem tesz említést – ekkor emlékeznek meg arról is, amikor a Sínai-hegy lábánál az Úr átadta a tízparancsolatot és a többi törvényt Izráel népének.

A sávuot és a keresztény pünkösd hasonlósága jól megfigyelhető az ünnep kiszámításának módjában. A húsvét és a pünkösd a mozgó ünnepek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden évben más naptári napra esik. Mivel Krisztus megfeszítése az Újszövetség szerint a pészach kezdete előtti napon történt, a korai keresztény időkben sokáig a pészach előtti napon ünnepelték a húsvétot. A niceai zsinaton azonban úgy döntöttek, hogy a keresztények másképp számolják majd a húsvétot. Az akkor elhatározott számítás szerint a húsvétot – vagyis a feltámadás ünnepét – a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap kell tartani. A keresztény szokások szerint pedig pünkösd vasárnapja a húsvét vasárnapja utáni 50. napra esik, vagyis ez az ünnep is a húsvét időpontjához van kötve. A húsvéttól számítják még a Jézus mennybemenetelére emlékező áldozócsütörtököt is, amit a húsvét vasárnapja utáni 40. napon tartanak meg.

Vörös pünkösd és pünkösdi királyság

A húsvéthoz és a karácsonyhoz hasonlóan a pünkösd körül is sokféle egyházi és népi hagyomány alakult ki. A keleti egyházban a pünkösd húsvét után a második legjelentősebb ünnep, az ortodoxok pünkösd vasárnapját, hétfőjét és keddjét is megünneplik. A keleti egyházban liturgikus szín is csatlakozik a pünkösdhöz, a hívők zöld ágakat visznek a kezükben. A pünkösd jelentőségét mutatja az is, hogy a liturgikus év további napjait a pünkösdhöz viszonyítva állapítják és nevezik meg.

A nyugati kereszténységben is változatos módon emlékeznek meg a pünkösdről, itt a liturgikus szín jellemzően a vörös, ami a Szentlélek lángját és örömét jelképezi. A papok, a kórus és olykor a hívők is vörösbe öltöznek, a templomokat vörös dekorációval ékesítik, gyakran még vörös virágokat is kiraknak a templomban. Sok helyen a nyelvcsoda emlékére különböző nyelveken olvassák fel a Biblia egyes részeit. A protestánsok gyakran pünkösdkor tartják a konfirmáció ünnepét, amikor a konfirmációs vizsgát követően a fiatalok a templomban istentiszteleten vallják meg hitüket.

A magyar nyelvterületen a legjelentősebb pünkösdhöz kapcsolódó szokás a csíksomlyói búcsú. Csíksomlyó már a 15. századtól fogva jelentős búcsújáró hely volt, Mária kultusza virágzott a székelyek körében. Igazi jelentőségét azonban akkor nyerte el, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem 1567-ben haddal támadt a katolikus székelyekre, és arra akarta kényszeríteni őket, hogy vegyék föl az unitárius hitet. A Csíksomlyón összegyűlt katolikus székelyek a pünkösd előtti szombaton Szűz Mária segítségéért imádkoztak, és legyőzték a fejedelmet. A csata után a győztesek nyírfaággal ékesítették föl lobogóikat, és úgy vonultak a csíksomlyói templomba hálát adni a győzelemért. Megfogadták, hogy ezt követően minden évben hálát adnak a győzelemért, és a pünkösd előtti szombaton elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt a szokást ma is tartják, évente több százezer hívő tesz zarándokutat Csíksomlyóra.

Az egyházi szokások mellett a pünkösdhöz számos népszokás is kötődik. Májusban például sok helyen pünkösdi királyt választottak, a szokásra már a 17. századtól fogva vannak adataink. A pünkösdi királyt jellemzően ügyességi játékok során választották ki a fiatal legények közül. A feladatok között egyebek mellett előfordulhatott bothúzás, futás, birkózás, kakasütés és gúnárnyak-szakítás. Egy 19. század elejéről fönnmaradt szokásgyűjtemény szerint a megválasztott pünkösdi király számos előjogot élvezett egy teljes éven át: minden lakodalomba meghívták, ingyen ihatott a kocsmában, a többi legénynek pedig engedelmeskednie kellett a pünkösdi királynak.

Zenés, táncos műsorokat mutattak be csepeli fiatalok és óvodáskorú gyermekek a Munkásotthonban június 6-án. A programban különféle táncegyüttesek, zenekarok, a klasszikus balett és a hastánc előadói léptek fel. A gálaműsorról szóló részletes beszámolónk hamarosan megjelenik, addig is tekintsék meg az esemény képeiből készített képgalériánkat!

fotó: Halászi Vilmos

2014. június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján színes programok várnak minden érdeklődőt három helyszínen.

A Múzeumok Éjszakája csepeli helyszínein ingyenes a részvétel, az összes többi csatlakozott intézmények programjaira a belépést biztosító, egységes karszalag előzetesen is megvásárolható a Királyerdei Művelődési Házban június 17-től (érdeklődni: 278-2747). A felnőtt karszalag 1500 forintba, a gyerekkarszalag 600 forintba kerül.

Programok

Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény (Királyerdei Művelődési Ház, 1213 Budapest, Szent István út 230. Tel: 278-2747)

- 14 órától sötétedésig: népi játszótér, kézműves-foglalkozások

- 15 óra: Dió Dénes és más mesék - Mariska matiné

- 16, 18, 20, 22 óra rendhagyó tárlatvezetés a Csepel és gyár című állandó kiállításon

- 17 óra: Honfoglalás kori szaruíj-bemutató

- 19 óra: nemzeti kincsünk a Csepeli Magasröptű Hófehér Keringő - ismeretterjesztő előadás galambröptetéssel

- 21 óra: máglyagyújtás - a jó hangulatról a Magnetic Light Band gondoskodik, a szalonnád Te hozod!

- 23 óra: tűzakrobata-show-Hestia produkció

Szent Imre tér (Az önkormányzat előtt)

- Csepszi, a guruló kiállítás Csepelen

Csepeli vezetési pont kiállítóhely (Fodor József Szakképző Iskola, 1214 Budapest, Tejút utca 12.)

Az egész órakor induló bunkertúrákra előzetes bejelentkezés szükséges!

A programokon való részvétel ingyenes.

Mindhárom helyszínen 14 és 24 óra között várjuk a látogatókat!

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentésének megállapításai azt mutatják, hogy immár a szervezet is elismeri a magyar kormány erőfeszítéseinek jól látható eredményeit, például a növekedési fordulatnak köszönhetően a gazdaság erősödését, az ország recesszióból való kilábalását, az állandósult folyó fizetési mérleg aktívumot, valamint a fegyelmezett költségvetési politikát - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.

Orbán Gábor emlékeztetett arra, hogy a most publikált jelentés előkészítésére az IMF delegációja 2014. március 5-17. között tartózkodott Budapesten, és szakmai egyeztetéseket folytatott a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőivel, szakértőivel, valamint a pénzügyi piac egyes szereplőivel.

Ez volt az első jelentősebb hivatalos tárgyalássorozat azóta, hogy Magyarország megerősödött gazdasági teljesítményének köszönhetően 2013-ban, a lejárat előtt teljes összegben visszafizette a korábbi, még 2008-ban felvett IMF-hitelekből származó tartozásait, és ezzel IMF-programország státusza is megszűnt - hangsúlyozta az államtitkár.

Hozzáfűzte: Magyarország visszatért abba a rendes tagállami státuszba, amelynek keretében minden IMF-tagország rendszeresen, az Alapokmány IV. cikkelye értelmében vett gazdaságpolitikai konzultáció részese.

Orbán Gábor elmondta: a márciusban lezajlott látogatás eredményei mellett a jelentésbe beépültek az időközben elkészült konvergenciaprogramban megjelent számadatok, prognózisok és összefüggések is.

Az államtitkár szerint az IMF most publikált jelentésének megállapításai - annak kritikusabb elemeivel együtt is - azt mutatják, hogy az IMF is elismeri a kormány erőfeszítéseinek immár jól látható eredményeit. Az IMF összességében pozitívan értékelte a növekedési hitelprogramot, valamint a többéves költségvetési tervezés rendszerét is.

A valutaalap a jövőbeni célok tekintetében több területen is - például a GDP-arányos államadósság további csökkentése, az adósságállomány devizális kitettségének további mérséklése vagy a növekedést serkentő fiskális politika alkalmazása - sokszor közeli álláspontra helyezkedik a magyar hatóságokkal, még ha a célhoz vezető út megítélésében és ütemezésében eltérnek is a vélemények - mutatott rá Orbán Gábor.
Jelezte: a következő konzultáció egy év múlva esedékes.

Jézus János evangéliumában (Jn.14. 1-12.) nagy odaadással beszél arról, hogy elmegy és helyet készít nekünk odaát. Ez nagyszerű dolog, mert az élet véges és nekünk egyszer meg kell jelennünk a másvilágon, és akkor majd nem kell keresgélnünk a helyet, mert Jézus elkészítette azt számunkra.

Ami azonban elgondolkodtat bennünket, az az, ami Tamást is foglalkoztatta, aki nagyon realista volt, és bátorsága is volt ahhoz, hogy Jézust megkérdezze: te azt mondod, hogy előremész és helyet készítesz nekünk. De hová, és milyen hely az, és hogyan jutunk oda? Ha nem ismerjük a helyet, akkor hogyan találjuk meg? Reális és jogos kérdés. Jézus mégsem magyarázza meg, hogy hol van és mi is az a mennyek országa, az örök üdvösség. Azt válaszolja Tamásnak: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki nem jut el az Atyához, csak én általam.”

Egyértelmű, hogy Jézus ezeket a közléseket jelképesen adta az apostolok tudtára. Ő nem fizikai értelemben út, hanem kijelöli számunkra a Mennyei Atyához vezető utat. Sőt segít ennek a megértésében, mikor azt mondja, csak rajta keresztül lehet az Atyához eljutni. Jézus közléséből egy dolog biztosan kiviláglik: az, hogy megismertet egy érthető fogalommal, az igazsággal, mely nélkül nem lehet eljutni az Istenhez. De az igazság fogalma is kérdést vet fel.

Mi emberek valamennyien a magunk igazát mondjuk. Abszolút igazság azonban csak egy van: az Isten. Az örök élethez csak az az igazság vezethet el bennünket, amit Jézus határozott meg. Ha ezt az utat követjük, vigaszt jelentenek számunkra Jézus szavai: „Ne nyugtalankodjék szívetek, higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek, mert Atyám házában sok lakóhely van, és majd titeket is elviszlek oda, ahol én vagyok.”

Krammer András

állandó diakónus

A következő négy év a nagy tettek korszaka lesz Orbán Viktor miniszterelnök szerint, aki pénteken a parlamentben bemutatta harmadik kormánya tagjait. A kormányfő felszólalásában néppárti kormányzást tűzött célul, miniszterei iránytűjének pedig a hazaszeretetet, az alázatot és a szolgálatot határozta meg.

Míg az előző négy év a nagy és bátor gondolatok időszaka volt, addig a következő négy év már nem a nagy gondolatok, hanem a nagy tettek korszaka lesz - mondta a miniszterek eskütételét megelőző beszédében Orbán Viktor, úgy fogalmazva, hogy "a jövő gondolati építmény" biztos alkotmányos alapon áll, így most nagy ívű és bátor tettekre lesz szükség és lehetőség.

Mindezek alapján szerinte a mostani miniszterek dolga nehezebb lesz, mint az előző kabinet tagjaié volt, a léc ugyanis magasabbra került. Mint mondta, komoly teherbírású és "magas szakítószilárdságú" emberek kellenek, akik elbírják a súlyt és a felelősséget, alázattal közelítenek feladatukhoz, és kitartanak a közös célok céljaik mellett.

A tárcavezetők bemutatását Varga Mihállyal kezdte. Kifejtette: a nemzetgazdasági minisztertől a munkaalapú gazdaság kiépítését, a teljes foglalkoztatottság elérését várja, valamint azt is, hogy az Európai Központ Bank csütörtöki - a kamatokat érintő - történelmi döntésének következményeire is készítse fel a magyar gazdaságot.

A külgazdasági és külügyminiszteri teendőket ellátó Navracsics Tibortól a kormányfő olyan vonalvezetést kért, amely minden jelentős külhatalmat érdekeltté tesz a magyarok sikerében, Magyarország súlyának növekedésében. Egy ilyen stratégia kialakítása bravúrt követel, "ezért kértük fel éppen Navracsics Tibort" - tette hozzá.

A korábbi párizsi nagykövettől, az új igazságügy-minisztertől Trócsányi Lászlótól azt várja a miniszterelnök, hogy a nemzetközi térben védje meg az ország alkotmányos identitását, Magyarországon pedig járuljon hozzá "az igazságügyi rendszerben meginogni látszó közbizalom" visszaszilárdulásához.

Pintér Sándor régi-új belügyminisztert arra kérte fel Orbán Viktort, hogy teremtse meg a mindennapok biztonságát: "legyen kemény, hajlíthatatlan és igazságos", gondoskodjon arról, hogy a bűnözők jogai sohase előzhessék meg a törvénytisztelők és az áldozatok jogait. Tegyen meg mindent, hogy Magyarországon senkinek ne kelljen félnie! - kérte.

A szavai szerint "harcos helynek", "a figyelem és a támadások közkedvelt célpontjának" számító fejlesztési tárca vezetésére vállalkozó Seszták Miklóst a kormányfő arra hívta fel, őrizze és gyarapítsa a nemzeti vagyont, segítse az ország újraiparosítását és egy új szerkezetű gazdaság kiépítését. Bizonyítsa be, hogy az állam lehet jó gazda, és képes arra, hogy a magyar erőforrásokat a magyar gazdaságon belül tarthassuk! - kérte őt.

Balog Zoltántól a tárcájánál, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál összpontosuló energiák olyan irányítását várja Orbán Viktor, hogy az végül a családokat erősítse, és megfordítsa a demográfiai trendet, ami "a nemzetmentés modern kori formája".

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterről szólva azt mondta: el kell érnie, hogy a magyar földet a magyar gazdák művelhessék. Emlékeztetett, a kormány korábban úgy döntött, a kis-, illetve középbirtokok és a nagybirtokok aránya 80:20 legyen. Az agrár- és vidéktámogatás rendszerét is ehhez a "verdikthez" kell igazítani - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Hende Csaba honvédelmi minisztertől azt kérte, találja meg a magyar honvédelem és honvédség helyét a 21. századi nemzetközi együttműködési rendszerekben.

Orbán Viktor a többieknél hosszabban beszélt a Miniszterelnökséget ezután miniszterként vezető Lázár Jánosról. Azt mondta, a jó kormányhoz és a jó kormányzati teljesítményhez összhang, koordináció, rendezettség és bátor kezdeményezések is kellenek. Ezért kérte fel Lázár Jánost a miniszteri posztra: "fiatalok a csatába, öregek a tanácsba" - fogalmazott.

A Miniszterelnökséget a kormány "idegközpontjának" nevezte, a kabinettel szembeni támadások gyakorisága és ereje pedig szerinte Lázár János eredményes munkájának bizonyítéka lesz, "sőt már most is az". "Akkor fognánk gyanút, ha a támadások alábbhagynának" - jegyezte meg. Szavai szerint az is köztudott, hogy a Miniszterelnökség vezetőjére irányított "ólmot és vasat" valójában a kormányfőnek szánják.

Végül közölte: Semjén Zsolt KDNP-elnök a harmadik Orbán-kormányban is miniszterelnök-helyettes lesz, majd elismeréssel szólt az elmúlt négy év nemzetpolitikájáról. Megfogalmazása szerint a kereszténydemokrácia az a horgony, amely filozófia, világszemlélet és értékrend szempontjából "biztonságos vizeken tartja a kormány hajóját".

"A népből, a néppel, a népért"

Orbán Viktor kijelentette, hogy az új kabinet célja, hogy néppárti kormány legyen, néppárti kormányzást folytasson: "ez több, mint a demokrácia szabályainak betartása". A néppárti kormányzás ugyanis a klasszikus lincolni gondolat alapján áll: "a népből, a néppel, a népért", vagyis az emberektől kapott felhatalmazás alapján, az emberekkel közösen, az ő érdekükben akarnak kormányozni - mondta.

Szerinte ez a felfogás elutasítja az elitizmust. Az igazságos és versenyképes Magyarország megépítéséhez szükség van "kiemelkedő koponyákra, tekintélyes szakemberekre", de a kiemelkedő képesség, a magas iskola, az elismert szakértelem önmagában nem ad jogalapot az ország vezetésére. "Elitekre szükségünk van, de elitista kormányra nincs" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy harmadszor alakíthat kormányt, ráadásul az elmúlt 24 évben az összes kormány munkáját testközelből figyelhette, működésükből hasznos erkölcsi és gyakorlati tapasztalatokat szűrhetett le, s ez a tapasztalat megadja a lehetőséget, hogy kiérlelt szempontok alapján, határozott célok és világos elvárások mentén alakíthassák meg a szabad Magyarország 10. kormányát. Kijelentette: a kabinetnek egységes és erős nemzetet kell vezetnie azon az úton, amelyen négy éve elindult, tartania kell az előző ciklusban kitűzött markáns és határozott irányt.

a kormánynak a háromharmadot kell szolgálnia

A kormánynak mindig, minden helyzetben a háromharmadot kell szolgálnia - mondta, majd kiemelte: a győztesnek nem igaza van, hanem feladata, és minél nagyobb a felhatalmazás, annál nagyobb a feladat, a felelősség. Minél nagyobb a felelősség, annál nagyobb alázattal kell szolgálni az egész országot - fogalmazott a miniszterelnök.

Felszólalásában rögzítette azt is, hogy a kormány az egész magyar nemzetet képviseli, hiszen nemcsak az anyaországi, hanem a Kárpát-medencében és azon kívül élő magyar emberektől is kapott felhatalmazást. A kormány minden tagjától elvárható, hogy ezt a történelmi felelősséget vállalja, azaz bárkivel és bármivel szemben álljon ki a magyarokért, az egész magyar nemzetért - hangoztatta a kormányfő.

Az áprilisi országgyűlési és a májusi európai parlamenti (EP-) választást felidézve azt mondta, hogy a magyarok mindkét alkalommal elsöprő erőkkel szavaztak a középerőkre, ezért a mai kormányzó erők joggal hívhatók európai középnek. "A közép nevében ha kell, határozottan fel fogunk lépni mindenféle szélsőség ellen, akár jobbról jön, akár balról": a többségnek joga van megvédenie magát a szélsőségekkel szemben, és egyúttal kötelessége megvédeni a mindenkori kisebbségeket is - mondta.

Orbán Viktor hozzátette, a kabinetnek szerepet kell vállalnia az országban uralkodó közállapotok erkölcsi minőségének alakításában is. "Olyan Magyarországot szeretnénk, amelyben a munka és a teljesítmény megbecsülése, valamint a tisztelet kultúrája uralkodik" - húzta alá.

Szavai végén azt mondta, hogy miniszternek lenni egyszerre küldetés, szakma és munka. "Hazaszeretet, alázat és szolgálat: ez legyen minden kormánytag vezérelve, nincs más, nem lehet más iránytűnk. (...) Akire sok bízatott, attól sok kéretik számon. Soli Deo gloria. Egyedül Istené a dicsőség" - zárta húszperces beszédét a miniszterelnök.

Az elmúlt időszakban a Csete Balázs utcában és környékén a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) eligazító helyisége közelében eluralkodott a kosz, rendszeres az alkoholfogyasztás és a hangoskodás.

Ilyen és ehhez hasonló lakossági panaszok érkeztek a csepeli önkormányzathoz a közelmúltban. Ezért Borbély Lénárd kezdeményezésére Varga László, az FKF köztisztasági igazgatója és munkatársai, valamint a Csepeli Városgazda vezetői az alpolgármesterrel közösen találkoztak a helyszínen, hogy megnyugtató megoldás szülessen a lakókat érintő kellemetlenségre.

Az Ady-lakótelepen rengeteg család él, akiket zavart, hogy FKF eligazító helyiségéből az eszközök ki- és bepakolása, tárolása zajjal jár. De sokan járnak a környéken italozni is - annak ellenére, hogy Csepelen rendelet tiltja - ami hangoskodással jár.

A bejáráson az érintettek megállapodtak abban, hogy az eszközöket máshol fogják tárolni, a terület tisztán tartására pedig különös figyelmet fordítanak. Az FKF szakemberei azt ígérték, felhívják a munkavállalók figyelmét arra, legyenek tekintettel az ott élőkre.

Borbély Lénárd elmondta, már dolgoznak azon, hogy a rendőrség és a közterület-felügyelet bevonásával biztosítsák a közterület rendjét és a lakók nyugalmát.

Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

A fotó illusztráció, egy korábbi bejárás alkalmával készült.

Jubileumi hangversennyel ünnepelte az Eötvös József Általános Iskola zenei tagozata fennállásának 25. évfordulóját. A Királyerdei Művelődési Házban rendezett ünnepséget Morovik Attila alpolgármester Kodály Zoltán örökérvényű gondolatával – „Legyen a zene mindenkié” – nyitotta meg.

Beszédében hangsúlyozta: „A zene nemcsak a lélek beszéde, de vigasz, bíztatás, beszélgetőpartner is minden élethelyzetben. Képes arra, hogy mindenki számára érthető nyelven üzenjen, legyen az komolyzene, népzene, pop-rock vagy jazz. Mindenképp felidéz egy pillanatot, egy élményt, olyan emlékeket, melyek az életünk egy meghatározott momentumaihoz köthetők” – tette hozzá.

Kórusok és szólisták számtalan fellépései, a kerületi énekversenyeken a tanulók nívós szereplései népszerűsítik a tanintézményt, az iskola falain megszámlálhatatlan oklevél jelzi a megtett utat.

Negyedszázada a zenei tagozat elindítója Rózsásné Dömsödi Anna (Nusi néni) volt. Tőle tanulták meg a diákok a közös éneklés élményét és vitték tovább a zene szeretetét, amely által többszáz gyerek élete gazdagodott. A régi növendékek a tagozatalapító vezényletével álltak össze újra a színpadon és énekszóval, muzsikával idézték fel az elmúlt éveket.

Az 1.z osztályos tanulók táncos műsorukban magyar népdalt énekeltek, majd az alsó tagozatos kórus német dalokat adott elő kánon formában. A meglepetés produkcióban az egyik régi növendék dudán játszott, utána balladát és orosz népballadát is hallhatott a közönség. A 8.z osztályos tanulók előadásaiban hárfán, zongorán és harmonikán szóltak meg a dalok. A felső tagozatos kórus fellépését követően az összkar közös énekléssel kiválóan szerepelt. A felkészítő tanárok, Ormosi Katalin és Fábián Ildikó karvezetők mindent megtettek azért, hogy a jubileumi hangverseny ünnepélyes hangulatot és örök emléket szerezzen az iskolásoknak, hajdani diákoknak, a tanároknak és a szülőknek egyaránt.

Varga Norman ifjúsági referens, a Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület elnöke különdíjakat adott át a kiemelt teljesítményt elért diákoknak, majd ünnepélyesen tortát szeltek az Eötvös iskolában.

„Egy ideje figyelemmel kísérem a kórus munkáját, nagyon szorgos fiatalokat ismerhettem meg a csapatban, akiknek a tehetségükre rögtön felfigyeltem. Ezért is döntött úgy az elnökségünk, hogy támogatjuk őket. Szeretnénk hosszú távon segíteni a kórus munkáját, valamint megteremteni a megfelelő anyagi és szervezeti feltételeket ahhoz, hogy az akaraterővel és szorgalommal párosult tehetség minden fiatal számára kibontakoztathatóvá, megélhetővé, maradandó emberi teljesítmények forrásává váljon ” – mondta el a szervezet elnöke.

A rendezvény az Eötvös iskolában folytatódott, ahol régi relikviákból, tablókból, oklevelekből, nosztalgikus fotókból és a gyerekek egyéb alkotásaiból nyílt kiállítás.

Jelenleg az iskola 25 éves zenei tagozatán mintegy 250 gyerek tanul – tájékoztatott Hajduk Katalin intézményvezető. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy idén is megmutatkozott iskolájukba a túljelentkezés. „A szeptemberben induló osztályban 29-en kezdhetik meg zenei tanulmányaikat ősztől. Több mint tíz gyereknek nem sikerült helyet biztosítanunk, pedig eredményesen szerepeltek a meghallgatáson, de a törvény által előírt létszám minket is kötelez. Elsőtől a nyolcadikig a furulya a kötelező alaphangszer, utána a 2. évtől mindenki szabadon választhat hegedűt, zongorát, trombitát, fuvolát, hárfát vagy harsonát. A most ballagásra készülő nyolcadikosok közül ketten tanulnak tovább konzervatóriumban. Tanulóink kilencven százalékban nem zenei területen haladnak tovább, viszont úgy térnek sokan vissza hozzánk, hogy milyen jó volt itt énekelni tanulni és hangszeren játszani. Erről régi növendékeink tollából visszaemlékezések olvashatók a nemrég indított facebok oldalunkon” – tette hozzá az intézményvezető.

https://www.facebook.com/pages/E%C3%B6tv%C3%B6s-J%C3%B3zsef-%C3%81ltal%C3%A1nos-Iskola/151315648286027

Antal Zsuzsa

Fotó: Tóth Beáta és Haska Fanni