Tisztelt Csepeli lakosok!

2014. június 20-án, pénteken a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. ügyfélszolgálata technikai okok miatt zárva tart.

Hétfőn várjuk ügyfeleinket, megértésüket köszönjük!

Vezetőség

Hétfőn este is telt ház volt a Szent Imre téren az önkormányzat által felállított szurkolói sátorban. Csepel vendége ezúttal Hajszán Gyula, a Rába ETO korábbi válogatott futballistája volt, aki eltalálta a német győzelmet a portugálok ellen a brazíliai világbajnokságon.

Újabb korábbi remek labdarúgó volt Csepel vendége. A hétfői Németország-Portugália csoportmérkőzésre Hajszán Gyula jött el a kerületünkbe. A nagy érdeklődésre számot tartó nyitómérkőzés után kibővítették a szurkolói sátrat a főterén, ami most is megtelt a kezdésre. A házigazda ezúttal is Borbély Lénárd volt, akitől – a vendéggel együtt – most tippet kért a kezdés előtt a műsorvezető, Szentesi Zöldi László. Az alpolgármester 3-2-es német győzelmet várt, és a győriek 37-szeres válogatott labdarúgója is egy gólos (szám szerint 2-1) német sikerre számított. Hétfői vendégünk a Verebes József-féle nagy Rába ETO-ban érte el legnagyobb sikereit, 1981 és 1986 között tagja volt, sőt, egyik főszereplője a győri aranykorszaknak: kétszeres bajnok, ezüstérmes és egyszeres bronzérmes. 1989 és 1993 között kipróbálta magát külföldön is, a német MSV Duisburg és a Tennis Borussia Berlin játékosa volt. Ezután visszatért Győrbe és 1996-ban ott fejezte be profi pályafutását.

„Négy évet futballoztam Németországban, jól ismerem a mentalitásukat, a stílusukat – mondta Hajszán Gyula. – Bár a bajnok Bayern München nem teljesen német csapat, de nagyjából hasonló játékot vártam a válogatottól is, és ez bejött. Én tagja voltam az 1986-as mexikói világbajnokságon szereplő csapatnak, és hasonló klíma lehet Salvadorban is, mint amilyenben nekünk kellett focizni. Ez nem egyszerű, de a németek jobban alkalmazkodtak hozzá. A tippem, a 2-1 sajnos nem jött be, alábecsültem Götzéék játékerejét. Németország a vártnál jóval fölényesebben, 4-0-ra nyert Portugália ellen. Persze valószínűleg más lett volna a végeredmény, ha a bíró nem állítja ki a portugáloktól Pepét az első félidőben. Ugyanakkor ettől függetlenül is igazán meggyőző volt Müllerék játéka. Még az elején vagyunk, messze a vége, az eddig látottak alapján én mégis a legjobb négy közé várom a németeket, és ebben a csapatban a vb-győzelem is benne van.”

A következő vendég várhatóan a jövő hét közepén érkezik Csepelre a szurkolói vb-sátorba! A házigazda akkor is Borbély Lénárd alpolgármester lesz.

Ha eljő a június első hétvégéje, akkor szinte mindenki a közelgő iskolazárásra és a nyaralásra gondol. A világ kick-boxosai is a remek nyaralós célpontnak számító Olaszországra összpontosítanak ilyenkor, de korántsem a jó borok vagy a csodás tengerpartjuk miatt, hanem az egy híján huszadik alkalommal megrendezésre kerülő világkupára, a Bestfighter végett.

Az Irish Open után, a kontinens második, és a júliusi US Open mögött a harmadik legnagyobb világversenyének számító Bestfighter, a legjelentősebb megmérettetésnek mondható!

A résztvevő 28 ország hatalmas mezőnyének, közel 2100 harcosának, élversenyzőjének, természetesen mi más célja is lehetne, mint hogy ennek a már a nevében is tiszteletet és tekintélyt parancsoló versenynek a legmagasabb fokára állhasson fel és a nemes győzelemmel járó hatalmas kupával gazdagítsák trófeagyűjteményüket.

Tehát a kérdés adott, ki lesz 2014-ben a Bestfighter, azaz a legjobb harcos?!

A Csepel Halker-KirályTeam Kick-box Akadémia világverő harcosai számára pedig a legfőbb kihívás az, hogy az elmúlt években sorra kivívott és megvédett trófeáit ismét hazahozzák a XXI. kerületbe, tovább öregbítve a csepeli pointfighting kick-box hírnevét és dicsőségét!

Megszerezni az elsőséget egyik versenyen sem könnyű, de megvédeni a bajnoki címet és megtartani azt, már sokkal nagyobb nyomást és kihívást jelent. Ezen a rangos megmérettetésen pedig különösen nehéz, hiszen a legnagyobb ellenfeleink hosszú évek óta az olaszok, s nincs annál édesebb, ha a győzelmet jelentő kupát a hazai pályán sem sikerül megszerezniük!

A csepelieken tehát hatalmas nyomás volt, éppen ezért a Király István Nagymester által vezetett kis csapat a felkészülést rendkívül komolyan vette. Eme felkészülés fókusza a hagyományosan legnagyobb 3 trófeának számító győzelem megszerzése és megvédése volt, ami a felnőtt csapat győzelme, illetve a női és férfi Grand Champion címek.

Az egyéni súlycsoportos győzelmek is hatalmas tiszteletet jelentenek, még az élversenyzőknek is, de az előbb említett három kupa megszerzése a hab a tortán, éppen ezért a csepeliek minden energiájukat erre a feladatra összpontosították!

A pénteki napon a csapat küzdelmek sorsolásakor már tisztán látszott, hogy a legnagyobb ellenfélnek számító házigazda olaszok mindent elkövetnek, hogy megnehezítsék a Csepel Halker-Királyteam kick-box akadémia csapatának menetelését a győzelem felé. A saját sorsolási águkon sorra könnyűnek számító csapatokkal, ellentétben a mi águnkon, csupa nehéznek számító, erős és kellemetlen ellenféllel kellett farkasszemet nézni a srácainknak. A mi lányainkat és fiainkat azonban nem olyan fából faragták, hogy egy ilyen próbálkozás kedvüket szegje.

Aki olyan győzelemre éhesen és mindenre elszántan áll fel a tatamira mint a Halker-KirályTeam harcosai, azok előtt nincs megállás! A hatalmas meleg sem okozott akadályt. De a jó öreg csepeli edzőtermünk vasbeton felépítésnek köszönhetően már májusban szaunává válik és ez a hozzászokás is csak az előnyünkre vált, szemben a légkondicionált edzőtermekben készülő ellenfeleinkkel.

A menetelés az elődöntőig simán ment a Csepel Halker-KirályTeam harcosainak, épp a döntőbe jutáshoz készülődtek, amikor is hatalmas hangzavar támadt! A magukat könnyű ágra tévő házigazda olaszok elszámították magukat és alulmaradtak az osztrák válogatott csapattal szemben, amit a hazai közönség természetesen nehezen viselt!

Mindenki az olasz Bestfighter Team és a csepeli Halker-KirályTeam döntőjére számított!

Ellenben az olaszokkal, a mi lányaink és fiaink simán a döntőbe verekedték magukat és ez a lendület a döntőre is megmaradt olyannyira hogy a Bestfighter Team-et legyőző osztrák Team Tae-Kibo egy kétszeres technikai KO-nak számító 27:7-es csepeli győzelemmel lett porrá zúzva!!!

Immáron ötödik alkalommal, a csepeli Halker KirályTeam Kick-box Akadémia nagyszerű kick-boxosai kezébe került a legnagyobb presztízsű kupa!!!

A győztes csapat tagjai  : Kondár Anna, Nagy Henrietta, Gömbös László, Jároszkievicz Krisztián, Mórádi Zsolt és Veres Richárd.

Szombaton az egyéni súlycsoportos küzdelmek során, a lányaink és fiaink tovább gyarapították a nemesfém kollekciójukat. A lehetségesen megszerezhető 8 aranyéremből csupán egy kategóriában nem sikerült megszerezni a győzelmet, így végül 7 arany és 1 ezüstéremmel zártak a csepeliek.

A súlycsoportonként átlagosan 32-es sorsolási táblából kiindulva, a harmadik legnagyobb világversenyen, a legrangosabb ellenfelekkel szemben, igazán grandiózus teljesítménynek számít!

Ha a hab a tortán a csapat győzelem megszerzése, akkor a cseresznye a habon a Grand Champion győzelem kivívása!

Ezen küzdelmek sajátossága, hogy bárki elindulhat rajta és nincs súlycsoportbeli megkötés!

A hatalmas, 128-as táblán végigverekedni magát a végső győzelemnek, minden top versenyző álma és célja! A csepeli lányoknak és srácoknak meg különösképpen!

A két kiutazó női versenyzőnk közül Nagy Heni egy sérülés miatt nem indulhatott, de az ötszörös világbajnokunk, Kondár Anna szépen menetelt át a mezőnyön s végül a döntőben az olaszok legnagyobb sztárjával Luisa Guilottival került szembe, valamint az olaszok felfokozott dühével, a bírók elkeseredésével. Amúgy sem könnyű ellenfél az olasz, de ilyen körülményekközött nyerni, egyszerűen lehetetlen volt! 3-4 pontot nemmadtak meg Annának, aki így sajnos hosszabításban egy ponttal aulmaradt.

Ki a legjobb felnőtt férfi pointfighter?!

A Grand Champion küzdelmek legfőbb kérdése ez!

Világbajnok klasszisaink minden energiájukat és elszántságukat latba véve álltak fel a tatami szélére , hogy ismét bebizonyítsák, ennek a kupának a helye a kick-box Mekkájában, Csepelen van!

A legjobb 4 kialakulásakor már tisztán látszott hogy erre igen jó esély van, hiszen a négy elődöntősből 3  fő Akadémiánk kiválósága, azaz három csepeli fog állni a legfontosabb dobogón!

A döntőt végül a világ két legjobbjának számító harcos vívta, akik történetesen csepeliek!

Mórádi Zsolt és Gömbös László egy nagyon látványos és pazar gála küzdelemmel köszönte meg a  hatalmas nézőseregnek a bíztatást, ahol végül Mórádi Zsolt emelhette magasba a leg-leg-leg trófeát!

A Grand Champion küzdelmek során az ezüstérmet Gömbös László, a bronzérmet pedig Veres Richárd szerezte meg.

A Magyar, pontosabban a csepeli pointfighting kick-box dominanciája továbbra is fennáll, hiszen a három leg-leg-leg kupa közül kettőt besöpörtek a versenyzőink, a világ harmadik legnagyobbnak számító versenyén, a Bestfighteren!

Csepel.hu

Tisztelt Csepeli Lakosok!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy június 16-21. között kaszálási és fűnyírási munkákat végzünk az alábbi helyszíneken:

• Csillagtelep
• Erdősor ltp.
• Szent László ltp.
• Kis-Dunapart
• külterjes területek

Kérjük megértésüket és türelmüket a munkavégzés során.

Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt.

Zöldterület fenntartási Osztály

Huszonöt évvel ezelőtt a közös reményről szólt 1989. június 16., ez a remény "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - mondta Áder János köztársasági elnök a rákoskeresztúri Új Köztemetőben tartott megemlékezésen hétfőn.

A Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján tartott rendezvényen az államfő beszédében kiemelte: ez a nap a magyaroknak az 1848-as demokratikus hagyományok folytatását és a nyugatos polgárosodás reményét, európaiságuk és függetlenségük visszanyerésének reményét is hordozta.

A nemzet 1989. júniusi közös gyásza a szabadságunkért, függetlenségünkért, európaiságunkért és jövőnkért vállalt erőfeszítéseink kiindulópontjává vált - hangoztatta.

Az államfő felidézte: 1989. június 16-án magyarok millióinak figyelme a Hősök terére szegeződött, és a történelem igazolta "szabadságszerető nemzetünk" akkori várakozásait. Ez a nap fordulópontot jelentett "a kommunista rendszer hazugságaiból és fojtogató öleléséből szabadulni akaró" magyaroknak - mutatott rá.

Emlékeztetett: 25 évvel ezelőtt a magyarok ezen a napon adták meg a végtisztességet az 1956-os forradalom mártírjainak és hőseinek, köztük Nagy Imre 1958. június 16-án kivégzett miniszterelnöknek. A lelke mélyén mindenki érezte, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett Magyarország - mondta.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: a forradalom vérbefojtása után 33 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy politikai nemzetünk nyilvánosan emlékezhessen meg a történtekről. 33 évnek kellett eltelnie a hősök és mártírok előtti első nyilvános tiszteletadáshoz, és ahhoz, hogy a gyilkosok nyilvánosan szembesüljenek áldozataikkal - közölte.

Úgy vélte, a diktatúra hatalomgyakorlói nyilván azt remélték ettől a naptól, hogy a kommunista rezsim áldozatainak, a jeltelen sírokba elföldelt szabadsághősöknek megadott végtisztesség az általuk fenntartott rendszer bűneinek megbocsátását hozhatja. De a megbocsátáshoz bocsánatkérésre, a bűn megbánására és vezeklésre van szükség, és ez elmaradt. Ezért ez a nap nem szólhatott a megbocsátásról - mutatott rá.

Áder János azt mondta: ez a nap a magyaroknak a közösen elszenvedett múltról, a soha el nem múló közös reményről is szólt. Ez a remény ugyanarról szólt, mint amit a kelet-németek, a szlovákok, a csehek, a lengyelek, a románok, a bolgárok és "a kommunista blokk börtönébe kényszerített" más népek éreztek. Ez a remény a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette - hangzott el.

Emlékeztetett: június 16. volt az a nap, amikor 33 év után először mondtuk ki nyilvánosan, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell Magyarországról, hogy "a névtelen hősöket jelképező hatodik koporsóban nemcsak a szabadságért meghalt hősök emléke, hanem a szocializmus ránk maradó csődje miatt a jövőnk egy része is benne nyugszik".
Az államfő kiemelte: ez volt az a nap, amikor az ország nyilvánossága előtt először esett szó a kommunista diktatúra végét jelentő szabad választások igényéről.

Áder János szólt arról is, hogy a szabadság és a függetlenség vágya láncreakciószerűen inspirálta cselekvésre a kelet-közép-európai nemzeteket a szovjet birodalom hanyatlását jelentő 1989-es évben, és június 16-a mérföldkő volt ebben a folyamatban, hiszen a diktatúra erői ettől a naptól folyamatos hátrálásra kényszerültek. Ezt az időszakot olyan események fémjelezték Magyarországon, mint a magyar-osztrák határ megnyitása a kelet-német menekültek tízezrei előtt. Továbbá ide tartozik a temesvári forradalom melletti kiállás vagy a prágai bársonyos forradalom iránti szolidaritás - magyarázta.

A köztársasági elnök szerint Kelet-Közép-Európa szabadságmozgalmai újabb és újabb erőt merítettek egymás sikeréből, a vasfüggöny magyarországi átvágásához vezető folyamattól pedig egyenes út vezetett a berlini fal lebontásához. Így a magyarok is hozzájárultak a német újraegyesítéshez - közölte. Hozzátette: június 16-a ezért a 20. század végén újjászülető szabad Európa történetének is meghatározó része lett.

Áder János hangsúlyozta: a második világháború után ránk kényszerített diktatúra lényegét "nem a kommunizmus délibábja, hanem az európai jogállamiság és a polgári demokrácia értékrendjének kíméletlen tagadása jelentette". Ez a saját polgáraival szemben is bármikor kíméletlenül fellépő diktatúra európaiságunk, függetlenségünk, szabadságunk, demokratikus hagyományaink megtagadására épült, és ez így volt a szovjet blokk valamennyi országában.
Mint mondta, a kommunista rezsim soha el nem évülő bűne, hogy honfitársainknak azért kellett meghalniuk, mert kifejezésre juttatták szabadságvágyukat. Azért ölték meg őket, hogy "senki még álmodni se merjen a szabad és független Magyarországról".

De a kommunista rezsim súlyosan elszámította magát, mert hőssé lett honfitársaink emberi helytállásában magyarok millióinak vágya jutott kifejezésre - vélekedett. Hozzáfűzte: a magyarok 1956-ban és 1989-ben is kifejezték, hogy a szabadság nemzete ez, és nincs az a hatalom, amely ettől eltántoríthatná.

Áder János kitért arra is, hogy el kell mesélni gyermekeinknek: az 1990-re kivívott szabadság forrását azok bátorsága és áldozatvállalása jelentette, akiknek példája a legnehezebb időkben is milliókban tartotta a lelket, hiszen a szabadság, a függetlenség és a demokrácia 25 év elteltével már természetes, magától értetődő számukra.
A megemlékezés végén a visegrádi országok államfői: Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Joachim Gauck német államfő katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a nemzeti emlékhelyet, majd lerótták kegyeletüket Nagy Imre sírjánál.

Exkluzív interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök június 16. alkalmából a Szabadság tér '89 című műsornak. A kormányfő arról beszélt, személyesen neki mit jelentett 1989. június 16-ának napja. (A teljes interjú 20:35-kor a Duna televízió adásában tekinthető meg.)

„A beszédeket nem cenzúrázták, nem volna méltányos, ha ezt mondanánk, de volt egyeztetés. Voltak a felnőtt ellenzékiek részéről kijelölt emberek, akiknek az volt a dolguk, hogy az ellenzéki beszédek között valamilyen összhangot teremtsenek és különösen betartassák az időkorlátokat” – mondta Orbán Viktor a műsorban, kiemelve, hogy Litván György volt az, akit erre a feladatra kijelöltek, így egy halászcsárda teraszán beszélték meg, Orbán Viktor mit mond majd beszédében.

„Mondták, hogy elevenítsek fel néhány dolgot arról, mit fogok mondani. Mondtam, hogy az oroszok menjenek haza, hogy Nagy Imre kommunista volt, de nekünk is itt a helyünk, hogy ki kell írni a választásokat. Azt kérdezték, biztos most kell erről beszélni? Azt mondtam: mikor, ha nem most?” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, kiharcolta azt a jogot, hogy azt mondhassa el, amit akar.

Beszéde eredetileg 7 és fél perces lett volna, de azt mondták neki, erről szó sem lehet, mindenkinek csak 5 perc áll rendelkezésére. Ekkor - mesélte a miniszterelnök - Orbán Viktor felhívta Kövér Lászlót. „Mondtam, Lacus, baj van, azt mondták a nagyok, hogy csak 5 percet lehet beszélni. Azt mondta, ne törődjek vele, úgysem fogja senki betartani, nyugodtan mondjam el a hét és fél percet” – mesélte a miniszterelnök.

Mint mondta, kiderült, Kövér Lászlónak igaza volt, hiszen senki nem tartotta be az időkorlátot Orbán Viktoron kívül, akinek rövid idő alatt egy teljesen új beszédet kellett írni, hogy beleférjen az öt percbe. „Ez jobb beszéd volt, mint amit nem mondtam el” - mondta, hozzátéve, szerinte a 7 és fél perces beszéd okosabb beszéd volt, az öt perces pedig jobb.
híradó.hu

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. június 17-én (kedd) 07.30 órai kezdettel  rendkívüli képviselő-testületi ülést tart, melynek helyszíne a polgármesteri hivatal nagytanácsterme.

A meghívót ide kattintva tekinthetik meg.

Június 16-án hivatalos elfoglaltság miatt Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere nem tudott jelen lenni a reggeli koszorúzáson. A délelőtt folyamán egy szál virággal és néma főhajtással rótta le kegyeletteljes tiszteletét Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetése, valamint a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából.

Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

A Magyar Függetlenség Napján Csepelen is megemlékeztek Nagy Imre, a mártírhalált halt miniszterelnök újratemetésének 25. évfordulójáról. A róla elnevezett Általános Művelődési Központ falán elhelyezett emléktáblánál, június 16-án reggel nyolc órakor ünnepélyes koszorúzásra került sor.

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Borbély Lénárd, Ábel Attila, Morovik Attila alpolgármesterek és dr. Szeles Gábor jegyző néma főhajtással tisztelgett Nagy Imre miniszterelnök emléke előtt, majd elhelyezték a megemlékezés koszorúját. Utánuk Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnök-helyettese, a Fidesz-KDNP, majd az MSZP csepeli szervezetének képviselői helyeztek el koszorút.

A mai nap folyamán számos emlékezés és hozzá kapcsolódó program várja azokat, akik méltóképpen szeretnék tiszteletüket kifejezni a hős miniszterelnök emléke előtt.

Ma este 19 órakor a Nagy Imre ÁMK tisztelettel várja az emlékezőket, és a csepeli lakosokat, hogy közösen megnézzék Mészáros Márta a Temetetlen halott című filmjét. A kiváló rendező az ötvenhatos miniszterelnök életének azt a szakaszát tárja elénk, melyről a legkevesebbet tudhatunk. Nagy Imre utolsó éveit eleveníti fel, a jugoszláv nagykövetségtől a snagovi fogságon és a tárgyaláson át egészen a kivégzésig.

Czp

fotó: halászi

"A szívek forradalma volt" címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a Bild című német lap hétfői számában Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.

A kétrészes -  a lap hétfői és keddi számában megjelenő - interjút felvezető szövegben kiemelték, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án  Orbán Viktor "ütötte ki az első téglát a falból", az egykori ellenzéki politikus pedig ma Magyarország miniszterelnöke.
Azzal kapcsolatban, hogy 2014 a hidegháború végének 25. évfordulója, a kormányfő azt mondta, hogy 1989 "a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt", amelyben az emberek megértették, hogy félelem nélkül beszélhetnek és cselekedhetnek. 
Abban az évben "gondolhattuk és mondhattuk először, amit akartunk, mint minden más normális európai", és így 1989-ben "vált a +homo sovieticus+ ismét normális emberré" - mondta Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta, hogy akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy "végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt", aminek révén "a diktatúra évtizedei után visszatért a normális élet". 
Ebben az értelemben az újratemetés "nemcsak a szellem forradalma volt, hanem a szív forradalma is" - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e benne félelem, amikor a még az egész keleti blokkot megszállva tartó szovjet csapatok kivonulását követelte a kommunisták által meggyilkolt Nagy Imre koporsójánál. "Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én lettem voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani" - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a megkönnyebbülés nagyszerű érzése" töltötte el.
Arra a felvetésre, hogy nem lehetett tudni, miként reagál Moszkva, elmondta, hogy ezt valóban nem lehetett látni, de "készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük. Nem volt visszaút számunkra."
Arra a kérdésre, hogy mikor tudta, hogy a forradalom győzött, azt mondta, hogy csak akkor érezték biztosan a győzelmet, amikor Németországban is megtörtént a fordulat. "A kelet- és közép-európai fordulat Németország újraegyesítésével fejeződött be végérvényesen" - mondta a kormányfő kiemelve, hogy a német újraegyesítésétől függött az egész térség sorsa.
Azzal kapcsolatban, hogy Helmut Kohl volt német kancellár mondása szerint a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból, az mondta, gyakran hallja, hogy a németek hálásak, amiért a magyarok elvállalták az éllovas szerepét. Ugyanakkor ha a németek nem hajtották volna végre gyorsan az újraegyesítést, akkor nem lett volna megfordíthatatlan az átalakulás Magyarországon és más közép-európai országokban. "Ennyiben mi is köszönettel tartozunk a németeknek az egységért" - mondta Orbán Viktor.
A Bild kérdésére, hogy világos volt-e a számára, mit indít el Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-ei gesztusa, a vasfüggöny átvágása, kiemelte, hogy az "nagyszerű tett volt", amelyet mindig is csodált, bár más politikai táborba tartozik, mint "a régi kommunista Horn Gyula", aki "kihasználta a történelmi pillanatot, amikor résnyire kinyílt a szabadsághoz vezető ajtó", és ezzel nagy szolgálatot tett a németeknek és a magyaroknak.
Arra a kérdésre, hogy a németek vajon kellőképpen méltányolják-e ezt a gesztust, kijelentette, hogy kicsinyesség lenne hálát követelni. Magyarország akkor "helyesen és emberségesen járt el", és nem azért cselekedett, mert várt valamit cserébe - mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette, hogy a lovagiasság, a hősiesség és a teatralitás a magyarok természetéhez tartozik, a határnyitás pedig "ma is a németekhez fűződő jó politikai, gazdasági és emberi kapcsolataink alapja".
Azzal kapcsolatban, hogy mond-e még valamit a magyaroknak Helmut Kohl neve, hangsúlyozta, hogy a volt kancellár "máig legendás alak nálunk", és "amikor megszólal, mint legutóbb az idén a (választási) kampányomban, akkor senki sem azt gondolja, hogy egy német politikus beszél, hanem azt, hogy itt Európa és a világ érdemekben gazdag államférfija szólal meg". Hozzátette: "Helmut Kohl iránytű nekünk magyaroknak".
Arra a felvetésre, hogy a magyarok nagylelkűen megbocsátottak a kommunistáknak, holott Nicolae Ceausescut kivégezték, Erich Honeckert pedig bebörtönözték, elmondta, hogy "ez egy fájó pont a történelmünkben", hiszen sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot. 
"El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához" és "jó harcosok voltak" - mondta Orbán Viktor. "Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket", és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire "Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el" - mondta a miniszterelnök a Bildnek adott interjú első részében.
A második részben Európáról, Ukrajnáról és Putyinról lesz szó - olvasható a lapban. Az interjúról a Bild honlapján közölt videóban Orbán Viktor kijelentette, hogy "egy nagyon erős, közös európai politika" híve, amely "ideológia nélkül, pragmatikus alapon meghatározza, hogy mi a kontinens érdeke".