Csepelen, a Teller Ede úton rendezték meg 40. alkalommal a K&aac ...
Borbély Lénárd már nem tagja a Fidesznek. A jobbolda ...
A beoltottak száma 6 375 808 fő, közülük 6 125 0 ...
A koronavírus-járvány ötödik hullámá ...
A közútkezelő tájékoztatás szerint a Jedli ...
A Csepp-Csepel Néptáncegyüttes idén is megre ...
A Csepel-sziget homokos talaja alkalmas szőlőtermesztésre.  ...
Április 20-23-a között rendezték meg a VII. ZeneVar&aa ...
A Fidesz elkötelezett a magyar családok terheinek csökkentésében. Az eddigi rezsicsökkentésnek köszönhetően több mint 300 milliárd forint maradt a családok zsebében. Az elért eredményeket már az Eurostat is elismeri.
"A KORMÁNY CÉLJA TOVÁBBRA IS AZ, HOGY AZ ENERGIAELLÁTÁS MAGYARORSZÁGON LEGYEN A LEGOLCSÓBB EURÓPÁBAN."
Bebizonyosodott, hogy a 2013. január elseje óta tartó rezsicsökkentés eredményes volt, hiszen Európa legmagasabb energiaárai helyett ma a magyar családok fizetik az egyik legalacsonyabb energiaárat egész Európában. A Fidesz, ahogy ígérte, végre is hajtotta a rezsicsökkentést. A kormány célja továbbra is az, hogy az energiaellátás Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában.
A magyar emberek idén háromszor is megerősítették, hogy védjük meg és folytassuk azt az energiapolitikát, amely a családok terheinek csökkentését garantálja.
Azon dolgozunk, hogy a magyar családok terhei tovább csökkenjenek. Ezért folytatjuk a rezsicsökkentést és kiállunk az állami közműszolgáltatás mellett.
(fidesz.hu)
Nem csak a kabátok kerülnek elő, ha az idő hidegebbre fordul, hanem elkezdődtek az őszi, közterületi munkák is a kerületben: a Csepeli Városgazda munkatársai összegyűjtik a lehullott levelet, fát ültetnek, cserjét metszenek, gondozzák a virágágyásokat és felkészülnek a téli síkosság-mentesítési és hóeltakarítási feladatokra is.
Két nagy létszámú, főleg közfoglalkoztatottakból álló csoport november elején megkezdte az őszi lombgyűjtést a Városgazdához tartozó területeken. Az egyik csoport tervezett útvonala a Királymajor, az Ady Endre úti és a Bajcsy Zs. utcai lakótelep, valamint a városközpont, míg a második csoport a Vízmű lakótelepen, Csillagtelepen, az Erdősor úti lakótelepen, a Szent László téren, a Simon Bolivár lakótelepen és a Béke téren gyűjti a lehullott leveleket.
Már befejeződtek a faültetés előkészítő munkái, így a Városgazda szakemberei megkezdték az ötszáz fa ültetését a kerületben: arra törekszenek, hogy egységes fasorokat alakítsanak ki. A telepítés során gömbkoronájú fákat, díszfákat és utcafásításra alkalmas, nagyobb méretű fákat ültetnek, melyek néhány év múlva lombkoronájukkal díszítik majd a kerületet.
A cserjemetszési munkák - ifjítás, szükség szerinti ritkítás – is folynak Csepel közterületi parkjaiban és lakótelepein, melyet kertészeti tapasztalattal rendelkező szakemberek végeznek. A fasorfenntartási munkák keretében ezeken a területeken gallyazási és tuskómarási munkálatok fordulhatnak elő.
A kerület számos pontját virágágyások díszítik: az egynyári növényeket – elvirágzásuk után – körülbelül tízezer árvácskára cserélték. Az ágyások így egészen májusig színesek lesznek. (Helyszínek: a Gubacsi híd városkapu előtti területe, a Kossuth Lajos utca több pontja, a Hollandi úti körforgalmak, a Szent Imre tér több pontja, a Görgey Artúr tér, a Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti ágyás.) A kertek és parkok egyik kedvelt virága az árvácska, mert tavasszal márciustól májusig, ősszel pedig - az időjárási körülmények függvényében – szeptembertől novemberig virágzik. A kiültetett árvácskák hűvös időben is nyílnak, jól viselik a telet, nagyméretű színes virágaik szinte egész télen mutatósak.
A télre is felkészültek a Városgazda munkatársai: a síkosság-mentesítési és hóeltakarítási feladatok kapcsán a munkavégzéshez szükséges eszközök és a megfelelő síkosság-mentesítő anyagok is rendelkezésre állnak. Az alkalmazott síkosság-mentesítő anyag kapcsán természetesen figyelembe veszik a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet ide vonatkozó részét.
A Csepeli Városgazda Nonprofit Zrt. végzi a parkokon átmenő szilárd és lapköves burkolatú járdák, parkok körüli járdák, illetve társasházakhoz nem köthető csepeli önkormányzati tulajdonban lévő utak mellett található járdák hó és síkosság-mentesítését. A kerületünkben található fő és mellékutak, szerviz utak és sétányok, valamint a hozzájuk tartozó közjárdák (melyek nem köthetők társasházakhoz) takarítását az FKF Zrt. végzi.
A Csepeli Városgazda Zrt. ezúton tájékoztatja a csepelieket, hogy a Karácsony Sándor utca Sétáló utcai szakaszán - több mint 10 éve - álló fadézsákat december elején beszállítják a telephelyükre karbantartás és felújítás céljából. A dézsák tavasszal kerülnek ismét régi helyükre, fákkal beültetve.
Csepel.huCsaknem hatvan napirendi pontot tárgyalt meg december 3-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák több személyi kérdésben is döntöttek: új vezetője lett a Budapesti Közlekedési Központnak és Budapest Főváros Vagyonkezelő Központjának. Döntöttek az új bizottsági struktúráról és tagokról.
Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés 29 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz). A november 7-én tartott alakuló ülésen a közgyűlés már módosította az szmsz-t, megválasztotta a főpolgármester-helyetteseket és az önkormányzati és rendészeti tanácsnokot. Időközben hatályba lépett az önkormányzati törvény újabb módosítása, ezért volt szükség most az új, egységes szerkezetű szmsz elfogadására.
Új vezetőt választottak a BKK és a vagyonkezelő központ élére
Zárt ülésen döntött személyi kérdésekről a közgyűlés. Felmondással megszüntették Vitézy Dávidnak, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának a munkaviszonyát. A BKK új vezérigazgatójának dr. Dabóczi Kálmánt választotta a közgyűlés.
Dabóczi Kálmán 1970-ben született, nős, hat gyermeke van. Okleveles közgazdászként végzett 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási Karán, 1997-ben jogi szakokleveles közgazdász diplomát szerzett az ELTE-n. 2000-ben a gazdálkodástudományok doktora lett (PhD fokozattal) a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen. 2011 óta a KTI Közlekedéstudományi Intézet közlekedéstudományi üzletágának vezetője, az ügyvezető általános helyettese volt. Korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Stratégiai Projekt Igazgatóságának igazgatója volt, 2006 és 2014 között pedig főosztályvezetőként, illetve tanácsadóként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infrastruktúráért Felelős Államtitkárságán dolgozott.
Ugyancsak felmondással szüntették meg Nagyunyomi Sényi Gábornak, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. vezérigazgatójának a munkaviszonyát, utódja Barts J. Balázs lett.
Barts J. Balázs 1958-ban született. Okleveles építészmérnökként végzett 1982-ben a Műszaki Egyetemen, 2001-ben oklveles mérnök-közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, 2002-ben pedig okleveles facility manager végzettséget szerzett. 2013 óta a Fővárosi Vízművek ingatlangazdálkodási igazgatója volt, korábban a Magyar Nemzeti Bank Működési Szolgáltatások vezetőjeként, valamint a MOL eszköz- és szolgáltatásgazdálkodási igazgatójaként is dolgozott.
A közgyűlés tájékoztatást kapott arról, hogy a főpolgármester Horváth Bélát nevezte ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. élére, Mitnyan Györgyöt pedig a Főtáv Zrt. vezérigazgatójává.
Hét bizottsága lesz a közgyűlésnek
Döntött a közgyűlés az új bizottsági struktúráról és a tagokról. Eszerint hét testület alakul: az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Bizottsága (elnöke Nagy Gábor Tamás), a Költségvetési Bizottság (elnöke Kovács Péter), a Közbeszerzési Bizottság (elnöke Trippon Norbert), a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (elnöke Szaniszló Sándor), a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság (elnöke Láng Zsolt), az Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság (elnöke Borbély Lénárd), valamint a Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság (elnöke Riz Levente). A bizottságokban hét képviselő és négy nem képviselő, azaz külsős tag foglal helyet, kivéve a városfejlesztési bizottságot, amelynek 8 képviselő és 3 külsős tagja van.
Módosították a hajléktalanrendeletet
Módosította a hajléktalanokra vonatkozó rendeletet a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott előterjesztésben utaltak arra, hogy azért kell módosítani a szabályozást, mert a Kúria megsemmisítette annak egyik pontját, jogtechnikai okokból. Mint a Kúria korábban kifejtette, a sérelmezett rendelkezés egy másik, parkolásra vonatkozó rendeleti szabályozásra utalással, és nem konkrétan jelölte ki a közterületek tilalmazott részeit. Ez nem elégítette ki az egyértelműség követelményét, továbbá a megsemmisített rendelkezés összekapcsolta a parkolást és a közterületen való kényszerű életvitelt a tilalmazás szintjén. A módosított rendelet immár nevesíti, hogy az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül a Római-parton, a Népligetben, a Normafa környékén, valamint a Margitszigeten.
Kilencmilliárdos kormányzati plusztámogatás a 4-es metróra
Kilencmilliárd forint támogatást kap a kormánytól a főváros a közösségi közlekedés üzemeltetésének támogatására. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el a magyar állam és a fővárosi önkormányzat között a 4-es metróvonal üzembe helyezésével bővülő fővárosi közösségi közlekedés üzemeltetése érdekében nyújtandó támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól szóló szerződés megkötéséről szóló javaslatot. Az ülésen kérdésre válaszolva Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy prognózisok szerint a 4-es metró üzemeltetése 6-7 milliárd forintba kerül majd évente.
Pályázat a roma kulturális központ vezetésére
Pályázatot írnak ki a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) igazgatói posztjára. Kathy Horvát Lajos vezetői megbízása jövő áprilisban jár le. A Fővárosi Közgyűlés arról döntött hogy a kiírandó pályázat egyéves vezetői megbízásra vonatkozik majd. Az indoklás szerint azért, mert az országos feladatot ellátó FROKK koncepciójának kialakítása és ezzel összefüggésben a fővárosi feladatellátás egyeztetése folyamatban van. Az egyeztetések lezárulása, a szakmai feladatmegosztás kialakítás után írhatják ki újból a központ vezetésére vonatkozó pályázatot.
Digitális fejlesztés a Tabán moziban
Támogatta a Tabán Kinotéka digitális fejlesztésének pályázatát és az ehhez szükséges 4,1 millió forintot önrészt is biztosítja a Fővárosi Közgyűlés. A november 21-én meghirdetett pályázaton azok az önkormányzatok vehetnek részt, amelyek a fejleszteni kívánt mozi vagy a mozit tulajdonló gazdasági társaság többségi tulajdonosai vagy vállalják, hogy a nem önkormányzati tulajdonban lévő filmszínház működéséhez a pályázat megvalósulását követő három évben folyamatosan, az éves működési, üzemeltetési költségek legalább 10 százalékát biztosítják. A Fővárosi Önkormányzat a Budapest Film Zrt. 100 százalékos tulajdonában álló Tabán Kinotéka mozi fejlesztési igényét nyújtotta be a pályázatra. Az elbírálást követően a pályázatot kiíró emberi erőforrások minisztere legkésőbb december 19-ig köti meg a támogatási szerződést a kedvezményezettel - áll az előterjesztésben.
Az előterjesztés szerint a fejlesztés célja a főváros egyetlen budai artmozijának hosszú távú sikeres üzemeltetése, ehhez a Kubrick Terem eddigi bérelt, első szériás DCI-vetítőgépe helyett saját tulajdonú, korszerűbb berendezést helyeznének üzembe. A beruházástól nagyobb üzembiztonságot remélnek a bérleti díj megszűnése mellett. A fejlesztés megvalósításának teljes költsége 16,6 millió forint, az igényelt támogatás 12,4 millió forint, amelyhez 4,1 millió forint önrész szükséges - áll az előterjesztésben, amely felidézi, hogy a Tabán mozi 2013 decemberében bezárt, miután az üzemeltető cég bérleti szerződése lejárt. A filmszínházat 2014 januárjában a Budapest Film Zrt. visszavette, majd rövid felújítás - a mozi belső terének megújítása és a modern digitális vetítő- és hangrendszerrel történő ellátása - után 2014. március 20-án újra megnyitotta azt.
Audi köz lesz egy eddig névtelen óbudai gyalogút
Az Audi köz nevet adta egy III. kerületi, eddig névtelen, felújítás alatt álló gyalogútnak a Fővárosi Közgyűlés, a képviselők 25 igen szavazattal, 4 ellenzéki tartózkodás mellett döntöttek a közterület-átnevezésről. A gyalogút elnevezését az Óbudai Autójavító Kft. kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az elengedhetetlen része az Audi Centrum Budapest Audi Terminál épületének házszámozásához. Az előterjesztés alapján az Audi közt december 17-én adhatják át.
Elfogadták Budapest Integrált Területi Programját
Elfogadta Budapest Integrált Területi Programját (ITP) a Fővárosi Közgyűlés. Az ITP a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési tervezést segítő részdokumentum, amely a fővárosi és a kerületi adatszolgáltatás alapján beérkező fejlesztési elképzeléseket projektenként nevesíti. Ezek között szerepel a Duna menti területek összehangolt fejlesztése, a barnamezős területek fejlesztése, a szociális városrehabilitáció, az intelligens közlekedés, az épületenergetikai fejlesztések, valamint a gazdaságélénkítési és a munkahely-teremtési projektcsomag.
Mint a dokumentumban olvasható, a főváros stratégiai fejlesztési irányait meghatározó Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció a Duna menti zónát - a Duna-parti területeket és a szigeteket magába foglaló térséget - markáns városi fejlesztési tengelyként definiálja.
A jövőkép a Duna közelségére, a partszakaszok tagolt karakterére, természeti adottságainak és épített örökségének kihasználására, a gazdaság- és turizmusfejlesztés számára nyújtott lehetőségeinek kiaknázására, a hazai és nemzetközi közlekedési rendszerekben betöltött szerepének erősítésére, a hajózás feltételeinek javítására épít. Ezzel szoros összefüggésben célul tűzi ki a minőségi szabadidős kínálat megújítását és bővítését, a barnamezős és alulhasznosított területek funkcióváltásának előmozdítását, a partszakaszok kapcsolatának erősítését a mögöttes városszövettel, illetve a szigetekkel.
A dokumentumban az is szerepel, hogy Budapesten mintegy 1250 hektárnyi olyan terület található, amely korábbi funkcióját elveszítette és barnamezősnek tekinthető. E területek komplex rehabilitációja egyrészt feladatot, másrészt lehetőséget jelent a város megújulásában - írták.
Kihelyezett tanórák és pedagógus továbbképzés a Jedlik Ányos Gimnázium megújult laboratóriumában
A Jedlik Ányos Gimnázium megújult természettudományos laboratóriumának szeptember 8-i átadása komoly változást hozott az iskola életébe. Már az átadás másnapján kezdetét vette az a tehetséggondozó program, melynek köszönhetően a kerület általános iskolásai részt vehettek az új laborba szervezett biológia, fizika és kémia órákon.
A gimnázium tanárai és a természettudományos tantárgyakat oktató csepeli pedagógusok pedig többféle módszertani képzésen gazdagíthatták ismereteiket. A beruházásnak köszönhetően nem csak a labor újult meg, hanem tananyagfejlesztés is történt, így új tanári segédletek és tanulói munkafüzetek is készültek, melyek segítséget nyújtanak a laborfoglalkozásokon és könnyebbé teszik a természettudományos ismeretek elsajátítását.
Az elmúlt három hónapban több mint 1000 diák 340 órában vett részt különböző foglalkozásokon a Jedlik Ányos Gimnázium 21. századi technológiával felszerelt komplex természettudományos laboratóriumában. Az uniós támogatásból megvalósult projekt keretein belül megépített korszerű laborban a legmodernebb kísérleti, mérési és informatikai eszközök segítik a természettudományok játékos, interaktív elsajátítását.
A diákok a vendégórákra tanáraik kíséretében érkeztek, akik a korábbi módszertani képzéseken tanultak szerint hamarosan birtokba is veszik a katedrát és kihelyezett órát tarthatnak diákjaiknak a Jedlik-laborban. A projekt keretében a hét laboratóriumi szaktanár számára 210 órányi, valamint a partneriskolák 23 pedagógusa számára pedig 150 órányi továbbképzést szerveztek, hiszen a laborban megtalálható eszközök, a bennük rejlő lehetőségek még a tanárok számára is tartogattak újdonságokat.
Az Öveges-programba 10 csepeli általános iskolát vont be a gimnázium, melyekből előre egyeztetett órarend szerint hetente kétszer érkeztek a diákok, hogy részt vegyenek egy-egy különlegesen szemléletes fizika, kémia vagy biológia órán. A Nagy Imre ÁMK Általános Iskola is a 10 partnerintézmény között van, tapasztalataikat György Veronika és Laurinyecz Magdolna, az iskola fizika, kémia és biológia szakos tanárnői a következőképpen foglalták össze: „Iskolánkból két hetedikes és két nyolcadikos osztály vett részt ezeken a rendhagyó órákon, összesen 83 tanulóval. A diákok olyan fizika, kémia és biológia előadásokat láthattak, melyek a korszerű pedagógiai igényeknek megfelelően szemléletesen mutatták be a tananyagot és emellett pedig beilleszthetőek az osztály saját tanrendjébe. Az órák után rendkívül lelkesek voltak a diákok, nagyon motiválta őket a környezet és rengeteg élményt szereztek a sok új, izgalmas és érdekes taneszköz használata közben.”
Az oktatás és a diákok felkészülésének megkönnyítése érdekében a labor funkcióihoz illeszkedő tananyag is készült. A biológia, fizika és kémia tárgyakból 600 példány tanári segédlet és 9000 példány tanulói munkafüzet volt elérhető, melyeket a laborba látogató partneriskolák tanárai és diákjai is megkaptak. A tananyaggal kifejlesztett most elkészült 370 kísérlettel együtt már közel 600 kísérlet végezhető el a laboratóriumban.
***
A 300 millió forintos fejlesztés „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban” elnevezésű európai uniós projekt (TÁMOP-3.1.3.-11/1-2012-0008) keretében valósul meg. A legújabb eszközökkel, műszerekkel felszerelt laboratórium 11 csepeli iskola 1100 diákjának és közel 50 pedagógusának teremt lehetőséget a tanulást segítő szemléletes, izgalmas kísérletek és mérések elvégzésére. Az átfogó beruházás része emellett a tananyag fejlesztése és a programban résztvevő pedagógusok szakmai továbbképzése is.
A VI. Farkas Ferenc Zongoraversenyen Bi Xing Júlia I. helyezést ért el, valamint elnyerte a zsűritől a legjobb növendéknek járó szakmai díjat is. A Fasang Árpád Zenei Alapfokú Művészeti Iskola növendékét Szelecsényiné Juhász Éva zongora-pedagógus készítette fel az országos versenyre, akinek a zsűri a legjobb felkészítő tanárnak járó, tanári szakmai díjat adományozta.
A 14 éves kínai lány a IV. kerületben tanul, és lakhelyéről, Ürömről jár Csepelre zongoraórákat venni. Felkészítő tanára tavaly óta oktatja, ígéretes tehetségnek tartja tanítványát, aki februárban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába felvételizik.
Csepel.huJótékonysági koncertet rendeztek a Fasang Árpád Zeneiskolában korábban oktató Oláh Zsolt énekművész gyógykezelésének támogatására a Királyerdei Művelődési Házban december 2-án.
A fiatal énektanár súlyos daganatos betegséggel küzd, tavasszal műtötték, azóta ismét úszik, lelkesedése, vidámsága töretlen. A kezelő orvosok javaslatára reménye van a gyógyulásra, mivel egy újfajta, kísérleti stádiumban lévő nagyon költséges gyógykezelést kap. Ezért, és felépülésében bízva kezdeményezték kollégái a jótékonysági koncertet, amelynek bevételét felajánlották az énekművész számára – tájékoztatta a megjelent vendégeket a koncert előtt dr. Szentkirályi Aladár, a zeneiskola intézményvezetője.
A jótékonysági akció kapcsán felajánlásra kerültek Kőszeghy Gabriella zenetanár-szobrászművész, és fia, Némedy Gergely szobrászművész alkotásai, melyeket az érdeklődők a helyszínen megtekinthettek. Ezen kívül készpénz adománnyal és Fasang póló vásárlásával lehetett támogatni a nemes szándékú gyűjtést.
A koncerten a zeneiskola tanárai és növendékei adtak műsort. A közönség énekszámokat hallgatott többek között délszláv népdalfeldolgozásból, operából, musicalből, Balázs Árpád: Bodzavirág duettjéből és Rossini: Macskaduett című játékából. Az előadókat zongorán, fuvolán, hárfán és hegedűn kísérték. A programban szólt zongora improvizáció és felcsendült Georges Hüe: Koncert etüdje és Bach-Gounod-Piazzolla darab is.
Az intézményvezető megköszönte a felajánlásokat, amelyből kétszázezer forint gyűlt össze Oláh Zsolt gyógykezelésére.
A rendezvényen részt vett Morovik Attila alpolgármester, Tóth János tankerületi igazgató, a megjelent kerületi iskolák intézményvezetői, szülők, pedagógusok és tanítványaik.
Antal Zsuzsa
Fotó: Halászi Vilmos
Németh Szilárd arra kérte az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, hogy a nemzetbiztonsági bizottság következő ülésére egy jelentésben tárja fel a Simon-ügy valamennyi nemzetbiztonsági kockázati szálát.
Németh Szilárd kezdeményezésére a keddi napon az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Simon-ügyet tárgyalta. A zárt ülésen a Központi Nyomozó Főügyészség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Belügyminisztérium képviselői tájékoztatták a testületet a Simon-ügy nemzetbiztonsági összefüggéseiről.
A testület ülését követően Németh Szilárd kijelentette, egyértelművé vált számukra, hogy van nemzetbiztonsági szála a Simon-ügynek. A bizottság fideszes alelnöke azért arra kérte az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, hogy a következő ülésre egy jelentésben tárja fel a Simon-ügy valamennyi nemzetbiztonsági kockázati szálát, és azt a testület vitassa is meg. A képviselőt ebben támogatta a Belügyminisztérium államtitkára és a bizottság is.
Amennyiben a következő ülésen is kérdések merülnek fel, akkor azt fogom javasolni, hogy ténymegállapító vizsgálatot folytassunk le az ügyben – jegyezte meg.
Németh Szilárd arról is beszélt, hogy a központi nyomozó főügyész szerint tisztázható Simon Gábor számlájának és a 128 millió forintos adómegtérítésének az ügye, és tisztázni is fogják, de a nyomozás jelenlegi állapotában nem adhatnak tájékoztatást.
A fideszes képviselő elmondta, az ülésen az is elhangzott, hogy az ügyben 2015. március 14-ig meghosszabbították a nyomozást.
(fidesz.hu)
Az utóbbi négy évben megszokott módon idén is nyilvánosságra hozta a csepeli önkormányzat a képviselők és a vezető tisztségviselők vagyonnyilatkozatait. A legkevésbé tehetős képviselőknek nincs se ingatlanuk, se gépjárművük, a leggazdagabbnak viszont kicsi lett az adatlap, ezért pótlapot kellett kérnie – értesült a Csepel.info.
Lapunk úgy tudja, hogy a vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bizottság ülése után tették elérhetővé az önkormányzat honlapján. A csepeli honlap különlegessége, hogy több évre visszamenőleg megtekinthetők a nyilatkozatok, így pontosan nyomon lehet követni egyes képviselők vagyonosodását vagy szegényedését. Mindkettőre akad példa.
A vagyonnyilatkozatok alapján a leggazdagabb képviselő minden bizonnyal Horváth Gyula, aki a Demokratikus Koalíció listájáról került a képviselő-testületbe. A balliberális pártok őszi polgármester-jelöltje 2010-ig MSZP-s alpolgármester és fővárosi képviselő is volt egyszerre, és az ő esetében bizonyult kicsinek a vagyonnyilatkozat adatlapja. A politikus a nyilatkozat alapján egy 166 négyzetméteres, felerészt saját tulajdonú családi házas lakásban él, de ezen felül van még érdekeltsége kettő, összesen 104 négyzetméteres lakásban, egy 90 négyzetméteres lakóházban és egy 54 négyzetméteres üdülőben is – a telkek nagysága pedig meghaladja az 1600 négyzetmétert. Horváth Gyula a nyilatkozat alapján egy 2010-ben vásárolt Toyota Avensis tulajdonosa, és ingatlanvagyonának nagyobb részét is 2010-ben vásárolta. A politikus a jövedelemnyilatkozatában ugyanakkor semmilyen jövedelmet sem adott meg, holott információink szerint nyugdíjas – így az általa beadott dokumentum gyaníthatóan nem felel meg a törvény előírásainak.
Borbély Lénárd polgármester vagyon szempontjából már bőven a középmezőnyben jár a 79 négyzetméteres lakóházával, amely egy 514 négyzetméteres telken áll, és amelynek felerészben ő, felerészben a felesége a tulajdonosa. A polgármesternek ezen túl egy 2003-ban, már akkor használtan vásárolt Suzuki Swift is a tulajdonát képezi. Juttatásait a törvény pontosan megszabja: e szerint polgármesterként 747.900 forintos jövedelemre és mellette 112.185 forintos költségtérítésre jogosult.
A vagyonnyilatkozatok alapján a legkevésbé tehetős két képviselő a Fidesz-KDNP frakcióban ül. Bercsik Károlynak és Kováts Dánielnek nincs ingatlanvagyonuk és nem rendelkeznek gépjárművel vagy más nagy értékű ingósággal sem.
A legtöbbet szegényedő képviselőt ugyanakkor az MSZP-frakció adja, méghozzá rögtön a frakció vezetője, Szenteczky János személyében. Ő a 2011-es évhez képest egy balatonőszödi üdülővel és egy Mitsubishi l200 pick up-pal lett szegényebb – legalábbis papíron. A politikus ellen ugyanis 2010-től kezdve több büntető eljárás indult korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt, aminek keretében az önkormányzat többször kért vagyonzárat is a frakcióvezető tulajdonaira. Információink szerint akkor a vagyonzár-kérelmeket azzal utasították el, hogy nem áll fenn a vagyon eltüntetésének veszélye. Ehhez képest úgy tűnik, hogy egy 144 négyzetméteres tárnoki kerten és egy önkormányzati lakás bérleti jogán kívül azóta semmije sem maradt.
A csepeli polgármester, alpolgármesterek és képviselők vagyonnyilatkozatait itt tekinthetik meg.
Csepel.info
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Tájékoztatom Önöket, hogy Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatala (Szent Imre tér 10., Családtámogatási Iroda Petz F. u.1-3.,
Városrendezési és Városépítési Iroda Kossuth L. u. 65.)
2014. december 24-től
2015. január 5-ig
igazgatási szünet miatt zárva tart,
az ügyfélfogadás szünetel.
Legközelebbi ügyfélfogadás ideje:
2015. január 5. hétfői munkarend szerint.
Megértésüket megköszönve ezúton kívánok Önöknek magam és valamennyi munkatársam nevében kellemes ünnepeket.
dr. Szeles Gábor sk
jegyző
Háromszázezer budapesti lakos juthat olcsó távhőhöz annak a 18 milliárdos fejlesztési beruházásnak köszönhetően, melyet az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport és a Főtáv Zrt. képviselői írtak alá december 2-án. Az eseményen Borbély Lénárd, Csepel polgármestere is részt vett.
A két vállalat összesen több mint 18 milliárd forintot költ a beruházásra 2016-ban és 2017-ben – ebből 15,7 milliárd forintot a Főtáv Zrt. finanszíroz 50 százalékban Európai Uniós forrásból, illetve saját tőkéből, mintegy 3 milliárdot pedig az Alpiq Zrt. biztosít saját tőkéből. Az Alpiq ezen felül 2019-ig további 4,3 milliárd forintot fordít a projekthez részben kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztésekre is.
Az eseményen Briglovics Gábor, az Alpiq Csepeli Vállatcsoport vezérigazgatója elmondta: 240 000 háztartás fizethet kevesebbet a távfűtésért a Főtáv és az Alpiq közös beruházásának köszönhetően. „A lakótelepeket összekötő vezetékek kiépítésével létrejön egy átfogó és költséghatékony fűtési rendszer Csepelen, Pesterzsébeten, Kelenföldön és Kispesten: ez megteremti a verseny lehetőségét a hőtermelő erőművek között, hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és gazdaságosabbá teszi a fővárosi lakásokban a távhőszolgáltatást” –tette hozzá.
A beruházás magában foglalja a Csepel II Erőmű korszerűsítését és hőtermelő kapacitásának bővítését, valamint a fővárosi távhő-szigeteket összekötő kooperációs vezetékek megépítését. A fejlesztés nyomán összekapcsolódnak a jelenleg egymástól függetlenül fűtött lakótelepek a dél-pesti és a dél-budai régióban. A helyi erőművek monopolhelyzete megszűnik, hiszen egy adott régiót távolabbról is lehet majd fűteni, így versenyhelyzet áll elő a hőtermelők között, és a hatékonyabban megtermelt, olcsóbb hő nagyobb arányban hasznosulhat a fővárosi távhő portfólióban. Ennek eredményeként nem csak a négy érintett budapesti kerületben, Csepelen, Pesterzsébeten, Kelenföldön és Kispesten juthat olcsóbb hőforráshoz a lakótelepeken élő 300 000 ember, hanem a teljes fővárosban gazdaságosabbá válik a távfűtés. A rendszer várhatóan a 2017/2018-as fűtési szezonban kezdheti meg kereskedelmi üzemét.
„A beruházás, amelyre készülünk, nem elsősorban a vasról, csövekről vagy a technológiáról szól, sokkal inkább a lehetőségről. A Főtáv célja, hogy a távhőszolgáltatás a lakások értéknövelő tényezője legyen. Ennek érdekében szükséges a szakemberek, a cégek innovatív összefogása, hogy a nagy tervek valóra is váljanak” – mondta Fekete Csaba, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója.
„A távhő és hőellátó rendszerek energetikai, technológiai fejlesztését az Európai Unió kiemelt témaként kezeli. Míg a magyar távhőágazat 2007-2013 között mintegy 20 milliárd forint uniós pályázati pénzhez juthatott hozzá, addig a 2014-2020 közötti uniós ciklusban legalább 40-50 milliárd forintnyi uniós támogatásra pályázhat. Ezt az összeget a hőtermelés modernizálására, „zöldítésére”, vezetékcserére, hőközpontok szétválasz-tására, a fogyasztói kör bővítésére vagy éppen a távhőrendszerek összekapcsolására fordíthatják a támogatást elnyerők”- ezt már Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára tette hozzá.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azt emelte ki, hogy a Kormány és főváros fontos érdeke, hogy a közszolgáltatások elérhetőek, hatékonyak és olcsók legyenek, s ebben az olyan partneri kapcsolatok rendkívül fontosak, mint ami most az Alpiq és Főtáv között megkötésre kerül..
A beszédek után a megállapodás aláírására került sor.