Eltört egy termálvíz-vezeték a Csepeli Fürdőben. Emiatt hétfőn fel kell bontani a sátor alatti burkolat egy részét is: hétfőn emiatt biztosan nem nyit ki a fürdő – értesült a Csepel.info.

A hiba súlyosságáról még nincs információja a szakembereknek, arról hétfőn fognak tájékoztatást adni. Így könnyen lehet, hogy a hiba javítása miatt a hét első felében kényszerű műszaki szünetet tart a Csepeli Fürdő.

Vastapsot kapott, többen pedig meg is könnyezték a Kolonics Györgyről, a hat évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt olimpiai bajnok kenus legendáról készült egész estés dokumentumfilmet a díszbemutatón.

Az Uránia Filmszínházban megtartott szombati zártkörű vetítésen Koló egykori versenyzőtársai, edzői és barátai, a magyar kajak-kenu sport meghatározó alakjai, valamint a sajtó képviselői vettek részt. (A díszbemutatón jelen volt Németh Szilárd országgyűlési képviselő és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere. - a szerk.)
A Zentai Nóra által írt és Varga András rendezte alkotás 75 percben mutatta be a kenulegenda életútját, és a kitűnő sportember egyéniségét. A filmből kiderült, hogy Kolonics György egyrészt kitűnő technikájának, másfelől kitartó, megalkuvást nem ismerő munkabírásának köszönhette sikereit.

"A kenu művésze volt, ugyanakkor a keze egy igazi munkáskézre hasonlított" - fogalmazott a filmben Csabai Edvin, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai igazgatója.

Baráth Etele, a szövetség elnöke azt mondta, Koló generációkat kötött össze, és igazi nagyságát az mutatja, hogy egyesben és párosban is eredményes tudott lenni.

Az olimpiai bronzérmes Kozmann György, Kolonics utolsó páros társa az alkotásban úgy emlékezett a 36 éves korában, 2008. július 15-én edzés közben elhunyt Kolonicsról, hogy "a csatamezőn hagyta a Földet, a legszebb pillanatban."

Varga András rendező a bemutató utáni beszélgetésen úgy fogalmazott, azért adta alkotásának a "...És az ég a vízre ráhajolt..." címet, mert ez fejezi ki a legjobban azt a pillanatot, ahogyan a kenulegenda eltávozott.

A film nemcsak a kiváló sportolónak állít emléket, de bemutatja azt is, hogyan ápolják tovább a kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György emlékét, és mit jelent ő a későbbi generációk számára.

Az alkotás a sportállamtitkárság és a Csepeli Önkormányzat támogatásával, illetve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közreműködésével, a Super8Group gyártásában jött létre, melyet a közmédia karácsonykor mutat majd be.

Kolonics György halála a hivatalos jelentés szerint természetes módon, szívtágulattal járó szívizombetegség miatt következett be. A kiváló sportoló a pekingi olimpiára készült, az lett volna az ötödik ötkarikás fellépése. Két olimpiai bajnoki címe mellett a világbajnokságokon 15-ször, az Eb-ken pedig 3-szor állhatott fel a dobogó felső fokára.

A csepeli önkormányzat Mikulás ünnepségén kicsik és nagyok együtt várták a piros köpenyes fehérszakállút. December 6-án a Sétáló utcában Szent Miklós püspök két segítőjével tűnt fel. Gyermekek és szülők hamar körülvették a jóságos püspököt, akivel többen is fényképezkedtek.

A Mikulás-napi műsorban tréfás manók szórakoztatták a kicsiket. Nagy meglepetést okozott a színpadon Pongrác, a tűznyelő és a labdával zsonglőrködő társa. Interaktív szereplésükbe az apróságokat is bevonták, majd a közönséggel együtt nagyszerű kedvcsinálóval várták a pódiumra a télapót. A közös éneklés hamar meghozta a várva várt reményt, a gyermekek nagy örömére a Hulla pelyhes fehér hó… ének dallamára megérkezett a Mikulás. Puttonyából édes finomság került elő, s a manókkal közösen osztotta szét a szaloncukrokat a gyereksokaságnak.

Ki volt Szent Miklós püspök?

Szent Miklós a keleti egyházak legtiszteltebb szentje a hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé.

Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, s tettei miatt már életében szentnek tartották. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja ezután zarándokhellyé vált.

Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus császár. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét, ezért ő az utazók, a kereskedők, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok védőszentje.

A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak.

A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz, mint népszokás.

AZS

Fotó: Tóth Beáta

A Sportos Cukorbetegekért Egyesülete és a BC Csepel Kosárlabda Szakosztály december 6-án mikulásnapi kosárlabda meccset szervezett az 1-es típusú cukorbeteg gyerekeknek a Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola tornatermében. A figyelemfelhívó kezdeményezés célja, hogy minél többet mozogjanak a cukorbetegek – tájékoztatta oldalunkat Szabó Róbert, a sportklub vezetője.

A nem tétre menő játékos mérkőzésen az önkormányzat képviseletében Ábel Attila alpolgármester elsőként Borbély Lénárd polgármester üdvözletét tolmácsolta a résztvevőknek. Beszédében hangsúlyozta: „fontosnak tartom ennek a napnak az üzenetét, mert egyszerre hívja fel a figyelmet a sportra és a cukorbetegségre, mely jelentős mértékben érinti a magyar társadalmat. Ezért oda kell figyelnünk a felvilágosító munkára, mivel költséges betegségről van szó, mely gyökeresen megváltoztathatja bármelyikünk mindennapi életét”- tette hozzá.

Az egyesület nevében Dávid Zsuzsanna arról szólt, hogy országos felmérést indítanak a cukorbeteg gyerekek körében sportolásukat illetően. Ennek kapcsán kérdőív kitöltését kérte a kiskorú kosárlabdázókat. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy támogassák az egyesület munkáját. Működésükhöz évente kétezer forintos tagdíjjal lehet hozzájárulni.

A meccs végén a kosárlabdázók az önkormányzattól diabetikus mikulás csomagot kaptak ajándékba. A cukorbetegekért egyesület naranccsal és almával járult hozzá a mozgásos nap sikeréhez.

AZS 

Fotó: Halászi Vilmos

December 6-án lesz a kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György pályafutásáról szóló, az „...És az ég a vízre ráhajolt...” című dokumentumfilm díszbemutatója, melyet a csepeli önkormányzat is támogat. A nagyközönség a filmet karácsonykor láthatja a közmédia műsorán.

Az egész országot megrázta Kolonics György hat évvel ezelőtti halála. A Csepeli Kajak-Kenu Egyesület kétszeres olimpia bajnok kenusa a pekingi olimpiára készülve 2008. július 15-én edzés közben hunyt el. A közelmúltban egész estés dokumentumfilm készült a legendáról. A Zentai Nóra író és Varga András rendező által készült 75 perces alkotás méltó emléket állít a 36 esztendős korában elhunyt kiváló sportolónak.

Sok közös emlék, számos értékes mondat, tisztelet és megbecsülés fűzte össze minden idők legjobb kenusát, Kolonics Györgyöt és a televíziós riportert, Zentai Nórát. Utóbbi volt az ötletgazdája és írója a csepeli kenus pályafutásáról készült filmnek, amelyet a nagyközönség karácsonykor láthat a közmédiában.

„Tavaly, a duisburgi világbajnokság idején fogalmazódott meg bennem, hogy szükség lenne egy ilyen dokumentumfilmre – mesélte Zentai Nóra. – A kétezer-hetes duisburgi világbajnokságon még Koló is rajthoz állt, én is ott voltam azon a versenyen, és rengeteg emlék, gondolat tört elő belőlem, amelyről úgy gondoltam, nem szabad veszni hagyni. A film gondolatával megkerestük a Kolonics György Alapítványt, amely természetesen az ötletünk mellé állt, és ezzel egy időben megkezdtük a pénzgyűjtést is, hogy Koló emlékéhez méltó filmet tudjunk készíteni. A forgatást az idén nyáron tudtuk elkezdeni, a filmben megszólalnak barátok, pályatársak, ellenfelek, edzők és szövetségi kapitányok, sőt rengeteg újraforgatott illusztrációs jelenetünk is van, amelyben a felnőtt Kolonics Györgyöt a győriek ifjúsági világbajnoka, Khaut Kristóf játszotta, míg Kozmann György saját magát. Koló igazi példakép, hiteles ember volt számomra is, éppen ezért a szívem csücske lett ez a film.”

Varga András rendező szerint nehéz feladat volt összehozni ezt a filmet, mert alapvetően szívbe markoló műt szerettek volna, ám olyat, amely nem a tragédián alapszik.

„Szerettük volna megmutatni, hogyan lehet óriási alázattal, szerénységgel, magunkba rejtett félelmekkel is a világ legjobb sportolójává válni – mondta Varga András. – A vágással, a zeneválasztással sokfajta érzést akartunk átadni, örömöt, feszültséget, bánatot, barátságot, edző-tanítvány viszonyt, ráadásul az illusztrációs jeleneteknél technikailag úgy kellett dolgoznunk, hogy szemből nem mutattuk Khaut Kristóf arcát. Kristóf számára egyébként óriási megtiszteltetés volt ez a feladat, a legnagyobb alázattal közelített a filmhez.”

A dokumentumfilm a Magyar Kajak-kenu Szövetség, a sportállamtitkárság és a csepeli önkormányzat támogatásával, illetve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közreműködésével, a Super8Group gyártásában jött létre.

Az I. Mikulás Táncgálára látogattak el az érdeklődők december 5-én, a csepeli Freetime TSE Studió 2000 TSE és a Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében. Az intézmény tornatermében alkalmi kisiskolás táncosok és versenytáncos élpárosok uralták az ideiglenessé vált táncparkettet. Az est házigazdája Turcsány Gergely tánctanár volt.

A résztvevőket tájékoztatta arról, hogy a csepeli Freetime TSE a közelmúltban egyesült a kiskunhalasi Studio 2000 TSE csapatával, és ez a közösen szervezett táncgálájuk az első nagyszabású megmozdulásuk.

A csaknem kétórás rendezvényt angolkeringőt táncoló párosok nyitották meg. Szülők, nagyszülők, rokonok és barátok előtt sikeresen szerepeltek a mikulás sapkában fellépő művészeti iskolás fiúk és lányok.

A fergeteges hangulatú gálát többnyire a latin táncbemutatók képviselték, de a hastánc, a disco és a hiphop műfajt előadók az est alkalmával egyaránt jól szórakoztatták a közönséget.

AZS

Fotó: Halászi Vilmos (hamarosan!)

Ez az a reggel, amikor nem kell a gyerekeknek könyörögni, hogy keljenek fel, maguktól ébrednek jóval hamarabb, mint gondolnánk. A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is.

December hatodika az a reggel, amikor – a hétvégékhez hasonlóan – nem a felnőttek ébresztgetik a bölcsődébe, óvodába, iskolába menni nem akaró gyermekeket. A kis pizsamások már kora hajnalban ott ácsingóznak csipás szemekkel az ablakpárkányok alatt, ahová előző este a gondosan kifényesített csizmáikat bekészítették.

Ez a szép ajándékozós népszokás szerencsére még ma is él, bár sajnos a Mikulás-ünnep is egyre inkább elvilágiasodott, elüzletiesedett, elszakadt Szent Miklós alakjától. Mára már csak az ajándékvárás és az ismert üdítőital-márkának köszönhető kövér, nagy szakállú hangulatkép maradt. Sokan azt hiszik, hogy a Mikulás mai ábrázolása az említett italmárkának köszönhető, holott már az 1920-as évek előtti gyermekkönyvek lapjairól is visszaköszönnek hasonló rajzok és grafikák a legendás jótevőről.

A jótékony Szent Miklós

Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözései (303–311) idején börtönbe került, de életben maradt, és részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, s tettei miatt már életében szentnek tartották. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja ezután zarándokhellyé vált. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, tetemét tisztelői az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát építettek a tiszteletére, s ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron.

Szent Miklós, a megmentő

Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus császár. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét, ezért ő az utazók, a kereskedők, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta és egy gonosz hentes három kisgyermeket megölt, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét és a fiúkat is feltámasztotta, ezért ő a gyermekek és a diákok védőszentje is.

A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak is. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek és Magyarországon Kecskemét városának.

Hatvan községet neveztek el róla

Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják őt, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst. Szent Miklós „ökumenikus” szent, amennyiben segített zsidókon is, amikor a keresztények igaztalanul vádolták őket.

A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz mint népszokás. (A Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakváltozata.) A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű „kísérői” is vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: ilyen Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában pedig a nálunk is ismert krampuszok. Az ajándékozás szokása hazánkban a városi értelmiség révén terjedt el valószínűleg német-osztrák hatásra, falura ez csak a múlt században jutott el, jóllehet a magyar parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások.

Mikulás vagy Télapó?

A püspök legendája a különböző népek ajkán más és más változatban élt tovább, ennek megfelelően neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, hol meg Télapó, Karácsony apó. Az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas alak torzult változata.

A Mikulás a Miklós név szlovák (Mikuláš) változata, az 1870-es évek végén kezdték használni Magyarországon. Elterjedt nézet, hogy a magyar „Télapó” szó mesterségesen keletkezett az 1950-es évek idején, amikor is a kommunizmus vallásellenessége által vezérelve akarták kiirtani a Mikulás elnevezést, helyette az orosz kultúrkör Fagyapó tükörfordítását, a Télapót használva.

A Télapó szó és az elnevezés azonban az MTA Nyelvtudományi Intézetének gyűjtése szerint már létezett jóval korábban is. A „Tél apó” kifejezést így, különírva Arany János már 1850-ben ismerte, és Téli vers című költeményében le is írta, Mikszáth Kálmán többször használta műveiben, 1893-ban még különírva, de Gyulai Pál művében is előfordul – tudhatjuk meg a Wikipédia bejegyzéséből.

Nevezzük akár Mikulásnak, akár Télapónak, reméljük, hogy ma reggel minden kikészített kis csizmába hozott valami apróságot a jótevő!

Történelmi fontosságú magyar II. világháborús kiképző repülőgép újraépítése a csepeli önkormányzat támogatásával

A Levente II típusú második világháborús iskolagép repülőgépszárnyának ünnepélyes aláírásán vett részt Németh Szilárd országgyűlési képviselő és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere az atkári repülőtéren december 5-én. A csepeli önkormányzat képviselő-testületi döntés alapján 10 millió forinttal támogatja a repülő-újraépítési beruházást. A Levente II típusú magyar kiképző-repülőgépeket Csepelen gyártották a II. világháború idején.

Az atkári reptéren található szerelőműhelyben Németh Szilárd országgyűlési képviselő és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere találkozott a projektvezető Fábián Andrással és munkatársaival, hogy megtekintsék, hogyan alakul az újraépítés, melynek szerves részét hárman végzik, de közel húsz ember munkája szükséges ahhoz, hogy a gép repülhessen.

A politikusok kézjegyükkel és üzenetükkel látták el a repülőgép szárnyának ún. emlékbordáját, melyet a jelenlegi Csepel címer és a Weiss Manfréd Művek logója is díszít. Az utókornak emlékül Németh Szilárd országgyűlési képviselő a „Hajrá magyarok! Hajrá Csepel!” feliratot írta az emlékbordára.

A gép berepülése 2016 tavaszán várható.

Érdekességek a Levente II típusú kiképző repülőgépekről:

• A típusból 100 darabot gyártottak, melyből egy példány (HA–LEB lajstromjellel) maradt fenn. Ez napjainkban a Közlekedési Múzeum Petőfi Csarnokban található repüléstörténeti és űrhajózási kiállításának gyűjteményébe tartozik.
• 1942 – az Uhri Testvérek Autókarosszéria- és Járműgyár Kft.-je Repülőgépgyár Rt. néven új céget hoz létre a WM Rt. repülőterén, a Levente II típusú iskolagép sorozatgyártására
• 1942. okt. 15. – A Repülőgépgyár Rt. átadja az első tízdarabos Levente II szériát, és bemutatják a Fábián András terve alapján épített Honvéd nevű kétmotoros könnyűbombázó repülőgépet

szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

Immáron második alkalommal került megrendezésre 2014. december 5-én a Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma ösztöndíjkiosztó ünnepsége.

Az intézmény a múlt tanévben hirdetett ösztöndíjpályázatot “jó tanuló – jó zenész és jó művész” címmel. Pályázni minden Egressys tanulónak lehetősége van, aki iskolai tanulmányi eredmény kifogástalan, illetve nívós eredményt ért el különféle művészeti versenyen.

Az ösztöndíj összegét az iskola alapítványa, a különféle támogató magánszemélyek, cégek adják, akik a társadalmi szerepvállalás keretében úgy gondolják, kellene valamit tenni, hogy az Egressy Béni Református Művészeti Középiskola célkitűzései, oktatási rendszere még magasabb szinten tudjon működni.

Az eseményen elején Kovács Dóra népdalokkal, Horváth Albert és Szabó Gabriella Jazz dallamokkal kedveskedtek az  intézmény tanulóinak. Dr. Tasnádiné Hajdu Ágnes közismereti igazgató helyettes asszony bejelentette, hogy az intézmény a mai nappal ismét elindítja a jövő tanévre az ösztöndíjpályázatot.

Továbbá elmondta azt is, hogy az idei tanévben összesen 12 tanuló kapott pénzjutalmat az ösztöndíj keretében. A díjazottak 10 és 50 ezer forint közötti ösztöndíjat kaptak, melyet bármire, megkötés nélkül elkölthetnek.

Telt házas, nagy sikerű koncertet adott december 5-én este a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar a Királyerdei Művelődési Házban. Az immár hagyományos adventi hangversenyen - melynek háziasszonya Bényi Ildikó volt - Németh Szilárd országgyűlési köszöntötte a megjelenteket, s elmondta, a kultúra támogatása továbbra is fontos és kiemelt feladata a kerület önkormányzatának.

A Péntek János karmester vezette zenekar a műsor első részében népszerű operett dallamokat játszott vendégművészek,Nagy Ibolya és Bozsó József fellépésével,majd - Lehár Ferenc és Kálmán Imre dallamai után - az est második felében filmzenék és könnyűzenei slágerek csendültek fel.

A közönség soraiban helyet foglalt Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Járai Zsigmond, az MNB egykori elnöke is.

Csepel.hu

fotó: Tóth Beáta