Március 16-át javasolta a saját előterjesztését is módosítva a magyar zászló és címer napjának Németh Szilárd országgyűlési képviselő az ünnepnapról szóló határozati javaslat szerdai, parlamenti vitájában.

A magyar nemzet összetartozását és függetlenségét szimbolizáló zászlónak és címernek a megünneplését célozza az emléknapról szóló határozati javaslat - mondta annak egyik előterjesztője, Németh Szilárd. 
A képviselő közölte: bár az eredeti előterjesztésben ennek megünneplésére március 23-át javasolták a Rogán Antallal közösen benyújtott javaslatban, a lengyel kisebbségi szószóló megkeresésére módosítottak azon, március 16-ára. 
Rámutatott: március 23. nemcsak az 1848-ban a nemzeti jelképek használatáról szóló törvény elfogadásának napja, hanem a lengyel-magyar barátság napja is. 
Jelezte ugyanakkor, hogy az ünnepet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jeles dátumainak valamelyikére kívánták igazítani, így esett a választás a nemzetőrség szervezésének megkezdésére. 
Kijelentette: a nemzeti jelképek napja újabb kapocs lehet az elszakított magyar nemzettestrészek egyesítéséhez. Szerinte az ehhez kapcsolódó ünnepségek szervezésében kiemelt szerepe lehet a nemzetstratégiai kutatóintézetnek, amely elláthatja a nemzetegyesítés programjába illeszkedő emléknap határon túli összehangolását. 

HM: mindenki számára fontos a magyar nemzet és szabadság ügye     

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára azt mondta: mindannyian fontosnak tartják a magyar nemzet és szabadság ügyét, amelynek szimbólumai a zászló és a címer. 

Fidesz: a kezdeményezés mindenki számára támogatható 

Petneházy Attila (Fidesz) remélte, hogy politikai hovatartozástól függetlenül mindenki támogatni tudja a kezdeményezést. Emlékeztettet a korábbi, "idegen hatalom eszmerendszere alapján összetákolt" címerre, amelynek egyetlen érdeme szerinte a nemzeti összetartozás erősítése volt. Szerinte a javaslat által új értelemmel gazdagodik a 1848-as forradalom és szabadságharc ünneplése. 

MSZP: az ellenzéket is bevonhatták volna az előterjesztői körbe 

Kiss László (MSZP) örömét fejezte ki, hogy a kormányoldal felszólalói nem kérdőjelezték meg az ellenzékiek nemzeti elkötelezettségét. Ugyanakkor azt mondta: örültek volna a frakciók, ha lehetőséget kapnak arra, hogy előterjesztőként kapcsolódjanak a javaslathoz. 
Örömét fejezte ki, hogy az emléknap nem március 23-án lesz, reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az MSZP által javasolt március 15-ei dátumot a szakbizottságban meg tudják vitatni. 
Kijelentette: a nemzeti jelképek a reményt szimbolizálják, szerinte a kormánynak is ezt kellene sugároznia. 

LMP: kirakatpolitika helyett érdemi képviseletre van szükség 

Ikotity István (LMP) az ügy iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, de közölte, hogy a javaslatot mégis kritikusan kezeli pártja. Azt mondta: a nemzeti lobogó és a címer megünneplése a többség számára olcsó pótcselekvésnek tűnhet. Hiányolta a hazaszeretetet a kormány politikájából, amelyet szerinte nem pótol egy emléknap. Tényleg ez a legfontosabb teendő? - tette fel a kérdést, emlékeztetve a korrupciós botrányra, valamint a szegénység növekedésére.
Szerinte a magyaroknak nem kell elmagyarázni, mit jelent a zászló és a címer, és azt mondta: ezek tiszteletének kényszeres törvénybe foglalása semmit nem ad hozzá a hazaszeretethez. A "kirakatpolitika helyett" érdemi lépéseket várt. 

Jobbik: vonják vissza a javaslatot! 

Szávay István (Jobbik) a javaslatot átgondolatlannak és szakmaiatlannak tartotta, ezért a visszavonását kérte, valamint azt, hogy a parlamenti pártokkal egyeztetve nyújtsák azt be. 
Kijelentette: ismét pártpolitikai szintre züllesztik a nemzet- és emlékezetpolitikát. Szerinte az elmúlt évek szimbólumpolitizálása ötletszerű és koncepciótlan volt. Egyebek között arról beszélt, hogy szerinte a kormányzat "kreténségekkel" ünnepelte Trianont. 
A Fidesznek be kell látnia, hogy nem sajátíthatja ki a nemzeti szimbólumokat, ünnepeket, sorstragédiákat - jelentette ki. Bírálta, hogy a két jelképet egy napon ünnepelnék.
Frakciótársa, Szilágyi György olyan eseteket említett, amikor szerinte meggyalázták a Szent Koronát, ám a bíróság másként látta. Emlékeztetett pártja ezzel kapcsolatos Btk.-módosítási javaslatára, amelyet a kormányoldal leszavazott.
Az ugyancsak jobbikos Sneider Tamás a nemzeti jelképek hatékonyabb védelmét sürgette, azt kérve: ne csak a koronát védje a Btk., hanem a képmását is. Mint mondta, a törvényi védelem elfogadásakor senki úgy gondolta, hogy valaki ténylegesen betör a parlamentbe és meggyalázza a koronát, szimbolikusan azonban gyakran éri támadás a képmását, ami a jogszabály továbbgondolását kívánja.
Novák Előd (Jobbik) pedig azt hangoztatta: nincs helye az Országházban az uniós zászlónak, végre ki kell mondani az eltávolítását. Indokolatlannak tartotta egy "idegen zászló" kihelyezését a nemzet szuverenitását leginkább képviselő épületben, s a Szovjetunióhoz hasonlította és birodalomnak nevezte az Európai Uniót, amely szerinte a nemzetállamok felszámolására törekszik.

Németh Szilárd támogatást kért

Előterjesztői zárszavában Németh Szilárd (Fidesz) megköszönte a kormány, a Fidesz és a KDNP támogatását, egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy az ellenzék egy része nem értette meg a javaslat lényegét. Azt kérte: aki megértette, szavazatával nyilvánítsa majd ki.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.