Több mint kétezer hívás érkezett a rezsicsökkentés ügyében hívható zöldszámra és a fejlesztési minisztériumot is sokan keresték az ügyben.

Soha annyi megkeresés nem érkezett még a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM), mint a rezsicsökkentéssel kapcsolatban – mondta Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén. A Magyar Energia Hivatal által működtetetett zöldszámra is több mint 2700 hívás futott be.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak eddig két esetben kellett eljárást indítania szolgáltatók ellen, mert bár az éves leolvasás decemberben volt esedékes, ők azt csak januárban tették meg.  Az elszámolást viszont decemberi időponttal zárták le, azaz a januárban elfogyasztott energiamennyiséget is a korábbi, magasabb hatósági áron számították.

A fogyasztóvédelmi hatóságnak sokan javasolták, hogy az árcsökkentést terjesszék ki a kéményseprési és a szemétszállítási díjakra is.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: a tárca jelenleg a palackos és tartályos gáz árának mérsékléséről tárgyal a szolgáltatókkal. Fónagy János megerősítette: újabb díjcsökkentéseket terveznek. "Még ez év első félévében napirendre szeretnénk, nem csak szeretnénk, napirendre tűzzük a rezsiköltségek részét képező kéményseprési és kommunális hulladékszállítási díjakat is" – közölte Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

Az államtitkár hozzátette: közben folytatódnak az egyeztetések a víz- és csatornadíjak mielőbbi mérsékléséről is.

Egyelőre továbbra is rejtély övezi annak a HÉV-balesetnek a körülményeit, amely február 28-án történt a hajnali órákban a Szabadkikötő és a Kvassay híd között. A gázolásban F. Dávid 21 éves fiatalember halt meg. Az ügyet a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendkívüli haláleset osztálya igazságügyi orvos szakértők bevonásával közigazgatási eljárás keretében vizsgálja – közölte érdeklődésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel.

Az elsődleges adatok szerint nem zárható ki, hogy öngyilkosság történt, de a feltételezést a fiatalember családja és barátai, valamint egyéb körülmények megkérdőjelezik.

A halálos gázolás csütörtök hajnalban 6 óra után nem sokkal történt, amikor egy HÉV-szerelvény Csepelről a Boráros tér felé tartott. A hat kocsiból álló vonat normál tempóban haladt, amikor a mozdonyvezető azt vette észre, hogy „egy ember van a síneken”.  A vonatvezető sípolt, jelzést adott le, de már nem tudott megállni.

A rendőrség egyelőre nem kívánt tájékoztatást adni arról, hogy a baleset milyen körülmények között történt. Pontosításra szorul például az, hogy a fiatalember milyen testhelyzetben tartózkodott a síneken vagy annak közelében. Szemtanúk beszámolója szerint és egyéb körülményeket is figyelembe véve a legvalószínűbb, hogy a férfi nem a sínek között, hanem a jobb oldali sín mellett guggolt. Erre utal az a tény is, hogy a szerelvény első kocsijának jobb oldala sodorta el, majd az ütközés után lerepítette a töltésről.

A csepel.info hírblogon egy olvasó ezt írta: „Rajta ültem a HÉV-én, közvetlenül a mozdonyvezető mögött… Megyünk, megyünk, BUMMMM, majd lassan megállunk. Mozdonyvezető kiszáll, hátramegy, majd rémült arccal jön vissza: egy félmeztelen fazont elütöttünk. Majd leszállított mindenkit, gyalog indultunk el a város felé. Ez pontosan 6 óra 9 perckor történt. Már elég világos volt, legalábbis 50-60 méterre tuti el lehetett már látni.”

Más szemtanúk szerint ugyanakkor még elég sötét volt a kora hajnali órákban, s a vonatvezető valószínűleg az utolsó pillanatban vette észre a vágány mellett lévő embert. Még vészfékezéssel sem volt lehetősége, hogy megállítsa a több tonnás szerelvényt. A motorvezetőt súlyos trauma érte.

A rejtélyek számát növeli, hogy nem tudható pontosan: mi történt F. Dáviddal a balesetet megelőző órában, miért tartózkodott a töltésen a sínek mellé, miért ücsörgött ott guggoló helyzetben. Szintén kérdést vet fel, hogy a gázolás után miért találták meg lehúzott nadrággal. A rendőrség elsődleges adatai szerint nem történt bűncselekmény, F. Dávidot senki nem bántalmazta.

F. András a következő sorokat írta péntek délután a csepel.info híroldalon: „Én a ’szerencsétlen’ ember egyik legjobb barátja voltam, és még hajnalban velem volt az illető, 21 éves életerős, életvidám, kiváló sporteredményekkel rendelkezett! Gyerekkorától fogva ismertem és 5 éves korától sportolt, sosem használt kábítószert és egyetlen káros szenvedélye volt, a dohányzás!!! Egy szórakozó helyen voltunk, a baleset előtt 1 órával válhattunk el, mivel én Buda felé jöttem ő pedig Csepel felé. Igaz, ittunk az éjszaka folyamán, de nem voltunk részegek, bódultak maximum, jó hangulatban volt! Amikor elváltunk teljesen tudatánál volt és NEM FÉLMEZTELEN!!! Nem tudom, hogy mi történhetett az elkövetkezendő 1 órában, de ebben 100%-an biztos vagyok, hogy nem akarta eldobni az életét, mivel imádott élni mindenki szerette, a légynek nem tudott volna ártani!!! Biztos, jól fizető munkája volt, semmi indoka nem lett volna eldobni az életét!!! … egy nagyon jó emberrel lett szegényebb a világ!”

Megtudtuk, hogy F. Dávid ózdi születésű, s ott élt népes családja is. Egy ikertestvére mellett még négy testvére van. Gyerekkorától sporttolt, futballozott. Legtöbb fényképén a családjával együtt látható, amiken összeölelkezve, jókedvűen mosolyognak. Barátai közölték, hogy „… családját imádó, vidám, fiatal srác volt… érthetetlen, ami történt.”  Ózdon mindenkit megrázott a tragédia.

Csarnai Attila

Törvény biztosítja a szennyvízhálózatra való csatlakozás jogát

A csepeli szennyvízcsatornázás keretében az elmúlt hónapokban szinte minden érintett területen kiépült a korszerű hálózat, melyhez a háztartások a házi csatorna kiépítésével csatlakozhatnak. A tapasztalatok alapján olyan esetek is előfordulhatnak, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok tulajdonostársai nem tudnak megegyezni egymással a házi hálózat kiépítése kapcsán. Az együttműködés közös érdek, hiszen pénztárcába vágó következményei lehetnek, ha a rossz szomszédi viszony miatt meghiúsul a rákötés a csatornára.

A házi rákötés előírásairól, lépéseiről, valamint a szükséges engedélyekről, dokumentumokról lapunk hasábjain már több alkalommal írtunk. Jelenleg a házi hálózat terveztetése kezdhető meg azokban az utcákban, ahol már megtörtént a vezetékek műszaki ellenőrzése (a folyamatosan frissülő utcalista a www.eloduna.hu oldalon található). Közös tulajdonú ingatlanok esetén a tulajdonostársak, szomszédok együttműködése kulcskérdés, hiszen így biztosítható, hogy a házi hálózat és a rákötés – mely az ingatlan értékét is növeli - mindenki egyetértésével készüljön el.

A tulajdonostársak kötelesek egymásnak engedélyezni a rákötést

Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetében, ahol nem volt műszakilag indokolt a pluszbekötés kiépítése, a tulajdonosok egy beálláson keresztül tudnak rákötni a csatornára. Ilyenkor mindenképpen megegyezésre kell törekednünk szomszédainkkal. Ugyanis a tulajdonostársak kötelesek egymásnak biztosítani, hogy mindenki kiépíthesse a házi rákötést a saját lakrészéhez. Ehhez kölcsönösen alá kell írniuk a tulajdonosi hozzájárulást, illetve minden további hivatalos nyilatkozatot, kérelmet, amely ahhoz szükséges, hogy a házi hálózat tervét, megépítését a Fővárosi Csatornázási Művek engedélyezze.

Meghatalmazás segítségével lehetőség van arra, hogy az összes tulajdonostárs nevében egy választott tulajdonos intézze a rákötéshez kapcsolódó hivatalos ügyeket. (Fontos tudni, hogy a tulajdonosok tennivalói értelemszerűen a haszonélvezőkre is vonatkoznak.) Az említett nyilatkozatok, kérelmek, meghatalmazások elérhetőek a Fővárosi Csatornázási Művek honlapján (www.fcsm.hu) és ügyfélszolgálatán is.

Milyen következményekkel jár, ha nem működünk együtt?

Az ingatlantulajdonosok szennyvízhálózatra történő csatlakozásának jogát törvény biztosítja. A Polgári Törvénykönyv szerint a tulajdonostársak a házi rákötés kapcsán kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, és nem csorbíthatják egymás jogait, törvényes érdekeit. Az a tulajdonos, aki a 2013 végéig tartó türelmi idő lejártáig nem köt rá a csatornára, anyagilag rosszul jár, hiszen talajterhelési díjat kell fizetnie, ami tetemes költséget, ivóvíz köbméterenként 3600 forintot jelent.

Ha a tulajdonostárs megtagadja a jogszabály által előírt hozzájárulás megadását, a „károsult” tulajdonos bírósághoz is fordulhat. A jogával visszaélő tulajdonostárs pedig biztos, hogy pervesztes lesz és a bíróság a perköltség megfizetésére fogja kötelezni, mely a 21.000 Ft –os eljárási illetékből, illetve az ügyvédi munkadíj összegéből áll össze.

A „károsult” tulajdonos kártérítési igénnyel is élhet. Ennek keretében követelheti azt a talajterhelési díjat, amelyet a hozzájárulás megtagadása miatt meg kellene/kellett fizetnie. Emellett ki kell fizetni azt az elmaradt vagyoni előnyt, értéknövekedést is, amely abból adódik, hogy az ingatlan továbbra is csatornázatlan maradt.

Az együttműködés megtagadásával a tulajdonostárs önmagának is kárt okoz, hiszen a szennyvízcsatorna bekötése számára sem lesz lehetséges, így neki is meg kell fizetnie a talajterhelési díjat.

Kötelesek vagyunk beengedni szomszédunkat a közös telekrészre

Ha egy beálláson keresztül kell rákötnünk, a Fővárosi Csatornázási Művek által jóváhagyott terv alapján, a kivitelezés idejére a tulajdonostárs az indokolt és szükségszerű mértékben igénybe veheti a közös ingatlanrészt.

A tulajdonostárs cserében köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Ha a helyreállítás nem történik meg, a „károsult” tulajdonostárs kártérítést kezdeményezhet, ami azt jelenti, hogy a károkozónak valamennyi okozott kárt meg kell fizetnie.

A jövőbeni esetleges konfliktusok elkerülése végett, a műszaki munkálatok megkezdése előtt dátummal ellátott fotón, esetleg videón érdemes dokumentálni a helyszínt.

Mindezek alapján egyértelmű: közös tulajdonú ingatlanok esetén minden tulajdonos jobban jár, ha együttműködik a társakkal a házi rákötés megvalósításában. Az együttműködés megtagadása nemcsak a többi ingatlantulajdonos, hanem saját magunk számára is komoly következményekkel jár. A csatornázás elmaradásával nem nő az ingatlan értéke, fizetni kell a talajterhelési díjat, nem vehetünk részt az önkormányzat támogatási programjában és kártérítést kell fizetni a többi ingatlantulajdonosnak.

A világhírű Liszt- és Kossuth-díjas Szakcsi Lakatos Béla Biblia és művészet címmel zongorakoncerttel egybekötött kurzust tart az Egressy Béni Református Művészeti Középiskola színháztermében a II. Országos Jazz-zenei verseny keretében 2013. március 8-án 15 órától.
Az eseményre a belépés díjtalan.

2013. március 4-én tizenketten kapták meg a magyar állampolgárságot a csepeli polgármesteri hivatalban. A Himnuszt és az eskütételt követően a jelenlévők Németh Szilárd országgyűlési képviselőtől, Csepel polgármesterétől egy Szent Istvánt ábrázoló dossziéban vehették át irataikat. Ezután Wass Albert Üzenet haza című versét hallgatták meg a jelenlévők, majd a polgármester az Alaptörvényből idézett, melyet a Szózat követett.

A Magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el az Orbán Viktor, Semjén Zsolt, illetve Kövér László, Németh Zsolt és Kósa Lajos által benyújtott törvényjavaslatot, az egyszerűsített honosítási eljárást, közkeletű nevén a kettős állampolgárságot. A törvénymódosítás anélkül ad lehetőséget a határon túli magyarok kedvezményes honosítására, hogy a kérvényezők Magyarországra költöznének. A jogszabály 2010. augusztus 20-án lépett hatályba és a 2011. január 1. óta alkalmazzák.

A honosítást azok kérhetik, akiknek a szülei, nagyszülei 1918 vagy 1945 előtt magyar állampolgárok voltak vagy vélelmezik magyarországi származásukat. Feltétele, hogy a kérelmező beszéljen magyarul, illetve ne jelentsen veszélyt Magyarország nemzet- és közbiztonságára.

"Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad".

(Wass Albert: Üzenet haza, részlet)

szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn

Szombaton délelőtt a tabáni Alexandriai Szent Katalin plébániatemplomban elbúcsúztatták Hegyi Balázs tanár urat, a Jedlik Ányos Gimnázium 2013. február 5-én elhunyt magyar-latin szakos tanárát – értesült a Csepel.info.

A gyászmisén többek között megemlékezett a legendás tanárról Zanati Béla, a Jedlik Csepel Örökség díjas korábbi igazgatója valamint Bese Benő, az intézmény jelenlegi vezetője is. Az önkormányzatot Németh Szilárd országgyűlési képviselő, csepeli polgármester és Ábel Attila alpolgármester képviselték.

Hegyi Balázs, a magyar és latin nyelv és irodalom tanára, 1954-től tanított a Jedlik Ányos Gimnáziumban. Annak a generációnak volt a tagja, amely az ötvenes években az ország legtehetségesebb tanáraiból verbuválódott, betöltendő a bencés tanárok kényszerű távozása utáni űrt a gimnáziumban.

45 évi munkássága során nyolcszor volt osztályfőnök, tanítványainak egész életre szóló útravalót adott. Nem csak szaktárgyaival, de egész lényével nevelt kötelességtudásra, alaposságra, életszeretetre és igaz emberségre. Ahogy az iskolában, úgy a kirándulásokon is nagy tempót diktált, minden lehetségest meg szeretett volna mutatni. Az iskola dolgozói részére több mint húsz hazai és külföldi kirándulást vezetett. Hagyományt teremtett a gorsiumi Florália ünnepek megújításával, a latinosok szervezésében diákok százai és sok tanár vett részt aktívan a rendezvényeken. A Jedlikben végzett diákok sokasága emlékszik rá mint legjobb tanárára.

69 éves korában vonult nyugdíjba, majd utána még évekig tanított latint és vezette az általa alapított irodalom szakkört. Tanítványainak elismerése mellett nem maradt el a hivatalos méltatatás sem. Többek között kitüntették Csepeli Gyermekekért Díjjal (1992), Németh László Díjjal (1994) és Csepelért Díjjal (1998). Munkássága, személyisége meghatározó volt a Jedlik Ányos Gimnázium szellemiségének alakulásában – áll a gimnázium nekrológjában.

Csepel.info

Az első kérdések egyike az óvoda vagy iskola után hazatérő gyerekhez: mi volt az ebéd? A válasz legtöbbször az, hogy valamilyen leves, utána hús, vagy tészta. A közétkeztetés aktuális kérdéseiről a kerület szakembereivel beszélgettünk.

„Mikuláskor például nagy gondban voltunk. Az egészséges gyerekek ilyenkor szaloncukrot és csokimikulást kapnak. A diétás gyerekeknek megvettük az étcsokoládéból készült Mikulásokat és kiderült, hogy tej van bennük. Ilyenkor törjük a fejünket, hogy mit adhatunk a gyerekeknek, hiszen az ünnep az nekik is ünnep”  – idéz fel egy év végi nehézséget Árvainé Komornik Katalin, a Nagy Imre ÁMK bölcsődevezetője, mikor a diétás gyerekek étkezéséről kérdezem.

Csepelen csak a bölcsőde konyhája biztosít személyreszabott étkezési lehetőséget, egyelőre csak saját maguk és az óvoda számára. Tóth Endre intézményvezető elmondja: az iskolai étkeztetés átalakítása tervben van. A különleges, diétás étrendek összeállítását gasztroenterológiai szakvélemény alapján dietetikus végzi, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a gyerekek és a szülők reakcióit. Az intézmény a gyerekek szükségleteit figyelembe véve szervezi az élelmezést, azonban néha még így is akadnak problémák. „Felmerült a vegetáriánus étkezés kérdése. Volt olyan szülő, aki hús- és tejmentes étrendet szeretett volna. Erre nincsen lehetőség, hiszen egy gyerektől például a tejet csak a lehető legindokoltabb esetben vonhatjuk meg” – mondja a bölcsődevezető, aki szerint az egyre gyakrabban előforduló ételallergiák igazi szakmai kihívást jelentenek számukra. 
Változatos ételekNemcsak a változatos étrend kialakítása, hanem az élelmezés finanszírozása is próba elé állítja az intézményt: a diétás élelmiszerek gyakran a hagyományos változataik háromszorosába kerülnek. „A pluszkiadásokkal járó különbözetet az intézmény gazdálkodja ki, az érintett gyerekek szüleinek nem kell többet fizetniük” – mondja Tóth Endre, aki szerint ez nem jóindulat, hanem ügyesség kérdése.

Az ételérzékeny vagy allergiás gyerekek után az intézmény számára nem jár emelt normatíva, ugyanannyiból kell többet nyújtani számukra. „Ez nem jótétemény, az óvodában és a bölcsődében is a gyerek az első. Jó lenne, ha a diétás étkeztetést kifelé, a szülők felé is biztosítani tudnánk, így egy komoly teherrel kevesebb lenne a családok vállán. Kerületi szinten is lenne erre igény” –  mondja az intézményvezető, aki kiemeli: az edményes munkához megfelelő szakembergárda kell.

Az ÁMK-ban dietetikus végzettségű élelmezésvezető és diétásszakácsok gondoskodnak a megfelelő színvonalú szolgáltatásról. Munkájukról a gyerekek minden nap ítéletet mondanak, a diétás étel nem lehet kevésbé finom, mint a hagyományos. „Az egészséges étel nem feltétlenül rosszabb, csak türelem és kreativitás kell a tervezésnél” – tudom meg Czene Zsuzsanna élelmezésvezetőtől, akinek feladatai közé tartozik az étlapok megtervezése, a megrendelések leadása és a konyhai dolgozók oktatása is. Emellett gyakorló anyuka, aki pontosan tudja: a szülők számára fontos, hogy az étkezést tekintve is biztonságban tudják a gyerekeket. 
Eszi, nem eszi Nincs jó óvoda, iskola jó menza nélkül. Az intézmények vagy úgynevezett nagy, külső beszállítóktól kapják az ételt vagy saját konyhával rendelkeznek. Az élelmezésvezető az utóbbit tartja jobbnak: „Nincsenek túl jó tapasztalataim a nagy ételszállítókkal kapcsolatban. A kislányom egy olyan csepeli iskolába jár, ahol külsős beszállítótól érkezik az étel. Nem is eszi meg, amit megértek”  – mondja, majd hozzáteszi: a saját konyha lehetővé teszi, hogy gyorsan, eredményesen reagáljanak a felmerülő igényekre, változtassanak, ha szükséges. „Ha egy gyerekről egyik napról a másikra derül ki, hogy allergiás, azonnal reagálni tudunk. Rendelkezünk nyersanyagokkal, megfelelő ismeretekkel, tapasztalatokkal.” Az élelmezésvezető is kiemeli: a diétás étkeztetés nagyobb anyagi ráfordítást igényel, példaként a 700 forintos rizstejet említi. A szülői együttműködés elengedhetetlen, ahogyan a szakember fogalmaz: ha a szülő elmondja mit szeret, vagy nem szeret a gyerek, az már fél siker. „Nagyon megváltoztak az étkezési szokások. Gyakran kerülnek be a bölcsődébe olyan gyerekek, akik nem ismerik a főzeléket” – mondja a bölcsődevezető, aki szerint a kezdeti idegenkedés után a gyerekek megszeretik az egyébként mumusnak tekintett főzelékeket is.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a főzesi és étkezési szokások átalakulásával egyre nagyobb igény lesz a korszerű, minden igényt kielégítő közétkeztetésre. Menzára, ami mindenkié és ahol a főzelék sem mumus.A korszerű közétkeztetés kérdése ismét napirenden van fővárosi szinten is. Budapest Főváros Kormányhivatala idén elindítja a mintamenzaprogramot, amely felméri a jelenlegi állapotokat és ennek tükrében javasol változtatásokat a konyhák számára.
- angel -

Divatos szó a tolerancia. Azt jelenti, hogy eltűrjük a másik ember viselkedését, megjelenését, vallását, gondolkodásmódját és szóhasználatát, kultúráját, öltözködését akkor is, ha ez nem találkozik föltétlen a mi felfogásunkkal, ízlésünkkel. Néha vádak érnek minket, miszerint a magyar társadalom intoleráns, azaz nehezen tűri a különböző felfogásokat. Lehet némi igazság ebben a kritikában.

Sok belső békétlenség forrása ez a „nemzeti türelmetlenség”, rögtön a másikra kardot rántani kész indulatosság. A tolerancia olyan dolog, amit magunkkal szemben elvárunk, másokkal szemben viszont igen nehezen érvényesítünk. A Bibliában keresgélve, ezzel a kifejezéssel egyáltalán nem találkozunk. Talán rokon értelmű, amikor Jézus ezt mondja: Amit akartok azért, hogy az emberek veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek velük. (Máté 7,12.) A jézusi etika azonban túlmegy a kölcsönösség és méltányosság elvén. Nem toleranciára, a másik eltűrésére, elviselésére ösztönöz, hanem szeretetre. Ezért nincs benne a Bibliában a tolerancia kifejezés. Helyette a szeretet parancsa van, egészen kisarkított formában: „Szeressétek még ellenségeiteket is.” (Máté 5,44.) A szeretet ugyanis több mint eltűrése valaminek. A szeretet tevékeny jóság a másik ember iránt függetlenül annak nemétől, vallási vagy népi hovatartozásától, politikai felfogásától. Ebben pedig példánk az Isten, aki a bűnnel szemben intoleráns, de a bűnöst oly mérhetetlenül szereti, hogy Egyszülött Fiát adta érte, hogy ha hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Keresztényként tessék tehát túlmenni minden tolerancián! Erre kaptunk példát és elhívást Urunktól.

Zólyomi Mátyás

evangélikus lelkész

A BKV adósságállománya 2010 óta hetvennyolcról hatvankét milliárd forintra csökkent– nyilatkozta Tarlós István a Magyar Hírlapnak.

A kormánnyal és a miniszterelnökkel soha nem volt rossz munkakapcsolata, azt pedig, hogy a kormány átvállalja a főváros adósságának hatvan százalékát, óriási sikerként kell elkönyvelni - hangsúlyozta Tarlós István.

A főpolgármester a lap szombati számában közölt interjúban hangsúlyozta: a kormány az országos átlagnál jelentősen magasabb hányadát vállalta át a fővárosi adósságállománynak, "ami által megdől az az elmélet is, hogy a kerületek állandóan felülírják Budapest érdekeit". A kormánnyal és a miniszterelnökkel egyébként soha nem volt rossz a munkakapcsolata - tette hozzá -, "minden ellentétes hír csak ócska legenda". Összességében a fővárosi önkormányzat kapja az adósságátvállalás volumenének több mint egyhatodát, úgy, hogy ebben még a kerületek nincsenek benne. Az adósságátvállalás eredményeként nemcsak a kamatterhektől szabadul meg a főváros, hanem a hitelfeltételek is meghatározó mértékben javulnak - mondta a főpolgármester.

Arra a kérdésre, elkerülhető-e az idén a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) tavalyihoz hasonló aggályos pénzügyi helyzete, egyebek mellett kifejtette: a vállalat adósságállománya 2010 óta hetvennyolcról hatvankét milliárd forintra csökkent, s tavaly lejártak azok a hitelek, amelyeket a kormány segítségével sikerült refinanszírozni. A BKV az elmúlt két évben egyetlen fillér működési hitelt sem vett fel. Megjegyezte: korábban azok, akik most őt kritizálják, száztizenkétmilliárdos adósságot halmoztak fel a vállalat terhére, amelynek visszafizetésére esély sem volt. "Ebből kiindulva aki ennek az állapotnak a kialakításában aktív szerepet játszott, ne jajgasson a BKV állapotáról".

Tarlós István beszélt arról is, hogy a római parti védművet mindenképpen megépítik, amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia és a Műegyetem geotechnikai tanszéke pozitívan nyilatkozik a terveikről.  Annak firtatására, hogy a következő ciklusban is indul-e a polgármesteri székért, azt válaszolta, még alig léptek túl az önkormányzati ciklus felén, részéről még nem aktuális a kérdés. A miniszterelnök március 8-i látogatásának témáiról annyit árult el, értelemszerűen szerepelni fog közöttük a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásának kérdése.

(MTI-fidesz.hu)

A rendőrség közigazgatási eljárás keretében rendkívüli haláleset miatt vizsgálja azt a halálos HÉV-balesetet, amely február 28-án történt a Szabadkikötő és a Kvassay híd között a hajnali órákban – tudtuk meg a rendőrségtől származó információkból. A gázolásban elhunyt 21 éves fiatalembert azonosították. Az elsődleges adatok szerint nem zárható ki, hogy öngyilkosság történt. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel, a halál körülményeit vizsgálják.

A halálos gázolás csütörtök hajnalban 6 óra után nem sokkal történt, amikor egy HÉV-szerelvény Csepelről a Boráros tér felé tartott. A hat kocsiból álló vonat normál tempóban haladt, amikor a mozdonyvezető azt vette észre, hogy „egy ember van a síneken”.  A vonatvezető sípolt, jelzést adott le, de már nem tudott megállni.

Az elgázolt fiatalember F. Dávid, 21 éves és egy ikertestvére van. Hivatalosan egyelőre nem lehet többet tudni róla. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit, de az elsődleges adatok szerint bűncselekményre utaló nyom nem merült fel. Amennyiben a közigazgatási eljárás során mégis bűncselekmény gyanúját alátámasztó körülményt találnak, a rendőrség nyomozni kezd. Nem derült még ki, hogy az elhunyt férfi hogyan és milyen állapotban került a sínekre; s az is pontosításra szorul, hogy milyen testhelyzetben tartózkodott a síneken.

Megerősítették az azt információnkat, hogy a HÉV mozdonyvezetőjét súlyos trauma érte.

A csepel.info hírblogon egy olvasó ezt írta: „Rajta ültem a HÉV-én, közvetlenül a mozdonyvezető mögött… Megyünk, megyünk, BUMMMM, majd lassan megállunk. Mozdonyvezető kiszáll, hátramegy, majd rémült arccal jön vissza: egy félmeztelen fazont elütöttünk. Majd leszállított mindenkit, gyalog indultunk el a város felé. Ez pontosan 6 óra 9 perckor történt. Már elég világos volt, legalábbis 50-60 méterre tuti el lehetett már látni.”

A hírblogon több hozzászóló azt írta, hogy a fiatal férfi feltehetően öngyilkos lett. A rendőrség hivatalos megfogalmazás szerint ugyanakkor „rendkívüli haláleset” miatt folytatják a vizsgálatot.

A hírblogon csütörtök este egy másik olvasó ezt írta: „Nem öngyilkosság történt, a férfi csupán ittas állapotban volt. Életvidám, jó kedvű sportoló volt. Inkább napokig álljon le a tömegközlekedés a fővárosban, mintsem hogy egy ilyen ember meghaljon. Nyugodjon Békében, őszinte részvétem.”

F. András a következő sorokat írta péntek délután: „Én a ’szerencsétlen’ ember egyik legjobb barátja voltam, és még hajnalban velem volt az illető, 21 éves életerős, életvidám, kiváló sporteredményekkel rendelkezett! Gyerekkorától fogva ismertem és 5 éves korától sportolt, sosem használt kábítószert és egyetlen káros szenvedélye volt, a dohányzás!!! Egy szórakozó helyen voltunk a baleset előtt 1 órával válhattunk el, mivel én Buda felé jöttem ő pedig Csepel felé. Igaz, ittunk az éjszaka folyamán, de nem volt részegek, bódultak maximum jó hangulatban volt! Amikor elváltunk teljesen tudatánál volt és NEM FÉLMEZTELEN!!! Nem tudom, hogy mi történhetett az elkövetkezendő 1 órában, de ebben 100%-an biztos vagyok, hogy nem akarta eldobni az életét, mivel imádott élni mindenki szerette, a légynek nem tudott volna ártani!!! Biztos, jól fizető munkája volt, semmi indoka nem lett volna eldobni az életét!!! … egy nagyon jó emberrel lett szegényebb a világ!”

Mihelyst a rendőrségi vizsgálatról bővebb információkat megtudunk, tájékoztatjuk az olvasókat.

Csarnai Attila