1910. március 16-án Jászberényben látta meg a napvilágot a magyar vívósport legnagyobb alakja, a Csepel színeiben kétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár. Emlékét napjainkban is számos módon őrzik, többek közt egy utca és a Nemzeti Sportcsarnok is a nevét viseli.

 Gerevich Aladár édesapja mellett – aki szintén vívott – kezdett el sportolni Miskolcon. Tehetségét korán felismerték, így hamarosan már a világhírű Italo Santelli olasz mester budapesti iskolájában vívhatott. Itt vált az Olimpiai játékok története során is kivételes bajnokká, aki 6 olimpián vett részt, és mindegyikről arannyal tért haza. Fiatalon került a magyar kardcsapatba, ahol olyan egyéniségekkel vívhatott együtt, mint az akkori legjobbnak tartott Petschauer Attila. Folyamatosan felzárkózott a csapatban vívó többi világklasszishoz, és 1948-ban már egyéniben is aranyat nyert. Bizonyára lelkesítette, hogy az első fia ugyanezen a napon született. Fiai szintén eredményes vívókká váltak. Felesége és apósa is olimpiai érmek birtokosai voltak. „Ali bácsi” még 50 évesen is olimpiát nyert. Amikor megkérdőjelezték az indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött. Saját eredményei mellett a nevelésben is kiemelkedő volt, tanítványai rajongtak érte. Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett. A magyar sportolók között Gerevich Aladár szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, szám szerint hetet, mellyel az olimpiák történetében is a legeredményesebb szereplők között tartják számon. Az elképesztő eredménysor értékét még tovább fokozza az a tény, hogy Gerevich Aladár pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt. "Voltak a magyar vívás igazán fényes történetében más, zseniálisan nagy vívók rajta kívül is. Még kardvívók is. De azt a technikai tökélyt, azt a briliáns technikát, amellyel ő bírt, senki más nem érte el soha."- írták róla. Kivételes technikája, nagyszerű fizikuma, eleganciája kiemelte még a többi nagyszerű magyar vívó közül is.
1988-ban kapta meg a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát, egy évvel később pedig a MOB tagja lett. A kiváló sportember 1991. május 14-én, Budapesten lépett fel az égi pástra, egyedülálló örökséget hagyva maga után.
A hétszeres olimpiai aranyérmes, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó egyik fia, Gerevich György a 2012-ben Londonban olimpiai bajnoki címet nyert Szilágyi Áron nevelőedzője volt.

Légrádi G.
Forrás: Wikipédia, MOB

Sajnos az idei esztendőben március 15. nem az ünnep, hanem a cselekvés napja lett - mondta Áder János köztársasági elnök újságíróknak, miután péntek kora délután látogatást tett az operatív törzsnél, hogy tájékozódjon az időjárás miatt kialakult helyzetről.

Az államfő az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) épületében tett mintegy háromnegyed órás látogatását követően elmondta, hogy most már több mint 24 órája katasztrófahelyzet van az ország legnagyobb részén, hatalmas hófúvások nehezítik a közlekedést, sok település van elvágva a külvilágtól.

Áder János közölte, azért jött a Teve utcai székházba, hogy tájékozódjon arról: mi történt az elmúlt 24 órában és mire számíthatnak azok, akik még bajban vannak, akikhez még nem érkezett el a segítség. Mint mondta, az ORFK munkatársai arról tájékoztatták, hogy mintegy 12 ezer embert sikerült már kimenekíteni közutakról a hó fogságából, és sikerült őket biztonságos helyre juttatni.

A köztársasági elnök a neki adott tájékoztatás alapján azt közölte, még háromszáz ember vár arra, hogy kikerüljön a hó fogságából. Az államfő reményét fejezte ki, hogy legkésőbb estére mindenki biztonságba kerül. Ezen sok ezer ember dolgozik - tette hozzá.

Áder János köszönetet mondott a tűzoltóknak, a rendőröknek, a katonáknak és a katasztrófavédelmi dolgozóknak munkájukért. Arra bíztatta őket, hogy "a maradék erejüket feszítsék meg, hogy a még bajban lévőkön is segíteni tudjanak".

Az államfő köszönetet mondott továbbá a polgármesterek segítőkészségéért, és mindazoknak az embereknek, akik segítettek a bajbajutottakon.

"Reméljük, hogy az idő hamarosan kegyesebb lesz hozzánk, és mindazok, akik még várnak a segítségre (...) néhány óra múlva már csak egy rossz álomként emlékeznek vissza arra, ami az elmúlt 24 órában velük történt" - fogalmazott a köztársasági elnök.

Áder János nem sokkal délután két óra után érkezett az ORFK székházához, az épület előtt Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője fogadta.

(MTI-fidesz.hu)

Ünnepi üdvözletet írt Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából. Az alábbiakban szöveghűen közöljük az üdvözletet, amelyet a Miniszterelnöki Sajtóiroda juttatott el az MTI-hez.

A kormányfő kifejtette: az elmúlt években elindították a nemzetet a határokon átívelő egyesítés útján. "Így leszünk többen, így leszünk erősebbek" - emelte ki, hozzátéve: ezt az erőt éppoly bátran és elszántan, éppoly okosan és leleményesen kell használni, ahogy eleink tették.  A nemzet újraegyesítésének értelme éppen az - folytatta a miniszterelnök -, hogy mindenki, aki magyarnak vallja magát, részt vehessen a magyar nemzet és Magyarország építésében. A határon túl élők részt vehetnek Magyarország erősítésében, az erős anyaország pedig többet tud tenni értük ott, ahol élnek" - közölte.

A kormányfő kiemelte: ez az a nap, amikor az egész világ hallja a magyar szabadság hangját. Ez a hang azt mondja, hogy a szabadság azoké, akik elég bátrak, hogy kivívják. "Mi, magyarok kivívtuk. Sokat küzdött a magyarság az elmúlt évszázadokban, hogy ez ma így lehessen" - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki arra hívott fel: használjuk ki a lehetőséget, amit közösen teremtettünk. "Legyünk méltó utódai a '48-as magyar hősöknek" - írta a kormányfő, ehhez erőt, hitet és bátorságot kívánva minden magyarnak a magyar szabadság ünnepén.

(MTI-fidesz.hu)

Az országban kialakult katasztrófahelyzet miatt Pintér Sándor belügyminiszter összehívta az operatív törzset, riadót rendelt el a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél és a mentőket is bevonták a tevékenységbe. A tárca vezetője ismételten azt kérte, senki ne induljon útnak gépkocsival az érintett utakon. Azt is ígérte, óránként tájékoztatást adnak az aktuális helyzetről.

Pintér Sándor belügyminiszter pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, emberemlékezet óta nem volt ilyen időjárás Magyarországon. Utalt arra, volt ahol a 100 kilométer/órás szél okozott károkat, vagy emelt három méteres hótorlaszokat, máshol az elektromos áramszolgáltatás szűnt meg.

Közölte, felkérték a honvédség lánctalpas egységeit, hogy vegyenek részt a mentésben. Jelezte ugyanakkor, hogy sok esetben a hófalakkal nem bírtak a hómarók és sok esetben a lánctalpas harci járművek is elakadtak. Közölte, jelenleg is nehézségek vannak az M1-es és az M7-es autópályán.

Vizet, élelmiszert, benzint visznek

Elmondta, több száz gépkocsi és ember került a hó fogságába, akiket tudtak kiszabadítottak és melegedőkbe vittek. Akik pedig az autókban maradtak, azoknak igyekeztek vizet, élelmiszert, valamint benzint vinni, utóbbit azért, hogy a kocsikat tovább tudják fűteni. Azt is hangsúlyozta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy mindenki kiszabaduljon a hó fogságából. Arra az újságírói kérdésre, elégedett-e az eddigi megelőző, illetve mentési tevékenységgel, a belügyminiszter arról beszélt: amit az egységek tettek, azzal elégedett, ugyanakkor az állampolgári fegyelemmel nem. Az egységek mind odaadással, mind szakmai felkészültséggel jelesre vizsgáztak - szögezte le.

Az állampolgári felelőtlenségre példaként említette, hogy előző nap, amikor már mindenki tudta, hogy nem szabad útnak indulni, negyven gépkocsi ütközött össze az M7-es autópályán. "Felelőtlenül elindultak, nyári gumikkal elindultak és 5-10 méteres látótávolságnál olyan sebességgel haladtak, hogy képtelenek voltak megállni (...), és egy ember el is hunyt" - fogalmazott.

A sajtótájékoztatón friss hírként bejelentették azt is, hogy a Terrorelhárítási Központ harci járművei megkezdték az M1-es autópályán rekedt több száz ember mentését.

A legnehezebb az M1-es és az M7-esen

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője elmondta: a legnehezebb közlekedési helyzet az M1-es és az M7-es autópályán alakult ki, a két autópályát lezárták.

Az M1-es autópályán több helyen jelenleg is zajlik az oldalakat elválasztó szalagkorlát bontása annak érdekében, hogy az ott lévő autósokat vissza tudják fordítani. A szalagkorlát bontását Győr-Moson-Sopron és Komárom-Eszergom megyében végzik - közölte. Hozzátette: összesen 227 melegedő helységet nyitottak meg, többségében a két autópálya érintett szakaszain.

Bakondi György közölte, az országban 238 beavatkozást igénylő hófúvást regisztráltak, 57 települést elzárt a hó, ez 13.327 embert érint. Mintegy száz közút, öt vasúti vonal járhatatlan. Továbbá egy kikötőt, és három határátkelőt is lezártak - mondta. Adataik szerint eddig 5446 gépjármű akadt el közúton, 18 vasúti szerelvény került a hó fogságába, 160 településen szakadt meg az áramellátás. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nagyon erős szél hátráltatja a helyreállítást, ezért a megyei katasztrófavédelemnek agregátorokat adtak át.

Információk SMS-ben

Elmondta azt is, a mobiltelefon-szolgáltatókkal egyeztettek annak érdekében, hogy sms-t tudjanak küldeni a hóban rekedteknek a "követendő magatartási szabályokról". Kitért arra, hogy jelenleg már 12 honvédségi lánctalpas egység kapcsolódott be a mentésbe, valamint közölte: elfogadták az osztrák köztársaság felajánlását, amely szerint hómarókat küldenek. Kérte, hogy azokban a megyékben, ahol vörösriasztás van érvényben, senki semmilyen körülmények között ne induljon útnak. Újságírói kérdésre közölte, a nagy szél miatt helikopterek nem használatóak az elzárt településeknél.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány elmondta: az elmúlt 24 órában a közutakon három halálos baleset történt, ebből kettő függ össze a rendkívüli időjárási helyzettel. Kilenc baleset súlyos, ötvenhét könnyű, háromszáz pedig sérülés nélkül végződött.

Az ország hat megyéjében - Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Somogy, Fejér és Zala - 1430 elakadt jármű van, négyszázan tartózkodnak még most is az autóikban. Az elmúlt 24 órában 4000 embert mentettek ki elakadt autóból - közölte.

Papp Károly elmondta, intézkedett arról, hogy azokon a szakaszokon, ahol elhagyott gépjárművek vannak, legyen rendőri biztosítás. A készenléti rendőrségtől 2700 liter üzemanyagot indíttatott útnak, hiszen - mint közölte - voltak olyan emberek, akik nem voltak hajlandóak elhagyni gépjárművűket, ezért szükségessé válhat az üzemanyag pótlása. Megjegyezte, a készenléti rendőrség teljes állománya készen áll a bevetésre.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt közölte, számítottak a rendkívüli időjárásra, ezért a kórházak előre feltöltötték vérraktáraikat. Elmondta, a mentők megerősített szolgálattal készenlétben állnak, és a katasztrófavédelem, valamint a rendőrség segítségével "a legtávolabbi megközelíthető pontig eljutottak", és ott várnak azokra, akiknek segítségre van szüksége.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tavaly az a nagy és rendkívüli megtiszteltetés ért, hogy a csepeliek nevében, testvérvárosunkban, Nagyszalontán mondhattam beszédet nemzeti ünnepünk alkalmából. A város főterén, a református templom tőszomszédságában lévő Kossuth Lajos szobornál hatalmas ünnepi közösség előtt kellett megszólalnom. Pedig ez a nap, szalontai magyar testvéreinknél a naptárban nem piros betűs ünnep. A szívükben és a tudatukban viszont annál inkább!

Az ünnepséget követő felvonuláson, ahol nem jutott mindenkinek az ezer kiosztott fáklyából, ahol a feleségem szeme nemcsak a füsttől lett könnyes, ami után a fiam fél éjszaka huszárosdit játszott, még a kapualjakban összesereglett románok is tapsoltak. Soha nem fogom elfelejteni, hogy ott és akkor, az „Édes Erdély itt vagyunk, érted élünk és halunk…” induló rigmusára léptünk együtt, s dobbant egymásért a szívünk.

Bátor tett és felemelő érzés volt Török László polgármester úr és csapatának méltó megemlékezése.

Kedves Csepeli és Nagyszalontai Honfitársaim!

Kérem, engedjék meg, hogy ma és itt, Arany János Nemzetőr-dal című verséből idézzek. Nagyszalonta neves szülötte néhány héttel a pesti forradalom kitörése után öntötte versbe bátor mondanivalóját, majd az év végére maga is nemzetőrként védte Arad várát.

„Süvegemen nemzetiszín rózsa,

Ajakamon édes babám csókja;

Ne félj, babám, nem megyek világra:

Nemzetemnek vagyok katonája.

Nem kerestek engemet kötéllel;

Zászló alá magam csaptam én fel:

Szülőanyám, te szép Magyarország,

Hogyne lennék holtig igaz hozzád!”

Igen, kivételes és bátor időszak volt 1848 márciusa. Kitartás és bátorság költözött, nemcsak a költők, az értelmiség, de minden magyar ember szívébe. Pesten, Budán, Dunán innen, Tiszán túl, a Felvidéken és Erdélyben egyaránt. Eggyé lett az ország!

Nem a múló hevület, nem a múló lázadás csinált forradalmat, hanem a rendíthetetlen, kristálytiszta hazaszeretet és tenni akarás.

Nem egy tavaszi nap hirtelen buzgósága szülte a forradalmat, hanem előtte közel 20 év érlelte meg a magyar emberek szívében a felismerést: ha mi nem állunk ki magunkért, ugyan, ki áll ki helyettünk? Már 18 évvel a forradalom előtt megszületett felismerés, hogy muszáj változtatni.

Ennek szükségességéről Széchenyi István Hitel című munkájában már 1830-ban így írt:

„Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni 'valaha mik voltunk’ de inkább átnézni, 'idővel mik lehetünk ’s mikleendünk ’. A’ Mult elesett hatalmunkbul, a’ Jövendőnek urai vagyunk. Ne bajlódjunk azért hijábavaló reminiscentiákkal, de birjuk inkább elszánt hazafiságunk ’s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb viradásra. Sokan azt gondolják: 'Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz’!”

Széchenyi már akkor arra intett: a magyar földet a magyar emberek kezébe kell adni; az embereket hagyni kell dolgozni; akik nem dolgoznak, azokat is rá kell venni. Tudta, meg kell tiltani a mértéktelen hitelfelvételt, az eladósodást. Hitte, Magyarországot át kell alakítani, a rossz beidegződésektől meg kell szabadulni. Hitte, mindenkinek ereje szerint ki kell vennie a részét a közös terhekből.

Az ő hitéből egy nemzet hite lett. Tízek, százak, aztán ezrek kezdtek bízni egy ilyen Magyarországban. Hitték, hogy ha változtatunk, Magyarország jobban teljesít. Majd milliók hittek a bátor törvényekben, a reformokban, amelyek kinyitották a változás, a megújulás kapuját.

Tisztelt Ünneplők!

Néhány évvel a „legnagyobb magyar” írása után, egy másik reformkori nagyságunk, nemzeti imánk költője, Kölcsey Ferenc így figyelmeztetett országgyűlési búcsúbeszédében:

„Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, akik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Kor szerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés.”

Megfogadva Széchenyi és Kölcsey intelmeit, végül az egész nemzet tűzte magára az erő, a remény és a hűség színeit. Milliónyi magyar hite és akarata fűtötte ’48 márciusát, a márciusi ifjakat. Nem maréknyi csoport voltak ők, hanem minden fiatal, minden magyar. Nem a saját forradalmukat vívták, hanem minden magyar forradalmát. Nem hátsó szándék buzdította őket, hanem acélerős kiállás a nemzetért és a magyar emberekért. Békés, mégis erős, határozott, de nem erőszakos kiállás.

Ha nem így lett volna, csak pár forrófejű nap maradt volna utánuk. Az ő erejüket azonban minden magyar ember, az egész nemzet adta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Csepeliek, kedves Nagyszalontaiak!

1848 erejét a nemzetből, hitét a tenni akarásból, reményét az összefogásból nyerte. Magyarország erőszak és gyűlölet nélkül megmutatta: nem hagyja magát. Rendíthetetlen kiállás volt ez, amelynek nem volt vége a forradalmi napokkal, sőt azután még nagyobb erőt gyűjtött. A jelszavak, kiáltványok, röplapok cselekedetté váltak. A forradalmi napokat rendíthetetlen munka, erős kormányzás, bátor törvényalkotás, a haza védelme követte.

Azóta tudjuk, a valódi forradalom nem egy délutánból áll, hanem a haza fáradhatatlan szolgálatából.

Azóta tudjuk, a szabadság és a függetlenség önmagukban csak jelszavak. Mindezekre felelős kormányzást és alkotmányos rendszerváltást kell építeni az igazi változásért.

Mert a magyar nép csak így vehette kezébe saját sorsát, még ha ez nem is tetszett azoknak, akik mindaddig markukban tartották a magyarokat. És a magyar nép így veheti kezébe sorsát ma is, még ha ez nem is tetszik azoknak, akik ma is szorításban akarnak bennünket tartani.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

48-as elődeink bátran cselekedtek, tiszteletre méltó emléket hagytak ránk. Az ő akkori bátorságuk, a mi mai ünnepünk.

Tisztelet és megbecsülés a Bátraknak! Éljen március 15.-e! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 165. évfordulójára emlékeztek március 15-én reggel a Görgey Artúr téren. Petőfi Sándor szobránál koszorút helyeztek el a csepeli városvezetők, a főváros XXI. kerületi hivatalának képviselői, a helyi politikai pártok vezetői, a nemzetiségi önkormányzatok küldöttei, valamint a civil szervezetek követei és a diákönkormányzat tagjai is.

A Csepeli Városkép fotósai által készített galéria elérhető ide kattintva.

Az ünnepi megemlékezés a Királyerdei Művelődési Házban folytatódott, ahol a Mátyás Király Általános Iskola 7. osztályos tanulói történelmi színdarabot adtak elő „Petőfi a lánglelkű forradalmár forradalmi napjai” címmel. Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere ünnepi beszéde előtt iskolanapi kirándulást ajánlott fel a Mátyás tanintézmény diákjainak Arany János szülővárosába és Aradra.

A polgármester beszédében felidézte szívében méltó emléket hagyott Csepel testvérvárosának, a tavaly márciusban Nagyszalontán töltött ünneplés mozzanatait. A továbbiakban 1848 márciusát kivételes és bátor időszaknak nevezte, hiszen egykoron nemzeti hőseink kristálytiszta hazaszeretetükről tettek tanúbizonyságot. „1848 erejét a nemzetből, hitét a tenni akarásból, reményét az összefogásból nyerte. Magyarország erőszak és gyűlölet nélkül megmutatta: nem hagyja magát. Rendíthetetlen kiállás volt ez, amelynek nem volt vége a forradalmi napokkal, sőt azután még nagyobb erőt gyűjtött. A jelszavak, kiáltványok, röplapok cselekedetté váltak. A forradalmi napokat rendíthetetlen munka, erős kormányzás, bátor törvényalkotás, a haza védelme követte” – hangsúlyozta a polgármester, majd Csepel Szolgálatáért díjakat adott át az ünnepnapon.

Elismerésben részesült Boross Adrienne pedagógus, Halmos Istvánné városgazdálkodási ágazatvezető, dr. Illés Krisztina orvosigazgató, Kecskés Ágnes megbízott oktatási ágazatvezető, Kormosné Laboncz Johanna iskolaigazgató és Szilágyi Sándor rendőr alezredes. Ezt követően kerületünk erdélyi testvérvárosából, a Nagyszalontáról érkező honfitársak ünnepélyes fogadalomtétellel állampolgársági esküt tettek.

Antal Zsuzsa

fotó: Bede Orsolya, Glódi Balázs, Zarándi Bence

A rendkívüli időjárási körülményekre tekintettel lemondja a szabadtérre tervezett március 15-i állami ünnepségeket a kormány. A Belügyminisztérium kéri a szervezeteket, magánszemélyeket, hogy halasszák el a szabadtéri rendezvényeket.

A csepeli önkormányzat Görgey téri koszorúzása is elmarad.

Az önkormányzat ünnepi rendezvényeiből így a következőket tartják meg:

• 8:45 Királyerdei Művelődési Ház – ünnepi műsor

• 9:25 Csepel Szolgálatáért díjak átadása

• 9:40 Állampolgársági eskütétel

A Belügyminisztérium javaslatára a kormány arendkívüli időjárási körülményekmiatt, az emberek testi épsége és a balesetek elkerülése érdekében a szabadtérre tervezett március 15-i állami ünnepségeket lemondja. Ez a döntés nem érinti a fedett és zárt térben tartott rendezvényeket – tudatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

A kormány megkéri az önkormányzatokat, pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy az emberek testi épsége és a balesetek elkerülése érdekében megemlékezéseiket lehetőség szerint zárt térben tartsák meg, vagy ha ez nem lehetséges, mondják le – olvasható a közleményben.

Az eredeti tervek szerint péntek délelőtt a Múzeumkertben rendeztek volna díszünnepséget Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester beszédével, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából ünnepi menet indult volna a Múzeumkertből a budai Várba.

A részletekről péntek reggel a KIM rendkívüli sajtótájékoztatót tart.A BM kéri, hogy halasszák el a szabadtéri rendezvényeketA Belügyminisztérium (BM) arra kéri a szervezeteket, magánszemélyeket, hogy ne tartsák meg a március 15-re meghirdetett szabadtéri rendezvényeket a rendkívüli időjárási viszonyok miatt. A BM közleményében a személy- és vagyonbiztonságra tekintettel kérte a szervezőket, hogy halasszák el a nemzeti ünnep alkalmából közterületre meghirdetett megemlékezéseket, rendezvényeket.

(MNO.hu - kormany.hu)

Nem kedvezett az időjárás a Népművészeti és Kézműves Óvoda kisfiú csapatának, amikor március 14-én délelőtt Dóczi Mária és Gelicsné Balázs Magdolna óvodapedagógusok vezetésével a Görgey térre látogattak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére a gyerekek a fejükön nemzeti szalaggal és kokárdával díszített huszárcsákót viseltek, melyet az óvodában hetekkel ezelőtt készítettek.

A kislegények Petőfi Sándor szobránál elhelyezték a nemzeti színű papírból készített virágukat, majd közösen elszavalták a magyar költő Nemzeti dal című versének első strófáját.

Antal Zsuzsa

fotó: Zarándi Bence

A csepeli kettős gyilkosság ügyében első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt K. Tamást a sopronkőhidai fegyházba szállították – tudtuk meg dr. Stiller Magdolnától, az elítélt ügyvédjétől. Az intézményt a börtönzsargonban „fekvőnyolcasnak” nevezik, mert a fogva tartottak egy része életfogytiglani büntetését tölti itt, s nem számíthatnak szabadulásukra.

Dr. Galló István, Deme Gábor új ügyvédje érdeklődésünkre azt közölte, hogy védence iratait a napokban vette át, s egyelőre nem kíván nyilatkozni. A másodfokú tárgyalást megelőző héten azonban a sajtó nyilvánossága elé áll, s elmondja, mire alapozza védence felmentését vagy büntetésének enyhítését.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy Deme Gábor szakított eddigi ügyvédjével, dr. Ruttner Györggyel, mert elégedetlen volt tevékenységével, s állítólag az ügyvéd magas díjazása is gondot okozott. Deme, akit a kettős emberölés ügyében szintén életfogytiglani fegyházra ítéltek, azt szerette volna elérni, hogy a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa felmentse a gyilkosságban való részvétel vádja alól.

Tudomásunk szerint Deme Gábort továbbra is a Venyige utcai börtönben őrzik.

A sopronkőhidai fegyházban mostohább körülmények uralkodnak, mint a Venyige utcai börtönben, ahol K. Tamást eddig fogva tartották. A kétszemélyes cellák mindössze hat négyzetméteresek, s az elítéltek idejük nagy részét ebben a szűk helyiségben töltik. A berendezéshez tartozik egy emeletes vaságy, egy asztal, két támla nélküli szék, egy szemetes, egy függönnyel elválasztott vécé, egy lavór és egy faliszekrény. Akik nem dolgoznak, hetente kétszer zuhanyozhatnak, egyébként a zárka mosdójában tisztálkodhatnak.

A fegyőrök különösen ügyelnek a kívülről becsempészett különféle tárgyakra, mert a hozzátartozók rendkívül leleményesek. Előfordult, hogy mobiltelefont akartak a börtönbe juttatni egy preparált könyvben, máskor fűrészlapokat találtak egy tubusos mustárban. Az ügyeskedések elkerülése érdekében a rabok még a kolbászt is csak szeletelve kaphatják meg a kinti látogatóktól.

Az elítéltek egy kisebb, gondosan kiválogatott része a börtön falain kívül is dolgozhat, például parkokat gondoznak, szemetet szednek. Szigorú felügyelet mellett szürke rabruhában, sárga láthatósági mellényben lehet őket látni az utcákon. Munkájukért a minimálbér egyharmadát kaphatják.

Csarnai Attila

A Fidesz-KDNP bármikor kész arra, hogy gyorsított törvényalkotással védelmet biztosítson a közüzemi díjak mérséklésének - mondta a frakcióvezető.

Az energiahivatal megerősítésével az Országgyűlés megvédte a rezsicsökkentést - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón, miután a Ház csütörtöki rendkívüli ülésén úgy döntött, átalakítja és rendeletalkotási joggal ruházza fel az energiahivatalt.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal létrehozása lehetőséget ad arra, hogy a kormány megvédhesse az eddigi rezsicsökkentést, és hogy a jövőben újabb ilyen intézkedéseket hozzon - hangsúlyozta a politikus, megjegyezve: az új szabályozó hatóság folyamatosan képes lesz ellenőrizni az érintett szolgáltatók működését, az árak alakulását.

A frakcióvezető a rezsicsökkentés következő lépései között említette a víz, a szennyvízelvezetés és a szemétszállítás árának mérséklését, de megvizsgálják a gáz- és az áramdíjak további csökkentésének lehetőségét is.

A parlament eheti döntései - vagyis, hogy az energiaszolgáltatóknak megtiltották a különadók áthárítását, valamint a most elfogadott energiahivatal-átalakítás - alkalmasak arra, hogy megvédjék a rezsicsökkentést a meghozott bírósági ítéletekkel szemben - jelentette ki Rogán Antal, utalva arra - mint arról a Napi Gazdaság beszámolt -, hogy első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során.

A kormánypárti politikus hozzátette ugyanakkor, a rezsicsökkentést újabb támadások érhetik, és ha ez így lesz, vagyis ismét olyan bírósági ítélet születik, amely veszélyezteti a rezsicsökkentést, a Fidesz-KDNP bármikor kész arra, hogy gyorsított törvényalkotással védelmet biztosítson a közüzemi díjak mérséklésének.

Rogán Antal végül elmondta, az árak, nem pedig az áfa csökkentését tartja célravezetőnek, mert az áfa mérséklése a családoknak semmit nem jelent, az a szolgáltatók profitját növeli. "Aki áfacsökkentésről beszél, az a cégek érdekeit képviseli, és nem a családokét" - fogalmazott.