Tisztelt Csepeli Polgárok!

Ezúton tisztelettel meghívjuk Önöket a Királyerdei Művelődési Házban (Szent István út 230.) nyíló tárlat megnyitójára, melynek időpontja: április 5., péntek 18 óra.

A belépés díjmentes.

A kiállítás május 6-ig tekinthető meg a helyszínen.

Csepel életében megkerülhetetlen a Duna szerepe. Jótékony hatása mellett néha bizony gondot, bajt is okoz.  Így volt ez 1838-ban is, amikor az árvíz nemcsak Pestet és Budát, hanem Csepelt is elöntötte. Ennek történetét dr. Bolla Dezső helytörténész elevenítette fel.

Az árvíz után gyakorlatilag a teljes falut másik területre kellett költöztetni. Amíg Budán és Pesten a házak hetven százaléka dőlt össze, addig Csepelen a 111-ből csak öt maradt. A Duna vízállása elérte a kilenc méter huszonkilenc centit, és mivel még nem épült meg a zsilip- és gátrendszer, így százhúsz települést öntött el. Jellemzően a Dunától húsz kilométerre is víz alatt álltak a falvak.

Ahogyan olvasni lehet, voltak már ugyan kisebb gátak, de ezek nem bírták a víz terhelését.

Valóban, de vissza kell mennünk a Duna szabályozásának a történetéhez. A XVIII. század végén már foglalkoztak vele, de mai állapotát csak jóval később nyerte el. Szigetünk északi csücskénél egy kilométer széles volt a Duna, e miatt a jég feltorlódott, és lefagyott a mederbe. 1838-ban a havazások a Gellérthegyen lavinákat indítottak el, január 6-án pedig beállt a Duna. Először a soroksári Duna-ág dugult el, a jég feltorlódott és elöntötte Pestet és Budát, majd március 14-én Csepelt. Az Ófalu ekkor a kikötőben volt, és az ott lévő templom körül gyűlt össze mindenki. Szerencsére senki sem vesztette életét.

Az Ófalut nem építették újjá, mert egy újabb árvíz ismételten elsodorhatta volna. Ekkor döntött az elöljáróság az új helyszínről. Kialakult a mai település központja, ami köré később újabb városrészek épültek  A tervek elkészítésével egy Mathias Stullmiller nevű német tervezőt bíztak meg, aki a mai Szent Imre térre és környékére álmodta meg a község új helyét. Rendben megtörtént az átköltöztetés, és míg a főtér mellé az egész telkes, gazdagabb jobbágyok, addig körbe a szegényebb jobbágyok és a zsellérek házai kerültek.

1871-ben gáttal zártál el a soroksári Duna-ágat. Ennek is köszönhetően az öt év múlva bekövetkező árhullám nem öntötte el a Csepel szigetet, pedig nagy volt akkor is a baj. Petz Ferenc bíró mindenkit kirendelt a gát megerősítésére. Jóval később, csak 1910 és 1912 között épült meg a Kvassay zsilip, ami újabb fontos állomása volt az árvízvédelemnek. A húszas években a Szabadkikötőt, a Gubacsi hidat, majd a Kvassay hidat adták át.

Az árvíz százhetvenötödik évfordulója van az idén. Elődeink 1938. június 16-án, az ünnepi hét keretein belül emlékeztek erre a nem minden napi eseményre. Az idén előadással egybekötött sétát tartottunk, májusban pedig hajókirándulást szervezünk.

czapp

Minden csepeli háztartásba megérkezett az a boríték, amelyben többek között egy kérdőívet találtak a lakók. Ezen a kérdőíven kéri a csepeli önkormányzat a lakók véleményért arról hogyan költsék el azt az egymilliárd forintot, amelyet a kerület fejlesztésére különítettek el. A kérdőíveket postán, interneten elküldve, illetve a kerületszerte – iskolákban, óvodákban, közintézményekben – elhelyezett gyűjtőládákba bedobva lehet a címzetthez eljuttatni. De személyes találkozók során is átadható a kitöltött konzultációs lap.

Borbély Lénárd alpolgármester az eddigi tapasztalatokról elmondta, hogy március 9-én, amikor elindult a konzultáció, s az első személyes találkozóra sor került a Csepeli Piacon, már több mint háromszáz lakos nyilvánított véleményt arról, hogy új építésű uszodát vagy aszfaltozott utakat szeretnének inkább a kerületben látni. „A személyes találkozók folytatódtak, jelen vagyunk a Szent Imre téren, a Sétáló utcában, de önkormányzati képviselőink és a munkatársak hétköznap és hétvégén személyesen is felkeresik a csepelieket. Ilyenkor azon túl, hogy a kérdőíveket is gyűjtik, meghallgatják, feljegyzik a lakók esetleges panaszait. Mivel a Fidesz a rezsicsökkentés támogatásra országos aláírásgyűjtésbe kezdett, ennek támogatására is van lehetőség a nálunk levő íveken” – hangsúlyozta az alpolgármester, hozzátéve: tapasztalataik alapján Csepelen magas a rezsicsökkentést támogatók száma.

Borbély Lénárd azt is elmondta, hogy a konzultációs lehetőséget szeretnék kibővíteni, így az a döntés született, hogy a kérdőívek leadásának határidejét két héttel meghosszabbítják: április 14-éig lehet a konzultációs lapot leadni.  Ezután közjegyző előtt hitelesítve történik majd a dobozok felnyitása, a postán, interneten érkező válaszok összesítése, s „az április 25-ei képviselő testületi ülésen már döntés születhet a csepeliek véleménye alapján. Úgy tapasztalom, s a munkatársaim is erről számolnak be az eddigi személyes beszélgetések alapján, hogy a kerület évtizedes gondjának megoldására, az utak aszfaltozására szavaznak jóval többen. Csepelen egyébként megkérdezték már a lakosság véleményt önkormányzati pénz felhasználásáról. 2006-ban - miután az előző év végén eladták észak-csepeli területet 11,3 milliárd forintért - az akkori vezetés kérdőíves közvélemény-kutatást tartott. Többféle csepeli fejlesztésre lehetett szavazni, de végül nem valósult meg az, amit a legtöbben kértek. Akkor a visszaküldött kérdőívek száma több mint kilencszáz volt, a mostani konzultáción ennek a mennyiségnek már most a többszöröse érkezett meg az önkormányzat címére.”

- m -

Ritkán látható madárfaj nagy csapatai lepték el az idei télen Magyarországot. Biztosan sokan felfigyeltek a szokatlan megjelenésű, bizalmas, állandó szirregő, ciripelő hangot kiadó madarakra. Ezek a csonttollúak. Teljesen rendszertelenül, inváziószerűen szoktak hozzánk ellátogatni. Emiatt régen babonás félelemmel tekintettek rájuk, megjelenésüket rossz előjelnek vették. A legutóbbi ilyen inváziójuk a 2008/2009-es télen volt. Érkezésük a különböző fák bogyótermésével van kapcsolatban.

Télen legfontosabb táplálékukat az ostorfa, madárberkenye, japánakác adják, de csipkebogyót, fagyöngyöt, almát, körtét is fogyasztanak. Mivel ezeket a fákat előszeretettel ültetik városi parkokba, ez a csonttollúakat emberközelbe vonzza. Február folyamán a Szent Imre téren is fölbukkantak, sokszor a járókelők feje fölött csipkedték a bogyókat.

A rigónál valamivel kisebb termetű madár. Nevét érdekes tollfüggelékéről kapta. Szárnytollai végén piros lemezkék találhatóak, melyek a tollak gerincének a nyúlványai. Jellegzetes bóbitája minden más madárfajtól megkülönbözteti. Több százas csapatokba is összeverődik.

Költőterülete Skandináviától, Szibérián át, Észak-Amerikáig terjed. Egy 1967 telén, Budapesten gyűrűzött madarat a következő ősszel, csaknem 8000 km-rel távolabb, Szibériában fogtak vissza.

- kókay -

Kirobbanó formában vannak a Küzdősportok Világjátékára készülő hazai kick-boxosok. A magyar csapat gerincét adó csepeliek ismét bizonyították rátermettségüket, és beverekedték magukat a legjobbak közé.

A már biztos kvótások közül a csepeli Gömbös László (74 kg) és Veres Richárd (63 kg) is győzött a Milánóban megrendezett világkupán. A kvóta-várományos Mórádi Zsolt is remekelt, a csepeliek kiválósága két súlycsoportban is elindult (84 kg és 89 kg), és mindkettőt megnyerte. Ugyancsak duplázott Jároszkievicz Krisztián is, aki a 94 kilósok között és a +94 kilogrammos mezőnyben tarolt. A Grand Champion magyar, egészen pontosan csepeli  döntőt hozott (itt nincs súlycsoportos besorolás): Gömbös László Mórádi ellen nyert. A nyolcadik magyar aranyérmet pedig Imre Tamás (79 kg) szerezte.

„Úgy gondolom, hogy jól haladunk a munkával, ezt az eredményeink is bizonyítják. A versenynaptárunkban kiemelt helyet kap a szentpétervári Küzdősportok Világjátéka, amelyet októberben rendeznek. Külön energiákat mozgósítunk a US Openre való felkészülésre, hiszen ott gyakorlatilag elindul az a teljes mezőny, amellyel Szentpéterváron fogunk találkozni" – mondta Király István, a Csepeli KirályTeam vezetőedzője. A US Opent júliusban bonyolítják le Orlandóban.

Légrádi G.

Forrás: Nemzeti Sport

Az utasok igényeihez igazodva újabb változtatásokat hajt végre a BKK budapesti tömegközlekedési hálózat menetrendjében.  A Csepelt érintőek a következők:

152-es autóbusz

A 152-es járaton 2013. április 3-tól, szerdától a H7-es hévvel való kedvezőbb kapcsolat érdekében, munkanapokon kis mértékben módosítják az autóbuszok esti Csepel, Szent Imre téri indulásait 20:30 és 21:30 között.

Alacsonypadlós autóbuszok indulási időpontjai

Április 2-ától, keddtől kezdődően a 11-es 29-es, 68-as, 95-ös, 130-as, 148-as, 159-es, 162-es, 162A, és 262-es autóbuszok vonalán módosulnak az alacsonypadlós indulások. Április 13-ától, szombattól pedig a 149-es, 155-ös és 156-os viszonylatokon módosulnak az alacsonypadlós autóbuszok indulási időpontjai.

Az utasok a megváltozó menetrendeket megtalálhatják a www.bkk.hu oldalon és az érintett járatok megállóhelyein.

Forrás: Budapesti Közlekedési Központ

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe; a keresztény világ húsvét vasárnapján Krisztus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.

A húsvéti vigíliát követő, húsvétvasárnap hajnali ünnepi szentmise tradíciója az 5. századból származik. A szertartás keretében, a szentlecke után a 11. század óta éneklik a feltámadt Krisztus dicséretéről szóló miseéneket. Az ünneplés részeként a húsvéti gyertya a szentély vagy az oltár közelében áll, hogy Jézusra, a "világ Világosságára" emlékeztesse a híveket - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának összegzésében.

Az Ószövetségben a bárány volt a zsidó húsvét eledele. Vérével megkenték az ajtófélfát, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány egykor megmentette a zsidóságot, a vallási hagyomány szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. A jelkép a húsvéti étkezésben is tovább él: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát fogyasztanak. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt. Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.

(MTI-fidesz.hu)

Március 30-án az Erdei Éva Galériában ezúttal nem egy kiállítás megnyitójára, hanem a Csepelen szép számmal élő örmények estjére került sor.

”Érdekes és szép nap ez a nagyszombat, mely előestje Krisztus urunk feltámadásának. Jézus Krisztust megszégyenítették és kegyetlenül megölték. Keresztény hitünk alapja a feltámadás és mi hiszünk abban, hogy a sokat szenvedett népeink szebb jövő elé néznek” - mondta el bevezetőjében Erdei Kvasznay Éva művészeti vezető.

A bevezető után Dr. Garaguly István – aki orgonán a kórust is kísérte - előadásában húsvéthoz kapcsolódóan kitért az örmény nép szokásaira és történelmére.

A világon először Örményország vette fel a kereszténységet államvallásként 301-ben, a Római Birodalmat 94 évvel megelőzve. Magyaroszágon az örmények jelenléte az államalapítás kora óta folyamatos, nagyobb számban a XVII. század végén telepedtek meg őseink, elsősorban Szamosújvárra, Ebesfalvára, Gyergyőszentmiklósra és Csíkszépvízre. Nyelvünk indogermán, amit nagyon sok angol, latin és német rokon szó is bizonyít - hangzott el.

Az előadást követően a Budapesti Örmény Katolikus kórus közel tíz húsvéti liturgiát adott elő, majd M. Hajtun Zsuzsa zongoraművész az alkalomhoz illő Bach preludiumot orgonán, egy lassú Haydn szonátát zongorán játszott. Az evangelista Máté szövegére írt Bach passió részletei méltóképpen az estet.

Czapp József

Fotó:  Kvasznay Péter

Hajnali 2-kor 3 órára kell állítani az órákat, a közösségi közlekedést is érinti. Az ország egynapi energiafogyasztása spórolható meg általa.

A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában, azaz a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. (A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak - az adott féltekén - nagyrészt a nyárra esik.)

Az óraállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák, és ha a nap által sugárzott "ingyenes" fény nagyjából egybeesik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak - jellemzően reggel 7 és este 10 óra között - minél inkább közelítsen a természetes nappali világosság idejéhez.

Egy óra világosság

Az alternatív időszámítás  Magyarországon először 1916-tól 1957-ig működött, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal. Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, és ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be, 1976-ban, a példát számos európai ország követte. Nálunk 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, az órákat szeptember végén igazították vissza. Az Egyesült Államokban a nyári időszámítás 20 év óta változatlan szabályait 2007-ben - az energiafelhasználás további csökkentésének reményében - megváltoztatták. Eszerint náluk a nyári időszámítás március második vasárnapjától november első vasárnapjáig tart. Oroszországban 2011-ben elnöki rendelettel eltörölték a téli időszámítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett. Fehéroroszország és Ukrajna ugyanígy járt el.

Uniós rendben

1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, közép-európai idő szerint 2 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.)

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerint az óraátállítással megközelítőleg Magyarország egynapi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg.  Magyarországon 1980 óta működik a rendszer, a mindenkori fogyasztási adatok alapján a tavaszi óraátállítást követően 1-4 százalékkal (1000-5000 MWh) csökken a fogyasztás, az októberi visszaállítás pedig nem okoz többletfogyasztást, így éves szinten 100-120 GWh-val kevesebbet fogyaszt az ország.

Érinti a menetrendeket is!

Az átállás a közösségi közlekedés menetrendjét is érinti. A Nyugati pályaudvarról Szobra 0.48-kor és a Szolnokra 0.43-kor induló vonat már a nyári időszámítás szerint érkezik a végállomásra, a Lajosmizséről eredetileg 2.45-kor és a Debrecenből 2.36-kor induló szerelvények pedig 3 órakor indulnak a Nyugati pályaudvarra. A nemzetközi forgalomban a Kálmán Imre, a Wiener Walzer, a Metropol és az Ister EuroNight, valamint a Tisza, a Beograd és a Corona nemzetközi gyorsvonat közlekedésekben lehet késésekre számítani. A Volánbusznak nem lesz úton lévő járata, Budapesten az éjszaki járatok 2 és 3 óra közötti nem indulnak, egyes buszok esetében pedig (918, 930, 938, 940, 941, 943, 948, 956, 963, 980, 990, 992, 996, 996A, 999) az indulási időpontok vagy az útvonal egy szakasza változik meg.

Kára, haszna

A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják arra hivatkozva, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások - az emberek többet néznek tévét - és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is, ami megváltoztatta a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Mindeközben az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, statisztikák szerint az ezt követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.
A vasárnap életbe lépő nyári időszámítás Európában október 27-éig tart.

Híradó.hu

Drogosok és hajléktalanok lepték el Csepelen az egyik volt iskola üresen álló épületét. A polgármester és a hatóságok tehetetlenek, a terület izraeli tulajdonosa ugyanis nem fizeti be a bírságot. 

Az adás megtekinthető ide kattintva.

„Vigyázzatok, amikor beléptek, mert nagy ötös üvegek vannak, az egyből ketté vágja az ember talpát!” – A felvételek alapján nehezen hihető, de az épület néhány éve még iskolaként funkcionált – 2003-ban záratta be a csepeli önkormányzat. A lakótelep közepén álló ingatlant néhány évvel később a MSZP-s testület telekcsere útján izraeli befektetőknek értékesítette. Az egykori igazgató, Németh Szilárd polgármester azt mondja, az iskola kábítószeresek, hajléktalanok és fémtolvajok tanyája lett – a környéken élők már félnek hazamenni.

"Elnézést, én úgy gondolom, hogy a tulajdonhoz vannak kötelmek is. Ezek a kötelmek le vannak írva jogszabályokba, ezeket nem tartja be, büntetést nem fizeti be, mit kellene csinálni?!” – fogalmazott Németh Szilárd polgármester.

„Be van kerítve, nem igaz, hogy nem törődünk vele, tavaly levágtuk a parlagfüvet” – az offshore hátterű izraeli befektető képviselője azt állítja, ők az iskola helyére lakóparkot akartak építeni, de ezt később épp a telket értékesítő önkormányzat nem engedélyezte. Hajdú Katalin mediátor szerint átverték őket.

„Igaz, hogy a bírságokat nem fizetjük be, de ennek is megvan az oka, mi nem szeretnénk politizálni, mi ezt kimondottan a magyar független bíróságra bízzuk – mondta Hajdú Katalin. – Nekünk egy egymilliárdos kártérítési igényperünk van beadva, mert az akkori önkormányzat nem teljesítette, és a mostani sem” – tette hozzá a mediátor.

Mit ígért Csepel korábbi vezetése?

Azt, hogy Csepel előző vezetése pontosan mit vállalt vagy mit ígért a külföldi befektetőnek, nem világos. „Minden abba az irányba ment, hogy az MSZP-t onnan kipaterolni – közölte a volt MSZP-s alpolgármester. – Ez megtörtént, de az összes ügyet akkor rendezni kell. Az nem úgy van, hogy elvállalom, ami kedvező, ami meg nem kedvező, azt nem vállalom el. Ez a politika!” – nyilatkozta Orosz Ferenc.

Németh Szilárd polgármester azt mondja, a helyzet tarthatatlan, ezért csütörtökön a csepeli testület úgy döntött, 1 forintért visszavásárolja az iskolát. Ha nem adják oda, akkor kisajátítják.