Ma délelőtt a Petőfi utca és a Betű utca kereszteződésében a csepeli gerincút építkezésénél a kifordított földben a guberálók II. világháborús tüzérségi lövedéket találtak. A csepeli rendőrkapitányság a környező utcákat lezárta a szomszédos épületeket és iskolát kiürítette. A Magyar Honvédség tűzszerészei rövid idő alatt a helyszínre értek és a lövedéket hatástalanították. Ezután a rendőrség a zárlatot feloldotta, a lakók visszatérhettek házaikba a forgalom ismételten elindult.

Podolák György, az MSZP volt országgyűlési képviselője állítólag csak pletykaszinten hallott a Csepel-sziget Általános és Szakiskolában történt pénzügyi visszaélésekről, de – ahogy ő fogalmazott – „nem rögzült” benne az információ. Ruttner György, Deme Gábor védőügyvédje indítványozta, hogy a bírósági tárgyalásokról a jegyzőkönyv mellett hang- és képanyag is készüljön. A bíróság csak a hanganyag készítésébe egyezett bele. 

A Fővárosi Bíróságon folyó per nyolcadik tárgyalási napján érdemes volt figyelni a szünetekben zajló eseményekre. A tárgyalás megkezdése előtt a folyosón találkozott össze özvegy Takács Józsefné és Podolák Görgy, akit tanúnak idézett be a bíróság. Sokat elárul az özvegyasszony fájdalmáról az a rövid párbeszéd, amely kettőjük között lejátszódott. „Elvártam volna, hogy Jóska barátai közül megkeresnek férjem halála után, s akad közöttetek valaki, aki elmondja, hogy Jóska becsületes volt. Legalább egy jó szót szóltatok volna hozzám…” – fakadt ki keserűen a meggyötört özvegyasszony. Podolák György csodálkozó tekintettel felelte: „Úgy tudtam, látogatnak téged”.
 

„Öcsi, menjél haza…”

A tárgyalás ezt követően kezdődött el, s Podolákot máris szólították a tárgyalóterembe tanúként. Az egykori szocialista képviselő úgy emlékezett, hogy az iskolában történt pénzügyi visszaélésekről csak pletykaszinten hallott, de ezek az információk „nem rögzültek” benne. Állítólag őt senki nem kereste meg ebben az ügyben. Deme Gábor szerint ez nem igaz, mert szocialista körökben közszájon forgott az iskolai sikkasztás témája. Korábban más tanúk is elmondták, hogy a kerületi vezetők tudtak a visszaélésekről. Podolák viszont kitartott amellett, hogy a konkrét információk nem jutottak el hozzá, illetve „nem rögzültek” kellő nyomatékkal. Az viszont tény, hogy január 7-én, nem egészen két órával a gyilkosság előtt személyesen találkozott Demével a csepeli birkózócsarnokban. A találkát Deme kérte már napokkal korábban, s eredetileg délelőtt 10 órakor futottak volna össze. Ám Podoláknak közbejött valami, ezért halasztotta a megbeszélést délután fél ötre. A tanú szerint mindössze negyedóráig lehettek együtt, és Deme feltűnően zaklatott volt. Zavaros történetet adott elő arról, hogy barátnője 200-300 ezer forintot elvitt tőle, s neki sürgősen pénzre van szüksége. Aztán azzal hozakodott elő, hogy megfigyelik, lakásán lehallgatják a telefonját. Podolák állítólag ekkor azt mondta Demének: „Öcsi, menjél haza, pár nap múlva majd beszélünk!”

A továbbiakban tanúként hallgatták meg B. Ferencnét, aki takarítónőként dolgozott az iskolában, és Deme unszolására tisztítószerekről állított ki számlákat mintegy 700 ezer forintról. Az ügyletben részt vett K. Ildikó harmadrendű vádlott is, aki közölte az asszonnyal, konkrétan miről kell számlát írnia. A vállalkozóként dolgozó takarítónő eleinte vonakodott, mert tudta, hogy törvénytelen dolgot tesz, de „nagy volt a kísértés”, mivel tartozásai voltak. Cserébe az összeg 20 százalékát, vagyis 140 ezer forintot kapott Demétől. A tárgyaláson Deme elismerte, hogy maga vette rá a takarítónőt a hamis számlák készítésére, mivel ezek az összegek kellettek a feketepénzek kifizetésére. B. Ferencné a bíróságon közölte, hogy megbánta tettét, s adóbevallását utólag már korrigálta.

Deme édesapja nem vallott

Néhány tanú késése miatt rövid szüneteket rendelt el a bíró, s a tárgyalóteremből ekkor kivezették a vádlottakat, s kivonult a hallgatóság is. Ilyenkor az a szokás, hogy a két vádlottat vezetőszíjon, megbilincselve őrzi legalább három fegyőr a tárgyalóterem előtti kisebb helyiségben, ahol a hallgatóság is várakozik. Kun Tamás esetében a lábait is rövid szíjjal kötik egymáshoz, így csak aprókat tud lépni. Noha a szabályzat tiltja, Deme és Kun láthatóan kommunikál egymással. Sok szót nem váltanak, de ránézésre úgy tűnik, hogy jól megértik egymást. Feltűnő az is, hogy Deme mindig a fallal szemben, háttal a hallgatóságnak áll, mintha nem bírná elviselni a jelenlévők tekintetét. Kun Tamás többnyire egykedvűen, néha érdeklődve figyeli a megjelenteket. Ha ismerős arcot lát – például Cs. Mihály egykori rendőrkapitányt – fejének biccentésével odaköszön. A hallgatóság soraiban még egyszer sem tűntek fel Deme Gábor vagy Kun Tamás rokonai, ismerősei. A kerület egykori szocialista vezetőit sem lehetett látni. A tárgyalóteremben szinte kizárólag az áldozatok hozzátartozói, barátai, illetve újságírók foglalnak helyet.

A bíróság tanúként kívánta meghallgatni Deme Gábor édesapját, aki azonban élt a jogával, s nem jelent meg a tárgyaláson.

Ruttner György azzal az indítvánnyal állt elő, hogy a tárgyalásokon elhangzottakat a továbbiakban ne csak jegyzőkönyvben, hanem hang- és képanyagban is rögzítsék. Németh Nándor bíró elutasította a képi rögzítést, de hozzájárult ahhoz, hogy május 31-e után a jegyzőkönyv mellett hangszalagra is vegyék az elhangzottakat.

Csarnai Attila – Csepel.hu

Súlyos arcsérülést szenvedett az a férfi, akit egy csepeli vendéglátóhely parkolójában bántalmaztak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói és a Terrorelhárítási Központ munkatársai közösen csaptak le a támadóra.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a 24 éves fiatalemberhez 2011. május 10-én kora este, egy számára látásból ismert férfi lépett oda. Korábbi sérelmét számon kérve szóváltásba keveredtek, majd a férfi ököllel megütötte, amelynek következtében a fiatalember földre esett. Mire a sértett felállt, támadója elmenekült a helyszínről. Egyik ismerőse kórházba vitte. Az orvosi vélemény szerint a fiatalember az ütés következtében 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

A csepeli nyomozók beazonosították a támadót, elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak közreműködését kérték. 2011. május 23-án késő este Szigetszentmiklósról állították elő a 30 éves P. Árpádot. Vele szemben - őrizetbe vétele mellett - a további eljárást súlyos testi sértés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a BRFK XXI. Kerületi Rendőrkapitánysága folytatja le.

BRFK KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY

Tájékoztatjuk a csepeli lakosokat, földhasználókat és földtulajdnosokat, hogy a főváros területén a határszemlék 2011. május 25-én megkezdődnek. Kérjük, gondoskodjanak a tulajdonukban, használatukban lévő termőföld művelési ágának megfelelő hasznosításáról!

A földhivatal a parlagfű elleni közérdekű védekezés helyszíni ellenőrzési munkáit 2011. július 1-jén kezdi meg.

A hirdetmény megtekinthető itt .

Rekordszámú díszpolgári címről döntött a Fővárosi Közgyűlés: összesen 16-an nyerték el a kitüntetést. 14 díszpolgárt a Fidesz, kettőt pedig az ellenzék javaslatára szavaztak meg.

Az idei díszpolgárok névsora: Balczó András öttusázó- a Csepel SC egykori versenyzője, Csukás István író, Egerszegi Krisztina úszó, Eperjes Károly színművész, Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, Kopp Mária, a SOTE főigazgató-helyettese, Kovács Kati énekes, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Makovecz Imre építész, Papp Lajos szívsebész, Elvis Presley amerikai énekes, Sánta Ferenc zenész, Skrabski Árpád demográfus-szociológus, Szervátiusz Tibor szobrászművész, Szirtes Ági színművész és Lech Walesa volt lengyel államfő.

Délelőtt döntött a Fővárosi Közgyűlés arról is, hogy Hutiray Gyula személyében új főpolgármester-helyettes kezdi meg munkáját. Hutiray a beruházásokért, a kiemelt fejlesztésekért, az Európai Uniós ügyekért, projektmenedzsmentért, valamint városfejlesztési és városrendezési feladatok szakmai irányításáért fele majd Tarlós István ötödik helyetteseként.

A Nemzeti Összetartozás Napja

2011. június 4.

Országos ünnepi program

Budapest

8.00

A nemzeti lobogó katonai tiszteletadással történő felvonása a Kossuth Lajos téren

9.00–18.00

Parlamenti nyílt nap

10.00

Határon túli tanulmányi kirándulásra induló diákcsoportok köszöntése a Budai Várban, a Szentháromság téren

19.00

A nemzeti lobogó ünnepélyes levonása

Ópusztaszer

12.00

Ünnepi műsor az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban

Az ünnepségen 1200, hazánk minden megyéjéből és határainkon túlról érkező gyermekből álló ifjúsági kórus előadásában csendül fel a Himnusz és a Szózat.

A megemlékezésen beszédet mond Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke.

Az ünnepségen áldást mond Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és

Tőkés László református püspök, Európa Parlamenti képviselő.

14.00

Ghymes koncert

Sárospatak

17.00

Ökumenikus istentisztelet a Sárospataki Református Templomban

Liturgiai szolgálatot teljesít Csomós József református püspök, Katona István katolikus püspök, Katona István katolikus püspök, Damjankovics József görögkatolikus főesperes és Asztalos Richárd evangélikus esperes.

Köszöntőt mond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Aros János, Sárospatak polgármestere.

18.00

Emlékező menet indul a Trianon emlékoszlophoz.

Május 25-én tartják az eltűnt gyermekek világnapját az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve.

Magyarországon 2010-ben több mint 10 000 fiatalkorú eltűnését jelentették be, három évvel korábban ez a szám meghaladta a 11 000-et, 100 fiatalkorú pedig nyomtalanul tűnt el.

A világnap alkalmából Budapesten a kampány keretében lufis felvonulás lesz, este ezer lámpást engednek a magasba a Városligetben, ahol 14-22 óráig rendezvénnyel emlékeznek az eltűnt gyermekekre.

Az Európai Unió soros magyar elnöksége és az Európai Bizottság 26-án pedig közös szakértői konferenciát rendez Brüsszelben "Európai válaszok az eltűnt gyerekekre és az igény a gyermekbarát igazságszolgáltatásra" címmel.

A napokban négy, évekkel ezelőtt eltűnt gyerek képe került rá négyszázezer tejesdobozra egy hazánkban eddig páratlan összefogásban - az Alföldi Tej, a Crystal International Kft, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az Országos Rendőr-főkapitányság jóvoltából. A kezdeményezéshez számos civil szervezet is csatlakozott. Az akcióban, amely az 1000 Lámpás Éjszakája elnevezésű kampány része, december 31-ig lesz látható a négy fiatal: Till Tamás, Strehó Gergő, Ackermann Dávid és Gödöllei Dominika képei és adatai. Az eltűnt gyerekeket családtagjaik évek óta hiába várják haza.

A kép forrása: MTI

Kitzinger Adrienn- Csepel.hu

Ellentmondásba keveredett J. Zoltán tanú, aki Cs. Mihály egykori csepeli rendőrkapitány gyerekkori barátja, és a gyilkosság időpontjában telefonon beszélt a kettős emberöléssel vádolt Kun Tamással. Deme Gábort is hazugságon érték, mert az emberölés után a rendőröknek eljátszotta, mennyire megrökönyödött azon, hogy gyilkosság történt az iskolában. A bíróság Avarkeszi Dezsőt, az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, igazságügyi államtitkárt tanúként kívánja majd meghallgatni, mert feltehetően információkkal tud szolgálni az üggyel kapcsolatban. Dióhéjban ez hangzott el a Fővárosi Bíróságon folyó per hetedik tárgyalási napján.

Tanúként hallgatták meg Tóth Erika pedagógust, aki Avarkeszi Dezső felesége, és 2007 augusztusától 2008 decemberéig dolgozott a Csepel-sziget Általános és Szakiskolában. A meghallgatásra elkísérte férje is, de Ruttner György ügyvéd indítványára a bíróság úgy döntött, hogy Avarkeszi Dezsőt egy későbbi időpontban tanúként idézik be, ezért nem vehetett részt a tárgyaláson. Tóth Erika azt vallotta, hogy éppen állást keresett 2007 nyarán, amikor férje javaslatára felkereste Deme Gábort. Avarkeszi Dezső és Deme jól ismerték egymást, mert Deme a parlamenti képviselő kampánystábjában dolgozott korábban. A pedagógus szerint eleinte elfogadható légkör uralkodott az iskolában, de később csalódott, mert szakmai munka nem folyt az intézményben. A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása nem valósult meg, a tantestületben egyre rosszabb lett a hangulat. Hallott Deme Gábor fenyegetéseiről, amikkel a kollégákat vegzálta, de őt nem érték nyílt támadások. „Deme vezetői stílusa csalódást okozott, a neki nem tetsző pedagógusoknak sárga és piros lapokat osztogatott. Az én munkámat azzal nehezítette, hogy nem adott át információkat. Sárga lapot azonban nem kaptam…” – vallotta Tóth Erika. A gazdasági igazgatót „kétszínű, gyáva emberként” jellemezte. „Nem éreztem védettséget a férjem miatt. Otthon nagyon sokáig nem szóltam a munkahelyi viszonyokról, mert nem akartam terhelni a férjemet…” – mondta a tanú. Kun Tamásról tudta, hogy Cs. Mihály rendőrkapitánnyal együtt szoktak borozgatni Érden, s azt feltételezte róla, hogy maga is rendőrként dolgozott korábban.

Érdekességként megemlíthető, hogy Tóth Erika állítólag nettó százezer forintot keresett pedagógusként, miközben Kun Tamás biztonsági őrként bevallottan kétszer ennyit tehetett zsebre.

Az igazgató sárga és piros lapokat osztogatott

Sz. Mária pedagógus arról tett vallomást, hogy Deme Gábor fegyelmivel fenyegette meg, ezért inkább önként távozott az iskolából. A gazdasági igazgató folyton belekötött a munkájába, majd azzal állt elő, hogy az iskolát 3 millió forintra megbüntették Sz. Mária állítólagos hanyagsága miatt. A büntetésből egy szó sem volt igaz, de Deme fegyelmit helyezetett kilátásba a tanárnő ellen. A meggyötört pedagógus nem akarta így befejezni a pályáját, ezért magától távozott. A tanú elmondta, hogy Deme egy értekezleten nyíltan közölte: „aki keresztbe tesz nekünk, eltapossuk!” Neki piros lapot mutatott fel, ami a kirúgást jelentette.

Több diák is vallott Deme kegyetlen módszereiről. K. Viktor tanuló például azt az esetet mondta el, amikor Ráckevére, a Duna-partra mentek el kirándulni, de végül sátrakat kellett felállítaniuk. K. Viktor nem dolgozott elég serényen, erre Deme megfenyegette, hogy beledobja a Dunába. A dologból az lett, hogy Deme fojtogatni kezdte a diákot, majd hazazavarta. K. Viktor 20 kilométert gyalogolt Ráckevéről Szigethalomig, ahol lakott.

Három csepeli rendőr tett tanúvallomást, akik január 7-én szolgálatban voltak, és intézkedtek a gyilkosság idején. B. Csaba éppen ügyeletes tiszt volt, amikor egyik kollégája, U. Attila százados értesítette arról, hogy lövöldözés történt az iskolában. Megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a rendőrök minél nagyobb létszámban vonuljanak a helyszínre. Közben telefonon felhívta Cs. Mihály rendőrkapitányt, aki akkor nem tartózkodott Csepelen. A kapitány elrendelte Csepel zárását.

Deme csak eljátszotta, hogy meglepődik

U. Attila rendőr százados arról vallott, hogy aznap este háromnegyed 7 tájban Kun Tamás hívta fel őt telefonon, tőle kapott először információt a lövöldözésről. Annyit mondott, hogy „lövöldözés volt az iskolánál, meglőttek, nagyon fáj a kezem…”, majd kinyomta a mobiltelefonját. U. Attila visszahívta Kunt, de ő röviden újból csak azt közölte, hogy fáj a karja. U. Attila eztán riasztotta a csepeli kapitányság ügyeletét, majd maga is a helyszínre sietett. Este fél 9 körül ott találkozott Demével, aki ideges volt, de nem látszott rajta, hogy bárkitől is rettegne. Rendőri védelmet sem kért, hogy megvédjék a gyilkostól. (Ez a momentum azért fontos, mert Deme vallomásában többször hangsúlyozta, mennyire félt a gyilkostól, aki őt is lelőhette volna.) Deme azt mondta a századosnak, hogy korábban megbeszélésen volt az iskolában, utána történhetett a lövöldözés. Még azt is hozzátette, hogy Pap László a találkozó után felhívta őt telefonján. (A gyilkosság idején készült hanganyagból azonban arra lehet következtetni, hogy Pap László a közös találkozón hívta fel Demét. Ezt Deme kérésére tette, hogy úgymond elmenthesse Pap László telefonszámát. Utólag állította be ezt úgy, hogy Pap László az ő távozása után telefonált, ami alibiként szolgálhatott neki.)

K. csepeli rendőrjárőr volt, aki harmadmagával elsőként fedezte fel a két áldozatot az iskola első emeletén, amikor még a csuklyás lövöldöző után kutattak. Szörnyű látvány fogadta őket. Ekkor már a BRFK nyomozói is úton voltak a helyszínre. A rendőrök tudták, hogy az iskola be van kamerázva, ezért Deméhez tartottak, mert ő ismerhette a kamerarendszert. Nem találták otthon, ezért édesapja telefonált neki, aki fiát a Tescónál érte utol. A rendőrjárőr szerint Deme együttműködő volt velük, és egyáltalán nem észlelték rajta, hogy bárkitől is rettegne. Sőt! Amikor közölték vele, hogy az iskolában két embert lelőttek, meglepetést színlelve egy oszlopnak támaszkodott „összetörten”. (Deme tehát akkor is hazudott, hiszen pontosan tudta, mi történt az iskolában. Az a vallomása is megdőlni látszik, hogy rettegett volna a gyilkostól.)

Ki hazudik?

Súlyos ellentmondásokba keveredett J. Zoltán tanú, aki Cs. Mihály egykori csepeli rendőrkapitány gyerekkori barátja. Azt vallotta, hogy a gyilkosság idején éppen Cs. Mihállyal kávézgattak Gazdagréten, egy kávéházban, amikor megcsörrent a telefon, s valaki beleszólalt: „Górékám, meglőttek…” A tanú azt mondta, hogy csak pár másodpercig tartott a beszélgetés, s nem tudta, ki a telefonáló. (Itt újra érdemes közbevetni egy fontos információt. Ezt a bizonyos mobiltelefont Cs. Mihállyal közösen használták. A rendőrkapitány, aki felesége mellett jóban volt egy hölggyel, ezen a telefonon bonyolította le beszélgetéseit barátnőjével. Ezt a telefonszámot pedig ismerte Kun Tamás is.) A bíróság szerint J. Zoltán valószínűleg valótlanságokat állít, hogy csak néhány másodperces volt a beszélgetés, mert a hívás kimutathatóan percekig tartott. Az sem nagyon hihető, hogy nem ismerte fel Kun Tamás hangját, hiszen személyesen ismerte Kunt, akivel telefonon is többször szót váltott. A telefon ráadásul kijelezte, hogy „boltos Tomi”, ami Kun Tamást jelentette, mivel Kunnak boltja volt Érden. A tanú végképp felsült, amikor a bíróság jelezte neki: ezen a számon több hívást is lebonyolítottak ugyanabban az időben. Kun Tamás minden bizonnyal Cs. Mihályt kereste telefonon közvetlenül a gyilkosság után.

A bíróság figyelmeztette J. Zoltán tanút, hogy hamis tanúzás miatt letöltendő börtönbüntetést szabhatnak ki rá.

Csarnai Attila - Csepel.hu

A Csevak Zrt. ezúton is értesíti a csepeli lakosokat és minden kedves ügyfelét, hogy május 26-án, csütörtökön technikai okok miatt zárva tartanak. Ezen a napon a vagyonkezelő munkatársai telefonon sem lesznek elérhetők.

Megértésüket köszönjük!