Néhai Takács József előbb az önkormányzatba sietett a végzetes nap reggelén, ahol Tóth Mihály polgármesterrel és Orosz Ferenc alpolgármesterrel találkozott, hogy Deme Gábor sikkasztási ügyéről megbeszélést folytasson, s csak ezt követően indult el a csepeli rendőrségre.
Szenteczky János, a csepeli MSZP elnöke azt vallotta, hogy Deme a gyilkosság előtt állítólag azt mondta neki: Takács József és Kosik György ellen bizonyítékai vannak, hogy pénzügyi visszaéléseket követtek el, ám ezek tartalmát nem fedte fel – derült ki az egykori kerületi vezetők tanúvallomásaiból a Fővárosi Bíróság hatodik tárgyalási napján.
A bíróság egymás után hallgatta meg tanúként Szenteczky Jánost, Orosz Ferencet és Tóth Mihályt, akik a korábbi tanúmeghallgatásokhoz képest aránylag gyorsan elmondták, amit a tragikus ügy előzményeiről tudnak. Lényegében mind a hárman arra hivatkoztak, hogy az alapítvány ügyeibe nem láttak bele pontosan, a sikkasztási ügy bizonyítékait nem ismerték konkrétan.
Szenteczky János közölte, hogy Kun Tamást jóformán egyáltalán nem ismerte, összesen legfeljebb kétszer találkoztak. Deme Gábort nem szerette túlságosan, mert gyakran nagyzolt, és csak a támogatói által ért el eredményeket. Takács Józsefet őszinte embernek ismerte meg. Az intézményvezető 2008 decemberében mondta, hogy elszámolási vitája van Demével. Azután Deme is felkereste Szenteczkyt, és panaszkodott Takácsra. Január 5-én Deme állítólag azért kezdeményezte a találkozót Szenteczky Jánossal, hogy a közbenjárását kérje, mert mindenáron vissza akart kerülni az iskola élére. A találkozóra Kun Tamást is magával vitte, hogy állításait igazolja. „Deme akkor azzal állt elő, hogy bizonyítékai vannak a pénzügyi visszaélésekről, de ezeket nem mutatta meg. Név szerint Takács Józsefet és Kosik Györgyöt vádolta meg azzal, hogy lopnak”. Szenteczky szerint ekkor azt javasolta Demének, hogy ha bizonyítékai vannak, tárja fel őket. Konkrétan a rendőrséget nem említette, de korábban javasolta, hogy forduljon a polgármesterhez. Szenteczky János a bíróságon közölte, hogy az MSZP-ben nem szándékoztak alpolgármesteri posztot adni Demének.
Orosz Ferenc korábbi alpolgármester azt mondta, hogy Takács József a legjobb barátja volt, akit 40 éve ismer. (Az áldozat özvegye a tárgyalás szünetében keserűen megjegyezte, hogy sem Orosz Ferenc, sem Tóth Mihály nem kereste fel férje halála óta, bár korábban mély együttérzésükről biztosították.) Orosz Ferenc azt vallotta, hogy Takáccsal folyamatos kapcsolatban állt, az intézményvezető hétfőnként szinte mindig bejárt az önkormányzatba. 2008 őszétől tudta, hogy bajok vannak az iskolában. Takács szerint a decemberi iskolai betörés mögött is Deme állhatott. „Január 5-én tudtam meg Jóskától, hogy kész listája van a pénzügyi bűncselekményekről. A listát láttam, de a konkrét bizonyítékokra nem emlékszem” – mondta Orosz. Takács azt tervezte, hogy a kuratóriummal is megbeszéli az ügyet, s csak utána dönti el, tegyen-e feljelentést. Január 7-én, a végzetes nap reggelén, fél 9 tájban találkoztak újra a hivatalban, amelyen részt vett Tóth Mihály polgármester is. Orosz szerint Takácsnál egy barna bőrtáska volt, benne a dokumentumokkal, de az iratokat nem mutatta meg. „Takács azt mondta, hogy most megyek a kapitány úrhoz, itt a vége!” - fogalmazott Orosz. Arról nem volt szó, hogy Takács visszatérne a rendőrségtől, s Orosz ez után már nem is beszélt az intézményvezetővel.
Deme Gábor közbevetette, hogy 2008 szeptemberében 1,5 millió forintot kellett lepapíroznia, amit az alapítvány pénzéből fizettek ki az MSZP-nek, s erről tudott Orosz Ferenc. A korábbi alpolgármester erre felindulva azt felelte: „Ebbe a gyilkossági ügybe belekeverni a pártot, vagy bárki mást, nem idevaló dolog, és Deme valótlanságot állít”.
Tóth Mihály azt vallotta, hogy tudott Deme felfüggesztéséről, de arról nem volt információja, hogy eltávolították az iskolából. A vagyon elleni bűncselekmény dokumentumait állítólag nem látta. Takács 2008 őszétől panaszkodott egyre gyakrabban Demére a visszaélések miatt. „Én ebbe nem akartam beleártani magam, ez nem az önkormányzatra tartozik. Ez az alapítvány ügye” – fejtette ki Tóth Mihály a bíróságon. Január 5-én felhívta őt Deme, majd kora délután, 1 órakor bement hozzá a hivatalba azzal, hogy a segítségét kérje, mert mindenképpen beszélni akart Kosik Györggyel. „Ennek semmi akadálya” – válaszolta akkor a polgármester. „Úgy tudom, azért kívánt szót váltani Kosikkal, mert valami pénzügyi jellegű bajok voltak az iskolában”. Tóth Mihály így folytatta: „Deme nem szólt arról, hogy Takács ellen bizonyítékai vannak. Ha ezzel hozakodott volna elő, azt feleltem volna, hogy nem hiszem el!” Január 7-én csupán rövid ideig tartott az a megbeszélés, amin Takáccsal és Orosszal együtt vett részt. Takács József jelezte, hogy lehetséges, feljelentést tesz, de a nála lévő bizonyítékokat állítólag nem mutatta meg.
Tanúvallomást tett az a zöldségkereskedő, akihez a bal kezén megsérült Kun Tamás fordult segítségért közvetlenül a gyilkosság után. Korábban soha nem beszéltek egymással, Kunt csak látásból ismerte. „Annyit mondott, hogy egy csuklyás támadó meglőtte… Arról nem tett említést, hogy esetleg más sérültek is lettek volna az épületben. Furcsának tűnt, hogy nem volt sem ideges, sem zaklatott. Ha engem meglőttek volna, biztosan hanyatt-homlok menekülnék a támadóm elől, és sokkot kapnék. Korábban kórházban is dolgoztam ápolóként, s tudom, milyen egy sokkos ember. Kun Tamás nem volt sokkos állapotban, elég összeszedetten beszélt. Jobb kezével a bal karját szorította, ezért engem kért meg, hogy a nála lévő telefonján hívjak segítséget. Remegett a kezem, amikor a 112-et tárcsáztam. Utána egy ismerősével beszélt, hogy meglőtték; a telefont én szorítottam a füléhez. Aztán arra kért, egy rendőr ismerősét hívjam fel, akinek a száma a telefonjában volt, de nem tudom, ki volt az illető. Feldúlt voltam, nem hallottam, miről beszéltek. Az iskolában lévő két áldozatról még akkor sem szólt, amikor kiértek a mentők” – vallotta a tanú.
Szintén vallomást tett László Roland, az a fiatalember, akit a vádlottak a gyilkosság gyanújába kevertek aznap este. „Éppen egy ismerősömnél voltam abban az időben, a lövöldözésről a tévében hallottam először. A rendőrök szerint Deme Gábor terelte rám a gyanút, hogy én volnék az elkövető. A rendőrségen mindenféle mintát vettek rólam, még a körmöm is levágták. De semmi bizonyítékot nem találtak, ráadásul alibim is volt, ezért elengedtek. Korábban nem volt összetűzésem sem Demével, sem Kun Tamással. A csuklyás történetet nem értem, mert soha nem volt, és most sincsen semmiféle csuklyám. Deme Gáborról az volt a véleményem, hogy okos ember, de ahogy elnézem most a vádlottak padján, sok esze mégsem lehetett…” – vallotta a jelenleg is tanuló fiatalember.
Csarnai Attila