Csepelen, a Teller Ede úton rendezték meg 40. alkalommal a K&aac ...
Borbély Lénárd már nem tagja a Fidesznek. A jobbolda ...
A beoltottak száma 6 375 808 fő, közülük 6 125 0 ...
A koronavírus-járvány ötödik hullámá ...
A közútkezelő tájékoztatás szerint a Jedli ...
A Csepp-Csepel Néptáncegyüttes idén is megre ...
A Csepel-sziget homokos talaja alkalmas szőlőtermesztésre.  ...
Április 20-23-a között rendezték meg a VII. ZeneVar&aa ...
Csendes tiszteletadással emlékezett Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a Hősök Napja alkalmából a hősi halottakra. Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila, Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Kovács Sándor vezérőrnagy és Papp Péter rendőr ezredes, kapitányságvezető május 25-én koszorút helyezett el a Szent Imre téren található három emlékműnél.
Az I. világháborúban elhunyt csepeli áldozatokra a tér északi oldalán Homonnay Jenő alkotása emlékeztet, melyet 1929-ben állítottak fel közadakozásból.
A II. világháborús emlékmű elkészítésével 2000-ben a csepeli önkormányzat Budahelyi Tibor szobrászművészt bízta meg. A talapzatán ez olvasható: „Emléket állítva a nagyvilág katonai és civil áldozatainak”
Az 1956-os emlékmű 2006 óta áll Csepel főterén, a nevezetes kopjafa egykori helyén. Alkotója Szórádi Zsigmond.
A megemlékezésen résztvevők az I. világháborús emlékműnél találkoztak, majd együtt sétáltak a másik két nevezetességhez. Az '56-os emlékműnél emlékező imát mondott Kispál György római katolikus lelkész, címzetes esperes és Kéri Tamás református lelkész, majd a jelenlévők együtt mondták el az úr imádságát, a Miatyánkot.
A megemlékezésen elhangzott az 59. zsoltár és Petőfi Nemzeti dalának utolsó versszaka:
„Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!”
Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezik az ország. A hősök hivatalos, törvény által szentesített napja ez 1925 óta.
Szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu
Új nemzeti konzultáció kezdődik, ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. „Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak egy átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetők, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet” – fejtette ki. Arra a kérdésre, hogy mennyit befolyásolnak majd a kérdőívek, hiszen a jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta: „részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük”.
Keddtől postázzák a konzultációs íveket
A 16 kérdésből álló konzultációs íveket várhatóan kedden kezdik kiküldeni a mintegy nyolcmillió nagykorú állampolgárnak. Ez már a negyedik konzultáció – jelezte Orbán Viktor, emlékeztetve az új alkotmánnyal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos konzultációra, valamint a nyugdíjasokkal folytatott egyeztetésre.
Nem tiltani, inkább támogatni
Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés hétfői döntése nyomán az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból, a kormányfő azt válaszolta: „az elmúlt húsz évben – nyilván a kommunista diktatúra reflexeiből fakadóan, talán helyesen is – egy alapvetően védekező jellegű adathasználati szabályozás érvényesült Magyarországon, amely szerintem jól védte az állampolgárok jogait; ilyen diktatúrákkal a hátunk mögött meg az emlékezetünkben ez indokolt is”. Hangsúlyozta azonban, hogy „ezen túl vagyunk”, ezért az adatvédelemnek ma már azt a szempontot is figyelembe kell vennie, hogy „a kapcsolatba lépés, az érdeklődés, az adatok tárolása, a konzultációk” pozitív dolgok, amelyek segítenek a jövő alakításában, így szerinte nem tiltani, hanem inkább támogatni kell ezeket.
A korábbi, szociális konzultációval kapcsolatos adatvédelmi vitákról szólva Orbán Viktor közölte: nem tartotta ezeket komoly vitáknak. Aki úgy gondolja, hogy nem akarja kitölteni a kérdőívet, ha nem akar többé ilyet kapni, az majd nem válaszol.
Életveszélyes lenne az államadósság felduzzasztása
A miniszterelnök szerint Magyarország jelenlegi helyzetében életveszélyes lenne, ha az államadósság felduzzasztása árán érnénk el gazdasági növekedést.
Magyarország minden olyan gazdasági növekedési formát és eszközt támogat, amelynek a végén nem az adósság emelkedése áll – jelentette ki a miniszterelnök szerdán Brüsszelben a munkavacsorát megelőzően. „Mi, magyarok, az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat… Minden forintért, amelyet elköltünk, előbb vagy utóbb valakinek fizetnie kell, vagyis meg kell érte dolgozni. A növekedést tehát támogatjuk, de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést” – fogalmazott a kormányfő. |
A mai körülmények között nemmel kell válaszolni arra a kérdésre, hogy a gazdasági növekedés eredményezhet-e nagyobb költségvetési hiányt – mondta Orbán Viktor. Ha Magyarország államadóssága például a bolgárok 16 százalékos vagy akár a lengyelek 55 százalékos szintjén lenne, akkor lehetne azon gondolkodni, hogy 5-10 százalékos államadósság-növeléssel olyan forrásokat vonunk be a gazdaságba, amelyek lehetővé teszik a növekedést – fejtette ki, rámutatva azonban, hogy a magyar államadósság „az előző időszak örökségének következtében” 80 százalék fölött volt, és még csak 77-78 százalékig tudták lecsökkenteni. „Ilyen körülmények között életveszélyes dolog lenne úgy növekednie Magyarországnak, hogy közben azt hiszi, átmenetileg vállal csak adósságnövekedést, holott valójában egy adósságcsapdába manőverezné magát vissza, ezért a magyar helyzetben növekedést az államadósság felduzzasztásának az árán nem szabad generálni” – figyelmeztetett a kormányfő.
Ne legyen közös uniós bevétel
Kitért arra is, a magyar kormány azon a véleményen van, hogy ne legyen közös bevétele az Európai Uniónak, nem az a feladat ugyanis, hogy „a brüsszeli bürokráciát és költségvetést erősítsük, hanem az, hogy a nemzetállamokat erősítsük meg, az ő költségvetésüket, az ő bevételeiket, az ő gazdálkodásukat”. Ha Brüsszel elkezd önálló adókat szedni, annak a vége egy olyan bürokratikus Európa lesz – „belesodródunk egy olyan egyesült európai államokba” –, amelyről a választók nem döntöttek – folytatta, majd nyomatékosította: Rubicon-szerű változás lenne, ha lehetővé tennék, hogy az EU jelentős forrásokat szedjen be közvetlenül.
Orbán Viktor szerint a korábban megkötött fiskális paktumot nem lehet felváltani egy növekedési paktummal, legfeljebb kiegészíteni.
Ez a minimum
Magyarországot – mint mondta – elismerés illeti azért, mert azon 3-5 ország közé tartozik idén és jövőre is, amelyek egyszerre képesek növelni versenyképességüket és csökkenteni államadósságukat. „A minimum, amit meg kell kapnunk, az a méltányos bánásmód és a korábbi, a nekünk járó pénzek felfüggesztéséről szóló méltánytalan döntésnek a kihúzása, megsemmisítése” – zárta szavait a miniszterelnök.
Orbán Viktor csütörtöki, brüsszeli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kettős mérce szempontjából jelenleg sokkal jobb a helyzet az Európai Unióban, mint korábban volt, lassacskán „a Magyarországgal kapcsolatos összes vitakérdés európai összehasonlító keretbe kerül”. |
1929 aláírással alátámasztott petíciót nyújtottak be csütörtökön a csepeli Fasang Árpád Zeneiskola bezárása ellen, csakhogy az iskolát az önkormányzat nem is akarta bezárni. A gordiuszi csomót Németh Szilárd polgármester egyszerűen vágta át: az alpolgármesterekkel és a teljes Fidesz-frakcióval együtt aláírták a petíciót.
A zeneiskola önkormányzati fenntartásának és támogatásának folytatására már tavaly decemberben ígéretet tett a csepeli polgármester, aki a csütörtöki önkormányzati ülésre is ennek megfelelő javaslatot terjesztett be. Ez a javaslat az interneten is elérhető volt, és iskolabezárásról szó sem volt benne. A Csepel.info úgy tudja, hogy a csütörtökön leváltott igazgatónőhöz kötődő valóságos rémhír-kommandó terjesztette heteken keresztül az iskolabezárás hamis hírét.
Évi 50 millió volt a tét: nem kapott újra bizalmat az igazgató
Két zeneiskola működik Csepelen, de csak az egyik önkormányzati fenntartású. A fenntartónak azonban feltűnt, hogy a Fasang Árpád Zeneiskola működtetése sokkal többe kerül, mint más iskolák vagy zeneiskolák esetében. 2012 elején emiatt kezdődött meg az intézmény átvilágítása, ami februárban fejeződött be. Mint kiderült, az iskola költségeinek 90%-a a személyi ráfordításokból áll, de ezek jelentős része erősen megkérdőjelezhető. A megállapítások között van, hogy az iskolai vezetés a fizetésén felül igen jól keresett a megmagyarázhatatlanul magas túlóra-díjakból. Úgy tudjuk, hogy az igazgatónő például a heti két órája mellett hat óra túlórát végzett, de emellett kórus-korrepetícióért még számlázott is az önkormányzatnak. A súlyos aránytalanságot jól mutatja, hogy az 57 fős tanári kar túlóra-díjának 40%-át a háromfős vezetés vette fel.
A változásokat és a költségcsökkentést ezek után érthető okokból erősen ellenző iskolai vezetés és támogatóik olyan eszközökkel lobbiztak az iskolai vezetés mellett és az önkormányzat ellen, amely sokak szerint már túllépett a törvényes iskolai működés határain. Emiatt az önkormányzat fegyelmi eljárást is indított az igazgatónő ellen – az eljárás még nem ért a végére.
Az önkormányzat szerint részben az indokolatlanul magas személyi kiadások – és még jó néhány más anomália – miatt az iskola körülbelül 50 millió forinttal kerül többe évente, mint ahogy az indokolható volna. Mindezek után nem meglepő, hogy az igazgatónő újraválasztását csepeli önkormányzat képviselő testülete nem támogatta.
Csepel.info
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
2004 óta május 25-én tartják az 1979-ben New Yorkban eltűnt hatéves kisfiú és társai emlékére az eltűnt és bántalmazott gyermekek világnapját. Ebből az alkalmából szakmai eseményt rendezett a csepeli önkormányzat és a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény május 24-én a Családsegítő Közösségi Házban.
Kitzinger Adrienn önkormányzati sajtóreferens megnyitójában hangsúlyozta, hogy a veszélyes eltűnések megelőzése érdekében össze kell fogni az oktatási és szociális területeken dolgozóknak, a hatóságoknak és a rendőrségnek egyaránt.
2011- ben 41 gyermek eltűnését jelentették be a csepeli rendőrkapitányságon: közülük 22-en családból, 19-en pedig gyermekotthonból tűntek el. Idén 9 esetet regisztráltak, melyből minden gyermek előkerült – közölte előadásában Kovács-Vass Andrea rendőr főhadnagy, a kerületi Bűnüldözési Alosztály körözési előadója. Továbbá elmondta, hogy általában 14 éves kortól 80-90%-ban inkább a lányok elszökése a szembetűnőbb. A rendőrség munkatársai legtöbbször közterületeken (utcán, plázákban, szórakozóhelyeken) találják meg őket. Gyermekkori eltűnéseik hátterében sokszor állhat családi erőszak vagy válási gyermekelhelyezés – ismertette a rendőr főhadnagy.
A csavargások hátterének lélektani tényezőit Fegyverneki Edit, a Csepeli Nevelési Tanácsadó pszichológusa foglalta össze. A lógás, csavargás, iskolakerülés és szökés fogalmainak különbségét és egybefonódását taglalta előadásában. Felhívta a figyelmet arra hogy az eltűnések okai többnyire a családban (örökbefogadás, túlkorlátozás), az iskolában (bukás, beilleszkedés) és a személyiségben is keresendők lehetnek. A pszichológus szakmai tapasztalataiból merítve egy iker testvérpárnak szüleikhez, gyermekotthonhoz, iskolához, baráti társasághoz fűződő kapcsolatrendszerét vázolta fel. Lényegi elemként a csavargások elkerülését a megfelelő kapcsolat kialakításában jelölte meg.
A csepeli programon bemutatkozott a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársa is. Senkár Éva előadó ismertette gyermekközpontú, felelősségteljes és bizalomra épülő együttműködő munkájukat. A Kék Vonal ifjúsági és gyerek telefonját (116111) a nap 24 órájában, anonim módon felhívóknál elsődleges feladatuk az önkénteseknek a kétségbeesett gyermek megnyugtatása és az érzelmi támasz adása.
2007 óta a 116000 hívószám az eltűnt gyerekek európai segélyvonala.
Antal Zsuzsa
Az egykori Csepel Művekben ma is több mint tízezren dolgoznak, ám az egykori iparóriás megérett a megújulásra. Csepel önkormányzata a ReTInA projektben vezető partnerként vett részt az elmúlt három évben egy olyan nemzetközi együttműködésben, mely az elhagyott vagy korábbi jelentőségüket elvesztett iparterületek revitalizációjával kapcsolatban dolgozott ki terveket.
Az EU által támogatott program zárókonferenciája május 16-a és 18-a között volt a romániai Galatiban.
írta: Kondor Ágnes
fotó: Polinszky Tibor
Javában tart a kullancsszezon. Megtudtuk, hogy a vérszívó nem a fákról, hanem a talaj közeléből támad áldozatára - tudta meg a Híradó.hu csepeli szakemberektől.
Felmérések szerint Magyarországon egyre több olyan terület van, ahol a kullancsok valamilyen betegséget terjesztenek. Ezek jelentôs része emberre és a kedvenc állatra is veszélyes. A betegségek korai felismerése a betegek életét mentheti meg.
A legtöbb kullancs emberre veszélyes kórokozókat nem hordoz. Ha a kullancs mégis fertőzött, akkor is kicsi az esélye annak, hogy a kórokozók már a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak.
Olykor azonban mégis súlyos következményekkel járó fertőzéseket, például Lyme-kórt vagy vírusos agyvelő- vagy agyhártyagyulladást terjesztenek emberre.
Magyarországon az oltások bevezetése óta jelentősen csökkent a fertőzések száma. A kullancs bőrből való eltávolítására speciális eszközök állnak rendelkezésre.
Az érintett tagállamok a félévzáró EU-csúcsértekezleten ismertetik majd a csomag közösen képviselt elemeit
Az Európai Unió közép-európai tagországai közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire - jelentette be Orbán Viktor csütörtökön Brüsszelben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kettős mérce szempontjából jelenleg sokkal jobb a helyzet az Európai Unióban, mint korábban volt.
Az előző éjjeli kötetlen EU-csúcstalálkozó témáihoz kapcsolódó csomag - amelynek kezdeményezője a magyar kormányfő - tervezett elemei közé tartozik, hogy a térség országai ( a Visegrádi Csoport tagjai) férhessenek hozzá az Európai Központi Bank (EKB) devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok "Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló" tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfa-beszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni. Az érintett tagállamok várhatóan a június végén tartandó, félévzáró EU-csúcsértekezleten ismertetik majd a csomag közösen képviselt pontos elemeit - mondta el sajtótájékoztatóján Orbán Viktor.
A gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert
Orbán Viktor értékelése szerint a közelmúltbeli görögországi választások eredményei arra utalnak, hogy a nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is. Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen brüsszeli találkozóján elhangzottakról csütörtökön sajtótájékoztatón beszámolva a miniszterelnök elmondta: mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról, arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek, "Európa csak akkor tud partner lenni Görögország talpra állításában, ha bizonyos, az EU által kínált megállapodásokat és korábban már kitárgyalt megállapodásokat nem forgatják fel fenekestül". Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt is elmondta, a kormánynak van elképzelése arra az esetre, ha az euróövezetben sikerül konszolidálni a ma zavarosnak tűnő helyzetet, de arra nézve is, mit kell csinálni, ha Görögország eurózónából való kilépésének - fogalmazása szerint rendkívül súlyos következményekkel járó, negatív - fejleménye bekövetkezne.
A Magyarországgal szembeni kettős mérce tekintetében jobb a helyzet
A kettős mérce szempontjából jelenleg sokkal jobb a helyzet az Európai Unióban, mint korábban volt, lassacskán "a Magyarországgal kapcsolatos összes vitakérdés európai összehasonlító keretbe kerül" - vélte Orbán Viktor kormányfő csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatón. A miniszterelnök az előző este tartott kötetlen állam- és kormányfői EU-találkozó tapasztalatairól számolt be a magyar sajtónak. Elmondta: az említett európai keret alapján "kiderül, hogy Magyarországon nincsen semmilyen olyan jogi megoldás a gazdaságban és az alkotmányos rendszerben, amely ne lenne ismert valamelyik másik tagállamban". Jelezte Orbán Viktor azt is, hogy a legjobb reményekkel tekint a következő hetekben a Magyarország elleni deficiteljárással kapcsolatban esedékes uniós döntések és találkozók elé.
MHO/VG.hu/MTI
A Sétáló utcai Könyvtárban tartott előadást május 23-án 17 órakor Szendi Gábor. A klinikai szakpszichológus olyan nagy port kavaró könyvekkel ostromolta a sikerlistákat, mint a Depresszióipar, a Boldogtalanság és evolúció vagy a Paleolit táplálkozás.
A sikeríró előadására körülbelül 100 ember gyűlt össze a könyvtár olvasótermében. A szervezőket nem lepte meg a nagyfokú érdeklődés: az előzetesen jelentkezők között Szendi Gábor egyik könyvét sorsolták ki, így világossá vált: sokan szeretnék élőben meghallgatni a szakembert. Az előadáson szó esett a tudományos leleplezéseiről híres pszichológus életútjáról, szakmai tapasztalatairól és természetesen a paleolit életmódról is. Több résztvevő saját tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal: betegségek javulásáról, túlsúlyuk leadásáról hallhattunk beszámolókat. Szendi Gábor néhány szóban mesélt legújabb, Napfény vitamin című könyvéről is, melynek középpontjában a napfény és a D-vitamin hatásai állnak.
Angel Marianna - Csepel.hu
fotó: Bede Orsolya
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket 2012. május 25-én, pénteken reggel 9 órára a Szent Imre térre, ahol a Hősök Napja alkalmából a három emlékmű (I. világháborús, II. világháborús, '56-os) megkoszorúzására kerül sor.
A megemlékezésen résztvevők számára 9 órakor találkozó az I. világháborús emlékműnél. Emlékező imát mond: Kispál György római katolikus lelkész, címzetes esperes.
Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezik az ország. A hősök hivatalos, törvény által szentesített napja ez 1925 óta.
2012. május 26-án délelőtt a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat mögötti parkolóban (Görgey tér 8.) 300 csepeli polgár átfogó egészség szűrésére kerül sor egy Európai Unió által támogatott program és a rendelőintézet együttműködése kapcsán, a csepeli önkormányzat szervezésében.
A szűrőprogram idején a szakorvosi rendelő I. emeletén 9 – 12 óra között különböző, érdeklődésre számot tartó egészségügyi témában tartanak tájékoztató, felvilágosító előadásokat. Lesz mammográfia és hasi ultrahang vizsgálat is.
A program célja az egészség megőrzése a betegségek megelőzése, az egészségi állapot javítása a legkorszerűbb módszerekkel. A programot ajánljuk mindazoknak, akik szeretnének átfogó képet kapni egészségi állapotukról az Európai Unióban használt korszerű vizsgálati eszközökkel. Mindezt egy helyen és egy időben, azonnali kiértékeléssel, a 10 éves programidőszak alatt folyamatos ellenőrzési lehetőséggel.