A csepeli képviselő-testület fegyelmi tanácsként eljárva elmarasztalta Miskolci Józsefnét, a Fasang Árpád Zeneiskola igazgatóját az ellene folyó fegyelmi ügyben - derült ki a szerdai ülésen. Az igazgatónő munkaügyi bíróságon kívánja megtámadni a határozatot.

Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az önkormányzat az iskola fenntartójaként pénzügyi átvilágítást végeztetett az év elején, s ebben az intézmény gazdasági működéséről szóló ellentmondásokra derült fény. Feltűnt például, hogy a zeneiskola fenntartása többe kerül az elfogadható szintnél. Az önkormányzat évente 90-100 millió forintot költ az intézményre, s ennek az összegnek a java része személyi kiadásokra megy el. Az önkormányzat, amely nem kötelező feladatként tartja fenn a Fasangot, változásokat és költségcsökkentést irányzott elő, ami ellenérzést váltott ki az iskola vezetőiben és tanáraiban.

Ezt követően „Mentsük meg a Fasangot” címmel levelek és körüzenetek jelentek meg az interneten, melyekben a fenntartó önkormányzat vezetőit támadták élesen. Felkerült a Facebookra Miskolci Józsefné egy levele is, de az érintett az ülésen cáfolta, hogy maga tette volna közzé azt. Közölte, hogy nem szokta használni a Facebookot, és nem is érti, miként került nyilvánosságra az írása. Ugyanakkor elismerte, hogy az intézmény átvilágítása után Budapest Főváros Kormányhivatalához fordult, mert sérelmezte az iskoláját ért szerinte méltatlan megállapításokat, és maga kért egy szakmai, pedagógiai vizsgálatot. Miskolciné ugyanakkor a fegyelmi tanács előtt közölte, hogy az igazgatóként aláírt és elküldött levelet mégsem hivatalosan, hanem magánszemélyként küldte a kormányhivatalhoz. Indítványát később visszavonta, mert a kormányhivatal a beadványát visszautalta az illetékes önkormányzatnak, és belátta tévedését. Közalkalmazottként ugyanis nem kerülhette volna meg a csepeli önkormányzatot.

Németh Szilárd, a fegyelmi tanács elnöke szerint a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja azért merült fel, mert az igazgató asszony a testületet és a polgármestert megkerülve fordult a kormányhivatalhoz, az interneten pedig olyan levele jelent meg, amellyel vétkesen megszegte közalkalmazotti státuszát. A nyilvánosságra került iratokban, körlevelekben az önkormányzatról olyan kijelentések láttak napvilágot a Fasang részéről, amelyek sértőek, becsmérlőek a fenntartóra nézve. A fegyelmi tanács végül megrovásban részesítette az igazgatónőt. A fegyelmi tanács elnöke hozzátette, hogy jogszerűen és jóhiszeműen jártak el, mert a képviselők is a Fasang érdekét tekintik elsőrangúnak, és szerencsétlen módon az igazgatónő személye került a középpontba. Az ellenzéki képviselők végig bírálták a fegyelmi vizsgálatot, de a részükről is felmerült az a kérdés, hogyan kerülhetett az internetre egy olyan levél, melyet az igazgatónő az állítása szerint nem is adott oda senkinek.

Miskolci Józsefné jelezte, hogy munkaügyi bíróságon támadja meg az ellene hozott elmarasztaló határozatot, mert szerinte a becsületén esett csorba.

Cs. A.

fotó: Kitzinger Adrienn

Gyönyörű operamese elevenedett meg ma délelőtt a kerületi iskolásoknak a Királyerdei Művelődési Ház színpadán. Wolfgang Amadeus Mozart nagy klasszikus és egyben legismertebb Varázsfuvola című művét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem fiatal művésznövendékei vitték színpadra.

A rövidített változatú előadásban fellépők gyermek-közelien mutatták be – mint minden igazi és szép mesében – a jó és a gonosz küzdelmét. A vendégelőadók – köztük többen csepeliek – ismert áriák nyelvén zenei meseországba kalauzolták a gyerektekinteteket, a feldolgozást itt-ott tréfás elemekkel tarkítva.

Tamino herceget – a gyerekek nem kis örömére – a Csillag születik győztese, Mészáros János alakította. Mozart csodálatos zenéjét M. Hajtun Zsuzsa kísérte zongorán.

Antal Zsuzsa

fotó: Bede Orsolya

Legutoljára a Csepel.hu oldalon a kedves olvasók a június 2-i indulásról értesülhettek. Azóta eltelt négy nap, Norman lábában négy maratonnyi táv van már.

Az első nap az 56-osok teréről – ahonnan egy nagyobb rendezvény keretein belül indították útjára és Kanyó Zsolt paraatléta is vele tartott egy rövid távon - egészen Biatorbágyig futott. Útközben megállt Budaörsön is, ahol a város vezetése fogadta. Másnap Herceghalom és Bicske következett, ahol szintén sokan megismerték és vele futottak. Hétfőn Tatabányán, Tatán, Almásfüzitőn és Komáromban fogadták Normant, tegnap pedig Győrbe érkezett a csepeli fiatalember, ahol nem csak a polgármesteri hivatal dísztermében várták a városvezetők, hanem az ETO Park stadionjába is bemehetett. Ám ő nem elégedett meg ennyivel: a futtbalbályán egy tiszteletkört is lefutott.

A Csepel.hu kérdésére elmondta, lassabban halad, mint ahogyan tervezte, mert be van gyulladva az Achilles-ínja, de hála a gyulladáscsökkentő krémeknek, már javul a helyzet és a kampány jelmondata is kötelezi: "Mutasd meg Te is, mire vagy képes"!

Esténként jut ideje internetezni és örömmel látta, hogy Facebook oldalainkon (Csepel és Csepel300) - ahol mindig beszámolunk az aktualitásokról vele kapcsolatban - sokan biztatják. „Nagyon jó érzés, hogy a kerületemben élő emberek ennyien és ennyire szorítanak értem, erőt ad”. - mondta el Varga Norman.

Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

Fotók: Varga Norman - 50 Days 50 Marathons

Ismét életre kelnek az egykori híres, csepeli piros hajók, melyeket a Magyar Kajak-Kenu Szövetség által szervezett versenyek legjobbjai vihetnek majd haza egy teljes esztendőre. Az egykoron legendás sporteszköz ezúttal a "WebEye Vándorhajó" nevet kapta.

A szövetség honlapjának írása szerint húsz évvel ezelőtt nagy figyelmet kaptak az utánpótláskorú versenyzők körében az úgynevezett „piros hajók”. A Csepelen készült sporteszközöket minden fiatal sportoló ismerte, és használóikat nagy elismerés övezte, akiknek a dicsőség egy évre szólt, versenytársaikat pedig motiválta a hajó megszerzésének lehetősége. A következő évben a legendás sporteszközt ugyanis az aktuális év győztes versenyzője örökölte meg.

Ennek a hagyománynak az újraélesztését vállalta fel két cég azzal, hogy három piros „WebEye Vándorhajó” elnyerését biztosítja az arra legméltóbbaknak a Kölyök IV. évfolyam, (14 évesek) korcsoportjában. A legjobban teljesítő leány kajakos, fiú kajakos és kenus egy évig használhatja majd ezeket a vándorhajókat.

A versenyzőknek két alkalommal kell megküzdeniük az elismerésért: 2012. június 9-12. között a Sukorói Országos Diákolimpia 2000 méteres egyes versenyszámában, valamint július 27-29. között, a szintén Sukorón sorra kerülő Gyermek, Kölyök, Serdülő Magyar Bajnokság 1000 és 4000 méteres egyes versenyszámaiban.

Légrádi Gábor

Forrás: MKKSZ

Fotó: Kitzinger Adrienn (A kép illusztráció.)

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében tisztelettel meghívom Önöket 2012. június 15-én 18 órára a Radnóti Miklós Művelődési Házba (1214 Budapest, Vénusz utca 2.) a "Nyirő József – A székelyek apostola" elnevezést viselő irodalmi estre. Az est előadója Takaró Mihály irodalomtörténész, bevezetőt mond Fráter Olivér történész

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Németh Szilárd

Csepel polgármestere

2012. június 7-én a Kazinczy Ferenc Általános Iskola tornaterme birkózó katlanná alakul át: a kerületi általános iskolák öt fős csapatai feszülnek egymásnak. Az eseményt Németh Szilárd polgármester nyitja meg, aki egykor a Csepelben birkózott Baracsi Imre tanítványaként. A porondmester Gulyás Zoltán edző.

Délben, a csapatok bemutatását követően megkezdődik a harc. Összesen hat mérkőzést izgulhatnak végig a jelenlévők.

Délután 2 órakor a meghívott vendégek, Ritter Árpád, a Budapest Birkózó Szövetség elnöke és Bánkuti Zsolt, a Budapesti Birkózó Szövetség tagja jelenlétében eredményhirdetés és díjkiosztó.

Kitzinger Adrienn – Csepel.hu

A fotó illusztráció, egy korábbi eseményen készült.

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete, mint Fegyelmi Tanács 2012. június 6-án (szerda) 17.00 órai kezdettel ülést tart, melynek helyszíne a Polgármesteri Hivatal Nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.)

Több mint húsz éve dolgozik kerületünkben Gyapjas Katalin, a Csepeli Védőnői Szolgálat vezető védőnője. A májusban zajló A születés ünnepe rendezvénysorozat főszervezőjét a csepeli születési adatokról és a védőnői feladatok ellátásáról kérdeztük.

- Hogyan alakult a kerületben a gyermekszületések száma az utóbbi években?

- A babák megszületése előtt védőnői szolgálatunk legelőször a várandós anyukákkal kerül kapcsolatba, ezért mindenekelőtt ők jelzik gyermekük világra jöttét nekünk. A kórházaktól – ahol éppen a kismamák szültek – hivatalos értesítést általában két-három hét múlva kapunk, így ha naprakész információval kell szolgálnunk, erre nem mindig hagyatkozhatunk. A területi védőnők minden hónapban összesítik az újszülöttek számát egyéb, munkával kapcsolatos adatokkal együtt, hiszen jelentési kötelezettségünk van. Csepelen évente körülbelül 600-650 baba születik: 2010-ben 667, 2011-ben 612 volt a születések száma. Ha az arányokat nézzük, a stagnálás után ma már sajnos inkább a születések számának csökkenése figyelhető meg. A védőnői ellátáskor nem feltétel, hogy a csecsemő lakóhelye csepeli bejelentett lakcím legyen, elég, ha a család életvitelszerűen itt él. Örülök annak, hogy az önkormányzattól tízezer forint értékű babacsomagot kap az újszülött családja: a természetbeni juttatást (pelenka, rugdalózó, játék, takaró) a védőnők fogják eljuttatni a csepeli kismamáknak.

- A védőnőknek nagyon sokféle feladata van.

- Így van. Úgy vélem, ezt a szakmát népszerűsíteni kell, mert egy fontos életszakaszban lépünk be a családok életébe, de kevesen tudják, hogy milyen sokrétű munkát végzünk. Sok fiatal család küzd az értékvesztés, gyökérvesztés problémájával. A mai fellazult erkölcsű világban a szülőknek szükségük lenne a nagycsalád segítségére, támogatására. A védőnők szakmai segítséget tudnak adni a női szerepre, párkapcsolatra, szülői szerepre való felkészülésben. A várandós anyákat gondozzuk, hogy egészséges babák jöjjenek a világra. Felkészítjük a fiatal asszonyokat az anyai teendőkre, a hosszantartó szoptatásra, a csecsemőgondozásra, arra, hogyan tudnak derűs, kiegyensúlyozott gyermekeket nevelni. Ha pedig a kicsi fejlődésében zavar támadna, tanácsot adunk, milyen jelekre figyeljenek, hová fordulhatnak segítségért. Ezt szolgálják az újabban bevezetett gondozási tervek, és a kötelező szűrővizsgálatok is, melyet 1 -3-6 hónapos korban, majd 1 éves kortól évente végzünk. A védőnők az óvodákban, később az iskolavédőnők az oktatási intézményekben követik figyelemmel a gyermekek fejlődését. Járványügyi feladatunk a védőoltások meglétének ellenőrzése, dokumentálása. A védőnői szolgálat feladata az is, hogy a szociálisan rászoruló családokat tájékoztassuk a kormány és a kerületi önkormányzat által juttatott támogatásokról, s az is a munkánk része, hogy karitatív tevékenység keretében babakelengyét, ruhát, tápszert, élelmiszert adjunk a rászorulóknak. A mienkhez hasonló szolgáltatások – piaci áron kínálva programjaikat – is megjelentek már. Az internet világában sok-sok információ éri a fiatalokat, rengeteg üzleti vállalkozás arra összpontosít, hogy azokat a családokat célozza meg, ahol hamarosan baba születik. Ebben az egyre bővülő kínálatban is segítünk eligazodni, tájékozódni. Szeretnénk, ha minél többen tudnának arról. hogy milyen segítséget tudnak nyújtani a védőnők. Bár napi nyolc órában, amikor adott esetben egy területi védőnőnek 240-260 gondozottja van, nehéz eredményes munkát végezni és az elvárásoknak megfelelően gondozni a családokat, mindent megteszünk azért, hogy helytálljunk. A szülőkkel is igyekszünk minél jobb, személyre szabott együttműködést kialakítani.

- A kerületben hány védőnő dolgozik?

- A megszületéstől egészen addig követjük a baba sorsát, amíg iskoláskorúvá válik. Különbséget kell tennünk az iskolai védőnők és a területi védőnők között, bár az alapképzésünk teljesen egyforma. Csepelen 21 területi védőnő és 13 főállású iskolavédőnő dolgozik. Bár egyedül megyünk ki a helyszínre, sohasem dolgozunk magunkban, hanem csapatmunkában gondolkodunk. Munkánk során bármelyikünkkel előfordulhat, hogy bántások vagy nehézségek érik, mert olykor találkozunk nagyon rossz körülmények között élő családokkal is. Mivel közösségben dolgozunk, ezért bármilyen probléma adódik, igyekszünk egymásnak segíteni. Jó érzés, hogy kolléganőim maximális bizalmát élvezem. Nem okoz megterhelést nekik az sem, ha néha társadalmi munkára buzdítom őket. A születés ünnepe például munkaidőn túli szervezést igényelt.

- Több éve ismeri az egészségügyet. Védőnői szakmájában tapasztalt-e változásokat?

37 év alatt nagyon sok minden történt. Hogy csak egyet emeljek ki: a szoptatás terén például forradalmi változás következett be. A hosszan tartó szoptatás a mostani szülőknek már természetes, s ezt tapasztalat és a tudomány is támogatja. A tápszerkutatások kapcsán az anyatejről egyre több ismeretünk van: ezen a területen is igyekeztem magam tovább képezni, kolléganőimet is erre biztatom.

Antal Zsuzsa

Bizonyítottság hiányában Deme Gábor és K. Tamás felmentését kérték ügyvédjeik a Fővárosi Törvényszéken kedden megtartott tárgyaláson. K. Ildikó harmadrendű vádlott esetében ügyvédje a vagyon elleni bűncselekmény helyett számviteli fegyelem megsértését vélte megalapozottnak. Magyar György, a sértett fél ügyvédje Deme és K. Tamás esetében a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását javasolta.

Kedden a három vádlott ügyvédjeinek védőbeszédeit hallgatta meg a bíróság. Először Stiller Magdolna, K. Tamás kirendelt védője beszélt, aki szerint körültekintő, alapos bizonyítási eljárás folyt, de a miértre máig nincsen válasz. Védence mellett elmondta, hogy K. Tamás normális családi életet élt, noha korábbi házassága nem sikerült. Az utóbbi tíz évben élettársával élt együtt „nagy békességben”, és nevelték annak a gyerekét. K. Tamásnak nem volt konfliktusa az iskolában, ahol a bűncselekmény történt, s indoka sem volt arra, hogy embert öljön. Nem igaz, hogy K. Tamás mindenhová elkísérte Demét, hiszen az iskola akkori gazdasági igazgatója egyedül kereste fel Tóth Mihály polgármestert és Podolák Györgyöt, az MSZP egykori parlamenti képviselőjét a pénzügyi visszaélések ügyében. Az intézményvezető és egy tanár megölése kapcsán az ügyvédnő is szólt egy lehetséges „álarcos” elkövetőről, akire K. Tamás egyfolytában hivatkozik, de az érthetetlen, hogy Deme miért nem látta azt a személyt. Deme ugyanis állítólag soha nem hazudott K.-nak, de ha ezt a mondatát vesszük alapul, akkor ebből két dolog következik: nem létezett álarcos támadó vagy Deme valótlant közölt. Deme szerepe azért is kérdéses, mert bűnsegédként, amivel vádolják, nem lehet rávenni mást egy gyilkosságra, csak felbujtóként…  Az ügyvédnő szerint semmiféle bizonyíték nincsen arra, hogy a két vádlott előre megbeszélte volna a bűncselekményt.

Ruttner megnevezte a gyilkost

Ruttner György, Deme Gábor ügyvédje a védence ellen szóló bizonyítékok közül csak azokra tért ki, amelyek esetleg kétségbe vonhatók. Azt mindenesetre határozottan közölte, hogy K. Tamás a gyilkos, s nevetséges a „csuklyás elkövetőre” való hivatkozása. Ruttner szerint a bűntény megoldásának kulcsa K. Tamás kezében van, aki azonban nem tett vallomást. Ha megszólalna, végre kiderülne, mi vezette a brutális emberölésre. Az ügyvéd képtelennek nevezte, hogy az iskolai pénzügyi elszámolási vita váltotta ki a gyilkosságot, mert szerinte Deme és az utóbb agyonlőtt Takács József intézményvezető békésen is rendezték volna az ellentétet. (Tudósítóként közbevetőleg megjegyzem, hogy az érvelés sántít, mert Takács szóban és levélben is felszólította Demét a pénzügyi visszaélések rendezésére, de nem járt sikerrel.) Ruttner szerint „fantázia szülte fikció, hogy a két vádlott előre megbeszélte a gyilkosság előkészületeit”. Újfent azt hangoztatta, hogy Deme a gyilkosság perceiben „rettegett”, mert ő lehetett volna a következő áldozat. (Tudósítói megjegyzésem: a gyilkosság helyszínén bizonyíthatóan egyetlen ember rettegett, az pedig Papp László tanár, aki a hangfelvételen valóban könyörgött az életéért.) Ruttner előhozakodott azzal, hogy Deme nem tartózkodott a gyilkosság közvetlen közelében, sőt, sem a lövéseket, sem a gyilkost nem látta. Deme állítólag elmenekült a színhelyről. (Megjegyzésem: ennek ellentmond az a tény, hogy K. Tamás és Deme között nyugodt hangon párbeszéd zajlott, márpedig ha Deme nem lett volna közvetlen közelben, hogyan beszélhetett hozzá K. Tamás?).  Az ügyvéd szerint Deme ellen nincsen bizonyíték, hogy részt vett az emberölésben, legfeljebb bűnpártolás miatt kérdőjelezhető meg a szerepe. De, tette hozzá Ruttner, „nem büntethető az, aki kényszer vagy fenyegetés hatása alatt cselekedett”. Az ügyvéd szerint sikkasztást sem követett el Deme, mert az eltulajdonított pénzt nem a saját javára, hanem az iskola, illetve a szocialista párt kasszájába juttatta.

„Békés megoldás” csőre töltött pisztollyal

Pörzse Sándor, K. Ildikó harmadrendű vádlott ügyvédje szerint védence legfeljebb a számviteli fegyelmet sértette meg, valamint okiratok hamisításért vonható felelősségre, de a pénzügyi visszaélésekért nem felelős.

Magyar György, a sértett fél jogi képviselője Ruttner Györgynek címezve közölte, hogy a védelem megállapításai szakmailag pontatlanok, mivel a bizonyítékokat nem lehet egyenként kiragadni, hanem összességében és összefüggésükben kell értékelni. Költői kérdésként vetette fel Ruttner kollégájának: vajon az számított „békés megoldásnak”, hogy K. Tamás csőre töltött pisztollyal és negyven tartalék lőszerrel igyekezett a megbeszélésre?  Vajon akkor, amikor Demét áldozatnak állította be ügyvédje, hogyan történhetett, hogy védencének eszébe sem jutott segíteni a valódi áldozatoknak? Miként lehetett, hogy a „rettegésben lévő” Deme nem a mentőket vagy a rendőrséget, hanem tanárokat hívogatott telefonon, majd átöltözött, Tescóba ment vásárolni a gyilkosság után?

Csarnai Attila

fotó: Halászi Vilmos

A fővárosi pedagógusnap alkalmából adtak át elismeréseket fővárosi intézmények pedagógusainak a Főpolgármesteri Hivatalban rendezett mai ünnepségen. Huszonöten kaptak Bárczy István Díjat, öten Pedagógus Szolgálati Emlékérmet és tizenketten címzetes igazgatói címet.

„Bár a pedagógusok oktatói tevékenysége mindenki számára megszokott, fejet kell hajtani az intézményi oktatók napi munkája előtt” – mondta köszöntő beszédében Pölöskei Gáborné, a Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetője. Úgy vélte, az oktatási intézmények pedagógusainak, vezetőinek kétszeresen nehéz a helyzetük; minden nap pedagógiával foglalkoznak – az intézmény érdekeit figyelembe véve –, másrészt pedig többet akarnak nyújtani az iskolának. Kiemelte, hogy a pedagógusnap az egyetlen nap, amely alkalmat ad arra, hogy írásos formában is nyoma legyen a pedagógusok megbecsülésnek.

Csomós Miklós oktatási és kulturális főpolgármester-helyettes arra emlékeztetett, hogy a napokban ünnepelték a Nemzeti Összetartozás Napját határainkon innen és túl. „Mi is összetartozunk, mint intézmények és fenntartók, az intézményen belül tanár és diák, diák és szülő, valamint tanár és szülő. Ez az összetartozás azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk egymásra, észre kell venni egymás baját” – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes.

A tavalyi pedagógusnap kapcsán – amikor feltette a kérdést, vajon könnyű-e ma magyarnak, könnyű-e pedagógusnak, mi több, magyar pedagógusnak lenni – Csomós Miklós felidézte, a kérdésre akkor adott válasza azóta sem változott. Nem könnyű, és nem lesz könnyű ezután sem. A főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott, „kicsit szomorú vagyok ebben a pillanatban, mert lehet, hogy ez az utolsó pedagógusnap, amikor együtt ünnepelnek az intézmények a fővárossal”, hiszen állami kézbe kerül az intézmények fenntartása.

Idézte Michelangelo mondását, miszerint „szobrot faragni nagyon könnyű, hiszen minden kőben ott van egy szobor, csak a fölösleges követ kell eltávolítani. A pedagógus munkája is ilyen, hiszen minden tanulónak ott van a lehetőség, csak ezeket meg kell valósítani, elő kell hívni, és a pedagógusok azok, akik ehhez értenek. Aki jól csinálja ezt és igazán felelősséggel teszi, azok mindannyian itt vannak, ők tudják, milyen nehéz jól bánni a gyerekekkel. Önök ebben élen járnak, az évtizedes munkájukkal bizonyították, hogy munkájuknak eleget tesznek” – mondta Csomós Miklós, további sok sikert kívánva a pedagógusoknak pályájukon.

Budapest Főváros Közgyűlése az Oktatási Bizottság javaslatára 2012-ben Bárczy István Díjatadományozott a fővárosban működő közoktatási és gyermekvédelmi intézmények azon munkatársainak, akik hosszú éveken át kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárultak a jövő generációjának neveléséhez, oktatásához, képzéséhez, és ezzel a főváros fejlődéséhez. A Bárczy István Díjakat Csomós Miklós főpolgármester-helyettes adta át.

A díjazottak:
Bertalan Zsolt (a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola nyugalmazott igazgatója), Dobákné Tábori Zsuzsanna (a Bp. XXI. ker. Csepel Önkormányzata Hétszínvirág Óvodájának pedagógusa), dr. Dobó Magda (a Fővárosi Önkormányzat Csecsemőket, Kisgyerekeket és Fogyatékosokat Befogadó Gyermekotthona intézményvezetője), Dóka Rita (Budapest Főváros Önkormányzatának Kossuth Lajos Gyermekotthona és Általános Iskolája igazgatója), Edényi László (a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója), Friedrich  Attila (a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola igazgatója), Gál Józsefné (a XVIII. kerületi Csontváry Kosztka Tivadar Általános és Alternatív Iskola igazgatója), Gavallérné Kancsal Ágnes (a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatója), Házlinger György (a Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója), Horti Andrásné (a Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola igazgatója), Horváthné Fükő Zsuzsanna (Budafok-Tétény XXII. kerület Egyesített Óvodájának vezetője), Kis Mihály (az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola igazgatója), Kurucz Gyuléné (a IV. kerületi Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ óvodavezetője), Lánczos Eszter (Budapest Főváros Önkormányzatának Zirzen Janka Gyermekotthona igazgatója), Nits Márta (a XVIII. kerületi Kandó Téri Általános Iskola tanára), Sárai Zoltán (a IV. kerületi Homoktövis Általános Iskola tömegsportedzője), Schuszter Pálné (nyugalmazott óvodapedagógus), Suki András (a Rajkó-Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Táncművészeti és Zeneművészeti Szakképző Iskola tanára), Szénégető Krisztina (a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója), Szöllősiné dr. Vári Zsuzsa (a XII. kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatója), Tóth Balázsné (a XII. kerületi Orbánhegyi Óvoda vezetője), Tóth Zoltán (a XXI. kerületi Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola igazgatója), Varga János (az Eötvös József Gimnázium tanára), Virágh Krisztina (a Varga Katalin Középiskolai Kollégium igazgatója), Wettstein József (a Piarista Gimnázium tanára).

Pedagógus Szolgálati Emlékéremben részesült a pedagógus pályán legalább 25 évet eltöltött, nyugállományba vonuló hat pedagógus:

dr. Benedek István (az Ady Endre Gyakorló Középiskolai Kollégium igazgatója), Csabay Katalin (a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai  Szolgáltató Központ igazgatója), Fekete János (a Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola nyugállományba vonult igazgatója), Nádas Pál (Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, EGYMI és Diákotthon igazgatója), Dr. Schäffer István (a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium nyugállományba vonult igazgatója), valamint Zombori Béla (az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium nyugállományba vonult igazgatója).

A tanév végén több olyan intézményvezető megbízása jár le, akik sok éven át tanárként, majd vezetőként kiemelkedő tevékenységet folytattak. Az intézmény élén legalább tíz éven keresztül folytatott eredményes vezetői munkája elismeréseként, a Fővárosi Önkormányzat címzetes igazgatói címet adományozott 12 pedagógusnak. 

A díjazottak: 

dr. Benedek István (az Ady Endre Gyakorló Középiskolai Kollégium igazgatója), Csabay Katalin (a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ igazgatója), Mózes Tamás (a Budapesti Szolgáltató- és Kézművesipari Szakképző Iskola igazgatója), Haigl Béla  (a Gennaro Verolino Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon igazgatója), Ákos János (a József Attila Középiskolai Kollégium igazgatója), Fekete János (a Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola nyugállományba vonult igazgatója), Nádas Pál (a Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, EGYMI és Diákotthon igazgatója), dr. Schäffer István (a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium nyugállományba vonult igazgatója) , Kiss Mária (a Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója), Péteri György (a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola igazgatója), Bertalan Zsolt (a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola nyugállományba vonult igazgatója), valamint Zombori Béla (az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium nyugállományba vonult igazgatója).

www.budapest.hu