Második alkalommal hívták meg az érdeklődőket egy irodalmi kávéházi beszélgetésre a Királyerdei Művelődési Házba hétfőn, ahol ezúttal Szentmártoni János, József Attila-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnöke kérdezte Filip Tamás költőt, a Magyar Napló című folyóirat versszerkesztőjét a költészetről és verseiről. A beszélgetésre a korábbihoz képest többen, legalább kéttucatnyian voltak kíváncsiak.

A csepeliek számára mindkét költő ismert személy, hiszen Csepelen élnek, és nem először találkoztak közönségükkel. Szentmártoni János érdeklődésünkre elmondta, hogy az irodalmi kávéházi beszélgetés jó ötlet, mert az írók ily módon közelebbről megismertetik az olvasókkal a kortárs irodalmat. Erre pedig nemcsak a Belvárosban nyílik mód, hanem egy külső kerületben, Csepelen is.

Filip Tamás a költőtárs kérdéseire elmondta, hogy személyisége és szemlélete végigkíséri az életben, s ez nyomot hagy a versein. Ekképpen ugyanaz a vers születik meg újra és újra, csak más formában és megközelítésben. Gyerekkorára úgy emlékezett, hogy „csöndes és nyugodt világ vette körül”. A csepeliség lényege a sajátos erdős táj, amely változott, de maradt is még belőle. Verseire nem véletlenül jellemző a filmszerűség, hiszen szerette a filmeket, és serdülőként még arra is gondolt, hogy rendező lesz. A kortárs irodalomban jó tendenciának tartja, hogy újra erősödik a közéleti szerepvállalás hangja, amely megszakításokkal mindig jellemezte a magyar irodalmat. Néhány író szájából elmésként hathatott a mondás -- „az irodalomnak nem népben-nemzetben, hanem alanyban és állítmányban kell gondolkodnia” --, de ez az állítás hamisan cseng, mert inkább bonmotnak jó és leszűkíti az irodalmi kereteket. Verseinek közérthetőségéről úgy fogalmazott, hogy „amikor írok, mindjárt olvasó is vagyok”. A hagyományos folyóirat-irodalomról úgy vélekedett, hogy kezd elsorvadni, s egyre jobban az interneten jelennek meg a különféle írások ellenőrizetlenül, ami a minőségi szépírás rovására megy.

Filip Tamásnak az ünnepi könyvhéten jelent meg újabb, már a nyolcadik verseskötete; a szerző a kötet néhány darabját fel is olvasta a beszélgetés során. Az Édes hazám című válogatott verseskötetben szintén több költeményét megjelentették.

cs. a.

A magyar női és férfi U20-as atlétika válogatott június 9-én Szlovéniában mérte össze tudását a hasonló korú cseh, horvát és szlovén atlétákkal, a csepeli Répási Petra lett a legfiatalabb győztes.

A Csepeli DAC sportolója az U20-as válogatott tagjaként állt rajthoz Slovenj Gradec városában, 200 méteres síkfutásban. Az ifjúsági lányok mezőnyében Petra 24.62 mp-es idővel, egyéni csúccsal nyerte meg versenyszámát. Az országonként közel 70 fős női és férfi csapatok több versenyszámban mérték össze tudásukat, s a csepeli sportolót is soraiban tudó lány válogatott 202 ponttal megnyerte a versenyt, a fiúk a második helyen végeztek, míg az összetett csapatversenyt a magyar válogatott nyerte meg 397 ponttal.

Deák Balázs vezetőedző beszámolója szerint a Csepeli DAC sportolói a Budapest bajnokságon is jól teljesítettek: Szabó Beatrix távolugrásban 569 cm-es ugrással a 2. helyet szerezte meg, míg a bajnokság keretében rendezett serdülő versenyen Jezsek Brigitta (távolugrás és 100m futás) illetve Kavecsánszki András (távolugrás, és 800méteres futás) egy-egy első és második helyezést értek el.

Légrádi Gábor

Forrás: Csepeli DAC, MASZ

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket 2012. június 21-én tartandó lakossági fórumára, melynek témája a közelmúltban elindult királyerdei és hárosi szennyvízcsatornázás.

Időpont: 2012. június 21. (csütörtök) 17 óra

Helyszín: Királyerdei Művelődési Ház színházterme (1213 Budapest, Szent István út 230.)

Magyarországon elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket, egész közösséget megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhatnak – szögezte le beszédében Orbán Viktor az ügyészség napja alkalmából tartott hétfői budapesti ünnepségen. Magyarország megújításában komoly feladat hárul az igazságszolgáltatás teljes rendszerére, és ebből a nehéz munkából nyilvánvalóan az ügyészeknek is ki kell venniük a maguk részét - hangsúlyozta a kormányfő.

Beszéde elején a kormányfő köszöntötte az őt is tanító, a résztvevők között helyet foglaló egyetemi oktatókat. Orbán Viktor hangsúlyozta: a mostani kormányt egy olyan nemzedék alkotja, vezeti, amely feltétlen tisztelettel van azok iránt a jogászok iránt, akiknek a tudását, felkészültségét köszönheti.

Orbán Viktor aláhúzta: az új alaptörvény egyértelműen rendezi az ügyészség helyzetét. Egyértelművé teszi a parlamenthez való viszonyát, és azt is, hogyan kapcsolódik a kormányzathoz, hogyan dolgozik együtt más alkotmányos intézményekkel. Az alaptörvényben egyértelműen rendeztük az ügyészség helyét és szerepét, a „láthatatlan alkotmány” nehezen értelmezhető szabályai után egyértelmű, világos és látható alkotmányt, valamint  egyértelműen értelmezhető szabályokat teremtettünk. Megvalósítottuk az ügyészség teljes szervezeti egységességét, meghatároztuk az ügyészség nem büntetőjogi feladatait, a bírákra és ügyészekre vonatkozó szabályokat – ahol szükséges volt – harmonizáltuk. Új igazságszolgáltatási bírósági rendszert alkottunk, hamarosan elkészül az új Büntető Törvénykönyv (Btk.), valamint az új Polgári Törvénykönyv, és új közigazgatási rendszert is felépítettünk – sorolta a miniszterelnök. Két évre ez nem tűnik kevésnek, sokat léptünk előre – jegyezte meg a kormányfő.

Magyarországon elmúltak azok az idők, amikor súlyos, az embereket, egész közösséget megrázó bűncselekmények büntetlenül maradhatnak. Elmúltak azok az idők, amikor bárki úgy készülhetett akár kisebb, nagyobb, vagy egészen komoly bűncselekmény elkövetésére, hogy abban bízhatott, megúszhatja – szögezte le Orbán Viktor. Elmúltak ugyanakkor azok az idők is, amikor ártatlan tüntetőket tömegesen küldtek előzetes letartóztatásba, amikor az alapjogaikat szabadon gyakorolni próbáló magyar emberek szenvedhettek életre szóló testi és lelki sebeket – fűzte hozzá.

Orbán Viktor aláhúzta: Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás. Sok hibát kijavítottunk már, de van még feladatunk bőven. Magyarország megújításában komoly feladat hárul az igazságszolgáltatás teljes rendszerére, és ebből a nehéz munkából nyilvánvalóan az ügyészeknek is ki kell venniük a maguk részét – fűzte hozzá. A kormányfő emlékeztetett: az ország 2010 előtt a felbomló rend állapotában volt, amelyet részben az ügyészeknek kell helyreállítaniuk. Magánhadseregek grasszáltak, voltak az országnak bizonyos részei, ahová a törvény ereje nem, vagy csak korlátozottan ért el. A politikai osztály egy része úgy érezhette, hogy a törvények felett áll, és mindent megtehet. Olyan folyamatok indultak el, amelyek kikezdték a társadalom morális rendjét, és lerombolták az emberek biztonságérzetét – sorolta a kormányfő.

Ráadásul ezeket a hibákat egy európai válság közepette kellett kijavítanunk – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve: Európa eddig nem bizonyult sikeresnek a kívülről érkező kihívások elhárításában, és „a saját maga által okozott problémák kezelésében sem jeleskedett”.

Azt vállaltuk, hogy az állam legalapvetőbb funkcióját, a biztonság szavatolását helyreállítjuk és megerősítjük – hangsúlyozta a kormányfő. Mint mondta, ebben a munkában elsőrendű szövetségesként tekintettek az ügyészségre. A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy Önök még jobban végezhessék a munkájukat – fordult az ügyészekhez. Úgy fogalmazott, ennek érdekében megerősítik a bűnüldöző szervezeteket, szigorítják a jogszabályokat, több rendőr segíti a bűnüldözők munkáját, és teljesen megújítják, a „mai élet valós kihívásaihoz” igazítják a büntetőjogot az elfogadás előtt álló új Btk.-ban.

Orbán Viktor leszögezte, a „józan ész azt diktálja, hogy a többszörösen visszaeső, erőszakos bűnözőktől óvjuk meg az embereket”. Hasonlóan a józan ész diktálja azt is, hogy ne tűrjük, hogy az erőszak állandó monopóliumát megkérdőjelező, paramilitáns  csoportok tevékenykedjenek Magyarországon – emelte ki.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, az ügyészek vállán óriási felelősség nyugszik, mert megvédik a magyar embereket, tulajdonaikat, intézményeiket. Mindezt úgy teszik, hogy minden körülmények között, csak és kizárólag a törvények és azok szelleme határozza meg tetteiket – jelentette ki. A kormányfő arra kérte őket, hogy munkájuk során tartsák szem előtt az egész magyar nemzet érdekét is. Ez adhat a kitűnő szakmai munka mellé kikezdhetetlen erkölcsi tartást is mindannyiuknak – húzta alá Orbán Viktor.

(fidesz.hu)

A szép magyar nóta és népdalok kedvelőinek húzták a hegedűt Suki András és zenekara a szombat esti Kunszentmiklósi Művészeti Esten. Mint arról már az elmúlt év novemberében a Csepel.hu beszámolt, a Csepeli Népdal és Nótakör Kulturális Hagyományőrző Egyesület, valamint az őket elkísérő művészek nagysikerű énekes- táncos műsort adtak a kunszentmiklósi sportközpontban.

Viszonzásul a csepeliektől kaptak meghívást a Bács-Kiskun megyéből érkezők, akiket az est főszervezője, Balogh Ernő önkormányzati képviselő fogadott a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Házban. A 43 fellépő vendéget a nótakedvelő kerületiek – köztük Morovik Attila alpolgármester is – megtisztelték részvételükkel - így az új elnök, Monoki Tamás is megjelent.

A művészeti est fellépő vendégeit Kunszentmiklós polgármestere, Bődi Szabolcs konferálta végig, vidám hangulatot teremtve a csepeli közönségnek. Először a Kiss József Daloskör énekesei lassú- és gyors csárdásokat daloltak, majd a Szappanos Lukács Népdalkörösök kunsági pásztor dalcsokorral és bordalokkal lepték meg a közönséget. Ezután nagy tetszést aratott a Kiskunsági Néptáncegyüttes felcsiki muzsikájukkal, kalotaszegi-, kunszentmiklósi- és Jókai polgári táncukkal. A közel két órás műsor zárásaként a csepeli népdal és nótakörösök köszönetük jeléül magyar nótákat adtak elő, aztán velük együtt énekelve a kunszentmiklósi vendégcsapat a Széles a Balaton vize keskeny a híd rajta és a Zöldre van a rácsos kapu festve kezdetű népdalokkal búcsúztak a csepeliektől.

Antal Zsuzsa

fotó: Zarándi Bence

Az Ady lakótelepen a Családsegítő Közösségi Ház által szervezett "Lakótelepi társadalmi akciók" című rendezvénysorozat június 8-án a végéhez ért. A záró rendezvényen a szervezők minden ott élő generáció számára színvonalas programokat szerveztek a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.

A záró rendezvényen 15.00 órától 17.00 óráig a szervezők kézműves foglalkozásokkal, arcfestéssel, lufihajtogatással és bohócműsorral szórakoztatták a gyermekeket, majd a szüleik és a nagyszüleik örömére a Csepeli Nóta Népdal és Hagyományőrző Egyesület műsora következett. Őket követően Geburth Sándor örökzöld zenéket tartalmazó műsora biztosította a jelenlévők számára a jó hangulatot.

A Családsegítő Közösségi Ház munkatársai más források felkutatásával ezt követően is gondoskodnak róla, hogy továbbra is szolgáltatni tudják a színvonalas programokat az ott élők szabadidejének tartalmas eltöltéséhez.

Háttér:

A Humán Szolgáltatások Igazgatósága (korábbi Csepeli Szociális Szolgálatnak) és a Csevak szervezésében az Új Magyarország Fejlesztési Terv KMOP-5.1.1/C-2f-2009-0004 jelű pályázatának a keretében nyert támogatással megvalósított „Ady lakótelep integrált szociális rehabilitációja” elnevezésű, azaz „Ady projekt” 2009. október 5-én indult.

zelei

fotó: Zarándi Bence

Június 9-én, szombaton 22.00 órától vasárnap 04.00 óráig szakaszos korlátozások és teljes útlezárások várhatók rendőri irányítás mellett a Corvin úti csomópontban.

Kérjük, fokozott figyelemmel közlekedjenek a jelzett útszakaszon!

Mint arról már a Csepel.hu is beszámolt, június 5-én a Fővárosi Önkormányzat épületében két csepeli pedagógus is Bárczy István Díjat vehetett át Tarlós István főpolgármestertől: Dobákné Tábori Zsuzsanna, a Hétszínvirág Óvoda óvodapedagógusa és Tóth Zoltán, a Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola igazgatója.

Németh Szilárd polgármester még januárban terjesztette fel a két pedagógust az elismerésre az alábbi indoklásokkal: Dobákné Tábori Zsuzsanna „magas fokú szakmai igényességével, munkásságával eredményesen szolgálja a csepeli gyermekek óvodai nevelését”, Tóth Zoltán pedig „a tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása terén elért kiemelkedő szakmai tevékenysége, sikeres közéleti és vezetői munkája elismeréseként” érdemelte ki a Bárczy István Díjat.

Ugyanezen a napon Suki András, a Vienna Konservatorium Budapest és az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium tanára szintén Bárczy István Díjat vehetett át "a hátrányos helyzetben élő cigány-roma gyermekekért a zene segítségével végzett áldozatos oktató tevékenysége elismeréseként".

A Fővárosi Közgyűlés 2009-ben alapította meg a Bárczy István Díjat, amellyel a fővárosban működő közoktatási és gyermekvédelmi intézmények azon munkatársait ismeri el, akik hosszú éveken át kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárultak a jövő generációjának neveléséhez, oktatásához, képzéséhez, és ezáltal a főváros fejlődéséhez.

Az alábbiakban a két pedagógus kitüntetési javaslatát olvashatják:

KITÜNTESI JAVASLAT

Bárczy István Díj

Név: Dobákné Tábori Zsuzsanna

Munkahelye: Hétszínvirág óvoda

Beosztása: óvodapedagógus

A kitüntetési javaslat indoklása:

Dobákné Tábori Zsuzsanna óvodapedagógus 1975-től 11 évig, majd 1994-től dolgozik folyamatosan a Kiss J. alt. u. 22-26 sz. óvodában, mely jelenleg a csepeli Hétszínvirág óvoda tagóvodája.

1978-ban szerzett óvónői diplomát a Budapesti Tanítóképző Főiskola óvónői szakán. Óvodapedagógusi nevelőtevékenységét kiemelkedő hivatástudattal, gyermekszeretettel végzi.

Pedagógiai, pszichológiai irányú szakmai érdeklődése egyre magasabb szintű elméleti tudás megszerzésére motiválja.

Nagy hangsúlyt helyez a gyermekek hazafias nevelésére, szívügyének tekinti a nemzeti ünnepek méltó megünneplését. Jó ízlésével hozzájárul az óvoda esztétikai arculatának gazdagításához.

A szakmai munkáját elkötelezetten képviselő személyiség, érdeklődésének középpontjában, a gyermekek egészségnevelése, mozgásfejlesztése, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása áll.

Az óvoda tárgyi felszereltségének javítása érdekében pályázatot is készített, mellyel hozzájárult a mindennapi mozgásfejlesztés feltételeinek biztosításához.

A minőségfejlesztési feladatok végzése során értékes tapasztalataival, a minőségi körökben megnyilvánuló aktivitásával segíti az intézmény minőségfejlesztő programjának megvalósulását.

Szívesen kapcsolódik mindazon rendezvények szervezésébe, melyek az óvodába járó gyermekek és családjaik számára élményt nyújtanak (pl. Családok napja, mesejelenetek eljátszása, farsang, Vásári mulatság stb.).

Lelkiismeretesség, megbízhatóság, és kellő határozottság jellemzi az értékek képviseletében, ezért javasoljuk számára a Bárczy István – díj odaítélését.

Budapest, 2012. február 2.

Németh Szilárd

"Magas fokú szakmai igényességével, munkásságával eredményesen szolgálja a csepeli gyermekek óvodai nevelését."

KITÜNTETÉSI JAVASLAT

Bárczy István Díj

Név: Tóth Zoltán

Munkahelye: Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola

Beosztása: igazgató

Eddigi kitüntetései: Csepeli Gyermekekért, 1999.; Éltes Mátyás-díj, 2004.

Kitüntetési javaslat indokolása:

Tóth Zoltán igazgató úr 1986-tól vezeti a csepeli Mészáros Jenő Speciális Általános Iskolát. Gyógypedagógusként végzett 1977-ben, majd 11 évig dolgozott tanárként egy óbudai kisegítő iskolában, s ezt követően pályázat útján került jelenlegi beosztásába, amit szakmailag elismerésre méltó módon, lelkiismeretesen, minden területet folyamatosan figyelemmel kísérve lát el. Kiegyensúlyozott személyiség, rátermett vezető, aki nem csak kollegáival teremtett harmonikus munkatársi kapcsolatot, hanem pedagógiai tapintattal, körültekintő módon működik együtt a szülőkkel is, akik elfogadják tanácsait, intézkedéseit. A speciális általános iskola minden bizonnyal a pedagógiai gyakorlat legnehezebb terepe, ahol nem csak a tanulókkal van számottevő gond, hanem a szülők egy része is problémás személyiségű. Tóth Zoltán igazgató úr tevékenysége során nem csak szakmapedagógiai feladatokat lát el sikeresen, hanem nagyfokú empátiával közelít a szülők gondjaihoz is, és sikeresen old meg szocializálatlanságból eredő konfliktusokat is.

A tanulókkal – akiknek közel egyharmada halmozottan hátrányos helyzetű - kifejezetten jó a kapcsolata, és hozzáértően rendezi a körükben felmerülő iskolai és a szülői házhoz köthető problémákat. A tanulók értelmi akadályozottságából, sokuk családi hátterének rendezetlenségéből fakadó antiszociális megnyilvánulásait körültekintő módon,  pedagógiai tapintattal kezeli és rendezi.

Az intézmény történetében egyedülálló módon, több mint negyed százada vezeti az iskolát dicséretes szakmai felkészültséggel, s ez idő alatt elismert színvonalú pedagógiai műhelyt teremtett, ahol nem csak a tanulók érzik jól magukat, kapnak igényes képzést, hanem munkatársai is nyugodt körülmények között, alkotó módon végezhetik nem könnyű munkájukat.

Vezetőként több korszerű pedagógiai eljárást honosított meg iskolájában (Meixner-módszer, Sindler-terápia, Ayres-program), amelyet munkatársaival sikeresen alkalmaz a gyermekek fejlesztésében hatékony felzárkóztatásuk, sikeres továbbtanulásuk és eredményes társadalmi beválásuk érdekében. Ezt a célt szolgálja az általa létrehozott és hosszú évek óta eredményesen működő Algernon Alapítvány, amely az iskolában végzett tanulók szakmai képzésében, és munkába állásában tölt be hiánypótló szerepet.

Az iskola működteti a kerületi logopédiai hálózatot, s Tóth Zoltán igazgató úr kezdettől fogva hozzáértéssel szervezi a beszédhibás gyermekek szakszerű ellátását, s kiemelkedő  szerepe volt abban, hogy két évtizede sikerül megszervezni a kerületben az óvodások komplex diszlexia szűrését. Vezetői kvalitásainak, kiemelkedő szakmai felkészültségének, és emberi magatartásának meghatározó szerepe van abban, hogy iskolája pedagógiai színvonala, a tanulók felkészültsége, neveltségi szintje elismerésére méltó, a pedagógusok nevelő-oktató munkájukkal sikerrel ellensúlyozzák a családi környezet negatív hatásait.

A speciális iskolák számára alapított tanulmányi versenyek mellett hosszú évek óta szervezi a tanulásban akadályozott gyermekek színjátszó körét, s hozzáértésének köszönhetően több első helyet, aranydiplomát, és egyéb elismeréseket értek el tanítványai a különböző fesztiválokon, még az ép értelmű tanulók versenyein is.

Figyelemmel kíséri a legfrissebb szakmai eredményeket, több pedagógiai publikációja jelent meg, rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, és munkatársait is a folyamatos önképzésre ösztönzi. Elvégezte a közoktatás-vezetői szakot, és évek óta gyakorlatvezető tanárként feladatot vállal a közoktatási vezetők képzésében. Iskolája szakmai elismertségét mutatja, hogy gyakorlóterepként segíti a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára, a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolára járó hallgatók felkészítését, de egyéb segítő foglalkozású szakembereket képző intézmények hallgatói is hospitálnak az iskolában, s emellett sűrűn tartanak nyílt bemutatókat, s fogadnak továbbképzésre járó pedagógusokat.

„Csepel joggal lehet büszke erre az intézményre, mert feladatait kiválóan látja el, önállóságával, innovációs gyakorlatával a hasonló intézményeknek példát mutathat.”- olvasható egy szakértői véleményben, ami az iskola szakmai munkájáról készült. Ez mindenekelőtt Tóth Zoltán igazgató úr érdeme, akinek több mint negyedszázados, kiemelkedő szakmai tevékenysége, sikeres vezetői munkája alapján javasoljuk a Bárczy István-díj odaítélését.

Budapest, 2012. január 25.

Németh Szilárd

"A tanulásban akadályozott tanulók nevelése-oktatása terén elért kiemelkedő szakmai tevékenysége, sikeres közéleti és vezetői munkája elismeréseként"

Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

Az 1957-ben letartóztatott, 1958-ban halálra ítélt, majd nyolc hónapi siralomház után kegyelmet kapott, majd több évet börtönben töltött,  75. születésnapját ünneplő Wittner Máriát köszöntötték 56-os harcostársak, barátok, politikusok. A Testnevelési Egyetem előadótermét zsúfolásig megtöltő vendégek előtt Balog Zoltán úgy fogalmazott, nincs az életben nagyobb kincs annál, mint az igazságért harcolni, és az igazsággal legyőzni milliók hazugságát, fegyverét, gonoszságát. Képgalériánk megtekinthető itt.

Köszöntő beszédében Balog Zoltán aláhúzta: vannak közöttünk néhányan, akik azt a tíz-egynéhány napot úgy belevésték a lelkükbe, szívükbe, vagy belevésették velük, hogy azután arról szólt az egész életük; ebből a tíz napból lett minden. Ebből az alig több mint tíz napból lett a 200 nap is a siralomházban a halálra várva, a 13 év börtön, utána még húsz év egy tágasabb börtönben, Magyarországon – utalt a politikus Wittner Mária megpróbáltatásaira. A miniszter felidézte az 56-os halálraítélt egyik interjúját, ahol Wittner Mária azt mondta, hogy néha azt gondolta, jobb lett volna nem tovább élni, mert sokszor nehezebb tovább élni, mint ottmaradni, befejezni, abbahagyni, lezárni. De nektek, itt néhányótoknak az a sors jutott, hogy tovább kellett élni – húzta alá a miniszter.

Nincs az életben nagyobb kincs annál, mint az igazságért harcolni, és az igazsággal legyőzni milliók hazugságát, fegyverét, gonoszságát. Ez az igazság győzött, még ha hiányzik is ebből a győzelemből sok minden. Azért kell megünnepelnünk Wittner Mária születésnapját, hogy a gyerekeink, unokáink tudják azt, hogy a szabadságnak ára és értéke van – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter hangsúlyozta, Magyarországot nyolc év után ismét újjá kell építeni a romokból, mint ahogyan az történt hatvan, vagy több mint kilencven éve. Ha ebben az újjáépített Magyarországon nem lesz benne az a tudás gyerekeink fejében és szívében, hogy a szabadságnak ára és értéke van, akkor nagyon szegény lesz az a Magyarország még akkor is, ha a gazdasági növekedés megindul.

1956 öröksége nélkül Magyarország nem Magyarország, és gyermekeink, unokáink sem lehetnek igazán magyarok. Meg kell értetni gyermekeinkkel, unokáinkkal azt is, hogy a szabadságnak ára van. Mert aki nem tudja, hogy a szabadságnak ára van, az akkor is rab lesz, amikor már szabad lehetne, vagy a könnyen kapott szabadságot eltékozolja, mert nem tudja, hogy milyen értéke van – fogalmazott Balog Zoltán.

1956-ért és az azóta eltelt 56 év miatt szeretünk téged, ezért óvunk, ezért védünk téged, ezért nem adunk oda senkinek. És van még egy fontos ok, a legfontosabb, azért szeretünk, mert szeretetre méltó vagy – zárta köszöntő beszédét Balog Zoltán.

"A némaságra ítélt száj kinyílt, és nekünk szólni kellett"

Wittner Mária felidézte, korábban mindig úgy érezte, hogy őket, 56-osokat a nemzet szégyenpadjára akarták ültetni. Ott ültünk sokáig, de nem lehajtott fejjel, hanem összeszorítva az állkapcsot makacsul, konokul, kitartottunk addig, amíg el nem jött az az idő, hogy megszólalhattunk. A némaságra ítélt száj kinyílt, és nekünk szólni kellett – fogalmazott.

A fideszes képviselő leszögezte: helyre kell tenni 56-ot, úgy, ahogy valójában történt, minden gyalázat és mocskolódás nélkül, mert a forradalom nagyon szép volt. Nagyon egyek voltunk, és ez volt a legnagyobb dolog – fűzte hozzá.

Nagy bajban van az ország, nekünk nem elmenni, hanem ittmaradni kell - fogalmazott Wittner Mária Gyurcsány Ferenc elhíresült mondása kapcsán. Együtt kell felépítenünk az országot, együtt kell kilábalnunk a gondokból. Wittner Mária mindenkinek türelmet és együttműködést kívánt. Mert hazánk csak egy van, és nekünk ezt kell felépítenünk – hangsúlyozta a fideszes képviselő.

A köszöntő ünnepségen Wittner Mária előtt tisztelgett a jászfényszarui huszár bandérium, énekelt Petrás Mária népdalénekes, és bemutatták „A Magyarok vére” című előadást, melyet Koltay Gábor rendezett Wittner Mária emlékei alapján. Az 56-os harcostársak nevében Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság vezetője mondott beszédet.

Wittner: Nem lehet abbahagyni + videó

A 75. születésnapját ünneplő Wittner Mária volt pénteken az m1 Ma reggel című műsorának vendége.

Wittner Mária elmondta, a kivégzés árnyékéban döbbent rá arra, hogy őt tulajdonképpen éltre ítélték. Ez az életre ítélés sokkal nehezebb, mert nagyon nagy keresztet tesz az ember vállára. Amikor az egyik társamat elvitték, akkor megesküdtem, ha egyszer módom lesz rá, én nem hallgatok, emlékezni fogok rájuk, és teszem azt, amit tenni kell értük – fogalmazott Wittner Mária.

A fideszes képviselő aláhúzta: a halottakért sokkal könnyebb harcolni, ők már nem rivalizálnak. Viszont a halottnak is kijár az igazság. Nagyon nagy harcba került, hogy Tóth Ilonának igazságot szolgáltassanak, hiszen gyalázatos módon végezték ki – fűzte hozzá.

Én megérzem, ha valaki belső meggyőződésből beszél az 56-os forradalomról; ez egy belülről jövő kisugárzás, nem lehet letagadni. Azt szoktam mondani, 56 forradalma még nem ért véget, akkor fegyverekkel harcoltunk, vér festette be a pesti utcákat, ma viszont szellemi síkon folytatódik ez a harc. Ezt folytatni kell, nem lehet abbahagyni – jelentette ki a politikus.

Wittner Mária megdöbbentő példaként említette, hogy egy, a tanárképző főiskolán - az MSZP-SZDSZ nyolc éves kormányzása idején - végzett diák azt mondta, hogy ellenforradalomként tanították 56-ot, és amikor ő forradalomról beszélt, akkor lerontották a jegyét. Itt tartottunk, és ezért kell hatványozottan küzdeni és harcolni – jegyezte meg Wittner Mária.

(fidesz.hu)

„Eminescu vérmes antiszemitizmusa és nacionalizmusa kritikusok és moralisták hordáját hívná ki maga ellen, akik a legjobb esetben is kioktatnák Románia kötelezettségeiről a kisebbségekkel szemben, a humanitárius hozzáállásról, francia szövetségeseinkről stb.” Mircea Eliade filozófus és vallástörténész írta ezt 1936. július 5-én a Vremeában.

Eliade a legismertebb román értelmiségi. Amúgy a Vasgárda aktív tagja, szintúgy antiszemita, és nem utolsósorban magyargyűlölő. Éppen olyan magyargyűlölő, mint Geo Bogza. Akinek Jakob Oniszia című novellája világirodalmi remekmű, már 14 évesen forgatókönyvet írtam belőle, és hosszú-hosszú ideig dédelgettem az álmot, hogy majd én fogom megfilmesíteni. Arról az Eminescuról írta ezt Eliade, akinek minden sarkon szobra van Romániában, lévén a románság nemzeti költője. Méltán az. Publicisztikája pedig mélyen és fanatikusan antiszemita. Csak a legenyhébbet idézzük tőle: „Ahol Európában emancipálják a zsidókat, beleavatkoznak az ország kultúrájába, meghamisítják és elrontják azt.” Ettől még ugye nem fogják Eminescut kiutálni a román szellemi panteonból? Gondolom, nem. Már csak azért sem, mert a román rendszerváltás hajnalán a román zsidó hitközség felemeli szavát Eminescu mellett, mondván, Eminescu attól függetlenül óriási költő, hogy antiszemita írásai voltak. A magyar rendszerváltás hajnalán Landeszmann rabbi arról értesített bennünket, hogy a magyar kultúra a fütyülős barackból és a bő gatyából áll. Hmm… Amúgy a Beszélőben értekeztek néhány esztendeje arról, vajon mekkora is a felelősségük a román értelmiségieknek a második világháborúban s azt megelőzően elkövetett bűnökért: „Eliade nemzedékének sokkal súlyosabb a felelőssége, mintha csupán megtévelyedett »párttagok« vagy »útitársak« lettek volna. Politikailag támogatták a Gárdát, ezenfelül pedig a Gárda minden cselekedetéhez ideológiai támogatást szolgáltattak. Nekik köszönhető a gyilkosságok, sőt pogromok »ideológiai, metafizikai magyarázata«. A vasgárdista jelenség éppen azért olyan hosszú életű, mert olyan ragyogó elmék propagálták, mint például Cioran és Eliade.” 

Fontos mondatok ezek, a nagy Nyirőzés és nyilasozás közepette. S ha már felmerült Cioran neve, álljon itt egy idézet tőle is: „A magyarok messziről gyűlölnek, a zsidók középen, centrumunkban. Miként asszimiláljuk mi, szegény nép a történelem legirreduktibilisebb jelenségét. Egy népet, amelynek aktívumát a történelem legnagyobb népein aratott győzelmei alkotják, miként asszimilálhatna egy olyan nép, amely a magyarok, törökök és görögök sötétjében látott napvilágot? A zsidó vitalitás olyan agresszív és a zsidó szerzési vágy olyan szívós, hogy ezzel a munkás és kizsákmányoló néppel szembeni toleranciánk biztos bukásunkat jelentené.” A szöveg 1936-ból való. Eliade ’37-ben pedig így jajdul fel: „Megengedhetjük-e, hogy a román nép olyan szomorú véget érjen, olyan módon hulljon szét, aminőt nem ismert még a történelem – hogy nyomor és vérbaj roncsolja, zsidók és idegenek özönöljék el, hogy elcsüggedjen, elárulják és eladják alig pár százmillió lejért?”

Amikor most a román újságírók Kövérnek szegezték Nyirő József antiszemitizmusát, és a válaszban előkerült Eliade neve is, a román újságíró így felelt: „Az más.” Ugyanis a román újságíró az román. Ott nem fordulhatna elő az, ami idehaza természetes: hogy egy publicista akár szemenszedett hazugságok leírása árán is hátba szúrja a kormányát. Aczél Endre megteszi a Népszabadságban. Ő az egykori kommunista ügynökök legfelkészültebbje, ezért szavait nem tudhatom be tudatlanságnak, kizárólag tudatos gazemberségnek. Aczél-Acsádi ezt írja többek között: „Kövér (…) bukaresti politikustársai soha nem akkor utaztak külföldre, amikor a célországban önkormányzati választásokra készültek.” Ócska hazugság. Román politikusok egymásnak adják a kilincset Kisinyovban, úgy kampányolnak például a Bukarestnek tetsző főpolgármester megválasztásáért. Aczél-Acsádi másik érve, hogy Moldovában hetven százalék a románok aránya, tehát oda mehetnek kampányolni a románok. Székelyföldön nyolcvan százalék feletti a magyarság aránya, Székelyudvarhelyen pedig 96 százalék. Végül pedig ezt írja az ügynök: „Spanyolországban semmiféle román politikai erők nem léteznek”, csak román vendégmunkások, „akiknek a szavazata odahaza minden választáson számít.” Aljas hazugság. 

Alcala de Henares-ben például az ottani 18 ezer román vendégmunkást keresték fel román politikusok Bukarestből. A vendégmunkásoknak szavazati joguk van a helyi önkormányzati választásokon, és képviselő-testületi tagokat, sőt polgármestert is indítottak! A román politikusok pedig arra agitálták őket, hogy vegyenek részt a HELYI szavazáson, és támogassák a HELYI jelöltjeiket. Az egyik román miniszter így fogalmazott: ha a spanyol hatóságok vegzálják őket, annak egy ellenszere van: juttassanak minél több képviselőt a HELYI önkormányzatokba. Ennyit Aczél hazugságairól. Remélem, jól fizetik érte, akár Romániából is…

S mindez persze üzenet Ponta úrnak is. Akinek a szemüvege nagyon európai, de nem illik az arcához, s mindahhoz, ami a fejében fészkel. Ahhoz a Ceausescut idéző ügybuzgósághoz, amellyel megszünteti a marosvásárhelyi magyar kart az orvosegyetemen. Ahogy kirugdalja a magyar prefektusokat a magyar többségű megyék éléről. Ahogy ártani akar nekünk bármi áron, mert nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az örök barát RMDSZ-en kívül más politikai szervezetei is vannak az erdélyi magyarságnak. Az persze tökéletesen érthető, hogy Ponta az RMDSZ-t szereti. Azt az RMDSZ-t, amelynek felső vezetéséből nyolc főt még a nyolcvanas években szerveztek be a román titkosszolgálatba – legalábbis így tudják odakint a magyarok. Azt az RMDSZ-t, amelynek egykori elnöke 2002-ben elsőként gratulált a „23 millió románozó” Kovács Lászlónak. Igen, Markó Béláról van szó, aki ezután Kovács Lászlóval együtt törölteti a státustörvényből az „egységes magyar nemzet” fogalmát. Arról a Markó Béláról, aki miniszterelnök-helyettesként a román alkotmánybíróságot megelőzve alkotmányellenesnek nyilvánítja a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését a székelyföldi autonómiáról. S aki aztán pofátlanul ráírja minden választáskor a plakátjaikra, hogy „AUTONÓMIÁT”. Igen, ez az az RMDSZ, amelyik Bunta Levente polgármester segítségével az utolsó pillanatban lehetetlenné teszi Nyirő temetését, majd cserébe azt kéri a román kormánytól, hogy tiltsák ki Kövér Lászlót Erdélyből. Ahogy annak idején ez az RMDSZ és ez a Markó Béla tiltatott ki engem is, méghozzá azzal a váddal, hogy terrorista vagyok. Ez a Markó most a Vörösmarty téren dedikál éppen, és arról gügyögnek mind, hogy nem szabad magyar politikusoknak kampányolni Erdélyben, mert megosztják a kinti magyarságot. 

S akkor álljon itt egy idézet végezetül Ujhelyi Istvántól, aki 2008 szeptemberében Nagyváradon ezt mondta az ott összegyűlt ifjú RMDSZ-es aktivistáknak: „Tény, hogy az MSZP sokat segített az RMDSZ-nek, mi mindig mindenben támogattuk őket, de ők azt kérték, ezt ne mondjuk el sehol, nehogy Erdélyben kiderüljön a dolog.” Istenem, édes jó Istenem…

Bayer Zsolt