Ameddig tartott az olimpia, addig az olimpiát gyalázták.

Most, augusztus 20-a alkalmából ezt az ünnepet gyalázzák.

Balavány György kezdte – vele együtt kaptam meg a Szellemi Honvédelem díját Makoveczéktől, nagyon ideje lenne, hogy köszönettel visszaadja: „Talán így, ezredév távolából ideje lenne szembenézni azzal, hogy egy testvérgyilkos szadista fenevadat emlegetünk szentként – írja Balavány. S még hozzáteszi: – Augusztus huszadikán ünnepeljük azt a hazugságot, hogy milyen régi a keresztény magyar állam.”

Balavány után a „sajtkészítők” nevű blogon olvashatjuk a következőket: „Pedig Szent István királyunk csak egy hataloméhes trónbitorló volt, aki önnön legitimációja érdekében (…) újszerű, és akkoriban korszerű jelképek sorával vette körül magát: koronával, kereszttel, megyésispánnal. – S persze ismeri sajtkészítő is a kötelező kört: – A romantikus mítosz, mely szerint egy ember, esetleg egy nemzedék képes megváltoztatni az ország, a nemzet, a közösség sorsát, egyszerűen nem igaz. A nagy emberek hamis legendája vérbeli XIX. századi ostobaság, amely Magyarországon sajnos ma is meghatározza némely politikai közösség működését.”

Ezek az emberek betegek. Ezért tudom az eszemmel, hogy nem is szabadna őket gyűlölni – de azért gyűlölöm őket, és meggyőződésem, hogy ha nem léteznének, valamivel egészségesebb, élhetőbb, szerethetőbb hely lenne ez a szintúgy beteg világ. De mivel keresztény ember vagyok, mélységes bűntudattal tölt el ez a meggyőződés, és a gyűlölet érzése, s e bűntudaton keresztül visszhangzik fülemben Csókai András igazsága: „Ezeket a szerencsétleneket nem jobbá kell verni, jobbá kell őket szeretni.”

Tudom, hogy ez az igazság. Csak sajnos én képtelen vagyok rá. De igyekszem – legalább annyira, hogy soha-soha ne keveredjek az újpogányok közé. Valószínűleg ez, és csak ez tartana vissza attól, hogy megüssem őket. Ezért, és csak ezért marad a csonttá soványodott tény: ezek a szerencsétlenek nem csak betegek, de végtelenül és barokkos túlzásokba menően ostobák is. 
A fentebb idézet mondatokból egészen egyszerűen semmi sem igaz. István nem volt sem szadista, sem hataloméhes trónbitorló. Továbbá ő igenis választás előtt állt: Bizánc vagy Róma, kereszténység vagy ősi pogányság – tessék: Európa vagy Ázsia. Mindössze ennyi volt a választás őelőtte. És ő választott. S bizony keresztény államot alapított – s megteremtette egyszersmind a magyarság túlélését. A sajtkészítő álnév mögé bújó nyomorult pedig (aki álnevét feltételezhetően a zseniális Monty Python Brian élete című filmjéből kölcsönözte) mindössze a tudományos materializmus és a marxi történelemszemlélet vaskos, lábszagú hülyeségeit böfögi fel, amikor egyén és társadalom viszonyát és az egyén történelemátalakító képességét „elemzi”.

Egy súlyosan beteg kor súlyosan beteg termékei ők. S a kor betegsége éppen ott érhető tetten, hogy ezek a szerencsétlen nyomorultak megjelenhetnek a nyilvánosságban. Ortega tragikus igazsága és Julien Benda még tragikusabb igazsága összpontosul Balavány és a sajtkészítő létezésében. Egy egészséges, vagy e mostaninál csak kicsit egészségesebb korban a paplan alatt játszanának önmagukkal ők, és a lehető legrosszabb esetben is csak tovaris Csikatilo válna belőlük. Ám ebben a korban ők véleményt nyilvánítanak, ráadásul nyilvánosan. Ez a megszokhatatlan, ez a tolerálhatatlan. S hogy mennyire az, játsszunk el egy pillanatra a gondolattal: minden, de tényleg minden megvalósul mindabból, amit ezek leírnak, akarnak, propagálnak. Képzeljük el azt a világot, ahol Tóta W. szándéka szerint nincsen pénz élsportra, és lehetőleg megszűnik az olimpia. Ahol nem ünnep többé augusztus 20-a, ahol nincsenek szentek, s leginkább nincsenek legendák, mítoszok, mesék, babonák, hősök – ahol semmi sincs. Ahol nincs jó és rossz, mert objektíven és emberi elmével úgysem megítélhető, mi a jó és mi a rossz. Képzeljük el az ő világukat, ahol nincsen Isten – még annyi sem, amennyi mostanra megmaradt. Képzeljük el egy pillanatra az ő szabadságukat, amely soha nem megvalósítható persze, hiszen szerintük a szabadságot állandóan tágítani kell. Képzeljük el, hogy nincsen állam, nincsen egyház, nincsen példakép, nincsen fegyelem, nincsen iskola, nincsen rend és nincsen szigor, nincsen nemzet és nincsen múlt. S leginkább történelem nincsen. Nincsen hit és nincsen akarat. Nincsenek faji és nemi különbségek, nincsenek nemi szerepek. Nincsenek korlátok. Törvény sincsen. Család sincs. Nincs határ, hadsereg, vallás, nincsen dicsőség és szégyen. Bűn sincsen. És nincsen pátosz, nincs meghatódottság, nincsen romantika, szentimentalizmus – és nincsen egyetlenegy megfellebbezhetetlen igazság sem, ugyanis általában véve nincsen igazság egyáltalán. Csak ők vannak, a laptopjuk, és az ő vágyaik.

Képzeljük el azt a világot.

S ha elképzeltük, talán belátjuk, hogy mégis inkább őket kell nem létezővé varázsolni. A gyerekeink és az unokáink érdekében.

Hogy Szent István műve még ezer esztendeig fennmaradhasson. S hogy az emberiség fennmaradhasson – már ha ennek egyáltalán van valami értelme…

Bayer Zsolt

Budapesten tartják közös megemlékezésüket a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, augusztus 23-án az Európai Unió tagállamai. Az emléknapon az uniós tagállamokat az igazságügyi miniszterek illetve államtitkárok, valamint az egyes országok nemzeti emlékezet intézetei (Magyarországot a Terror Háza Múzeum) képviselik.

Az emléknapról szóló magyar-litván-lengyel kezdeményezést a magyar uniós elnökség ideje alatt fogadták el az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának résztvevői. A közös európai emlékezés napjául azért választották augusztus 23-át, mert 1939-ben a német-szovjet megnemtámadási szerződés titkos záradékaként ekkor írta alá a szovjet és a német birodalom külügyminisztere azt a Molotov-Ribbentrop paktum néven elhíresült dokumentumot, amelyben megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról. Az első megemlékezést tavaly augusztusban az Európai Unió soros elnöki posztját betöltő Varsóban tartották. Az emléknapot kezdeményező Navracsics Tibor felszólalásában arról beszélt: olyan Európára van szükség, amely közös értékeken alapul, mint a demokrácia kultúrája, a jogállamiság, a nyitott társadalom. Hangsúlyozta, hogy segíteni kell azokat az országokat, amelyek ma is küzdenek a totalitarizmus ellen. A miniszterelnök-helyettes szerint a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapjára szükség van ahhoz, hogy a múlt borzalmai ne ismétlődhessenek meg. Hangsúlyozta: a demokrácia szemben áll minden totalitárius rendszerrel. 

Az augusztus 23-ai budapesti megemlékezés a Terror Háza múzeumnál kezdődik, ahol Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának beszéde után a résztvevők közösen gyújtanak gyertyát a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléke előtt. A gyertyagyújtás nyilvános, a szervezők mindenkit várnak, aki az Andrássy út 60. előtt ebben az időpontban el szeretné helyezni az emlékezés mécseseit. A Parlament Delegációs Termében Szembesítés a múlttal címmel tartanak egész napos konferenciát, amelyet Áder János köztársasági elnök nyit meg. Felszólal Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, az emléknap kezdeményezője, Horváth János, az Országgyűlés korelnöke, valamint a résztvevő tagországok képviselői. A konferencián a résztvevő európai emlékezet intézetek közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben megerősítik törekvésüket egy, a XX. század európai történelmét bemutató közös tárlat – és az ennek otthont adó intézet megvalósítására. A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából www.augusztus23.kormany.hu címen weboldalt indított a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A konferencia programját a csatolmányban találják.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint fokozódik a hőség. A hét második felében már egyre kevésbé hoznak felfrissülést az éjszakai órák, a minimumhőmérséklet is napról-napra emelkedik. Ezért 2012. augusztus 21. kedd 12:00 órától 2012. augusztus 24. péntek 24:00 óráig az országos tiszti főorvos II. fokú hőségriasztást ad ki.

A csúcshőmérséklet szombatig minden nap 30 fok körül vagy a felett alakul, többfelé a 35 fokot is meghaladhatja, sok helyen éjszaka sem csökken 20 fok alá a levegő hőmérséklete. Kedden jellemzően 24-27 fok közötti átlaghőmérséklet valószínű, de a nagyobb települések belvárosaiban akár 27 fok feletti középérték is előfordulhat.

Szerdától szombatig jellemzően 24-28 fok közötti napi átlaghőmérséklet várható, ezen belül a legmelegebb a déli és középső megyékben, ill. a nagyvárosok központjaiban valószínű, utóbbi helyeken 29 fok körüli középérték sem kizárt. Az alacsonyabb értékekre a völgyekben és a nyugati határvidéken számíthatunk. A friss előrejelzések szerint a kánikula érzékelhetően csak augusztus 26-27. körül mérséklődik.

Várható minimum és maximum hőmérsékletek:

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal kéri az ország lakosságát és a hazánkban tartózkodókat, hogy a nagy melegben fogyasszanak több folyadékot. 11.00-15.00 óra között semmiképpen ne tartózkodjanak a tűző napon. Védjék bőrüket a leégés ellen megfelelő öltözködéssel és napvédő készítmények alkalmazásával. Vegyék igénybe a hűtött helyiségeket.

További információk:

www.katasztrofavedelem.hu
www.antsz.hu

A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére (video): http://youtu.be/EXYGuZ3GBWE (megszólal: Dr. Páldy Anna, főigazgató helyettes, Országos Környezetegészségügyi Intézet)

Kérjük, hogy mindenki fokozottan tartsa be az egészségmegőrzésre vonatkozó tanácsokat!

Augusztus 22-én, szerdán 14 órától várhatóan három hétig csatornaépítés miatt rövidített útvonalon közlekedtetjük a 152-es autóbuszokat.

A munkavégzés idején a buszok nem érintik a Csorbatói utca megállóhelyet és Csepel, Királyerdő út végállomást, rövidített útvonalukon csak Csepel, Szent Imre tér H és a Tarpataki utcánál kialakított ideiglenes végállomás között közlekednek. Az autóbuszokra a Szent Imre tér H irányában az Uzsoki utca megállóhelynél lehet felszállni.

A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a munkálatok idején is a lehetőségekhez mérten zavartalan legyen a forgalom. Az okozott kellemetlenségek miatt az erre közlekedők megértését és türelmét kérjük és köszönjük!

Budapest, 2012. augusztus 21.

Budapesti Közlekedési Központ

Szabó József, Szigetszentmiklós polgármesterének meghívására Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere augusztus 20-án ünnepi beszédet mondott a szomszédos településen, ahol a Csepel Táncegyüttes is színvonalas produkcióval mutatkozott be.

A műsor az Insula – Szigetszentmiklósi Alkotóművészek Egyesületének kiállítás megnyitójával kezdődött a Városi Galériában, ahol csepeli ihletésű fotókkal is találkozhatnak a kultúrát kedvelők. A Sárgaház (Városi Könyvtár és Közösségi Ház) előtt folytatódott az ünnepség, ahol Szabó József polgármesteri köszöntőjét követően Németh Szilárd osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. Ezután következett az új kenyér szentelése és felszelése, melyet a díjnyertes szigetszentmiklósi Gere Pékség biztosított: a hosszú érésű, igazi kovásszal, burgonyával készült, és a komlóvirág porát is tartalmazó cipójuk nyerte el ugyanis a Magyar Pékszövetség „Szent István napi kenyere” címét.

Az este további programját színesítette a Csepel Táncegyüttes is, akik három koreográfiát adtak elő a több száz érdeklődő előtt, hatalmas tapsot bezsebelve.

Németh Szilárd polgármester ünnepi beszédét a képek alatt olvashatják.

szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

Németh Szilárd, Csepel polgármesterének az eseményen elhangzott ünnepi beszéde az alábbiakban olvasható:

Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Szigetszentmiklósiak!

"Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!
De főkképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!"

Ez a moldvai csángó ima jól mutatja, hogy Szent István királyunk és műve milyen mélyen és szerteágazóan gyökerezik a magyarság tudatában, kultúrájában, ünnepeiben és mindennapjaiban. Országalapító királyunk tisztelete és ránk hagyományozott hite, a mi közös magyar hitünk adott erőt az élethez. Ha ő tekintett reánk a mennyekből, ha az ő általa kijelölt úton haladtunk a földön, ha keményen dolgoztunk, egymásba kapaszkodtunk, akkor helytálltunk családunk, nemzetünk és Isten előtt egyaránt.

De ez az ünnep, Szent István napja ma is erőt adhat számunkra a mindennapi küzdelmeinkben, itt, a válságokat átélő Európa közepén. Erőt adhat és bizakodóak lehetünk, mert ezer éves történelmünk és mai sikereink is azt bizonyítják, hogy a magyar nemzetnek van miből erőt merítenie, és van mire építkeznie. Az elmúlt évszázadok és a ma sikerei választ adnak arra, hogy honnan származik ez a belső erő.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Egybegyűltek!

Ha a mögöttünk álló évszázadok küzdelmére gondolunk, ha nemzetünk, kultúránk, hitünk megmaradásáért tett erőfeszítéseinkre gondolunk, ha a közös sikereinkre, ha egy-egy magyar ember nagyszerű teljesítményére gondolunk, akkor láthatjuk, hogy a helytállás, a munka és az egymás iránt érzett felelősség hozta meg mindig a sikert. Azt is mondhatnánk, hogy a helytállás, a munka, az egymás iránti felelősség mindig meghozta a sikert.

Az elmúlt ezer évben azt tapasztalatuk, hogy ez a nemzet csak akkor volt sebezhető, amikor hiányzott a hit vagy az erő a helytálláshoz, ha elhitették velünk, hogy munka nélkül is juthatunk valamire, ha hagytuk, hogy az egyéni érdek felülkerekedjen az egymás iránti felelősségen, odafigyelésen. Amikor elhitették velünk, hogy a 3.60-as kenyérből gyarapodhat a földműves, a molnár, a pék és a boltos is, amikor hitünk és testvéreink megtagadása, a jövőnk elzálogosítása volt az ára a „legvidámabb barakk” gulyáskommunizmusának. Amikor bemagyarázták nekünk, hogy a pártitkárból is lehet liberális politikus, a tanácselnökből polgármester, a szakszervezeti vezérből gyártulajdonos, a munkásőrből nemzeti hős, egyszóval, kutyából is lehet szalonna. Amikor féltünk lépni, cselekedni, egymásba kapaszkodni. Amikor nem álltunk ki magunkért, amikor azt gondoltuk, hogy másnak kell a mi boldogulásunkért dolgozni, amikor egymásnak hátat fordítottunk.

Azokban az időkben azonban, amikor rendelkeztünk a Szent Istváni erényekkel, hittel, tenni akarással, erővel és összefogással, akkor a magyar nemzet egész Európát meghatározó tettekre volt képes, pedig gyakran mostohábbak voltak a körülmények, mint ma. Európa kapuinál megállítottuk a törököt, szerteszórtuk a forradalom lángjának szikráit negyvennyolcban, ’56 őszén az orosz tankok előtt keresztbe fekve hitet adtunk más népeknek, és falakat, szögesdrótokat bontottunk le nyolcvankilencben.

Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Ünneplők!

Nekünk, csepelieknek és szigetszentmiklósiaknak itt a szigeten talán még szorosabb a kapcsolatunk, még nagyobb az egymásra utaltságunk, hiszen a honfoglalás koráig nyúlik vissza közvetlen területi szomszédságunk. Csepel-sziget, amely nevét a legenda szerint Árpád lovásza után kapta, 973-ban már fejedelmi székhely volt. Itt született Árpád fejedelem Zolta nevű fia, ide jött gyógyulni V. István Árpád-házi király, és itt búcsúzott el Mária királyné is a mohácsi csatába induló férjétől, II. Lajostól.

Az első Árpád-kori Szentmiklós falu a mai köztemető területén lehetett a X-XI. században. Egy 1220-as csepeli oklevél tesz említést arról, hogy a szentmiklósi bíró Nagyváradra kísérte a bűnös csepeli jobbágyokat tüzes vas próbára. A falu a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették. Az első hivatalosan elfogadott oklevél, amelyben szerepel Szigetszentmiklós neve, az 1264. október 14-én keltezett, IV. Béla úgynevezett „Csúti adománylevele”.

Csepel-sziget életében nemcsak a tatár, de a törökdúlás is jelentős pusztítás okozott, szigetünk a XVII. század végére elnéptelenedett. 1712. július 18-án, a sziget akkori birtokosa, Savoyai Jenő herceg svábországi hadfiaknak engedélyt adott, hogy megkezdhessék az újjáépítést. Az igazi nagy ugrás azonban már a XIX-XX. század fordulójára esik, amikor Weiss Manfréd megalapítja és felvirágoztatja a csepeli ipart, s vele együtt a magyar hadiipart. Évtizedeken keresztül ezrek jártak dolgozni a sziget valamennyi településéről, így Szigetszentmiklósról is Közép-Európa legnagyobb ipari komplexumába.

Tisztelt Egybegyűltek!

De nincs ez másképp akkor sem, ha mindenki a maga sikerére és egyéni teljesítményére gondol. A minden várakozást felülmúló magyar olimpikonok sikerei mögött is a kitartó munka, egymást segítő emberek munkája, szeretete és a helytállás van. Sportolóink a londoni olimpiai játékokon bizonyították, hogy tűnjön bármilyen elérhetetlennek is a kitűzött cél, kitartással, akaraterővel, lemondással és munkával igen is megvalósíthatók az álmok. Példát kell vennünk önfeláldozásukról, odaadásukról, a sport iránt tanúsított alázatukról, erőt kell merítenünk sikereikből!

Csepel és Szigetszentmiklós az egyéni sikerek területén is bizonyított. Csepel két olimpikonnal, Sastin Marianna birkózóval és Széll Domonkos evezőssel képviseltette magát az olimpián. S szintén csepeli sportoló Varga Norman is, aki 50 nap alatt, napi egy marathoni távot teljesítve futott el kerületünkből a XXX. nyári olimpia helyszínére.

Sportnyelven szólva a szigetszentmiklósi Gere Pékség is bajnoki teljesítményt nyújtott a minap, hiszen az ország legjobb kenyere Gere István pékmester sütödéjéből került ki. A hosszú érésű, igazi kovásszal, burgonyával készült, és a komlóvirág porát is tartalmazó kenyér méltán nyert el a Magyar Pékszövetség „Szent István napi kenyér” címét.

Másrészről pedig 2011 tavaszán, itt, Szigetszentmiklóson indult el az Ádám Jenő Többcélú intézmény beruházása. Talán nem véletlen, hogy a megvalósítás első ütemében – a 6 csoportos óvoda mellett – éppen az 1500 férőhelyes nézőtérrel rendelkező sport- és rendezvénycsarnok épül fel, Szentmiklós fiatal sportolóinak, a jövő esetleges olimpikonjainak nagy örömére.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A két önkormányzatnak sok hasonló és sok közös ügye van, amelyekben vagy már együttműködünk, vagy épp az együttműködés lehetőségét, az egymástól való tanulást keressük. A természetvédelem területén óriási sikernek tartjuk a Bucka-tó rendbetételére készített nyertes pályázatukat, ami közel ötmilliárdos támogatásával országos szinten is rendkívülinek mondható. A tóról elnevezett városrész csatornázása is örvendetes. Mi csepeliek már nyakig benne vagyunk a kerület teljes csatornázásában, szívesen megosztjuk Önökkel tapasztalatainkat. A Csepel-szigeti Gerincutat már átadták, a csepelit hamarosan mi is megnyitjuk a forgalom előtt. Ezek összekötése, mindannyiunk számára kedvező üzemeltetése, nyomvonalának meghatározása még a jövő feladata lesz. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág rendbetétele is közös projekt, több más szigeti és szigeten kívüli település bevonásával fog csak megvalósulni.

Másrészről úgy vélem, hogy Csepel és Szigetszentmiklós együttműködése, megállapodása a közoktatás területén rendkívüli és követendő példa mások számára is. Külön köszönetünk érte Szabó József polgármester úrnak! A nemzeti összetartozás iskolai programját pedig egy igazi misszionárius, Budai László tanácsai, útmutatása alapján készítettük el a csepeli iskolák számára. A jövőben nagy lehetőséget látok az infrastrukturális, sport, kultúra és média együttműködésünk kialakítására és fejlesztésére.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Ha egy nemzet akaraterejét, tettrekészségét, változni akarását mi sem bizonyítja jobban, mint sportolóinak kimagasló eredménye, akkor okkal bizakodhatunk ma abban, hogy a magyarok - minden nehézség ellenére is - helyt tudnak állni a változó világban. Mára újra felismertük a munka erejét, azt, hogy annál jobban haladunk, minél többen ragadnak evezőt. Okkal bizakodhatunk, hogy lesz elég erőnk, mert megtapasztaltuk a nemzeti összefogás építő, teremtő erejét is, elég, ha az elmúlt 2 év csapásaira gondolunk, amelyekből egymásnak kezet nyújtva talpra álltunk, és amikor minden okunk meg lett volna az összeomlásra, mi akkor is helytálltunk.

Sokat végeztünk, de még mindig nem eleget, hiszen egy országot kell megújítanunk! Azonban hittel, kitartással, munkával újjá lehet építeni, fel lehet virágoztatni Magyarországot. A közös célok megtalálása és megvalósítása sikerünk kulcsa, hiszen csak közös értékek és érdekek mentén tudunk egy sikeres országot építeni.

A magyarok feladata a XXI. században is az, hogy megteremtsék az egységet, előhívják az erős magyar állam eszményét. Az anyaország egységét tovább kell vinni a határokon átívelő nemzetegyesítés keretében, össze kell fogni, hogy ismét közös alkotóerővé válhassunk. Augusztus huszadika együvé tartozásunk tudatosításának évről évre visszatérő megerősítése. E kitüntetett pillanatokban, megszüntetve az egyensúlyhiányt önmagunkban és egész emberi világunkban, mindannyian átélhetjük az összetartozás, az egység örömét.

Tisztelt Polgármester úr! Kedves Szentmiklósiak!

Megtisztelő volt számomra, hogy Szent István napi ünnepségükre meghívtak, köszönöm, hogy ebből az alkalomból megoszthattam Önökkel gondolataimat!

Bízom abban, hogy Szigetszentmiklós és Csepel közös történelmi gyökereinknek és közelmúltbéli megállapodásainknak megfelelően, együttműködésből, összefogásból, közös cselekvésből jó példát mutat majd a főváros kerületeinek és az agglomeráció településeinek, s valamennyi magyar önkormányzatnak. Ehhez kívánok a város elöljáróinak s valamennyi polgárának sok erőt és jó egészséget! Isten áldja Szigetszentmiklóst!

A várható hőség miatt keddre Nógrád és Vas megye kivételével az egész országra másodfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Figyelmeztető előrejelzésében a meteorológiai szolgálat azt írta, hogy fokozódik a hőség.

Kedden az ország nagy részén 24-27 fok közötti átlaghőmérséklet valószínű, a nap második felében viszont kis valószínűséggel kialakulhat zivatar az északnyugati, északi határvidéken - tették hozzá.

Ezzel együtt kedden túlnyomóan derült, napos idő várható. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, de a Kisalföldön megélénkülhet, időnként megerősödhet az északnyugatira forduló szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14, 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 32, 37 Celsius-fok között alakul - írta a meteorológiai szolgálat a honlapján.

Az előrejelzések szerint egész héten marad a hőség, csak időnként növekszik meg a gomoly-, illetve a fátyolfelhőzet és csupán az északi országrészben lehet elszórtan zápor, zivatar.

A korosztályos magyar öttusa válogatott Lengyelországban szerepelt az elmúlt hétvégén. A nemzeti együttest erősítő csepeli Zs. Tóth Anna nyakába egy arany és két bronzérem is került.

Az augusztus 16-19. között rendezett, hivatalos nevén „Youth B” Európa-bajnokságon egyéniben a harmadik helyen ért célba a Csepeli Öttusa és Vizi Sport Egyesület üdvöskéje, 3688 pontot szerezve, a második török Ozyuksel (3732 pont) és a végső győztes brit Eilidh Prise (3736 pont) mögött. A magyarok közül Józan Beáta a 9. (3600 pont), Ormándi Rebeka a 16. (3524 pont) és Palkovics Karolina a 26. (3452 pont) helyen végzett.
Ez csapatban egy bronzéremhez volt elegendő, az Ormándi-Palkovics-Zs. Tóth Anna alkotta magyar válogatott 10664 pontot szerzett, amelynél csak az orosz csapat (10736 pont), és a brit gárda (10948 pont) szerzett több egységet.
A váltóverseny hozta a magyarok számára a legfényesebb érmet: a Zs. Tóth Anna- Ormándi Rebeka- Józan Beáta alkotta trió 3236 pontot szerezve összesítésben megnyerte a váltót, az orosz (3204 pont) és a brit (3020 pont) egység előtt, begyűjtve a magyar csapat számára az aranyérmet.

Légrádi G.
Forrás: Pentathlon.org

Fotó:Csepeli Öttusa

A kajakosok és kenusok Szolnokon rendezett országos bajnokságának vasárnapi zárónapján is került érem csepeli sportoló nyakába. A Csepeli Kajak-Kenu Egyesület sportolói ezúttal két számban állhattak dobogóra.

Először a C-1, majd a C-2-es 200 méteres futamokra került sor, ahol a Korisánszky testvérek, valamint az olimpiai bronzérmes Kiss Tamás és párja, Horváth Gergely is a dobogós helyen végzett. A maratoni, 5000 méteres távon pedig Györe Attila, a szám egyik csepeli specialistája állt rajthoz és győzte le a szintén Ludasi Róbert által felkészített vetélytársát Kövér Mártont, akivel kenu-2—ben szoktak párost alkotni.

                         Kajak-kenu OB, Szolnok, a 3. nap a csepeli érdekeltségű eredményei:

200 méter

C-2:

1. Nagy, Lantos (Graboplast-Győr ) 39.290
2. Korisánszky Péter, Korisánszky Dávid (Csepel) 40.140
3. Horváth Gergely, Kiss Tamás (Csepel) 40.660

5000 m:

C-1:

1. Györe Attila (Csepel) 20:41.520
2. Kövér Márton (Merkapt) 20:42.450
3. Varga Dávid (MTK) 20:55.990

L.G.

Forrás: MKKSZ

Szent István napját ünnepelték augusztus 20-án 9 órától a Radnóti Miklós Művelődési Háznál. A jó hangulatú rendezvényen a kisebbeket kézműves foglalkozásokkal, játékokkal és bábelőadással, a nagyobbakat íjászattal várták.

Nagy sikert aratott Tóth Gábor, a Magyar Solymász Egyesület tagja, aki előadásában kitért a ragadozó madarakkal történő vadászat történetére és a solymászat hagyományaira is. Kim nevű madarát az érdeklődők közelről is megcsodálhatták, a kíváncsibbak pedig kezükre is vehették. Az ünnepi dallamokról a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar gondoskodott. A kenyérszentelést Krammer András diakónus tartotta, aki emlékező beszédében a Szent Istváni keresztény gondolkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ünnepség végén a résztvevők megszentelt kenyérrel térhettek haza.

Angel Marianna - Csepel.hu

fotó: Halászi Vilmos

Áder János köztársasági elnök szerint a magyar állam XXI. századi sikeréért a nemzet tagjainak ma is úgy érdemes magukra tekinteniük, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt, hanem "ismét bölcs kiegyezésre" kell jutnunk, hogy "újra felemeljük a lelkünk" - fogalmazott az államfő hétfőn, az augusztus 20-i tisztavatás hagyományos helyszínén, az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Ugyanitt Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: augusztus 20. az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk.

A köztársasági elnök a fiatal honvédtisztek előtt szólva hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek "felemelni a lelkük". "Mi magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden" - húzta alá Áder János aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket "oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt".

Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy "volt és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, amelyre minden magyar a hazájaként gondol, aminek neve: Magyarország". Kiemelte: augusztus 20. államalapítónkról, és rólunk, magyarokról szól, mindarról, ami összeköt minket, s mindarról, amit egymással időről időre érdemes megbeszélnünk. A magyar történelem azt példázza, hogy "mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, ha a lelkünket is sikerült felemelnünk" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: élni kell lehetőségeinkkel, amelyek "kapuja csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához".

Áder János szerint Szent Istvánt is ez tette naggyá, vagyis, hogy élni tudott a mások előtt is adott államalapítás lehetőségével. Kitért első királyunk fiának írt intelmeire is, amelyek szerinte egymás és mások iránti tiszteletről és türelemről szólnak. "Arról, hogy bár a magyar állam építménye követi az európai mintát, ugyanakkor tükröznie kell a benne élők akaratát, hagyományait, karakterét is" - fűzte hozzá. Az államfő nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok, a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, hogy az államalapítás nem ért véget Szent István tettével.  Mint mondta, a magunk mögött hagyott több mint ezer esztendő alatt nemzedékről nemzedékre megőriztük képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a semmiből is újraalapítsuk államunkat. Tehát, amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, mindazokra is emlékezni kell, akik az elmúlt ezer esztendőben reménytelennek tűnő helyzetekben is újraalapították a magyar államot - hangsúlyozta Áder János.

A megpróbáltatásokra példaként említette a tatárjárást és a törökdúlást, ám szerinte a romokból sikerült "építő köveket" faragni. Az 1848-49-es szabadságharcra kitérve azt mondta, a világos fegyverletétel után "minden hazafi tudta, hogy előbb ismét a lelkünket kell felemelnünk, hogy vele a haza is emelkedhessen". Ez a felismerés volt 1867-es kiegyezésünk alapja, a Deák nevével fémjelzett idők pedig "soha nem látott felvirágzást hoztak" - fejtette ki, megjegyezve, hogy 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a századfordulós Európa egyik legérdekesebb és legdinamikusabban fejlődő országa voltunk.

Áder János szerint a XX. században, Trianon és a II. világháború csapásai után is újjá kellett alapítani a magyar államot, majd azt követően is, amikor "azt láttuk, hogy akiket felszabadítóként érkeztek, megszállóinkká lettek". Nyomatékosította továbbá, hogy 1956 októberében is "felemeltük lelkünket" és "világraszóló erővel" újra megfogalmaztuk a szabad és önálló európai magyar állam igényét, amivel a világ szemében is a szabadság nemzetévé váltunk. Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat.  "Ám a történetnek itt koránt sincs vége" - mondta a köztársasági elnök, aláhúzva: "államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak". Áder János hangsúlyozta, rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz.     
Az államfő eddigi beszédeihez hasonlóan ezúttal is Kölcsey Ferenc egyik gondolatával zárta szavait: "A haza minden előtt".

"Honvédek nélkül nem állhat meg a haza"

A több évtizedes hagyomány folytatásaként az augusztus 20-i állami ünnepségen, a Parlament épülete előtti Kossuth Lajos téren tettek ünnepélyes esküt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett ifjú katonatisztek a köztársasági elnök előtt.

Ebben az évben hatvan férfit és tizenhat nőt avattak tisztté hadnagyi rendfokozattal, valamennyien a 2011. február 1-jén megalakult Ludovika Zászlóalj állományába tartoznak, a hetvenhat fiatal közül huszonegy kiváló eredménnyel végzett.

Hende Csaba honvédelmi miniszter az eskütétel előtt mondott beszédében azt mondta: augusztus 20. az összetartozás ünnepe, mert van közös múltunk és jövőnk. Magyar katonák, honvédek nélkül nem állhat meg a haza, honvédtisztekre mindig szükség lesz, és készen kell állniuk a kihívásokra - fogalmazott. Hozzátette: szükség van a honvédelemre, a honvédelmi rendszer megújítására.

A honvédtisztek a miniszter beszéde után tettek ünnepi fogadalmat, majd az eskü szövegének díszpéldányát a fogadalmi szöveg előmondója átadta Áder János köztársasági elnöknek, ezt követően kardrántással erősítették meg esküjüket "A hazáért, mindhalálig!" kiáltással.

A köztársasági elnök ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban.

Az ünnepélyes eskütételt sok százan kísérték figyelemmel a Kossuth téren, amely az idén közvetlenül az állami lobogó felvonása után kezdődött.

A nemzeti ünnep alkalmából az Országház épületének főbejáratát nemzeti színbe öltöztették, az északi és a déli részén tribünöket állítottak fel, ahonnan a Magyar Honvédség tiszti kara, valamint a diplomácia testület foglalt helyet, míg a Parlament előtti parkoló déli oldalánál a tisztjelöltek hozzátartozói ülhettek. A központi állami ünnepségen közreműködött a Magyar Rádió Gyermekkórusa és a Magyar Rádió Zenekara.

(MTI-fidesz.hu)