Szabó József, Szigetszentmiklós polgármesterének meghívására Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere augusztus 20-án ünnepi beszédet mondott a szomszédos településen, ahol a Csepel Táncegyüttes is színvonalas produkcióval mutatkozott be.

A műsor az Insula – Szigetszentmiklósi Alkotóművészek Egyesületének kiállítás megnyitójával kezdődött a Városi Galériában, ahol csepeli ihletésű fotókkal is találkozhatnak a kultúrát kedvelők. A Sárgaház (Városi Könyvtár és Közösségi Ház) előtt folytatódott az ünnepség, ahol Szabó József polgármesteri köszöntőjét követően Németh Szilárd osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. Ezután következett az új kenyér szentelése és felszelése, melyet a díjnyertes szigetszentmiklósi Gere Pékség biztosított: a hosszú érésű, igazi kovásszal, burgonyával készült, és a komlóvirág porát is tartalmazó cipójuk nyerte el ugyanis a Magyar Pékszövetség „Szent István napi kenyere” címét.

Az este további programját színesítette a Csepel Táncegyüttes is, akik három koreográfiát adtak elő a több száz érdeklődő előtt, hatalmas tapsot bezsebelve.

Németh Szilárd polgármester ünnepi beszédét a képek alatt olvashatják.

szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

Németh Szilárd, Csepel polgármesterének az eseményen elhangzott ünnepi beszéde az alábbiakban olvasható:

Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Szigetszentmiklósiak!

"Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!
De főkképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat!
Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!"

Ez a moldvai csángó ima jól mutatja, hogy Szent István királyunk és műve milyen mélyen és szerteágazóan gyökerezik a magyarság tudatában, kultúrájában, ünnepeiben és mindennapjaiban. Országalapító királyunk tisztelete és ránk hagyományozott hite, a mi közös magyar hitünk adott erőt az élethez. Ha ő tekintett reánk a mennyekből, ha az ő általa kijelölt úton haladtunk a földön, ha keményen dolgoztunk, egymásba kapaszkodtunk, akkor helytálltunk családunk, nemzetünk és Isten előtt egyaránt.

De ez az ünnep, Szent István napja ma is erőt adhat számunkra a mindennapi küzdelmeinkben, itt, a válságokat átélő Európa közepén. Erőt adhat és bizakodóak lehetünk, mert ezer éves történelmünk és mai sikereink is azt bizonyítják, hogy a magyar nemzetnek van miből erőt merítenie, és van mire építkeznie. Az elmúlt évszázadok és a ma sikerei választ adnak arra, hogy honnan származik ez a belső erő.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Egybegyűltek!

Ha a mögöttünk álló évszázadok küzdelmére gondolunk, ha nemzetünk, kultúránk, hitünk megmaradásáért tett erőfeszítéseinkre gondolunk, ha a közös sikereinkre, ha egy-egy magyar ember nagyszerű teljesítményére gondolunk, akkor láthatjuk, hogy a helytállás, a munka és az egymás iránt érzett felelősség hozta meg mindig a sikert. Azt is mondhatnánk, hogy a helytállás, a munka, az egymás iránti felelősség mindig meghozta a sikert.

Az elmúlt ezer évben azt tapasztalatuk, hogy ez a nemzet csak akkor volt sebezhető, amikor hiányzott a hit vagy az erő a helytálláshoz, ha elhitették velünk, hogy munka nélkül is juthatunk valamire, ha hagytuk, hogy az egyéni érdek felülkerekedjen az egymás iránti felelősségen, odafigyelésen. Amikor elhitették velünk, hogy a 3.60-as kenyérből gyarapodhat a földműves, a molnár, a pék és a boltos is, amikor hitünk és testvéreink megtagadása, a jövőnk elzálogosítása volt az ára a „legvidámabb barakk” gulyáskommunizmusának. Amikor bemagyarázták nekünk, hogy a pártitkárból is lehet liberális politikus, a tanácselnökből polgármester, a szakszervezeti vezérből gyártulajdonos, a munkásőrből nemzeti hős, egyszóval, kutyából is lehet szalonna. Amikor féltünk lépni, cselekedni, egymásba kapaszkodni. Amikor nem álltunk ki magunkért, amikor azt gondoltuk, hogy másnak kell a mi boldogulásunkért dolgozni, amikor egymásnak hátat fordítottunk.

Azokban az időkben azonban, amikor rendelkeztünk a Szent Istváni erényekkel, hittel, tenni akarással, erővel és összefogással, akkor a magyar nemzet egész Európát meghatározó tettekre volt képes, pedig gyakran mostohábbak voltak a körülmények, mint ma. Európa kapuinál megállítottuk a törököt, szerteszórtuk a forradalom lángjának szikráit negyvennyolcban, ’56 őszén az orosz tankok előtt keresztbe fekve hitet adtunk más népeknek, és falakat, szögesdrótokat bontottunk le nyolcvankilencben.

Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Ünneplők!

Nekünk, csepelieknek és szigetszentmiklósiaknak itt a szigeten talán még szorosabb a kapcsolatunk, még nagyobb az egymásra utaltságunk, hiszen a honfoglalás koráig nyúlik vissza közvetlen területi szomszédságunk. Csepel-sziget, amely nevét a legenda szerint Árpád lovásza után kapta, 973-ban már fejedelmi székhely volt. Itt született Árpád fejedelem Zolta nevű fia, ide jött gyógyulni V. István Árpád-házi király, és itt búcsúzott el Mária királyné is a mohácsi csatába induló férjétől, II. Lajostól.

Az első Árpád-kori Szentmiklós falu a mai köztemető területén lehetett a X-XI. században. Egy 1220-as csepeli oklevél tesz említést arról, hogy a szentmiklósi bíró Nagyváradra kísérte a bűnös csepeli jobbágyokat tüzes vas próbára. A falu a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették. Az első hivatalosan elfogadott oklevél, amelyben szerepel Szigetszentmiklós neve, az 1264. október 14-én keltezett, IV. Béla úgynevezett „Csúti adománylevele”.

Csepel-sziget életében nemcsak a tatár, de a törökdúlás is jelentős pusztítás okozott, szigetünk a XVII. század végére elnéptelenedett. 1712. július 18-án, a sziget akkori birtokosa, Savoyai Jenő herceg svábországi hadfiaknak engedélyt adott, hogy megkezdhessék az újjáépítést. Az igazi nagy ugrás azonban már a XIX-XX. század fordulójára esik, amikor Weiss Manfréd megalapítja és felvirágoztatja a csepeli ipart, s vele együtt a magyar hadiipart. Évtizedeken keresztül ezrek jártak dolgozni a sziget valamennyi településéről, így Szigetszentmiklósról is Közép-Európa legnagyobb ipari komplexumába.

Tisztelt Egybegyűltek!

De nincs ez másképp akkor sem, ha mindenki a maga sikerére és egyéni teljesítményére gondol. A minden várakozást felülmúló magyar olimpikonok sikerei mögött is a kitartó munka, egymást segítő emberek munkája, szeretete és a helytállás van. Sportolóink a londoni olimpiai játékokon bizonyították, hogy tűnjön bármilyen elérhetetlennek is a kitűzött cél, kitartással, akaraterővel, lemondással és munkával igen is megvalósíthatók az álmok. Példát kell vennünk önfeláldozásukról, odaadásukról, a sport iránt tanúsított alázatukról, erőt kell merítenünk sikereikből!

Csepel és Szigetszentmiklós az egyéni sikerek területén is bizonyított. Csepel két olimpikonnal, Sastin Marianna birkózóval és Széll Domonkos evezőssel képviseltette magát az olimpián. S szintén csepeli sportoló Varga Norman is, aki 50 nap alatt, napi egy marathoni távot teljesítve futott el kerületünkből a XXX. nyári olimpia helyszínére.

Sportnyelven szólva a szigetszentmiklósi Gere Pékség is bajnoki teljesítményt nyújtott a minap, hiszen az ország legjobb kenyere Gere István pékmester sütödéjéből került ki. A hosszú érésű, igazi kovásszal, burgonyával készült, és a komlóvirág porát is tartalmazó kenyér méltán nyert el a Magyar Pékszövetség „Szent István napi kenyér” címét.

Másrészről pedig 2011 tavaszán, itt, Szigetszentmiklóson indult el az Ádám Jenő Többcélú intézmény beruházása. Talán nem véletlen, hogy a megvalósítás első ütemében – a 6 csoportos óvoda mellett – éppen az 1500 férőhelyes nézőtérrel rendelkező sport- és rendezvénycsarnok épül fel, Szentmiklós fiatal sportolóinak, a jövő esetleges olimpikonjainak nagy örömére.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A két önkormányzatnak sok hasonló és sok közös ügye van, amelyekben vagy már együttműködünk, vagy épp az együttműködés lehetőségét, az egymástól való tanulást keressük. A természetvédelem területén óriási sikernek tartjuk a Bucka-tó rendbetételére készített nyertes pályázatukat, ami közel ötmilliárdos támogatásával országos szinten is rendkívülinek mondható. A tóról elnevezett városrész csatornázása is örvendetes. Mi csepeliek már nyakig benne vagyunk a kerület teljes csatornázásában, szívesen megosztjuk Önökkel tapasztalatainkat. A Csepel-szigeti Gerincutat már átadták, a csepelit hamarosan mi is megnyitjuk a forgalom előtt. Ezek összekötése, mindannyiunk számára kedvező üzemeltetése, nyomvonalának meghatározása még a jövő feladata lesz. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág rendbetétele is közös projekt, több más szigeti és szigeten kívüli település bevonásával fog csak megvalósulni.

Másrészről úgy vélem, hogy Csepel és Szigetszentmiklós együttműködése, megállapodása a közoktatás területén rendkívüli és követendő példa mások számára is. Külön köszönetünk érte Szabó József polgármester úrnak! A nemzeti összetartozás iskolai programját pedig egy igazi misszionárius, Budai László tanácsai, útmutatása alapján készítettük el a csepeli iskolák számára. A jövőben nagy lehetőséget látok az infrastrukturális, sport, kultúra és média együttműködésünk kialakítására és fejlesztésére.

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Ha egy nemzet akaraterejét, tettrekészségét, változni akarását mi sem bizonyítja jobban, mint sportolóinak kimagasló eredménye, akkor okkal bizakodhatunk ma abban, hogy a magyarok - minden nehézség ellenére is - helyt tudnak állni a változó világban. Mára újra felismertük a munka erejét, azt, hogy annál jobban haladunk, minél többen ragadnak evezőt. Okkal bizakodhatunk, hogy lesz elég erőnk, mert megtapasztaltuk a nemzeti összefogás építő, teremtő erejét is, elég, ha az elmúlt 2 év csapásaira gondolunk, amelyekből egymásnak kezet nyújtva talpra álltunk, és amikor minden okunk meg lett volna az összeomlásra, mi akkor is helytálltunk.

Sokat végeztünk, de még mindig nem eleget, hiszen egy országot kell megújítanunk! Azonban hittel, kitartással, munkával újjá lehet építeni, fel lehet virágoztatni Magyarországot. A közös célok megtalálása és megvalósítása sikerünk kulcsa, hiszen csak közös értékek és érdekek mentén tudunk egy sikeres országot építeni.

A magyarok feladata a XXI. században is az, hogy megteremtsék az egységet, előhívják az erős magyar állam eszményét. Az anyaország egységét tovább kell vinni a határokon átívelő nemzetegyesítés keretében, össze kell fogni, hogy ismét közös alkotóerővé válhassunk. Augusztus huszadika együvé tartozásunk tudatosításának évről évre visszatérő megerősítése. E kitüntetett pillanatokban, megszüntetve az egyensúlyhiányt önmagunkban és egész emberi világunkban, mindannyian átélhetjük az összetartozás, az egység örömét.

Tisztelt Polgármester úr! Kedves Szentmiklósiak!

Megtisztelő volt számomra, hogy Szent István napi ünnepségükre meghívtak, köszönöm, hogy ebből az alkalomból megoszthattam Önökkel gondolataimat!

Bízom abban, hogy Szigetszentmiklós és Csepel közös történelmi gyökereinknek és közelmúltbéli megállapodásainknak megfelelően, együttműködésből, összefogásból, közös cselekvésből jó példát mutat majd a főváros kerületeinek és az agglomeráció településeinek, s valamennyi magyar önkormányzatnak. Ehhez kívánok a város elöljáróinak s valamennyi polgárának sok erőt és jó egészséget! Isten áldja Szigetszentmiklóst!