Tisztelt Csepeli Lakosok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatal augusztus 1 - 20. között igazgatási szünet miatt zárva tart, mely időszak alatt a hivatal szervezeti egységei ügyfeleket nem fogadnak. (A hivatal épületében az Anyakönyvi Csoport azokban a születési és halálozási ügyekben jár el, melyek nem tűrnek halasztást.)
A hivatal ügyfélszolgálatán az Okmányiroda munkatársai az elkészült okmányokat adják ki. A fent megjelölt időszakban időpontfoglalásra lehetőség nincsen.
A Gyámhivatal, a Családtámogatási Iroda és az Oktatási Ágazat saját székhelyükön halasztást nem tűrő ügyekben járnak el.
A Családtámogatási Iroda tájékoztatja Tisztelt Ügyfeleit, hogy a Polgármesteri Hivatal igazgatási szünetének ideje alatt a támogatások igényléséhez szükséges kérelemnyomtatványokat a Humán Szolgáltatások Igazgatóságának ügyfélszolgálatán (1211 Budapest, Kis János altábornagy u. 54.) igényelhetik.
2012. augusztus 21-től rendes ügyfélfogadási rend szerint várjuk Tisztelt Ügyfeleinket.
Tisztelt csepeli lakosok!
Értesítjük Önöket, hogy a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei projekt részeként 2012. augusztus 6-tól az alábbi utcákban szennyvízcsatorna építése zajlik:
A fenti időszakban a jelzett utcák egy-egy érintett szakaszán teljes útlezárás várható. Az útlezárás miatt előfordulhat, hogy legfeljebb néhány napig az ingatlanok gépkocsival nem, vagy csak az esti órákban lesznek megközelíthetők.
Kérjük, kövessék figyelemmel a kihelyezésre kerülő forgalmi jelzőtáblákat!
fotó: Kitzinger Adrienn
15 ezer forinttól 5 millió forintig szabható ki növényvédelmi bírság azokkal szemben, akik a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztják, a növényvédelmi hatósági tevékenységet akadályozzák, a hatóság intézkedését figyelmen kívül hagyják vagy a védekezés végrehajtását akadályozzák.
A parlagfű júliustól októberig virágzik. A csepeli önkormányzathoz az elmúlt hetekben több panasz is érkezett a parlagfűvel kapcsolatban, egy alkalommal kényszerkaszálást is el kellett rendelni.
Hogyan ismerjük fel a parlagfüvet?
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia, tévesen vadkendernek is nevezik) 20-150 cm magas, felálló szárú, rendszerint dúsan elágazó, terebélyes növény. A levelek színe sötétzöld. A porzós virágok a hajtások csúcsán találhatók, egy virágzatban 15-35 db halványsárga virág van, a lecsüngő sárga virágok apró csészékre hasonlítanak. Nemcsak szántóföldi, hanem városi gyomként is ismert, főként a frissen feltört, még rendezetlen építési területen, egyéb parlagon hagyott területen, időlegesen megművelt, majd elhanyagolt kertekben, árokparton, utak szélén is megtalálható.
Hogyan irtható a parlagfű?
A parlagfű irtásának két hatékony lehetősége ismert: a fizikai és a vegyszeres irtás. A fizikai megsemmisítés csak a pollenszórást megelőző hónapokban végezhető hatékonyan. Ekkor kell úgy elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport, és főként ne érlelhessen termést. Ennek érdekében a fiatal, kikelt növényeket minél előbb tanácsos megsarabolni, majd a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Ha azonban tövet hagyunk, a visszamaradt föld feletti részből új hajtások jelennek meg, amelyek azonnal virágba borulva fokozott intenzitással szórják virágporukat.
Az utóbbi időkben sokat hallhatunk arról, hogy a parlagfüvet kampányszerűen, kézzel gyomláltatják ki. Ez az alapjában véve nemes szándék sok esetben sajnos a virágzás megindulását követően valósul meg. Ilyenkor a magas pollenkoncentráció kifejezetten káros lehet az önkéntesek egészségére, és fellobbanthatja az allergiás megbetegedést.
A vegyszeres gyomirtás a sarabolásnál bonyolultabb művelet. Itt a parlagfű környezetében élő növények védelme érdekében mindenképpen szükséges részletes környezettanulmányt végezni. A hasznos, védendő növények mellett fontos szempont, hogy vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol embereket - főként gyerekeket - semmilyen módon nem veszélyeztetünk (pl. játszóterek, homokozók stb. kezelése tilos!).
Akik elmulasztják az irtást...
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény írja elő, hogy a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
Amennyiben a földhasználó, illetve tulajdonos nem tartja be a fenti előírást, a hatóság a tulajdonos költségére végrehajtja a közérdekű védekezést a gyomos terület megtisztítása érdekében. Akinek a területén pedig 3 éven belül ismételten parlagfüvet találnak, annak a bírság másfélszeresét kell kifizetnie.
Bejelentést a Polgármesteri Hivatal Városrendezési Iroda Környezetvédelmi Csoportjánál (427-6287) vagy a hivatal zöldszámán (06-80-201-253) lehet tenni.
A bejelentést követően helyszíni szemlét tartanak. A szemlén megállapítottak alapján kerül sor további intézkedésre. Ilyen lehet allergén gyomok esetében az ingatlan tulajdonos gyommentesítésre kötelezése. Amennyiben pedig határidőre a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, bírság kiszabására és közérdekű védekezés elrendelésére kerül sor, amit parlagfű esetében közérdekű védekezés elrendelése, a védekezés költségének behajtása és bírság kiszabása követ. A közérdekű védekezés az azt elrendelő határozat kiadását követően azonnal elvégezhető.
Csepel.hu
fotó: Kitzinger Adrienn
A csepeli Sastin Marianna, a Vasas birkózója augusztus 8-án, szerdán lép szőnyegre Londonban a 63 kg-osok mezőnyében. Szorítsunk együtt a fiatal sportolónak!
Arról, hogy ő és edzője, Wöller Ákos milyen esélyeket jósolnak neki, itt olvashatnak.
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
124 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel, 9 milliárd forint jogosulatlan visszaigénylését akadályozta meg és közel 400 bűncselekményre bukkant a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága az elmúlt fél évben. Egy revizor átlagosan 139 millió forintot terelt vissza a költségvetésbe.
A szakági (adóügyi, vám- és jövedéki, valamint bűnügyi) együttműködésnek, az erőforrások szükség szerinti átcsoportosításának, valamint az ellenőrzéseket megelőző kockázatelemzés hatékonyság-növekedésének köszönhető, hogy a regionális adó főigazgatóság az év első felében ellenőrzésenként 700 millióval több eltitkolt adóforintra derített fényt, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A fővárosi és Pest megyei adóigazgatóságok által az idén eddig lefolytatott 46 ezer ellenőrzés 124 milliárd forint nettó adókülönbözet feltárását eredményezte.
A visszaigényelt összegek kiutalásának jogosságát vizsgálva a regionális adóhatóság a tavalyinál 10 százalékkal több (3275 db) kiutalás előtti adóellenőrzéssel 9 milliárd forint összegben akadályozta meg az államkassza megkárosítását. A tapasztalat szerint a jogosulatlan visszaigénylések 93 százaléka az általános forgalmi adót érintette.
Az utólagos adóellenőrzések kétharmada a közelmúlt időszakára irányult, azaz jellemzően a 2009-2011 évekre benyújtott bevallásokban közölt adatoknak járt utána az adóhatóság.
Az év első felében közel 17 ezer operatív jellegű (helyszíni) ellenőrzésen vizsgálta a főigazgatóság a fővárosi és Pest megyei vállalkozások adózási fegyelmét. A pénzügyőrökkel és járőrökkel kiegészült revizori csoportok, a bizonylatadási kötelezettséget, a foglalkoztatás szabályszerűségét, az áruk eredetét, a pénztárgépek üzemeltetését, továbbá a jövedéki termékekre vonatkozó szabályok betartását, valamint az adójegy, zárjegy meglétét is ellenőrizték.
A főigazgatóság az elmúlt félévben közel 8,5 milliárd forint elkövetési értékben 200 büntetőfeljelentést tett, továbbá mintegy félszáz esetben élt a jogszabály által nyújtott új lehetőséggel: már a bűncselekmény gyanújának felmerülésekor jelzéssel fordult a nyomozóhatóságok felé. A büntetőfeljelentések 400 újonnan felmerült bűncselekmény feltárására irányultak, amelyen belül továbbra is az adócsalás súlya a jelentős.
Az adózók az év második felében is számíthatnak a fokozott adóhatósági jelenlétre annak érdekében, hogy a jogsértéssel adóelőnyhöz jutók kiszűrésével az adóhatóság minden piaci szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsen.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Hétfőn a legmagasabb nappali hőmérséklet 35-40 Celsius-fok között alakul, kedden azonban eléri az országot a hidegfront. A hét második felére enyhül a kánikula, jövő hétvégén már 26 fok körüli maximumok várhatók.
Hétfőre Baranya, Hajdú-Bihar és Somogy megyére a várható heves zivatarok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére felhőszakadások, míg Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Heves, Nógrád és Pest megyére, valamint a főváros területére a heves zivatarok és felhőszakadás miatt elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. A heves zivatarokat viharos szél, nagyméretű jég kísérheti, míg egy-egy felhőszakadás során rövid idő alatt 25-30 milliméternél is több csapadék hullhat.
A hőség miatt hétfőre az ország összes megyéjére másodfokú figyelmeztetést adtak ki, vagyis a napi középhőmérséklet országszerte tartósan 25 fok felett lehet.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában azt írta: hétfőn a maximumhőmérséklet 40 fok körül alakul, így akár az 1905-ös rekord is megdőlhet, akkor ugyanis Orosházán 40,2 fokot mértek.
Kedden viszont hidegfront vonul át az ország felett, a szél emiatt északnyugatira fordul és átmenetileg sokfelé viharossá fokozódik. Továbbra is sok lesz a napsütés, csak néhol lehet zápor, a hőmérséklet maximuma 27-34 fok között alakul - írták, hozzátéve: délkeleten lesz a legmelegebb.
Szerdán a sok napsütést már kevés gomolyfelhő zavarja meg. Csapadék nem valószínű, de többfelé erős lesz az északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26-30 fok között várható. A hét második felében tovább gyengül a nappali felmelegedés - jelezték.
Csütörtökön főként késő délután, estefelé néhol zápor, esetleg zivatar is kialakul. Ekkor várhatóan már csak 25-29 fokig emelkedik a hőmérséklet. Pénteken még elszórtan várható zápor, zivatar, a legmagasabb nappali hőmérséklet 24-28 fok között alakul. Szombaton sok napsütés várható, a hőmérséklet maximumát 22-26 fok közöttire prognosztizálta a meteorológiai szolgálat.
fotó: met.hu
Ahogyan terebélyesedett a Weiss Manfréd Gyár, úgy nőtt Csepel lakóinak száma az elmúlt évszázad elején. Bolla Dezső helytörténész könyveiből tudjuk, hogy az 1910-es évek elején körülbelül tízezren laktak a községben, és ez a létszám tízévente tízezerrel gyarapodott.
A közlekedés színvonala azonban elmaradott volt, a szigetet akkor még nem kötötték össze hidak a fővárossal. Éppen ideje volt tehát, hogy 1912 májusában, vagyis száz esztendővel ezelőtt elinduljon az első villamosjárat, amely a pesti Vágóhídtól közlekedett a Weiss Manfréd Gyárig.
Noha a gyár nemcsak országos, hanem külföldi hírnévre is szert tett, maga a település szegényes, poros falu volt. Nem létezett tömegközlekedés, hiányoztak a közművek, a villanyszolgáltatás, a burkolattal lefedett utak. Az oktatás és az egészségügyi ellátás alacsony színvonalon működött. A község fejlettsége jócskán elmaradt a szomszédos településekétől, Budafokétól és Pesterzsébetétől. Közben egyre többen költöztek Csepelre, s a környékről a gyárba járók száma is megugrott. Az emberek többnyire gyalog vagy lovas kocsin, szekereken közlekedtek. Kilométereket talpaltak, hogy eljussanak a munkahelyükig. Akkor még keveseknek volt kerékpárjuk, mert luxuscikknek számított. A kétkerekű jármú több évtizeddel később, főként a második világháború után terjedt el. A villamosjárat előtt tömegközlekedési eszközként egyedül az omnibusz létezett, vagyis a lovak által vontatott vonat, amely az erzsébeti HÉV-állomást kötötte össze a faluval a Kis-Dunán található zárógáton keresztül. Az 1872-ben épült Gubacsi-zárógát volt az egyetlen hely, ahol a Csepelre igyekvők, illetve az onnan távozók eljuthattak a Kis-Duna túlsó felére.
A gyár tulajdonosai és a község elöljárói is szorgalmazták, hogy végre villamosjárat kösse össze Csepelt a külvilággal. Az 1900-as évek legelején többször kezdeményezték ezt, végül 1912 májusában adták át a forgalomnak az első HÉV-et. A szerelvény a Gubacsi-zárógáton át haladt, érintette Csepel Fő terét (a
Az első HÉV-szerelvények üzembe állítása után megszűntek az omnibuszjáratok. Lassan megjelentek a személygépkocsik is, de számuk még igencsak csekély volt. Az emberek nagy része továbbra is lovas kocsival közlekedett, főként azok, akik nem a HÉV vonalának közelében laktak. Az idősebb csepeliek bizonyára emlékeznek rá, hogy még a hatvanas években is szép számmal akadtak lovas kocsik az utcákon, bár akkor már nem annyira személyszállításra, hanem áruk fuvarozására használták. Az első csepeli HÉV-vonalat 1978-ban szüntették be egy hibás döntés következtében, azóta autóbuszok szállítják az utasokat Pesterzsébet irányába.
Csarnai Attila
illusztráció: A Közvágóhíd-Pesterzsébet-Csepel HÉV felvételi épülete egy korabeli képeslapon. (forrás: Németh Zoltán Ádám gyűjteménye)
A magyar szabadfogású birkózás mindmáig egyetlen világbajnoka Kovács István. A Csepel SC korábbi kiváló sportolója, aki egyedülálló címe mellett Európa-bajnoki ezüstöt és olimpiai bronzérmet is nyert, nagy megtiszteltetésnek érzi a kitüntetést.
Az egykori élsportoló, későbbi edző, ma sem szakadt el teljesen a sportágtól, sportszerekkel foglalkozó cégét vezeti, és figyelemmel kíséri a birkózósport történéseit.
- Nagyon megtisztelő számomra a díj. Úgy érzem, ez a sok éves munkám elismerése, és az azt követő, a szakmából való mellőzöttségem utáni hangsúlyos rehabilitáció. Külön öröm, hogy a jelenlegi városvezetés az egyik olyan csepeli személyiségnek tart, akit érdemes a kerülettel kapcsolatosan megemlíteni.
- Mit jelent önnek Csepel?
- A XVII. kerületben kezdtem el a birkózást, majd 1965-ben a Honvédban folytattam, és – a leszerelést követően – 1971-ben kerültem Csepelre. Életem meghatározó történései a kerülethez kötnek, itt váltam azzá, amivé mindig is szerettem volna. A Csepel SC-ben elvégzett munka és annak eredményei révén ismert meg igazán az ország és a világ is. Az 1979-ben San Diegóban megszerzett szabadfogású világbajnoki címemet is az egykori Csepel Sport Clubból értem el. Jó ideig itt laktam a kerületben, a ’80-as években itt nyitottam meg első üzletemet, majd az edzői munkát is a XXI. kerületben kezdtem el. Sajnos az akkori sportvezetés szemében konkurenciát jelentettem, így gyakorlatilag nemkívánatos személynek nyilvánítottak. Ezért máshol folytattam, de a mai napig napi kapcsolatban vagyok Csepellel. Szigetszentmiklósiként naponta erre visz az utam, barátok, ismerősök sora lakik itt, mindig szívesen jövök ide.
- Milyen a kapcsolata a sportágával?
- A birkózókkal maximálisan jó kapcsolatot ápolok. Azt azért sajnálom, hogy a megszerzett tapasztalataimat nem tudom megfelelő módon továbbadni, pedig úgy érzem, tudnék hasznos tanácsokkal szolgálni a fiataloknak. Amikor én voltam kezdő birkózó, szinte ittam minden szavát a mestereimnek.
- Mit vár a magyar birkózóktól az olimpián?
- A hazai birkózásnak mindig is voltak rejtett tartalékai, amelyekből bármikor kijöhet egy jó szereplés. Úgy érzem, hogy világviszonylatban megállják helyüket a magyar birkózók, sajnos időközben szűkült a létszámkeret, és a lehetőségek is korlátozottak. Ennek ellenére mégis azt mondom, van esélyünk az éremre. Kötöttfogásban van három-négy olyan sportoló, aki felállhat a dobogóra, és szabadfogásban is lehet egy érem. A női szakágban pedig Sastin Mariann – aki nemrég még a Csepeli BC színeit képviselte – igazolta tavaly, hogy súlycsoportjában a világ elitjéhez tartozik.
Légrádi Gábor
fotó: Burger Barna
Benyújtja a parlamentnek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a fémtörvény szigorítását – tudta meg a Magyar Nemzet meg Pócs János fideszes képviselőtől, aki korábban interpellációt is nyújtott be az ügyben. A kábellopások az utóbbi években csak a BKV-nál félmilliárd forintot is meghaladó kárt okoztak, ennek kapcsán a képviselő leszögezte: a „színesfémbiznisz” terén is rendet kell teremteni. (Az elmúlt hetekben a H7 - csepeli HÉV vonalán is történt kábellopás két esetben - a szerk.)
A BRFK közölte: a Budapesten és környékén több HÉV- és a villamosvonalon az elmúlt napokban történt bűncselekmények felderítésére külön nyomozócsoport jött létre. A Magyar Nemzet úgy tudja, a büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen, lopás megalapozott gyanújával indult, de bővülhet a bűnlajstrom, hiszen a közérdekű üzem megzavarása akár súlyos életveszélyt is okozhat.
Az ellopott kábelek, rézvezetékek értékesítése pedig önmagában további bűncselekményi köröket érinthet. Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009-es jogszabály módosítása a büntetési tételek közelmúltban elfogadott emelésén túl a tolvajok és az illegális felvásárlók értékesítési lehetőségeit is megszünteti – mondta el a Magyar Nemzetnek Pócs János.
Kifejtette: a szakemberek és az általa javasoltak szerint az ilyen bűncselekményeket állami monopóliummal lehet megfékezni, tehát a felvásárlók munkáltatójának az államnak kell lennie. – A felvásárlótelepek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a rendőrség belső informatikai rendszerével összeköttetésben kell hogy működjenek, és az átvétel alapja az eredeti állag szerinti leadás kell legyen – mondta Pócs János, aki szerint az új törvény nem engedné, hogy a fémet „megváltoztassák”, a kábelt feldarabolják, a bronzszobrot beolvasszák, és hulladékként adják be. A politikus közölte, a telepeknek bejelentési kötelezettségük lenne a jogszabályi előírásoktól való legkisebb eltérésről is. A fideszes képviselő a beszállítható mennyiség korlátozását, az eredet igazolását is megfontolandónak tartja.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.
fotó: Kitzinger Adrienn
Összesen 48 évig tanított az idén 79 éves Szegedy Lujza tanárnő. A végtelen szigorúságáról, ugyanakkor pedáns következetességéről ismert pedagógust manapság rendre megállítják az utcán egykori tanítványai, akik nem felejtették el, mit köszönhetnek neki. Hallgassuk meg őt, s ne vágjunk a szavába, mert csak feleslegesen akasztanánk meg a beszédben.
„Hogy erélyes-e?! Irgalmatlanul szigorú voltam! Tudom, féltek is tőlem a gyerekek, de azzal is tisztában voltak, hogy amit mondtam, azt következetesen betartottam. Pontosan tudták, mit várok el tőlük, s amit megköveteltem, értük tettem. A szigorúság pedig elsőként rám vonatkozott: minden órára felkészültem, soha nem késtem, s kicsöngetésig nem lehetett viháncolni a tanteremben. De ezek a gyerekek, akik egykor tartottak tőlem, ma felkeresnek, s szeretettel emlegetik, hogy jó szívvel gondolnak rám.
Mindenáron tanár akartam lenni. Ugyanabba az iskolába jártam, ahol később a legtovább tanítottam, de akkor Báró Eötvös József Általános Népiskolának hívták. A Jedlikben érettségiztem, majd az ELTE magyar-román szakán végeztem 1956-ban. Ezt követően Csátaljára kerültem, mert oda küldtek tanítani, s nagyon szép öt évet töltöttem el ott. Amikor a Szárcsa utcai iskolát 1961-ben felépítették, visszahívtak Csepelre, s 1966-ig oktattam náluk. Utána a
Az akkori világban elképzelhetetlen volt, hogy egy diák feleseljen a tanárral. A gyerekkel nemcsak a jogait, hanem a kötelességeit is ismertetni kell. És az sem járja, hogy egymással rivalizáljanak, milyen gazdagok a szüleik; miféle divatos ruhákban jelennek meg és drága mobilokkal dicsekednek! A szülők felelőssége, hogy többet beszélgessenek a gyerekkel, s otthon ne a pénz legyen a központi téma!
Felnőtteket is tanítottam a dolgozók iskolájában. Emlékszem, volt egy ötgyermekes édesanya, akinek a csemetéit is oktattam. Azt tűnt fel nekem, hogy a gyerekek ellenőrzőjét rendszeresen nem írta alá az anyuka, márpedig én szigorúan ellenőriztem a láttamozásokat. Beszéltem az édesanyával, aki beismerte, hogy analfabéta… A gyerekei tanítgatták írni, hogy legalább a nevét képes legyen betűzni, de nem ment. Utána megtanítottam írni, s rettenetesen boldog volt, hogy egy idő után már mondatokat tudott megfogalmazni. Akkor arra kért, hogy segítsek megírni egy levelezőlapot, amelyet édesanyjának küldött el. Öt szabályos, szép mondatot írt le magától – s ebben benne volt az egész élete. Ez volt az ő első levele…”
Csarnai Attila
fotó: Burger Barna