Július 27. Ma kezdődnek a XXX. Nyári Olimpiai Játékok. Szurkoljunk együtt a két csepeliért: Sastin Mariannáért és Széll Domonkosért, hogy minél szebb eredményekkel térjenek haza!
Németh Szilárd polgármester már korábban elbúcsúzott a Londonba induló fiataloktól, melyről és a sportolók esélyeiről bővebben itt olvashatnak: http://csepel.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3649:ket-csepeli-sportolo-az-olimpian&catid=77:egyeb&Itemid=126
Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
A kaposvári temető zsidó sírjait összetörték, ledöntötték, meggyalázták valakik. Vagy valaki. Szinte mindegy. Vannak a bűnnek és az elvetemültségnek fokozatai. Nyilvánvaló, hogy aki nő ellen követ el bűncselekményt, erőszakot tesz, nőt, asszonyt bántalmaz, ver, öl, az szigorúbb megítélés alá esik. Az alvilágban is. Az ilyesféle cselekedet bizonyítja az elkövető végtelen gyávaságát.
Hasonló a helyzet, ha valaki magatehetetlen, védekezésre, bármilyen érdemi ellenállásra képtelen idős emberrel szemben követ el erőszakos cselekedetet.
S mindenek legalján, a bűn „hierarchiájának” pöcegödrében vannak azok, akik gyermekeket bántalmaznak, erőszakolnak, vernek, ölnek. Kár is lenne ezt magyarázni, kifejteni.
Azt azonban nem tudom pontosan, hová valók azok, akik halottakat bántalmaznak, gyaláznak, rabolnak ki, becstelenítenek meg. Nem tudom, mert erre vonatkozóan alig-alig van kapaszkodó. De az isteni törvények segítenek.
Hiszen a halott mégiscsak sok ezer éves tabu. Nem a halál – a halál éppen a mi beteg korunkban lett tabu, mi próbálunk úgy tenni, mintha halál nem is létezne. A jelen apoteózisában, a végtelenül ostoba és sekélyes pillanat élvezetében nincs helye a halál perspektívájának és méltóságának. Így lett korunkban a halál is tabu – a halott méltóságának örök tabuja mellett.
Aki a halott méltóságának tabuját megsérti, arra kitagadtatás vár sok ezer esztendeje. Erről szól az Antigoné – ha van még manapság bármiféle értelme Szophoklészt emlegetni. De ha nincs, akkor is: a halottat el kell temetni. A halott végakaratát kötelesség teljesíteni. A halott nyugalmát tilos háborgatni. A halottat kirabolni pedig a legfertelmesebb bűnök egyike.
Innen és csakis innen érdemes szemlélni azok cselekedetét, akik összetörték, meggyalázták a kaposvári zsidó temető sírjait. A halott méltóságának és tiszteletének sok ezer éves tabuját döntötték le azok az ismeretlenek. Pontosan ugyanolyan a tettük súlya, mintha kirabolták volna azokat a sírokat. Mintha halottak napján összeszedték volna a más sírjára tett virágot, aztán eladták volna a temető kapujában. Vagy mintha holttestekkel közösültek volna, bizony.
Ilyesmit ember nem tesz. Mert az ember ezt, ezeket nem képes megcselekedni. Ez ugyanis a tabu legvégső értelme. A meg nem cselekedhető tett, az át nem hágható tiltás – az a tabu. És ebben a minőségében a tabu szoros kapcsolatban áll a korszellemmel.
„Ádám:
S miért, miért! e rossz fal gátol-é? –
Ki annyi sarcot vívtam a pogánytól,
Nem bírom-é áthágni ezt a sáncot? –
Lucifer:
Nem ám, mert védi a kor szelleme,
Erősebb, mint te.”
Nemrég már idéztem ezt a párbeszédet a Tragédia hetedik színéből. Ádám akar bejutni Évához a zárdába e szavakkal, de Lucifer visszatartja a korszellem parancsával.
És pontosan ugyanez a korszellem óvja temetőinket. Nem tudhatjuk, eljön-e az idő, amikor ez a korszellem és ez a tabu is megdől. Korunk halálangyalai: a dereguláció és a privatizáció. Őket kíséri két lidérc: a deszakralizáció és a szekularizáció. Nem tudhatjuk, ezek négyen mikor fognak rájönni, hogy Farkasrét sokkal értékesebb ingatlanon fekszik, mintsem hogy a halottak birodalma legyen. Nem tudhatjuk. Hiszen ezek négyen jöttek rá arra is, hogy a Lipótmező sokkal értékesebb annál, mintsem az őrültek és lelki betegek birodalma legyen. Nem tudhatjuk, de sejtjük. Ám addig még a temető és a halott igenis tabu. Aki megsérti, kitagadtatik.
Ha ostoba, nyomorult, primitív suhancok dúlták fel a kaposvári zsidó sírokat, csak annyi mentségük lehet, ami a mai korszellemből szintúgy következik. Hiszen ez a korszellem dicséretesnek, „művészi önkifejezésnek” tartja a falak és mindenek összefirkálását. E korszellem szerint nem büntethető a drogfogyasztás, e korszellem szerint az iskola nem nevelésre való. E korszellem szerelmes minden rombolásba, destrukcióba, mert azokat az individuum önkifejezésének tartja. Ez a korszellem az örök lelki kamaszkorban tartott emberiség siralmas állapota. Ha ezen korszellem kamaszai gyalázták meg a sírokat, szánalommal kell megbüntetni őket.
Ha olyanok tették, akik ideológiát képzeltek rettenetes tettük mögé, s céljuk „a” zsidók megbüntetése, meggyalázása volt, akkor nincs helye a szánalomnak sem. Akkor pusztán gyáva, beteg férgekkel állunk szemben.
Aki halottak ellen visel háborút, ellenük vét, annak nincsenek elvei, nincs meggyőződése, nincs hite és nincs becsülete. Nagy Lászlótól azt kérdezték élete utolsó interjújában: mit üzen azoknak, akik majd száz év múlva nézik őt ezen a felvételen. A költő így felelt: Ha lesz még emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket. Bocsássák meg, hogy csak ennyit tudtam tenni értük.
Nem telt el száz év Nagy László halála óta. De a kaposvári temető meggyalázóit már nem csókolná meg ez a magyar óriás. S ha feltámadna, szomorúan nézné, mennyi lett itt azóta a nem emberi arc…
Bayer Zsolt
Kedves csepeli lakosok!
Az ÉlőDuna honlapon az alábbi oldalon megtekinthetik, hol zajlanak az aktuális héten szennyvízcsatornázási munkálatok Csepelen: http://www.eloduna.hu/hu/csepel/utemterv
Július 27-én, pénteken reggel 8 órától várhatóan három hétig a Csepeli Gerincút Károli Gáspár utcai kereszteződésének kiépítését végzik, ezért ebben az időszakban a Károli Gáspár utcában a Csőgyár utcánál egy sávon, váltakozó irányban haladhat majd a forgalom, az irányítást jelzőőrök segítik. A Csőgyár utcára behajtani a Vermes Miklós utca felől lehet.
A II. Rákóczi Ferenc úton a Betű utcai (Szent István úti) csomópont, illetve a Betű utca – Posztógyár utca közötti szakasz jelenleg is folyamatban levő építése miatt július 28-án, szombaton üzemkezdettől 31-én, kedden üzemzárásig a 38-as és a 138-as autóbuszok Lakihegy, Cseresznyés utca illetve Budatétény irányában módosított útvonalon közlekednek. A buszok nem érintik a Karácsony Sándor utca H megállóhelyet, a terelt útvonalon közlekedő járatokra a 179-es autóbuszok Karácsony Sándor utca H megállójában lehet felszállni (a Csepel H megállóhelyet az útépítés miatt jelenleg sem érintik a buszok; a megálló a Posztógyár utca kereszteződése utánra van ideiglenesen áthelyezve.) A Betű utcai és a Posztógyár utcai csomópontokban jelenleg is tartó építési munkákról szóló korábbi tájékoztatásunk honlapunkon a http://www.bkk.hu/2012/07/julius-16-atol-a-ii-rakoczi-ferenc-uti-epitesi-munkak-miatt-forgalomkorlatozasokra-kell-szamitani/ címen érhető el.
A Budapesti Közlekedési Központ beruházásaként európai uniós társfinanszírozással épülő Csepeli Gerincút megvalósulásával terveink szerint egyszerűbbé és kényelmesebbé válik a Csepel-sziget közlekedése, egyúttal jelentősen csökkennek az agglomeráció településein élők környezeti terhei, és mérséklődik a lakóövezetben az átmenő forgalom.
A Budapesti Közlekedési Központ célja, hogy a munkavégzés idején is a lehetőségekhez mérten zavartalan legyen a forgalom. A változások okozta esetleges kellemetlenségek miatt ezúton is kérjük és köszönjük az arra közlekedők türelmét és megértését!
2012. június 26.
Budapesti Közlekedési Központ
A fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen lesz járási hivatal 2013-tól, amelyek az államigazgatási feladatokat veszik át a jegyzőktől – a Kormány döntött a járások székhelyeiről és illetékességi területeikről. A járási hivatalok a kormányhivatalok kirendeltségeként az államigazgatási ügyek intézésében nyújtanak majd segítséget az állampolgároknak.
A vidéki embereknek nagy segítség lesz majd, hogy lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, amelyekért eddig a megyeszékhelyre kellett utazniuk. Az ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől-péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban vagy a településre kirendelt ügysegéd által lesz lehetőség.
Minden egyes járásban – a kormány szerdai ülésén elfogadott kormányrendeletben kijelölt – járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik majd. A jogszabály tételesen rögzíti az egyes járási hivatalok székhelyeihez tartozó településeket is. Budapesten nem járási, hanem kerületi hivatalok alakulnak minden kerületben, szintén a fővárosi kormányhivatal részeként.
A járási hivatal kétféleképpen biztosítja majd az állampolgároknak az ügyfélszolgálatot. Azon városokban, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma indokolja, ott minden munkanapon állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget működtet. A kisebb településeken heti 1-2 alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügysegéd a települési önkormányzat által biztosított helyiségben. A kormányhivatal a belső szervezet kialakításkor – az önkormányzatoktól átkerülő ügyintézők és feladatok függvényében – dönt arról, hogy melyik településen, melyik típusú ügyfélszolgálatot működteti.
A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg. A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését szakmai hatástanulmányok, kutatások, valamint széleskörű szakmai, társadalmi, politikai egyeztetések előzték meg, amelyek már a tavalyi év közepén megkezdődtek. A Kormány a járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól 2011. szeptember 1-jén döntött. Az eredeti kormányzati elképzeléshez képest az egyeztetések hatására módosult a szabályozás például a járások számát tekintve, az eredeti terv szerint vidéken 168 járás és fővárosban 7 körzeti hivatal lett volna.
A most elfogadott járási székhelyek listája a jövőben módosulhat. A kormány biztosítja a településeknek arra a lehetőséget, hogy javaslatot tehessenek a más járáshoz történő átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására. A kormányhivatal feladata lesz megvizsgálni, hogy indokolt-e a település kérése (pl. valóban hatékonyabbá tenné-e a feladatellátást a más járáshoz való átsorolás, illetve a kormányhivatal mérlegeli azt is, hogy a közlekedési feltételek változása befolyásolja-e a járási székhely megközelítését). Az átcsatolásról a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a kormány hozhat döntést minden második évben, először a járási hivatalok felállítását követő második évben, 2015-ben.
A kormány a közelmúltban döntött a járási hivatalokhoz kerülő feladatokról is. Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi- és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől a 2013-ra megalakuló járási hivatalok. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség.
A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, helyismerethez kötődő, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az egységes szabályozók mentén véghez vihető eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte. A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban.
Az államigazgatási feladatokkal együtt a járási hivatalok átveszik a polgármesteri hivataloktól az e feladatokat jelenleg is ellátó a köztisztviselőket. Az ő jogviszonyuk így kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Nemcsak a munkatársak, hanem a feladatellátáshoz szükséges ingó- és ingatlan vagyonra is szükség lesz a járási hivatalokban, ezek a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek, a vagyonkezelő a kormányhivatal lesz. A kormányhivatalok és az önkormányzatok október végéig megállapodásban rögzítik a járási hivatalhoz kerülő köztisztviselők létszámát és az ingyenesen használatba vett ingatlan és ingó (pl. infokommunikációs) eszközöket. A kormánymegbízott az átadás-átvétel előkészítésére és lebonyolítására járási biztost nevezhet ki. Az önkormányzattól átvett és kizárólagosan általa használt ingatlanok fenntartásával kapcsolatos költségeket a járási hivatal viseli, a helyi önkormányzattal közösen használt ingatlanok fenntartásának költségeit pedig megosztják. Az év végéig a polgármesteri hivataloknak, jegyzőknek minden, a feladatátvétellel kapcsolatos ügyiratot is át kell adniuk. A most elfogadott és a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő kormányrendelet az önkormányzatokkal megkötendő megállapodás mintáját is tartalmazza.
(kormany.hu)
A kormány nyitott a béremelések ügyére, de határozott álláspontja, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután - konzultációsorozata keretében - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.
A kormányfő elmondta, a találkozón egyetértettek az érdek-képviseleti vezetőkkel abban, hogy még az idén szükség van béremelésekre, továbbá abban is, hogy gyakorlatorientált szakképzést kell kialakítani, végre kell hajtani a munkahelyvédelmi akciótervet, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, és helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket. Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe "a külföldön lappangó számlákat".
Szeptemberben jön vissza az IMF
Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja szeptemberben tér vissza Magyarországra - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő kérdésre válaszolva közölte: azt várják, hogy az IMF és az EU közös delegációja adjon át a kormánynak egy "helyzetösszesítést", abban jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben szerintük változtatni kell a gazdaságpolitikán, nevezzék meg az IMF-hitelhez szükséges előfeltételeiket, és mondják el a véleményüket a 2013-as büdzsé szerintük módosítandó pontjairól. Hozzáfűzte, hogy az IMF/EU-tárgyalások menetét Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerda délután egyezteti a delegációval.
Szeptemberben ezeket a felvetéseket a kormány érdemben meg fogja válaszolni - mondta Orbán Viktor, aki biztatónak nevezte keddi tárgyalását az IMF/EU-delegációval, és hozzátette, egyetért az IMF és Magyarország abban, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni, a gazdaság teljesítőképességét pedig növelni kell.
Számos részletkérdésben ugyanakkor véleménykülönbségek alakultak ki, illetve maradtak fenn - folytatta, példaként említve, hogy bár az IMF és a kormány is szükségesnek látja a közszféra átalakítását, a valutaalap ennek gyorsítását várja, ami a kabinet szerint viszont kockázatokkal jár. A kisebb, jobban szervezett államigazgatásban azonban nem térnek el a vélemények - magyarázta.
Orbán Viktor közölte továbbá, hogy különbségek vannak a tárgyalófelek között a pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében: az IMF a gazdasági növekedéshez a pénzügyi szektor jövedelmezőségének helyreállítását a legfontosabb feltételek között tartja számon, a kormány szerint azonban bár nyereséges bankokra természetesen szükség van, de miközben az egész gazdaság veszteségeket szenved el, indokolatlannak tűnik, hogy éppen a pénzügyi szféra maradjon ki a közteherviselésből. Ennek az összeegyeztetése fontos eleme lesz a tárgyalásoknak - jegyezte meg.
Szavait összegezve úgy fogalmazott: "biztatóbbnak tűnik a dolog, mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott". "Mi sem vagyunk könnyű eset, de úgy láttam, ők sem azok" - tette hozzá a kormányfő, ismét hangsúlyozva, hogy a kabinet minél hamarabb sikeresen le akarja zárni a tárgyalásokat, de csak olyan megállapodást áll módjában megkötni, amely jól szolgálja Magyarország érdekét.
Az EU a bankokat védi, a kormány a munkahelyeket
A kormány tanulmányozni fogja az Európai Központi Bank (EKB) fenntartásait a jegybankra is kivetett tranzakciós illetékkel kapcsolatban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, nyomatékosítva ugyanakkor: a pénzügyi szektornak - ideértve a nemzeti bankot is - képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat.
Az európai és a magyar válságkezelés között éppen az a különbség, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kabinet a munkahelyeket - fogalmazott. A kormány kellő időben "sikeres választ" fog adni az EKB-nak - tette hozzá a miniszterelnök sajtótájékoztatóján.
A kormánnyal együttműködő szakszervezetekkel tárgyalt a miniszterelnök
Az elmúlt két évben a munkavállalók sorsa nehezedett, a keresetek és juttatások csökkentek, a szociális ellátó rendszer zsugorodott, a munkavállalók jogai pedig korlátozottabbak lettek - így jellemezte a helyzetet Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel szerdán folytatott tárgyalás végén tartott sajtótájékoztatón.
A kormány nyitott a béremelések ügyére, de határozott álláspontja, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután - konzultációsorozata keretében - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.
A kormányfő elmondta, a találkozón egyetértettek az érdek-képviseleti vezetőkkel abban, hogy még az idén szükség van béremelésekre, továbbá abban is, hogy gyakorlatorientált szakképzést kell kialakítani, végre kell hajtani a munkahelyvédelmi akciótervet, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, és helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket. Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe "a külföldön lappangó számlákat".
Szeptemberben jön vissza az IMF
Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja szeptemberben tér vissza Magyarországra - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő kérdésre válaszolva közölte: azt várják, hogy az IMF és az EU közös delegációja adjon át a kormánynak egy "helyzetösszesítést", abban jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben szerintük változtatni kell a gazdaságpolitikán, nevezzék meg az IMF-hitelhez szükséges előfeltételeiket, és mondják el a véleményüket a 2013-as büdzsé szerintük módosítandó pontjairól. Hozzáfűzte, hogy az IMF/EU-tárgyalások menetét Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerda délután egyezteti a delegációval.
Szeptemberben ezeket a felvetéseket a kormány érdemben meg fogja válaszolni - mondta Orbán Viktor, aki biztatónak nevezte keddi tárgyalását az IMF/EU-delegációval, és hozzátette, egyetért az IMF és Magyarország abban, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni, a gazdaság teljesítőképességét pedig növelni kell.
Számos részletkérdésben ugyanakkor véleménykülönbségek alakultak ki, illetve maradtak fenn - folytatta, példaként említve, hogy bár az IMF és a kormány is szükségesnek látja a közszféra átalakítását, a valutaalap ennek gyorsítását várja, ami a kabinet szerint viszont kockázatokkal jár. A kisebb, jobban szervezett államigazgatásban azonban nem térnek el a vélemények - magyarázta.
Orbán Viktor közölte továbbá, hogy különbségek vannak a tárgyalófelek között a pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében: az IMF a gazdasági növekedéshez a pénzügyi szektor jövedelmezőségének helyreállítását a legfontosabb feltételek között tartja számon, a kormány szerint azonban bár nyereséges bankokra természetesen szükség van, de miközben az egész gazdaság veszteségeket szenved el, indokolatlannak tűnik, hogy éppen a pénzügyi szféra maradjon ki a közteherviselésből. Ennek az összeegyeztetése fontos eleme lesz a tárgyalásoknak - jegyezte meg.
Szavait összegezve úgy fogalmazott: "biztatóbbnak tűnik a dolog, mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott". "Mi sem vagyunk könnyű eset, de úgy láttam, ők sem azok" - tette hozzá a kormányfő, ismét hangsúlyozva, hogy a kabinet minél hamarabb sikeresen le akarja zárni a tárgyalásokat, de csak olyan megállapodást áll módjában megkötni, amely jól szolgálja Magyarország érdekét.
Az EU a bankokat védi, a kormány a munkahelyeket
A kormány tanulmányozni fogja az Európai Központi Bank (EKB) fenntartásait a jegybankra is kivetett tranzakciós illetékkel kapcsolatban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, nyomatékosítva ugyanakkor: a pénzügyi szektornak - ideértve a nemzeti bankot is - képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat.
Az európai és a magyar válságkezelés között éppen az a különbség, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kabinet a munkahelyeket - fogalmazott. A kormány kellő időben "sikeres választ" fog adni az EKB-nak - tette hozzá a miniszterelnök sajtótájékoztatóján.
A kormánnyal együttműködő szakszervezetekkel tárgyalt a miniszterelnök
Az elmúlt két évben a munkavállalók sorsa nehezedett, a keresetek és juttatások csökkentek, a szociális ellátó rendszer zsugorodott, a munkavállalók jogai pedig korlátozottabbak lettek - így jellemezte a helyzetet Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel szerdán folytatott tárgyalás végén tartott sajtótájékoztatón.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig a kormány eddigi erőfeszítései közül üdvözölte a szakképzést, a felnőttképzést érintő intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók béremelését, a foglalkoztatás kiszélesítését, továbbá a gazdaság hatékonyabbá tételét.
Kéthetes konzultációsorozat zárásaként csütörtökön vállalkozókkal találkozik Orbán Viktor - közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. A kormányfő Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnökének meghívására a VOSZ kibővített elnökségi ülésére látogat - tudatta szerdán Havasi Bertalan. A megbeszélés fő témája a kormány és a VOSZ megállapodásának félidős értékelése a vállalkozók kezdeményezéseinek, javaslatainak tükrében.
Orbán Viktor a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel múlt hétfőn kezdett konzultációsorozatának eddigi állomásain találkozott a KDNP vezetőivel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével, részt vett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző tanácskozásán, konzultált a Nemzeti Fórum vezetőivel, közös nyilatkozatot írt alá Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökével, és tárgyalt a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőivel is. Hétfőn az Országos Roma Önkormányzat, kedden a Fidelitas vezetőivel konzultált a pártelnök-miniszterelnök, szerdán pedig szakszervezeti vezetőkkel találkozott.
(MTI)
Kétmilliárddal lett kevesebb a kerület költségvetése az első évben, ennyivel tudtuk hatékonnyabbá tenni az önkormányzat működését. Ennek óriási a jelentősége, hiszen mind a Vörös Csepel könyv, mind pedig az önkormányzat eddigi tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kerület lakói visszanyerjék az önbecsülésüket, és büszkén mondhassák el magukról, ők csepeliek - mondta a Demokratának Németh Szilárd, Csepel polgármestere.
- Az önkormányzat nemrégiben jelentette meg a Vörös Csepel című könyvet, melyből a helyiek tájékozódhattak a korábbi szocialista önkormányzat bűneiről. Kellett ez a könyv?
- Kellett, mert a kampányban azt ígértük, hogy véghezvisszük az elszámoltatást. Óriási hiánnyal, rengeteg eladott vagyonnal, furcsa ügyletekkel vettük át az önkormányzatot 2010-ben. Ezeket feltártuk és összefoglalva leírtuk a Vörös Csepelben. Ezzel párhuzamosan a könyvben szereplő ügyekben megtörténtek a feljelentések, néhány esetben pedig már vádemelés is történt. A legújabb fejlemény, hogy egy rágalmazási ügyben gyanúsított lett Szenteczky János, a Csepeli Vagyonkezelő volt vezérigazgatója, ma az MSZP kerületi elnöke, s ez nagy eredmény.
- Hány olyan ügy van, amiben feljelentéssel élt az önkormányzat?
- Összesen körülbelül negyven egymással összefüggő ügyről van szó. Ezek többsége hűtlen kezelés, csalás, közokirat hamisítás. A Vörös Csepelben ezeket írtuk meg, a könyvet pedig eljuttattuk minden csepeli háztartásba, mindep országgyűlési képviselőnek, a legfőbb ügyésznek, és általában minden olyan embernek, akit érdekelhetnek e dolgok. Úgy vélem ugyanis, hogy minden csepelinek, aki itt él, itt fizet adót, tudnia kell, hogy nézett ki a közélet az elmúlt időkben.
A teljes interjút a Demokrata szerdai számában olvashatja.
(Demokrata, 2012. július 25.)
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
Tisztelt olvasóink!
Szerkesztőségünk elköltözik. Új címünk: 1215 Budapest, Csete Balázs utca 15. (Csepel Galéria). Telefonszámunk, e-mail címünk változatlan.
Augusztusban egyszer, 16-án jelenik meg a Csepeli Hírmondó: a nyári szünet a szerkesztőséget is elérte, de szeptembertől természetesen ismét kéthetente olvashatják lapunkat.
Változás, hogy a Hírmondó a július 26-ai lapszámától péntek helyett már csütörtökön megjelenik – csütörtökön és pénteken így minden csepeli megkapja az újságot –, s hogy a terjesztést ezentúl a Magyar Posta végzi.
Minden kedves olvasónknak kellemes nyarat kívánunk!
A Csepeli Hírmondó szerkesztősége
A tartalomból:
- Hogyan ünnepelte Csepel 300. születésnapját?
- A kerület új díszpolgáraival beszélgettünk.
- Mi a zalai dödölle titka és receptje? Többek között ezt is megtudhatja képes összeállításunkból, ami a 300 év népi öröksége elnevezésű, nagy sikerű családi rendezvényen készült.
- Hogyan csatlakozhatunk az újonnan épülő szennyvízhálózathoz? Folytatódik a csatornázásról szóló cikksorozatunk.
- „Perceken is múlhat egy ember élete” – a csepeli mentőállomáson jártunk.
Sport, rejtvények, civil élet. Keresse lapunkat a postaládájában.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fűtési rendszerek korszerűsítésére hirdet pályázatot költségvetési keretből. Az Új Széchenyi Terv pályázati konstrukciójának célja, hogy a támogatással hozzájáruljon a lakóépületek energiahatékonyságának javításához, valamint elősegítse a széndioxid-kibocsátás további csökkentését.
A vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthatnak be pályázatot – amennyiben az érintett lakóépület 2006. december 31. előtt jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkezett.
A pályázaton elnyerhető támogatás a beruházás értékének 40 százaléka, de legfeljebb:
- kondenzációs gázkazán beépítéssel lakásonként 850 ezer forint;
- megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezés (napkollektor, hőszivattyú, brikett, pellet stb.) telepítésével lakásonként 1,5 millió forint.
A berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül támogathatók a korszerűsítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségei is.
Pályázatot 2012. augusztus 27-től a keret kimerüléséig lehet benyújtani.
Az Új Széchenyi Terv „Fűtéskorszerűsítési Program” pályázati felhívása, a pályázati útmutató és a további kapcsolódó információk 2012. július 25-től érhetőek el a www.kormany.hu oldalon, valamint az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. honlapján (www.emi.hu/futeskorszerusites).
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
