A Szent Imre téri posta ajtaján belépve a legtöbbünk fejében a feladandó csekkek, levelek járnak: figyeljük a sorszámjelző monitort, mikor következünk. Ám ha kicsit feljebb nézünk, igazi, különleges kincset pillanthatunk meg a terem egyik falán. A XX. századi magyar festészet egyik prominens képviselője, a Corvin-koszorúval kitüntetett, Kossuth-díjas Szőnyi István élete utolsó nagyszabású munkája látható a posta belső homlokzatán, a munkaablakok fölött.
Röviden az alkotóról
Szőnyi István Budapesten és Nagybányán sajátította el a festészet fogásait. A kiváló festő és grafikus rézkarcokban is megmutatta tehetségét; neve összeforrott Zebegénnyel. 1923-ban költözött a Pest megyében fekvő településre, ezután művei középpontjában a Dunakanyar szépségei, a népi élet eseményei álltak, zebegényi időszakában születtek legismertebb alkotásai. Tehetségét már életében elismerték, alkotásai hatással voltak többek között Aba-Novák Vilmos művészetére is. A második világháborúban családjával számos zsidó életét mentették meg hamis papírokkal, ezért 1986-ban a festőművész és családja posztumusz Jad Vasem-kitüntetést kapott Izraelben. Életműve nemzetközileg ismert és elismert, alkotásai keresettek az aukciókon.
Ahogy dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész meséli, a Csepel 1-es posta 1951-ben készült el annak a Nyíri Istvánnak a tervei alapján, aki a Károli Gáspár utcai református templom tervezésében is részt vett. Az épületet 2002-ben műemlékké nyilvánították. 1955-56-ban készült Szőnyi nagyméretű freskója, mely a posta történetét dolgozza fel. A teljes értékű műalkotáson megjelennek a lovas levélszállítók, a Duna-parton kecsesen levelet tartó, abroncsos szoknyában álló hölgy, a tradicionális piros levelesláda, a szekkó – ha teljesen száraz vakolatra dolgozik a művész, akkor hívják szekkónak a művet – jobb oldalán pedig feltűnik Csepel, háttérben a lakihegyi adótoronnyal. A posta épülete a 2003-as felújítást követően kívül-belül megszépült, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület állhatatos munkájának köszönhetően pedig a Kulturális Örökség Minisztériuma hozzájárult az 1956-ban megsérült szekkó rekonstrukciójához, így a csepeliek ma teljes pompájában csodálhatják meg a monumentális, ritkaságnak számító alkotást – és nem csak nyitvatartási időben. Esténként, a Szent Imre téren sétálva, a posta terméskő bejárata fölött található üvegfelületen át gyönyörködhetünk Szőnyi István kivilágított művében.
A festőművész emlékét zebegényi otthonában kialakított emlékház, kerületünkben pedig a posta homlokzatán elhelyezett bronz emléktábla őrzi, melyet Pálffy Katalin csepeli szobrászművész készített.
fotó: Zarándi Bence
A csepeli sakk reménység Horváth Dávid a III. Győr Openen ragadott sakkbábukat, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Sakkszövetség által szervezett versenyen holtversenyben végzett az élen. Az úgynevezett progresszív értékeléssel a második helyen hozták ki a Csepeli TK sakkozóját.
Szőllősi László, a fiatal sakkozó mestere elmondta, hogy számukra az elsődleges cél az új megnyitások gyakorlása mellett a bonyolult, éles középjátékok vállalása, illetve az új variációk kipróbálása volt. A szakvezető hozzátette: egyelőre kérdéses, hogy Dáviddal tarthat-e majd a kontinensviadalra, ami valószínűleg nagyban befolyásolja majd a sportember szereplését, hiszen egy szakértő segítség fontos pontokat jelenthet egy-egy versenyen.
"Most itthon dolgozom, feltérképezem a várható ellenfeleket, és próbálok belőlük egy repertoárt csinálni Dávid számára, hogy ott könnyebb legyen a dolga. Ez persze nem az igazi, de azért nagyon bízom egy jó szereplésében, és Dávid sikerében a kontinensversenyen!" -tette hozzá Szőllősi László.
Légrádi Gábor
Izraelita imaház létesítésének céljára használatba adta az önkormányzat a II. Rákóczi Ferenc út 73. szám alatt található ingatlant a képviselő-testület döntése alapján. Kerényi András, a Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének világi vezetője közölte, hogy a jelenlegi üres telken két éven belül zsinagógát akarnak építeni főként saját erőforrásból, de állami támogatásra is pályáznak.
A képviselők a legutóbbi testületi ülésen döntöttek az ingatlan 99 évre szóló használatba adásáról úgy, hogy a rezsiköltséget az izraelita hitközségnek kell majd fizetnie. A dél-pesti körzethez tartozik Csepel, Erzsébet és Soroksár. Magyarországon utoljára a hetvenes években épült zsinagóga.
Kerényi András elmondta, hogy jelenleg egy Erzsébeten található imaházban tartják meg istentiszteletüket, de a szűk helyiséget kinőtték. Nemcsak a körzetből, hanem Budapest távolabbi kerületeiből és Dunaharasztiból is járnak hozzájuk izraelita vallású emberek. Csepelen a második világháború előtt több ezer zsidó élt, de nagy részüket koncentrációs táborokba hurcolták, s a túlélők közül is aránylag kevesen tértek vissza lakóhelyükre. Korábban a Kossuth Lajos út 64. szám alatt volt a csepeli izraeliták imaháza, de a hetvenes években bezárták. Az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb azoknak a zsidóknak a száma, akik rendszeresen részt vesznek az erzsébeti istentiszteleteken, és a hitközséghez való tartozás vallásuk gyakorlását és közösségi élményt jelent számukra. Csepelen többtucatnyian lehetnek azok a zsidók, akik az új zsinagóga felépítése után felvállalnák vallásukat és eljárnának az istentiszteletekre. A zsinagóga nemcsak a vallási szertartások, hanem a zsidósággal kapcsolatos kulturális események helyszínéül is szolgálna. A tervek szerint legalább százötvenen férnének el majd benne.
Cs. A.
fotó: Zarándi Bence
A Családtámogatási Iroda tájékoztatja Tisztelt Ügyfeleit, hogy a
2012. augusztus 21-től rendes ügyfélfogadási rend szerint várjuk Tisztelt Ügyfeleinket.
Fatérné Rothbart Mária irodavezető
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a kivitelező 2012. július 24-én 7.00 órától megkezdi a II. Rákóczi Ferenc út kopórétegének cseréjét a Betű utca és a Posztógyár utca között. A forgalomkorlátozás miatt időszakos torlódások várhatók.
Kérjük, az arra közlekedőket, fokozott figyelemmel haladjanak a jelzett útszakaszon!
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - csepel.hu
A Csepel Evezős Klub csapata nyerte a 2012. évi összetett Evezős Országos Bajnokságot. A négy napos rendezvényen 104 versenyszámban 27 egyesület több mint 1000 versenyzője áll rajthoz, a szegedi Maty-éri evezőspályán. A csepeli Hajdú Zsuzsanna összesen öt aranyéremmel térhetett haza.
A július 19-én elrajtolt mezőny az U23 férfi egypárevezős versenyszámmal indult útjára, és az első nap legjobbjainak többek között Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár, dr. Szentgyörgyi Pál Szeged város sportbizottságának elnöke, Nagy Miklós a Fővárosi Vízművek Sportkör elnöke, Cserháti László a MOB Fair-play Bizottságának tagja és a MESZ elnöke és elnökségének tagjai adtak át a díjakat. Csütörtökön a férfi könnyűsúlyú négyesek futamában a Csepel Evezős Klub végzett az első helyen, megelőzve a Győri Vízügy-Spartacus Evezős Klub csapatát, a harmadik helyen pedig a Bajai Spartacus Sport Club zárta a versenyt.
A pénteki napon az aktív versenyzők mellett a Masters korosztály képviselői is hajóba ültek, így népes mezőny állt rajthoz a 113. evezős OB második felvonásában. A Csepel EK Hajdú Zsuzsannának, a könnyűsúlyú női egypárevezősben aratott sikerével kezdte meg a sikerek sorozatát, majd a női kormányos nélküli kettes versenyszámban született egy csepeli bronz. Ezt követően a hölgyek könnyűsúlyú négypárevezős versenyében ismét Hajdú Zsuzsa és csapata (kiegészülve Sinka Flóra Magdával, Karácsony Dorottyával, Kabódi Erzsébettel) vehette át az aranyérmet megelőzve a Danubius Nemzeti Hajós Egylet, és az MTK csapatait. A hölgyek sikerei után szállt vízre az első olimpiájára készülő csepeli Széll Domonkos (természetesen válogatottbeli párjával, Simon Bélával), és a várakozásoknak megfelelően magabiztosan nyerték a kormányos nélküli kettesek futamát.
A szövetség döntése értelmében – mivel az ob-n alapvetően csak klubcsapatok indulhatnak – ebben a versenyszámban két aranyérem is kiosztásra került, Széll Domonkosék mellett a Győri Vízügy Spartacus Evezős Klub csapata is a dobogó legfelső fokára állhatott. Itt a Csepel Evezős Klub csapatának még egy bronzérem is jutott. Ezt követően sem állt le a XXI. kerületi éremtermelés: a férfi kormányos kettesek mezőnyében és férfi könnyűsúlyú négypárevezősben egy-egy bronzérem került a kék-piros színekben versenyzők nyakába, a második nap díjait Szekeres Pál sportért felelős helyettes államtitkár, a sportért felelős államtitkárság főosztályvezetője dr. Litavecz Anna valamint a MESZ elnöke és elnökségének tagjai adták át.
Az OB harmadik napján a délelőtti futamok alatt az erős szél, délután a nagy meleg tette próbára a versenyzőket, ám ekkor sem kellett attól tartani, hogy nem kerül érem csepeli sportoló nyakába. A legnagyobb érdeklődés természetesen a londoni olimpiára készülő Varga Tamás - Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpárevezős futamát övezte, akik magabiztosan „hozták is” a kötelező győzelmet. Csakúgy, mint a csepeli Hajdú Zsuzsanna, aki ezúttal a könnyűsúlyú egypárevezős számban védte meg bajnoki címét, a Démász Szegedi VE és a Győri VSEK versenyzői előtt. A nap második csepeli aranyérmét a Karácsony Dorottya, Hajnal Adrienn, Vasadi Gabriella, Karácsony Dominika összeállítású kormányos nélküli négyes szerezte, megelőzve a Ferencvárosi Evezős Club és a harmadik helyen célba érő a Bajai Spartacus Sport Club csapatát. Ezután a férfi kormányos nélküli négyesek között született egy csepeli ezüst, majd ismét jött Hajdú Zsuzsanna –ezúttal párban Kabódi Erzsébettel- a kétpárevezősök futamában, és újabb aranyérmet nyert a Csepel EK-nak. Itt a második helyen végzett a Vác VEC, a harmadikon pedig az Arrabona EK csapata.
A zárónapon a női négypárevezősben ért célba második helyen a Csepel EK „A”, harmadik helyen pedig a Csepel EK „B” csapata, majd a női könnyűsúlyú kétpárevezősben a csepeli Hajdú Zsuzsanna–Kabódi Erzsébet kettős, az aranyérem mellé az esemény szponzorának ajándékát egy mobiltelefont is nyert. És még nem volt vége… Sem a versenynek, sem a csepeli éremesőnek: női nyolcasban a Danubius Nemzeti Hajós Egylet mögött a második helyen végzett a Csepel, a bajnokság záró számában pedig (ami hagyományosan a férfi nyolcasok futama), szintén egy ezüstérem lett a Csepeli Evezős Klub jutalma, a Tisza Evezős Egylet nyolcasa mögött és a Szegedi Vizisport Egyesületet megelőzve.
Az összetett pontversenyt ezzel megnyerte a Csepel Evezős Klub, míg a legeredményesebb vidéki egyesület a Vác Városi Evezős Club lett, a túra kategória legeredményesebb egyesületének járó kupát pedig a Budapest Evezős Egyesület vihette haza.
Légrádi Gábor
Forrás és fotók: Magyar Evezős Szövetség
300 diákot fogadva dübörögtek a vaktöltények a hovédség hajóin az ágyúkból, és üres puskákkal lőttek a Hunyadi János utcában. Így ünnepelte az állam a törökök ellen Nándorfehérváron 556 éve diadalmaskodó magyar seregeket. Hunyadi János szobrát Hende Csaba koszorúzta meg, aki a kormány szabadságharcának retorikáját szinte aktualizálta 1456-ra.
„Ezt a tanár úr sem gondolhatja komolyan!” – mondta egy diák, amikor csoportképhez kellett felállniuk a Duna-parton a MH Tűzszerész és Hadihajós Ezred hajóival a háttérben. Majdnem 300 diák érkezett Belgrádból a Sólyom I. és II. hajókkal a Széchenyi térre, hogy részt vegyenek a Nándorfehérvári Diadal Emléknapján. (Július 22-ét az országgyűlés tavaly nyilvánította emléknappá.)
Vigyázz!
Miközben a diákok, akik történelmi pályázaton nyerték a négy napos belgrádi kirándulást, a hajók díszsortüzére vártak, a rendőrök a Lánchíd pesti hídfőjénél egy holttestet emeltek ki a Dunából. A szálloda előtt közben egy civil szervezet hagyományőrzői tétették közhírré a nándorfehérvári diadalt, élükön egy L. Simon László hasonmással.
Közben arra lettünk figyelmesek, hogy a sztálini Szovjetunió értelmetlen vállalkozásaihoz hasonlóan egy tűzoltóhajó vizet önt a Dunába. Alaposan megnézve azonban kiderült, hogy a kis hajó nemzeti színű díszvízsugarat bocsátott ki, csak a vékony piros és zöld sugarak a hajó oldalán nehezen voltak észrevehetőek.
Tisztelegj!
Aztán minden előzetes figyelmeztetés nélkül az 1456-os csata emlékére egymás után kezdődött el a három honvédségi hajóból a díszágyúzás. Háromszor egymás után hatalmas dörgés rázta meg az eget. A parton többen egyszerre kaptak a szívükhöz a nem várt hangrobbanás után, de úgy tűnt, hogy mindenkinek tetszett.
Lépés indulj!
Szerencsére ezúttal hanyagolták a Rákóczi-indulót, és csak hasonló katonai indulókra vezette át a Lánchídon a Clark Ádám térre a Katonasuli tagjait és a 1456-2012 – Hunyadi János '12 feliratú fehér buggyosinges diákokat a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara. A rezesbanda kifejezetten jól tette a dolgát, majdnem ilyen dinamikusan ment át a hídon a társaság.
Lépés állj!
A Hunyadi János utca elején a Mathias Rex Történelmi Hagyományőrző Egyesület kezdett bele egy klasszikus vásári show-ba. Először inkább félelmetes volt, amikor fakugliszerű tárgyakkal mutatták lassítva, hogy hogyan kell a másikat ledöfni, mert ezt talán még Harrach Péter is unalmasnak találná. Később viszont egyre élvezetesebb lett a harc, a végén már a földhöz vágták egymást a páncélos hagyományőrök.
Kicsivel feljebb újra megállt a menet, hogy különféle arcszőrzetű (tényleg nem volt két ugyanolyan bajusz vagy szakáll), dolmányos férfiak a változatosság kedvéért szintén karddal múlassák az időt. Itt már lőttek is, igaz, töltény nélkül, de szintén elég hangosan, ráadásul egy szép füstkarikát is láthattak a figyelmesebbek.
Pihenj!
Még hátra volt öt perc a ma különösen fontos déli harangszóig, de egyre nagyobb csend várta a harangzúgást a Hunyadi téren. Pontban délben a Himnusz kezdete előtt mindenki állva hallgatta a nándorfehérvári diadal emlékére szóló harangokat, még egy rejtélyes kínai katonai vezető is, aki a tisztek között vöröscsillagos tányérsapkában figyelte az eseményeket.
Jobbra át!
Ekkor már megérkezett Hende Csaba honvédelmi miniszter és többek között Köves Slomó rabbi is. Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke beszédében a keresztény Európa hatalmáról beszélt.
Őt Hende Csaba követte, aki végig a győzelemről beszélt, azt mondta, hogy 556 évvel ezelőtt Nándorfehérvárnál azért győztünk, mert a magyar nemzet át tudta lépni a saját árnyékát. A kormány gazdasági szabadságharcának retorikájába ez a beszéd is belefért, különösen, amikor Hende a nándorfehérvári csatával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy győztünk az országot kifosztani akaró világhatalom ellen. Szerinte Nándorfehérvár története arról szól, hogyan győzhetünk akkor is, amikor rosszak az esélyeink.
forrás: Index.hu - HM
Évente 4000 lábat amputálnak a cukorbetegség szövődményeként kialakuló neuropátia következtében, pedig az amputációk 85 százaléka a betegség időben való felismerésével és gyógyításával megelőzhető.
A betegek mostantól újabb helyszínen is segítséget kaphatnak: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet korszerű diagnosztikai eszközökkel felszerelt rendelőben várja a neuropátiás pácienseket. Itt nyílt meg az ország tizedik neuropátiacentruma, melynek létrehozását és működtetését a Wörwag Pharma gyógyszergyártó vállalat támogatta „Speciálisan felkészített szakembereink évente legalább 800 beteget tudnak ellátni a jól felszerelt rendelőben. Bízunk benne, hogy minél több embernek segítünk időben felismerni a betegséget, és elkerülni a neuropátia következtében szükségessé váló végtagamputációt” – mondta el dr. Lehoczky Péter, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet helyettes főigazgatója és orvosigazgatója.
A diabéteszes neuropátia a cukorbetegek mintegy 30 százalékát érinti, vagyis hazánkban legalább 150 ezer embert. A betegségnek három típusát különböztetjük meg: a motoros, az autonóm és a szenzoros neuropátiát. Az autonóm neuropátia károsíthatja a szív- és érrendszeri, gyomor-, bélrendszeri és a szexuális funkciókat. Az autonóm neuropátiában szenvedő cukorbetegek körében ötször magasabb a halálozási arány, mint általában, a neuropátiamentes cukorbetegek között. A szenzoros neuropátia következtében a betegek természetes érzékelési képessége csökken vagy teljesen kiesik, ugyanakkor sokszor ok nélküli érzéseket – fájdalmat, érzészavart, zsibbadást – tapasztalnak. A neuropátia a lábamputációk 85 százalékáért tehető felelőssé. Ezek túlnyomó többsége megelőzhető volna, ha időben diagnosztizálnák és kezelnék a betegséget.
Egyszerű ellenőrzés
Fogpiszkáló és vattacsomó: e két alapvető, a háztartásban is megtalálható „diagnosztikai eszköz” segítségével könnyen kiderülhet, ha valami nincs rendben az érzékeléssel. Főleg a cukorbetegek figyelmébe ajánlják a szakemberek az effajta szúró és csiklandozó próbát, mert az időnkénti önellenőrzéssel súlyos szövődmények előzhetők meg. Az érzőidegek károsodása miatt a beteg nem érzi a fájdalmat, a sérüléseket, azt, hogy töri a lábát a cipő. A mozgatóidegek is sérülnek, emiatt elgyengülnek a kicsi lábizmok, végül a lábboltozat elsimul. Ekkor a talpnak olyan területei érintkeznek a talajjal – s így terhelődnek is –, amelyeknek normális esetben ez nem feladata. Ezekben a szövetekben aztán károsodás indulhat el, aminek fekély lesz az eredménye. A fertőzés gyorsan a mélybe, az inakra, az ízületekre és a csontokra terjedhet, ami nem csupán a beteg lábát, de az életét is veszélyeztetheti: ezt egy egyszerű érzékelési próbával – pici szúrás a fogpiszkálóval, csiklandozás a vattával – mi magunk is érezhetjük, ha valami nincs rendben. A háziorvosi rendelőben aztán minidopleres vizsgálattal lehet megnézni az erek állapotát, de egy egyszerű, a két alsó és felső végtagon elvégzett vérnyomásméréssel is el lehet dönteni, milyen szakorvost keressen fel a beteg.
- m -
A FŐKERT Nonprofit Zrt. ezúton tájékoztatja a Tisztelt Lakosságot, hogy a Kossuth Lajos utca Károli Gáspár utca és Szent István út közötti szakaszán gallyazási munkát végez július 23 és 28. között - várhatóan 7.00-14.00 óráig.
Az ifjító és szárazgallyazás az utcában található nyárfákból álló fasor elöregedése és a balesetveszély megelőzése miatt fontos.
Kérjük a Tisztelt Lakosságot, a megadott időpontban lehetőleg ne parkoljanak az adott szakaszon! Köszönjük.
Nagy valószínűséggel még életben van az a személy, aki ügyészként első fokon halálbüntetést kért Mansfeld Péterre – erről az 1959-ben, 18 éves korában kivégzett fiú öccse, Mansfeld László számolt be a Magyar Nemzetnek.
A férfi június végén közel hatszáz oldalnyi iratot kapott a mártír fivére ellen indított koncepciós eljárással összefüggésben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától, de más forrásokból is információkhoz jutott.
Mansfeld László úgy tudja, az elsőfokú eljárásban ügyészként részt vevő Mátsik György nyugdíjas éveit tölti, azt azonban még nem tudta kideríteni, hogy pontosan hol él a férfi. Mansfeld emlékeztetett rá, hogy Mátsik volt az, aki rendkívül súlyos vádbeszédében az államellenes cselekmények miatt büntetőeljárás alá vont hat fiatalember közül az elsőrendű vádlott Blaski Józsefre és a másodrendű vádlott Mansfeld Péterre halálbüntetést, a többi terheltre pedig súlyos börtönbüntetést kért. Mansfeld Péter és társai ellen 1958 februárjában történt cselekmények miatt indult büntetőeljárás.
A legsúlyosabb tettük az volt, hogy felfegyverkezve elraboltak egy rendőrt, emellett azonban csupán kisebb tulajdon elleni bűncselekményeket követtek el. A nyomozás, majd a bírósági per azonban a fiatalokat egy államellenes összeesküvésbe helyezte, összefüggésben azzal, hogy Mansfeld Péter és társai az 1956-os forradalom résztvevői és hívei voltak.
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
