Mi is ez a Szomszédünnep?

A szomszédünnep célja, hogy a városokban, ugyanazon a szűk területen belül, mégis egymástól elszigetelten élő emberek, akik nap mint nap egymás mellett szállnak be az autóba munkába induláskor, akiknek egy iskolába járnak a gyermekeik, akik ugyanabban a parkban futtatják a kutyáikat, akik minden nap ugyanabban a boltban vásárolnak be munka után – egyszóval a szomszédok, akik látásból már jól ismerik egymást, szót váltsanak egymással.

Az első közös együttlét során talán csak azt sikerül elérni, hogy az egy lakóközösségbe tartozó emberek ezután már köszönjenek egymásnak, vagy egymásra mosolyogjanak – de nem elképzelhetetlen, hogy kiderül, hogy a szomszédban egy matektanár lakik, aki szívesen vállal korrepetálást, netán egy vízvezeték szerelő, vagy egy idős úr, akinek jól esik, ha néha segítenek neki a bevásárlásban.

Az idei évben ősszel megrendezésre kerülő Szomszédünnep egy olyan nap az évben, mikor egy közös főzés, egy nagy asztalnál együtt elköltött vacsora, közös játékok vagy sportolás, kulturális program vagy kertészkedés, közösségi bolhapiac stb. alkalmával kicsit jobban megismerhetjük szomszédjainkat, s ha volt netán vitánk velük, ezeket is tisztázhatjuk. Hiszen kiderülhet, hogy anélkül, hogy ismernénk egymást, rengeteg mindenben gondolunk hasonlót.

A Szomszédünnep lényege, hogy a kisközösségek magukénak érezzék az ünnepet, érezzék át a saját szervezés örömét, a közösség “kovácsolásának” erejét – így a szervezésben a legnagyobb szerepe a helyi civileknek és aktivistáknak van, akik a saját kisközösségükben kezdik el szervezni az eseményt.

Bármilyen lakótér részt vehet az ünnepben, hiszen utca, park, tér minden lakóközösség közelében van.

Várjuk az ország minden pontjáról azokat a lelkes szervezőket, akik saját lakóhelyükön vállalják, hogy összehozzák a lakókat.

Reméljük, hogy együtt felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy egy kis odafigyeléssel szebbé tehetjük közös hétköznapjainkat.

Már Belgiumban jár Varga Norman ultrafutó, aki 50 nap alatt csaknem 50 maratoni távot teljesítve jut el a brit fővárosba, a londoni olimpia nyitóünnepségére. Június másodikán indult el Csepelről.

A Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület (NITE) elnöke Ausztrián, Németországon, Luxemburgon, Hollandián, Belgiumon és Franciaországon keresztül halad a londoni célig. Belgiumba kelet felől, Liege-nél érkezett, majd a hollandiai Maastricht, Hasselt és Leuven érintésével futott Brüsszelbe, ahol szerdán fogadta őt Kovács Tamás Iván nagykövet is. Ezt követően Gentig futott, majd Brugge (Bruges) érintésével Veurne után hagyja el az országot.

A 25 éves sportember - akinek útját az érdeklődők az europafutas.hu/elo-kapcsolat honlapon nyomon követhetik - az MTI-nek elmondta: nyolc nappal a célba érkezés előtt jól érzi magát, a szervezete ráállt a napi tetemes futásadagokra, és viszonylag gyorsan regenerálódik. Hozzátette: a térde azért már érzi a távot, de ez azért is van, mert javarészt betonon fut.

Elmondta: útközben szervezési problémák miatt némileg módosult az útvonal, így számításai szerint végül nem pontosan 50 maratoni távot, hanem annál valamivel kevesebbet, összesen mintegy 2000 kilométert fog megtenni. Jelezte azt is, hogy Európa-futását nem egyszerű egyéni sportteljesítménynek szánja, hanem az olimpiai eszmét, a civil önszerveződés jelentőségét, valamint a fiatalság egészséges, sportos életmódjának értékeit kívánja népszerűsíteni.

Varga Norman beszámolt arról, hogy fogadtatása útközben változó volt. Magyarországon nagyobb "felhajtással" fogadták útjának egy-egy állomása során, de külföldön is számos ott élő magyarral találkozott, és sokan együtt is futottak vele egy-egy kisebb szakaszon. Brüsszelben szintén tucatnyi ott élő magyar fogadta. Mint mondta, a nagykövet maga is szívélyesen köszöntötte, és támogatásáról biztosította kampányát.

MTI

fotó: Kitzinger Adrienn

A lány és a fiú atlétikai utánpótlás nemzeti csapat is magabiztosan nyert a szlovák – cseh – magyar válogatottak viadalán, Érsekújváron. A július 17-én rendezett tornán az U18-as válogatottat Csepelről Besenyődi Fédra gerelyhajításban, és Szabó Beatrix távolugrásban képviselte.

 Az összesített pontversenyben közel hatvan pont előnnyel diadalmaskodó magyar csapat teljesítményéhez a Csepeli DAC sportolói is nagyban hozzájárultak. Molnár Ferenc szövetségi kapitány elégedetten konstatálta, hogy a jól szereplő gárda tagjai közül hatan is egyéni csúcsot értek el.  
 

Az összesített pontverseny végeredménye: 1. Magyarország 315 pont, 2. Csehország 256 pont, 3. Szlovákia 18 pont. A magyar válogatott 21 első helyezést szerzett a viadalon, ebből 7 kettős győzelem volt.

Az Ikarus BSE Atlétika Centrumában került lebonyolításra a 39. Paulinyi Jenő és 8. Föző János nemzetközi junior emlékverseny, ahol a Csepeli DAC 8 fővel képviseltette magát. A pazar atlétika központban megtartott versenyen - Deák Balázs szakvezető értékelése szerint- az elvárásoknak megfelelően szerepelt a XXI. kerületi csapat. Közülük is kiemelkedett a 400 méteres gátfutásban diadalmaskodó Sier Zsófia, illetve Bodnár Lilla aki a gyermek korcsoportban kislabda hajításban állt a dobogó második fokára.
A Magyar Atlétikai Szövetség honlapja szerint az emlékverseny nagyszerű alkalom volt a másfél hét múlva megrendezésre kerülő utánpótlás országos bajnokságok előtt a fiatal atléták forma-ellenőrzésére.

Légrádi Gábor
Forrás: Magyar Atlétikai Szövetség, Csepeli DAC

Parkolási lehetőség minden szombaton és vasárnap 09.00-től 21.00 óráig a Csepeli Strand melletti Sport Szabadidő és Rendezvény Központ (Hollandi út 8-10.) udvarán.

Napidíj: 500 Ft.

A parkoló őrzése biztosított.

Felavatták Csepel ereklyés országzászlóját a Szent Imre téren szerdán délután abból az alkalomból, hogy hivatalosan pontosan 300 évvel ezelőtt kezdődött az elnéptelenedett falu újratelepítése. Az ünnepségen avató beszédet mondott Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, emlékező beszédet mondott Németh Szilárd, országgyűlési képviselő, polgármester. Az eseményen több száz érdeklődő kísérte figyelemmel az új országzászló felavatását, amely a II. világháború előtt eredetileg is ezen a helyen állt.

Kövér László avató beszédében arról szólt, hogy „jaj annak a nemzetnek, amely megfeledkezik múltjáról”. A nemzet újkori tragédiája 1920. június 4-én kezdődött, amikor Magyarországot szétszabdalták, és magyarok milliói kerültek idegen országok fennhatósága alá. A történelem tragédiákkal és fájdalmakkal van teli, de ezzel számot vetve kell tovább élni és újat alkotni. Miközben a csepeliek a múltról emlékeznek, a jövendő sorsukról tesznek hitvallást, és a számvetés mellett a jövő kilátásait tartják szem előtt. Csepel polgárai azzal a cselekedettel, hogy helyreállították az országzászlót, az összetartozás érzését erősítik. Az „egységes magyar nemzetet jelképező” új emlékmű felállításával a nemzet összefogását és a jövő reményét hirdetik, mert bármennyire is ki lehetett fosztani egy országot, az képes volt újra talpra állni. Tehetséges, szorgalmas és élni akaró polgárai mindig újjáteremtették az elpusztított vidékeket és közösségeket. „Rombolni könnyű, de az építkezéshez társak és idő kell” – fogalmazott Kövér László. „Az országzászló emlékezés, vállalás és meggyőződés is. A zászló mutatja, hogy Csepelen van közös álom és létezik közös remény”.

Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy éppen 300 esztendővel ezelőtt született úrbéri szerződés arról, hogy Csepelt újratelepítik. A szigetet azonban már korábban is lakták, s „a magyar történelem ezer szállal kötődik Csepelhez”. Csepel joggal nevezhető Árpád földjének, mert a különböző korokban számtalan főrangú ember élt, született, vagy más formában kötődött ehhez a pazar vidékhez. Már 973-ban fejedelmi székhelyként említik Csepelt, amely nevét a legenda szerint Árpád főlovászától kapta. A török uralom idején azonban elnéptelenedett a sziget, majd 1712. július 18-án született szerződés arról, hogy a vidéket újratelepítik. A zsidó gyáralapító Weiss-családnak köszönhetően itt fejlődött ki a magyar ipar egyik legjelentősebb központja. A csepeliek a 20. század sorsfordító eseményeiben is kivették részüket. 1920 augusztusában a csepeliek lőszerekkel segítették a szabadságukért küzdő lengyeleket, 1944 decemberében pedig a nyilasokkal szálltak szembe, amikor Koncz János főjegyző vezetésével megtagadták a kitelepítést. 1956 októberében csepeliek is hősiesen harcoltak a forradalomban és ők voltak azok, akik a legtovább kitartottak az országban. A településen különféle népek élnek békében és a vallási felekezetekre is a sokszínűség jellemző. Csepel világhírű sportolók tucatjaival dicsekedhet. A „kommunista pusztítás” 60 éve alatt ragadt rá a városrészre a rossz emlékű Vörös Csepel elnevezés, de a választók 2010 októberében a „romok eltakarítására” és az újjáépítésre szavaztak. Csepel példát akar mutatni a lokálpatriotizmusból és a nemzeti összefogásból, hogy megmutassa, képes újra fejlődésnek indulni a súlyos elmaradást szenvedett városrész.

Az ünnepségen a Csepeli Lelkész Kör katolikus, református, evangélikus és izraelita felekezetű papjai szentelték fel az országzászlót.

Ezt követően átadták a Csepel Díszpolgára kitüntetéseket a következő személyeknek: Dr. Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, Kovács István szabadfogású birkózó világbajnok, olimpiai bronzérmes, a Lacza Márta – Dékány Ágoston grafikus és festőművész házaspár, Laurencz László kézilabda mesteredző, Radics Béla rock zenész (posztumusz), Dr. Sárdy József gyermekorvos (posztumusz), Szegedi Lujza tanárnő és Vezér Endre helytörténész. A program folytatásaként a 813. számú Prohászka Ottokár Cserkészcsapat tagjai tettek fogadalmat.

A rendezvényen a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar adott ünnepi térzenét Péntek János vezényletével és Csurka László színművész szavalta el Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című művét.

Este a Királyerdei Művelődési Házban fogadták a vendégeket ünnepi koncerten.

Csarnai Attila

fotó: Burger Barna

videó: Angel Marianna, Halászi Vilmos

A mai napon üzemkezdetre két kiemelten fontos vonalunkon történt kábellopás. A 3-as villamos vonalán, illetve a H7-es (Csepeli) HÉV vonalán történt kábellopások több tízezer ember közlekedését nehezítették meg, emellett a Budapesti Közlekedési Központnak és a BKV-nak több mint 3 millió forintos kárt okoztak.

Kábellopás történt két kiemelten fontos budapesti tömegközlekedési vonalon, amely miatt az üzemkezdettől nem tudtak menetrendjük szerint közlekedni a H7-es (Csepeli) HÉV-ek és a 3-as, valamint a 62A villamosok.

A H7-es vonalon a tápkábeleket megrongálták, a tolvajokat minden bizonnyal megzavarták, ezért nem tudták elvinni a már levágott, majd feldarabolt vezetéket. A rongálás miatt hajnal óta a Boráros tér és a Csepel, Szent Imre tér között csak egy vágányon tudnak közlekedni a vonatok, a megszokottnál sokkal ritkábban. Ez jelentősen megnövelte a HÉV menetidejét, így a H7 vonalán a HÉV-szerelvények mellett pótló autóbuszok is közlekednek a kapacitás biztosítása érdekében. A vonalon a menetrend szerinti közlekedés várhatóan 13 órakor indulhat meg. A kábeltolvajok által okozott kár körülbelül 2 400 000 forint.

A 3-as villamos vonalán a Bihari úti szakaszon loptak el mintegy 60 méternyi kábelt a tolvajok. Ezért üzemkezdettől hajnali 6 óráig, két órán keresztül kellett autóbuszokkal pótolni a villamosokat egy szakaszon. A betáplálási kábel eltulajdonításával mintegy 780 ezer forintos kár keletkezett.

A Budapesti Közlekedési Központ és a BKV a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szoros együttműködésben minden lehetséges erőfeszítést megtesz a fenti bűncselekmények visszaszorítása érdekében, a kábeltolvajok aktivitása azonban sajnálatosan egyre növekszik Budapest területén.

Budapest, 2012. július 18.

Budapesti Közlekedési Központ

A csepeli polgármesteri hivatalban ünnepélyes keretek között köszöntötték a XXX. nyári olimpiai játékokon résztvevő kerületi sportolókat és edzőiket. A londoni olimpián Sastin Marianna birkózó és Széll Domonkos evezős képviseli Csepelt.

A kétszeres világbajnoki ezüstérmes birkózónőt férje és egyben mestere Wöller Ákos kísérte el, míg Széll Domonkos Bene Lászlóval a Csepel Evezős Klub mesterével érkezett. A családias hangulatú eseményen Németh Szilárd polgármester mondott rövid köszöntőt és kívánt sportszerű küzdelmeket s minél eredményesebb szereplést a sportembereknek. Az olimpikonokat és edzőiket köszöntötték Csepel alpolgármesterei: Borbély Lénárd, Ábel Attila és Morovik Attila, valamint Samna Gábor kabinetfőnök is. Az ünnepélyes pillanatokat követően a sportolók rövid interjút adtak a Csepel.hu-nak.

Széll Domonkos, aki a kormányos nélküli kettesek evezősversenyében Simon Bélával párban száll harcba a londoni olimpián:
- Milyen tervekkel vágtok neki Londonnak?
- Megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni ebből a versenyből, nagyon kevés időnk volt felkészülni, hiszen csak három hete evezünk együtt, de a végsőkig küzdeni fogunk a legjobb helyezésért.
- Mivel lennél elégedett?
- Egy pontszerző hely már jónak számítana, természetesen, ha ennél előrébb végzünk, akkor az csak növeli majd az elégedettséget.
- Mi a hátralévő program az olimpiáig?
- A hét végén, Szegeden rendezik meg az országos bajnokságot, ami az utolsó hazai nagy megmérettetés London előtt. Ott is cél egy jó szereplés, és aztán július 24-én indulunk ki a nyári játékokra.

Mestere, Bene László is bízik a pontszerző helyezésben.
- Milyen elvárások vannak a fiúkkal szemben?
- Nagyjából azt tudnám elismételni, amit ő már említett. Egy nagyon erős nemzetközi mezőny áll majd rajthoz a brit fővárosban, így nem lesz könnyű dolga a magyar párosnak. Én is abban bízom, hogy mindent kiadva magukból a döntőbe verekszi majd magát a Simon-Széll kettős. Nagyon örülök, hogy Domonkos megkapta a lehetőséget a legnagyobb világversenyen, és kívánom neki, hogy tudjon is élni vele!
- Jelenthet-e gondot, hogy mindössze három hete ültek össze?
- Valóban, az idő rövidsége okozhat problémát, de nemrégiben megnéztem őket Szolnokon egy edzésen, és láthatóan egyre inkább összecsiszolódnak. Az első közös gyakorláshoz képest ma már lényegesen jobban teljesítenek.
- Okozhat-e problémát a meglehetősen szeles angol időjárás?
- Bár jómagam még nem voltam londoni pályán, azért azt hallottam, hogy nem a leg szélcsendesebb környezetben van. Nekik egy „nyugodt”, kevésbé hullámzó víz lenne a legjobb, egy enyhe tartó széllel kombinálva, abban talán jobban tudnának menni.

Wöller Ákos egykori birkózó, aki ma a Vasasnál és a válogatottnál is egyengeti a 2010-ig a Csepelben birkózó Sastin Marianna pályáját, jól sikerült felkészülésről beszélt.
- Úgy érzem most jobban sikerült a felkészülés, mint a tavalyi kvalifikációs VB-re. Sokkal jobb formában van, mint 2011-ben ugyanebben az időszakban.
- Milyen helyezéssel lennél elégedett?
- Igazából konkrét elvárásom nincsen. Már az egy nagyszerű dolog, hogy kinn lesz az olimpián. A tavalyi világbajnoki ezüst azért mindkettőnknek adott plusz impulzust, de különösebb elvárást azért sem támasztanék, mert nem tudjuk előre sem a sorsolást, sem az ellenfelek erősségét, és hogy az adott napon mi, mire lesz elég. Azért halkan megsúghatom, hogy az éremszerzés a cél.
- Hogy áll most a felkészülés?
- Ezen a héten még a fővárosban készülünk, majd irány Tata, ahol a hátralévő két hetet töltjük. Itt már csak a finomításokat végezzük, fokozatosan visszaveszünk a terhelésből, szépen óvatosan, egyre kevesebbeket edzünk, technikai, taktikai finomításokra helyezzük a hangsúlyt.

Tanítványa és egyben párja, Sastin Marianna, -aki már sajnos nem csepeli klubból, de csepeli lakosként versenyez majd az olimpián- is úgy érzi, jó formában van.
- Meglehet az érem Londonban?
- Ez egy nagyon nehéz kérdés. Ha például előre a nyakamba akasztanák a bronzérmet, lehet, hogy boldog lennék, de ki tudja, lehet, hogy azon bánkódnék, hogy mi lett volna, ha a döntőért való csatát pedig megnyerem… Persze örülnék a bronznak is, de a legfényesebb érem reményében megyek ki, mert szerintem csak úgy elehet nekivágni egy ilyen versenynek.
- Szerinted is jól sikerült a felkészülés?
- Igen, én is úgy érzem, egyre jobb formában vagyok. Most már úgymond az utolsó simításokat végezzük a végső cél érdekében, rövidülnek az edzések, ez már a formába hozás időszaka.
- Mit tudsz a lehetséges ellenfelekről?
- Ebben a súlycsoportban (63 kg) húszan lépünk majd szőnyegre, szerintem ez lesz a legsűrűbb női mezőny. Majdnem minden lehetséges ellenfelet ismerek, kivéve talán az afrikaiakat, akikről nem sokat tudok. Talán az mindent elárul, hogy a húszból legalább 14-en esélyesek arra, hogy a dobogón végezzenek…Nem lesz könnyű dolgom, de megküzdök velük!

Légrádi Gábor

fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

Csepel újjáépítése 300. évfordulójának tiszteletére hálaadó szentmisével és orgonaavató koncerttel emlékeztek a Béke téri római katolikus Jézus Szíve templomban július 17-én.

A liturgiát Harangozó Imre prépost-plébános, Prodán Gábor görög katolikus esperes, Kispál György plébános és Krammer András diakónus együtt vezették. Szentbeszédében Kispál György plébános, a Csepeli Lelkészi Kör elnöke orgonabeszerzésük kálváriájának kapcsán 2012 üzenetét hangsúlyozta a híveknek, miszerint valódi értéket teremteni csak összefogással lehet. Ez meg is valósult az egyházközség életében, mert négy évvel ezelőtt – Halász Mária operaénekes kezdeményezésére – gyűjtést szerveztek elromlott orgonájuk megjavítására.  Urbán János és Kovács Dezső utánajárásának köszönhetően a piarista gimnáziumtól megvásárolt orgonát Keve József orognaépítő-mester és segítője újították fel.

Pontban ma, Csepel újjászületésének 300 éves ünnepén szólaltak meg újra az orgonasípok. A hálaadó szentmise után kezdődött egyórás orgonaavató koncerten Pócs Béla orgonaművész, volt csepeli kántor játszott. Az első jótékonysági hangversenyen az évforduló tiszteletére többsgében barokk orgonaművek hangzottak el. A koncerten közreműködött Halász Mária operaénekes és növendéke.

Antal Zsuzsa

videó: Angel Marianna, Halászi Vilmos

fotó: Burger Barna 

Átlátható, kiegyensúlyozott kommunikációs csatornát kell kialakítani a gazdasági élet szereplőivel; a kormány ebben aktívabb szerepvállalást tart szükségesnek mint korábban, de nem kíván a gazdasági élet főszereplőjévé válni, ugyanis a gazdaságot nem a kormány, hanem a gazdasági élet szereplői működtetik – jelentette ki felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezetőségével folytatott tárgyaláson, kedden. 

Orbán Viktor felszólalásában elmondta, együttműködésük a kamarával nem újkeletű, már 1998-ban is keresték a közös munka lehetőségeit. Mint mondta, ekkoriban a kamara azt javasolta, hogy az akkor 18 százalékos inflációt egy év alatt egyszámjegyűre csökkentsék, mert ha ezt megcselekszik, akkor a „kamara boldog lesz”. Ezt meg is csináltuk – jelentette ki a kormányfő, aki arról is beszélt, az első Orbán-kormány idején a kamara a föltőkésítés kérdését emelte a gazdaságpolitika szintjére, később ebből bontakozott ki az a Széchenyi-terv, ami a korábbi évtized egyik legsikeresebb gazdasági akcióterve volt.

A miniszterelnök emlékeztetett, a 2002-ben Magyarországon a munkanélküliség hat százalék alatt, a költségvetési hiány négy százalék körül volt, az államadósság pedig 52 százalékon állt. Orbán Viktor szerint legnagyobb versenyhátrányunk a közép-európai régióban elhelyezkedő országokhoz képest éppen itt ragadható meg, a cseheknek, szlovákoknak, lengyeleknek 30-50 százalékos az államadósságuk, a jelenlegi kormány pedig 82 százalékos államadósságot örökölt a szocialistáktól.

Orbán Viktor az elkövetkezendő évek legfontosabb kérdésének nevezte, hogy mely országok lesznek azok, akik államadóságukat kontroll alatt tudják tartani. Mint mondta a magyar gazdaság képtelen volt arra, hogy megvédje magát 2002 és 2010 között, ebben az időszakban államadósága 52 százalékról 80 százalék fölé emelkedett. A kormányfő ezt megengedhetetlennek nevezte. A miniszterelnök elmondása szerint a kormány 2010-ben ahhoz a gondolkodásmódhoz tért vissza, amit 2002-ig folytatott, ahhoz, hogy a vállalkozói világgal együtt kell működni.

Hangsúlyozta, mindez nem azt jelenti, hogy a kormány át akarná hárítani a döntései következményeiért viselendő felelősséget, hanem arról van szó, hogy nem a kormány működteti a gazdaságot. Átlátható, kiegyensúlyozott kommunikációs csatornát kell kialakítani a gazdasági élet szereplőivel; a kormány ebben aktívabb szerepvállalást tart szükségesnek mint korábban, de nem kíván a gazdasági élet főszereplőjévé válni, ugyanis a gazdaságot nem a kormány, hanem a gazdasági élet szereplői működtetik – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő emlékeztetett, 2010-ben a kormány nem egyszerűen egy új gazdaságpolitikát, hanem egy új gazdasági rendszert tűzött ki célul. Hozzátette, az utolsó ilyen jellegű gazdasági ambíció 1990-ben volt, amikor a történelmi kényszerek hatására és saját akaratból a kormány új gazdasági modellt kívánt építeni hazánkban, ami „intellektuálisan egyszerűbb művelet” volt, mint a mostani, mivel a mostani kormány igen nehéz helyzetet örökölt 2010-ben.

Orbán Viktor szerint a gazdasági élet szereplői most kezdenek rájönni arra, hogy a kormány nem egy szokatlan gazdaságpolitikát kezdett el folytatni, hanem egy új gazdasági rendszert kíván felépíteni. Természetesen minden ilyen gazdasági modellépítési kísérlet újításnak minősül és „az újítóknak megvan a maguk sorsa” – mondta a miniszterelnök hozzátéve, ez egy adott szisztéma szerint zajlik, először meglepetés, majd értetlenség, később érdeklődés, végül átvétel kíséri az intézkedéseket. Orbán megjegyezte, a magyar gazdaságpolitika számos elemét, például a bankadót, a válságadót, a tranzakciós adót átvették az uniós tagállamok, ez mindenképpen sikernek könyvelhető el.

A válságban nincs normativitás, ilyenkor célzott gazdaságpolitikát kell folytatni és ezt vállalni kell – húzta alá Orbán Viktor. Kifejtette, az Európai Unión belüli gazdaságpolitikai térkép gyökeresen át fog alakulni a következő három évben és a közép-európai felemelkedésben való részvétel „a magyar gazdaság számára élet halál kérdése”.

A kormányfő ismertette az új gazdasági modell feladatait, ezek közé tartozik munkát támogató és a családi alapú adórendszer kiépítése, az adósságtermelő rendszerek átszervezése, egyértelművé tétele annak, hogy az állam által kötelezően kirótt nyugdíjbefizetésekből állami nyugdíjrendszer épül. Orbán Viktor a további feladatok közé sorolta az újraiparosítást, egy új mezőgazdasági rendszer kialakítását, a közszolgáltató cégek non-profit alapra helyezését, a kamarák szerepének átalakítását, a keleti nyitást és az uniós források felhasználásának új rendjét, valamint azt, hogy forgalmi és fogyasztási típusú adókkal kell kiváltani a munkát terhelő állami bevételeket, illetve hogy - a munkaképtelenek és fogyatékosok kivételével - a szociális ellátás a munka alapján történjen.

A miniszterelnök az új gazdasági modell részének nevezte egy olyan új bankrendszer kialakítását, amelynek 50 százaléka magyar kézben van. Ez - mint mondta - megvalósulása esetén egyedülálló dolog lenne. Hangsúlyozta, a kamarával kötött megállapodásnak semmi köze sincs a pártpolitikához.

Az elmúlt évek közös eredményeiről szólva a kormányfő elmondta, a kamara javaslatai közül befogadták és megvalósították a Széchenyi Kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok és a szakképzés átalakítását, az uniós források adott keretek közötti átcsoportosítását, a versenyképes adórendszer kialakítását és egy kereskedelemfejlesztési intézményrendszer átszervezését. Ezek közül mindegyik már legalább 50 százalék feletti teljesítési tartományban van – tette hozzá Orbán.

A munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban a kormányfő arról beszélt, azért most és nem korábban vezetik be ezt a tervet, mert az „ütemezés legalább olyan fontos, mint maga a terv”; 2010-ben hazánk Görögországnál rosszabb gazdasági helyzetben volt, a költségvetési hiányunk 7.7 százalékon állt, aki ekkor azt kérte volna, a kormány álljon elő egy munkahelyvédelmi akciótervvel, és a jelenlegi terv költségvetési kiadásait még most is, mikor a hiány három százalék alatt van, nemzetközileg megkérdőjelezi „az nem tudja, mit beszél” - fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint először azt kellett világossá tenni, Magyarország költségvetési hiánya és államadóssága kontroll alatt van, csökkenő pályára van állítva és a szükséges átszervezések megtörténtek, csupán ezt követően lehet megkísérelni egy munkahelyvédelmi akcióterv elindítását.

Végig visszük a munkahelyvédelmi akciótervet – szögezte le Orbán Viktor hozzátéve, arról akarják meggyőzni egész Magyarországot, hogy „érdemesebb dolgozni, mint nem dolgozni. Ez a kulcsa annak a gazdasági gondolkodásnak, amit magunkénak vallunk – zárta szavait a kormányfő.

(fidesz.hu)

Az alábbiakban szó szerint közreadjuk a nyilatkozatot:

Az aláírók megállapítják, hogy a korábbi megállapodásban foglalt közös célok - a magyar gazdaság talpra állítása, a munkahelyek megvédése, a kis- és közepes vállalkozások támogatása, valamint hazánk versenyképességének javítása - érdekében eddig folytatott együttműködés eredményes. Érdemes a folytatásra.

A kormány több kamarai javaslatot is sikerrel épített be a programjába; például a Széchenyi Kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok megváltoztatását, a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítását gazdaságfejlesztési célokra, a versenyképes adórendszer kialakítását, a kereskedelemfejlesztés átszervezését.

Mindez lehetőséget teremt arra, hogy továbblépjünk az együttműködésben, elsősorban a magyar munkahelyek védelme, új munkahelyek teremtése terén.

A kamara arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy fel kell gyorsítani a meglévő források kihelyezését. A kamara sürgeti a gazdaság további élénkítését, amelynek fontos eleme, hogy javuljon a vállalatok finanszírozása. A kormány vállalja, hogy elősegíti a felnőttképzés, a szakképzés és a felsőoktatási gazdasági igényekhez való igazítását. A magyar kormány vállalja továbbá, hogy csökkenti a vállalkozások bürokratikus terheit, ezzel is támogatva a gazdaság versenyképességét.

Ezért az aláírók közös nyilatkozatban deklarálják, hogy együttműködnek a kormány által előterjesztett munkahelyvédelmi akció mielőbbi sikeres megvalósításában.

A nem csituló európai válság közepette a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyképességének, munkahelymegtartó és munkahelyteremtő képességének erősítésével több százezer munkavállaló munkahelyét védhetjük meg és több tízezer vállalkozás számára könnyítjük meg a munkahelyteremtést.

Budapest, 2012. július 17.

Orbán Viktor   
Parragh László

(OS/MTI-fidesz.hu)

A kerületi tanuszodában folytatódott az életmentési bemutató, melyen ezúttal Németh Szilárd polgármester és Morovik Attila alpolgármester is részt vett.

A múlt hetihez hasonló, remek hangulatú és tanulságos program ezúttal is népszerűnek bizonyult a gyerekek körében.

A későbbiek során akár életeket is mentő bemutatót ezúttal Csaba László, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Úszás és Vizi Sportok Tanszékének nyugalmazott vezetője tartotta, aki jelenleg a Magyar Élet és Vizimentő Szakszövetség szövetségi kapitánya. Az eseményt színesítette a XIII. kerületi Katasztrófavédelem Búvár Szakszolgálata is, akik tevékenyen részt vettek a medencében tartott bemutatón.

Légrádi G.

Fotók:Zarándi Bence