A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. kerületi Rendőrkapitánysága zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást folytat a képen látható 33 éves budapesti férfi ellen. Az elkövető kb.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az elkövető 2012. június és július hónapban Budapest XXI. kerületében és a környező kerületekben követett el bűncselekményeket.
Elkövetési módszerére jellemző, hogy hivatalos eljárást színlelve magát rendőrnek adta ki, így szerezte meg időskorú és külföldi sértettek értékeit.
A Budapesti Rendőr- főkapitányság XXI. kerületi kapitánysága kéri, hogy akinek a sérelmére a képen látható személy Budapest területén hasonló bűncselekményt követett el, az hívja a BRFK. XXI. kerületi kapitányság 427-4600 / 173 mellékű telefonszámát, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyen hívható 06-80-555-111 ”Telefontanú” zöld számán, a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.
Köszönjük.
Szeptember 3-án, hétfőn kezdődik a tanítás az általános és középiskolákban. A nyári időszakhoz képest megváltozó utazási igényekhez igazodva változik a tömegközlekedési járatok közlekedési rendje is. 2012. szeptember 3-ától, hétfőtől a BKK járatai a tanítási időszakban érvényes menetrend szerint közlekednek.
A 2012/2013-as tanév szeptember 3-án, hétfőn kezdődik. A BKK járatai a megváltozó utazási igényekhez igazodva szeptember 3-án üzemkezdettől a tanítási időszakban érvényes menetrend szerint közlekednek. Fontos felhívni arra is a figyelmet, hogy több járat esetében eltér egymástól a hétfőtől csütörtökig és a pénteken érvényes menetrend, ezért kérjük utasainkat, hogy utazásuk előtt tájékozódjanak a járatok indulási idejéről.
Az első félév során az őszi szünet október 28-ától november 4-éig tart. A téli szünet december 22-étől 2013. január 2-áig, míg a második félévben a tavaszi szünet 2013. március 28-ától április 2-áig tart. Ebben az időszakban járataink az iskolaszüneti menetrend szerint közlekednek. Az ünnepek környékén érvényes közlekedési rendről a Budapesti Közlekedési Központ a későbbiekben részletes tájékoztatást ad majd.
A járatok pontos menetrendjéről a www.bkk.hu oldalon és a megállóhelyi hirdetményekből tájékozódhatnak utasaink.
Budapest, 2012. augusztus 30.
Budapesti Közlekedési Központ
Védetté nyilvánította a csepeli Tamariska-dombot Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán az MTI-t. Az erről szóló VM rendelet kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.
A tárca közleménye szerint a Tamariska-domb összesen 8 védett növényfajnak ad otthont. Legértékesebb élőhelyein, a homoki gyepeken megtalálható a magyar csenkesz, a homoki fátyolvirág, a homoki árvalányhaj, a budai imola, a báránypirosító, a homoki csüdfű. Az állatvilág is változatos, összesen 50 védett faj él ezen a területen - elsősorban olyanok, amelyek sikeresen alkalmazkodnak a környező lakóövezet zavaró hatásaihoz. A dombon fekvő feketefenyves ligetben fészkel és telel át az erdei fülesbagoly.
A Tamariska-domb a környező kertvárosi lakóövezet egyetlen nagyobb területű zöldfelülete, ennek megfelelően a csepeliek korábban is használták kikapcsolódásra, pihenésre. Országos jelentőségű védett természeti területként ez a funkció - a természeti értékek megőrzését, fenntartását és bemutatását prioritásként kezelve - továbbra is fennmaradhat - közölte a VM.
Londonban folytatódnak az olimpia játékok, augusztus 29-én, helyi idő szerint 21 óra 30-kor újra fellobban a láng, ezúttal a XIV. Paralimpiai Játékok tiszteletére. Ismét szoríthatunk csepeli illetőségű sportolóért is, az erőemelő Sas Sándor képviseli kerületünket a ma kezdődő játékokon.
A sportolók 503 sportág 20 versenyszámában mérik majd össze tudásukat, a hivatalos megnyitóra a nyári játékokhoz hasonlóan az Olimpiai stadionban kerül majd sor, ahol II. Erzsébet nyitja meg hivatalosan a szeptember 9-ig tartó rendezvényt.
A Sepsiszentgyörgyön 1981-ben született Sas Sándor kilenc hónapos korában orvosi műhiba miatt lett mozgássérült. Édesanyjával 1990-ben települtek át Magyarországra, 1995 óta magyar állampolgár.
Tanulmányai mellett 1991-től folyamatosan sportolt. Amit kerekesszékben ki lehetett próbálni, azt mind megtette: úszott, kosárlabdázott, teniszezett és „maratonizott” is, s ezekben a sportágakban mind válogatottságig vitte.
Először 1997 őszén egy országos fekvenyomó bajnokságon tette próbára tudását a Testnevelési Főiskolán, ahol 95 kg-os teljesítménnyel meg is nyerte a versenyt. Ezután került az Erzsébetvárosi Sportegyesülethez, ahol Faragó Péter edzette, és elkezdte a komolyabb felkészülést. A Pöstyénben 1997-ben megrendezett nyílt Európa-bajnokságon - a mezőny legfiatalabb versenyzőjeként - 125 kg-os teljesítménnyel ötödik helyezett lett.
A sportember immár tizenháromszoros magyar bajnok, országos csúcstartó, 2000-ben és 2005-ben az év parasportolója volt. Négy éve Pekingben a 100 kg-os súlycsoportban 195 kg-os teljesítményével a hetedik helyen végzett. Eddigi eredményei közül a 2005-ös portugáliai nyílt EB-n elért 2. helyezésére a legbüszkébb.
A sport és az üzleti tevékenység mellett zenével is foglalkozik, saját és neki írt szerzeményeket énekel, amelyeket ma már lemezre is vesznek. Kisebb és nagyobb hazai településekre folyamatosan hívják fellépni, de szerepelt már Szlovákiában és Erdélyben is
A már Londonban tartózkodó sportembert telefonon sikerült elérnie a Csepel.hu-nak, aki elmondta, hogy szeptember 5-én, helyi idő szerint 12 órakor versenyez majd, az ExCeL arénában a -100 kg-osok mezőnyében.
Légrádi G.
Forrás és fotó: Magyar Paralimpiai Bizottság, MOB, Brit Nagykövetség
A játszótér a gyerekek számára több mint kikapcsolódás. A mozgásfejlődés és a társas kapcsolatok fontos helyszíne, ahol a gyerek nem csak „ügyesedik”, hanem azt is megtanulja, hogyan kell együttműködnie a többiekkel. A játékok fontosságáról, fejlesztő hatásairól Jenkei János szomatopedagógussal, a Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola igazgatóhelyettesével beszélgettünk, akit nem csak a hivatása miatt érint és érdekel a téma: egy három- és egy négyéves kisgyerek édesapjaként maga is mindennapos játszótérlátogató.
Milyen az ideális játszótér?
A megfelelő játszótéren sokféle színes, puha, műanyag játék, kötelek, jó minőségű csúszdák, fagerendás játszóeszközök vannak. Fejlesztőek azok a játékok, amelyekbe bele lehet ülni, bemászni, kimászni, forgatni, mozgatni lehet őket. A legjobb az a játszótér, ahol nem csak egyféle mozgásformát próbálhatnak ki a gyerekek, és a kicsik mellett a nagyobbak is jól érezhetik magukat, mert van például focipálya és ping-pong asztal is.
Milyen szerepe van a mozgásfejlődésben a játéknak?
A mozgásfejlődés nem következik be önmagától, szükség van különböző mozgásos tapasztalatokra, és kisebb sikertelenségekre is. A gyereknek be kell gyakorolnia azokat a mozgásokat, amikre a később építhet: ennek egyik színtere a játszótér. Ha ez kimarad egy gyerek életéből vagy csak kevés lehetősége van erre a típusú gyakorlásra, akkor a motoros, mozgásos ügyessége lassabban fejlődik, esetleg suta, csetlő-botló felnőtt lesz.
Tehát amikor a gyerek játszik, akkor éppen tanul, fejlődik?
Igen, de ez nem egy olyan direkt módon történő fejlesztés, mint ami – mondjuk – az iskolai tornaórán történik. A játszótéren egy örömteli, belsőből működő fejlődésről van szó, akár az egyensúlyérzék fejlődéséről, akár a magasságtól való félelem leküzdéséről, akár a szem-kéz koordináció fejlesztéséről van szó. Aki jól mozog egy játszótéren, annak különösebb gondja nem lesz a motoros fejlődéssel, ami azért is lényeges, mert a mozgásfejlődés kapcsolatban áll az értelmi fejlődéssel: kölcsönösen hatnak egymásra.
Mikor érdemes először játszótérre vinni a gyereket?
Abban a pillanatban, ahogy elkezd négykézláb közlekedni. Ilyenkor már tud a homokozóban játszani, figyeli a többi gyereket és megtanulja, ellesi a mozdulatokat. Saját gyerekeimnél is azt tapasztalom, hogy néha segítségre van szükségük, alkalmanként a szülőnek is fel kell ülnie a libikókára, felmásznia a csúszdára. De azt is meg kell tanulniuk a gyerekeknek, hogy sorba kell állni a csúszdánál, vagy azt, hogy el kell kérni a másik gyerek homokozólapátját, ha játszani szeretnénk vele. Ezek mind meghatározó fontosságú tapasztalatok.
A gyerekek nem unják meg a játszóteret?
A kisgyermekkorban és a későbbiekben is jellemző a csillapíthatatlan mozgásigény. Nagyon ritka az a gyerek, aki nem szeret mozogni: ennek általában meg is van a rejtett oka. A mozgásigényt le kell vezetni, amire a játszótér remek lehetőséget ad. A játszótér iránti lelkesedés természetesen később csillapodik, de ennek az időpontja egyénenként változó. Általában az óvodáskor végéig, az iskoláskor elejéig nagyon szeretik, de az iskolába kerülés, a tudás megszerzése sok energiát kivesz a gyerekekből, kevesebb marad a mozgásigény levezetésére. Az alsó tagozat vége felé a játszóterezésből aztán közös kosarazás, focizás lesz.
Állandó favorit a hinta. Miért jó hintázni?
A hintázás egy különleges állapot. Mozgássérült és tanulásban akadályozott gyerekeknél is használjuk, mert az előre-hátra történő, kiszámítható, mégis kicsit bizonytalan mozgás megnyugtató érzés a gyereknek: békés, kellemes állapotba kerül. Jót tesz az egyensúlyérzéknek és a léleknek is.
Miért szeretik a csúszdát?
A küzdelem, hogy felmászik a létrán, magasban van, utána pedig – még ha rövid is az élmény -, a szabadon siklás nagy örömet, sikerélményt ad. A felfelé mászásnál mind a négy végtag mozgását össze kell hangolnia, figyelnie kell az előtte és a mögötte lévőre és kezelnie kell azt a helyzetet, hogy a magasban van.
A homokozó miért olyan vonzó?
A homok kimeríthetetlen élményforrás. Nagyszerű anyag, főleg ha lehetőség van vízzel keverni. A gyerek a kreativitását használja, formákba pakolja a homokot, kifordítja – ezt a kifordításos technikát egyébként évek alatt sajátítják el, megfelelő mozgásszervezés szükséges hozzá. Csak a gyerek fantáziája szabja meg, hogy mit alkot a homokból: építhet várat, gyúrhat gombócot, vájhat alagutat. Az eszközök – lapát, vödör, formák – használata fejleszti a szem-kéz koordinációt, lehetőséget ad – például – az anyukától otthon látott „sütemény” elkészítésére is.
Hogyan fejlesztik az egyensúlyt a játszótér játékai?
Csak néhány példa: a csésze nevű játékba bele lehet ülni és körbe forog, van olyan eszköz, amire ráhasalhat a gyerek és szintén forgatható: mindkettő van a Katona József utcai játszótéren. A fülben az úgynevezett félkörös ívjáratok az egyensúly szervei. Az ezekben lévő folyadék követi a test mozgását, ezt stimulálják ezek az egyensúlyérzék-fejlesztő játékok.
Ha egy szülő azt látja, hogy a gyereke fél valamelyik játéktól, mit tegyen?
Ebből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A szülőnek soha nem az egyszeri állapotot, hanem a fejlődést kell figyelnie. Ha fél év, egy év után is fél a gyerek a hintától, nem kell erőltetni, később még megkedvelheti. Ha a szülő együtt hintázik a gyerekkel, közben énekelnek, nevetgélnek, akkor a gyerek átveszi a szülő oldottságát.
Mit szeret legjobban a játszótéren?
Amikor a gyerekeim hintáznak és majd’ szétveti őket az energia: nevetnek, és nagyon jól érzik magukat.
Szöveg: Angel Marianna
JÁTÉK
Önnek melyik a kedvenc csepeli játszótere?
Megkérdeztünk szülőket, melyik csepeli játszótérre viszik legszívesebben a csemetéjüket. A legtöbben a Katona József utcai „Süsü”játszóteret és az Ady-lakótelepen található „Elefántos”játszóteret említették. Kíváncsiak vagyunk az önök véleményére is. Kérjük, írják meg, melyik az kerületi játszótér, ahová a leggyakrabban sétálnak el a gyerekekkel, amit felszereltsége, tisztasága, fekvése stb. miatt a legjobbnak tartanak? Válaszukat – rövid indoklással – az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre, vagy Csepeli Hírmondó, Budapest, 1751 Pf. 28 címre várjuk szeptember 10-éig. A válaszolók között 3×2 darab jegyet sorsolunk Halász Judit szeptember 23-ai, 14 órakor kezdődő koncertjére a Királyerdei Művelődési Házba.
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 2012. szeptember 3-án, hétfőn 8.30-kor ünnepélyes állampolgársági eskütételt tart a Szent Imre téren, az országzászló előtt. Az eseményen 61 fő kapja meg a magyar állampolgárságot.
Tisztelettel várjuk Önöket!
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
A XX. században számos ismert magyar és külföldi politikus, előkelő arisztokrata, a Habsburg-család tagjai fordultak meg Csepelen. Bolla Dezső helytörténész segítségével jártunk utána a neveknek.
IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király még trónörökösként járt a településen 1914 után. A Weiss család ugyanis személyes jó kapcsolatokat ápolt a Habsburgokkal, s rendre meghívta a gyárába és a községbe az uralkodócsalád főhercegeit és hercegeit. Horthy Miklós kormányzó több alkalommal is ellátogatott Csepelre. A feljegyzések szerint hivatalosan először 1928 októberében jött a faluba, amikor a Szabadkikötő avatási ünnepségén mondott köszöntőt szép számú közönség előtt. Az eseményre elkísérte gróf Bethlen István miniszterelnök, aki szintén beszédben méltatta a kikötő megnyitásának jelentőségét. Horthy egy évre rá, 1929. március 15-én a Szent Imre téren avatta fel az első világháborúban elesett csepeliek emlékművét. Gróf Bethlen István adta át a Gubacsi hidat 1924-ben, amely Csepelt kötötte össze Erzsébettel. Abban az időben ez a
A második világháborút követően a magyar kommunista vezetők számtalan alkalommal megfordultak Csepelen. Rákosi Mátyás 1950-ben magáról neveztette el a gyárat, amely 1956-ig viselte a nevét. Kádár János az emlékezet szerint 13-szor járt hivatalosan a kerületben. Az egykori Szovjetunió pártfőtitkárai szinte kivétel nélkül felkeresték a gyárat. Sztálin ugyan nem tette tiszteletét, de Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev többször is gyárlátogatásra érkezett. A Szovjetunió vezetőjeként utoljára Mihail Gorbacsov töltött el egy fél napot Csepelen 1985-ban.
A nyugati világból a legismertebb személy Richard Nixon amerikai elnök, aki még alelnökként kereste fel a gyárat az ötvenes évek legvégén.
Cs. A.
Kedves csepeliek!
A Kozma Orsi Quartet az ősz elején egy este erejéig Csepelre látogat. Szeptember 15-én 20 órától adnak koncertet a Királyerdei Művelődési Házban (Szent István út 230.) A jegyek ára egységesen 1300 forint.
A jegyvásárlók között egy 15 fős parlamenti látogatást sorsolunk ki idegenvezetéssel.
További információ:
www.csepelivaroskep.hu/kiralyerdei, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., telefon: 278-2747
Kozma Orsi a hazai zenei élet egyik legismertebb, sokoldalú, egyedi hangú és színes zenei világgal rendelkező fiatal énekesnője, dalszerzője. Az energikus művész 14 éve van a pályán, ez alatt több mint 100 lemezen közreműködött, több tucat slágert énekelt számos formációval, több musical főszerepet játszott el és rengeteg hazai illetve külföldi klubban, fesztiválon és eseményen vett részt Európa-szerte. A Művészetek Palotájában rendszeresen fellépő művész.
Az énekesnő már bizonyított popban, swingben, és néhány éve horgonyzott le igazi szerelme, a jazz mellett, mára pedig a műfaj meghatározó hazai hangja. A Kozma Orsi Quartet tagjai mind tehetséges, ismert, kiváló jazz zenészek.
A zenekar tagjai:
Kozma Orsi-ének, Cseke Gábor-zongora, billentyűs hangszerek, Hárs Viktor-bőgő, basszusgitár, baritongitár, Pusztai Csaba-dob, ütőhangszerek
- Miniszterelnök úr sorra látogatja a multikat, járt az Opel, az Audi, a Coca-Cola, a Nestlé gyáraiban. Milyen mostanság a multik és az alapvetően patrióta gazdaságpolitikát meghirdető kormány viszonya, mi a multik szerepe a magyar gazdaságban?
- A magyar kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez a Széchenyi Kártyával és az Új Széchenyi Terven keresztül próbálunk forrást teremteni. Ahhoz azonban, hogy Magyarország Európa termelési központja lehessen, a nagy nemzetközi tőkecsoportok erejére is szükségünk van. Az itt lévők közül azokkal a legjobbakhoz tartozó, az európai, illetve a világpiacra termelő vállalkozásokkal tárgyalunk, és kötünk stratégiai szövetséget, amelyek hosszú távra terveznek Magyarországon, hajlandóak fejleszteni, munkahelyeket teremteni, magyar beszállítókat bevonni, és itteni alapanyagokat felhasználni.
- Azokra tényleg nincs szükség, akik idejönnek és letarolják a piacot, tönkreteszik a magyar kisvállalkozásokat, aztán elmennek. Ezekkel a cégekkel nem akarunk együttműködni.
- A beruházni akaró cégeknél fontos szempont a közlekedési infrastruktúra állapota. Vas megye számára neuralgikus pont, hogy finoman szólva is csak döcögősen halad előre a 86-os, a 8-as és a tervezett M9-es utak fejlesztése. Várható-e markáns változás?
- A kormányváltást megelőző 8-10 évben folyamatosan ígérgették 86-os út fejlesztését, kormányra kerülve azonban azzal kellett szembesülnünk, hogy a beruházás előkészítetlen: megoldatlan környezetvédelmi problémákba, korábban fel nem térképezett akadályokba is beleütköztünk. A forrásokat kormányunk előteremtette, a pénz tehát megvan, a fenti problémák azonban késleltetik a munkát. Elszántságunk ugyanakkor töretlen, hiszen nem tartható az, hogy az ország egyik legfontosabb gazdasági övezetében, Győr és Szombathely között az utak rosszabbak, mint Kelet-Magyarországon. Az Új Széchenyi Terv nemzeti programjaként a 86-os úton a Csorna-Szombathely szakasz szélesítését 2016 végéig be fogjuk fejezni. Az M86-os autóút beruházás eredményeként kétszer két sávos autóúton juthatunk el Győrtől Szombathelyig, úgy, hogy a forgalom a lakott területet nem érinti.
- Maradjunk a közlekedésnél, és a neuralgikus pontoknál. A kormány két hete hatályon kívül helyezte azt a kormányrendeletet, ami korábban kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Vát és Porpác települések területén megvalósuló repülőtér-fejlesztéssel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. Vehetjük ezt úgy, hogy a kormány levette a kezét a kínai részvétellel tervezett Vát-porpáci repülőtéri beruházás ügyéről? Különösen érdekes mindez annak tükrében, hogy Kovács Ferenc megyei elnök, fideszes országgyűlési képviselő pár hete éppen arról nyilatkozott, hogy megépül a reptér.
- Ez egy olyan beruházás, amiről folyamatosan beszélünk, de élő ember nem látta még a szükséges pénzt és a szükséges terveket. Ugyanakkor ellenzők is vannak, akik felvetik, hogy egy olyan térség közelébe, ahol hagyományosan húzóágazat a turizmus, szabad-e építeni egy teherszállítással foglalkozó repteret. Ha megindul a szállítás, akkor a zajszint olyan növekedésével kell számolni, ami biztosan kárt fog okozni az idegenforgalomnak. Az ügy képviselőit mindig arra kérem, hogy ne áruljanak zsákbamacskát, mondják el az embereknek, hogy egy ilyen repülőtér milyen hang- és egyéb környezeti hatásokkal jár. Ezt meg kell vitatni az itt élőkkel!
- Az előbb a pénzt említette. A kínai miniszterelnökkel történt találkozójuk után pár nappal találkozhattam a beruházásra kijelölt kínai cég európai vezetőjével, aki akkor azt mondta, hogy hazájában zöld utat kapott a váti projekt.
- Térjünk át országos ügyekre. A választások félidejéhez érkezve mit lát, ha visszanéz? Mivel elégedett, s mivel kevésbé?
- Arra vállalkoztunk, hogy azon területeken végzünk javításokat, ahol mindenki által láthatóan, érezhetően hiba található. Az egyik ilyen hiba, hogy munka helyett egyre többen kénytelenek segélyből élni. Azt a célt hirdettük meg, hogy tíz év alatt 1 millió munkahelyet hozunk létre, és elérjük, hogy öt, de még jobb lenne, ha öt és fél millió munkából élő, adófizető ember lesz Magyarországon. A céljaink nem változtak, de vannak körülmények, melyek ezek elérését elősegítik, mások viszont nehezítik. Pozitív tapasztalat például, hogy a hozzám érkező jelentések szerint az emberek sorban állnak a közmunkáért. Immár 205 ezer közmunkás dolgozik az országban, ami azt mutatja, hogy a sokszor lustának titulált munkanélküliek igenis akarnak dolgozni, a magyar ember, ha lehet, akkor inkább a saját lábán, és nem segélyeken áll meg. A jövő évben már 300 ezer olyan embernek akarunk munkát adni, akiknek a piac nem. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy az eredmények ellenére a piaci alapon elérhető munkalehetőségek száma országos szinten a kelleténél lassabban bővül. A belső fogyasztásra termelő cégek helyzete ugyanis egyre nehezebb, az emberek óvatosabbakká váltak, tartanak attól, hogy hitelt vegyenek fel, és abból vásároljanak, építkezzenek. A hitelválság hatásai miatt ez amúgy érthető, hiszen aki egyszer már megégette a száját forró tejjel, az a hideg vizet is fújva issza. Az agráriumban ezzel együtt is vannak kedvező változások, meghirdettük a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiát és az annak végrehajtására szolgáló, 300 milliárd forintos forrással rendelkező Darányi Ignác Tervet, amely elősegíti a vidéki munkahelyteremtést és a foglalkoztatottság bővítését. A kiskereskedelemben viszont már nem áll ilyen jól a dolog. Ez egyébként egész Európában így van. Az emberek mindenhol óvatosak, így Magyarországon is azzal kell számolni, hogy a megtakarított pénzek megmozdítása, bevonása a gazdaságba hosszabb időt fog igénybe venni. Az emberek biztonságérzete mindennél fontosabb, ezért a kormány gátat szabott a rezsiköltségek emelésének, emellett gondoskodott a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről.
A közrend területén jobban állunk, mint kormányzásunk kezdetén. Nem állítom, hogy minden rendben van, de eltűnt az az érzés, hogy a kormány és a rendőrség nem ura a helyzetnek. Sikerült felvennünk több ezer rendőrt, megkezdtük a korrupció kiszorítását a rendőrségből, a bűnözőkkel való összefonódás minden lehetőségét kizárjuk. Lassan kezdünk úgy kinézni, mint egy olyan jogállam, amely képes a rendet és a jogszerűséget fenntartani. Egy új rendszer alapjait fektettük le az új köznevelési és felsőoktatási törvénnyel, hosszú távra biztosítva a felnövő nemzedékek oktatását. A Diákhitel II-vel mindenki számára elérhetővé tettük, hogy anyagi helyzetétől függetlenül felsőfokú tanulmányokat folytathasson. Számunkra ugyancsak fontos téma a külföldön dolgozók esete. Sokan a magasabb fizetés miatt külföldön vállalnak munkát. Számomra ez is azt mutatja, hogy a magyar ember hajlandó dolgozni a boldogulásáért. A baj nem az, hogy az emberek kimennek dolgozni, hanem az, hogy sokan közülük ezzel el is szakadnak a családjuktól, a barátaiktól, az országtól, és ez minden szempontból nagy veszteség. Az nem probléma, ha valaki elmegy és egy, két, három országban is kipróbálja magát, aztán pedig hazajön, mert ettől csak erősödik az ország. A gond az, ha nem szabad választásból, hanem kényszerből mennek külföldre az emberek. Azt kellene elérni, hogy a magyar emberek megőrizzék a mozgékonyságukat, a bátorságukat, a nyitottságukat, és ha kimennek is dolgozni, megmaradjanak a magyarországi kötődései, és ne vesszen el a hazatérés lehetősége. Ennek érdekében például a választási rendszer átalakításánál is fontos szempont, hogy a külföldön lévőknek is legyen lehetőségük voksolni. Emellett persze más erőfeszítéseket is kell tenni ahhoz, hogy a kötelék ne szakadjon el, illetve, hogy a külföldön dolgozók visszatérjenek. A hazai munkakínálat minőségén mindenképpen javítani kell, az is igaz viszont, hogy Magyarországon még nem tudunk a nyugati bérekkel versenyképes jövedelmet biztosítani. Ennek megváltoztatása nem akarat, hanem gazdasági teljesítmény kérdése. Mindenesetre dolgozunk az ügyön.
- A minap volt egy érdekes nyilatkozata: a VOSZ ülésén arról beszélt, hogy reményei szerint a demokrácia helyett nem kell új politikai rendszert bevezetni. Mire gondolt ezzel?
- Aki nyitott szemmel jár Európában, az látja, hogy Görögországot egy éven át nem demokratikusan választott vezetők irányították, Olaszországot pedig ma olyan kormány vezeti, amelyet senki sem választott meg. Az a probléma, hogy a válságkezelést több helyen nem szabadon választott kormányokkal, hanem Brüsszelből vagy máshonnan odahelyezett vezetőkkel próbálták megoldani. Ez veszélyes, fontos lenne, hogy az emberek ne veszítsék el a meggyőződésüket abban, hogy a válságot az általuk megválasztott pártok, kormányok, vezetők képesek kezelni. Az általános tapasztalat szerint ahogy a válság nő, úgy kerülnek egyre inkább háttérbe a demokratikus szempontok. Ami minket érint: a kétharmaddal a hátunk mögött azt kell bizonyítanunk, hogy a demokratikusan megválasztott kormányok is lehetnek hatékonyak. Nagyon fontos, hogy Magyarországon megmaradjon az összefogás, a nagy támogatás, és mindig képesek legyünk demokratikus alapon kormányképes erőt kiállítani.
Az elkövetkezendő két év feladatait firtató kérdésünkre Orbán Viktor elmondta: legnagyobb ügynek a Munkahelyvédelmi Akcióterv végrehajtását tekinti. "A magyar gazdaság sikerességének kulcskérdése, hogy a fiatalok, az 55 év felettiek, a gyermeknevelésből visszatérők, a tartós munkanélküliek alkalmazása esetén a vállalkozások jóval kisebb járulékterheket viseljenek. A kisvállalkozások számára bevezetjük a speciális, könnyített adózást, az áfa-visszaigénylés rendszerét pedig úgy alakítjuk át, hogy fair legyen. A fentiek megvalósításához 300 milliárd forintra van szükség. Nagy vitáink vannak az ellenzékkel, néhány gazdasági szakértővel, és persze az IMF-el is, hogy képesek leszünk-e olyan költségvetést megalkotni, hogy a Munkavédelmi Akciótervnek meglegyen a fedezete. Én szeretném megnyerni ezt a küzdelmet. Azt tartom az ősz legfontosabb feladatának, hogy olyan költségvetésünk legyen, mely az egész világ előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy Magyarország képes végrehajtani az akciótervet" - közölte Orbán Viktor.
Vas Népe
A Csepel.info önkormányzati forrásból úgy értesült, hogy a fűkaszálás elmaradása és a parlagfű miatt idén közvetlenül a kényszerkaszálás megkezdése előtt sikerült csak elérni, hogy a tulajdonos maga tegyen viszonylagos rendet az udvaron.
Az állapotok elképesztőek: az őrizetlen épületből mára minden mozdíthatót elloptak, az ajtók tárva-nyitva állnak, az ablakokat kitörték. A helyiségekbe ezeken keresztül bármelyik irányból, bárki könnyedén bejuthat. Márpedig az ilyen elhagyatott épületek nem csak a kíváncsiskodó fiataloknak, de a drogosoknak, hajléktalanoknak, sőt még a rágcsálóknak is kedvelt célpontjai.
A Csepel.info úgy tudja, hogy az önkormányzat Védelmi Bizottságának az összehívását is az indokolta, hogy az egykori iskolába bárki könnyedén bemehet, miközben az üvegszilánkok, meglazult falak és a tűzveszély miatt életveszélyes az épület. Információink szerint csak ebben az évben háromszor kellett kihívni a tűzoltókat gyújtogatás miatt, és számos rendőri intézkedés volt az iskola épületében vagy környékén. Mindez természetesen az adófizetők pénzén történt, miközben a tulajdonos a kaszáláson túl semmilyen lépésre sem volt eddig hajlandó.
- Egy kamaszgyereknek hiába mondják, hogy veszélyes bemenni egy elhagyatott, tárva-nyitva álló épületbe. Neki ez izgalmas, különleges dolog. Mindenki ilyen volt gyerekként. Amikor a Védelmi Bizottság a helyszínen tekintette meg a körülményeket, azt is láthattuk, hogy az egykori tornaterembe gördeszkások, biciklisek járnak, néhány fiatal pedig filmet forgatott az épület másik felében. Számunkra éppen úgy elfogadhatatlan az olyan érv, hogy a tulajdonosok tehetetlenek ebben a helyzetben, mint ahogy egy szülőnek lenne elfogadhatatlan, ha baleset érné a gyerekét az épületben vagy a környékén. Ezért mindaddig büntetni fogjuk a tulajdonosokat, amíg lépéseket nem tesznek az életveszély megszüntetése érdekében. Ehhez a legminimálisabb lépés, hogy a bejárati ajtókat és nyílásokat zárják be, és akadályozzák meg az épületbe való bejutást. A statikai állapotra való tekintettel azonban a mielőbbi bontás és a terület új szerepének megtalálása lenne a mostani helyzetből a kiút – mondta lapunknak a polgármester.
Csepel.info
