Türkiz és Ópium. Így hívják a Készenléti Rendőrség két lovát, akik a pénteki nap után ma is felbukkannak Csepel – Rózsadomb, Háros és a Francia-öböl környékén. Feladatuk, hogy a gyalogos és gépkocsis egységeket kiegészítve járőrözzenek. Ők ugyanis könnyedén bejutnak erdős területekre is, ahová autóval nem lehetséges.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, kerékpáros rendőrök is vigyáznak a rendre kerületünkben.
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu
„A szentély egyik ablaka fölött három nyitott virágból, több bimbóból s levélből álló füzér egy dúsabb kompoziczióju s önálló szatmári festészeti iskolára gyaníttat.”
A tudós Henszlmann Imre írta ezt Nagygéc Árpád-kori templomáról. A templomról, amelynek egyik fele Mátyás királyunk korából való.
A nagygéci templom mainapság már csak az elmúlásra „gyaníttat”. S ezzel az elmúlással kell most majd kibabrálni, hamarosan…
Mert nagy múltú, öreg, és pusztulásában is gyönyörűséges, méltóságos falu Nagygéc. Írásban először 1280-ban tűnik fel a neve, vagyis egészen bizonyos, hogy már 1280 előtt is létező település volt. Mert hát csak mainapság divat, hogy mindjárt írásban is megjelenjen minden létező és nem létező. És minden, aminek nem volna szabad írásban megjelennie…
Szóval, nagyon régi falu ez a Nagygéc. És olyan birtokosai voltak egykoron, mint a hatalmas Csák nemzetség. S jöttek aztán a Bekcs, Darai és Drágfi családok is, végül még a Luby família, s ők maradtak a legnagyobb birtokosok egészen a második világháború végéig.
S volt még egy hatalmasság errefelé.
1858-ban báró Haynau vásárolta meg a nagygéci pusztát, és kúriát építtetett magának, ide, éppen ide. Ősi magyar földre, Szatmárba, Aradtól kétszáz kilométerre...
Aztán meghívta Haynau a környékbeli magyar urakat magához – de soha nem ment el őhozzá senki sem. Aztán ment a hiéna maga, látogatóba, de becsukódtak előtte a kapuk.
Ezért aztán eltakarodott Haynau a nagygéci pusztából, és maradtak a Lubyak, maradtak a drága szatmári magyar parasztemberek, és maradtak Nagygécen a magyar zsidók. S éltek békességben, szeretetben egymás mellett s egymással, sokáig. S amikor jött a rettenet, s jöttek a csendőrök értük, a templommal szemközt lévő Schwartz-kúriából kihozták Schwartz bácsit, a falu népe meg majdnem nekiment a csendőröknek akkor, pedig akkoriban az ilyesmi nem volt divat. Schwartz bácsi pedig azt kérte a csendőröktől, hogy mielőtt elviszik, hadd mondjon el egy verset. A csendőrök nem akarták megengedni, de akkor a falu népe úgy nézett, és úgy vonta szűkebbre a kört köréjük, hogy végül jobbnak látták engedni. Schwartz bácsi pedig elszavalta, hogy „Szülőföldem szép határa! / meglátlak-e valahára? / Ahol állok, ahol megyek, / Mindenkor csak feléd nézek…” – és sírt akkor mindenki, sírt akkor az egész falu. És elvitték Schwartz bácsit, aki nem jött vissza, soha többé…
De a falu nem pusztult el. Nem akart elpusztulni. Hiába jött 1970. május 3-án a rettenetes árvíz, Nagygéc túlélte volna azt is.
De nem élhette túl. Mert Ceausescu még ki sem találta odaát a falurombolást, amikor idehaza az elvtársak már megvalósították. S Nagygéc, ez a nyolcszáz éves magyar falu lett az első áldozat. Több mint hétszáz lakója volt Nagygécnek a ’70-es árvíz idején – s az árvíz után kitelepítettek mindenkit. Majd építési tilalmat rendeltek el a falu területére, így akadályozva meg az újjáépítést, a visszatelepülést meg egyszerűen megtiltották.
Halálra ítélték Nagygécet. A kúriákat, Schwartz bácsiék emlékét, a Lubyak emlékét, a szatmári magyar parasztemberek portáit, a felerészben Árpád-kori, felerészben Mátyás-kori templomot és a három temetőt.
De Nagygéc még négy évtized múltán sem akart meghalni egészen. Emlékét ápolják egykor volt lakói, romossá lett templomának csöndjét az elbitangolt lelkek pásztorolják.
Ezért lesz ez a templom a Megmaradás temploma.
Ha emlékeznek még, lassan két éve álltam nyilvánosság elé azzal, hogy építsük fel a Megmaradás templomát, amelybe építsük bele a Kárpát-medence minden magyarlakta településének egymondatos üzenetét. Az üzenetet, amelyet a következő ezer esztendőnek hagynak örökül a maiak.
Aztán töprengtünk sokat, hol is legyen az a templom.
Nem töprengünk tovább.
Itt lesz, Nagygécen.
Nagygéc öreg temploma lesz a Megmaradás temploma. Mert megérdemli – és mert megérdemli Nagygéc is.
Ha már egyszer túlélt mindeneket. Élje túl mivelünk együtt a következő ezer esztendőt is, s hordozza mindazt, ami belőlünk szép és talán megőrzésre érdemes.
Ha minden álmunk valóra válik, akkor 2014 tavaszán találkozunk az újraszentelésen.
S megtelik majd élő, eleven lelkekkel az öreg templom. Ámen.
Bayer Zsolt - Magyar Hírlap
A személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretné csökkenteni a miniszterelnök; Orbán Viktor szombaton Kőszegen, a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen beszélt szándékáról.
Kijelentette: csak azt az irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. „Az irány felülvizsgálata szükségtelen, a kitartás mellett vagyok” – mondta a kormányfő.
A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat, mert a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és „a kétharmad áll, mint a cövek”. Ezért tudták – mondta –, hogy meg fogják nyerni a vitákat, ahogyan azt is, hogy lesz emellett néhány olyan ügy, amelyet el fognak veszíteni, ezek „be vannak stokizva”.
Önműködő rendszerre van szükség
A miniszterelnök szerint Európa legversenyképesebb felsőoktatása lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után. Ma azonban a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrát tekintve, még minden rossz – mondta Orbán Viktor. Közölte, éppen a napokban kapott Mezey Barnától, a Magyar Rektori Konferencia elnökétől egy előterjesztést arra, hogyan kellene megoldani az ágazat felmerülő kérdéseit.
Önműködő rendszerre van szükség: az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást – magyarázta a miniszterelnök, aki azt mondta: bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni.
Az új rendszer hatálybalépését firtató kérdésre azt válaszolta: ő sürgeti, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár inkább két lépésben szeretné bevezetni.
„Vissza fogjuk vásárolni az E.ON-t”
Visszavásároljuk az E.ON-t a németektől - közölte a kormányfő. A kétharmados többségét a kormány olyan konfliktusokra is használta, hogy „visszavettük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét (...) a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól” – sorolta fel a kormányfő.
Meg tudták védeni a munkahelyeket
Meg kellene és meg is lehet egyezni a kultúra területén egy nemzeti minimumban – hangoztatta L. Simon László kultúráért felelős államtitkár szombaton a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvény előadójaként Kőszegen, ahol Hiller István (MSZP) országgyűlési képviselővel, valamint Lánczi András történésszel egyetemisták előtt a kultúráról beszélgetett.
Korábban a fesztiválon Rogán Antal elmondta: a magyar gazdaságpolitika jól teljesített az elmúlt két évben, meg tudta védeni a munkahelyeket, és a következő két évben is ez lesz a legfontosabb feladata. Csaba László közgazdász kiemelte: nagy a bizonytalanság a gazdasági környezet alakulásával, a pénzügyi fejleményekkel kapcsolatban. A legnehezebb a foglalkoztatás a családi és az egyéni vállalkozásoknál. A kis- és középvállalkozások kétharmadának ugyanis nagyon alacsony a termelékenysége.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a fiatalok külföldi tapasztalatszerzése nem azonos a Magyarországról való elvándorlással. A miniszterelnök-helyettes, aki Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke és Kovács Nimród üzletember, borász társaságában folytatott kerekasztal-beszélgetést egyetemista fiatalok előtt.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán nyitotta meg a közéleti rendezvénysorozatot Kőszegen. A tárcavezető úgy fogalmazott: a legjobb az lenne, ha a menni és a hazatérni nem lennének egymást kizáró fogalmak, ha a fiatalok szabadon dönthetnének, és minél többüknek lehetősége lenne egy időt külföldön tölteni, majd a tapasztalatokkal gazdagodva hazatérni. Ehhez megfelelő életpályaprogramokra, ösztöndíjrendszerre, magas színvonalú felsőoktatásra, a fiatal vállalkozók támogatására és új munkahelyekre van szükség – tette hozzá.
MNO
2012. szeptember 1-jén 8.45-kor ünnepélyes keretek között Németh Szilárd polgármester nyitja meg Csepel új edzőtermét, a Fitness-Relax Mozgás és Jóga Stúdiót.
Ez alkalomból ingyenes nyílt napot tartanak: minden órán egész nap díjtalan a részvétel. Mindenkit várnak szeretettel az Ady Endre út 92. szám alatt!
Közterület-felügyelőkkel jártuk körbe Csepel egy részét, hogy meggyőződjünk az utcák, terek rendjéről vagy éppen a szabálytalanságokról, amelyeket tanácsos elkerülni. Velünk tartott a felügyelők új társa, egy kétéves német juhászkutya is. Az emberek többsége szívesen veszi a közterület-felügyelők jelenlétét, mert a rendőrök mellett tőlük is remélik, hogy a kerületben jobb lesz a közbiztonság és kevesebb a szabálysértés.
Utunk első állomása a Duna-parton található Daru-domb, amely a családok, gyerekek kedvelt kirándulóhelye. A barátságos zöldövezet nyugalmát olykor a lármázó, erőszakos fedélnélküliek zavarják meg, akik félreeső fák és terebélyes bokrok tövében vernek tanyát és próbálnak berendezkedni huzamosabb ottlétre. Illetve csak a szándékuk ez, mert a közterület-felügyelők jószerivel naponta járják körbe a vidéket és tanácsolják el őket a környékről.
- Éppen tegnap botlottunk egy csoportba, amely életvitelszerűen akart itt letelepedni. A lakók gyakran panaszkodnak rájuk, mert hangoskodnak, nemegyszer belekötnek az emberekbe. Egy csepeli hajléktalanszállóra küldtük el őket, ahol gondoskodnak róluk – magyarázza Horváth J. Norbert, a közterület-felügyelők szolgálatirányítóparancsnok-helyettese.
Alig teszünk néhány lépést, és egy halom építési törmelékre bukkanunk. Ismeretlenek – valószínűleg éjjel – borították le a szemetet, mert az előző nap még hulladékmentes volt a környék.
Ahogy a felügyelők mondják, az illegális szemétlerakás az egyik legsúlyosabb szabálysértés. Tettenérés esetén értesítjük a rendőrséget, akik akár 250 ezer forintra is büntethetik az elkövetőket. Segítségünkre vannak a lakók, akik értesíthetnek bennünket, valamint bizonyító erejűek a térfigyelő kamerák felvételei, amelyek a környezet szennyezőiről készülnek.
Csak pórázon!
Ejtsünk pár szót a felügyelők új társáról, a kétéves, iskolában kiképzett kutyáról, akit járőrözésre visznek magukkal. Az eb komótosan ballag mellettünk pórázon, szájkosárral, miközben a földet szimatolja. Barátságos, nyugodt jószág, de gazdája szerint nem érdemes ujjat húzni vele, mert felbőszítve képes feldönteni egy százkilós embert is.
S ha már a kutyáknál tartunk: fontos és érdemes tudni, hogy közterületen csak pórázon szabad őket vezetni, és a maguk után hagyott ürüléket össze kell szedni. Előfordult már, hogy bírságot szabtak ki a felügyelők, mert az ebek gazdái nem takarították el a kutyapiszkot. Ha pedig szabadjára akarják engedni a négylábúakat, a kerületben több helyen is kialakított kutyafuttatókat kell felkeresni.
A Görgey Artúr téren, az áruház melletti utca egyirányú, ám ez olykor elkerüli az autósok figyelmét. Egy sofőr úgy tolat ki autójával a parkolóból, hogy pechére éppen szemben találja magát a szabályosan közlekedő közterület-felügyelők járművével, ami nem maradhat szó nélkül. Szerencséjére a hölgy figyelmeztetéssel megússza a kalandot. A közelben ekkor tűnik fel egy padon üldögélő társaság, amelynek egyik tagja félig teli borosüveget dugdos a háta mögé. Ebből bírságolás lesz, gondolom, mert tilos az italozás közterületen! De aztán kiderül, hogy az üvegben víz van; a kánikulában ezzel hűsítik magukat a rászorulók.
- Ismerjük egymást a felügyelő urakkal! – bizonygatja egy beszédesebb, idősebb férfi, aki társaival együtt munka nélküli, és ráérősen szokott kószálni a kerületben. – Tudjuk, mihez tartsuk magunkat; nem akarunk bajt okozni. Nem koldulunk, és nem iszunk alkoholt, amikor másnak szemet szúrna, mert megbüntetnek érte.
A közterület-felügyelők megerősítik, hogy akadnak ismerős arcok, akikkel rendszeresen találkoznak. A munkanélküliek egy része nem is törekszik rá, hogy dolgozni menjen, mert azzal hozakodnak elő: bolondok lennének napi négyezer forintért gürcölni… Inkább gyűjtögetnek ezt-azt, kéregetnek, amikor nem veszik őket észre, és abból a kevésből tengetik el az életüket valahogy.
Autós szabályok
A közterület-felügyelők behajtanak a kisebb mellékutcákba, végigjárják az eldugott helyeket, visszatérnek oda, ahol korábban már megfordultak és szabálytalanságot észleltek. Így jutunk el a Bánya utcába, ahol egy rendszám nélküli Opel Corsa áll. Egy hónappal ezelőtt helyeztek el először egy figyelmezető cédulát rajta, hogy közterületen nem parkolhat rendszám nélkül, de a tulajdonosa fittyet hányt rá: így viszont a kocsi veszélyes hulladéknak számít, és elszállíttatják. A Szabadság utcában hasonló sorsra juthat egy kék színű Suzuki. A lejárt műszaki vizsgával közlekedő autósok is pórul járnak, mert őket is kiszűrik. Azok pedig pláne ne számítsanak semmiféle megértésre, akik lopott járművel furikáznak. A közterület-felügyelők egy rendszámfigyelő-rendszeren keresztül folyamatosan ellenőrzik a kocsikat: ha gyanúsat észlelnek, értesítik a rendőröket.
Nem ajánlott továbbá a tiltott helyen való parkolás, különösen a mozgássérültek számára kijelölt területek elfoglalása. A teherautók túlzsúfolt platójáról lepotyogó szemetelésért is büntetés jár. A vétkes sofőrt megkérik, hogy az általa összerondított útszakaszon takarítsa fel a maga után hagyott hulladékot és piszkot, ha pedig nem képes rá, a bírság mellett kifizettetik vele a rendrakás költségeit is.
Kötelező házszám
Ahogy Királyerdő zegzugos utcáin haladunk, semmi kivetnivalóra nem találunk. Az emberek szabályosan közlekednek, nincsen koldus, részeg tivornyázás, a kutyák pórázon lépegetnek, némely porta előtt serényen nyírják a füvet. Nem árt tudni, hogy az ingatlanok előtti utcaszakasz rendben tartása a tulajdonosok feladata! Csak az utcák számozásával van baj… Sok épületen ugyanis nincs kitéve a házszámtábla, amelyről a képviselő-testület legutóbbi döntése alapján a lakóknak kell gondoskodniuk. A mulasztást egyelőre nem követi büntetés, csak figyelmeztetés. Tehát erre is figyeljünk, s akkor igazán nem szólhatják meg a ház elejét!
Csarnai Attila
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete tisztelettel meghívja Önöket 2012. augusztus 30-án (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel tartandó rendkívüli ülésére, melynek helyszíne a
Megkérdeztünk szülőket, melyik csepeli játszótérre viszik legszívesebben a csemetéjüket. A legtöbben a Katona József utcai „Süsü”játszóteret és az Ady-lakótelepen található „Elefántos” játszóteret említették. Kíváncsiak vagyunk az önök véleményére is.
Kérjük, írják meg, melyik az kerületi játszótér, ahová a leggyakrabban sétálnak el a gyerekekkel, amit felszereltsége, tisztasága, fekvése stb. miatt a legjobbnak tartanak? Válaszukat – rövid indoklással – az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre, vagy Csepeli Hírmondó, Budapest, 1751 Pf. 28 címre várjuk szeptember 10-éig. A válaszolók között 3x2 darab jegyet sorsolunk Halász Judit szeptember 23-ai, 14 órakor kezdődő koncertjére a Királyerdei Művelődési Házba.
Vasárnap éjfélig meghosszabbította a hőségriasztást az országos tiszti főorvos - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Az ÁNTSZ azt írta, a hét végéig nem várható lényeges változás az időjárásban, marad a kánikula. Csütörtökön ugyan egy érintőleges front hatására az ország északi, északnyugati részén 1-2 fokkal mérséklődik a nappali felmelegedés, de a déli, délkeleti megyékben továbbra is 35 fok fölötti hőmérséklet várható, a napi középhőmérséklet pedig 27, 28 fok körül alakul.
Szombaton tetőzik
Pénteken és szombaton a hőmérséklet maximuma 34 és 39 fok között várható. Az előrejelzés szerint a hőség szombaton tetőzik, ekkor a hőmérséklet több helyen még éjszaka is alig csökken 20 fok alá. Enyhülés csak vasárnaptól várható, akkor a megerősödő északnyugati széllel az ország jelentős részére már hűvösebb levegő érkezik, de az ország délkeleti részében még ekkor is 35-36 fokig emelkedhet a hőmérséklet. Ennek alapján az országos tiszti főorvos meghosszabbította a korábban péntek éjfélig elrendelt, második fokozatú riasztást. A jövő hét közepén ugyan ismét erősödik a nappali felmelegedés, de a legmagasabb hőmérséklet előreláthatóan már nem emelkedik 30 fok fölé, és a középhőmérséklet is 25 fok alatt alakul.
Igyunk, strandoljunk
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az ÁNTSZ arra kér mindenkit, hogy a nagy melegben fogyasszon több folyadékot, 11 és 15 óra között ne tartózkodjon a tűző napon, védje bőrét a leégés ellen megfelelő öltözködéssel és napvédő készítményekkel, és vegye igénybe a hűtött helyiségeket. Szerdán, a hőségriasztás második napján, Baján rekordmeleget mértek, több nagyvárosban vizet osztottak, és meghosszabbították a strandok nyitva tartását. A hőség és a hosszabb ideje tartó csapadékhiány miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért a vidékfejlesztési miniszter szerdától általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el.
Figyelmeztetés a meleg és a zivatarok miatt
Az Országos Meteorológia Szolgálat és az ÁNTSZ hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak. A meteorológiai szolgálat figyelmeztető előrejelzése szerint a tartós hőség miatt jelenleg hat megyében - Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok - a legmagasabb fokozatú, piros figyelmeztetés van érvényben, ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken a napi középhőmérséklet tartósan 27 Celsius-fok felett alakulhat. A többi területre - Győr-Moson-Sopron megye kivételével - másodfokú figyelmeztetést adtak ki. A meteorológiai szolgálat csütörtöki figyelmeztető előrejelzésében azt írta: csütörtökön az ország északi, északnyugati felében alakulhat ki elszórtan zivatar. Elsősorban a Dunántúl északi felén és az Északi-középhegység térségében heves zivatar is kialakulhat késő délután, este, azt óránkénti 90 kilométeres erősséget is elérő szél és nagyobb méretű jég kísérheti. Északkeleten néhol még péntek délelőtt is lehet zivatar - írták.
Nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus között, azok ugyanis egyaránt szembeszállnak a szabad társadalommal - hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, csütörtökön Budapesten.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Szembesítés a múlttal című konferencián az Országházban azt mondta: a közép-európai nemzetek számára a nemzetközi és a nemzetiszocializmus közötti hasonlóság nem tudományos kérdés, hanem mindennapos tapasztalat, mindkettő eredendően totalitárius, ugyanazt a terrort, megalázást, önkényt és erőszakot használták országokkal, népekkel és osztályokkal szemben.
"A szabadságról alkotott felfogásunk alapja, hogy ellenzünk mindenféle totalitarizmust. Ha nem tartunk ki e meggyőződés mellett, demokráciánk meggyengül" - emelte ki, érvelve a kommunista és nemzetiszocialista jelképek terjesztését tiltó magyar szabályozás mellett.
Utalt arra, hogy az európai emberi jogi bíróság a közelmúltban elmarasztalta Magyarországot a kommunista diktatúra jelképeinek használatát tiltó gyakorlata miatt. Erről szólva azt mondta, Európa demokratikusként határozza meg magát, a diktatúrákkal szemben foglal állást, és a hiányosságok ellenére ez így is van. "Értelmezésünk szerint azonban ha Európa nem ellenzi szimbolikus módon is egyformán az összes totalitárius ideológiát, az megkérdőjelezheti demokratikus álláspontját" - mondta.
"Mi Hannah Arendt álláspontját osztjuk, aki A totalitarizmus gyökerei című könyvében úgy érvel, hogy nincs alapvető különbség a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus mögött" - hangsúlyozta Navracsics Tibor. Azokra a véleményekre reflektálva, hogy a kommunizmus egy szép gondolat volt, de végül tévútra vezetett, angol nyelvű beszédében idézte Friedrich Engelst, aki a forradalmat a leginkább tekintélyelvű dolgok egyikeként határozta meg, mondván, hogy azzal a népesség egyik fele rákényszeríti akaratát a másik félre puskák, bajonettek és ágyúk segítségével, s ha a győztes párt nem akarja, hogy küzdelme hiábavaló legyen, uralmát a terror eszközeivel kell fenntartania.
"A kommunizmus sosem volt és nem is lesz ideológiai kérdés Közép-Európában (...) rombolása máig ható. Ezért vagyunk érzékenyek azokra a kísérletekre, amelyek relativizálják a kommunizmus bűneit" - magyarázta, megjegyezve, hogy az itt élőknek a vörös csillag nem egyszerű szimbólum, hanem az elnyomás, egy totális diktatúra jelképe.
Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni minden szerencsést, aki nem szenvedett annak gonoszságától, hogy a kommunizmus relativizálása az emberi méltóság elleni támadás - folytatta.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: a kormány álláspontja világos, nem tesz különbséget az 1956-os forradalmárok százait bebörtönző egykori belügyminiszter, a bebörtönzötteket halálba küldő ügyész és a zsidókat kínzó gettóparancsnok között, mert a rendszer címkéjétől függetlenül ugyanazt a gonosz szellemet képviselik.
Arra is kitért, hogy a nemzeti- és a nemzetközi szocializmus végső soron nem ellenségek, hanem versenytársak voltak.
Az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályozásra visszatérve azt mondta: kettős szándék húzódik mögötte. Egyfelől mindkét rendszer áldozatainak védelme, emlékük tiszteletben tartása, mert nem számít, hogy valaki a nemzeti- vagy a nemzetközi szocializmus áldozata volt, hogy azért hurcolták meg mert zsidó, vagy azért mert kulák. Másfelől, hogy mindkét ideológia az első világháborúban, pontosabban annak egyik, Európa egészét érintő következményeiben gyökerezik.
Navracsics Tibor ezt úgy magyarázta, hogy a kontinens addig élenjáró nemzetei 1918 után már nem tartoztak a nagyhatalmak közé, az Orosz Birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia és Poroszország összeomlott, Európa nagy százada katasztrofális véget ért. Az összeomlásra különböző válaszok születtek, köztük olyanok, amelyek bizonyos etnikai csoportokat - mint a zsidóságot - vagy egy társadalmi réteget, a burzsoáziát hibáztatták a nemzet gyengesége miatt. "Ezeket természeténél fogva támaszthatta alá a bűnbakkeresés, egy olyan gyakorlat, amelyhez a kommunisták és a nemzetiszocialisták is előszeretettel folyamodtak a későbbiekben" - mondta, rámutatva: így az első világháború nemcsak Európa világpolitikai erőfölényének szimbolikus végét jelentette, hanem a totalitárius politika megszületését is.
Viviane Reding, az Európai Bizottság luxemburgi alelnöke videoüzenetében azt hangsúlyozta: ezen a napon - az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum (a sztálini Szovjetunió és a náci Németország közötti megnemtámadási szerződés) aláírásának évfordulóján - emlékezni kell azokra, akik valamely, az emberi méltóságot tagadó totalitárius rezsim áldozataivá váltak.
Mint mondta, az emlékezés, az emlékek megosztása azért is fontos, hogy a fiatal nemzedékek tisztában legyenek azzal: a demokrácia és az alapvető emberi jogok kiharcolása milyen fájdalmas volt.
(MTI)
fotó: Árvai Károly
A korábbi 21 esztendőhöz hasonlóan idén nyáron sem maradhatott el a csepeli iskolások Sarkadi látogatása. Ebben az évben száznál is többen nyaraltak a Békés megyei városban és környékén.
Dóka György a Mátyás Király Általános Iskola igazgató-helyettese jó hangulatú, tartalmas időtöltést biztosító táborozásról számolt be, ahol a diákok mindegyike élményekkel teli napokat tölthetett el.
A Mátyás és a Karácsony Sándor iskolák nebulói olyan programokban vehettek részt, amelyekben korábban talán soha: az egy hetes tábor alkalmat adott például a lovaglás, a lovas-szekerezés, valamint az evezés kipróbálására is. Sort kerítettek békéscsabai és szanazugi kirándulásra, gyulai strandfürdőzésre, és még egy mozizás is belefért a programba.
A sportot sem kellett száműzniük életükből, hiszen reggelente szabadon választhattak a floorball, a labdarúgás, a röplabda, vagy épp a kosárlabda sportok közül, de a méta, a lövészet, a futás, a ping-pong, a kötélhúzás, a trambulinozás, s idén először az íjászat is kitűnő szórakozást nyújtott a táborozóknak. A Szanazugban eltöltött két napon leginkább a kajakozás, kenuzás, vizibiciklizés, és természetesen a fürdés okozta a legnagyobb élményeket, és akinek ez sem volt elég az trambulinról és „majom hintáról” való ugrálásban, motorcsónakos banánozásban és hajókázásban is lelhette örömét.
A tábor szakmai felügyeletét ellátó Gyenes Csilla, Keszy-Harmath Eszter, Dóka Réka, Kis Gergely, Gyenes Tibor és Dóka György pedagógusok igyekeztek mindehhez a lehető legteljesebb segítséget megadni.
Esténként tábortűz mellett került sor a tradicionális szalonnasütésre, valamint az esti fürdőzés és az éjszakai őrség is adott egyedülálló élményeket a gyerekeknek.
A Csepeli Gyermekekért Alapítvány és az ELMŰ anyagi támogatásával létrejött táborozás során az ALPIQ és a DOVER Nyelvi Centrum jóvoltából az élményeken kívül ajándékok is ütötték a gyerekek markát, akik -köszönhetően az egyhetes intenzív táborozásnak- kivétel nélkül jóleső fáradtsággal búcsúztak el Sarkadtól.
Légrádi G.
Forrás, és fotók: Dóka György
