Csepelen 477 közmunkást vesznek fel a téli közfoglalkoztatási program keretében, amely november 1-től 2014. április 30-ig tart. A közfoglalkoztatási programban országosan 200 ezer munkavállalót alkalmaznak, s közülük mintegy 100 ezer dolgozót küldenek el különféle képzésekre. Csepelen az az elvárás, hogy a közmunkások legalább 80 százaléka részt vegyen képzésen.

A kormány a szociális segélyezés átalakításának részeként bevezette a közfoglalkoztatás új rendszerét, amelynek célja, hogy a segély helyett munkalehetőséget adjon azoknak az embereknek, akiknek nincs egyéb munkalehetősége.

A program része a jelentkezők képzése, melynek célja, hogy javítsa a közfoglalkoztatottaknak a munkaerő-piacon történő elhelyezkedési esélyét. A téli közfoglalkoztatást kiegészítő képzési program öt pillérre épül, ennek megfelelően ötféle tanfolyamot indítanak. Az első az alapkompetenciákat biztosító képzés, a második az alapfokú iskolai végzettség (7-8. osztály) megszerzésére irányuló képzés, a harmadik OKJ-s képzés, a negyedik akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező képzés, az ötödik hatósági jellegű képzés. A képzéseket december 1-je és 2014. március 31-e között tartják meg, az egyes tanfolyamok óraszáma maximum 300-400 lehet.

Országosan 497 ezer regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván, közülük 100 ezer ember képzése lehetséges. A képzést az Európai Unió támogatja.

Werner Péter, a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy Csepelen összesen csaknem 480 közmunkásnak tudnak munkát adni, ebből 360 ember az, akiket a Csepeli Városgazda alkalmaz a most meghirdetett program keretében. A többiek a kerület különféle intézményeinél, például az önkormányzatnál végeznek munkát.

A téli közfoglalkoztatási programra való jelentkezés feltételei között szerepel, hogy az illető csepeli lakos és regisztrált munkanélküli legyen. Elvárás, hogy a programban résztvevők maguk szorgalmazzák a képzésben való részvételt. Csepelen az a cél, hogy a közmunkások legalább 80 százaléka beiratkozzék egy számára megfelelő tanfolyamra. A képzéseket nem Csepelen tartják, hanem a főváros egy másik kerületében. Az oktatás naponta 4 óra elfoglaltságot jelent. Aki igazolatlanul távol marad, kizárják a programból. A képzés időtartama alatt a közmunkások havonta bruttó 56.625 forintot kapnak.

A programra jelentkezők a csepeli munkaügyi kirendeltséget (Mansfeld Péter u. 1.), illetve a Csepeli Városgazda irodáját (Katona József u. 62-64.) kereshetik fel. A közmunkásoknak alapvetően segédmunkákat ajánlanak fel, főként közterületen dolgozhatnak. Ősszel parkgondozást, télen hóeltakarítást, síkosságmentesítést végezhetnek. Kisebb számban betanított munkákra van lehetőség, néhány esetben pedig irodai munkára is vesznek fel jelentkezőket.

A közmunkások napi 6 órát dolgoznak. A szakképzetlenek munkabére havonta 56. 625, a szakképzetteké 72. 600 forint.

Cs. A.

Hét megyére másodfokú, a többire első fokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdára széllökések és eső miatt. A legerősebb széllökések erőssége meghaladhatja a 90 km/h-t, és lesz, ahol több mint 30 milliméter csapadék hullik - írja a Met.hu.

A szerda hajnali óráktól északira, északnyugatira forduló szél fokozatosan erősödik, a Dunántúl nagy részén viharossá fokozódik (70-85 km/h, néhol 90 km/h felett). Az esti óráktól az Alföldön is várhatók erős, viharos (50-70 km/h) széllökések északkeleti irányból.

Szerdán országszerte lehet csapadékra számítani (egy-egy zivatar is lehet). A Nyugat-Dunántúl kivételével sokfelé lehet nagyobb mennyiségű eső, általában 20 mm körüli napi csapadékösszeg valószínű, de északkeleten ennél több is eshet.

A met.hu figyelmeztetése szerint a szerda hajnali óráktól északnyugatira forduló szél fokozatosan erősödik, a Dunántúl nagy részén viharossá fokozódik (60-80 km/h), majd az esti óráktól az Alföldön is várhatók erős, időnként viharos (50-65 km/h) széllökések.

Szerdán országszerte lehet csapadékra számítani (egy-egy beágyazott zivatar is lehet keleten kis valószínűséggel). A Nyugat-Dunántúlt leszámítva sokfelé lehet nagyobb mennyiségű eső (általában 20 mm körüli napi csapadékösszeg valószínű, de északkeleten ennél több is eshet).

Szerda estig

Reggelre északnyugat felől fokozatosan ismét beborul az ég, és a hajnali óráktól kezdve előbb csak nyugaton, majd napközben már országszerte számíthatunk esőre. A legtöbb csapadék a Dunától keletre, a legkevesebb a nyugati, délnyugati határvidéken várható, utóbbi tájakon szerdán még a felhőzet is felszakadozhat, és néhány órás napsütés is lehet. Ma a nyugati, délnyugati szél megélénkülhet, majd holnap az északnyugatira, északira forduló szél megerősödik, a Dunántúlon és a Duna mentén sokfelé viharossá is fokozódik.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6 és 12 fok között várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán általában 11 és 16 fok között valószínű, de a keleti határ mentén ennél néhány fokkal melegebb is lehet.

Csütörtöktől vasárnapig

A változó felhőzet mellett hosszabb-rövidebb időre mindenütt kisüt a nap, számottevő csapadék nem várható. Elsősorban a hétvégén a hajnali, reggeli órákban ködfoltokra is számíthatunk. Jelentős mennyiségű csapadék (legalább napi 5 mm) az ország területén nem valószínű.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 4 és 10 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet a kezdeti 14, 18 fokról 17, 22 fok közé emelkedik.

Az érzékenyek nem örülnek

Szerdán hidegfronti hatás várható. Fejfájás, migrén, vérnyomás-ingadozás gyakran jelentkezik ilyen időjárási helyzetekben, erősödhetnek, illetve gyakoribbá válhatnak az ízületi fájdalmak. A görcsökkel járó megbetegedéseknél fokozódik a görcshajlam. A reakcióidő hosszabb lesz a megszokottnál.

Tenk András (LMP)- Zöld fejlesztések és ellenzéki  részeredmények

Az elmúlt három év jelentős változásokat hozott Csepel életében több szempontból is. A 2010-ben ígéretesen induló együttműködés lendülete némileg kifulladt napjainkra. Helyi médiafelületek szűntek meg, korlátozódtak a közéleti párbeszédre alkalmas fórumok és napjainkra már a képviselő-testületi üléseken sincs lehetőség az úgynevezett „Egyebek” napirendi pontra sem, amelynek során az ellenzéki képviselők közvetlenül és részben kötetlenül fogalmazhatták meg a kerület polgárait nagyban érintő kérdéseiket, javaslataikat.

Új utcáink lettek – persze csak nevükben –, több – sokak szerint felesleges – köztéri alkotás, szobor megjelent például az amúgy is túlzsúfolt Szent Imre téren. Intézmények szűntek meg és rendeződtek át a racionalizálás jegyében. Grandiózus tervek, részsikerek és komolyabb fejlesztések tarkítják az elmúlt három év csepeli történéseit. Az ellenzék kritikái és javaslatai nehezen jutottak el a kormánypárti többséghez, de nem lehet teljesen sikertelennek nevezni azokat a próbálkozásokat, amelyeket az LMP képviselőjeként megfogalmaztam.

Javaslatomra beindult a házi komposztálási program. Idén elkezdődött a házhoz érkező szelektív gyűjtés is, amit szintén az LMP javasolt még 2010-ben. De a közterületen lévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékén tapasztalható elképesztő állapotok felszámolása még várat magára. A „kukázást” büntethetővé tették, amivel a közterületi szemetelés ugyan nem csökkent, de legalább sikerült a legszegényebb embereket kriminalizálni.  A természetvédelem területén is mozgalmasnak mondható az elmúlt időszak. A Tamariska-domb védettségének megszüntetésére irányuló kísérletek után végül kompromisszumos megoldásként a Vidékfejlesztési Minisztérium minisztere országos jelentőségűvé nyilvánította a domb területét a helyi civilek és az LMP képviselőjének nyomására. A terület megerősített jogi védettsége mellett a fizikai védelem is biztosítva lett 2012 óta egy körbekerítés révén. A természetvédelmi gondozást a Duna-Ipoly Nemzeti Park felügyelete mellett végzi a Csepeli Városgazda Zrt. Infrastrukturális szempontból ki kell emelni a kerület csatornázását. Több évtizedes elmaradást sikerült törleszteni azzal, hogy Csepel beépített része szinte teljes körűen csatornázott lett, de a csapadékvíz elvezetése nem oldódott meg. Királyerdőben egyre gyakrabban megáll a víz a nagyobb esőzések után a városrész mélyebb részein. Erre jó megoldás lenne a betemetett esővízgyűjtő árkok újbóli kiásása.

Sajnos, Csepelt továbbra sem lehetett elmozdítani a versenyképtelen fővárosi kerületek sorából. Napjainkban is az egyik legalacsonyabb presztízsű kerület a miénk. Bár a városkép sokat változott és eltűnőben van a „Csepel” szóhoz kötődő negatív előítélet, az elmúlt évtizedekből örökölt környezetvédelmi, infrastrukturális és szociális problémákat nem sikerült teljesen felszámolni.

Pákozdi József (Jobbik) - Kifogásolható a közbiztonság és a kommunikáció

Csepelen az utóbbi három évben történt néhány figyelemre méltó beruházás.

Ezek közül kiemelhető a panelházak megújítása és a főváros, valamint az EU által finanszírozott csatorna-beruházás.

De nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a tényeket, amik a lakosság mindennapjait befolyásolják. A legfontosabbak a közbiztonság, a lakossággal való kommunikáció és a környezetünk tisztasága. Ezen a területen nem változott szinte semmi, sőt, néhol visszafejlődés tapasztalható. A lakosság tájékoztatása elégtelen, kivéve, ha látványos rendezvényekről van szó (egy szobor átadása, stb). Mindennapos információhoz a kerület lakói nem jutnak hozzá, például ami az önkormányzat munkájáról, a képviselők tevékenységéről szól. Az internet nem mindenki számára elérhető.

A közbiztonság még inkább megromlott a kerületbe költözött „rejtett erőforrások” miatt. Ez komoly gondot okoz a kerületnek, amit nap mint nap saját bőrünkön tapasztalhatunk. A bűnügyekről történő tájékoztatás szintén elégtelen! Az új trükkös bűnözési formákról nem értesülnek az itt lakók, így nem is tudnak felkészülni a rájuk leselkedő veszélyekre. Ez főleg az idősebb generációt érinti. Az Ady lakótelepen a legrosszabb a helyzet, itt is több rendőr jelenlétére lenne szükség.

Az egészségügy átszervezése helyi szinten nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért ezen rendelkezések felülvizsgálatára lenne szükség. Ebből nem szabad presztízskérdést csinálni! Ez a kerületiek egyik fontos érdeke! Komoly problémát látok a közétkeztetés területén is, amivel a jelenlegi vezetésnek komolyabban kellene foglalkoznia.

A Jobbik is részt vesz az önkormányzat munkájában, ezért saját tevékenységemről is ejtenék néhány szót. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik nyújtotta be a legtöbb előterjesztést, illetve módosító javaslatot az elmúlt három évben. Sikernek könyvelem el, hogy több módosító javaslatomat és előterjesztésemet elfogadták. Az egyik: az ingyenesen átruházott közművagyon átadásának a kivizsgálása, amiért a Jobbik feljelentést tett az ügyészségen. Itt az elszámoltatás komolytalanságát mutatja az a tény, hogy a vizsgálathoz szükséges dokumentumokat az önkormányzat két év alatt sem volt képes a megbízott ügyvédi irodának a rendelkezésére bocsátani. A másik: javaslatomra a rendszeres szociális támogatás feltétele a lakókörnyezet tisztán tartása. Az utóbbi rendeletnek a betartatása egy külön cikket érdemelne. A harmadik: nem váltott ki nagy tetszést néhány közös képviselő körében a társasházak szigorúbb ellenőrzése, amelyet az „Ott, ahol az önkormányzat is tulajdonnal rendelkezik” című előterjesztésem tartalmazott.

Munkámmal eddig is a kerület és a lakók érdekeit szolgáltam, amiben nem mindig volt partner az önkormányzat vezetése, ennek ellenére sikerült jó irányba terelni Csepel sorsát.

Dobák István (MSZP)- A csepeli kétharmad három év alatt megbukott

A Fidesz a munkanélküliség helyett Csepelen a mindennapok biztonságát számolta fel: az utcák átnevezése és átfestése nem takarja el a kerületben uralkodó egyre növekvő szegénységet. De mit is csináltak az elmúlt három évben Csepelen?

Például új zászlót és címert. Egy méregdrága ünnepségsorozatot és ünnepnapot találtak ki, hogy a történelmet meghamisítva Csepel 1717-es újratelepítését öt évvel előre hazudják. A millecentenáriumi lobogót lehúzták, az 1945 előtti revíziós emlékművet felhúzták, de ezt kevésnek tartva: mögötte már ott virít a Nagy-Magyarország virágágyás.

Az önkormányzat demokratikus rendjét felszámolták. Az intézményeket összevonták, a szakembereket kirúgták, helyükre családtagjaikat, barátaikat ültették. A fülkeforradalmi dúlást a helyi média, a régi Rákóczi iskola, a két művelődési központ, a galéria, a helytörténeti múzeum sem úszta meg. Háborút vívnak az önállóságukat és értékeiket még őrző, fontos közfunkciót betöltő intézmények (Csepel SC, Csepeli Munkásotthon) ellen. A testületi üléseket ad hoc hívják össze, felkészülési időt az ellenzéknek nem adnak. A rossz és átgondolatlan döntések nem segítik az egyre nehezebb körülmények között élő csepeli időseket és családokat.

Rendszeresek az erkölcsileg tisztességtelen, jogilag pedig megalapozatlan lejárató akcióik is, melyek a hivatali időt és közpénzt nem kímélve a korábbi vezetés egyes tagjai ellen indítottak. AZ MSZP-s képviselőket törvénytelenül kizárták az ellenőrzést végző bizottságokból. A Városgazda Zrt. ellenőrzését ezzel gyakorlatilag megszűntették, majd megindították az önkormányzati vagyon felélését.

Útburkolat-fejlesztésbe kezdtek, helyesen. Ám a kivitelezést a hozzáértés hiánya és a magánérdekek előtérbe helyezése kíséri: a csapadékvíz-elvezetők nélkül épülő utak mentén esős időben elönti Csepelt a víz. A kerület központjának fejlesztésére elnyert több mint egymilliárd forintos uniós forrás 40 százalékát a Szent Imre térre készülnek elszórni ahelyett, hogy a csepeli panellakások fűtésszámláinak mérséklését biztosító felújításokba kezdenének!

Az elkerülő út megépült, de a 2010 előtti eredmények tagadása közben elfelejtik, hogy amikor a gerincúttal vagy a csatornázással dicsekednek, valójában az MSZP által előkészített fejlesztésekre büszkék. A csepeliek nem felejtenek. A Fidesz 2010-es ígéretével ellentétben a munkanélküliség nő a kerületben, a csepeli vezetés mégsem működik együtt a helyi vállalkozókkal és civil szervezetekkel. Eközben üzletek zárnak be, csak nemzeti dohányboltok nyílnak. A kilátástalanság és a reménytelenség lett az úr. A választási ígéretek (uszoda, felújított kórház stb.) elúsztak. A csepeli kétharmad három év alatt megbukott.

MSZP csepeli frakció tagjai: Dobák István, Gergely István, Szenteczky János, Takács Krisztián

Borbély Lénárd: A valós problémákról kellene beszélni

Csepel 16 évnyi pangás után az elmúlt években ugrásszerűen kezdett el fejlődni. Ezzel együtt, sőt éppen ezért hibák, javítani valók bőven akadnak – mondta el Borbély Lénárd alpolgármester. Szerinte az ellenzéki pártok kritikái nem egyszer elkerülik a valós problémákat. Pedig az ellenzék feladata lenne, hogy a hibákra rámutasson.

Szokás szerint az MSZP hozta a legkeményebb kritikát. Szerintük semmi nem történt az elmúlt években, csak utcákat neveztek át, új címer lett, de még a 300 éves évforduló is hamisítás volt. Nem beszélve arról, hogy boszorkányüldözés folyik, kirúgtak mindenkit, a helyükre meg rokonok ültek, és nincs demokrácia. Azt is kritizálják, hogy a városrehabilitáció a Szent Imre teret is érinti.

Az utolsóval kezdem: a városrehabilitáció azért érinti a tereket, mert a pályázati kiírás szerint a házak melletti tereket is fejleszteni kell. Ha nem írtuk volna a pályázatba a tereket, nem nyerhettünk volna, és egy fillért sem kapnánk semmire. Márpedig a beruházás 100%-os támogatású. Ezt egyébként az MSZP is tudja, és csak hangulatkeltésből kritizálják, amit felháborítónak tartok.

Az MSZP négy fős csepeli frakciója eddig három vádemelést gyűjtött össze hűtlen kezelés és sikkasztás bűncselekményeinek vádjával. Az elhíresült lakásmutyi miatt még jöhet egy negyedik vádemelés is. Aki Csepelen élt 2010 előtt, ezen nem lepődik meg. Az egyik korábbi frakciótag sikkasztása miatt 2009-ben kettős emberölés is történt. Nem csoda, hogy a korrupciógyanús szerződések felszámolásával, a pénzügyek rendbetételével kétezer millió forintot takarítunk meg a 2010-es állapotokhoz képest évente. A megörökölt négymilliárd forintos hiányt ennek segítségével egymilliárdra szorítottuk le.

A demokráciában megszokott, hagyományosan ellenzéki szerepeket most is az ellenzéki pártok töltik be. Igaz, az előbbiek miatt nem a szocialista bandatagok. Nincs kőbe vésve, hogy Szenteczky Jánosnak és társainak kell a tótumfaktumnak lennie minden bizottságban. Rokonok hada valóban volt az önkormányzat környékén. De tudni kell, hogy a korábbi MSZP-s képviselők családtagjairól van szó, ezért meglep ez a felvetés. Aki valamely szakterületen jól dolgozott, maradt és ma is itt dolgozik. Még mi vagyunk a hibásak, hogy nem rúgtuk ki őket?

A Rákóczi Iskolát az MSZP záratta be 2008-ban. A kórházat az MSZP záratta be 2003-ban. Az uszodáról is az MSZP mondott le 2002-ben. Cinizmus rajtunk számon kérni, hogy három év alatt,egy világválság közepén még nem pótoltunk be mindent, amit 16 év alatt ők zártak be vagy tettek tönkre.

Egy demokráciában kommunista vagy náci diktatúrákhoz kapcsolódó közterületek nem lehetnek. Az áldozatok miatt, a családjuk miatt. És amiatt sem, mert közterületeket azokról nevezünk el, akikre büszkék vagyunk. Voltak névváltoztatások, de mindenki ingyen, gyorsított eljárásban írathatta át az okmányait. Csepel újratelepítésének 300 éves jubileuma pedig egy történelmileg jól dokumentált 1712-es szerződésen alapult. A helytörténészek, más pártok nem kérdőjelezték meg, csak az MSZP.

Az LMP és az MSZP is kritizálta a csapadékvíz-elvezetést. Az EU csak a szennyvízcsatorna építését támogatta, a csapadékvíz-elvezetés megoldatlan maradt. Az LMP kritikájában pozitívum a zöld fejlesztések felkarolása.

A zivatarok utáni özönvizek legalább valós probléma. Az 54 kilométeres csatornázás után - melyet az MSZP Brüsszelben is megtámadott – az utakat jobb állapotban kellett átadni, mint amilyenek előtte voltak. Így történt. De ez nem útépítés volt, ahogy arról tévesen Dobák István írt, az útépítések csak most kezdődtek. A helyreállított utak viszont nem szívják be úgy a vizet, mint évtizedekig elhanyagolt elődjeik. Ez a nagy zivataroknál, amikor többhetes szárazság után többhetes eső hull le másfél óra alatt, súlyosbítja a problémákat.

A csapadékvíz-elvezetés hiányosságait gyorsított ütemben próbáljuk pótolni. De az egyik rendszeresen víz alá kerülő rész, a Sáska utca csapadékvíz-elvezetését például éppen az MSZP nem támogatta! Arra hivatkoztak, hogy erre az utcára nyílik Németh Szilárd polgármester házának ajtaja. Az, hogy ő nem a veszélyeztetett szakaszon lakik, nem zavarta őket.

A többi hasonló útszakaszon az MSZP 16 éves vezetése idején, valamint az azt megelőző 45 évben a legtöbbször még tervek sem készültek a megoldásra. Tudni kell, hogy a tervezés és engedélyeztetés is éveket vesz igénybe, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy sok-sok pénz kell a kivitelezésre. Mi tehát igyekszünk, hogy az útépítésekkel megoldódjanak a csapadékvíz-elvezetési problémák is. Úgy tűnik, hogy az MSZP az utcában lakók pártállását vizsgája előbb, és aztán dönt, hogy mit támogat. Ez nekünk elfogadhatatlan és abszurd. Az LMP által említett vízgyűjtő árkok fontossága viszont tény, azon vagyunk, hogy minden ilyen árok ismét ellássa a feladatát. Az árkok tisztítása a háztulajdonosok kötelessége is.

Mivel az LMP nem ragadt le a kisstílű politikai kötözködésnél, és számos értelmes javaslatuk volt, ezek közül többet valóban támogattunk. Azt a kritikát viszont nem tudom komolyan venni, hogy mi nem akartuk a Tamariska dombot megvédeni. Ez a Fidesz-KDNP frakciójának döntései alapján sikerült, és így épült egy gyönyörű díszkapu is a bejárathoz.

A Jobbik szerint romlott a közbiztonság és a közterületek tisztasága, de számos kritika mellett szintén megjegyzik, hogy együtt lehetett dolgozni a jelenlegi vezetéssel.

Az elmúlt három évben jelentősen nőtt az itt dolgozó rendőrök és közterület-felügyelők száma. Több olyan közterület van, ahol állandó a jelenlét. Az itt szolgáló rendőröknek 25 önkormányzati lakást is biztosítunk, hogy ne csábíthassák őket máshová. Hamarosan kiépül egy rendszám-ellenőrző kamerarendszer, az első ilyen Magyarországon. Az összes be és kivezető úton ellenőrzik majd a gépkocsikat, és kiszűrik a lopott vagy szabálytalanul közlekedő járműveket. A térfigyelő-kamerák megújultan, megnövelt számban fognak működni.

Összességében nem romlott a Csepelen a közbiztonság, sőt, valamennyit még javult is. A megnövekedett rendőri jelenlétnek köszönhető, hogy sok bűncselekmény híre már elkövetők elfogásával jelenik meg.

A soroksári gyilkosság után az ottani polgármester arról is beszélt, hogy 2010 előtt nem kívánt családokat költöztettek a külső kerületekbe. Ez sajnos igaz. Csepelre is számos, máshol nem kívánatos családot telepítettek, főként a IX kerületből. Ez az ottani MSZP-SZDSZ-es vezetés irányításával, és a csepeli MSZP-s vezetés hallgatólagos beleegyezésével történhetett. Sikerült több erre vonatkozó adatot is kiderítenünk. Megdöbbentőek. Több száz emberről lehet szó Csepelen, ezrekről Budapesten. Még nem fejeződött be az adatgyűjtés, de 2006-2010 között valóban növekedhetett emiatt Csepelen a bűncselekmények száma. Ha ez igaz, a korábbi MSZP-s vezetést súlyos felelősség terheli.

Csepel hosszú évekig volt Budapest mostohagyermeke, ahová a nagyberuházások nem jutottak el, ahová Demszky is csak négyévente dugta be az orrát. A helyi fejlesztésekben is mindig leghátul kullogtunk. Ezért kellett végignéznünk, ahogy Budafok, Pesterzsébet, Soroksár, Ferencváros sorban lehagy bennünket. Az elmúlt három évben mindez megfordult, és több tízmilliárd forintnyi fejlesztéseket tudtunk végigvinni. A közterületek megújulnak, megépült 54 kilométer csatorna, új utak épülnek, és a kicsiktől a szépkorúakig mindenki érezheti, hogy odafigyelünk rájuk. Én erre büszke vagyok, és ezt a munkát kívánom folytatni.

A rendszerváltást követően megcélzott nagyberuházások folyamatban vannak vagy lezárultak az elmúlt három évben. Most már a kerület jövőjét meghatározó, a csepeliek boldogulását elősegítő új fejlesztések előkészítése és elindítása a cél – állítja Németh Szilárd polgármester, aki szerint fontos, hogy ezek irányában egyetértsenek az emberek, és a csepeli pártok is.

Polgármester úr, az elmúlt három évben többször is hangsúlyozták, hogy évtizedes ígéreteket valósítanak meg. Ezek közül voltak állami, fővárosi és uniós finanszírozású nagyberuházások valamint csepeliek is. Miket emelne ki közülük?

Nem sorolom a legfontosabbak közé, de tapasztalatban az első nagy lépés a gerincút első ütemének megépítése volt. A fővárosi beruházásban jelentős csepeli segítség kellett. Problémát jelentettek a tervezési és előkészítési hiányosságok, finanszírozási gondok. Meg kellett küzdenünk a kivitelezőkkel, akik először tapasztalták, hogy a kerület vezetése kiáll a csepeliek mellett, és ez nem tetszett nekik. Azóta minden itt dolgozó kivitelező tudja, hogy nem vehetik félvállról a lakossági panaszokat.

Erős lobbi kellett a csatornázás megindításáért is. Itt nem az előkészítetlenség volt a legnagyobb baj - pedig küszködünk vele eleget -, hanem a politikai akadályok. Az MSZP egészen Brüsszelig elfutott, hogy megakadályozza Csepel csatornázását. Ezt személyesen is zokon vettem, mert szerintem ez már nem a választók képviselete.

Az uniós forrásból segített két nagy bicikliútról kevés szó esik, de mérföldkőnek tartom a megépítésüket. Szégyenletes volt, hogy a kerékpárjairól híres Csepelről nem lehetett biztonságosan átkerekezni a belső kerületekbe. Ma ezeken az utakon olyan nagy a forgalom, ami számunkra is meglepetés.

Igyekezszünk a fejlesztéseket úgy elosztani, hogy Csepel minden polgárának haszna legyen belőlük. Az új utak építését és a csatornázást jellemzően a családi házas övezetekben várták-várják nagyon, a városrehabilitációs beruházásokat a panelházakban, lakótelepeken élők, míg a közterületek rendbetételét mindenki. 2010-ben a Szent Imre tér kivételével még Csepelen voltak a legelhanyagoltabbak a terek és közparkok egész Budapesten. Felújítottuk a Petőfi teret, a Daru dombot, rendbe tettük a Tamariska dombot, a Radnóti környékét, a Kis-Duna parti sétányt - amit ezekben a hónapokban is tovább fejlesztünk -, erdei tornapályát alakítottunk ki a szemétlerakóvá züllesztett Akácfa úti Kiserdőben. Több más park rendbetétele is folyamatban van, de az elődeink által felújított Szent Imre teret sem hanyagoljuk el. Vannak hiányosságok, de ma mindenhol kevesebb a szemét, és ápoltabb a környezet, mint 2010 előtt. És ezt úgy értük el, hogy a korábbinál sokszorta több csepeli embernek adunk munkalehetőséget, amire különösen büszke vagyok.

A városrehabilitációs beruházásokat külön ki kell emelnem, hiszen ebben is megmutatkozott, hogy Borbély Lénárd alpolgármesterrel, országgyűlési képviselő-társammal milyen hatékonyan tudunk lobbizni. Több milliárd forintot sikerült szereznünk fejlesztésekre. A városrehabilitáción belül eddig Csepel legelhanyagoltabb lakótelepi részeit fejlesztettük. Ezt a munkát folytatni kell, több lakótelep van, ami még nem került sorra.

Egy önkormányzatnak szolgáltatnia is kell. Mi történt ezen a téren?

A rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt az államigazgatási és az oktatási rendszerünk versenyképtelenné és tarthatatlanná vált. A 2013-as nagy átalakulás persze sok problémával, konfliktussal járt, de az említett okok miatt nem lehetett tovább halogatni.

Az orvosok, tanárok bérrendezése ezzel egy időben megkezdődött, de például a járási központ, az okmányiroda ideiglenesen méltatlanul kicsi helyszínre költözött. 2014-re már ismét színvonalas körülmények között folytatódhat ez a munka a Csepel plázában. Terveink szerint az önkormányzat melletti, egykori MSZMP-székház felújításra kerülő épületében kapnak majd végül munkájukhoz méltó elhelyezést.

Az önkormányzati szolgáltatások között is voltak nagy előrelépések. Bevezettük a méhnyakrák-elleni védőoltást a csepeli lányok között, külön figyelünk az újszülöttekre és idősekre, segítséget kapnak az ikerszülő édesanyák. Új, fontos gyógyító és életmentő eszközöket kaptak a csepeli orvosok, először lesz a kerületben éjjel-nappali felnőtt és gyermekorvosi ügyelet, több iskola mosdóit, a Jedlik tornatermét felújítottuk, több pénzt biztosítottunk az oktatás színvonalának emelésére, a bölcsődés és óvodás gyerekek tisztasági csomagjára, új óvodai férőhelyekre és egy új csepeli nyugdíjas központ kialakítására.

Elődeink mindössze 19 szociális lakást pályáztattak meg négy év alatt, jól tudjuk miért. Mi nem a haveroknak utaltuk ki ezeket: három év alatt 85 szociális lakást pályáztattunk meg, de jutottak bérlakások a csepeli rendőröknek is, hogy minél többen maradjanak a kerületben. Komoly erőfeszítéseket tettünk a BKV szolgáltatásainak javításáért, ma sűrűbbek a járatok. Több rendőr szolgál, közel négyszer annyi a közterület-felügyelő, és közel tízszer annyian fognak novembertől a kerület közterületeinek rendbetételén dolgozni, mint 2010 októbere előtt. És mindezt mi kétmilliárd forinttal kevesebb pénzből oldjuk meg évente, mint az elődeink.

Csepel új utakon: nem először találkozhattunk ezzel a szlogennel. Mit is jelent?

A rendszerváltás után megcélzott nagyberuházások folyamatban vannak vagy lezárultak, már nem kell vitázni róluk. Mindenki látja, hogy a közterületeken, a hivatali, oktatási, orvosi intézményeinkben megkezdett fejlesztéseink azt a célt szolgálják, hogy jó legyen Csepelen élni. Jó érzés legyen kimenni az utcákra, terekre vagy éppen a megújult Kiserdőbe, Tamariska dombra, Daru dombra, Kis-Duna partra.

Most a kerület jövőjét meghatározó, a csepeliek boldogulását elősegítő új fejlesztések előkészítése és elindítása a célunk. Az első Csepeli Konzultáció már erről szólt. Az ott meghatározott útépítések, velük a csapadékvíz-elvezetés kiépítése már megkezdődött, várhatóan még évekig folytatódni fog. Ha minden jól megy, a sátortetős uszoda is hamarosan elkészül.

De látható az is, hogy hiába sikerült növelni a rendőrök és közterület-felügyelők számát, telepítünk kamerás rendszámfelismerőket Csepel köré, szervezzük újra a térfigyelő rendszert. Hiába több a bűnözők azonnali elfogásáról szóló hír, és szerepel jó helyen Csepel a bűnügyi térképeken, ha a közbiztonság-érzet még mindig rossz. Nagyjából érezzük a lakosság jövőre vonatkozó elvárásait, de szeretnénk ismét felhatalmazást kapni arra, hogy ezekre az új utakra is ráléphessünk. Fontos, hogy a jövőbeni fejlesztésekben egyet értsenek a csepeli emberek, és a pártok is. Ezért a konzultáció, amit a demokratikus csepeli ellenzék is támogatott, hamarosan folytatódni fog, hogy együtt, közösen határozzuk meg új céljainkat.

Még át sem adták, máris népszerű a Kis-Duna partján létrehozott fitneszpark - értesült a Csepel.info. A Kis Duna parton két helyszínen is kiépített létesítményben erőnyomó, mini sígép, nagy forgató kerekek, evezőpad, lábtológép, és sífutó edzőgép; valamint párhuzamos nyújtó, normál nyújtó és korlát szerek kerültek kialakításra, melyeket – elsősorban hétvégén – csepeli felnőttek és gyermekek tucatjai használnak.

A Csepel.info Bercsik Károlytól, a körzet képviselőjétől valamint Ábel Attila alpolgármestertől kapott képeket. Ezeken jól látszik, hogy kicsik, nagyok s a nyugdíjasok egyaránt gyorsan megkedvelték és használják is a különleges eszközöket. Bár a fitnesz park eszközei bármelyik korcsoport mozgásigényének megfelelnek, az a tapasztalat, hogy leginkább a nyugdíjasok használják. Ennek az lehet az oka, hogy ők kevésbé mernek elmenni edzőtermekbe, mivel úgy érzik, hogy az a fiataloknak való.

Egy év megfeszített munka és két írásbeli forduló után október 8-12. között került sor a Nyirő József Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi vetélkedő döntőjére. A versenyt 2012-ben indította útjára Csepel Önkormányzata az író halálának 60. évfordulója alkalmából. A 12 legjobb csapat felkészültsége, kitartása, alapossága a szervezőket és a zsűri tagjait is meglepte. Kerületünket a Jedlik Ányos Gimnázium és a Csete Balázs Szakközépiskola egy-egy háromfős csapata képviselte. A megmérettetésnek a székelyudvarhelyi Tamás Áron Gimnázium Kollégiuma adott otthont. A fiatalok a Nyirő József díszteremben adtak számot tudásukról, azok között a falak, ahol egykoron az író is a padokat koptatta.

A több száz helyszínen készült fotó elérhető ide kattintva.

Ki volt Nyírő József?

Nyirő József 1889. július 28-án született Székelyzsomborban. Életét végigkísérte a hit: édesapja a helyi katolikus gimnázium igazgatója volt, ő maga a Székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban, majd a gyulafehérvári papnevelő intézetben és a bécsi Pázmáneumban végezte tanulmányait. 1912-ben teológiai doktorátust szerzett, ugyanebben az évben pappá szentelték Nagyszebenben. Előbb hittant oktatott, majd a Kolozs megyei Kide plébánosa lett. Miután Erdélyt Romániához csatolták, kilépett az egyházi rendből és családot alapított. Tíz éven át a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként. 1920-ban Haldoklik a székely című novellájával megnyerte a Zord Idő pályázatát, a későbbiekben pedig több irodalmi elismerésben is részesült. A korabeli Erdély meghatározó szellemi alakjaként szerkesztette a Pásztortűz folyóiratot, az Erdélyi Szépműves Céh egyik alapítója. 1924-ben jelent meg egyik legismertebb munkája, a Jézusfaragó ember című novelláskötet, amellyel Erdélyben és Magyarországon is sikert aratott. 1928-tól az Erdélyi Helikon munkatársa. 1945-től Németországban élt, 1950-ben Madridba költözött. 1952-ben részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Hosszas betegség után, megtérve az egyházhoz, 1953. október 16-án hunyt el Madridban. Legismertebb művei a Jézusfaragó ember (1924), az Uz Bence (1933), a Havasok könyve (1936), a Madéfalvi veszedelem (1939) és a Zöld csillag (1950). Darabjait 1945 és 1988 között a színházak nem játszották, a magyar és román kommunista rendszerek műveit betiltották. Első köztéri szobrát 2004-ben avatták fel Székelyudvarhelyen.

Tanulni és gyarapodni

A döntőbe jutott fiatalok október 8-án, kora reggel indultak el a Szent Imre térről, hogy az író szülőföldjén, Székelyföldön bizonyítsák: megértették, átérezték, átszűrték magukon Nyirő József alkotásait, a kor hangulatát, irodalmi és történelmi összefüggéseit. A hosszú út tanulással, ismétléssel telt: a csapatok még utoljára elővették az Uz Bencét, a Jézusfaragó embert, történelmi atlaszaikat és jegyzeteiket. Megérkezésük után Stiglmayer Gábor programvezető tájékoztatta a verseny lázában égő fiatalokat és felkészítőiket: nem egy hagyományos vetélkedőn vesznek részt, a megmérettetés első napján, október 9-én a 12 csapatból összeállított 4 csoportban kell egy-egy témát kidolgozniuk. A helyszínen követte az eseményeket Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, a vetélkedő védnöke, Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő, Morovik Attila alpolgármester és Samna Gábor kabinetfőnök. Csepel polgármestere köszöntőjében elmondta: Nyirő József újratemetésén született meg az elhatározás, hogy az író emlékét és emlékezetét ápolni fogják. Kiemelte: a verseny végeredményétől függetlenül mindenki nyertesként térhet majd haza, hiszen az is cél, hogy a résztvevők feltöltődjenek, gyarapodjanak, új barátságok köttessenek. A versenyzők megismerték a zsűri három tagját: Takaró Mihály irodalomtörténészt, a zsűri elnökét, Cserhalmi Zsuzsa irodalomtörténészt és Fráter Olivér történészt, akiktől megkérdeztük:

Mit várnak a versenytől?

"Azt várom, hogy ezek a gyerekek megértsék, nem légüres térben születik, keletkezik valami. Az irodalomszervezés megelőzi azt, hogy írók szülessenek, írói munkaközösségek, folyóiratok legyenek. Erdélyben az történt, mint a mi korai reformkorunkban: a semmiből kellett megmenteni a magyar írást, a magyar szót, a magyar irodalmat". - Cserhalmi Zsuzsa, irodalomtörténész

"Elsősorban azt várom, hogy az a közel félszáz ember, aki idejött a verseny döntőjére, jól érezze magát. Élményeket kapjon, mélyüljön benne a magyar nemzeti identitástudat. Az értéke az ismeretgyarapodásban van, amelynek éppen híján vagyunk, hiszen itt erdélyi irodalomról beszélünk, amit Magyarországon 70 éve nem tanítanak. Olyan írókat és költőket fogunk megismerni mélyebben, alaposabban, akikkel a tankönyvekben nem találkozhatnak a gyerekek, márpedig ott lenne a helyük a magyar irodalmi kánonban." - Takaró Mihály, irodalomtörténész

"Nyirő Józsefnek fontos helye és szerepe van a magyar irodalomtudományban. Ehhez még hosszú utat kell megtennünk, a Nyirő József irodalmi és műveltségi vetélkedő utat nyit az erdélyi irodalom irányába. Nyirő József életében Székelyudvarhely egy fontos állomást jelentett, fiatalkorában, majd felnőttkorában is, 1993-tól 1939-ig itt élt és itt alkotott. Nem véletlenül és nem esetlegesen választottuk a döntő helyszínéül." - Fráter Olivér, történész

Zászlóvivők, Szószólók

A verseny első fordulója a Zászlóvivők nevet viselte. A négy, 3 csapatból álló alkotóműhely október 9-én egy-egy nagyobb témát dolgozott ki közösen: előadásaikban Nyirő József ünnepi eseményt, múzeumot, emlékművet terveztek és irodalmi folyóiratot szerkesztettek. A zsűri szigorú szakmai szempontok szerint értékelt. Pontosították, új információkkal látták el a csapatokat, kiemelték erősségeiket. A fiatalok példát mutattak összefogásból, a tanulás és a fejlődés iránti alázatból és kitartásból. A második fordulóban, október 10-én a csapatok már egyedül dolgozták ki témáikat, amelyekért egy tárgyi tudást számonkérő versenyen, egy úgynevezett témaárverésen mérettek meg. A Szószólók elnevezésű második forduló második felében ezt a 12 témát mutatták be a versenyzők. A témák kerettörténete egy film készítése volt: az Erdély Művészeti Társaság filmet forgat Erdélyről, a csapatoknak ehhez kellett egy konkrét témára filmkészítési javaslatot kidolgozniuk. A 12 csapat mindegyike ötletgazdag, leleményes, alaposan előkészített előadásokkal lépett a színpadra. A zsűri többszempontú, összetett értékelései alapján mindenki számára világossá vált: erős, felkészült, elszánt fiatalok küzdenek egymással - a végső eredményre azonban estig kellett várniuk.

A magyar géniusz

A verseny eredményét október 10-én, este tudták meg a résztvevők. Az ünnepélyes eredményhirdetésen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a vetélkedő fővédnöke, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, dr. Zsigmond Barna, csíkszeredai főkonzul és Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke. Kövér László beszédében az anyaországi magyarok nevében is köszöntötte a versenyzőket, szervezőket. A vetélkedőt az Országgyűlés épületéhez hasonlította: "az Önök szépapái, szépanyái, ükapái, ükanyái adták össze azokat a forintokat, azt a tudást, azt a munkaerőt, amelyik létrehozta és a mai napig a magyar géniuszt szimbolzálja." Hozzátette: a verseny ugyanazt testesíti meg, mint az Országgyűlés: az összetartozásunkat "attól függetlenül, hogy hol élünk mi, akik magyar ősöktől származunk, magyar nyelvet beszélünk, a magyar kultúrát tartjuk a magunkénak."

Takaró Mihály, a zsűri elnöke kiemelte: 1948 óta most először fordult elő, hogy Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi versenyre nem csak szándék van, hanem meg is valósult, ezért a csapatok ennek az eseménynek úttörői, történelemírói. "Törökbálinttól Veszprémen keresztül Dunaújvárosig, Budapesten keresztül, Pásztót is beleértve, Barótról vagy Székelyudvarhelyről érkező csapatok mutatják azt, hogy bár politikai értelemben szét lehetett szaggatni Magyarországot, azonban van valami - ez a kultúrális értelem - amiben egyek vagyunk" - emelte ki a zsűrielnök. Németh Szilárd szerint "nem könnyű ma Nyirő József mellett kiállni, de azt gondolom, hogy mindenkinek, aki magyar, aki magyarnak érzi magát, ezt kell tennie. A kiállást hol kezdhetnénk máshol, mint a fiatalok körében?" Csepel polgármestere bejelentette: folytatják a kezdeményezést: jövőre minden résztvevő diákot, tanárt vendégül látnak Csepelen egy irodalmi táborban. "Azt is megbeszéltük, hogy olyan nagyszerű dolgozatok születtek, hogy ezeket nem lehet parlagon hagyni, megjelentetjük őket" - mondta el az esemény védnöke, hozzátéve: egy következő lépésben feltámasztják az Erdélyi Helikon emlékét.

Legjobbak a legjobbak között

Az egyéves, háromfordulós verseny végén a csepeli Csete Balázs Szakközépiskola Csete 2012 nevű csapata győzedelmeskedett: Halász Boglárka, Szabó Mihály és Bács Keve 12. évfolyamos tanulók. Felkészítő tanáruk, aki a döntőn is segítette a fiatalokat, Fux Ernőné. A legjobbak 400 000 Ft értékű utazást nyertek a Kárpát-medence egy választott pontjára. A küzdelem végén a képzeletbeli dobogó második fokára a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium Tündérek nevű csapata állhatott fel, ők 300 000 Ft értékben szervezhetnek kirándulást. A harmadik helyen a vendéglátó Székelyudvarhely csapata végzett, az Erdélyi boszorkányok 200 000 Ft-os jutalomban részesültek. A Jedlik Ányos Gimnázium Erdélyi Kürtőskalács nevű csapata a 8. helyen végzett.

Élő Székelyföld

A kötelességen és a munkán túl a résztvevők megismerkedtek Székelyföld több nevezetességével is. Amit mostanáig elképzeltek Nyirő leírásai alapján, az most a valóságban kápráztatta el őket. Október 9-én Szejkére utaztak, ahol meglátogatták Orbán Balázs emlékművét. Október 11-e a pihenésről, az élményszerzésről szólt: Lövéte és Székelyzsombor épített és természeti szépségei, Homoródkarácsonyfalva temploma maradandó élményt jelentettek a Havasok ölelésében kiránduló versenyzők számára. Székelyzsomborban Nyirő József szülőházában és a vele szemben álló templomban is találkozhattak az élő történelemmel a friss barátságaikat elmélyítő, a verseny terhét maguk mögött tudó fiatalok.

Felülemelkedni a problémákon

Nyirő József témái gyakran az élet sötétebb oldalát mutatják be: a fennmaradás nehézségeit, az emberi és a természeti törvények összeütközését, a gyászt, a székelyek traumáit, az elszakadás fájdalmát és a hűség terheit. Fux Ernőné, a nyertes Csete 2012 csapat felkészítő tanára szerint "Nyirő meglehetősen komor világot tár az olvasók elé, de ebben az életkorban a fiatalok nagyon fogékonyak, nyitottak, szembesülni tudnak a problémákkal." A tanárnő szerényen nyilatkozik eredményeikről, a többi csapat tudását, kreativitását, talpraesettségét dícséri. A győzelem mámorában kiemeli: nem csak az élmény, egyfajta konstruktív, előretekintő szemlélet is gazdagítja a résztvevőket. Nyirő József pedagógiai értékét annak krónikási képességeiben látja: "Megmutatja, milyen volt az élet abban a világban, mit gondoltak az emberek a múltról és hogyan keresték a megoldást a jövőre." Kiemeli: amikor a második fordulóban a csapat a színpadon bemutatta előadását, Keve személyes véleményét is beleszőtte szövegébe. "Keve azt mondta: ha valamikor a jövőben az életében válaszút elé kerül, fellapozza az Uz Bencét. Feleleveníti, hogy Bence a humorral, a talpraesettséggel, a góbésággal hogyan tudott felülemelkedni a nehézségeken. Hogyan tudta legyőzni a félelmeit az olvasással" - hozzáteszi: ez a személyes hangvétel, az olvasó és a mű összekapcsolódása teszi büszkévé tanárként. Halász Boglárka, Szabó Mihály és Bács Keve évek óta jóbarátok, felkészítőjük szerint ez nagyban hozzájárult sikerükhöz: a felkészülés, az elődöntők és a döntő folyamán is olajozottan tudtak együttműködni. A csapattagokkal beszélgetve kiderül: mindenki a saját erősségeinek megfelelően kapott feladatot: van, aki olvasni szeret, más a történelemben érzi otthon magát. Boglárka színpadi rutinja sokat segített, biztonságérzetet jelentett a fiúk számára. "Szinte nem is hittük el, hogy megnyertük a versenyt. Egy éve készülünk, a tanárnő külön foglalkozott velünk. Rengeteg olvasás, böngészés, magolás, értelmezés van mögöttünk, de megérte" - mondta hazafelé Boglárka. Keve kiegészíti: sokat tanultak a többi csapattól, felnéznek tudásukra. "Fantasztikus előadásokat láttunk, a többiek is mind kifogástalanul felkészültek." Mihály még nem mondta el a nagy hírt otthon: "Szeretném büszkévé tenni őket, ajándéknak szánom."

"Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ."

A vesenyben résztvevő fiatalok, tanáraik, a szervezők és Csepel képviselői október 11-én reggel virágokkal rótták le kegyeletüket a székelyudvarhelyi Papkertben Nyirő József emléke előtt. A virágok nem a sírhelyre vagy emlékmű lábához, hanem a földre kerültek. Nyirő József hamvai máig nem kerülhettek oda, Székelyudvarhelyre, ahol az író élt, alkotott és holtában nyugodni szeretett volna.

Nyírő József 1953-ban halt meg Madridban. Az élete utolsó éveit emigrációban töltő író végakaratában rögzítette: földi maradványai nyughelyéül szülőföldjét jelöli meg. A Magyar Országgyűlés 2012-ben kezdeményezte Nyirő József madridi sírjának feltárását. A székely apostol azév pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetése meghiúsult, mivel a Hargita Megyei Törvényszék formai hibákra hivatkozva megsemmisítette a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott temetkezési engedélyt. Az eset a magyar és a román közéletben is nagy visszhangot keltett, politikai feszültséget szült. A Magyar Nemzet Online 2012. június 27-ei cikkében

Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke elmondta: a Hargita megyei prefektus korábban elismerte, hogy az újratemetés szervezői nem hibáztak. A hibát a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal követte el, a prefektus véleményét a bíróság is megerősítette. Veress László hangsúlyozta: bíznak a román jogállamban, mivel a hatályos román polgári törvénykönyv 80. szakasza értelmében az elhunyt személy megállapítható végakaratát tiszteletben kell tartani. A hamvak újratemetésére ezidáig nem került sor.

Angel Marianna

fotó: Halászi Vilmos

Németh Szilárd, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport elnöke a Ma reggelben elmondta: hétfőn óriási többséggel döntöttek az újabb rezsicsökkentés mellett, de véleménye szerint többen egyáltalán nem támogatják azt. Az igenre a politikus szerint azért nyomtak, mert a lakosság körében nagyon népszerű az intézkedés, s nem szeretnének ellene menni – nyilatkozta. A szóban forgó tervezett csökkentésről néhány nappal ezelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beszélt.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a baloldali kormányzás idején 2002-2010 között 15 alkalommal emelkedtek a háztartási energiaárak, ezzel szemben az Orbán-kormány már 1998-2002 között is megfogta az árakat, nem engedték, hogy az infláció felett emelkedjenek.

Történelmi léptékű csökkentés

Németh Szilárd történelmi léptékűnek nevezte a 2013-as döntést. Mint fogalmazott: „50 éves vagyok, 40 évre visszatekintve soha nem csökkent a háztartási energia ára; most először 2013-ban”.

A hétfői 11,1 százalékos díjmérséklést az LMP-n kívül minden párt támogatta, így csupán 16 nem állt a 311 igennel szemben. Az Országgyűlés arról is határozott, hogy a szolgáltatókra terhelik a gázkazánok és vezetékek felülvizsgálati költségét. A Fidesz-KDNP egyúttal benyújtotta a Parlamentnek a rezsicsökkentés megvédéséről szóló politikai nyilatkozat tervezetét, amit az Európai Unió nyomásgyakorlása miatt tart szükségesnek. Az MSZP ezzel kapcsolatban leszögezte: a rezsicsökkentés támogatják, a rezsiharcot viszont nem. Az LMP pedig a Fidesz kampánygépezete újabb húzásának minősítette a beadványt.

Az Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány október 10. és 13. között idén hatodszorra indította útjára országos 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes ifjúsági akcióját. A magyar fiatalok közösen összefogva három napon keresztül teljesítettek közhasznú feladatokat: intézményeket, játszótereket újítottak fel, erdőket takarítottak, parkokat és köztereket tisztítottak, valamint szociális segítségnyújtáson vettek részt.

A példamutató megmozdulásba Győrtől kezdve Csákvár, Mohács, Eger, Kecskemét, Nyíregyházán át egészen Csengerig Csepel is bekapcsolódott. A hétvégén Békásmegyerről 14 végzős középiskolás a Humán Szolgáltatások Igazgatóságában önkéntesen dolgozott. A fiatalok lefestették a Táncsics Mihály utcai kerítést, a központi épület folyosóin különböző festéseket, javításokat végeztek, és az irodák átköltöztetése miatt a pakolásban segítettek.

A 72 órás önkéntes munkaakciót a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében az ökumenikus alapítvány koordinálja. A kezdeményezés Németországból indult 2002-ben, azóta évente számos országban sikerrel rendezik meg. Magyarország 2006-ban csatlakozott először a háromnapos összefogáshoz, akkor még csak a Szombathelyi és a Győri Egyházmegyében indult a program. 2007 márciusától azonban országos szinten rendeztek önkéntes projekteket. Tavaly itthon mintegy 8000 fiatal vett részt a programban.

A közösségi szolgálat végzése azoknak a nappali tagozatos diákoknak lesz kötelező, akik 2016. január 1. után érettségiznek.

Antal Zsuzsa

Tisztelt Csepeli Polgárok!

A kerületben rendszeresített polgári védelmi szirénák működőképességét időszakonként ellenőrizni kell. A szirénák "morgatását" 2013. október 25-én délelőtti időpontban tervezzük, pár perces időtartamra. A tisztelt Lakosságnak tennivalója nincs, az okozott esetleges kellemetlenség miatt türelmüket és megértésüket kérem!

Dr. Szeles Gábor jegyző