A Csepeli Birkózó Club a 2013-as felnőtt elsőosztályú csapatbajnokság (CSB) visszavágóján folytatta a kezdésnél bemutatott jó szereplését, és magabiztos versenyzéssel kvalifikálta magát a CSB hármas döntőjébe. A csepeliek tavaly a harmadik helyen végeztek a Vasas és a Ferencváros mögött, a Haladást verve a bronzmeccsen.

Ismét a ceglédi Gál József sportcsarnok adott otthont az NB I- es csapatbajnokságnak, ahol az alapszakaszban az A csoport visszavágó mérkőzéseit rendezték. A Csepeli BC megismételte korábbi bravúros teljesítményét és ismét mindkét összecsapását megnyerte. A Haladást 23:6-ra, míg a házigazda ceglédieket 20:9 arányban múlták felül a kék-pirosak. A Csepeli BC ezzel a legjobb háromba verekedte magát, ahol a Ferencváros, illetve a Vasas-Dorog összecsapás nyertese vár rá a hármas körmérkőzés során.

                                         NB I-es csapatbajnokság. Alapszakasz, visszavágó:

A csoport

Csepeli BC – Haladás VSE 23-6
Csepeli BC – Ceglédi VSE 20-9

Légrádi G.
Forrás: Csepeli BC

Egy eddig ismeretlen férfi megtámadott, bántalmazott és valószínűleg meg akart erőszakolni  egy iskolából hazafelé tartó 16 éves lányt a Háros területén található Fradi utca elején november 5-én 17 órakor. A lány a támadáskor elvesztette eszméletét, majd amikor magához tért, segítséget kért egy arra haladó autóstól. Támadója ekkor elmenekült, a rendőrség nagy erőkkel keresi. A helyszínen azt tapasztaltuk, hogy a rendőrség megerősített járőrszolgálattal van jelen Háros utcáin.

Már eléggé besötétedett, amikor a lány iskolából tartott hazafelé a megszokott útvonalán késő délután. Észrevette, hogy egy férfi követi, ezért megszaporázta volna lépteit, de az ismeretlen személy rögtön nekiesett. Úgy tudjuk, hogy a férfi egy szót sem szólt, hanem egyből ütött. A lány elvesztette az eszméletét, de kisvártatva magához tért, amikor egy bokros, bozótos területre ráncigálták. Sikítozott, védekezett a támadójával szemben, majd egy éppen arra járó autóstól segítséget kért. Az erőszakoskodó férfi ekkor a Rákóczi Ferenc út felé elmenekült. Úgy tudjuk, a tettes gyaníthatóan csepeli lakos.

Az Alfahír nevű híroldal videófelvételén a lány elmondta, hogy a „kapucnis, borostás” férfit soha nem látta. Szakadt ruha volt rajta, a lehelete alkoholszagot árasztott. A hangjából ítélve körülbelül 50 év körüli lehet, a magassága pedig 160-165 centiméter. Trágár szavakkal illette, és erőszakos szexuális közösülésre tett utalást. „Fejbevágott, behúzott egy utcába, húzta, tépte a hajamat és a ruhámat. Amikor magamhoz tértem, megrúgtam, sikítoztam ” – emlékezett a lány.

A lány arca az ütlegeléstől feldagadt, kisebb sérüléseket szenvedett. A Merényi Gusztáv Kórházba szállították, ahol megröntgenezték, megvizsgálták, sérüléseit ellátták, majd hazaengedték.

A csepeli rendőrök a helyszínen azonnal megkezdték a nyomozást. Körbejárták a közeli kocsmákat, tömegszállásokat, hogy pontosabb információkat gyűjtsenek a támadó személyleírásához.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának hivatalos közleménye szerint az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Bűnügyi Szervek Felderítő Főosztálya folytat eljárást ismeretlen tettes ellen személyi szabadság megsértésének gyanújával.

Úgy tudjuk, hogy a BRFK az ügy kiemelt súlya és többszörösen minősített körülményei – egyebek között kiskorú terhére elkövetett bűncselekmény – miatt kapcsolódott be a nyomozásba.

Csarnai Attila

2010 óta azt mondhatjuk, hogy egy gyenge, kiszolgáltatott és veszélyeztetett országból egy maga útját járó, erősebb, nagyobb elismerést kiérdemlő országgá váltunk – fogalmazott Orbán Viktor szerdán, a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén a Parlamentben.

Orbán Viktor aláhúzta, a nagy világátrendeződések velejárója, hogy a korábban érvényben lévő gazdasági, politikai és igen gyakran kulturális előfeltevések megkérdőjeleződnek. Emlékeztetett, a múlt században négy nagy átrendeződés volt, ahol ez bekövetkezett: az első világháború, a nagy világgazdasági válság, a második világháború és a kommunizmus összeomlása. A miniszterelnök elmondta, a magyar elemzés, és a kormány helyzetértékelése szerint jelenleg a mostani század első nagy átrendeződési korszakát éljük. Megkérdőjeleződött jó néhány országnak és régiónak a korábban elért világpolitikai pozíciója. Különösképpen megkérdőjeleződött Európa súlya és szerepe. Egy-két évtizedes távlatok azt mutatják, hogy nem egyszerűen változásokról, válságról, hanem egy világátrendeződésről van szó – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök felidézte, a csúcstalálkozókon az európai politikusok azzal szokták magukat vigasztalni, hogy a pénzügyi, reálgazdasági válság csak átmeneti, és a kontinens vissza tudja szerezni „szinte automatikusan” korábbi pozícióit. Orbán Viktor szerint hiba lenne kizárni annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi európai helyzet nem egy átmeneti, hanem egy hosszabb történelmi időszak lesz, ha a dolgok így mennek tovább, miközben a velünk versengő más kontinensek ellépnek mellettünk. Annyival jobb a helyzet, hogy miután hazánk is része ennek a közösségnek - ha nem is döntő mértékben – de valamelyest rajtunk is múlik, hogy ez lesz-e Európa sorsa, vagy sem – fűzte hozzá. Megjegyezte, az USA szemmel láthatóan nem törődött bele abba, hogy a világelsőség pozícióját bármely területen is elveszítse, ezért vállalta a versenyt. Reményeink szerint az Egyesült Államok képes is lesz arra, hogy az egész nyugati civilizáció meghatározó erejeként sikereket mutasson fel a jövőben – hangsúlyozta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy meghirdettük azt a politikát, melyet a nagy nyugati országok már korábban megtettek, miszerint a nagy világgazdasági átrendeződés lehetőségét ki kell használni, ezért gazdasági nyitást hajtottak végre keleti irányba. Magyarország egy évtizedet elvesztett ezen a téren, de jobb későn, mint soha – tette hozzá. A kormányfő szerint a magyaroknak azért is fontos figyelni a világgazdasági változásokra, mert ha az elmúlt évszázadra gondolunk, akkor az ilyen átrendeződéseknek mi leginkább a levét ittuk meg. Ezért nagyon sokan - akik ma diaszpórában élnek – azért kerültek ki az anyaországból, mert a nagy világgazdasági és világpolitikai átrendeződéseket Magyarországnak nem sikerült épp bőrrel megúsznia – fejtette ki.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy az elmúlt 25-30 évben - egészen a legutóbbi időkig - egy nagyon egyszerű séma határozta meg a politikai gondolkodást: nem kell kitalálni, amit már mások kitaláltak, lényegében azt kell csinálni, mint a nyugati országok, mert ott sikeres a társadalmi és a gazdasági modell. Jól láthatóan elveszítette érvényét ez a gondolkodásmód, ha visszagondolunk a mostani világgazdasági, pénzügyi válság kezdetére, és látjuk azóta milyen helyben járást mutat a kontinens - tette hozzá. A kormányfő felhívta a figyelmet a tegnapi, európai bizottsági előrejelzésre, és azt mondta, ha megnézzük a fejlődési tendenciákat, akkor nem mondhatjuk azt, hogy nekünk azt kell csinálni, amit ők csinálnak.

Az átrendeződés kapcsán Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ha valaki elveszíti az eddigi intellektuális mankót, és egy váratlan helyzettel szembesül, akkor kétfajta módon reagálhat. Vannak, akik megijednek, sokan vannak ilyenek Magyarországon. A magyar szellemi életben is sok, szinte kétségbeesett írás olvasható, melyek már-már a realitást és a valóságot próbálják másképpen leírni annak érdekében, hogy ne kelljen beismerni, hogy ez a mankó kiesett. A másik lehetőség, hogy az ember nem ijed meg, hanem lehetőséget lát ahhoz, hogy elhagyhat korábbi sémákat és új utakat kereshet. A magyar kormány az utóbbi kategóriába tartozik – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő aláhúzta, ha elfogadjuk azt a három elvet, mely a nyugat-európai modellből és világból továbbra is érvényes, a jogállamiságot, a szabadságjogokat, a népképviseletet, akkor erre az alapra különböző épületeket lehet felhúzni. A magyar észjárás szerint mi felhúzhatunk az alapra egy másfajta gazdasági, kulturális, szociális és társadalmi rendszert is. Ehhez meg is van minden jogunk, Magyarország egy szabad ország – fejtette ki a miniszterelnök.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Európa két tekintetben adott fel valamit, ami saját lényegéhez tartozott: a kereszténységet és a munkára épülő gazdaságot. Ez együtt vezetett el a jelenlegi európai helyzethez. A magyar kormány látva ezt a helyzetet levonta a tanulságokat – tette hozzá. Orbán Viktor hangsúlyozta, az új magyar alaptörvény választ ad ezekre a problémákra, mert egyfelől elismeri hazánk keresztény hagyományait, és egyben világossá teszi azt is, hogy egy munkára épülő gazdasági rendszert kell felépíteni.

Orbán Viktor leszögezte: az elmúlt három évben sikerült olyan teljesítményt elérnie Magyarországnak, melyet az ellenfeleink is sikeresnek minősítettek az elmúlt hónapokban.  Természetesnek nevezte, ha a barátok sikeresnek látják mindazt, amit a kormány tesz, de a miniszterelnök szerint ha az ellenfelek is elismerik, az az igazi bizonyíték. Emlékeztetett, a saját önállóságunkért, gazdaságpolitikánkért, társadalom-építési elképzeléseinkért nagyon sok nemzetközi tényezővel kellett komoly vitákat folytatni, mint például az Európai Unióval, az Európai Parlamenttel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Mára azonban ezek az intézmények ugyan fogcsikorgatva, de kénytelenek leírni, hogy csökken az államadósság, 3 százalék alatt a költségvetés hiánya, és a következő években is nő a gazdaság. Az Európai Bizottság tegnapi jelentés kapcsán a kormányfő aláhúzta azt is, hogy Magyarország minden tekintetben jobban teljesít, mint az uniós átlag. Orbán Viktor szerint ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van, és ne lenne még tennivaló, de komoly siker, hogy a választott irány már az ellenfelek szemében is eredményre vezet. A miniszterelnök reméli, hogy az unió tegnap közölt hároméves előrejelzése lezár egy vitát, és ezután arról folyik majd a vita a magyar közéletben, hogy ezeken a stabilnak tekinthető alapokon milyen kisebb változásokkal kell folytatni a megkezdett munkát.

Orbán Viktor szerint sikeresen nyertünk meg küzdelmeket. Az IMF-nek hamarabb visszafizettük a pénzt, a bankokat bevontuk a közteherviselésbe, több mint 30 világcéggel kötött a kormány stratégiai megállapodást, miközben megadóztattuk, és bevontuk őket a közteherviselésbe – sorolta. 2010 óta azt mondhatjuk, hogy egy gyenge, kiszolgáltatott és veszélyeztetett országból egy, a maga útját járó erősebb, nagyobb elismerést kiérdemlő országgá váltunk – szögezte le. A kormányfő rámutatott a gazdasági siker és a nemzeti önbecsülés, öntudat összefüggésére is. Ha egy ország, egy nemzet, öntudatot akar erősíteni, elismertséget akar növelni, akkor gazdasági sikerekre is szükség van. Nagyon nehéz ugyanis úgy önbecsülést és nemzeti öntudatot erősíteni, hogy közben magyarázni kell, miért vagyunk gazdaságilag sikertelenek. Mennyivel könnyebb lesz úgy erősíteni az önbecsülést és az öntudatot, ha azt tudjuk mondani: Magyarországot meg lehet nézni, mert bár még nem Németország, de a fejlődési tendenciáit tekintve egyre-másra ér el sikereket. Ha minden igaz, akkor majd a régióban betöltött korábbi éllovas pozíciónkat egy-két éven belül vissza tudjuk nyerni – fogalmazott a miniszterelnök.

Biztató fejleménynek nevezte, hogy tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy fontos nemzetpolitikai kérdésben egyetértés legyen a meghatározó politikai szereplők között, példaként a kettős állampolgárságról szóló törvény nagyarányú elfogadását, vagy a székelyek megmozdulása melletti egységes kiállást említette a jelenlegi ciklusból kormányfő. Orbán Viktor szerint a nagy kérdésekben - mint például az alkotmány ügye, a gazdasági rendszer alapjai, vagy a közteherviselés elveiben - is létrejöhet majd egy ugyanilyen egyetértés.

A miniszterelnök jó programnak tartja a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-programot, és jó esélyt lát a bevont emberek számának és a rendelkezésre álló összegnek a megduplázására is. A kormányfő örvendetesnek nevezte azt is, hogy a diaszpóra tanácsban résztvevő szervezetek száma nő; a 2011-es alakuló ülésen 49 szervezet képviseltette magát, a mai, harmadik ülésre már 75 szervezet delegált képviselőt.

Az ülésen a kormányfő arra biztatta a diaszpórában élő magyarságot, hogy a vegyen részt a jövő évi választásokon, és azt megelőzően regisztráljanak, mert így közjogi értelemben visszakapcsolódhatnak a nemzet vérkeringésébe. Közös felelősség, hogy ne tékozoljuk el mindazokat az eredményeket, esélyeket, amelyeket nagyon nehéz, izzadságos és verejtékes munkával az elmúlt három évben a magyar nemzet számára sikerült megteremtenünk – húzta alá Orbán Viktor.

(fidesz.hu)

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a 2013. november 13-án (szerdán)  tartandó átadásra, melyet a Csepeli Strandfürdő 50 méteres medencéjének  légtartásos sátorral történő befedése alkalmából tartunk.

• Időpont: 2013. november 13. (szerda) 10.00 óra
• Cím: 1213 Budapest, Hollandi út 14.

A magyar irodalom legfájdalmasabb sírverse olvasható Arany János lányának, Arany Juliskának a sírkövén Nagyszalontán, Csepel testvérvárosában. Az apa és költő mély gyászában, megrendülten fogalmazta meg a sorokat 1866-ban, miután az előző év december 28-án elveszítette elsőszülött gyermekét, az alig 24 esztendős Juliskát. Egy árva is magára maradt: Piroska, aki mindössze féléves volt akkor; s a nagyszülők nevelték fel.

A város szélén található nagyszalontai temetőben különös figyelemmel gondozzák Arany Juliska nyughelyét. A Magyarországról érkezők rendre felkeresik a sírt, amelyen mindig van virág. A temetőben bárki azonnal megmondja az idegennek, merre lelhető a sírhant, melyben Nagyszalonta leghíresebb polgárának lánya nyugszik. Arany János soha nem volt annyira megtört, mint akkor, amikor szeretett lányát kellett elhantolnia.

Arany Juliska 1841. augusztus 9-én született Nagyszalontán. Ebben a faluban nevelkedett fel, járt iskolába, szövögette terveit a jövőről, egy szép családról. Jó példával jártak előtte szülei, hiszen Arany János és felesége, Ercsey Julianna békében és szerényen éltek, szorgosan dolgoztak. Édesapja Nagyszalontán lett országos hírű költő, amikor 1946-ban megírta a Toldit. Petőfi Sándor gyakori vendég volt a háznál, s közösen siratták el, amikor többé nem láthatták. Arany Juliska 1863-ban ment férjhez Széll Kálmánhoz, a falu református papjához, aki egyébként távoli rokonságban állt a későbbi miniszterelnökkel, Széll Kálmánnal. A családi boldogságot fokozta, hogy az ifjú párnak 1865 nyarán gyermeke született, akit Piroskának kereszteltek. De alig köszöntött be a tél, amikor december elején Juliska megbetegedett, és 28-án éjjel tüdőbajban meghalt.

Arany János nem tudott megszólalni. Elkezdett egy verset „Juliska emlékezete” címmel, de nem volt ereje megírni. A vers lábjegyzetében ezt jegyezte le: „Nagyon fáj! nem megy.”

A Toldi szerelme című verses elbeszélés első részei már évekkel korábban elkészültek, de Arany János a folytatásban, a hatodik énekben a lányát siratta el és árva unokájára tekintett fájdalmasan. Toldi Miklós szerelmét Rozgonyi Piroskának hívják a műben, de a költő Piroskában most csecsemő unokájának szomorú sorsát látta. A fejezet így kezdődik: „Piroska… ez a név! jaj nekem, ez a név!/ Hogy tipra keresztül egy boldogtalan év” A második versszakban így ír: „Piroska! leányom kis árva lánya!/Kedvesem egyetlen kedves maradványa!” A következő sorok pedig jövendölésnek hatnak a csöpp lány életéről, noha Arany János akkor nem sejthette, miféle tragédia sújthat le még rájuk: „Baljóslatú névvel jöttél te a világra!/Oh, le ne szálljon rád még jobban is átka,/ Hogy sorsod azéhoz közelítsen gyászban,/Kit képzetem alkot a Rozgonyi házban!”

A vallásos, a szalontai református templomba rendszeresen járó Arany János ezt írta lánya sírkövére:

„Midőn a roncsolt anyagon

Diadalmas lelked megállt.

S megnézve bátran a halált,

Hittel, reménnyel gazdagon

Indult nem földi utakon,

Egy lőn közös, szent vigaszunk:

A LÉLEK ÉL: találkozunk!”

Széll Piroskát, a félárva kislányt Aranyék fogadták magukhoz és nevelték fel. Úgy szerették, mint édes lányukat, de talán még nagyobb gonddal óvták mindenféle bajtól. A cseperedő gyermek külsőleg és lelkileg is hasonlított anyjára: pajkos és vidám természetű volt, kedvességével a ház vendégeit is megörvendeztette. Nagylányként ugyanúgy tervezte a jövőjét, mint a régen elhunyt édesanyja. Az idősödő és egyre gyakrabban betegeskedő Arany János vigaszt és örömet lelt benne. Nem tudhatta, hogy beteljesedik egy másik szörnyű tragédia, melyet a Toldi szerelmében megfogalmazott. Arany János 1882-ben meghalt – elkerülte az újabb kínzó fájdalmat, amelyet lánya elvesztésekor átélt. Unokája, Széll Piroska 1886-ban, mindössze 21 évesen ugyanabban a betegségben hunyt el váratlanul, mint édesanyja.

Csarnai Attila

Nemrég olvastam: „Egy felmérés adatai arról számolnak be, hogy az amerikai emberek 62 százaléka mélyen spirituális beállítottságúnak vallja magát. Amikor arról kérdezték őket, hogy ez a spiritualitás hogyan befolyásolja őket a döntéseik meghozásában, akkor 31 százalékuk válaszolta azt, hogy erkölcsi döntései azon alapszanak, amit éppen jónak és kényelmesnek érez, 18 százalék mondta azt, hogy ami éppen számára a legjobb, 14 százalék mondta azt, hogy ami a legkevesebb konfliktussal jár, és csupán 16 százalék volt a döntésük alapja az, amit Isten igéje mond.”

Egy ilyen felmérés nálunk is hasonló eredménnyel járna. A Reformáció napja a bátorság és szabadság ünnepe. Csak bátor ember képes kiállni a szabadságért, de csak a szabad ember bátor. Bátorság és szabadság összetartoznak. Ma egyre kevesebb a bátor ember. Miért? „Mondj igazat, s beverik a fejed” - tartja a közmondás. A bátorságra bizony rámehet az ember élete. Ez igaz. Mégsem ez az igazi ok. A bátor ember azért bátor, mert lelkében szabad. De kevés ilyen ember van! Szenvedélyek, ideológiák, babonák, lélektelen vallásoskodás, gyűlölködés rabjaivá lettek sokan. A rabság mindig félelemmel jár. Leszünk-e még bátrak valaha? Jézus mondja: Az igazság szabadokká tesz titeket. (János 8,32.) Isten igéje igazság. (János 17,17.) Ezt a szabadságot élték át és a vele járó bátorságot élték meg a reformátorok, akik az egyház és a társadalom megújításán fáradoztak a XVI. században. Október 31-e egy jelentéktelen szerzetes bátorságának emléknapja. Luther akkor, 1517-ben nyilvánosságra hozta 95 tézisét. Az ennek nyomán kibontakozó mozgalmak pezsdítő hatással voltak az egész európai szellemtörténetre. Onnan ered a demokrácia, a tudományos gondolkodás és a művészet szabadsága. Luther nyomán még sokan vették akkor a bátorságot, hogy jobbá tegyék a világot. Ma is lehetünk bátrak. Nekünk is erőforrásunk Isten igéje, hogy kiálljunk üldözöttek mellett, el merjük mondani fenyegetett helyzetben is az igazságot, alapítsunk családot, neveljünk gyermekeket, ne csak önmagunkért éljünk, sőt halálunkra is békességgel gondoljunk.

Zólyomi Mátyás evangélikus lelkész

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas és Pest megye, valamint a főváros területén továbbra is citromsárga, vagyis másodfokú figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a helyeken is több mint 20 milliméter csapadék eshet 24 óra alatt.

Emellett Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére a várható heves zivatarok miatt elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki. Ezeken a területeken kialakulhatnak olyan zivatarok, amelyeket károkozó szél vagy nagy méretű jég kísérhet.

Napközben a Dunántúlon és az Északi-középhegységben jelentős mennyiségű csapadék hullhat, a Dunántúli-középhegység térségében helyenként 30 millimétert is meghaladhatja a napi csapadékmennyiség. A délutáni órákban, nagyobb valószínűséggel a délkeleti országrészben, intenzív csapadék és viharos szél kíséretében zivatarok is kialakulhatnak – írták.

Az előrejelzés szerint a legmagasabb nappali hőmérséklet kedden az ország nagyobb részén 9 és 15 Celsius-fok között várható, de a Tiszántúlon még 20 fok közelében valószínű. Késő estére általában 5 és 13 fok közé hűl a levegő.

(Magyar Nemzet)

A Teller Ede út mellett ünnepélyes keretek között felavatták a világhírű atomfizikus portrészobrát, amely Csák Attila szobrász-restaurátor és Pálffy Katalin szobrászművész közös munkája nyomán született. Az avató ünnepségen dr. György István főpolgármester-helyettes köszöntő beszédét tolmácsolta a résztvevőknek Hajdu Péter kabinetfőnök, aki a magyar tudós életútjáról méltóképpen emlékezett. Elmondta, hogy Budapest büszke szülöttjére és a Fővárosi Önkormányzat örömmel üdvözölte azt a kezdeményezést, amely a nagyszerű tudósról állított szobrot Csepelen.

Ábel Attila alpolgármester beszédében ismételten megköszönte a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy a tavaly átadott gerincút első szakasza megépülhetett. „A közlekedés zaja sikeresen bizonyítja, hogy Csepelnek szüksége volt erre az útra és természetesen a folytatására is” – hangsúlyozta az alpolgármester, majd Teller Edéről szólt. „Fontosnak tartotta magyarságát, mindig azt vallotta, hogy tudományos sikereit a magyar anyanyelvnek is köszönheti. Szenvedélyes hazaszeretetét mutatta az is, hogy előszeretettel használta a „magyar testvéreim” és a „véreim” kifejezést. Nem véletlen, hogy sokan vagyunk, akik életműve, a világbéke és a kommunizmus legyőzése érdekében kifejtett rendkívüli eredményei miatt a legnagyobb magyarok között tartjuk számon. Teller Ede neve jó helyre került a térképen, és örömmel tölt el bennünket, hogy a nevét viselő út mellett most szobrát is felavathatjuk” – tette hozzá Ábel Attila.

Ezt követően Csurgay Árpád Széchenyi-díjas egyetemi tanár személyes élményeivel méltatta Teller pályafutását. Kiemelte: „A köztéri szobor állítása nemcsak emlékezés és tiszteletdadás nagyjaink érdeme előtt, hanem üzenet is a mai és a jövő ifjúságának. Jó dolog már gyermekkorban beleszeretni a számok világába, a zenébe és a gyönyörű magyar versekbe. Jó dolog tízévesen már németül és angolul érteni, profi zongoristaként és a magyar irodalom legszebb verseinek ihletett tolmácsolójaként is élni. A szoborállítás emlékeztesse a magyar ipar bölcsőjének polgárait, különösen az ifjúságot Teller Ede világraszóló eredményeire, hazatérésére, tanítson a természettudományok, a zene, a magyar nyelv és irodalom, de legfőképpen egymás, a haza bölcs szeretetére.”

Az emlékező beszédek után Ábel Attila, Pálffy Katalin, Hajdu Péter és Csurgay Árpád közösen leleplezték a szobrot. A művészeti alkotás váci homokkőből készült – tájékoztatta a Csepel.hu oldalt az avatáson jelenlévő Pálffy Katalin szobrászművész. Hozzátette: „Kritikusan szemlélem az elkészült emlékműt, soha nem vagyok elégedett a munkámmal. Szerencsém volt a kivitelezést végző kőfaragó kollégával, Csák Attilával jól összedolgoztunk. Sok vészhelyzet adódik egy ilyen nagy munkánál, például a tegnapi beemeléskor, de a pozitív emlékeket őrzöm.”

A köztéri emlékműt a Reinland Kft. képviseletében Schmidt Sebestyén saját költségén impregnálta.

Antal Zsuzsa

fotó: Tóth Beáta

November 10-én, vasárnap a csepeli Rákóczi Kert ad otthont a Magyar Éremgyűjtő Egyesület Csepeli Csoportja által rendezendő országos éremgyűjtő találkozónak. A rendezők már reggel nyolc órától várják az érdeklődőket, akik gyűjtik az érméket, a kitüntetéseket, a papírpénzeket, a jelvényeket, a plaketteket, a bélyegeket és a régi fotókat.

Lehet vásárolni, de a megunt gyűjteményeket el is lehet cserélni és adni. Az egyesület szakemberei felmérik a gyűjtemények értékét és segítenek megtalálni a megfelelő cserepartnert vagy a vásárlót. A rendezvényre díjtalan a belépés.

Czp

Idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,7, jövőre 1,8, 2015-ben pedig 2,1 százalékos növekedését jósolja Magyarországon az Európai Bizottság, kedden közzétett átfogó őszi gazdasági előrejelzésében.

A magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő esztendőben pedig 2,7 százaléka lesz. Az államadósság szintje minimális mértékben csökken: 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg a brüsszeli előrejelzés szerint.

A foglalkoztatottak száma - olvasható a prognózisban - ebben az évben 0,1, 2014-ben 0,8, 2015-ben pedig 0,5 százalékkal bővül, miközben a munkanélküliségi ráta ezekben az években 11, 10,4, illetve 10,1 százalékra várható. Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz - jósolják Brüsszelben.

Folytatódhat a trend

A Magyarországról szóló szöveges értékelésben az olvasható, hogy a gazdaságban a 2012-es recesszió után ez év elején megfordult a tendencia, és főként a mezőgazdaságban, de más szektorokban is élénkülés volt tapasztalható. Az Európai Bizottság szerint az enyhe GDP-növekedés trendje tovább folytatódhat.

"A növekedés fő hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik" - állapítja meg az uniós testület, megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külső keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban. A belső helyzetet Brüsszel szerint az fogja jellemezni, hogy - részben a szabályozott árcsökkentéseknek betudhatóan - növekszik az elkölthető jövedelem, és ez pozitívan hat a lakossági fogyasztás növekedésére, bár a munkanélküliség magas szintje és a folytatódó forrásszűke kordában tartja a költekezést.

Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon - elsősorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetően, a kormányzati beruházások erőteljes növekedése révén - várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése. A vállalati beruházások alakulása azonban várhatóan negatív marad, amiben a hitelezés további csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége tükröződik.
A munkaerőpiacot illetően a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és hogy a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás.

Az infláció 2013 harmadik negyedévében a történelmi mélypontnak számító 1,6 százalékra süllyedt - állapítja meg a brüsszeli elemzés.

Ez az Európai Bizottság szerint nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek több lépcsőben megvalósított szabályozott csökkentéséből fakadt, de az infláció egyébként is csökkent, és az árak emelkedése várhatóan továbbra is mérsékelt marad.
A deficitprognózissal kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt a kategorizálást még meg kell erősítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának.

A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb egy hajszállal az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést, a korábban bevezetett egyszerűsített vállalkozási adók növekvő fiskális következményét, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését. Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza - a gazdasági talpra állásból következő kedvező hatások mellett - a bérek nominális befagyasztása a közszféra nagy részében, az útdíjakból befolyó bevétel növekedése, illetve az adóügyi igazgatás javítása.

Az Európai Bizottság megjegyzi: ezt a prognózist jelentős deficitnövelő kockázatok övezik. Az előrejelzés ugyanis nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyekről még nincs döntés, illetve amelyek nem ismeretesek kellő részletességgel. Ilyen lehetséges intézkedés például - olvasható a brüsszeli dokumentumban - a nyershús áfájának csökkentése, illetve a devizában eladósodott háztartásokat segítő program.

Csekély reakció a forintpiacon 

Alig reagált a forint árfolyama az Európai Bizottság kedden délelőtt közzétett átfogó őszi gazdasági előrejelzésére: az euró továbbra is a 295,90-296,20 forintos sávban ingadozott a bankközi devizapiacon.

A dollár jegyzése a reggeli 219,25 forintról 11 órára 219,60 forintra emelkedett, a svájci franké 240,74 forintról 240,70 forintra változott, a japán jené 2,2263 forintról 2,2350-re nőtt.