Csepelen, a Teller Ede úton rendezték meg 40. alkalommal a K&aac ...
Borbély Lénárd már nem tagja a Fidesznek. A jobbolda ...
A beoltottak száma 6 375 808 fő, közülük 6 125 0 ...
A koronavírus-járvány ötödik hullámá ...
A közútkezelő tájékoztatás szerint a Jedli ...
A Csepp-Csepel Néptáncegyüttes idén is megre ...
A Csepel-sziget homokos talaja alkalmas szőlőtermesztésre. ...
Április 20-23-a között rendezték meg a VII. ZeneVar&aa ...
Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, Csepel alpolgármestere 2014. március 15-én kerületünk testvérvárosában, Nagyszalontán a Kossuth-szobornál mondott ünnepi beszédet „a magyarok ünnepén”.
Ebből az alkalomból az alpolgármester Török László polgármestertől megkapta a nagyszalontai magyarság érdekvédelmi szövetsége által alapított Bocskai-díjat.
A díjat azzal a szándékkal alapították 2010-ben, hogy kitüntessék a hajdúváros magyarságáért, a magyarság megmaradásáért kiemelkedő munkát végzőket. A kitüntetést elsőként a magyar iskola, az Arany János Elméleti Líceum közössége, majd a Toldi néptánccsoport és Dánielisz Endre helytörténész kapta, tavaly év végén pedig Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere vehette át.
Borbély Lénárd ünnepi beszéde
Tisztelt Polgármester úr!
Tisztelt Ünneplők!
Kedves Magyar Testvéreink!
Nekünk, magyaroknak, olyan utat jelölt ki a teremtő, amely kevés népnek adatik meg a világban. Számtalan történelmi pillanatra lehetünk büszkék - ilyen ez a mai nap is -, a magyar nemzet szabadságának megmaradásához pedig rögös út vezetett, amely még ma sem ért véget.
Nemzeti ünnepeink kivételesek, hiszen azok egytől egyig a magyarságunkért vívott kiállásról, a szabadság eszméjéről szólnak. Arról, hogy közös akarattal és bátorsággal bármire képesek vagyunk.
Az 1848-as forradalom a hittel kezdődött. 166 évvel ezelőtt, ezen a napon, a márciusi ifjak bátorságukkal olyan lavinát indítottak el, amely örökre megváltoztatta e nép életét. Szembeszálltak az elnyomó hatalommal, tiszta szívvel, félelmüket hátrahagyva harcoltak a szavak erejével. A magyarok hittek abban, hogy Magyarország megáll a saját lábán és ér annyit, mint más nemzet.
1848. március 15-én a Pilvax kávéház ifjai olyat tettek, amelyre minden magyar büszke lehet, határon innen és túl egyaránt. Az ő bátorságuk összefoglalja hagyományos értékeinket: a szabadsághoz és függetlenséghez fűződő szűnhetetlen ragaszkodásunkat, a nemzetünkért történő összefogás erejét, a magyarok becsületét, tisztességünket, a kultúránkat. Olyan értékeink ezek, amelyekbe a Kárpát-medencébe törő külső, idegen erők mindig beleütköztek.
Ezekért az értékeinkért történő kiállás foglalja össze a legnagyobb nemzeti ünnepünket, az 1848-49-es szabadságharcot és forradalmat. Ez a nap adott erőt, és mindig is erőt ad ahhoz, hogy higgyünk magunkban és büszkék legyünk magyarságunkra!
A magyar nemzet nemcsak a szabadságért küzdött akkor, hanem mindazokért a jogokért, amelyek Európa bármely más nemzetét megillették.
A magyarok tudták, hogy joguk van a szabadsághoz és az önbecsüléshez, és azt is tudták, hogy ez felelősséggel és munkával jár.
Tudták, hogy a magyar nemzet csak úgy maradhat meg, ha a magyar földet magyar emberek művelik.
Tudták, hogy annak a nemzetnek nincs jövője, amely feléli azt, amely hitelből tengeti életét, ahelyett, hogy keményen dolgozna.
Tudták, hogy a magyar nemzet akkor nem lesz kiszolgáltatott, ha azok is dolgoznak, akik addig kihúzták magukat a munka alól.
Tudták, hogy Magyarország akkor teljesíthet jobban, ha mindenki ereje szerint kiveszi a részét a közös terhekből.
A magyarok tudták, hogy csak így lehet igazán szabad Magyarország és ezért senki nem fog helyettük kiállni.
Mindezeket 2010-ben is felismerték az anyaországban élő magyarok, és annak az lett a következménye, hogy a rögös úton továbbhaladva, de már a nemzetegyesítés gondolatával és annak teljes erejével folytathattuk utunkat.
Tisztelt Ünneplő Nagyszalontaiak!
Március 15-e a magyar nemzet erejére emlékeztet bennünket.
Tisztelet a bátraknak, akik kiálltak és fáradhatatlanul dolgoztak azért, amiben hittek. A forradalmi napokat ugyanis kemény és felelős munka, bátor törvénykezés és bátor kormányzás követte.
Tisztelet a bátraknak, akik saját kezükbe vették a nemzet sorsát, még ha magukra is irányították azok haragját, akik addig a kezükben tartották a magyarokat.
Tisztelet a bátraknak, akik békésen, fegyver, erőszak és gyűlölködés nélkül vívták ki Magyarország szabadságát és önbecsülését.
A bátorság egyik ismérve a XXI. században sem más, mint azokban az időkben volt. Ki az, aki képes és mer cselekedni? Cselekedni és tenni a dolgát akkor, amikor mások gondolni sem mernek rá. Cselekedni, amikor mások intik őt. Cselekedni, amikor tudja, hogy nincs több lehetőség és elvesztegetni való idő. A bátor ember ma is ilyen. Cselekszik akkor is, ha tetteit folyamatos bírálat és értetlenség kíséri. Cselekszik, mert jól tudja, hogy ez a szabadság ára.
1848 olyan örökséget hagyott ránk, amelyet kötelességünk minden időben ápolni és megőrizni.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc összekapcsolódik a mával és ezernyi útmutatást ad számunkra is.
Az akkor kivívott szabadságunk és önbecsülésünk ereje annyira megrendíthetetlen, hogy nemcsak 1848 tavaszára volt elég, de azóta is, minden évben az ő bátorságukból gyűjtünk erőt.
Tisztelt Ünneplők!
Kedves Magyar Testvéreink!
Ma is így teszünk. Ma is kitűztük az erő, a remény, a hűség színeit, mert ma is a bátrak erejéből gyűjtünk erőt.
1848 óta azt is tudjuk nem azok az igazán erősek, aki hangosak és erőszakosak, hanem azok, akiknek a lelkében a hit, a tenni akarás és az önbecsülés él.
Most, 2014-ben újra választás előtt állunk: Magyarországnak újra el kell döntenie, hogy hagyja vagy nem hagyja újra elvenni hitét és önbecsülését, előre vagy hátra megy.
2010-ben az anyaországban élő magyaroknak volt elég hitük és bátorságuk ahhoz, hogy a jövő irányába forduljanak. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke akkor egyértelművé tette: a 2010-ben felálló új Kormánynak a nemzeti ügyek kormányának kell lennie. Olyan kormánynak, amely felelősséget érez minden magyar honfitársunkért, határon innen és túl.
A trianoni békediktátum, nemzetünk talán eddigi legnagyobb tragédiája, soha ki nem törölhető, soha el nem feledhető traumája a magyarságnak. Szétszakította nemzetünket, szétszakította családjainkat. Mindezt saját magam is átéltem, hiszen magyar család gyermekeként román állampolgárként láttam meg a napvilágot Nagyváradon. És ha a nagyszüleimet meglátogatom az innen néhány kilométerre lévő Mezőbajon, akkor útlevéllel kell ideutaznom.
Tisztelt Polgármester úr!
Tisztelt Nagyszalontai Magyarok!
A 2010-ben megalakult nemzeti ügyek kormányának és a parlamenti többségnek volt bátorsága ahhoz, hogy cselekedjen a nemzetünk újraegyesítése érdekében. Volt elég bátorságunk, hogy hitet tegyünk a Nemzeti Összetartozásunk mellett:
"A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért. Az Országgyűlés elismeréssel emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal.
... A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
... az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja." - zárja sorait a nyilatkozat.
Kedves Nagyszalontaiak!
Ma már az új Alaptörvényünk is egyértelműen fogalmaz: "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért..."
Ez a felelőség érzet késztette cselekedetre a
Külön szeretném megköszönni polgármesterüknek, Török Lászlónak, hogy bátran és teljes szívvel dolgozik azért, hogy mára csaknem az összes nagyszalontai magyar rendelkezik magyar állampolgársággal.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
Az anyaországban közelgő parlamenti választások ismét arra késztetnek bennünket, hogy bátran összekapaszkodjunk, és kijelöljük azt az utat Magyarország számára, amely az összmagyarság jövőjét meghatározza.
Ma már nem csak azok dönthetnek nemzetünk sorsáról, akik a csonka országban élnek, hiszen a döntés nem csak az ő életüket és mindennapjaikat befolyásolja, hanem például az Önökét is, akik itt élnek magyar emberként.
Merítsünk erőt a múltunkból, és forduljunk közösen nemzetünk jövője felé.
Isten, áldd meg a magyart! Isten, áldd meg Nagyszalontát!
Köszönöm hogy meghallgattak!
Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
fotó: Nagyszalonta
Tisztelt Választópolgárok!
A 2014. április 6. napjára kitűzött 2014. évi országgyűlési képviselők általános választásán a voksolás Csepelen a korábbi gyakorlat szerint 70 szavazókörben reggel 6.00 órától 19.00 óráig folyik. A szavazókörökben működő szavazatszámláló bizottságok tagjait a csepeli Képviselő-testület 2014. március 4. napján megválasztotta. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjai, valamint a póttagok a polgármester úr előtt esküt tesznek, majd a bizottságok megtartják alakuló ülésüket és a választás lebonyolításával kapcsolatos oktatáson is részt vesznek.
Az országgyűlési képviselők választásán minden nagykorú, magyar állampolgár szavazhat, aki választójoggal rendelkezik. Ugyanígy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők választásán választható legyen. 2014. február közepéig minden választópolgár kézhez kapta névre szóló választási értesítőjét, melyben tájékoztatást kapott arról, hogy melyik szavazókörben szavazhat. Aki nem kapta meg a Nemzeti Választási Iroda által küldött értesítőt, az a Polgármesteri Hivatalban a választási irodában kaphat tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy hol tud választójogával élni. Azon a választópolgárok részére, akik az értesítő megküldését követően létesítettek új lakcímet Budapest XXI. kerület közigazgatási területén, a választási iroda folyamatosan postázza az újonnan létesített címre a választási értesítőt. Kérjük, hogy a választás napján mindenki vigye magával a szavazókörbe választási értesítőjét, valamint személyi igazolványát, illetve egyéb fényképes igazolványát (útlevél, kártya formájú vezetői engedély) és lakcímkártyáját. A régi puha, illetve keményfedeles „kiskönyv” formátumú személyi igazolvánnyal rendelkező (jellemzően idős korú) választópolgároknak, akinek lakcíme nem változott (tehát lakcímkártyával nem rendelkeznek) csak személyi igazolványukat kell magukkal vinni a szavazáshoz.
Felhívom a Tisztelt Választópolgárok figyelmét, hogy akik 2014. április 6-án lakóhelyüktől távol, de Magyarország határain belül tartózkodnak, átjelentkezéssel szavazhatnak, így a tartózkodási helyük szerinti település kijelölt szavazókörében – de a tényleges lakóhelyük szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján szereplő jelöltekre – adhatják le voksukat. Akik a választás napján külföldön tartózkodnak, azok a korábbi gyakorlatnak megfelelően a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételüket kérhetik a Helyi Választási Irodától. Az átjelentkezést 2014. április 4-én 16.00 óráig, a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt 2014. március 29-én 16.00 óráig lehet kérni a www.valasztas.hu oldalon, vagy személyesen a Helyi Választási Irodától. Ugyanígy a Helyi Választási Irodától igényelhetnek – a kérelem indokainak megjelölésével – mozgóurnát is azok, akik mozgásukban egészségi állapotuk, fogyatékosságuk miatt gátoltak. Az átjelentkezéssel szavazókat, a külképviseleten voksolókat, illetve a mozgóurnát igénylőket kérelmük elbírálásáról postai úton, határozattal értesíti a Helyi Választási Iroda.
Tájékoztatom a Tisztelt Választópolgárokat, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a 2014. április 6-i választáson előreláthatólag 19 egyéni választókerületi jelöltre szavazhatnak majd. Az OEVB által nyilvántartásba vett jelöltek:Tájékoztatom a választópolgárokat arról is, hogy Időközben a 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben jelöltet állított pártok képviselői tagokat delegáltak a 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságba, ezért a Bizottság jelenleg már 7 fővel működik. A Bizottság delegált tagja lett Balog Attila (Jobbik Magyarországért Mozgalom), dr. Zárai Eszter (Magyar Szocialista Párt, Együtt – A Korszakváltók Pártja, Demokratikus Koalíció, Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt), Arató István (Magyar Munkáspárt) és Csáki Erzsébet (Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja).
Budapest, 2014. március 17.
dr. Szeles Gábor
jegyző, OEVI vezető
A 62 Felett Civil Társaság feladatának tekinti az elesett idősek segítését. Ez nem anyagi segítséget jelent, hanem különböző baráti szolgáltatást, amely könnyebbé teszi mindennapjaikat. Ilyen segítség lehet az olyan apróbb ház körüli munkák elvégzése (pl. égőcsere, képfelrakás), amelyek nem igényelnek szakmunkát. De abban is segíteni tudunk, hogy elkísérjük az idős embert orvoshoz, elbeszélgetünk vele, esetleg felolvasunk neki.
Önkéntes segítőink várják a feladatokat: most azok bejelentéseit várjuk, akik tudnak olyan idős emberről, aki igénybe venné ezt az ingyenes szolgáltatást.
Kérjük, jelezzék – természetesen az érdekeltek beleegyezésével –, ha tudomásuk van segítségre szoruló idős emberekről.
Telefon: ÁMK 277-3860/113; 06-70/312-4032
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Noé László
62 Felett Civil Társaság
Dr. Pais István filozófiatörténész, nyugalmazott egyetemi docens lenyűgöző, színes előadása az ókori görög szellemi örökségről. Ebbe a csodálatos kincsesházba kalauzolja el a hallgatókat. Az antik hellénekről számos tanulmányt, továbbá több nagysikerű, a hazai viszonyok közt páratlan könyvet írt. (Pl. A görög filozófia, A filozófia története, Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák). Előadásával rendkívül színvonalasan és sokrétűen szórakoztat. Egyúttal rengeteg ismeretet nyújt hallgatóinak.
Időpont: 2014. március 21. 18 óra
Helyszín: Királyerdei Művelődési Ház (1213 Budapest, Szent István út 230.)
A belépés díjtalan!
A dokumentum a készülő Csepel Városrendezési és Építési Szabályzat (CSVÉSZ) elfogadásának eljárásrendjét érinti.
A szabályzat elfogadása előtt véleményezési lehetősége van a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete 28/2013. (X.3.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Önk. rendelet) szerint, a rendelet 1. § (2) bekezdésben partnerként megjelölt szervezeteknek, személyeknek.
A szabályzat tervezetéről az egyeztetésben résztvevő partner neve, elérhetősége, valamint az Önk. rendelet 1.§ (2) bekezdése szerinti minősége feltüntetésével küldheti meg véleményét 2014. április 14-ig.
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 45.§ (2) értelmében a gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.
Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban és ezt követően válik iskolaéretté. A (3) bek. értelmében a tankötelezettség a tanuló 16. életévéig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.
Az 50. (6) bek értelemében az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.
Az oroszországi Kalinyingrádban rendezett viadalon vettek részt a magyar szabadfogású birkózók legjobbjai. Az U23-as korosztályúak Kalinyingrád Nagydíján a csepeli Szmik Attila első, míg Gulyás Zsombor a második helyen végzett.
A rendező ország komoly sportági kultúrájának köszönhetően roppant erős mezőny gyűlt össze a versenyre: a 96 kg-os Szmik Attilának 17 vetélytársa akadt és közülük bizonyult a legjobbnak, míg a 74 kg-os Gulyás Zsombor 33 fős mezőnyből bizonyult a második legjobbnak. A Csepeli BC másik két versenyzője sem vallott szégyent, Lukács Norbert (66 kg) és Molnár József (60 kg) is tudott mérkőzést nyerni a bivalyerős mezőnyben.
Légrádi G.
Forrás és fotó: Csepeli BC, Gulyás Zsombor
Vasárnapra tizenhat megyére és a fővárosra adott ki figyelmeztetést a várható viharos szél miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megyére, valamint Budapestre vasárnapra is narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést adtak ki. Ezeken a területeken a legerősebb széllökések az óránkénti 90 kilométeres erősséget is meghaladhatják.
Emellett Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyére citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. A meteorológiai szolgálat közlése szerint vasárnap a délnyugati megyéket kivéve ismét sokfelé lehetnek viharos széllökések, akár hosszabb ideig, mint szombaton. Az Észak-Dunántúlon és a főváros térségében a szélsebesség helyenként elérheti az óránkénti 90-95 kilométeres erősséget is.
Az előrejelzés szerint vasárnap többnyire erősen felhős lesz az ég, délnyugaton viszont hosszabb időszakokra is kisüthet a nap. Több helyen valószínű eső, zápor. A legalacsonyabb hőmérséklet plusz 1 és plusz 6, a legmagasabb általában 11 és 16 Celsius-fok között várható.
Az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is - hangoztatta az Országgyűlés elnöke szombaton a megújult Kossuth téren, a március 15-i állami ünnepségsorozat kezdetén.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes zászlófelvonás előtt elmondott beszédében Kövér László kiemelte: az újjáépítés – miként a magyar állam esetében is – évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés. Mindez rövid idő alatt, rendkívüli alkotóerő kifejtésével valósult meg - tette hozzá.
„AZ ELMÚLT NÉGY ESZTENDŐBEN TÉTLENSÉGGEL NEM VESZTEGETTÜK A VÁLASZTÓK ÁLTAL NEKÜNK SZABOTT IDŐT."
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát, miként az országban, úgy a Kossuth téren is elvégezték.
Az elvégzett munkáról való vitának mindig helye van, ám egyvalami talán vitán felül áll: "az elmúlt négy esztendőben tétlenséggel nem vesztegettük a választók által nekünk szabott időt" - fogalmazott Kövér László, megjegyezve: az állam és az ország újjáépítéséről, valamint a Kossuth tér megújításáról a megfellebbezhetetlen értékítéletet a magyar polgárok többsége fogja hamarosan kimondani.
Az Országgyűlés elnöke - felidézve a Parlamenten és a téren elvégzett munkát - kitért arra, hogy az épület homlokzati köveinek kétharmadát kicserélték.
Elmondható tehát, hogy a mai magyarok gyakorlatilag újjáépítették az elődeik által épített Országházat, amely száz esztendő után ismét újkori pompájában ragyog - fűzte hozzá.
A politikus szólt arról, hogy "nekünk, mai magyaroknak adatott meg az is", hogy az Országház körül, a Kossuth téren megvalósíthassák azt a térszerkezetet, amelyet még az Országház tervezője, Steindl Imre álmodott, ám már nem valósíthatott meg. A Kossuth téren a jelenkor tiszteletben tartotta a magyar múltat a magyar jövő érdekében - mondta Kövér László.
A hagyománytisztelet és önbecsülés jegyében a mai magyarok, miként az országban, úgy a Kossuth téren sem hagyják a magyar múltat eltörölni: "a barbár kommunista szoborrombolások által megsemmisített történelmi szobrainkat újraalkotják, és azok ismét díszei lesznek e térnek" - hangoztatta a házelnök.
Elmondta, hogy az idén újranyitja kapuit az 1949-ben bezárt Országgyűlési Múzeum is, amely a magyar parlamentarizmusnak, valamint az Országháznak mint építészeti remekműnek a történetét egyaránt bemutatja.
Közölte: a több mint háromezer négyzetméteres látogatóközpont kialakításával világszínvonalú, hasznos teret és kényelmes körülményeket teremtettek az évente több mint félmillió látogatónak, akik felkeresik a Kossuth teret, illetve az Országházat. A mélygarázs megépítésével lehetővé válik a tér teljes tehermentesítése a gépjárműforgalomtól - jelezte, hozzátéve: az idén – az Országház és a Kossuth tér történetében először – megvalósul a teljes díszvilágítás, ami minden bizonnyal erősíteni fogja Budapest turisztikai vonzerejét is.
Az Országgyűlés elnöke közölte: összesen több mint ötezer magyar ember dolgozott a Kossuth téren, több mint kétszáz magyar gazdasági társaság vállalt szerepet a kivitelezésben, összesen több mint száz szakma képviseltette magát a munkálatokban. A házelnök köszönetet mondott a munkáért az abban részt vevő minden magyar munkavállalónak és vállalkozónak, a pénzügyi fedezetért minden magyar adófizetőnek, és köszönetét tolmácsolta a türelemért minden budapestinek.
Kövér László azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a megújult Kossuth tér köveit soha többé ne áztassa a magyarok vére, miként az 1956-ban történt; minden magyar ember – éljen bárhol a nagyvilágban – otthon érezze magát a Kossuth téren; a nagyvilágból érkező látogatók "legyenek itt mindig megbecsült vendégek".
"Az újjáépített Kossuth teret ma, 2014. március 15-én ezennel a magyar polgároknak átadom" - zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés elnöke.
Az ünnepségen - mások mellett - részt vett Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
(MTI - fidesz.hu)
Tisztelt Ünneplő Közösség! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Irinyi József által megfogalmazott márciusi 12 pont zárómondata mindössze ennyi: Unió. Akkori jelentését, célját ismerjük. Ma Alaptörvényünk így határozza meg a magyar nemzet újraegyesítését: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
Itt Csepelen, immár néhány éve hagyománnyá vált, hogy nemzeti ünnepeinken, kulturális fesztiváljainkon, közös összejöveteleinken együtt ünnepelünk határon túli és vidéki településeinken élő magyar testvéreinkkel, ezzel is jelezve, hogy egy a nemzet!
Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból külön tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem a székelyudvarhelyi Kováts fényképészműhely tulajdonosait: ifj. Kováts Árpádot, feleségét, Szidóniát és kedves családtagjaikat. A fényképész dinasztia archívumából épp tegnap nyitottuk meg a Csepel Galériában Az én népem című kiállítást, amely értő betekintést nyújt a Székelyföld mindennapjaiba.
És külön tisztelettel köszöntöm Mihály János történészt, aki szintén tegnap, nemcsak a székely jelképrendszer titkait osztotta meg velünk, de szülőfalujának, Lövétének nagyon ízletes kenyerét és szilvapálinkáját is.
Ma partiumi testvérvárosunkkal is együtt ünnepelünk, hiszen Nagyszalontán, a magyarok ünnepén, a Kossuth szobornál Borbély Lénárd alpolgármester úr, aki nem mellesleg nagyváradi születésű, mond beszédet. A rendezvényen fellép a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekarunk is. Innen is szeretettel köszöntjük Arany János szülőhelyének ünneplő magyarjait!
Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Barátaim!
Március idusa, immár 166 esztendeje, minden alkalommal a magyar nemzet erejére emlékeztet bennünket. Arra, hogy közös hittel és akarattal, közös célok megfogalmazásával és közös cselekvéssel bármire képesek vagyunk. Március 15.-e legfontosabb üzenete a jövőnek: bátorság és összefogás.
Az 1848-49-es forradalom is az önmagunkba vetett hittel kezdődött. Mi, magyarok hittünk abban, hogy egy független Magyarország megáll a saját lábán, és bizony ér annyit, mint akármely más európai nemzet.
Szabadságunk zálogát a szabadon választott országgyűlésben, a felelős minisztériumokban, a nemzeti őrseregben, a független katonaságban és nemzeti bank létrehozásában látták a márciusi ifjak.
A magyar nemzet azonban nemcsak a szabadságért küzdött akkoriban, hanem mindazokért a jogokért, amelyek Európa bármely más nemzetét és polgárait megillették. A 12 pont e kérdésben is világosan és egyértelműen fogalmaz: törvény előtti egyenlőséget, szabad sajtót akartak, a cenzúra és az úrbéri viszonyok megszüntetését követelték.
Tisztelt Ünneplők!
A magyarok tudták, hogy joguk van a szabadsághoz és az önbecsüléshez, és azt is tudták, hogy ez felelősséggel és munkával jár.
Tudták, hogy a magyar nemzet csak úgy maradhat meg, ha a magyar földet magyar emberek művelik.
Tudták, hogy annak a nemzetnek nincs jövője, amely feléli azt, amely hagyja eladósítani az államot és a családokat, ahelyett, hogy keményen, ésszel, szívvel és tisztességgel dolgozna.
Tudták, hogy a magyar nemzet akkor nem lesz kiszolgáltatott, ha azok is dolgoznak, akik addig kihúzták magukat a munka alól.
Tudták, hogy Magyarország akkor teljesíthet jobban, ha mindenki ereje szerint kiveszi a részét a közös terhekből. Ezért is követelték a 6. pontban a közös teherviselést.
Az államnak ma is óriási felelőssége van a közös terhek elosztásában. Egyrészről be kell vonni a közös teherviselésbe azokat a bankokat, multikat, közműcégeket, akik eddig csak olyan hasznot termeltek, amely kizárólag a magánzsebekbe vándorolt, s amelyet velünk, magyarokkal fizettettek meg. Másrészről olyan adórendszert és közműszolgáltatást kell biztosítani a polgárok számára, amely a jövedelmük arányában megfizethető, és lehetővé teszi az egyének, családok gyarapodását is. Ezért van az egykulcsos jövedelemadó, a kibővített családi adókedvezmény és a rezsicsökkentés.
Tisztelt Csepeliek, kedves Vendégeink!
Igen, az akkori magyarok pontosan tudták, hogy csak ilyen célokkal és eszközökkel lehet igazán szabad Magyarország.
És azt is tudták, hogy csak mi állhatunk ki saját magunkért, helyettük és értünk senki más nem fog cselekedni.
Tisztelet a bátraknak, akik kiálltak és fáradhatatlanul dolgoztak azért, amiben hittek! A forradalmi napokat ugyanis kemény és felelős munka, bátor törvényhozás és bátor, felelős kormányzás követte.
Tisztelet a bátraknak, akik saját kezükbe vették a nemzet sorsát, még ha magukra haragították azokat, akik addig a markukban tartották a magyarokat!
Tisztelet a bátraknak, akik békésen, fegyver, erőszak és gyűlölködés nélkül vívták ki Magyarország szabadságát és önbecsülését!
Az akkori tettek ereje annyira megrendíthetetlen, hogy nemcsak „a népek tavaszára” volt elég, de azóta is, minden évben az ő bátorságukból gyűjtünk erőt .
Ma is így teszünk. Ma is kitűztük az erő, a remény, a hűség színeit, ma is büszkén viseljük a nemzeti színű kokárdát, mert ma is a bátrak erejéből gyűjtünk erőt.
1848 óta azt is tudjuk nem azok az igazán erősek, akik hangosak és erőszakosak, hanem azok, akiknek a lelkében a hit, a tenni akarás és az önbecsülés él. 1848 a hitében és önbecsülésében erős magyar nemzet győzelme.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ünneplők!
Most, 2014-ben újra választás előtt állunk:
Magyarországnak újra el kell döntenie, hogy hagyja vagy nem hagyja újra elvenni hitét és önbecsülését. Magyarországnak újra el kell döntenie, hogy előre vagy hátra megy.
„Magyarország édes hazám,
Néked szült és nevelt anyám.
Négy esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!”
