A kissé borús idő sem szegte kedvüket a Mátyás Király Általános Iskola tanulóinak, szüleiknek, volt diákjainak és a meghívott vendégeknek a szombat délután rendezett kerti partin. A már hagyományos tanév végi mulatságon idén sem maradhatott el a főzőverseny. Az osztálycsapatok szülők segítségével délben hozzáfogtak az ínycsiklandó gulyások, paprikás krumpli, vaddisznó- és marhapörkölt készítésének.

Az eddigi évek sikereihez hasonlóan ismét jelesre vizsgáztak a programszervezők. A délutáni parti kezdete előtt peonza őrület hozta lázba a diákokat, akik egyenesen Raul és Alex mexikói bajnokoktól leshették el a pörgő-forgó „kütyücsoda” mesterfogásait. A sokszínű gyerekműsorok széles tárházát az iskolások vonultatták fel az udvaron összesereglett hatalmas közönségnek. Az egyéni akrobatikus táncbemutatót jazz- és néptánc kísérte, majd érkeztek népi hímzésű ruhájukban az üveges táncosok.

Az alsós ritmikus sportgimnasztikások kacsatáncoltak, a felsősök modern zenére táncoltak, de színes parókájukban fellépett az édesanyákból verbuválódott Mami Girls csapat is. Volt itt minden, mi egy igazi családi kerti partin szem szájnak ingere lehet. Vattacukor, popcorn, ugrálóvár, mászófal, kirakodó vásár, házi sütik, üdítők, italok, tombola, sminkkuckóban arcfestés a gyerekeknek.

Felhőtlen szórakozást ígért a partizóknak az év közben Orosz Laci bácsi által meghirdetett „M-Faktor” néven befutó tehetségkutató verseny döntője, melyet Zémann Kiss Mátyás kisdiák műsorvezetőket is meghazudtoló módon vezényelt le. Végleges eredményhirdetés tanévzárókor lesz a diákoknak.

A főzőcskézők dobogós helyét viszont – hűen a tavalyihoz – másodszor is a 2. z. nyerte el.

Estefelé a diákok, szülők és tanárok jókedvű hangulatban nosztalgia-slágereket énekeltek és együtt ropták a táncot zárásig.

Antal Zsuzsa

fotó: Bede Orsolya

Van, persze hogy van, ahol értelmetlen, sőt fájdalmas a kérdőjel.

Ilyen a múlt. Összetartozunk a múltunkkal. A történelmünkkel. Minden egyes napjával.

Örökre és eltéphetetlenül. Aztán e múlt, e história némely eseményét s alakját megpróbáljuk kitörölni önmagunkból. Az sem megy. Néhány eseményt és alakot gyűlölünk – az meg most, a jelenben szül újabb és újabb gyűlölséget. Nehéz tenni ellene, és egyre kevésbé látom, hogy lehetne egyáltalán. De felejtés, megtagadás, gyűlölet hasztalan: a múlt mi vagyunk. Mi játsszuk tovább.

„A harcot, amelyet őseink vivtak,

békévé oldja az emlékezés…”

Nem oldotta békévé. Ki tudja, talán nem is oldhatja soha. Olyan sebeket ejtettünk egymáson a múltban, amelyek nem begyógyíthatóak. S a megbocsátó belepusztulna a megbocsátásba. Ez nem keresztényi mondat, tudom. S félem is az Istent miatta. S azt is tudom, nincsen kibúvó az utolsó ítéletnél – hát csak azt fogom tudni dadogni, hogy az elkövetett rettenetes bűnöknek csak egyikéről esett szó mindig, csak az egyiknek járt ki a tisztelet s az emlékezés. A mások rettenetes bűneit mindig illett nagyvonalúan megbocsátani, s még inkább elfelejteni. Ez növesztette naggyá ismét a gyűlöletet.

A múltunkkal összetartozunk tehát, de múltunk emlékei s az emlékekből, családi legendáriumokból fakadó, jelenbe nyúló ítéletek s gyűlölségek mélyen megosztanak bennünket. Nem mi, most élők leszünk azok, akik ezen felülemelkednek. Sebaj. Egy illúzióval legfeljebb kevesebb. Aztán, persze, összetartozunk ővelük, akiket ezen a napon elszakítottak mitőlünk.

1920. június 4., 16.30. Nem elfelejthető pillanat. S ők – mi vagyunk.

Nincs kérdőjel, ha közéjük megyek. Oda, ahol elrongyosodott a csönd, dunyhát húz magára a csecsemősírás is, oda, a hegyek közé. Vagy Kassára, reménykedve, hogy Márai majd megvált bennünket. Vagy éppen a Délvidéken, Csáth rémlátomásai közé. Lám-lám, doktor úr, semmi az ópium iszonyata ahhoz képest, amit a történelem produkált fél kézzel arrafelé…

Összetartozom velük.

Összetartozás? „»Szeresd a magyart, de ne faragd le« – szóla, / »Erejét, formáját, durva kérgét róla: / Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják? / Nehezebb eltörni a faragatlan fát.«” Arany János üzen így a Toldi estéjében, s Hunnia mélysége, csodája világlik fel az üzenetből. A zsírral kevert korommal kent hajú hajdúk bizonysága és tanúságtétele, a nyakas reformáció halk, szótlan, mély ereje és elpusztíthatatlansága. Leborulok eléjük…

„S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,

Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!

Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,

Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?”

Íme, Janus Pannonius szelíd szavával szól Pannónia is. A mély zengésű orgonán búgó egyetemes katolicizmus s a szent, templomépítő, fenséges barokk – leborulok eléd… Mert összetartozom véletek is.

Összetartozunk mi sok mindennel, csak nem tudunk róla. Vagy nem merünk tudni róla. S mert nem merünk, s mert a múlt elválaszt, s mert mást és mást meséltek szüleink, hát idehaza, idehaza térben és időben, vagyis hát a maradék hazában és ebben a nyomorult, szánalmas jelenben inkább gyűlölködünk. Egyszerűbb is, látványosabb is talán, csak hát, ha így folytatjuk, belehalunk. Ezért inkább menekülök. Gyerekekhez, megjuhászodott önmagamhoz. Odaátra, Wass Albert tizenhárom almafája alá, Nyirő Uz Bencéjéhez, Tamási rengetegébe. Balassi szép szavához, Márai bölcsességéhez. Csáth Gézához, Kosztolányihoz. Ha kell, egészen az Adriáig. Otthon vagyok az Őrvidéken, s ismerem a testőr költő minden panaszát. Enyém Hunnia s Pannónia – s tudom a varázslatot:

„Ha új tatárhad, ha kufárhad

özönli el a tiszta tájat,

ha útaink megcsavarodnak,

mint giliszta, ha rátapodnak:

te mondd magadban, behunyt szemmel,

csak mondd a szókat, miktől egyszer

futó homokok, népek, házak

Magyarországgá összeálltak.”

Illyés is megvigasztal… De növekvő rettegéssel értem egyre mélyebben

az ifjú Babitsot:

„Gyülöllek: távol légy, alacsony tömeg! / ne rezzents nyelvet: hadd dalolok soha / nem hallott verseket ma, múzsák / papja, erős fiatal füleknek.”

Lám, nem is Babitsot: Horatiust. S már nem szállok szembe vele. Mivel otthon vagyok mindenütt, mindenütt a múltban, mindenütt a régi hazában, csak itt nem vagyok otthon, a „varázstalanított” világban és a tömegben, hát én igenis az arany középszert kívánom. Sajnálom. De élni akkor is gyönyörűség. E világ ellenében is…

Bayer Zsolt

Június 4-én, hétfőn módosul a Corvin út – Kossuth Lajos utca csomópontjának forgalomterelése. A Corvin út forgalma átkerül az elkészült félpályára és a Kossuth Lajos utca sávkiosztása is módosul.

Június 7-én, csütörtökön a Károli Gáspár utcában a forgalom a jelenleg épülő északi oldalra kerül át.

Június 9-én, szombaton 22.00 órától vasárnap 04.00 óráig szakaszos korlátozások és teljes útlezárások várhatók rendőri irányítás mellett a Corvin úti csomópontban.

Kérjük, fokozott figyelemmel közlekedjenek a jelzett útszakaszokon!

Munkavégzések:

Jelenleg is folyik a Weiss Manfréd út – Corvin út csomópontjában a vasúti átjárók, valamint az út és járda építése. A Károli Gáspár utca felé közlekedők még mindig találkozhatnak munkagépekkel ezen a héten.

Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

A Gróf Széchenyi Általános és Két Tannyelvű Iskolában szeptembertől sportosztály indul, ahová még lehet jelentkezni. Ahogy Jenei János testnevelő elmondta, olyan – jelenleg – 4. osztályos diákokat várnak, akik mind a sport, mind a tanulás terén komoly elhivatottságot éreznek magukban.

„Iskolánk sportosztálya, ahová maximum 24 tanuló jár majd, a Jedlik Ányos Gimnázium élsportolói osztályának előkészítője lesz. A már felvettek között vannak kézilabdások, labdarúgók, de vívó, úszó, triatlonista, öttusázó is gyarapítja az osztálylétszámot. A diákok órarendje alkalmazkodni fog szakági edzéseikhez, tanév közben is elmehetnek edzőtáborba – ezt anyagilag is támogatjuk –, s természetesen segítünk a tananyag pótlásában, a felzárkózásban. Ezenkívül lehetőség van emelt szinten angolt és németet tanulni, tehát a nyelvtanulás sem látja kárát, ha valaki a sportosztály tanulója lesz. S azt kell mondanom – ezt vizsgálatok is alátámasztják –, hogy a sporttagozatos osztályok tanulmányi átlaga jobb, mint a normál osztályoké” – mondta el Jenei János.

Érdeklődni személyesen június 15-éig az iskolában (Széchenyi u. 93.), vagy a 06-1/278-0942-es telefonszámon, illetve július 10-éig Jenei János testnevelőnél, a 06-70/334-6621-es mobilszámon lehet.

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA
2012. JÚNIUS 4.

*„… a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság…’” 
2010. évi XLV. törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről

2012. JÚNIUS 3.
PROGRAMOK A KOSSUTH TÉREN

Az Ország Háza az Emléknap alkalmából ismét megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. A nap során előzetes regisztráció nélkül, szabadon látogatható a magyar törvényhozás épülete.

10.00–21.00
„HAZATÉRTÜNK!”

Egész napos színes forgatag, határon túli kézműves kirakodóvásár, kóstoló a Kárpát-medence gasztronómiai kincseiből, táncház, bábszínház, kutyasimogató-sátor, irodalmi beszélgetések és zenés programok kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Közreműködik Szalóki Ági és zenekara, a Muzsikás együttes, 
a Parno Graszt roma folk zenekar és a Bab Társulat.

18.15
„Divat a Magyar!”
Válogatás a „Gombold Újra! Divat a Magyar” pályázat legjobb kollekcióiból.

19.00–20.30
Rúzsa Magdi

2012. JÚNIUS 4.

8.00
ZÁSZLÓFELVONÁS A KOSSUTH TÉREN

Magyarország nemzeti lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonása a Kossuth téren.
Közreműködik a Nemzeti Lovas Díszegység, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara és a Budapest Helyőrség.
Az eseményt a Magyar Televízió élőben közvetíti.

10.00
AZ EMLÉKNAP IFJÚSÁGI PROGRAMJÁNAK ÜNNEPI MEGNYITÓJA A MAGYARSÁG HÁZÁBAN

Az eseményen beszédet mond Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A rendezvényen, amelyet rendhagyó történelemóra követ, külhoni és magyarországi fiatalok vesznek részt.

16.30
HARANGOZÁS HATÁRAINKON INNEN ÉS TÚL

A trianoni békediktátum aláírásának időpontjában magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken egyszerre kondulnak meg az emlékezés harangjai. A harangzúgást követően az összetartozás almafáinak elültetése Szarvason, „Kárpát-haza” közepén, valamint külhonban Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen és Őriszigeten.

16.30
MEGEMLÉKEZÉS ÉS DÍSZELŐADÁS SZARVASON

Június 4-én harangozással, a közös gyökereinket szimbolizáló almafa-ültetéssel és koszorúzással emlékezünk Szarvason, a Történelmi Országközép Emlékműnél.  
Az érdeklődők 19 órától az "1918 Őszirózsák – Zuhanó repülés" című darabot tekinthetik meg a Szarvasi Vízi Színházban, a Magyar Kanizsai Udvari Színház előadásában.

19.00
DÍSZELŐADÁS A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZBAN

A zártkörű díszelőadáson Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye c. darabját mutatják be.
A színházszerető nagyközönség számára a darab októbertől tekinthető meg.

forrás: 

http://nemzetiosszetartozas.kormany.hu/

Szép számmal gyűltek össze június 2-án reggel a Radnóti Művelődési Ház előtt azok a vállalkozó kedvű csepeliek, akik számára fontos kerületünk tisztasága és tenni is szeretnének ezért. A TeSzedd! országos akció keretében lebonyolított eseményen a Kék, az Eötvös József, a Mátyás Király, a Kölcsey Ferenc és a Móra Ferenc Általános Iskola tanulói és pedagógusai mellett a Fidesz és a Jobbik képviselői is beszálltak a szemétszedésbe.

Seres Enikő tanuló szerint: „Egyedül lehetetlen feladatnak tűnik szemetet szedni és úgy nehezebb is rászánni magamat. Azért tetszik ez az akció, mert amellett, hogy tisztábbá teszem az otthonomat, a hangulat is jó. Szól a zene, mindenki jókedvű és fokozatosan egyre szebb lesz Csillagtelep.”

Az Erdei Óvodák teljes nevelőtestülete az ügy mögé állt: a lelkes óvó nénik a Duna-partot választották a hulladékgyűjtés színhelyéül. A Kis-Duna part különösen közel áll a szívükhöz, hiszen gyakran sétálnak erre az óvodásokkal, akik szóvá is teszik: miért van itt ennyi szemét?

Csillagtelep megtisztításában a Csevak Zrt. munkatársai nyújtottak segítséget az önkénteseknek, minden csapat a vagyonkezelő egy munkatársával közösen dolgozott a szebb környezetért. A munkaeszközökről és a ruházatról – pólóról, sapkáról, kesztyűről – a rendezők gondoskodtak.

A hulladékgyűjtés eredményességét a zsákokkal megpakolt teherautó is mutatta: a résztvevők ennyi szeméttől szabadították meg Csillagtelep utcáit.

Ábel Attila alpolgármester elmondta: a hasonló akciók legnagyobb haszna, hogy felhívják a figyelmet a környezet tisztántartásának fontosságára és arra, hogy ezért mindenki tehet valamit.

A nagy sikerű országos akciót másodszorra rendezték meg, idén több mint százezren regisztráltak a TeSzedd! hivatalos honlapján.

Angel Marianna - Csepel.hu

fotó: Kitzinger Adrienn és Zarándi Bence

Elérkezett a nagy nap: a csepeli Varga Norman június 2-án elstartolt a XXI. kerületből, hogy 50 nap alatt 50 maratoni távot lefutva megérkezzen a XXX. nyári olimpiai játékok színhelyére, Londonba.

A Csepel Plaza parkolójában sokan gyűltek össze, hogy köszöntsék a nem kis feladatra vállalkozó sportembert, köztük volt Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint 300 iskolás, akik Normant, - futásának első szakaszán- kísérték el a Szent Imre térig. Az esemény bevezetőjén a „Mozdulj!” Közhasznú Egyesület és a CSEFUSZ képviselői is méltatták a nagy feladatára készülő sportolót és eddigi tevékenységét, majd Nagy Ilona, látássérült költőnő szavalta el szívhez szóló verseit, azt követően pedig - jelképesen- fellobbant az olimpiai lángja, és a jelenlévők közösen énekelték el a magyar Himnuszt, miközben 30 galambot is a levegőbe engedtek. 

A ceremónia után Németh Szilárd egy startpisztollyal elindította a futókat a Szent Imre tér, majd az ’56-osok tere felé, ahol ünnepélyes keretek között „egész Budapest” útjára bocsátotta a „csepeli Forrest Gumpot”.  
Varga Norman, a Nemzeti Ifjúságvédő és Tehetségkutató Egyesület elnöke tehát megkezdte több mint 2000 kilométeres útját, amely Magyarországról indulva érinti Ausztriát, Németországot, Franciaországot, Luxemburgot, Belgiumot, Hollandiát és végcélja Nagy-Britannia fővárosa, London.

A csepeli önkormányzat támogatását is élvező sportembert útja során elkíséri egy komplett stáb is, akik dokumentumfilmet készítenek, valamint egyéb művészettörténelmi és kulturális témájú riportok is megörökítésre kerülnek az 50 nap alatt. 

Aki kíváncsi rá, merre tart éppen Varga Norman, vagy a kampányról szeretne többet megtudni, látogasson el a http://www.europafutas.hu oldalra, vagy kövesse Normant a Facebookon a 50 Days 50 Marathons oldalon itt.

Légrádi Gábor

fotó: Kitzinger Adrienn

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében tisztelettel meghívom Önöket a Tamariska-dombon tartandó ünnepségre, melynek időpontja 2012. június 7. 9.00 óra.

Beszédet mond Dr. Fazekas Sándor, Magyarország vidékfejlesztési minisztere.

Minden érdeklődőt szeretettel várok!

Németh Szilárd

Csepel polgármestere

Közös nyilatkozatot fogadott el pénteken Bukarestben az a 15 uniós tagország, amely a kohéziós, azaz felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt az Európai Unió következő hét éves költségvetési időszakában.

A kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.

A bukaresti tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte Magyarországot.

Mint Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség június 2-i hatállyal kinevezett külügyi és külgazdasági államtitkára az MTI-nek kifejtette: Magyarországnak is alapvető érdeke, hogy a felzárkóztatásra fordítható uniós támogatás ne csökkenjen a 2014-2020-as költségvetési időszakban.

"Semmifajta olyan növekedésösztönző politikához nem járulnánk hozzá, amely államadósságokat növel. De a kohéziós politika úgy teremt gazdasági növekedést, hogy nem növeli az államadósságot, ezért a kohéziós politika mellett elkötelezettek vagyunk. Akik itt voltak, a "kohézió barátai" azt szeretnék, hogy a kohéziós politika az unió következő költségvetésében fontos szerepet játsszon. Az uniós források felhasználásának hatékonyságán javítani kell, de ez nem jelentheti a kohéziós források csökkentését" - összegezte Szijjártó Péter.

Az aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van.

***

Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014-2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket. Ez ellen próbálnak egységesen fellépni "a kohézió barátai".

A konferenciát követően Orbán Viktor hivatalában kereste fel Traian Basescut. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára azt közölte az MTI-vel: a magyar miniszterelnök gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez,  mert így arra  az unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28-29-i Európai Tanács előtt került sor. "A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül" - mondta a miniszterelnök.

Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban.

Az MTI kérdésére, hogy kétoldalú témák is felmerültek-e a Basescu-Orbán találkozón, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, a Miniszterelnökség június 2-i hatállyal kinevezett külügyi és külgazdasági államtitkára azt válaszolta: "természetesen, az aktuális kérdéseket is megvitatták, azt már egy négyszemközti találkozón".

Mircea Dusa, a román kormány parlamenti kapcsolatokkal megbízott minisztere a konferencia előtt egy héttel úgy vélekedett, a kohéziós csúcsértekezlet jó alkalom lesz arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök tisztázza egymással a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket. Bár a magyar fél már akkor közölte, hogy kétoldalú találkozó nem szerepel napirenden, a román sajtó Orbán Viktor és Victor Ponta kétoldalú találkozójának "elmaradását" a magyar fél elutasításaként értelmezte.

Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta, semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a magyar kormányfőhöz arra vonatkozóan, hogy folytasson kétoldalú tárgyalást a román miniszterelnökkel, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra.

"Most itt, az elbúcsúzásnál egy rövid kézfogás erejéig váltottak is egy pár szót: Orbán Viktor biztosította Victor Pontát, hogy bármikor, amikor akar vele találkozni, ő készen áll erre. Nem jött ilyen megkeresés, ezért nem is volt ilyen találkozó, viszont a részünkről bármikor lehet" - mondta.

A konferencia végén a bukaresti újságírók a román miniszterelnöknél is rákérdeztek az általuk feltételezett "magyar elutasításra", de Victor Ponta is azt mondta: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra.

(Fotó:MTI - Baranyi Ildikó)

Tavaly márciusban az akkor 23 éves Varga Mihály, pitvarosi illetőségű lakos bement a magyarbánhegyesi kocsmába. Vele volt egy barátja is – már ha ezeknél a véglényeknél helyénvaló az ilyen fogalmak használata. Ittak. A kocsmáros, B. Lajos egy időre hátrament a raktárba. Ekkor Varga Mihály bement a pult mögé, eltett egy doboz cigarettát, és megpróbálta kinyitni a pénztárgépet. A visszatérő B. Lajos meglátta, és szóvá tette mindezt. Varga Mihály ekkor megütötte B. Lajost. A kocsmáros kimenekült az utcára, ahol Varga Mihály utolérte. Egy biliárddákóval agyonverte a földön fekvő embert, akinek többször a fejébe is belerúgott. Majd magához vett négy doboz cigarettát, és távozott.
A Gyulai Törvényszék első fokon nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Varga Mihályt. Tegnap volt a másodfokú ítélethirdetés. Ezen a Szegedi Ítélőtábla Mezőlaki Erik vezette tanácsa életfogytiglan helyett tíz évet szabott ki Varga Mihályra, fegyház helyett azt is börtönben. A minősítést halált okozó testi sértésre változtatták. Az indoklás nagyjából ez volt: a férfi nem akart ölni, csak így sikerült. A bírónak ezen kívül még egy ténykedése volt a tárgyaláson: a meggyilkolt férfi özvegyét rendreutasította, majd kizavarta a tárgyalóteremből, mert az hangosan zokogott.

Ennyi a történet.

És akkor jöjjenek a levonható tanulságok és a kérdések.

Mindenekelőtt azt a kérdést tegyük fel, vajon tényleg el kell-e tűrnie a társadalomnak, és egyáltalán eltűrhető-e, hogy a bírók azt csináljanak, amit akarnak? És most senki ne jöjjön a jogállammal meg a bírói függetlenséggel, mert nem ezekről van szó. A bírói függetlenséget senki sem akarja kétségbe vonni. Az a kérdés, hogy nyilvánvaló alkalmatlanság és a társadalomra veszélyesség esetén miért maradhat bíró a bíró. Az a bíró, aki például tényleges életfogytiglanra ítélte a móri gyilkosságokért Kaiser Edét, aki ott sem volt, vajon miért bíró még? Alkalmatlan és hülye. Ki kell rúgni.

Az a bíró, aki Cozma gyilkosait és Cozma társainak majdnem gyilkosait szintúgy megmentette az életfogytiglantól, sőt egészen nevetséges ítéletet szabott ki, azzal a vérlázító indoklással, hogy a cigányok nem ölni mentek oda, nos, az miért bíró még? Mert ugyan miért is ment oda az a több mint húsz, kigyúrt, kivarrt rohadt kansakál? Babzsákot hajigálni, mi? Száz tanú mondja el, hogy belépésük pillanatától belekötöttek mindenkibe, verekedtek, és az ezektől a véglényektől elvárható módon elviselhetetlenül viselkedtek. Aztán öltek. És öltek volna még… És akkor jön egy taláros „igazságszolgáltató”, és gyakorlatilag rászabadítja őket ismét a társadalomra. A liberális értelmiség meg tapsikol, és arról gagyog, hogy nem számít a társadalom igazságérzete és elvárása. Igen, nekik nem. Nekik ugyanis nem is létező fogalom a társadalom. Ők a legszélsőségesebb individualizmusban hisznek, és a közösség vagy társadalom szó hallatán a revolverükhöz kapnak. Ezen kívül meg vannak róla győződve, hogy ha cigány áll a bíróság előtt, az eleve különleges bánásmódot és eleve enyhébb ítéletet érdemel.

A társadalom meg másképpen gondolja.

Nincs ez másképpen most sem.

Jól jegyezzük meg a Szegedi Ítélőtábla bírájának, Mezőlaki Eriknek a nevét. Ő is egy rohadt gyilkost szabadított rá a társadalomra másodfokon. Tíz évet szabott ki egy emberéletért. Ha ez a Varga Mihály majd jól viselkedik, öt-hat év múlva kint lesz. És ha újra bántani fog valakit, ha ne adj Isten, újra meg fog ölni valakit, akkor Mezőlaki Erik bírót majd oda kell ültetni mellé a vádlottak padjára, mint bűnsegédet. Ugyanez vonatkozik a Sztojkáékat ránk szabadító másik talárosra.

És még valami, csak az igazságérzet és annak meggyalázása végett: Stadler József akasztói vállalkozó annak idején kilenc évet kapott adócsalásért. Zuschlag János emlékeim szerint 70 milliót sikkasztott, abból ötvenet megtérített, hat évet kapott. Egy embert agyonverő véglény tízet kap. Elsőre amúgy életfogytiglant. Ez azért csak felvet két kérdést a végére: tényleg olyan világban élünk, amelyben ennyivel többet ér a pénz, mint az emberélet? S ha a bíróságok és bírók munkájában ekkora a „szórás”, akkor minek tartjuk őket?

Elég volt ebből is. De most már tényleg.

Bayer Zsolt