Csepelen, a Teller Ede úton rendezték meg 40. alkalommal a K&aac ...
Borbély Lénárd már nem tagja a Fidesznek. A jobbolda ...
A beoltottak száma 6 375 808 fő, közülük 6 125 0 ...
A koronavírus-járvány ötödik hullámá ...
A közútkezelő tájékoztatás szerint a Jedli ...
A Csepp-Csepel Néptáncegyüttes idén is megre ...
A Csepel-sziget homokos talaja alkalmas szőlőtermesztésre. ...
Április 20-23-a között rendezték meg a VII. ZeneVar&aa ...
A beruházótól független, előre nem látható műszaki és hatósági okok miatt módosul a Csepeli Gerincút és a Rákoskeresztúri buszkorridor kivitelezésének véghatárideje. A két fontos közlekedési beruházás tervezett előrehaladását többek között egy szerződéskötés utáni hatósági előírás, a hiányos közműadatbázis, illetve a várttól eltérő talajszerkezet lassítja. A BKK mindent megtesz a beruházások késedelmének lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében.
A Csepeli Gerincút projekt esetében az illetékes Közlekedési Felügyelőség Útügyi Osztálya az iparvágány szintbeni kereszteződésénél lévő vasúti átjárók biztosítási módjára vonatkozó engedélyét 2011 decemberében módosította, amelynek értelmében a Csepeli Gerincút – Corvin út – Weiss Manfréd út – Petróleum utca csomópontban közúti forgalomirányító berendezés befolyásolásával működő vasúti jelzőőrrel történő biztosítást írt elő. A módosítás nyomán az eredeti vasúti forgalomirányító berendezéstől eltérően közúti forgalomirányító berendezéssel szabályozott vasúti átjárók kialakítását kell megvalósítani. Az így előállt műszaki tartalomváltozás következtében előre nem látható munkálatok elvégzése vált szükségessé, a kivitelezővel kötött szerződést módosítani kellett, amihez viszont közbeszerzési eljárást kellett kiírni a műszaki tartalom megvalósítása miatt. A korábban megkötött szerződésben rögzített 2012. július 31-ei határidőt így 2012. október 31-ére kell módosítani.
A Rákoskeresztúri buszkorridor II. szakaszának építése közben a Sörgyár mellett építendő új buszút előkészítési munkái során – a kivitelező olyan közműveket talált, amelyek nem szerepeltek a közműszolgáltatók adatbázisában és a közműtérképeken. E közművek kiváltása alapvető feltétele a buszút létesítésének. Ugyancsak gondot okozott, hogy a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges szikkasztó kutak kialakítása során a kivitelező olyan mészkőréteget talált, amely a kutak kialakítására alkalmatlan. Az illetékes hatóság döntésétől függően az eredeti tervek módosítására lesz szükség, amely alapján vízjogi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A várható csúszásokra való tekintettel a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatása után, legkorábban 2013. március 15-én lehet folytatni a munkákat. Emiatt a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának tervezett dátuma, így a projekt befejezésének tervezett időpontja 2013. június 5-ére módosul.
A beruházások előre nem látható okból történt késedelmének lehető legrövidebbre csökkentésén kollégáink dolgoznak, a késés miatt minden érintett megértését kérjük.
Budapest, 2012. június 14.
Budapesti Közlekedési Központ
Cinikus provokátorok akarják a ma 18 órára meghirdetett Nyirő József irodalmi estet alantas politikai haszonszerzés céljára felhasználni. Ők azok, akik a politikai dzsungelben, a népszerűségvesztés elleni harcban már odáig süllyedtek, hogy írók-költők vagy zeneszerzők műveit akarják eltüntetni a magyar kultúrából.
Ezért arra kérjük a szélsőbaloldal cenzúrát követelő tüntetőit, hogy előbb ismerjék meg a székely-magyar író műveit, mielőtt politikai indulatból, alaptalan, a valóságnak nem megfelelő állításokat fogalmaznak meg. Érthetetlen ugyanis az a vehemencia, ahogyan egy magát demokratikusnak tartó párt a kultúra cenzúráját követeli. Teszi ezt úgy, hogy Nyirő József egyetlen könyvét sem olvasta.
Tudomásunkra jutott, hogy a cenzúrát és könyvégetést követelők tüntetésének hírén felháborodva többen is ellentüntetésre készülnek. Őket is arra kérjük, ne üljenek fel a provokációnak! Inkább jöjjenek el ma este a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házba, és hallgassanak meg egy érdekes és értékes irodalmi előadást. Azt javasoljuk, ne fosszák meg magukat ettől a szellemi élménytől.
Szeretnénk egyben arra is felhívni a tisztelt érdeklődők figyelmét, hogy a csepeli önkormányzat „Nyirő József Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi versenyt” rendez, az író életművének és Erdély kultúrájának minél mélyebb és szélesebb megismerése érdekében. A Nemzeti Alaptantervben Nyirő József epikája és Radnóti Miklós lírája együtt szerepel a középiskolások számára előírt kötelező irodalomban.
Önkormányzatunk ezért, már az idén érettségiző csepeli diákok számára Nyirő József: Uz Bence című regényét és Radnóti Miklós verseskötetét ajándékozza.
A döntés tudatos: nem Nyirő vagy Radnóti, hanem Nyirő és Radnóti.
Irodalmunk mindkét neves alakja sorsdöntő és tragikus történelmi időszakban élt és alkotott. Nyirő József, a két világháború közti erdélyi magyar irodalom termékeny képviselőjeként, műveiben a székelység lelki alkatát és életét mutatja be mély együttérzéssel. Radnóti Miklós, a magyar líra kiemelkedő képviselője, már a közelgő erőszakos halál árnyékában írta a magyar irodalom egyik legszebb remekművét, a „Nem tudhatom…” című versét. A hazához, a magyar nemzethez való kötődésről kevesen írtak ilyen gyönyörű költeményt.
Ma bármelyik magyar könyvesboltba vagy könyvtárba is tér be az olvasó, Nyirő József, Radnóti Miklós, Wass Albert, József Attila, Esterházy Péter vagy éppen Petri György műveit egyaránt megtalálhatja. A magyar kulturális sokszínűség megfér egymás mellett, csak a kulturálatlanság és a vad gyűlölet képes éket verni emberek és értékek közé.
Budapest, 2012. június 15.
Németh Szilárd
Csepel polgármestere
Ízelítő a tartalomból:
- Jó hírrel látogatott Csepelre Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A Tamariska-dombon tartott sajtótájékoztatón bejelentette, már készül az a rendelet, ami országos védettségű természeti területté teszi a csepeliek dombját. Részletek az újságban.
- Szennyvízcsatornát építenek Hároson és a Királyerdőben. Fontos tudnivalók az ingatlanok felmérésről, a helyszínekről, a telkeken belüli munkákról- Mi az oka, hogy bezárt a CSISE? Cikkünkből kiderül.
- Vége a tanévnek. Összeállításunkból megtudhatja, milyen lehetőségek közül választanak a megkérdezett a szülők.
1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, Magyarország miniszterelnökét - mártírtársaival együtt - a hírhedt Kisfogház udvarán. Hajnali 5 óra 9 perckor elsőnek Nagy Imrén hajtották végre az ítéletet. Holttestét a többiekével együtt a börtön udvarán temették el. Két és fél évvel később, 1961 februárjában titokban hantolták ki az éj leple alatt a földi maradványokat, és átvitték a rákoskeresztúri Új köztemető főbejáratától legtávolabb eső, 301-es parcellájába, arccal a föld felé. A temetői nyilvántartásba hamis neveket jegyeztek be.
1989. június 16-án Nagy Imrét és társait ünnepélyes keretek között újratemették Budapesten, több százezer fő részvételével.
A mártír miniszterelnök halálának 54. évfordulójára emlékeztek meg a Nagy Imre ÁMK előtt, az iskola falán elhelyezett emléktáblánál. A Himnusz után rövid megemlékezés következett, majd Ábel Attila, Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek helyezték el az önkormányzat koszorúját az emléktáblánál. Őket a Fidesz-KDNP, és az MSZP csepeli szervezetének képviselői, a Nagy Imre Társaság kerületi csoportjának tagjai, az 1956-os Magyar Nemzetőrség és a Nagy Imre ÁMK képviselői követték. A megemlékezés a Szózat eléneklésével ért véget.
K. Tamást és Deme Gábort életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék csütörtökön a három és fél éve történt kettős gyilkosság ügyében. K. Tamás legkorábban 40, Deme Gábor pedig 32 év múlva szabadulhat feltételesen. Az elítélteknek fegyházban kell letölteniük büntetésüket.
Nem a megszokott teremben, hanem a Fővárosi Törvényszék nagytanácstermében tartották meg az utolsó tárgyalást, mert nagy volt az érdeklődés, s a helyiségbe így is alig lehetett beférni. Az utolsó szó jogán először K. Tamás beszélt, aki egy órán át sorolta, hogy szerinte miért megalapozatlan a vád ellene. Szerinte mindaz, amit vele kapcsolatban felhoztak, csupán „mese”, és semmi nem bizonyítja, hogy ő követte el a gyilkosságot. „Egy áratlan ember áll a bíróság előtt” – közölte patetikusan, de ettől senki nem érzékenyült el. Aztán Deme Gábor következett az utolsó szó jogán, aki főként az érzelmekre próbált hatni. Vehemensen bizonygatta, hogy semmi bizonyíték vagy jel sincsen az emberölésben betöltött szerepére, amivel megvádolták. Újra előhozakodott azzal, hogy a gyilkosság perceiről készült hangfelvételt szerinte megmanipulálták, bizonyos részek hiányoznak belőle. Sőt, szerinte van benne egy olyan mondat, amelyet nem is ő mondott, noha a hang hasonlít az övére. Beszédének végén K. Tamáshoz hasonlóan, ártatlan képet mutatva közölte: „Most azért állok itt, mert nem haltam meg. Bárcsak én haltam volna meg!” Ehhez az utolsó megjegyzéséhez csak annyit érdemes hozzáfűzni, hogy korábban ennek éppen az ellenkezőjét hangoztatta, vagyis azt, hogy „szerencséjére életben maradt, s ennek örül a legjobban”.
„Hidegvérű kivégzés történt”
Ezt követően a bíróság szünetet rendelt el és tanácskozásra visszavonult.
Izzott a levegő, amikor nem sokkal 13 óra előtt újra megtelt a nagytanácsterem az ítélethirdetésre. Deme Gábor elsápadt, K. Tamás szinte lecsúszott a vádlottak padjáról meglepetésében, amikor Németh Nándor bíró kihirdette az ítéletet. Takács József intézményvezető felesége, aki a férjét gyászolja, elsírta magát. A másik áldozat, Papp László tanár rokonai szintén könnyekben törtek ki.
A harmadrendű vádlott K. Ildikó két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott a pénzügyi visszaélések miatt. A bíró kötelezte Demét és K. Ildikót, hogy fele-fele arányban térítsék meg a vagyon elleni bűncselekmény miatt általuk okozott mintegy hat és félmillió forint kárt. Ezen túl mind a három elítélt köteles kifizetni a több millió forintot elérő perköltségeket.
Németh Nándor bíró ezután bő három órán át részletesen megindokolta az ítéletet. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kriminalisztika történetében páratlan módon egy diktafon rögzítette a gyilkosság perceit, amely nagyban hozzájárult a vádlottak lebukásához. A hangfelvétel, és az a momentum, hogy K. Tamás véletlenül meglőtte a kezét, felborította Deméék tervét az előre kigondolt gyilkosság tökéletesnek hitt elkövetésében. A bíró nem hagyott kétséget afelől, hogy a törvényszék szerint előre eltervelten hajtották végre a brutális emberölést. Ennek minősített esete az aljasság, amely szintén megállja a helyét. Aljas indoknak számít a bosszúállás, valamint az, hogy a vádlottak nem kímélték Papp László életét sem, aki az intézményvezetőt kísérte el a megbeszélésre. „Ami történt, hidegvérű kivégzés volt” – mondta a bíró. A hangfelvétel, és minden más bizonyíték arra utal, hogy a gyilkosságokat K. Tamás és Deme Gábor követte el, a helyszínen semmiféle „csuklyás” személy nem volt. A tényleges gyilkos K. Tamás, tette hozzá a bíró, majd feltette a kérdést: vajon milyen motivációja lehetett? „Semmilyen!” – adta meg a választ Németh Nándor, s ezt azzal egészítette ki, hogy a motiváció maga Deme volt.
A hallgatók beszóltak K. Tamásnak
A „rettenetesen” félő Deme nem azért aggódott a helyszínen, hogy esetleg őt is lelövik, hanem azért, mert K. véletlenül meglőtte magát, s ez kizökkentette nyugalmából. A kézlövést ugyanis nem kalkulálták be előre, s hirtelen változtatniuk kellett a terven, el kellett tüntetniük minden nyomot. „Már önmagában az a cselekvéssor, amelyet Deme a helyszínen végbevitt, kizárja, hogy csupán bűnpártoló lett volna” – magyarázta a bíró. Demét végül bűnsegédként ítélték el, amiről ezt mondta a bíró: „Ez a maximum, amit meg lehetett állapítani, és a minimum, amit meg kellett állapítani”. Az emberölésre egyedül Demének volt indoka, s ő vehette rá K. Tamást a gyilkosságra. A felbujtásra azonban nincsen konkrét bizonyíték. A bíró ezért K. Tamásnak címezve közölte: „Saját érdekében jó lenne, ha tényszerű, kétségeket kizáró bizonyítékokkal állna elő”.
Az ítélet ellen mind a három vádlott és védője fellebbezett, ezért az nem jogerős.
Már befejezték a tárgyalást, amikor a korábbi perek során olykor nevetgélő K. Tamásnak odaszóltak a hallgatóság soraiból: „Most röhögj, te k.cs.g!” Mások Demének is hasonló tartalmú hangos megjegyzést tettek. Az elítéltek az őket vezető őrök mögé bújva morogtak: K. Tamás egykedvűnek látszott, Deme pedig lesújtottnak attól, hogy a következő minimum 32 évet fegyházban kell letöltenie. Az újságíróknak máskor mindig szolgálatkész Ruttner György ügyvéd gyorsan elinalt a tárgyalóteremből, senkinek nem nyilatkozott.
A hallgatóság, az áldozatok hozzátartozói megkönnyebbülten fogadták az ítéletet. Igazság született jogi értelemben, noha ami megtörtént, soha el nem múló fájdalom.
Csarnai Attila
fotó: Halászi Vilmos
A 2013 második felétől bevezetett dugódíj külső zónahatára a Hungária körgyűrű lesz, és vizsgálják egy belső zóna kialakításának a lehetőségét is – jelentette be Tarlós István főpolgármester, miután a kérdésről kerületi polgármesterekkel egyeztetett. Ismét emlékeztetett arra, hogy a dugódíjat „Demszky Gábor visszavonhatatlanul bevállalta”, az ugyanis a 4-es metró 180 milliárd forintos uniós támogatásának a feltétele volt.
Hozzátette: most sem a város ragaszkodik a dugódíjhoz, más javaslatokat is tett, amiből a BKV finanszírozható, a városvezetésnek mindegy, ám dugódíj Demszkyék miatt mindenképpen lesz.
Tarlós István kitért rá, hogy a meghívott kerületi polgármesterek között volt, aki az Országgyűlés önkormányzati bizottságának az elnöke, közlekedési szakértő vagy a Budapesti Önkormányzati Szövetség (BÖSZ) elnöke. „Tény, hogy nem azt a polgármestert hívtam meg, aki szociális munkás alapfoglalkozású és egész Budapest területére javasolta a dugódíjat, de miért is tettem volna” – jegyezte meg a főpolgármester. A tárgyaló felekkel többek között abban állapodtak meg, a dugódíj zónahatára biztosan nem a városhatár lesz, hiszen ezzel lényegében adót vetnének ki mindazokra, akik csak „beteszik Budapestre a lábukat”, márpedig ez szakmailag és politikailag is kezelhetetlen – hangsúlyozta Tarlós. A főpolgármester közölte, a főváros nem zárkózik el attól, hogy a Hungária-gyűrűn belül legyen egy belvárosi, belső mag, de ennek részleteiről még tárgyalnak.
Kérdésre válaszolva Tarlós elmondta: Budán vélhetően a Margit körút vonala lesz a zónahatár. Ugyancsak kérdésre válaszolva, személyes véleményeként hozzátette: ő maga egy viszonylag magasabb, 4-500 forintos behajtási díjat tartana jónak azzal, hogy a zónán belül élőknek nem kellene fizetniük. „Nehezen lenne megérvelhető, miért kérünk pénzt attól, aki hazamegy” – tette hozzá. Tarlós István úgy vélte, nem is a dugódíj összegéről, hanem arról lesz a legnehezebb megegyezni, hogy ki kapjon kedvezményt. A főpolgármester kitért arra is, hogy a behajtási díj szabályozása a főváros joga és kötelezettsége, ahhoz a kerületek szavazata nem szükséges, ennek ellenére továbbra is egyeztetnek az illetékes parlamenti bizottság, illetve a BÖSZ elnökével.
Tarlós István annak a meggyőződésének adott hangot, hogy optimálisabb volna később, 2014-től vagy 2015-től bevezetni a dugódíjat, miután kellő számú P+R parkoló épült (ami az elmúlt húsz évben elmaradt), de erre már nincs lehetőség. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója ezzel kapcsolatban közölte, bevásárlóközpontokkal is tárgyalnak, hogy a parkolóhelyeik egy részét P+R várakozóhelyként lehessen használni (Kőbánya-Kispesten várhatóan 350 ilyen férőhelyről fognak tudni megállapodni az ottani bevásárlóközponttal).
Jövő szerdai ülésén tárgyalhatja a Fővárosi Közgyűlés a taxisrendeletetet. A főváros több kérdésben is engedett a taxisoknak, követelésükre bevezetik a fix tarifát – ahogy a taixsok kérik: 300 forintos alapdíjjal, 240 forintos kilométerdíjjal és 80 forintos percenkénti várakozási díjjal -, valamint nem zárkóznak el attól sem, hogy a korábban felmerült fekete-sárga helyett kék-szürke legyen a bérkocsik egységes színe – mondta Tarlós István. Jelezte, hogy hat hónapja tárgyalnak a taxisszervezetekkel, a sajtótájékoztató előtt is velük egyeztettek. A fix díjjal kapcsolatban a főpolgármester úgy fogalmazott: az kifejezetten a taxisok kérése, követelése volt, ellenkező esetben taxisblokádot helyeztek kilátásba. „A tarifaemelést ezért ne Tarlósnak köszönjék, hanem nekik” – hangsúlyozta a főpolgármester. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem ugyanaz a helyzet, mint húsz évvel ezelőtt, egy esetleges blokád szervezése akár bűncselekményt is megvalósíthat, és ma már a társadalom érzelmei sem ugyanazok a taxisok iránt, mint akkor. A taxissofőrök és a fuverszervezők közötti konfliktus megoldására a taxisok kérésére sem vállalkozhat a főváros, mert abban nem kompetens.
A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a taxiskérdés 14 éve megoldatlan Budapesten, az utasokat méltatlan körülmények között, olykor roncsokkal is szállítják, előfordulnak alvilági módszerek és a többféle tarifa miatt bármikor becsaphatják az utasokat, például úgy, hogy nappal is éjszakai tarifát számítanak fel, a piac pedig többszörösen túltelített, annyi taxi van Budapesten, mint Londonban.
A főváros két kérdésben semmiképpen nem fog engedni: egyrészt abból, hogy az új szabályozást egyszerre, rendszerelvűen kell bevezetni, másrészt a megszabott műszaki paraméterekből. „Roncsokon nem lehet közlekedni, ha Trabanttal vagy Suzuki Swifttel viszik az utasokat, azért pofátlanság pénzt kérni” – fogalmazott a főpolgármester. Olyan kocsikat akarunk, amelyekkel nehézség nélkül fel lehet menni a Buda környéki hegyekbe is, és olyan kényelmi, műszaki paraméterekkel rendelkeznek, amelyeket az utasok elvárnak – hangsúlyozta.
A XXI. Kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság szakemberei imitált életszerű körülmények között zajló műszaki mentési bemutatót tartottak a mai napon. A Katona József u. 66. szám alatti helyszínen – a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére beérkező állampolgári bejelentésre – egy villanyoszlopnak ütközött roncsautó utasát kellett kiszabadítaniuk a tűzoltóknak.
A csepeli tűzoltóság garázsából éles riasztásra kivonuló lánglovagok a feltehetően gerincsérülést szenvedett autóvezetőhöz igyekeztek. Az élethű imitáción a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól kapott új feszítő-vágó berendezéssel a szakemberek nagy erőbedobással láttak neki a munkának, hiszen az életmentésnél, minden perc számít. A mentési akciót végzők első feladata a helyszín biztosítása volt, majd az olajfolyás megszüntetése után a roncsautó hátsó-első ablakait törték be. A tűzoltók pléddel letakarták a megsérült vezetőt és a korszerű feszítő-vágó berendezéssel lefeszítették az ajtókat, aztán a kocsi B oszlopát vágták át, hogy a sérültet a lehető legbiztonságosabban tegyék a hordágyra.
A feszítő tempójú bemutató kalauzolója, Poszmik Ádám tűzoltó őrnagy, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-Budai Kirendeltségének tűzoltósági felügyelője elmondta, hogy kollégái másfélszer annyi műszaki mentéshez vonulnak ki, mint ahány tűzesethez. Továbbá ismertette a robosztus felépítésű eszköz technikai adatait, miszerint külön a feszítőfej 21 tonnát képes kifeszíteni, míg a vágófej pedig 3,2 cm átmérőjű acélrúd elvágására képes. A modern készülék opciós felszereltségtől függően 3-5 millió forintba kerül – tette hozzá Poszmik Ádám.
„A leglényegesebb különbség, hogy a régi feszítőnk a Moszkvicssal, Wartburggal, Zsigulival magabiztosan elboldogult, de a Volkswagen Golf 3-assal csak sírt. Ez az új korszerű feszítő-vágó berendezésünk a legmodernebb autókat probléma nélkül "kivégzi" ” – tájékoztatta a megjelenteket Galgócz Deák Antal tűzoltó alezredes, a XXI. Kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka.
A műszaki mentési akció élethű bemutatóján jelenlévők – Morovik Attila és Borbély Lénárd alpolgármesterek, Papp Péter rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos, Csepel rendőrkapitánya, Varga Ferenc tűzoltó ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Palotai Zsolt Gábor tűzoltó alezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgató-helyettese, valamint Juhász Attila tűzoltó alezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-Budai Kirendeltségének vezetője – bepillantást nyerhettek a tűzoltók emberfeletti munkájába.
Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester a mentési munkálatok végeztével a szakemberek segítségével bátran kipróbálta a 14 kg-os feszítőfejet és a 18 kg-os feszítő-vágót is.
Antal Zsuzsa – Csepel.hu
fotó: Bede Orsolya
Magyarország Kormányának hivatalos megemlékezése 2012. június 16-án, reggel 9 órakor veszi kezdetét Budapesten, a Vértanúk terén. A Nagy Imre és mártírtársai tiszteletére rendezett ünnepségen, katonai tiszteletadás kíséretében koszorúkat helyezünk el Nagy Imre szobránál, majd néma főhajtással emlékezünk az egykori miniszterelnökre és mártírtársaira, valamint 1956-os forradalom minden hősi halált halt áldozatára.
A koszorúzási ceremónián részt vesz Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, az állami protokoll és Diplomáciai Testület képviselői, valamint további meghívott vendégek. Az eseményre az egyéni megemlékezőket is szeretettel várjuk.
Az ünnepségen koszorút helyeznek el a Köztársasági Elnöki Hivatal, Magyarország Kormánya, a Magyar Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Diplomáciai Testület, Belváros-Lipótváros Önkormányzata, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevében. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség a kegyelet virágainak elhelyezésével tiszteleg az áldozatok emléke előtt.
A rendezvényen közreműködnek a Budapest Helyőrség díszelgői és a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara. Az emléknap narrátora Laklóth Aladár színművész.
Megemlékezés a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájánál
Időpont: 2012. június 16. 9.00
Helyszín: Budapest, rákoskeresztúri Új Köztemető
Protokollmentes megemlékezések a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájánál.
Kedves Csepel.hu olvasók!
Elkezdődött a tárgyalás. Folyamatosan beszámolunk a fejleményekről - a legfrissebb hírt mindig legfelül olvashatják.
13.21: K. Tamás leghamarabb 40, Deme 32 év múlva szabadulhat.
13.13: Az ítélet: K. Tamást és Deme Gábort tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék a kettős emberölés ügyében. K. Ildikó harmadrendű vádlott felfüggesztett börtönbüntetést kapott a pénzügyi visszaélések miatt.
12.40: 20 perc múlva ítélethirdetés. A nagytanácsterem megtelt, óriási az érdeklődés.
10.52: A bíró szünetet rendelt el, visszavonultak tanácskozni. Ítélethirdetés 13 órakor. A média részéről továbbra is hatalmas az érdeklődés, teltház van.
9.37: Deme Gábor másodrendű vádlott sem tartja magát bűnösnek a kettős emberölésben – mondta el az utolsó szó jogán. Ítélethirdetés a déli órákban várható.
8.50: K. Tamás elsőrendű vádlott ártatlanságát hangoztatja az utolsó szó jogán a Fővárosi Törvényszéken.
8.30: Teltház mellett elkezdődött a kettős gyilkosság tárgyalása. Folyamatosan beszámolunk a fejleményekről.
Az Erzsébet-program keretében pályázható „Cser-KÉSZEN az Életre” táborba várják az érdeklődő fiatalokat a Csepelen májusban újra-alapított 96. Sólyom cserkészcsapat szervezői. A Magyar Cserkészszövetség szervezésében a Zánkai Gyermek és Ifjúság Centrumban július 23. és augusztus 25. között elsősorban 10-14 éves diákok részvételét várják. Az 5 turnusban tartandó 6 napos táborozás mindössze 2000 forint önrészbe kerül a jelentkezőknek, akik kalandos játékokon keresztül megismerkedhetnek a cserkészélet rejtelmeivel.
Jelentkezni mielőbb a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen lehet.
A cserkésztábor pályázatáról bővebb információ az alábbi linkre kattintva olvasható.
Antal Zsuzsa
