Prágában véget ért a 10 napon át zajló utánpótlás sakk Európa-bajnokság. A magyar csapatot erősítő csepeli Horváth Dávid remekül teljesítve, mindössze egyetlen vereséggel zárta a kontinenstornát.

A 46 ország 1173 sakkozóját felvonultató verseny hivatalos internetes oldalán több, mint 10 000 ember kísérte figyelemmel a fiatalok küzdelmeit. A magyar küldöttség legjobbja végül Horváth Dávid lett, aki a hivatalos rangsorban 86 versenyzőből a 12. helyen végzett.

Edzője, Szőllősi László itthonról követte a verseny eseményeit, és elmondta, hogy tanítványának az utolsó pillanatokig megvolt az esélye a dobogóra kerülésre, ám a megállíthatatlanul sakkozó, nála egy évvel idősebb orosz Vagyim Mojszejenko ellen a sötét bábukat vezetve végül nem sikerült nyernie. Dávid tehát azzal büszkélkedhet, hogy csak a végső győztes, Mojszejenko tudott túljárni az eszén, de edzője szerint ő ennek cseppet örül annyira, hiszen ellene is a siker reményében ült asztalhoz.
A csepeli sakk-reménység 4 győzelemmel, 4 döntetlennel és  1 vereséggel zárta a tornát, amellyel az élbolyban végzett, s mestere szerint ez a teljesítmény a jövőre nézve lehet nagyon pozitív.

Légrádi G.
Forrás: Szőllősi László és eycc2012.eu

Már csak néhány hónap és várhatóan véget ér az európai uniós támogatással készülő Csepeli Gerincút kiépítésének I. üteme. A munkálatok tervezett befejezési határideje október 31-e.

A hátralévő hetekben a legfontosabb tennivalók közé tartozik a Weiss Manfréd út és a Corvin úti csomópontban a végleges forgalmi rend kialakítása. Ezek közé tartozik a közúti forgalomirányító rendszer kiépítése és üzembe helyezése, valamint a terelőszigetek elkészítése. Ezután az út kopórétegét helyezik el. A befejező munkák során történik a még hátralévő tereprendezés, fákat és cserjéket ültetnek el az út mentén és füvesítik a környéket.

A legfrissebb hír, hogy a kivitelező július 24-én megkezdte a II. Rákóczi Ferenc út kopórétegének cseréjét a Betű utca és a Posztógyár utca között. Július 27-én kezdték el és várhatóan három hétig tart a Csepeli Gerincút Károli Gáspár utcai kereszteződés átépítésének befejezése, ezért ebben az időszakban a Károli Gáspár utcában a Csőgyár utcánál egy sávon, váltakozó irányban haladhat a forgalom. A gyár felől érkező járművek a gerincúton érhetik el a Vermes Miklós utcát. A Csőgyár utca zsákutca a Vermes Miklós utca és a Károli Gáspár utca között.

A munkálatokról összefoglalva elmondható, hogy a kivitelező a csepeli gerincút építésének legnagyobb részét már elvégezte. Tavaly átépítették a HÉV-hidat és megtörtént a végleges HÉV-forgalom ideiglenes üzembe helyezése. Elkészült a Posztógyár és a Betű utcában, valamint a gerincúti HÉV-híd és Posztógyár utca közötti szakaszán az útburkolat teljes egészében. A járda és a kerékpárút burkolata 95 százalékban kész van. A közművek kiváltási munkálatai 99 százalékban befejeződtek. A gerincút teljes hosszában megépítették a csapadékvíz-csatornát. A faültetés 95 százaléka, a füvesítés 90 százaléka, a zajvédő falak és a gerincút csomópontjaiban a közúti jelzőberendezés teljes egészében elkészült. Az érintett csomópontok a következők: Budafoki út, Vermes Miklós utca, Károli Gáspár utca, Karácsony Sándor utca, Betű utca, Posztógyár utca. A Corvin úti csomópontban az iparvágányokat átépítették, az új átjárók kialakítását befejezték, az utolsó szakasz MÁV Zrt. általi ideiglenes forgalomba helyezése megtörtént. Ebben a csomópontban az útburkolatok 95 százalékát elkészítették, már csak a terelőszigetek és a kopóréteg megépítése hiányzik.

A Csepeli Gerincút kiépítésének I. üteme, amely hivatalosan KMOP-2.1.1/A-2008-0013 néven fut,  összesen 6,9 milliárd forintba kerül, az összeghez az Európai Unió  3,745 milliárd forint támogatást nyújt.

Cs. A.

A XX. században számos ismert magyar és külföldi politikus, előkelő arisztokrata, a Habsburg-család tagjai fordultak meg Csepelen. Bolla Dezső helytörténész segítségével jártunk utána a neveknek.

IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király még trónörökösként járt a településen 1914 után. A Weiss család ugyanis személyes jó kapcsolatokat ápolt a Habsburgokkal, s rendre meghívta a gyárába és a községbe az uralkodócsalád főhercegeit és hercegeit. Horthy Miklós kormányzó több alkalommal is ellátogatott Csepelre. A feljegyzések szerint hivatalosan először 1928 októberében jött a faluba, amikor a Szabadkikötő avatási ünnepségén mondott köszöntőt szép számú közönség előtt. Az eseményre elkísérte gróf Bethlen István miniszterelnök, aki szintén beszédben méltatta a kikötő megnyitásának jelentőségét. Horthy egy évre rá, 1929. március 15-én a Szent Imre téren avatta fel az első világháborúban elesett csepeliek emlékművét. Gróf Bethlen István adta át a Gubacsi hidat 1924-ben, amely Csepelt kötötte össze Erzsébettel. Abban az időben ez a 25 méter széles átjáró volt Magyarország legszélesebb hídja. A szempontunkból következő említésre méltó dátum 1931 márciusa, amikor a csepeli repülőtéren, a mai eperföldön leszállt a világhírű Zeppelin nevű léghajó. A helyszínre 30 ezer néző tódult ki, s a hírességek között volt a kormányzó fia, Horthy István is. Róla azt is érdemes megemlíteni, hogy első munkahelye a Weiss Manfréd Gyár volt, ahol mérnökként dolgozott.

A második világháborút követően a magyar kommunista vezetők számtalan alkalommal megfordultak Csepelen. Rákosi Mátyás 1950-ben magáról neveztette el a gyárat, amely 1956-ig viselte a nevét. Kádár János az emlékezet szerint 13-szor járt hivatalosan a kerületben. Az egykori Szovjetunió pártfőtitkárai szinte kivétel nélkül felkeresték a gyárat. Sztálin ugyan nem tette tiszteletét, de Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev többször is gyárlátogatásra érkezett. A Szovjetunió vezetőjeként utoljára Mihail Gorbacsov töltött el egy fél napot Csepelen 1985-ban.

A nyugati világból a legismertebb személy Richard Nixon amerikai elnök, aki még alelnökként kereste fel a gyárat az ötvenes évek legvégén.

Cs. A.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a kutyatartók figyelmét, hogy augusztus 1-jétől tilos a kutyák fülének csonkítása, és farokkurtításra is csak az állat hétnapos koráig van lehetőség; az ebek csippel történő megjelölésére azonban még van öt hónapjuk a gazdáknak.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint az eb csippel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 forint kérhető az állat tartójától: ez magában foglalja a csip árát, a beültetés díját és az országos ebadatbázisba való regisztráció díját is. Az új előírások értelmében kistestű ebeknek (20 kilogrammig) legalább 10, közepes testűeknek (20–40 kilogramm) 15, nagytestűeknek 20 négyzetméter területet kell biztosítani a jövőben.

Változtak azok a szabályok is, amik a kutyák kikötésére vonatkoznak. Kistestű ebet legalább 4, közepes testűt 6, nagytestűt 8 méteres eszközzel (lánc, kötél) szabad csak megkötve tartani. Szintén újdonság, hogy az eb- (valamint a macska- és görény-) -kölyköket nyolchetes korukig kötelező az anyjukkal tartani.

Türkiz és Ópium. Így hívják a Készenléti Rendőrség két lovát, akik a pénteki nap után ma is felbukkannak Csepel – Rózsadomb, Háros és a Francia-öböl környékén. Feladatuk, hogy a gyalogos és gépkocsis egységeket kiegészítve járőrözzenek. Ők ugyanis könnyedén bejutnak erdős területekre is, ahová autóval nem lehetséges.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, kerékpáros rendőrök is vigyáznak a rendre kerületünkben.

szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu

„A szentély egyik ablaka fölött három nyitott virágból, több bimbóból s levélből álló füzér egy dúsabb kompoziczióju s önálló szatmári festészeti iskolára gyaníttat.”

A tudós Henszlmann Imre írta ezt Nagygéc Árpád-kori templomáról. A templomról, amelynek egyik fele Mátyás királyunk korából való.

A nagygéci templom mainapság már csak az elmúlásra „gyaníttat”. S ezzel az elmúlással kell most majd kibabrálni, hamarosan…

Mert nagy múltú, öreg, és pusztulásában is gyönyörűséges, méltóságos falu Nagygéc. Írásban először 1280-ban tűnik fel a neve, vagyis egészen bizonyos, hogy már 1280 előtt is létező település volt. Mert hát csak mainapság divat, hogy mindjárt írásban is megjelenjen minden létező és nem létező. És minden, aminek nem volna szabad írásban megjelennie…

Szóval, nagyon régi falu ez a Nagygéc. És olyan birtokosai voltak egykoron, mint a hatalmas Csák nemzetség. S jöttek aztán a Bekcs, Darai és Drágfi családok is, végül még a Luby família, s ők maradtak a legnagyobb birtokosok egészen a második világháború végéig.

S volt még egy hatalmasság errefelé.

1858-ban báró Haynau vásárolta meg a nagygéci pusztát, és kúriát építtetett magának, ide, éppen ide. Ősi magyar földre, Szatmárba, Aradtól kétszáz kilométerre... 

Aztán meghívta Haynau a környékbeli magyar urakat magához – de soha nem ment el őhozzá senki sem. Aztán ment a hiéna maga, látogatóba, de becsukódtak előtte a kapuk.

Ezért aztán eltakarodott Haynau a nagygéci pusztából, és maradtak a Lubyak, maradtak a drága szatmári magyar parasztemberek, és maradtak Nagygécen a magyar zsidók. S éltek békességben, szeretetben egymás mellett s egymással, sokáig. S amikor jött a rettenet, s jöttek a csendőrök értük, a templommal szemközt lévő Schwartz-kúriából kihozták Schwartz bácsit, a falu népe meg majdnem nekiment a csendőröknek akkor, pedig akkoriban az ilyesmi nem volt divat. Schwartz bácsi pedig azt kérte a csendőröktől, hogy mielőtt elviszik, hadd mondjon el egy verset. A csendőrök nem akarták megengedni, de akkor a falu népe úgy nézett, és úgy vonta szűkebbre a kört köréjük, hogy végül jobbnak látták engedni. Schwartz bácsi pedig elszavalta, hogy „Szülőföldem szép határa! / meglátlak-e valahára? / Ahol állok, ahol megyek, / Mindenkor csak feléd nézek…” – és sírt akkor mindenki, sírt akkor az egész falu. És elvitték Schwartz bácsit, aki nem jött vissza, soha többé…

De a falu nem pusztult el. Nem akart elpusztulni. Hiába jött 1970. május 3-án a rettenetes árvíz, Nagygéc túlélte volna azt is. 

De nem élhette túl. Mert Ceausescu még ki sem találta odaát a falurombolást, amikor idehaza az elvtársak már megvalósították. S Nagygéc, ez a nyolcszáz éves magyar falu lett az első áldozat. Több mint hétszáz lakója volt Nagygécnek a ’70-es árvíz idején – s az árvíz után kitelepítettek mindenkit. Majd építési tilalmat rendeltek el a falu területére, így akadályozva meg az újjáépítést, a visszatelepülést meg egyszerűen megtiltották.

Halálra ítélték Nagygécet. A kúriákat, Schwartz bácsiék emlékét, a Lubyak emlékét, a szatmári magyar parasztemberek portáit, a felerészben Árpád-kori, felerészben Mátyás-kori templomot és a három temetőt.

De Nagygéc még négy évtized múltán sem akart meghalni egészen. Emlékét ápolják egykor volt lakói, romossá lett templomának csöndjét az elbitangolt lelkek pásztorolják.

Ezért lesz ez a templom a Megmaradás temploma.

Ha emlékeznek még, lassan két éve álltam nyilvánosság elé azzal, hogy építsük fel a Megmaradás templomát, amelybe építsük bele a Kárpát-medence minden magyarlakta településének egymondatos üzenetét. Az üzenetet, amelyet a következő ezer esztendőnek hagynak örökül a maiak.

Aztán töprengtünk sokat, hol is legyen az a templom.

Nem töprengünk tovább.

Itt lesz, Nagygécen.

Nagygéc öreg temploma lesz a Megmaradás temploma. Mert megérdemli – és mert megérdemli Nagygéc is.

Ha már egyszer túlélt mindeneket. Élje túl mivelünk együtt a következő ezer esztendőt is, s hordozza mindazt, ami belőlünk szép és talán megőrzésre érdemes. 

Ha minden álmunk valóra válik, akkor 2014 tavaszán találkozunk az újraszentelésen.

S megtelik majd élő, eleven lelkekkel az öreg templom. Ámen.

Bayer Zsolt - Magyar Hírlap

A személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretné csökkenteni a miniszterelnök; Orbán Viktor szombaton Kőszegen, a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen beszélt szándékáról.

Kijelentette: csak azt az irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. „Az irány felülvizsgálata szükségtelen, a kitartás mellett vagyok” – mondta a kormányfő.

A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat, mert a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és „a kétharmad áll, mint a cövek”. Ezért tudták – mondta –, hogy meg fogják nyerni a vitákat, ahogyan azt is, hogy lesz emellett néhány olyan ügy, amelyet el fognak veszíteni, ezek „be vannak stokizva”.

Önműködő rendszerre van szükség

A miniszterelnök szerint Európa legversenyképesebb felsőoktatása lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után. Ma azonban a felsőoktatás rendszerében, a lényegi struktúrát tekintve, még minden rossz – mondta Orbán Viktor. Közölte, éppen a napokban kapott Mezey Barnától, a Magyar Rektori Konferencia elnökétől egy előterjesztést arra, hogyan kellene megoldani az ágazat felmerülő kérdéseit.

Önműködő rendszerre van szükség: az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást – magyarázta a miniszterelnök, aki azt mondta: bár az állami ösztöndíjakat nem tudják teljesen kiiktatni, a számukat minimálisra kell csökkenteni.

Az új rendszer hatálybalépését firtató kérdésre azt válaszolta: ő sürgeti, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár inkább két lépésben szeretné bevezetni.

„Vissza fogjuk vásárolni az E.ON-t”

Visszavásároljuk az E.ON-t a németektől - közölte a kormányfő. A kétharmados többségét a kormány olyan konfliktusokra is használta, hogy „visszavettük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét (...) a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól” – sorolta fel a kormányfő.

Meg tudták védeni a munkahelyeket

Meg kellene és meg is lehet egyezni a kultúra területén egy nemzeti minimumban – hangoztatta  L. Simon László kultúráért felelős államtitkár szombaton a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvény előadójaként Kőszegen, ahol Hiller István (MSZP) országgyűlési képviselővel, valamint Lánczi András történésszel egyetemisták előtt a kultúráról beszélgetett.

Korábban a fesztiválon Rogán Antal elmondta: a magyar gazdaságpolitika jól teljesített az elmúlt két évben, meg tudta védeni a munkahelyeket, és a következő két évben is ez lesz a legfontosabb feladata. Csaba László közgazdász kiemelte: nagy a bizonytalanság a gazdasági környezet alakulásával, a pénzügyi fejleményekkel kapcsolatban. A legnehezebb a foglalkoztatás a családi és az egyéni vállalkozásoknál. A kis- és középvállalkozások kétharmadának ugyanis nagyon alacsony a termelékenysége.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt hangoztatta, hogy a fiatalok külföldi tapasztalatszerzése nem azonos a Magyarországról való elvándorlással. A miniszterelnök-helyettes, aki Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke és Kovács Nimród üzletember, borász társaságában folytatott kerekasztal-beszélgetést egyetemista fiatalok előtt.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán nyitotta meg a közéleti rendezvénysorozatot Kőszegen. A tárcavezető úgy fogalmazott: a legjobb az lenne, ha a menni és a hazatérni nem lennének egymást kizáró fogalmak, ha a fiatalok szabadon dönthetnének, és minél többüknek lehetősége lenne egy időt külföldön tölteni, majd a tapasztalatokkal gazdagodva hazatérni. Ehhez megfelelő életpályaprogramokra, ösztöndíjrendszerre, magas színvonalú felsőoktatásra, a fiatal vállalkozók támogatására és új munkahelyekre van szükség – tette hozzá.

2012. szeptember 1-jén 8.45-kor ünnepélyes keretek között Németh Szilárd polgármester nyitja meg Csepel új edzőtermét, a Fitness-Relax Mozgás és Jóga Stúdiót.

Ez alkalomból ingyenes nyílt napot tartanak: minden órán egész nap díjtalan a részvétel. Mindenkit várnak szeretettel az Ady Endre út 92. szám alatt!

www.fitness-relax.hu

Közterület-felügyelőkkel jártuk körbe Csepel egy részét, hogy meggyőződjünk az utcák, terek rendjéről vagy éppen a szabálytalanságokról, amelyeket tanácsos elkerülni. Velünk tartott a felügyelők új társa, egy kétéves német juhászkutya is. Az emberek többsége szívesen veszi a közterület-felügyelők jelenlétét, mert a rendőrök mellett tőlük is remélik, hogy a kerületben jobb lesz a közbiztonság és kevesebb a szabálysértés.

Utunk első állomása a Duna-parton található Daru-domb, amely a családok, gyerekek kedvelt kirándulóhelye. A barátságos zöldövezet nyugalmát olykor a lármázó, erőszakos fedélnélküliek zavarják meg, akik félreeső fák és terebélyes bokrok tövében vernek tanyát és próbálnak berendezkedni huzamosabb ottlétre.  Illetve csak a szándékuk ez, mert a közterület-felügyelők jószerivel naponta járják körbe a vidéket és tanácsolják el őket a környékről.

- Éppen tegnap botlottunk egy csoportba, amely életvitelszerűen akart itt letelepedni. A lakók gyakran panaszkodnak rájuk, mert hangoskodnak, nemegyszer belekötnek az emberekbe. Egy csepeli hajléktalanszállóra küldtük el őket, ahol gondoskodnak róluk – magyarázza Horváth J. Norbert, a közterület-felügyelők szolgálatirányítóparancsnok-helyettese.

Alig teszünk néhány lépést, és egy halom építési törmelékre bukkanunk. Ismeretlenek – valószínűleg éjjel – borították le a szemetet, mert az előző nap még hulladékmentes volt a környék.

Ahogy a felügyelők mondják, az illegális szemétlerakás az egyik legsúlyosabb szabálysértés. Tettenérés esetén értesítjük a rendőrséget, akik akár 250 ezer forintra is büntethetik az elkövetőket. Segítségünkre vannak a lakók, akik értesíthetnek bennünket, valamint bizonyító erejűek a térfigyelő kamerák felvételei, amelyek a környezet szennyezőiről készülnek.

Csak pórázon!

Ejtsünk pár szót a felügyelők új társáról, a kétéves, iskolában kiképzett kutyáról, akit járőrözésre visznek magukkal. Az eb komótosan ballag mellettünk pórázon, szájkosárral, miközben a földet szimatolja. Barátságos, nyugodt jószág, de gazdája szerint nem érdemes ujjat húzni vele, mert felbőszítve képes feldönteni egy százkilós embert is.

S ha már a kutyáknál tartunk: fontos és érdemes tudni, hogy közterületen csak pórázon szabad őket vezetni, és a maguk után hagyott ürüléket össze kell szedni. Előfordult már, hogy bírságot szabtak ki a felügyelők, mert az ebek gazdái nem takarították el a kutyapiszkot. Ha pedig szabadjára akarják engedni a négylábúakat, a kerületben több helyen is kialakított kutyafuttatókat kell felkeresni.

A Görgey Artúr téren, az áruház melletti utca egyirányú, ám ez olykor elkerüli az autósok figyelmét. Egy sofőr úgy tolat ki autójával a parkolóból, hogy pechére éppen szemben találja magát a szabályosan közlekedő közterület-felügyelők járművével, ami nem maradhat szó nélkül. Szerencséjére a hölgy figyelmeztetéssel megússza a kalandot. A közelben ekkor tűnik fel egy padon üldögélő társaság, amelynek egyik tagja félig teli borosüveget dugdos a háta mögé. Ebből bírságolás lesz, gondolom, mert tilos az italozás közterületen! De aztán kiderül, hogy az üvegben víz van; a kánikulában ezzel hűsítik magukat a rászorulók.

- Ismerjük egymást a felügyelő urakkal! – bizonygatja egy beszédesebb, idősebb férfi, aki társaival együtt munka nélküli, és ráérősen szokott kószálni a kerületben. – Tudjuk, mihez tartsuk magunkat; nem akarunk bajt okozni. Nem koldulunk, és nem iszunk alkoholt, amikor másnak szemet szúrna, mert megbüntetnek érte.

A közterület-felügyelők megerősítik, hogy akadnak ismerős arcok, akikkel rendszeresen találkoznak. A munkanélküliek egy része nem is törekszik rá, hogy dolgozni menjen, mert azzal hozakodnak elő: bolondok lennének napi négyezer forintért gürcölni… Inkább gyűjtögetnek ezt-azt, kéregetnek, amikor nem veszik őket észre, és abból a kevésből tengetik el az életüket valahogy.

Autós szabályok

A közterület-felügyelők behajtanak a kisebb mellékutcákba, végigjárják az eldugott helyeket, visszatérnek oda, ahol korábban már megfordultak és szabálytalanságot észleltek. Így jutunk el a Bánya utcába, ahol egy rendszám nélküli Opel Corsa áll. Egy hónappal ezelőtt helyeztek el először egy figyelmezető cédulát rajta, hogy közterületen nem parkolhat rendszám nélkül, de a tulajdonosa fittyet hányt rá: így viszont a kocsi veszélyes hulladéknak számít, és elszállíttatják. A Szabadság utcában hasonló sorsra juthat egy kék színű Suzuki. A lejárt műszaki vizsgával közlekedő autósok is pórul járnak, mert őket is kiszűrik. Azok pedig pláne ne számítsanak semmiféle megértésre, akik lopott járművel furikáznak. A közterület-felügyelők egy rendszámfigyelő-rendszeren keresztül folyamatosan ellenőrzik a kocsikat: ha gyanúsat észlelnek, értesítik a rendőröket.

Nem ajánlott továbbá a tiltott helyen való parkolás, különösen a mozgássérültek számára kijelölt területek elfoglalása. A teherautók túlzsúfolt platójáról lepotyogó szemetelésért is büntetés jár. A vétkes sofőrt megkérik, hogy az általa összerondított útszakaszon takarítsa fel a maga után hagyott hulladékot és piszkot, ha pedig nem képes rá, a bírság mellett kifizettetik vele a rendrakás költségeit is.

Kötelező házszám

Ahogy Királyerdő zegzugos utcáin haladunk, semmi kivetnivalóra nem találunk. Az emberek szabályosan közlekednek, nincsen koldus, részeg tivornyázás, a kutyák pórázon lépegetnek, némely porta előtt serényen nyírják a füvet. Nem árt tudni, hogy az ingatlanok előtti utcaszakasz rendben tartása a tulajdonosok feladata! Csak az utcák számozásával van baj… Sok épületen ugyanis nincs kitéve a házszámtábla, amelyről a képviselő-testület legutóbbi döntése alapján a lakóknak kell gondoskodniuk. A mulasztást egyelőre nem követi büntetés, csak figyelmeztetés. Tehát erre is figyeljünk, s akkor igazán nem szólhatják meg a ház elejét!

Csarnai Attila

fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete tisztelettel meghívja Önöket 2012. augusztus 30-án (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel tartandó rendkívüli ülésére, melynek helyszíne a Polgármesteri Hivatal Nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.)